Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-02 / 207. szám, szerda
HIREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJ SZÓM CSURKA TORGYÁN SORSÁRA JUTHAT Lapunkban már foglalkoztunk a politikai vihart kavart Csurka-tanulmányňyal, melyet a magyar parlament hétfői ülésén nemcsak a felszólalók döntő többsége bírált, hanem Antall József miniszterelnök is elhatárolta magát bizonyos kitételeitől. A lapunk számára készült alábbi írás szerzője az elsők között mutatott rá a csurkai eszmék veszélyeire. Az MDF egyik alelnöke, Csurka • István á Magyar Fórum augusztus 20-i számában megjelent röpiratában meghirdette a jobboldali nemzeti radikalizmus programját. „Nincs más szentség, mint a nemzeti érdek" - írja. Ennek egyedüli letéteményese a reményei szerint homogénná váló, minden zavaró eszmétől megtisztuló párt. EnneR kell irányítania a most még túlságosan önállóan működő kormányzatot, utóbbinak pedig fel kell hagynia a „demokratikus látszatok és paragrafusok mögé bújó" határozatlan politizálással. Ez a kizárólagos nemzeti radikalizmus a hazai és nemzetközi zsidó-tőkés világöszszeeskvés rémével, erős kommunistaellenes felhangokkal társul. A Csurka-pamflet lázba hozta a magyar politikai közvéleményt. Nyilt támogatója egy sem akadt, még közvetlen hívei is rosszul időzítettnek, túlzónak, elhamarkodottnak tartják, pártbeli ellenfelei, a liberálisok pedig a legnagyobb határozottsággal bélyegzik meg, s utasítják el, túltéve még az ellenzéki bírálatokon iš. A kérdés az, van-e esélye Csurkának arra, hogy az MDF hivatalos politikájává tegye radikális gondolatait vagy azok egy részét? A legfőbb taktikai hibát azzal követte el, hogy programját az Antall József elleni támadással kötötte össze. Ez óriási visszatetszést keltett, hisz a kormányfő támogatottsága száz százalékosnak mondható az MDF-en belül. Egyéb akadályai is vannak azonban annak, hogy a csurkai eszmék hivatalos pártideológiává váljanak. A legnagyobb kormányzópárt sokféle nézetet integráló gyűjtőpárt, amelyben a mindenki által elfogadott közös nevező Antall feltétlen elismerésén kívül az, hogy a nemzeti és a demokratikus értékeket egyenlőként és elválaszthatatlanként fogadják el. Aki az egyiket - bármelyiket - a másik fölé helyezi, szembekerül a MDF legfontosabb alapelvével. Ha - tegyük fel - Csurkának mégis sikerülne a párton belül relatív többséget szereznie, a kisebbségben maradottak semmiképpen sem fogadnák el ezt a helyzetet: ez a Magyar Demokrata Fórum szétesését és a parlamenti többség megszűnését hozná magával. Ha tehát be is következne az az egyébként igen valószínűtlen eshetőség, hogy a csurkai program pártprogrammá válna, a kormánypolitika szintjére semmi szín alatt sem emelkedhetne. Ha Csurka továbbra is kitart meghirdetett szándékai mellett, elszigetelődik. A kormánypolitikára továbbra sem lesz befolyása, sőt a pártra és a közvéleményre gyakorolt eddigi hatása is rohamosan csökken majd, s végül a közéletből immár teljesen kiszoruló másik szélsőséges, a bukott kisgazdapárti elnök, Torgyán József sorsára jut: politikai hullává lesz. DEBRECZENIJÓZSEF, az MDF parlamenti képviselője TÁDZSIKISZTÁN OSTROM UTÁN TÁRGYALÁSOK EL NEM KÖTELEZETTEK ÚJ POLITIKAI IRÁNYVONAL? A DZSAKARTAI CSÚCSTALÁLKOZÓN IS VEZETŐ TÉMA A DÉLSZLÁV VÁLSÁG NÉMETORSZÁG ÖSSZTÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS KELLENE A tádzsik fővárosban, Dusanbeban hétfőn több százan tüntettek Rahman Nabijev elnök lemondását követelve, s az esti órákban a tömeg megtámadta és elfoglalta az elnöki palotát. Túszul ejtették az államfő apparátusának 33 tagját, köztük Dzsarnsed Karimovot, a kormány első miniszterelnök-helyettesét is. Tegnap délelőtt azt jelentette az AP hírügynökség, hogy az ellenzék tárgyalásokat kezdett a köztársasági vezetéssel. De még ezt megelőzően, a reggeli órákban szabadon bocsátották Karimovot, aki visszatért az elnöki palotába. Ö, valamint Akbar Iszkandar, a tádzsik parlament elnöke kezdett párbeszédet az ellenzéki vezetőkkel. Nabijev elnök az elnöki palotától nem messze levő kaszárnyában rejtőzött el. Az egykori szovjet hadsereg laktanyájában jelenleg orosz katonák állomásoznak. Visszatérve a hétfői megmozduláshoz: a többnyire fiatalokból verbuválódott tömeg azt követelte, Nabijev határozottan vessen véget a Tádzsikisztán déli részén folyó vérontásnak, vagy pedig mondjon le. Amint a tüntetők rájöttek, hogy az államfő nem hajlandó velük találkozni, megrohamozták a palotát. A már említett túszokat ismeretlen helyre vitték, s az első kikötésük az volt, mindaddig nem bocsátják őket szabadon, amíg Nabijev nem kezd velük tárgyalásokat. További követelésük volt, hogy engedjék szabadon Rahim Nurullobekov tábornokot, akit azzal gyanúsítanak, hogy köze volt Tádzsikisztán legfőbb ügyészének a meggyilkolásához. Ez utóbbi ellen egy héttel ezelőtt követtek el merényletet, s ez jelentős mértékben hozzájárult a feszültség újbóli kiéleződéséhez. Az államfő körei az ellenzéket vádolták a gyilkossággal, az viszont azt állítja, hogy a merényletet maga Nabijev szervezte meg. Állítólag azért, hogy ürügyet találjon az ellenzéki erőkkel szembeni fellépésre. A másik variáció az, hogy az uralkodó klánok közötti számlakiegyenlítésről van szó. Az ellenzék az utóbbi napokban Nabijev szemére vetette azt is, hogy szorosan kötődik az egykori szovjet hadsereghez, amely e pillanatban orosz irányítás alá tartozik. Sőt, felmerült a gyanú, hogy Nabijev saját ellenzékével szemben éppen az orosz katonáknál keres támogatást. Az indonéz fővárosban, Dzsakartában megnyílt az el nem kötelezett országok mozgalmának 10. csúcsértekezlete. A mozgalomnak jelenleg 104 tagországa van, s közülük 95 küldte el delegációját a megnyitásra. Valószínű, hogy a mostani tanácskozáson két új tagot is felvesznek: Bruneit és Üzbegisztánt. A vendéglátó ország részéről Szuharto elnök nyitotta meg a csúcskonferenciát, s ezzel megszakadt az az eddigi hagyomány, amely szerint a nyitóbeszédet mindig a mozgalom soros elnöke mondotta. Ez alkalommal ugyanis Jugoszlávia legfelsőbb képviselője lett volna soron, de az új Jugoszlávia képviselői már a tanácskozás előtt megállapodtak Indonéziával, hogy az elnöki tisztséget még a csúcs előtt átruházzák Dzsakartára, s ezzel megelőzik azt a bojkottot, amelytyel néhány iszlám ország fenyegetőzött. Mint ismeretes, az iszlám államokat mélységesen felháborította a boszniaí-hercegovinai muzulmánok sorsa. A tanácskozás legfontosabb témája éppen a jugoszláv válság, de természetesen több más konfliktus, válsággóc is terítékre került. A Lipcse közelében levő Lindenthalban tegnapra virradó éjszaka ismeretlen tettesek megtámadták a külföldiek szálláshelyét. A támadók köveket hajigáltak az épületre és felgyújtottak egy parkoló gépkocsit. A helyi rendőrség információi szerint senki sem sebesült meg. Az említett szálláshelyen főleg azok a román menekültek tartózkodtak, akik szombaton érkeztek Lindenthalba azt követően, hogy jobboldali szélsőségesek megtámadták az ugyancsak Lipcse melletti Holzhausenben levő sátortábort. A jobboldali szélsőségesek tegnap éjszaka megpróbálták megtámadni az észak-németországi Greifswaldban levő szálláshelyet is. A Bundestag belpolitikai bizottsága hétfői rendkívüli ülésén foglalkozott a NéAz egyiptomi rádió tegnap diplomáciai forrásokra hivatkozva közölte: a Washingtonban folyó közelkeleti béketárgyalásokon az izraeli és a palesztin küldöttség azt fontolgatja, hogy munkacsoportokban tárgyalnának tovább a megszállt területek jövőjéről. Az említett források szerint Izrael a múlt héten indítványozta, hozzanak létre albizottságokat, amelyekben megvitatnák a korlátozott jogkörökkel rendelkező választott palesztin adminisztratív tanács kérdéskörét. A palesztinok ugyan elutasították a javaslatot, de a PFSZ vezetőségével folytatott konzultációk után Szuharto elnök nyitóbeszédében azt hangsúlyozta, a fejlődő országoknak abbeli igyekezetükben, hogy kilábaljanak a nyomorból, a saját erejükre kellene támaszkodniuk, s nem csupán a Nyugatra hagyatkozni. Elvi fontosságúnak nevezte, hogy a fejlődés kedvező és negatív hatásait igazságosan „osszák el", hogy garantálni lehessen a gazdasági növekedést, valamint a belső és külső stabilitást. Megfigyelők ezt a beszédet úgy értékelték, hogy Indonézia, a mozgalom soros elnöke új politikai irányvonal felé akarja vinni az el nem kötelezetteket. A korábbi irányvonal lényegében a konfrontáció volt a két szuperhatalommal, s Szuharto most az el nem kötelezettek politikáját a hidegháború utáni új realitásokhoz akarja igazítani. Ugyanakkor sürgette a fejlett ipari államokat, hogy a fejlődőknek, tehát azoknak az államoknak, amelyekben az emberiség nagyobb része él, nyújtsanak segítséget. S bár Indonézia arra törekszik, hogy a 10. csúcstalálkozón gazdasági kérdésekre összpontosítsák figyelmüket, a külügyminiszteri szintű előkészítő értekezletnek tisztán politikai jellege volt. metországban erősödő jobboldali radikalizmus elleni lehetséges lépésekkel. Rudolf Seiters szövetségi belügyminiszter a tanácskozás után biztosította az újságírókat, hogy az új tartományokban hamarosan kibővítik a különleges rendőri egységeket. Hans Gottfried Bernrath, a belpolitikai bizottság elnöke a kormány szemére vetette, hogy nem vonta le a megfelelő következtetéseket a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal jelentéséből: Közben az SPD elnöksége a jobboldali radikalizmus és a nácizmus elleni össztársadalmi egységre szólított fel. A demokratikus erőknek koordináltan kellene harcolniuk az ellenségeskedést és a gyűlöletet kiváltó okok ellen. készek az albizottságokban előterjeszteni az emberi jogokkal, a megszállt területeken érvényben levő izraeli katonai törvényekkel, a telepítési politikával és a Jeruzsálemmel kapcsolatos problémaköröket. A rádió ugyancsak tájékoztatott róla, Szíria választ adott Izraelnek az egyik múlt heti javaslatra, amely szerint a vitatott Golan-fennsíkkal kapcsolatban egy átmeneti időre lenne szükség. Ennek keretében megerősödhetne a kölcsönös bizalom, majd végleg rendezhetnék a fennsíkkal kapcsolatos kérdéseket. 1992. SZEPTEMBER 2. NÉHÁNY SORBAN B orisz Jelcin orosz elnök ez év decemberébén Kínába látogat. A Reuter hírügynökség szerint ezt egy Pekingben dolgozó, ám magát megnevezni nem kívánó orosz diplomata közölte. Oroszország kínai nagykövetségének szóvivője azonban nem volt hajlandó megerősíteni a hírt, csak annyit mondott, hogy a hivatalos közleményt hamarosan nyilvánosságra hozzák mind Moszkvában, mind pedig Pekingben, E duard Sevardnadze grúz vezető hétfőn kijelentette, megpályázza a legfelsőbb Tanács elnökének tisztségét. Az államtanács (kormány) a múlt héten hagyta jóvá a választási törvény függelékét, amely szerint a parlaménti elnököt közvetlenül, általános titkos szavazással kell megválasztani. Ez a lépés tette lehetővé Sevardnadzénak, hogy az október 11 -re kiírt választásokon jelöltesse magát az említett posztra. Az ellenzék vezetői szerint nagy előnyre tehet szert az a párt vagy tömb, amelyhez a népszerű Sevardnadze csatlakozik. A grúz politikus azonban közölte, nem kíván képviselni semmilyen pártot vagy mozgalmat. F ranciaországban hétfőn tették közzé a legújabb közvéleménykutatási eredményeket, melyek szerint a megkérdezettek 53 százaléka igennel, 47 százaléka pedig nemmel fog szavazni a maastrichti szerződés sorsát eldöntő szeptember 20-i referendumban. Az utóbbi hetekben végzett közvélemény-kutatások eredményei nyugtalanságot váltottak ki a helyi politikai körökben. A maastrichti szerződést támogatók azt hangsúlyozzák, hogy a dokumentum elutasításával Európa Németország gyámsága alá kerülne. O—tanyiszlav Suskevics, a beOZ lorusz parlament elnöke hétfőn minszki sajtóértekezletén közölte: fel kívánja újítani a tervgazdálkodás egyes elemeit, „főképp az úgynevezett ötéves tervek rendszerét". Suskevics, aki a közelmúltban tért vissza Dél-Koreából, ezzel összefüggésben kijelentette: „Szöulban ismét meggyőződtem arról, hogy a nemzetgazdasiági fejlesztés konkrét programja nélkül nem lábalunk ki a válságból". r gnap Angolában lezuhant egy Dél-Afrikába tartó repülőgép, 41 újságíróval a fedélzeten. A SAPA dél-afrikai hírügynökség információi szerint valószínűleg több ember életét vesztette. ^>_erencséje volt a Boeing 757OZ es brit repülőgép több mint 200 utasának, amikor a pilótáknak sikerült kényszerleszállást végrehajtaniuk a dél-olaszországi Brindisiben. A Reuter hírügynökség szerint a repülőgép motorja hibásodott meg, ám a repülőtéren még a tűzoltókat sem kellett riasztani, mert a Boeing simán landolt. LEHET VÉLETLEN,.. Lehetséges, hogy véletlenszerű összefüggésről van szó, ám a tény, az tény: csak néhány nappal azután, hogy a cseh Takarékpénztár megpróbálta kiszorítani az Orosz Kulturális, és Információs Központ dolgozóit prágai épületükből, a Kárlóvé Vary-i sétányról eltávolították Jurij Gagarin szobrát - írta tegnapi számában a Pravda. Az orosz napilap a továbbiakban emlékeztetett rá, hogy cárok, költök és filozófusok gyógykezeltették magukat Karlsbadban. A polgárok pedig minden jelentős látogatásra szobrokkal akartak emlékeztetni. Szobrot emeltek I. Péternek, Marx Károlynak és nem hagyták ki a világ első űrhajósát sem, aki 1960-ban látogatott a fürdővárosba. Václav Lokvenc, Karlové Vary polgármestere azzal magyarázta az emlékmű eltávolítását, hogy megrongálódott az alapzat és a „szobor veszélyessé vált". Ahelyett, hogy megjavították volna az alapzatot, Gagarint a helyi repülőtéren „tartják fogva" - jegyezte meg a Pravda. FESZÜLTSÉG A VAJDASÁGBAN „HUMANISTA" KOLONIZÁCIÓ A minap nyilvánosságra került betelepítési terv nyomán komoly feszültség tapasztalható a jugoszláviai Vajdaság magyarlakta településein, hiszen több ezer menekült Bácskába és Bánátba való beköltöztetésének elképzelése újabb kolonizációt sejtet, méghozzá a második világháború utáni évek mintájára. Félő, hogy az itt még többségben élő magyarság egy rákényszerített „etnikai dúsítás" nyomán kevésbé érvényesítheti majd kollektív jogait. Az anyanyelvhasználátban, az iskoláztatási rendszerben, a kisebbségi kultúrában, a tájékoztatásban így is komoly visszaesés állt be, a lakosság etnikai összetételének erőszakos megváltoztatásával a helyzet csak súlyosbodhat. Szerbiában jelenleg mintegy félmillióra becsülik az otthonukból kiszakadt menekültek számát, több mint 80 százalékuk szerb, akik Horvátországból és Bosznia-Hercegovinából érkeztek. Elhelyezésükre többféle elképzelés is született, például Szerbia területén 20 ezer montázslakás megépítése stb., ám az ősz és a tél közeledte nyilvánvalóan felgyorsítja a menekültek sorsának intézését. A községek megkapták a betelepítési terv alapján rájuk szabott emberkvótát. Eszerint például Topolyán 3400, Adán 2900, Zentán 2800, Kanizsán 2500 személy számára kellene - ha ideiglenes, de mégis megfelelő - megoldást találni. Ami persze egyszerűen lehetetlen. Zentán például 80 család vár lakásra, s 1170 munkanélkülit tartanak nyilván. A mintegy 20 ezer lakosú város tehát aligha növelheti lakosainak számát újabb 10 százalékkal. A betelepítési terv realitásának képtelensége nyilvánvaló, a rafinált politikai indíték azonban egyértelmű. Nézzük, miként reagált a vajdasági magyarok aggodalmára a szerbiai menekültügyi főbiztos: „Csodálkozom, mert a modell kidolgozásakor nem is álmodtam arról, hogy ilyen reakciót válthat ki. Nem hiszem, hogy ez a humánus emberek reagálása. A menekültek fogadása és ellátása mindenekelőtt humánus kérdés." A főbiztos tehát a humanizmusra apellál, jól tudván, hogy ilyesmivel nem illik vitatkozni, csakhogy most nem humanizmusról van szó, hanem háborúról, s az eddig még úgy-ahogy békében hagyott Vajdaság lakossági öszetétele megváltoztatásának világos szándékáról. Tudja ezt a főbiztos is, ezért tovább fűzte gondolatmenetét. Nézzük, hogyan lesz a farkas negédes: „Tudjuk, hogy a Vajdaságban- élő nagyszámú magyarság eleddig is tanúságot tett hagyományos vendégszeretetéről és fogadta a szerencsétlen menekülteket ..." Nos, kommentálhatnánk ezt a megnyilatkozását is, de nem tesszük. Mert más a taktikai udvariasság és mások a tények. A tények pedig világosak: össze kell írni a lakatlan épületeket és házakat, az idős háztartásokat, a menekültéket pedig el kell helyezni. S éppen most, aŕnikor az amnesztiatörvény még nem lépett életbe, tehát azok, akik a katonai behívó elől ideiglenesen külföldre menekültek, még nem látják biztonságosnak a hazatérést. Másfelől pedig a betelepítési terv szerint az illető település jelenlegi lakosainak száma legfeljebb 3,7 százalékkal növelhető, s nem 10-12 százalékkal, mint ahogyan azt a magyarlakta városokban előírták. A községek most egymás után küldik a leveleket a menekültügyi bizottsághoz, teljességgel irreálisnak tartva az ilyen számú menekült fogadását. Csak azt nem tudja senki, mi lesz akkor, ha mondjuk Adára befut a közel 3000 menekültet szállító autóbuszkaraván. A főbiztos kijelenti: „Határozattal állítom, egyetlen menekültet sem fogunk beköltöztetni a magyarok házaiba! Az elmenekült magyarok házait békén hagyjuk!" Tegyük hozzá: a politikai zsargont mindinkább kiismerve, a kategorikus kijelentések bennünket az utóbbi időben csak még inkább nyugtalanítanak. SINTKOVITS PÉTER, Újvidék ARAB-IZRAELI TÁRGVALASOK MEGY A HEGY ÉS MOHAMED IS