Új Szó, 1992. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-14 / 217. szám, hétfő

BÁTOR A SZLOVÁK PARLAMENTBEN, EMBER AZ EMBERTELENSÉGBEN... Szerdán, szeptember 16-án este fél nyolckor Somorján tekintheti meg Ébert Tibor: ESTERHÁZY című. színpadi játékát a Komáromi Jókai Színház előadásában. Jegyek a helyi művelődési központban válthatók naponta 8-tól fél ötig ÚP-1618 1992. SZEPTEMBER. 17. NYITRA MAGYAR NYELVÉSZEK KONFERENCIÁJA A hagyományoknak megfelelően a magyar nyelvészek minden évben más-más országban tartják meg konferenciájukat, hogy beszámoljanak legújabb kutatásaik eredményeiről és megvitassák a nyelvvel kapcsolatos időszerű problémákat. Egy évvel ezelőtt Kolozsvárott a Babes-Bolyai Tudományegyetem fogadta nagy szeretettel és színvonalas szervezéssel a nemzetközi konferencia résztvevőit. A záró plenáris • ülés itt kínálta fel annak lehetőségét, hogy ez évben a Cseh és Szlovák Köztársaság valamely felsőfokú intézménye legyen a fogadó fél. Megtiszteltetésnek vettük a bizalmat, s így 1992. szeptember 17-18án' a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Hungarisztika Tanszékének szervezésében kerül sor Az élő magyar nyelv területi válltozatai című nemzetközi konferenciára. Több mint 60 magyar nyelvész jelentkezett külön. böző országokból és intézményekből. képviselteti magát valamennyi magyar tudományegyetem, főiskola, nyelvtudományi.és hungarológiai intézet s a Szlovákok Magyarországi Szövetsége is. Az előadások - a plenáris ülés után - 3 szekcióban folynak majd párhuzamosan, így a köznyelvi, * a nyelvjárási és az onomasztikai szekció behatóbban foglalkozhat a speciális témakörökkel. A köznyelvi szekció főleg köznyelvi és szociolingvisztikai kérdéseket tárgyal. Ilyenek: nyelvünk területi regionális változatai, nyelvszociológia, nyelvföldrajz, a nyelvjárás és a köznyelv közötti átmenet, nyelvhasználat és szociális háttér, nyelvhasználat és a generációk összefüggése, egyes szakterületek nyelvi különfejlődésének veszélye, orosz és ukrán nyelvi hatás a kárpátaljai magyar köznyelvben, a kisebbség nyelvének társadalmi szereplehetőségei, élőnyelvi kutatás, argókutatás stb. A nyelvjárással kapcsolatos előadások szintén változatosak: nyelvjárásosság a fiatalok nyelvhasználatában, regionális szójelentések, a szókincs, a szókincs tagolódása és változásai; idegen nyelvi elemek egyes nyelvjárásokban; nyelvjárásszigetek stb. Az onomasztikai előadások egy része a személy- és állatnév-adási szokásokat vizsgálja, foglalkozik az idegen nevek antropológiájával, a tabu és fétis fogalmával; településtörténeti áttekintésekkel; ragadványnevekkel stb., másik részében a földrajzi nevek témakörén belül hallhatunk egy-egy település, táj névadási szokásairól; a nevek rendszeréről; szerkezeti vizsgálatáról, a nyelvföldrajz és népetimológia kapcsolatáról, hogyan szerepelnek a zsidók a magyarországi földrajzi nevekben stb. Nemzetközi konferenciánkat nyitottá tesszük pedagógusaink számára, hogy lehetővé váljék - érdeklődésüknek megfelelően - egy-egy előadás meghallgatása, ismereteik gyarapítása. A pontos programot a konferencia megkezdése előtt az Új Szóban közzétesszük. TELEKI TIBORNÉ Hungarisztika Tanszék KÖZLEMÉNY A Diákhálózat értesít minden érdeklődőt, hogy 1992. október 5-től 11-ig megrendezi a II. Színházi Diákfórumot. Helyszín ismét a Csemadok szenei üdülője. A jelentkezéshez mellékeljenek rövid életrajzot, különös tekintettel a színházhoz fűződő kapcsolatokra (színjátszó csoport, versmondóverseny stb.). Továbbá írják meg, miért jö/inek a táborba, és mit várnak tőle. A jelentkezéseket legkésőbb szeptember 25-ig küldjék a Diákhálózat címére, a résztvevőket ezek alapján választják ki. A program drámapedagógiai játékokból, foglalkozásokból, színházelméleti előadásokból stb. áll, néhány meglepetéssel tarkítva. A részvételi díj kb. 200 korona, amiben az étkezés is benne foglaltatik. Cím: Diákhálózat Pražská 11 811 04 Bratislava szeptember 25. péntek, este fél 8 Komárom Sportcsarnok ÖTEZER ÉVES TETEMET ELEMEZTEK A JÉGEMBER MÉRETEI Ritka lehetőség adódott Olmützben a Csehszlovák Anatómiai Társaság 34. országos kongresszusa résztvevői számára. Dokumentációs anyagok segítségével ugyanis tanulmányozhatják annak, a több mint 5 ezer éves férfinak a testét, akinek tetemét az osztrák-olasz határ közelében tavaly szeptemberben találták meg egy gleccserben. Az Eisman (jégember), ahogyan a leletet Werner Platzer, az innsbrucki egyetem professzora elnevezte, időszámításunk előtt 3250-3100 körül élt. Százötvennyolc centiméter magas volt, és 25 éves korában a kimerültségtől halt meg. Teste, a hímvesszőt kivéve, teljes egészében megőrződött. /

stókuccse, gyűjteni kellene miniszterelnökünk el- és kiszólásait, szellemesnek szánt szónoki bombasztjait, humorosnak vélt idiómáit. Na nem azért, hogy bárkit (őt, vagy a végtelen türelmű olvasót) bosszantsuk vagy szórakoztassuk velük, hanem, hogy pár év múlva könnyebb legyen megrajzolni egy politikus arcélét, egy új ország új miniszterelnökének valódi formátumát. Mert a politikai tetteket mindenütt jegyzik, akár a tőzsde árfolyamait, ám - az aranyköpések elszállnak. Pedig, ugye, nem minden tanulság nélkül való visszaidézni az egykori és a mai Vladimír Mečiar álláspontjait, véleményváltozásait, teszem azt az államjogi elrendezéssel kapcsolatban. .. Vladimír Mečiar újabb Kolumbusz-tojása a. kisebbségi jogok új megközelítése, ha úgy tetszik „filozófiája". Eszerint a szlovákiai magyarok jogait a magyarországi szlovákok által igénybe vett lehetőségekhez kell hasonlítani, sőt, annak függvényeként kezelni. „Majd ha Magyarország megoldja a kisebbségi kérdést, elmegyünk azt tanulmányozni", mondá szeretett miniszterelnökünk rezzenéstelen arccal, s gyanítom, belül mosolygott újabb nagyszerű ötletén. Ha ezt a pökhendi kijelentést humornak szánta, alaposan melléfogott. Bizonyára akadnak körök, amelyek, díjazzák az efféle humort, ám a szlovákiai magyarok aligha fogták hasukat a röhögéstől ezen az új bölcsességen. Mert tréfa ide, vagy oda, Mečiar túsz-szerepet szán a kisebbségnek. Mondhatnók, minden csoda három napig tart: az ember, ismerve mozgalma „filozófiáját", úgy isten igazából nem lepődött meg azon, hogy a szlovákiai magyar politikai mozgalmak egyetlen módosító javaslata sem került bele az új szlovák alkotmányba. Nemigen fogadták el más ellenzéki mozgalmak javaslatait sem. Azt sem igen lehetett komolyan venni, hogy a szlovákiai magyarság képviselői a DSZM listáján kerültek be a parlamentbe, s az Együttélés és az MKDM nem képviselheti-az itt élő magyarokat, mint azt megállapította volt, Vladimír Mečiar. Az meg már egyenesen a miniszterelnök úr magánügye, hogy felrúgja a diplomácia íratlan szabályait, s egy szomszéd ország látogatását nem az ország politikai reprezentációjával nyitja meg, mint általában szokás. VICC NÉLKÜL Hanem az már hátborzongató, hogy a parlamentáris demokráciára épülő, szuverénné váló Szlovákia elsó miniszterelnöke par excellence elismeri a kitelepítésre, lakosságcserére és hasonló politikai megoldásokra épülő ,,filozófia" kontinuitását. Mert Mečiar újabb elszólása, akár tréfásan, akár komolyan fogalmazta meg, arról árulkodik, hogy a szlovák kormánynak esze ágában sincs belügyként kezelni a kisebbségi jogokat. Majd ahogyan ti a mieinkkel, mi úgy a tiéitekkel - körülbelül ezt jelenti Mečiar szellemessége. Csak hát, van itt egy kis bökkenő: a magyarországi szlovákok a csehországi magyarok többségéhez hasonlóan, önként, és egy adott ország keretein belül változtattak lakhelyet két évszázaddal ezelőtt, s nem politikai indokkal, hanem pusztán gazdasági megfontolásból. Ónként vállalt sorsuk következménye nem a jelenlegi Magyarországot terheli, s hogy diaszpórában könynyebb beolvadni, az mindenki számára világos. A szórványkisebbség helyzete némiképp más, mint az egy tömbben élő, erőszakos határtologatással elcsatolt kisebbségé, amely nem települt be a többségi nemzet területére, hanem egyszerűen, megkérdezése nélkül, oda utalták. S ha Mečiar már elfelejtette volna, beleolvashatna egy-két történelemkönyvbe: ki szorgalmazta a második világháborút követően a lakosságcserét, s milyen következményekkel járt az a magyarországi szlovákokra nézve. A nagy félreértések általában a dolgok nem ismeretéből, vagy a tények lefitymálásából erednek. Nehéz elképzelni, hogy a nemzeti identitásuk utolsó morzsáit szemezgető magyarországi szlovákságot bármilyen jószándékú kisebbségi törvény fölemelheti arra a szintre, amilyenen a hetven éve leválasztott szlovákiai magyarság megőrizte öntudatát. Ha Mečiar ezt szeretné, lehetetlent akar. S hogy ez a tény szomorú, elgondolkoztató, avagy miképpen gyömöszölhető bele az európai szinten elfogadott kisebbségi kódexek kalodájába, a lényegen mit sem változtat. A lényeg pedig: mit kíván, mit szeretne az adott kisebbség az adott ország határain belül, milyen szinten képes artikulálni magát és mire tartja magát képesnek. Ami, tegyük hozzá, csak kiindulópont lehet, hisz akármilyen körülmények között vált kisebbséggé egy népcsoport, attól még kisebbség marad, s joggal tarthat igényt kollektív megítélésre. Ha úgy tetszik: kollektív megkülönböztetésre. A túszokként való bánásmódot azonban, azt hiszen, a magyarországi szlovákok sem vállalnák repeső örömmel. Akár élcelődve kínálja fel nekik valaki, akár komolyan. KÖVESDI KÁROLY Dunaszerdahelyen jegyek válthatók a sportcsarnokban, tel.: 0709/ 260 85 Galántán a sportcsarnokban, tel.: 0707/25 64 Komáromban a sportcsarnokban, tel.: 0819/54 70, valamint a Duna Menti Múzeumban Barak Istvánnál 0819/41 53. Turnémenedzser _ _ e/o KONCERT, UP-1610 sztárvendég: Bródy János Tolcsvai László Cseh Tamás Bornai Tibor Móricz Mihály Németh Oszkár ... AZT NEM SZABAD A MAGYARNAK? (Folytatás az 1. oldalról) rosi Egyetem idézett fogadtatásához, illetve a megalapításának jogi vonatkozásait, egyáltalán a törvényességét megkérdőjelező állásponthoz. - Városi önkormányzatunk márciusban elhatározta, hogy amíg a parlamentben nem születik pozitív döntés a magyar egyetem ügyében, nem oldódik meg egyebek között a magyar pedagógusképzés, addig a város - mint jogi személy - City University formájában létrehozott oktatási intézmény működtetésével próbál enyhíteni a gondokon. A főiskolai törvény értelmében ez nem egyetem, ez vállalkozás, melynek a lényege, hogy egy kis szakcsoport, az igazgatóval az élen (akit az önkormányzat nevez, ki, és aki a mi esetünkben dr. Szabó Rezső lett) megszervezi, hogy elismert főiskolákról tanárok jöjjenek és oktassanak a városi egyetemen, Komáromban vagy bárhol. A diákok az anyaegyetemen felvételiznek, ott is avatják fel őket az egyetem levelezőtagozatos, hallgatójává, és ugyanúgy ott kapják majdan a diplomájukat. A City Úniversity megszervezi, hogy a diákoknak ne kelljen utazniuk. Amit Pius úrék támadnak, az az, hogy Pukkai László kezdeményezésére a magyar pedagógusszövetség országos választmányának sikerült elérnie, hogy a győri tanítóképző főiskolára tőlünk is vegyenek fel diákokat, akik ilyenképpen a győri főiskola hallgatói, de a konzultációk helyszíne Komárom. Ugyanígy cselekedett a Gadóci Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója, aki a Kecskeméti Kertészeti Egyetemmel együttműködve alakította ki ezt a levelezőtagozatos formát. A Komáromi Városi Egyetem azután veszi majd át a dolgok menedzselését, ha megtörtént az intézmény bejegyzése, ami különben folyamatban van. - Úgy tudom, időközben lezajlottak a felvételik az említett magyarországi főiskolákon. Mikor kezdődik az oktatás? - Október elején. Mindenképpen megkezdődik.. - Honnan sikerült pénzt szerezni az egyetemre? - Létrehoztuk a Schola Comaromiensis Alapítványt. Részben ebből fedezzük a költségeket, részben a hallgatók pénzéből, melyet befizetnek. Tehát az országnak egyetlen fillérjébe sem kerül. Ezért csodálkozom, miért olyan idegesek az oktatási minisztériumban. A múlt csütörtökön fel is tettem a kérdést: ha országunk bármely lakója magánúton felvételt nyert egy külföldi főiskolára, és megegyezik a tanárával, hogy nem ő, tehát a diák fog utazni a főiskola helyszínére, hanem a tanár megy utána, akkor ehhez miért kell a minisztérium engedélye és SZNT-határozat? Ugyanez érvényes akkor is, ha mondjuk ötven diákról van szó, akik saját, illetve alapítványi pénzen tanulnak. - Tehát ön szerint semmi akadálya, hogy október elején megkezdődjék a tanítás? - Elképzelhető, az oktatási minisztérium megtiltja a középiskolák igazgatóinak, hogy ilyen célra tantermeket adjanak át. Akkor az fog történni, hogy a város a rendelkezésére álló, felszabadítható helyiségekből ad majd bérbe a Városi Egyetemnek. Nem értem, miért akarnak belekötni ebbe az intézménybe. Előfordulhat persze az is, hogy valamilyen „oknál" fogva mégsem jegyzik be (noha az alapszabályát szinte szóról szóra a poprádi City University alapszabályából vettük át). Akkor magyarországi területen folynak majd a konzultációk, ezt semmi sem gátolhatja meg. DélKomárom jelezte, hogy diákjaink rendelkezésére áll. -A Komáromi Lapokban Szabó Rezső nyilatkozta, hogy tárgyalásokat folytattak a Szlovák Műszaki Egyetem rektorával és a Nagyszombati Gépészeti Kar dékánjával, hogy a Városi Egyetem keretében nekik is működne kihelyezett résztegük, osztályuk Komáromban. - Igen. Rendkívül pozitívan álltak hozzá a kezdeményezéshez, sőt a nagyszombati egyetem egyik kara már létre is hozott nálunk egy kihelyezett osztályt, ahol októbertől hajóépítés- és kezelést tanulnak majd a hallgatók, szlovák nyelven. - Vagyis nem ,,magyar egyetemről" van szó, hanem egyetemről, illetve annak egy sajátos, nálunk még újnak számító formájáról. - így van. Városi egyetem, ez is a neve. A hasonló poprádi és pozsonyi intézményt minden gond nélkül bejegyezték... (bodnár) szeptember 23. szerda, este fél S Dunaszerdahely Sportcsarnok szeptember 26. szombat, este fél S Galánta Sportcsarnok .ÚJ SZÓM HAZAI KÖRKÉP