Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-16 / 219. szám, szerda

HIREK -VELEMENYEK PRO ÉS KONTRA VÉLEMÉNYEK A BUNDESBANK DÖNTÉSÉRŐL BÉCSI HATÁROZAT: AUSZTRIA CSAK HÁBORÚS MENEKÜLTEKET FOGAD BE Német kormánytényezők, vállalkozói körök, csakúgy, mint a nyugati ipari államok egyértelműen pozitívan fogadták azt, hogy Németország csökkentette a kamatlábat, hangsúlyozva: ez elősegíti a világgazdaság meggyengült konjunktúrájának az élénkítését. Ugyanakkor e lépés kapcsán kétségek is felmerültek: milyen mértékben volt független a Bundtesbank e döntés során, . nem engedette-e a politikai nyomásnak. A kamatcsökkentésről szóló döntés címzettjei, vagyis a többi német bank nagyon tartózkodóan reagált. Nem bizonyosak ugyanis abban, hogy a hitelek olcsóbbá tétele következtében nem nő-e meg aránytalanul a hitelek iránti igény és sikerül-e Németországnak megőriznie a pénzügyi stabilitást, aminek egyébként a Bundesbank előnyt adott a rövid távú konjunktúrális effektusokkal szemben. Az utóbbi négy esztendőben, amikor az NSZK-ban a kamatláb növekedett, a Bundesbank állandóan pénzügyi stabilitást követelt, a gazdasági növekedés csökkenésének a veszélye ellenére. A Bundesbank hétfői döntésére pozitívan reagáltak a valutatőzsdék. Azonban a szakértők nem biztosak abban, hogy a dollár árfolyamának azonnali emelkedése tartósnak bizonyul-e. Arra mutatnak rá, a Bundesbank akarva akaratlan a külföldi sürgetéseknek tett eleget a márka kamatlábának a csökkentésével, hogy általában élénkülhessen a gazdasági élet. A diszkontkamat csökMár 130-an vannak azok az eredetileg romániai németek, akik jelenleg a szövetségi köztársaságban élnek s visszakövetelik ezt a pénzt, amelyet a Ceausescu-rendszer idején a Securitatenak kellett fizetni azért, hogy elhagyhassák Romániát. Ezt a Romania Libera című ellenzéki bukaresti napilap közölte tegnapi számában. Egyáltalán nem kis öszszegekről van szó: a Romániát elhagyni szándékozókért németországi rokonaik 30 ezertől 80 ezer márkáig terjedő összeget fizettek, s természetesen a hitelező rokonok elvárják, hogy az érintettek lassan - Nem hiszem, hogy Szaddam megbukna, ha továbbra is a mostani intézkedéseket - az embargóra gondolok - alkalmazzák vele szemben. Igaz, az embargó keményen sújtja Irakot, de csak a népet, és nem magát a rendszert, Szaddam kormányát. Az iraki lakosság tényleg szenved, kevés az élelmiszer, a gyerekek nem jutnak tejhez. A bojkott következményét Szaddam úgy ellensúlyozza, hogy megpróbálja maga mellett mozgósítani az embereket, el akarja hitetni velük, hogy a Nyugat a felelős a kialakult helyzetért. Ahhoz, hogy Szaddamot és rendszerét megszorítsák, egyéb lehetőségeket kell keresni, amelyeket eddig nem használtak ki. • Konkrétan mire gondol? - A Szaddam-rezsim ellen nem vezettek be igazi nemzetközi bojkottot, nem szigetelték el, gyakorlatilag szinte egyetlen állam sem szakította meg vele a diplomáciai kapcsolatokat, és ha igen, azt Bagdad kezdekentése 0,5 százalékkal 8,25 százalékra és a lombardkamat csökkentése 0,25 százalékkal 9,5 százalékra nyilvánvalóan inkább Theodor Waigel német szövetségi pénzügyminiszter számára jelent megkönnyebbülést, mert a Nemzetközi Valuta Alap jövő heti washingtoni konferenciáján nem kell a „vádlottak padjára" ülnie. A németországi aggodalmak abból fakadnak, hogy a Bundesbank hétfői döntése után sikerül-e a 4 százalékos határ alatt tartani az inflációt. Ez volt az egyik fő oka annak, amiért a Bundesbank még júliusban utoljára emelte az alapkamatott. Ezt követően, augusztusban az infláció 3,5 százalékos volt, s csupán nagyon enyhe emelkedést mutatott. Bár Helmut Schlesinger, a Bundesbank elnöke azt állítja, hogy teljes mértékben kézben tudja tartani a pénzügyi politikát, mégsem tudta elkerülni azokat a szemrehányásokat, amelyek szerint bankja Bonn és Párizs politikai nyomásának engedett. A francia vállakozói és pénzügyi körök is üdvözölték tegnap a Bundesbank kamatlábcsökkentését. Az ő optimizmusuk eredményeként a párizsi tőzsdén jelentős mértékben élénkült a tevékenység. A német pénzintézkedés begyűrűzött a vasárnapi referendum (a maastrichti szerződésről) előtti kampányba. Maastricht ellenzői és hívei is megpróbálják kihasználni a saját érveik alátámasztására. törlesszék ezeket a tartozásokat. Márpedig egy paraszt vagy egy mesterember számára, aki új életet kezdett Németországban, e váltságdíj visszafizetés azt jelenti, hogy - ha a családtagokat is számítjuk - egész életére eladósodott. Ezért az érintettek egy csoportja feljelentést tett a román bírósági szerveknél, s követeli a kifizetett összegek visszaadását azzal, hogy kikényszerítésük az akkor érvényes román törvények szerint is jogtalan volt. A legtöbb panaszt a Securitate temesvári parancsnoka ellen emelték. ményezte. A rezsim képviselői mindenütt ott vannak, beleértve az ENSZ-t is. Tehát politikailag és diplomáciailag nem szigetelték el, pedig szerintem ez hatékonyabb volna, mint csak a gazdasági bojkott. Hozzáteszem, az iraki nép így egyrészt a rezsim áldozata, másrészt a gazdasági bojkotté. És a másik: Szaddam a hetvenes-nyolcvanas években olajdollárok tízmilliárdjait fektette be, helyezte el, szinte mindenütt a világon. Azért életképes a rendszer mind a mai napig, mert ez a pénz a rendelkezésére áll. De hiszen ki lehetne nyomozni, hogy hol vannak e hatalmas összegek és zárolni kellene azokat. Mindebből én azt a következtetést vonom le, hogy a külföld részéről nem is volt igazi akarat Szaddam eltávolítására. • És belülről? Északon a kurdok, délen a síiták harcolnak Szaddam ellen. Egy enné! is naHétfőn este Bécsben ülést tartottak a tartományok képviselői az osztrák belügyminiszterrel, s ezen az úgynevezett menekültügyi csúcskonferencián határozták meg Ausztria további eljárását a boszniai menekülthullámmal kapcsolatban. A döntés értelmében az elkövetkező napokban a határokon szigorítják az ellenőrzést. Ausztria a jövőben csak a kifejezetten háborús menekülteket lesz hajlandó befogani. A határellenőrzést elsősorban a volt Jugoszláviából érkező olyan személyekkel szemben szigorítják, akik macedón Berlinben tegnap megnyílt a Szocialista Internacionálé 19. kongreszszusa. A tanácskozáson 130 ország 180 szocialista és szociáldemokrata pártjának küldöttei vesznek részt. A háromnapos fórum egyik legfontossabb témája a kommunizmus bukása utáni közép-európai fejlődés. Ezen kívül a küldöttek figyelmének középpontjában áll majd a szociáldemokrácia helyzete változó világunkban, foglalkozni kívánnak olyan témákkal, mint a világgazdaság és hatása a szociális igazságosságra, a környezetvédelem, valamint az gyobb, össznépi felkelésnek van valamilyen esélye? - Nincs. Szaddam katonailag alaposan felkészült minden belső ellenállás letörésére. Az öböl-háborúban nem hogy megsemmisétették volna az iraki hadsereget, de érintetlenül hagyták a több tízezer elitkatonából álló Köztársasági Gárdát, amely közvetlenül Szaddamnak van alárendelve. A másik ok: az irakiak rettenetesen csalódtak a nemzetközi közösségben és főleg az USAban, mert tavaly, amikor felkeltek a diktátor ellen, magukra maradtak. A Nyugat csak hitegette őket, csak ígérgette a támogatást. • Minek köszönhette Szaddam viszonylagos népszerűségét az arab világban? - Bizonyos körök az arab államokban úgy vélik, hogy a fő ellentmondás az arabok és a Nyugat között húzódik. Ezek minden támadást - a Szaddam ellenit is - az arab nemzet elleni támadásnak tekintenek. Nem veszik figyelembe, hogy Szaddam sosem nézte sem Irak, sem az arabok érdekeit, hanem csak a személyes ambícióit. • Tehát a pánarab nemzeti érzés erösebb a demokratikus elveknél? - Úgy vélem, ez az utóbbi egy évben változott. Mára már csökkent a Szaddam-párti arabok tábora, és így Szaddam az arab világban is mind jobban elszigetelődik. útlevéllel rendelkeznek, s akiket szervezett csoportok szállítanak a határra, azokra a menekültekre is, akiket egyes nyugati államok küldtek vissza azért, mert lejárt a vízumuk. A már Ausztriában tartózkodó menekülteket részlegesen felosztják egymás között, hogy megkönnyítsék a túlzottan leterhelt tartományok dolgát. A tanácskozás résztvevői leszögezték: Ausztriának már csak nagyon korlátozott kapacitások állnak rendelkezésére az új menekültek fogadására. Észak és Dél között mélyülő szakadék. Holnap választják meg a Szocialista Internacionálé új elnökét, ezt a tisztséget valószínűleg Pierre Mauroy volt francia kormányfő tölti majd be. A kongresszusnak döntenie kell 20 új párt felvételéről, többnyire a keleti tömb posztkommunista országairól van szó. A Szocialista Internacionálé vendégeként mára várják Berlinbe Mihail Gorbacsovot is. A tanácskozáson részt vesz a csehszlovák szociáldemokrácia küldöttsége, Jiŕí Horák vezetésével. • Egyesek mégis támogatják Bagdadot, megsértik az embargót, mint például Jordánia. - Az embargót Törökország is megsérti, pedig nem arab állam. Bizonyos körökben az üzleti érdekek előbbrevalóak az ENSZ-határozatoknál. Szerintem Jordánia és Törökország sem sérthetné meg az embargót, ha befolyásos nyugati körök nem hunynák be a szemüket, ha nem fűződne érdekük a Szaddamrezsim életének meghosszabbításához. Nem azt mondom, hogy ezek Szaddamot támogatják, de addig meg akarják őt tartani, amíg meg nem találják az utódját, azt, aki nekik, tehát e nyugati köröknek megfelel. • Milyen megoldást lát ön? - Semmi esetre sem vagyok a katonai megoldás híve. Sem kívülről, sem belülről, mert az polgárháborút jelentene és csak az ártatlanok szenvednének. A hatalom békés transzformálásának a híve vagyok. Elsősorban legalizálni kell a most még illegalitásban működő politikai pártokat, s többpárti választásokon eldönteni, kié legyen a hatalom. • Gondolja, van annyira erös Szaddam ellenzéke, hogy akár kormányzásra is képes lenne? - Nem lehet tudni, hogy az ellenzéki szervezetek mekkora tömegbázisra támaszkodhatnak, ezt csak a demokratikus választások mutatnák meg. Tehát az általam említett politikai, diplomáciai és pénzügyi eszközökkel rá lehetne kényszeríteni Szaddamot a politikai reformok megkezdésére, a régen beígért többpártrendszer bevezetésére. MALINÁK ISTVÁN 1992. SZEPTEMBER 16. NÉHÁNY SORBAN K

laus Kinkéi német külügyminiszter és Jifí Gruša, Csehszlovákia németországi nagykövete hétföh Bonnban kh cserélték a jószomszédi és baráti együttműködésről szóló szerződés ratifikációs okmányait. Ezzel érvényt szerzett a kétoldalú dokumentum, amelyet február 27-én Írtak alá és tavasszal mindkét állam parlamentje ratifikált. M

ichal Kováč, a Szövetségi Gyűlés elnöke tegnap folytatta New York-i látogatását. Héttőn az Egyesült Államok egyik legnagyobb pénzügyi intézményének, a Chemical Bank képviselőivel tárgyalt, s ugyancsak megbeszéléseket folytatott a Morgan Stanley beruházási társaság vezetőségével. N

émetország szövetségi kormánya lényegében kész hiteleket adni Izraelnek. Ezzel segítenének a zsidó államnak megoldani a bevándorlók letelepedésével kapcsolatos problémákat - tájékoztatott a DPA hírügynökség. Jicchak Rabin izraeli kormányfő és Helmut Kohl kancellár hétfői tárgyalásai után. A DPA szerint Rabin mostani látogatása során azonban valószínűleg nem születik végső döntés a hitel megadásáról. LEJÁR ÁZ IDŐ Gyorsan telik az idő: már csak nyolc nap van hátra a védőbeszédig A Time felvétele Pelé nem akar elnök lenni, az elnök meg nem akar menni. Brazília két hajdani csillagáról van szó - az egyik egykoron a futballpályán ragyogott, a másik, rövid ideig, a politika színpadán. Az egyiket örömmel látnák az elnöki palotában, a másikat szívesen kiebrudalnák onnan. De Pelé nem hajlandó belépni a korrupció világába, ahol Fernando Collpr de Mello nyilván jól érzi magát. Naná, hogy jól, egy halom dollárral körülvéve! A milliókat állítólag, mint aprócska figyelmességet fogadta el Paulo César Fariastól, választási kampányának menedzserétől, aki egy kissé megkopasztotta a kormányalapot. Jutott bőven Fariasnak, a megvesztegetett elnöknek, a tékozló first ladynek, a hű titkárnőnek, születésnapi show-ra..., amíg a hazai sajtó ki nem robbantotta a botrányt, míg csak Collorgate-ről nem kezdett beszélni a világ. Majd fellázadt a tömeg. Rio de Janeiro, Sáo Paulo, Brazília utcáin - ahogy arról szinte naponta tájékoztatnak a hírügynökségek - ezrek tüntetnek, követelve annak az államfőnek a lemondását, akit két és fél évvel ezelőtt, paradox módon, épp a korrupció ellen meghirdetett harc miatt ültettek az immáron igencsak labilis elnöki székbe. Collor tagad, cáfol és támad: az egész ügy egy vígopera, a botrányéhes firkászok és a helyhatósági választások előtt nyüzsgő ellenzékiek szerzeménye. Ám a tanúvallomások, a lapokban is közzétett bizonyítékok után, Collor bánatára, kevesen hiszik, hogy valóban vígoperáról van szó. Az elnöknek védekeznie és bizonyítania kell - hozta meg a döntést a szövetségi legfelsőbb bíróság. Csak majd nehogy ismét a hatalmuktól megfosztott mundérosok húzzanak hasznot a botrányból, (ug) ROMÁNIAI NÉMETEK KÖVETELÉSE Annak ellenére, hogy Szuhumiból kivonultak a grúz nemzeti gárda egységei, Abbáziában továbbra is nagyon feszült a helyzet. A köztársaság szinte egész területén ellenőrizhetetlen fegyveres csapatok tevékenykednek, újabb és újabb összecsapásokat provokálnak ki. Telefoto: TK SR/EPA MEGNYÍLT A SZOCIALISTA INTERNACIONÁLÉ 19. KONGRESSZUSA HÚSZ PÁRT VÁR FELVÉTELRE ÉRDEKE-E A NYUGATNAK SZADDAM ELTÁVOLÍTÁSA? BESZÉLGETÉS MUFID JAZAIRI IRAKI ÚJSÁGÍRÓVAL Másfél évvel az öböl-háború után Irak még mindig vezető téma a világpolitikában. Szünet nélküli harc folyik a bagdadi rezsim és a világszervezet között (gondoljunk az ENSZ-szakértők körüli huzavonákra), valamint Szaddam Husszein és George Bush között. Washingtonban többször röppentettek fel híreket állítólagos Szaddam elleni sikertelen merényletekről és a Szaddam fizikai megsemmisítését célzó amerikai tervekről. Miért nem sikerült Szaddamot még mindig megdönteni? Ezt kérdeztem Mufid Jazairitól, a pánarab Al-Hajat című napilap szakírójától, akivel a budapesti szlovák-magyar csúcstalálkozón ismerkedtem meg. Jazairi úr iraki, de lapjának szerkesztősége Londonban van. Ezért külön érdekes, ahogyan egy Nyugaton élő, pillanatnyilag Közép-Európával foglalkozó iraki újságíró látja a problémákat.