Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-15 / 218. szám, kedd
HÍREK-VÉLEMENYEK ÍÚJSZOM 1992. SZEPTEMBER 15. „MEGLEPETÉS" A NYUGAT! PIACON (Folytatás az 1. oldalról) értékével szemben további 3,5 százalékkal revalorizálták. Az EK brüsszeli központjából érkezett hírek szerint a líra leértékelése az ezt követő németországi ka' matláb-csökkentéssel együtt meglepetésszerűen hatott, jóllehet - mint említettük - a pénzpiac már várt rá. Persze, nem tagadják, hogy az EMS-be történő ilyen beavatkozás csak akkor hatékony, ha váratlan és meglepetés erejével hat. A tizenkgttek pénzügyminisztereinek szeptember 5-i, Bathban tartott tanácskozásán még azt állították, hogy az ÉMS-en belüli csereárfolyamok módosítása nem jöhet számításba. A miniszterek akkor főleg Németországra próbáltak nyomást gyakorolni kamatainak csökkentése érdekében. A németek azonban az olasz líra leértékelésétől tették függővé ezt a lépésüket. S mivel az bekövetkezett, tegnap a németországi Bundesbank azonnal reagált: a. diszkontkamatot azonnali hatállyal 9,5 százalékkal, 8,25 százalékra csökkentette, a lombardkamatlábat pedig 0,25 százalékkal, 9,5 százalékra. Theo Waigel szövetségi pénzügyminiszter meggyőződését fejezte ki, hogy ezzel a lépéssel megteremtették Németország gazdasági növekedésének a feltételeit. A brit központi bank, a Bank of England bejelentette, hogy egyelőre nem számol az Egyesült Királyságban a kamatlábak csökkentésével. Abban a reményben, hogy a németországi kamatcsökkentés nagyobb mértékű lesz, tegnap reggel, röviddel kilenc óra után, 100 ponttal nőtt a londoni tőzsdén az FTSE index, majd a Bundesbanktól érkezett hír hallatán a részvények értéke azonnal csökkenni kezdett. Az európai devizapiacokon tapasztalható idegesség a szakértők szerint közvetlenül összefügg a „Maastricht" ügyében Franciaországban szeptember 20-án esedékes népszavazással. Bizonytalannak látszik ugyanis a szavazás eredménye, jóllehet a legújabb közvélemény-kutatási felmérések ádatai szerint a franciák mégis inkább az európai integráció híveit támogatják ... -pCSEHSZLOVÁKIA SZAKADASA ÉS A SZUDÉTANÉMET KÉRDÉS Csehszlovákia megszűnésével bizonytalanná válik a német-csehszlovák szerződés. Még az sem biztos, hogy ezt megelőzően sor kerül a ratifikációs dokumentumok cseréjére, vagyis, hogy érvénybe lép-e a szerződés - hangsúlyozta a Deutscher Ostdienst, a szudétanémetek Bonnban megjelenő bulletinje. Politikai dokumentumról van szó, nem olyan szerződésről, amely egy konkrét területre vonatkozna - állapította meg a hetilap Fritz Wittmannra, a Bundestag képviselőjére, a Szudétanémetek Honfitársi Szövetségének alelnökére hivatkozva. „Ha Csehszlovákia kettészakad, akkor Németországnak, Szlovákiának és a Cseh Köztársaságnak vagy új szerződést kellene kötnie, vagy a meglevőt a kölcsönös kapcsolatokban használatos szerződésnek kellene nyilvánítani" -mondotta Wittmann. A Deutscher Ostdienst a továbbiakban aligha tartja „elfogadhatónak" hogy Szlovákia átvegye a szerződést, amely preambulumában rögziti: az 1918-ban alapított csehszlovák állam sohasem szűnt meg létezni. „Ezzel máris felmerül a Cseh Köztársasággal folytatandó újabb tárgyalások kérdése. Ám a bonni diplomáciával szerzett eddigi tapasztalatok szerint a szudétanémetek nem nagyon bizhatnak ebben az útban", állapította meg a lap. Rámutatott továbbá: „Csehszlovákia megszűnésével véget ér a Szudéták feletti területi szuverenitása is, ezért a szudétanémetek az önrendelkezéshez való jogra hivatkozva tiltakozhatnak az ellen, hogy a Cseh Köztársaság igényt tartson e terület feletti szuverenitásra. ELHALASZTOTT SEGÉLYAKCIÓ Az ENSZ vasárnap elhalasztotta annak a segélytervnek a megvalósítását,, amely szerint repülőgépekből dobtak volna le élelmiszerszállítmányokat a szomáliai falvakba. A világszervezet szerint a halasztást a hírközlő eszközök okozták. Az ENSZ attól tart, hogy a légi úton. történő humanitárius szállítmányokról szóló jelentések miatt az éhező szomáliaiak tömegesen útnak indulnak a kijelölt települések felé. Ez káoszt idézne elő és csak súlyosbítaná az emberek szenvedését. Szudán fővárosában, Khartúmban gyerekek tízezrei tüntettek vasárnap, hogy szolidaritásukról biztosítsák az éhező szomáliai gyerekeket. Az iskolások a szudáni főváros központi sugárútján gyűltek össze és közösen imádkoztak Allahhoz szomáliai testvéreik megmentéséért. RABIN NÉMETORSZÁGBAN TÁRGYAL IZRAEL ÉS SZÍRIA VITÁJA A GOLANRÓL Jicchak Rabin izraeli kormányfő, mielőtt elutazott volna Németországba, a Tel-Aviv-i repülőtéren kijelentette: Izrael a Washingtonban felújított közel-keleti béketárgyalásokon nem óhajt megbeszéléseket folytatni a Golan-fennsík visszaadásáról, amíg Szíria nem mutat hajlandóságot a békekötésre. A kormányfő hangsúlyozta, Izrael addig nem vitázik a stratégiai fontosságú Golán jövőjéről, amíg Szíria nem magyarázza meg, milyen békemegállapodást óhajt. Washingtonban tegnap délután kezdődtek meg a tárgyalások, s a következő tíz nap alatt az izraeli küldöttség a jordán, a palesztin és a libanoni delegációval folytat megbeszéléseket. Közben Faruk Sara szíriai külügyminiszter tegnap ismét megerősítette: az izraelieknek a Biztonsági Tanács határozataival összhangban ki kell vonulniuk az összes megszállt területről. Kairóban vasárnap befejeződött az Arab Liga külügyminisztereinek tanácskozása a közel-keleti békefolyamatról, valamint a Líbia és a Nyugat közti válságról. Faruk Sara elutasította a szíriai—izraeli békeszerződés megkötésének lehetséges dátumáról szóló spekulációkat. Libanon a tárgyalások során megismételte a hétén kezdődő többoldalú tárgyalásokkal kapcsolatos elutasító álláspontot. Véleménye szerint nincs értelme a bővebb körű tárgyalásoknak, amíg nem születik előrehaladás a kétoldalú megbeszéléseken. Meglepetés nélkül fejeződtek be a Líbiáról szóló megbeszélések is, ám a Liga ismételten felszólított a Tripolival szembeni nemzetközi szankciók feloldására. A résztvevők néhány közelebbről meg nem határozott intézkedéseket fogadtak el, amelyekkel meg lehetne oldani a Loc• kerbie-ügy miatt kialakult válságot Líbia és a Nyugat között. A múlt pénteken készült a felvétel: izraeli harckocsik a Golan-fennsíkon keresztül a szíriai határ felé tartottak, ahol nagyszabású hadgyakorlatot rendeztek. Az időzítés bizonyára nem véletlen... A DEMOKRATIKUS ERŐK ALAKÍTANAK KORMÁNYT THAIFÖLDÖN A második helyen a katonákat támogató Thai Nemzeti Párt végzett 76 mandátummal, szövetségesének, a Szociális Akció Pártnak 20 mandátuma lesz. A közelmúltban megalapitott Nemzeti Fejlődés Pártja, amelyet vezetője. Csaticsaj Csunhavan volt kormányfő centristának nevezett, 63 képviselői helyet szerzett. Anand Panjaratun leköszönő kormányfő szerint az új kabinet összetételével valószínűleg a Demokrata Párt vezetőjét, Csuan Likpajt bízzák meg. Zárás előtt kaptuk a hírt, hogy ez a jóslat bevált, a négy demokratikus párt vezetőinek tanácskozásán megállapodtak egy kormánykoalíció létrehozásában. V an remény arra, hogy Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) vezetője és Frederik de Klerk dél-afrikai államfő ismét tárgyalóasztalhoz üljön. A téma egyelőre nem az új alkotmány,, az állam jövőbeni elrendezése volna - az erről folytatott párbeszédet júniusban szakította meg az ANC, az akkori boipatongi mészárlás miatt. Most az ANC csupán az erőszak megszüntetéséről lenne hajlandó tárgyalni, de még ez sem biztos. Persze már ez is valami, ha figyelembe vesszük, hogy az ENSZ júliusban Cyrus Vance volt amerikai külügyminisztert küldte Pretoriába közvetíteni, s ő sem tudott semmit elérni. Július óta a rivális fekete szervezetek, az ANC és az Inkatha között több vgres összetűzés is volt, de egyik sem akkora, mint egy héttel ezelőtt Ciskei bantusztán határán. Aciskei katonai rezsim csapatai tüzet nyitottak a bantusztán felé tartó ANC-tüntetőkre, 30 ember meghalt, kétszáz pedig megsebesült. Az ANC a fehér kormányt és az államfőt teszi felelőssé, az pedig visszadobja a labdát, mondván: a tüntetők a hibásak, nem volt engedélyük arra, hogy behatoljanak Ciskeibe. De Klerk államfő személyesen nem lehet felelős a feketék közötti vérfürdőkért, hiába állítja az ANC, hogy a kormány szítja a zavargásokat. így van ez a bantusztánok esetében is. Az igaz, hogy a bantusztánok a fajüldöző rezsim termékei, s ilyen alapon a mindenkori pretoriai kormányzatnak tényleg felelősséget kell vállalnia a történtekért, legalábbis olyan módon, hogy hozzá kell látnia a problémák megoldásához. Ugyanakkor az ANC és Mandela felelőssége sem hanyagolható el. Ez a szervezet eléggé tévesen, «fgy ítéli meg a helyzetet, itt az ideje annak, hogy nyomással, tömegakciókkal megbuktassa a fehér kormányt, legalábbis maximális politikai engedményekre kényszerítse. Ezért megszakították az átmeneti kormányról és az új alkotmányról folytatott tárgyalásokat az államfővel, aki egyébként nemzetközi elismerést vívott ki magának azzal, hogy nem egészen 3 év alatt eltörölte az apartheid-rezsim gerincét alkotó törvényeket. Mik azok a bantusztánok? A korábbi fajüldöző rendszer úgy adott némi látszatjogot a feketéknek, hogy területi adminisztratív egységeket hozott létre a számukra. A bantusztánokról szóló törvény 1960-ban lépett érvénybe, s fokozatosan tíz ilyen ,,önkormányzati területi egységet" állítottak fel. Ezek a Dél-afrikai Köztársaság területének 15 százalékát foglalták el, s erőszakkal telepítették oda a néger lakosságot. Miért tiltakoztak a bantusztánok ellen a feketék? Mert nyílBANTUSZTÁNOK vánvalóan antidemokratikus intézkedésről volt szó, hiszen a bantusztánokat a legrosszabb, legterméketlenebb vidékeken létesítették, megtiltották számukra, hogy elköltözzenek onnan. A bantusztánok lakói, mivel a mezőgazdasági termeléshez nem voltak meg a feltételek, az iparvárosokba pedig nem engedték be őket, új „hazájukban" rosszabbul éltek, mint a külvárosi nyomortanyákon. A lényeg tömören: a feketék nem önkormányzatot kaptak, hanem rezervációkba telepítették, őket. Pretoria négy bantusztánnak úgymond teljes önállóságot adott, külön köztársaságnak kiáltva ki őket, de ezeket a nemzetközi közösség nem volt hajlandó önálló államokként elismerni. E négy bantusztánköztársaság: Transkei, Bophuthatswana, Venda és Ciskei. Ezekben él a fekete népesség egynegyede, a másik hatban az egyharmada. Ez utóbbiak önigazgatása korlátozott, Pretoria irányítása alá tartoznak. És most Ciskeiről. Területe 8 ezer négyzetkilométer, lélekszáma 900 ezer fő. Az úgynevezett köztársaság kikiáltása után Lennox Sebe lett az államfő, akit 1990 márciusában puccsal megdöntött Gqozo tábornok, s tavaly februárban megállapodást kötött a pretoriai vezetéssel arról, hogy a központi kormány ismét átveszi a bantusztán folyó ügyeinek az intézését ós több minisztériumnak az irányítását. És ez az, amiért Mandeláék Ciskei esetében nem alaptalanul hárítják Pretoriára a felelősséget, és követelik, hogy de Klerk távolítsa el Gqozo tábornokot. Az ANC szerint ugyanis az említett szerződéssel Ciskei látszatönállósága is megszűnt. Kétségtelen, az ANC jogosan harcol a bantusztánok megszüntetéséért, hiszen azok diszkriminálják a feketéket az egységes Dél-Afrikán belül. Nem lehet viszont egyetérteni az ANC módszereivel, az erőszakkal. Frederik de Klerk ugyanis már bizonyította, hogy vele lehet tárgyalni. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN F rancois Mitterrand francia államfő kiváló egészségnek örvend, annak ellenére, hogy pénteken prosztataműtéten esett-át. A kórházi szobájából máris teljes mértékben folytatja államfői teendőinek ellátását - jelentette be tegnapi rádiónyilatkozatában Pierre Bérégovoy kormányfő. Elmondta, Mitterrand-nak az a szándéka, hogy szeptember 20-án amikor az Európai Unióról szóló maastrichti szerződésekről népszavazást tartanak, a saját választási körzetébe, ChateauChinonba utazik, s ott adja le a szavazatát. K özvélemény-kutatást végzett a Bild című német napilap, s az eredmények szerint a németek többsége azt szeretné, ha a bonni kormány is rendezne referendumot Maastrichtról. A felmérés során Németország nyugati és keleti részében összesen 10 ezer embert kérdeztek meg, s ezek 73 százaléka sürgette a népszavazást. A következő adatok még érdekesebbek: egyértelműen 27 százalék mondott igent Maastrichtra, 30 százalék ellenezte, a megkérdezettek 42 százaléka pedig még nem tudott véleményt nyilvánítani. A dologhoz hozzátartozik: a német törvények nem teszik lehetővé a referendum meghirdetését, de az utóbbi napokban több politikus is követelte, elsősorban a vasárnapra tervezett francia népszavazásra való tekintettel. T örökországban vasárnap súlyos összecsapások robbantak ki a kurd szeparatisták és a török biztonsági erők között az ország délkeleti részében. Az ankarai televízió beszámolója szerint összesen 41 ember veszítette életét. Hivatalos források szerint a konfliktust a Kurd Dolgozók Pártja robbantotta ki azzal, hogy fegyveresei aknavetőkkel támadtak meg Hakkari tartományban egy rendőrállomást. Az utóbbi hét nap folyamán tehát összesen 99 ember vesztette életét a kurdok lakta török területeken. Mint ismeretes, az említett kurd párt 1984 óta küzd - fegyveres úton - a független Kurdisztán megalakításáért. Egyes statisztikák szerint a nyolc esztendő alatt hozzávetőleg négy és fél ezer ember veszítette életét. H ajószerencsétlenség történt tegnap az Égei-tengeren, Chiosz görög sziget közelében. Felborult egy török hajó, amely iraki menekülteket szállított a fedélzetén. Athéni források szerint 29 személy tünt el, köztük 7 nő és 7 gyermek. Görögország őrhajókat és katonai helikoptereket küldött a katasztrófa helyszínére. R endkívül feszültté vált a helyzet a francia börtönökben, miután Aube tartományban, a Glairvaux börtönből nyolc fogoly megszökött. A szökés során egy fegyőrt megöltek. Tiltakozásul nehéz munkakörülményeik, valamint személyes biztonságuk veszélyeztetettsége miatt a 182 francia börtönből 130 fegyház őrei léptek a hét végén részleges, vagy teljes sztrájkba. A totális káosz megelőzése érdekében a. kormány rendőröket és katonákat irányított a börtönökbe. A kényszerintézkedések közé tartozik például, hogy elrendelték a látogatások tilalmát, megszüntették a postai szolgáltatásokat és megtiltották a raboknak a zuhanyozást. lölindez nagy elégedetlenséget váltott ki az elítéltek körében, s több helyütt már ki is robbant a lázadás. B ukarestben tegnap a belügyminisztérium azt jelentette, Romániában jelenleg 30 ezer menekült és ún. illegális emigráns tartózkodik, ezek az emberek főleg a nyugati országokba akarnak menni. Annak ellenére,» hogy 1989 decemberében Romániában is megdőlt a kommunista rendszer, más országokkal összehasonlítva csak nagyon kevesen folyamodtak menekültstátusért a román szervekhez. Amint a Romprest hírügynökség is megállapította: Románia nem célország az emigránsok számára, hanem csupán tranzitállomás a Nyugat felé vezető úton. Főleg albánok, szomáliaiak, irániak, irakiak, és szudániak tartózkodnak jelenleg Romániában, s az utóbbi időben növekedett a kínaiak száma is. V asárnap a Fülöp-szigeteken tűzharc robbant ki a kommunista felkelők és a biztonsági alakulatok között. Életét vesztette (Bataan tartományban) Samal város rendőrparancsnoka és nyolc más személy. Egy másik tartományban, Misamis Ocidentalban, hasonló tűzpárbajra került, sor, ott öt lázadó vesztette életét. A Fülöp-szigeteken a kommunista felkelő csoportok már huszonhárom éve folytatnak fegyveres harcot azzal a céllal, hogy marxista államot hozzanak létre. Az utóbbi időkben a kormány több ízben ajánlott fel nekik tárgyalásokat - eredménytelenül. Thaiföldön vasárnap tartották meg az idei második parlamenti választásokat, amelyek azoknak a demokrata párti erőknek hoztak sikert, amelyek a májusi bangkogi tüntetéseken szembeszálltak az akkori katonai kormánnyal. A nemhivatalos eredmények szerint a legsikeresebb a Demokrata Párt volt, amely a 360 tagú képviselőházban 79 mandátumot mondhat a magáénak. Csaovalit Jongcsajutnak, a thai hadsereg volt parancsnokának új, demokratikus pártja 52 mandátumot szerzett, az Igazságos Erő nevű párt pedig 44 helyet kapott a parlamentben. Csamlong Szrimuang, ez utóbbi párt vezetője volt a májusi kormányellenes tüntetések kezdeményezője.