Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-29 / 204. szám, szombat

1992. AUGUSZTUS 29. iÚJSZÓm HIREK - VELEMENYEK BIZOTTSÁGI VITA AZ ALKOTMÁNYRÓL (Folytatás az 1. oldalról) nak egyes kérdéseket ismételten meg kell vitatnia. A parlamenti bizottságok közös jelentéséhez csatolt kiegészítés egyebek között a szlovák parlament nevének módosítását feltételezi (az új elnevezés egyszerűen csak „rövi­dítené" a Szlovák Nemzeti Tanács kifejezést; az új szlovák parlamentet ezentúl a „Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa" névvel kellene illetni). Ugyanakkor jelentős mérték­ben rövidítenék az államügyészség szerepéről szóló fejezetet. A bizottsági vitában főként az al­kotmány egyes rendelkezéseinek hatályba lépéséről folyt a vita. Az SZNT bizottságainak közös jelenté­se szerint azonban a CSSZSZK-ban kibocsátott törvények és egyéb álta­lánosan kötelező jogszabályok ér­vénytelensége csak az SZK Legfel­sőbb Bíróságának határozatát köve­tő kilencvenedik napon következne be. Az alkotmányjogi bizottság tegnap el­fogadta a Szlovák Nemzeti Tanács bizott­ságainak a szlovák alkotmánytervezetre vonatkozó hozzászólásait, valamint azo­kat a javaslatokat, melyek a Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalom, a Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Baloldal Pártjának politikai megegyezése alapján születtek. A hozzászólások főleg az alkot­mánytervezet 13. fejezetére vonatkoztak. Ebben a részben többek között a határok változtatásának lehetőségéről, a mene­dékjogról, a jegybank létesítéséről, az adózásról, az elnökválasztásról, az elnök visszahívásáról és jogköréről van szó. A bizottság tagjai javasolták, hogy a Szlovák Nemzeti Tanácsot ezentúl ne­vezzék a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának. Egyetértettek abban, hogy a szlovák kormány határozathozatalainál egyszerű többségre legyen szükség. Ja­vasolták, hogy a jogszabály beterjeszté­sének joga ne tartozzon az elnök hatás­körébe. Ellenkezőleg, a szlovák parla­mentben törvényjavaslatokat csak a kép­viselők, a parlamenti bizottságok és a szlovák kormány terjeszthet elő. DLOUHÝ SZERINT FONTOS A VÁMUNIÓ Vladimír Dlouhý cseh gazdasági miniszter a Polgári Demokratikus Szövetség tegnapi sajtótájékoztató­ján kifejtette, hogy mindkét köztár­saság részére életbevágóan fontos, hogy az ország kettéválása után megalakuljon a vámunió. Dlouhý szerint a szabad kereske­delmi övezet az áru és a szolgáltatá­sok problémamentes mozgását je­lentené majd a mai Csehszlovákia területén. Ha viszont vámunió lesz, nem lehet, hogy ne legyenek hatá­rok. Szükség lesz vámhatárra és lesznek vámosok is. A vámunió megköveteli majd a két gazdaság­politika közti közös vonásokat is - szögezte le a miniszter. LESZ-E BENZINÁREMELÉS (Folytatás az 1. oldalról) szen - a benzin kivételével - szabad­áras termékekről van szó, és pél­dául a cigaretta kiskereskedelmi árának a 25 százaléka a kereskedők hasznát képezi. Nem tartotta kizárt­nak viszont, hogy akad majd, aki a hír közzététele után - mivel nyu­godtan megteheti - azonnal emelni fogja az árakat. (kluka) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1992. szeptember 31-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 53,68 54,46 Francia frank 5,64 5,71 Német márka 19,26 19,53 Olasz líra (1000) 25,17 25,52 Osztrák schilling 2,74 2,77 Svájci frank 21,50 21,82 USA-dollár 27,04 27,47 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁSI EREDMÉNYEK Ml VÁRHATÓ A VÁLÁS ESETÉN? A Szlovák Statisztikai Hivatal augusztus első felében közvélemény­kutatást végzett. Arra keresett választ, milyenek a polgárok elvárásai a két országrész politikai, illetve gazdasági fejlődését illetően. A feleletekből kitűnt, hogy Szlovákia lakói az elkövetkező években inkább a gazdasági vissza­eséstől tartanak. A legderülátóbban a Szlovák Nemzeti Párttal szimpatizálók nyilatkoztak. A „barikád" túloldalán a KDM, a PDU és a magyar koalícióhoz közelállók voltak. A megkérdezettek 22 százaléka hiszi, hogy a két országrész gazdasága egyforma sikerrel fog fejlődni, 37 százalékuknak viszont az a meggyőződése, hogy a csehek sokkal hamarább „állnak talpra". Hét százalék szerint a szlovák gazdaság sikeresebben fog fejlődni, mint a cseh gazdaság. A politikai fejlődést illetően a következőképpen oszlottak meg a vélemé­nyek: mindkét országrész demokratikus fejlődés előtt áll - 47 százalék. Csehországban és Szlovákiában háttérbe szorul a demokrácia - 16 száza­lék. Csehország demokratikusan fejlődik majd, Szlovákia viszont nem - 15 százalék. Szlovákia fejlődik demokratikusan, Csehország nem - 5 százalék. SZABÓ REZSŐ: A VÁD TELJESEN ALAPTALAN Amint már beszámoltunk róla, a kedden megválasztott új szlovák rádió- és tévétanácsnak nincs magyar tagja. Az Együttélés Szabó Rezsőt javasolta ebbe a szervbe, aki azonban a szlovák parlamentben nem kapott elegendő szavazatot. Megkérdeztük töle, hoyan értékeli azt a tényt, hogy a magyar pártoknak nem lesz képviselőjük ebben a fontos tanácsban? - Nagyon jelentős szervről van szó, hiszen ez a testület dönt majd a tévé és a rádió sugárzási jogairól, ezek magánkézbe adásáról. Meg­döbbentett, hogy nem lesz magyar tagja. Ezt tudatosnak tartom, hiszen főleg a televízióban, nagyon rosszul állunk a sugárzás idejével. Eddig az SZNT azt a gyakorlatot választotta, hogy minden politikai párt és moz­galom jelöltet állíthatott. A DSZM szakított ezzel, ami arra utal, hogy egy kézbe akar összpontosítani minden hatalmat. • A szavazás előtt a DBP egyik képviselője súlyos vádat hozott fel személye ellen. Mi a véleménye erről? - Ez a vád teljesen alaptalan. Na­gyon tudatosan megpróbálnak en­gem félreállítani. Felvetették, hogy létezik egy olyan társaság, amely kalóz, tehát törvénytelen videofelvé­teleket terjeszt. Feltételezem, hogy a VICO-ra gondoltak. A feljelentés Érsekújvárban történt, ahol ennek a társaságnak terjesztőhálózata van. Eddig ennyit tudtam meg a do­logról. Én azonban az érsekújváriak­kal sohasem voltam kapcsolatban. Komáromban is működik egy video­kazettákat forgalmazó társaság, amely Magyarországról magyar feli­ratos kazettákat hoz be. Februárban megtámadták őket a magyar felira­tok miatt, és ekkor fordultak hozzám jogi tanácsért. Áprilisban adtam ne­kik egy véleményezést olyan érte­lemben, hogy a magyar feliratú ka­zetták terjesztése nem ütközik tör­vénybe. Ennyi az egész. Én semmi­féle videotársaság jogásza nem va­gyok. írásban is tiltakozni fogok a vádaskodás ellen. -r­A CSEHSZLOVÁK VÖRÖSKERESZT IS SEGÍT KI MENEKÜLT NÁLUNK? (Munkatársunktól) - A Csehszlovák Vöröskereszt útján a volt Jugoszlávia rá­szoruló lakosaihoz ez év elejétől több mint hétmillió korona értékű humanitárius segítség - élelmiszer, gyógyszer, ruházat és iskolaszerek - jutott el. A szövetségi kormány 2,7 millió koro­nát utalt ki a balkáni háborús övezetből érkező menekültek támogatására. A Csehszlovák Vöröskereszt tegnapi saj­tóértekezletén közölték, hogy a Bosznia­Hercegovinából Csehszlovákiába érke­zett menekültek többségének úticélja Né­metország. A csehszlovák hatóságok me­nekültnek tekintik a vízummal rendelkező személyeket, akik 30 napig tartózkodhat­nak az országban. A menekültek főleg a rozvadovi csehszlovák-német határát­kelőhelyen gyülekeznek, számuk jelenleg megközelítőleg 70 fő. A Csehszlovák Vö­röskereszt díjtalan szálláshelyek felaján­lására vonatkozó felhívása rendkívüli visszhangra talált. Eddig kétezer ajánlat érkezett egyénektől, intézményektől és üzemektől egyaránt. (sm) KÉSZÜLTSÉG ROSTOCKBAN Rostock utcáin csütörtök este közel 5 ezer ember tartott néma felvonulást, ezzel juttatva kifejezésre, hogy elutasítja az előző négy éjszakán tapasztalt brutális eröszakot. Dietlind Glüer, az egyik helyi prominens disszidens felszólított minden­kit, aki ellenzi az erőszakot, hogy vegyen részt szombaton a Lichtenhagen negyed­ben - itt gyújtották fel a szélsőségesek a külföldiek szálláshelyét - a tiltakozó megmozduláson. Tegnapra virradó éjszaka viszonyla­gos nyugalom volt Rostockban. Lichten­hagenben összegyűlt vagy 150 ittas fiatal, de miután megjelent a rendőrség, a cso­port feloszlott. A rendőrség továbbra is készültségben van, mivel szombaton vár­ható a szélsőjobboldal és a szélsőbaloldal összecsapása. Egész Németországból kb. 10 ezer szélsőséges indult Rostockba - kezdve az anarchistáktól egészen a ba­los mozgalmak tagjaiig. MEDDIG TART MÉG AZ ŐRJÍTŐ HŐSÉG? (Folytatás az 1. oldalról) melegebb. Ami az átlaghőmérsékle­tet illeti, 1851 óta - akkortól folyik rendszeres időjárás-ellenőrzés - még egyszer sem volt ilyen forró az augusztus. De térjünk vissza az elkövetkező napok időjárására. A délnyugatról beáramló trópusi le­vegő hatására a hét elején is napos és meleg idő lesz, a Duna menti síkságon 34-37 fok várható. A hét közepétől azonban, tehát már szer­dától, Közép-Európába nyugat felől hűvösebb, alacsony nyomású légör­vény érkezik, s kisebb záporok, ziva­tarok is valószínűek. A hőmérséklet 22-26 fok körül alakul. Később enyhe felmelegedés várható, de a meleg már nem baladja meg a 30 fokot. Az utóbbi hetekben bizonyára rengetegen telefonáltak a meteoro­lógusoknak. Elmondana néhány szokatlan kérdést? - Egy hölgy múltkoriban ránkri­pakodott, meddig akarjuk még ezt csinálni, vagyis, hogy állandóan ká­njkulát jelzünk. Komolyan hangzó kérdésére kollégám csak azt vála­szolhatta, karácsonyig biztosan le­hűl a levegő. Egy másik telefonáló amiatt értetlenkedett, hogy hogyan lehetséges az, hogy Csehországban több a csapadék, gyakrabban esik az eső, mikor a szlovákok köztudot­tan vallásosabbak, mint a csehek, nálunk mégsincs eső, hiába a sok fohászkodás. (ordódy) A FELEK KÖZÖSEN FORDULJANAK A HÁGAI BÍRÓSÁGHOZ ANTALL JÓZSEF LEVELE A SZÖVETSÉGI ÉS A SZLOVÁK KORMÁNYFŐNEK VLADIMÍR MEČIAR SZEPTEMBER 9-ÉN UTAZIK BUDAPESTRE A magyar külügyminisztériumban tegnap délután adták át Csehszlo­vákia budapesti ügyvivőjének azokat a leveleket, amelyeket Antall József miniszterelnök küldött Ján Stráský szövetségi és Vladimír Mečiar szlovák kormányfőnek. E levelek tartalmazzák azt a javaslatot, a két fél közösen forduljon a Hágai Nemzetközi Bírósághoz a bősi erőmű építésével s a Duna elterelésével kapcsolatos vita megoldása érdekében. Juhász Judit, a magyar kormány szóvivője szokásos pénteki sajtóér­tekezletén bejelentette, hogy Vladi­mír Mečiar szlovák kormányfő szeptember 9-én érkezik egynapos látogatásra Budapestre. Antall Jó­zseffel a két köztársaság közötti kapcsolatokról és a sokoldalú köl­csönös együttműködésről fog tár­gyalni. A szóvivő szerint nyilvánva­lóan szóba kerül a Szlovákiában élő magyar kisebbség helyzete, vala­mint Bős-Nagymaros problémája is. Juhász Judit tájékoztatása szerint a kormány áttekintette az említett Antali-levelek tartalmát is. Hangsú­lyozta, a bősi szakasz befejezésén folyó munkálatokkal - amelyek a Duna eltereléséhez vezetnek, s ezáltal veszélybe kerül Magyaror­szág területi integritása is - a kor­mány úgy véli, jó lenne, ha a két fél együttesen fordulna a hágai bíró­sághoz. A Csehszlovák Sajtóiroda buda­pesti tudósítója jelentette: Je­szenszky Géza, magyar külügymi­niszter a délutáni órákban a levelek átadásakor elmondta, e levelek ket­tős rendeltetése a magyar kormány előző döntésének az eredménye, amely szerint a Bőssel összefüggő jogi kérdésekben Budapest a cseh­szlovák szövetségi kormányhoz, a gyakorlati kérdésekben pedig a Szlovák Köztársaság kormányá­hoz fordul. Jan Stráský csehszlovák szövetségi kormányfő tegnap a sajtóiroda tudósítójá­nak kérdésére válaszolva kijelentette: ha tényleg igaz volna, hogy a bősi erőmű befejezése hatással lenne a Csehszlová­kia és Magyarország közötti határ meg­változtatására, abban az esetben egyet­értene azzal, hogy a problémát a Hágai Nemzetközi Bíróságon keresztül rendez­zék. Hozzátette, mindenképpen szüksé­ges, hogy még kísérletet tegyenek a vita­tott határkérdés megtárgyalására Ma­gyarországgal. A NYUGAT-EURÓPAI UNIÓ ÖTEZER KATONÁT KÜLD BOSZNIÁBA (Folytatás az 1. oldalról) mányos jogait, ugyanúgy biztosítani kell Szandzsádban is az állampolgá­ri jogokat. A dokumentum feladatul adja az etnikai és nemzeti közössé­gek, illetve kisebbségek jogainak garantálását, összhangban az érvé­nyes nemzetközi normákkal. A két köztársaságnak tiszteletben kell tar­tania a BT határozatait, az érvényes nemzetközi szerződéseket és a ha­tárok sérthetetlenségét. Normalizál­niuk kell a kapcsolatokat Horvátor­szággal. John Major brit kormányfő és Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár a két­napos tanácskozás befejeztével kö­zös sajtóértekezletet tartott. Mind­ketten elégedetten szóltak az álért eredményekről. John Major szerint az a legfontosabb, Bosznia és Szer­bia képviselői hozzájárulnak ahhoz, hogy 96 órán belül az ENSZ-megfi­gyelők ellenőrzése alá helyezzék összes nehézfegyverüket Szarajevó és további három boszniai város körzetében. A brit kormányfő meg­erősítette, hogy a konferencia állan­dó elnöke lord David Owen, a brit szociáldemokraták volt elnöke lesz. Az 54 éves politikus 26 évig volt parlamenti képviselő, s annak elle­nére őt választották ebbe a tisztség­be, hogy a múlt hónapokban a volt Jugoszlávia elleni katonai interven­ciót sürgette és keményen bírálta Szerbiát. Milan Panics, kis Jugoszlávia kormányfője Londonban tegnap azt mondta, ha Szlobodan Milosevics szerb elnök nem fogja tiszteletben tartani a londoni megállapodásokat, kérni fogja a leváltását. Hozzáfűzte azonban, hogy a jelen pillanatban nincsenek köztük eilentótek. A brit kormánykörök azt ajánlották az újságíróknak, hogy a következő na­pokban kísérjék figyelemmel a törté­néseket a szerb parlamentben. Tadeusz Mazowiecki volt lengyel kormányfő, aki az ENSZ megbízá­sából foglalkozott az emberi jogok megsértése legkirívóbb eseteinek kivizsgálásával a volt Jugoszláviá­ban, genfi sajtóértekezletén úgy nyi­latkozott, hogy Boszniában nem lé­teznek emberi jogok. Az EŇŠZ-had­erő jogkörének megszilárdítását sür­gette olyan módon, hogy a kéksisa­kosoknak módjuk legyen beavatkoz­ni és megakadályozni a polgári sze­mélyek elleni bestiális bűntényeket. A horvát kormány felszólította a világszervezetet, hogy katonai fel­ügyelettel hozzon létre humanitárius folyosót Szarajevó és a horvátorszá­gi Szlavonszki Brod között, melyen keresztül Bosznia-Hercegovinába lehetne szállítani a humanitárius se­gélyket. A Biztonsági Tanács elnö­kéhez intézett levél felszólítja továb­bá a nemzetközi közösséget, tegyen intézkedéseket a horvát területek el­leni szerb agresszió leállítására. Egyébként Szarajevóban a teg­napra virradó éjszaka is heves tü­zérségi összecsapások voltak a szerb és a bosnyák egységek között. Az előzetes adatok szerint három ember vesztette életét és több mint húsz megsebesült. Sok helyütt tűz ütött ki, ég a vasútállo­más épülete is. A Nyugat-európai Unió (WEU) ki­lenc tagországának védelmi és kül­ügyminiszterei tegnap Londonban a Szerbia és Crna Gora elleni szank­ciók megszilárdításáról és a jugo­szláv tengerpart esetleges blokádjá­ról tanácskoztak. Fontos téma volt a humanitárius segélyek biztosítása és a nehézfegyverek ellenőrzése Boszniában. A tagállamok megálla­podásának értelmében azonnal öt­ezer katonát bocsátanak az ENSZ rendelkezésére a jugoszláviai ak­ciókhoz. A közlemény szerint a kato­nák hozzájárulnának a humanitárius konvoj védelméhez és a nehéztüzér­ségi fegyverek ellenőrzéséhez. Emi­lio Colombo olasz külügyminiszter, a WEU soros elnöke elmondotta, hogy ez a szervezet a NATO-val együttműködve jár el. A jóváhagyott jugoszláviai műve­letben Belgium, Franciaország, Né­metország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország és Nagy-Britannia vesz részt. A legtöbb katonát Nagy­Britannia (1800) és Olaszország (1200) adja. Jósé Cutileiro portugál diploma­ta, aki eddig közvetített az EK és Bosznia között, lemondott erről a tisztségéről. A portugál külügyi szóvivő szerint Cutileiro lépése lord Carrington lemondásának a követ­kezménye. SZÖRNYETHALT A VADÁSZGÉP PILÓTÁJA Tegnap 10 óra 1 perckor a České Budéjovice-i repülőtér közvetlen közelében lezuhant egy MiG-21 MF vadászgép. A pilóta, aki alacsony repülést végzéq, már nem tudott katapultálni és szörnyethalt. A gép szerencsére lakatlan területre zuhant. A katasztrófa okát a légelhárítás parancsnoksága által kinevezett szakbizottság vizsgálja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom