Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-26 / 201. szám, szerda

1992. AUGUSZTUS 26. ,ÚJ szól SPORT PLUSZ 10 HÓDIT A BASEBALL Talán kimondva, de jobbára ki­mondatlanul nagy harcot vív az amerikai' sportkedvelők szívéért két sportág, az amerikai futball és a ba­seball. De mivel az emberek szíve nágy, a legtöbbjében békében elfér mindkettő, s hol egyiket, hol másikat egy kicsit jobban szeretve, de mind­kettőért rajonganak. A baseball kedvelt sport az Egye­sült Államokon túl Japánban, Közép­és Dél-Amerikában, valamint a karib térségben is. Kubában például jóval népszerűbb, mint a foci. A legna­gyobb „újkori" hódítást kétségkívül Japánban vitte végbe. Az 1990-es Seattle-ben megrendezett Jóakarat Játékokon már a Szovjetunió is indí­totta baseballcsapatát. Más kérdés, hogy a vendéglátók elleni nyitó­meccsükön pontot is alig értek el. De hát valahogy mindenkinek el kell kezdenie... (S ahogy hírlik, ha még igen szerény keretek közt, de Ma­gyarországon is bontogatja szár­nyait a baseball.) A mérkőzés menetét egyébként a szabályokban járatlan néző nehezen tudja követni, hiszen a játék maga, s a spontszerzósig vezető út meglehe­tősen összetett. Először is, amPa legkönnyebben megérthető: a baseballt 9—9 játé­kosból álló csapatok játsszák egy rombusz alakú pályán, amit az ame­rikaiak diamondnak, tehát gyémánt­nak hívnak, utalva ezzel a térség sokszögű formájára. Ez a pálya kül­ső és belső térre oszlik. A külső tér megközelítőleg 175x125 méter nagy­ságú, a belső tér egy-egy oldala pe­dig 27,45 m. A négyzet közepén van a dobókör. A mérkőzés kilenc játék­részből (inning) áll, a játékidő pedig kötetlen. Hogy ezután valóban mi történik, s ki miért üt, dob, szalad, az már hosszabb leírást követel. A csapa­tok hol ütő-, hol pedig mezőnyegysé­güket vonultatják fel. Az ütők (bat­ting) célja, hogy a belső, négyzet alakú tér sarkaiban levő állomáso­kat, az úgynevezett base-eket (innen a játék neve) elfoglalják, illetve azok érintésével a negyedik, az utolsó ál­lomásra, vagy hazai határpontra, az úgynevezett home basere jussanak. Ilyenkor az ellenfél mezőnyegységé­nek az a célja, hogy az ütőket sorra kizárja a játókból, hogy megakadá­lyozza a vase-ek elfoglalását, ame­lyekkel az ütők pontot tudnának szerezni. A határpontok elfoglalásá­ért 1—4 pont járhat. Minden játék­rész első felében a vendégcsapat szerepel az ütőegységével, a máso­dikban pedig a házigazdák. A mezőnyegysógek kulcsfigurája a dobó (pitcher), aki a belső tér do­bókörében foglal helyet. A 23 cm kerületű, bőr bevonatú labdát (súlya kb. 145 g) úgy kell a hazai állomás előtt guggoló társának, a labdafo­gónak (catcher) továbbítani, hogy az egy körülhatárolt, álló téglalaphoz hasonló, korlátozott légtérben ér­kezzen meg. S persze, hogy közben a catcher előtt husáng alakú faütővel a kezében ütésre készen álló ellenfél ne tudjon hozzáérni. Hogy a pitcher akciója mnegfelelt-e minden kívána­lomnak, azt a catcher mögött árgus szemekkel figyelő főbíró dönti el. Ha az elütött labdát a mezőnyegység bármelyik tagja a levegőben kézzel lekezeli, újabb ütő következik a sor­ban. Az ütőjátékosok számára a legna­gyobb teljesítmény, ha képes a pá­lyáról kiütni a labdát, ám termé­szetesen a szabályos vonalakon be­lüli térségen át. Ezt garand slamnek nevezik. (Lám, a nagy, kiemelkedő eseményt jelölő kifejezés nem csu­pán a teniszben használatos.) Ilyen­kor a mezőnyegység képtelen bár­mit is tenni, ráadásul már minden ál­lomást elfoglaltak. Az ütő és a há­rom állomáson tartózkodó ütőegy­ség tehát négy pont birtokában szé­pen, kényelmesen visszatérhet a ho­me base-re. Leírva talán nehezebb követni a játékot, ám ha már kép is társul az ismereteinkhez, fölfedezhetjük a ba­seballban azt a dinamizmust és lát­ványosságot, ami a legnépszerűbb sportágak közé emelte a világ egyes térségeiben. Amerikában a bajnokság két nagy mezőnyben zajlik. Az egyik a Nemzeti Liga, a másik az Amerikai Liga. A két tömörülés győztese az úgynevezett világbajnoki sorozat (World Series) keretében dönti el, hogy melyik csapat a legjobb. A bajnoki sorozat több tízmillió nézőt csal a képernyők elé, s ebből követ­kezően a baseball sztárjai hihetetlen népszerűségnek örvendenek. S ahogy az már ebből következni szo­kott, ezek a csillagok státusukhoz méltóan csillagászati összegeket, dollármilliókat kereshetnek. (N) 1. forduló, augusztus 30.: BCT Danubius Bratislava—Štart Bratisla­va, Plastika Nitra —Co-lmpex v To­poľníky, ZVL Prešov—Duslo Šaľa. Zora Olomouc — Inter Bratislava, Jiskra Otrokovice —Slavia Praha, HC Zlín —Tempo Partizánske. 2. forduló, szeptember 2.: Štart— Partizánskej Slavia —Zlín, Inter—Ot­rokovice, Šaľa —Olomouc, Topoľ­níky —Prešov, Danubius—Nitra. 3. forduló, szeptember 6.: Nit­ra —Štart, Prešov —Danubius, Olo­mouc —Topoľníky, Otrokovice — Šaľa, Zlín — Inter, Partizánske —Slavia. 4. forduló, szeptember 13.: Štart —Slavia, Inter —Partizánske, Šaľa —Zlín, Topoľníky —Otrokovi­ce, Danubius—Olomouc, Nitra — Prešov. 5. forduló, szeptember 20.: Prešov —Štart, Olomouc—Nitra, Ot­rokovice —Danubius _ Zlín —Topoľ­níky, Partizánske —Šaľa, Slavia — Inter. 6. forduló, szeptember 27.: Štart — Inter, Šaľa—Slavia, Topoľ­níky —Partizánske, Danubius— Zlín, Nitra —Otrokovice, Prešov — Olomouc. 7. forduló, október 4.:Olomouc — Štart, Otrokovice —Prešov, Zlín —Nit­ra, Partizánske —Danubius, Slavia — Topoľníky, Inter —Šaľa. 8. forduló, október 11.: Štart — Šaľa, Topoľníky — Inter, Danubi­us—Slavia, Nitra —Partizánske, Prešov —Zlín, Olomouc —Otrokovice. 9. forduló, 1993. január 10.: Otro­kovice —Štart, Zlín—Olomouc, Parti­zánske —Prešov, Slavia —Nitra, In­ter —Danubius, Šaľa —Topoľníky. 10. forduló, január 17.: Štart — Topoľníky, Danubius—Šaľa, Nit­ra — Inter, Prešov —Slavia, Olomo­uc —Partizánske, Otrokovice —Zlín. 11. forduló, január 24.: Zlín — Štart, Partizánske —Otrokovice, Sla­via —Olomouc, Inter —Prešov, Šaľa —Nitra, Topoľníky —Danubius. A visszavágó mérkőzéseket a következő időpontokban játsszák: február 14., 21., 28., március 3., 21., 28., április 4., 11., 18., 25. és május 2. Utána majd a rájátszás következik. (sr) VAN EGY SZERDAI, MEG EGY VASARNAPI CSAPAT A MILAN A GRAND SLAMRE KÉSZÜL Berlusconi Milanjának nem sajátja a szerénykedés. Igaz, van mire büszkének lenni. Az AC Milan csapata az 1991/92-es idényben veretlenül nyerte a földkerek­ség legerősebb futballbajnokságát, az olasz Campionatót. Ahány olasz vagy külföldi szakember csak látta a lombard főváros büszkeségét, elismerte, a Mi­iannái ma nincs jobb csapat az egész világon. Signore Berlusconi, a klubelnök azonban többre vágyik a szubjektív dicséreteknél. Ő a fejébe vette: olyan csapa­tot vásárol össze, amely „eszmei értékben" nemcsak a maiakat pipálja le, de jog­gal pályázik a világ legerősebb klubja titulusra. Ezért „mindössze" a.i..yit tett, hogy gyakorlatilag két csapatra való világsztárt vásárolt össze. S Fabio Capello gárdája elé máris kitűzte az idei célokat: a „Grand Slam" elnyerése! Ami, ugye, az ő „szótárában" azt jelenti: a Milan célja az olasz bajnokság, a BEK, az Olasz Kupa, valamint az olasz Szuper Kupa megnyerése az új szezonban. Vagyis: minden... Silcio Berlusconi 1987-ben lett az AC Milan elnöke, s gyakorlatilag az ő uralko­dásának kezdetétől számíthatjuk a klub újabb aranykorát. Igaz, mindehhez kellett Arrigo Sacchi, meg persze, a holland cso­datrió, Marco van Basten, Ruud Gullit és Frank Rijkaard zsenije is. De Berlusconi nélkül ők aligha jöttek volna Milánóbal Mindez azonban csak feltételezés, mert a tulipáncsokor már négy esztende­je a Meazza Stadion zöld „kertjében" ével. S vele — valamint természetesen a klub olasz csillagaival, Baresivel, Dona­donival, Maldinivel és a többiekkel — az AC Milan fél évtized alatt tarolt... Meg­nyerte kétszer az olasz bajnokságot, két­szer a BEK-et, kétszer a Világ Kupát, egy­szer pedig az olasz Szuper Kupát. Az ötből csupán egy naptári év akadt, amelyben a piros—feketék — innen az egyik becenév: rossonerik — nem tehettek egyetlen trófeát sem a vitrinükbe: az 1991-es. Nem árt mindezt szem előtt tartani, ugyanis nem a padlóról akar most az ég­be ugrani a Milan... A fellegekből meg feljebb szeretne kapaszkodni! A Dottore, vagyis Silvio Berlusconi terve felettébb egyszerű. 0 úgy gondolta, elképzelhető, hogy egy futballista nem bírná a Grand Slam miatti négyfrontos — sőt, a több­ségnek a válogatott miatt ötfrontos — csatát. Ezért a legegyszerűbb, ha a Mi­lannak két csapatnyira való játékosa van. Az egyik játszik vasárnaponként, a bajnoki meccseken, a másik sze/dánként a különböző kupameccseken. így meg­oszlik a játékosok között a terhelés, s nem kifacsart futballisták állnak majd ki a mérkőzésekre a legdöntőbb szakaszban, úgy jövő május felé. Mindehhez bő játé­kosanyag, illetve nagyon sok pénz szük­ségeltetik. Előbbi miatt immár az utóbbi sem probléma: Vegyük csak a Milan tavaszi csapatát! Rossl volt a kapus, de már ott tüsténke­dett mögötte Antonioli is. A védelem adott volt, Tassotti, Costacurta, Baresi és Maidini helye megingathatatlan. A középpályássorban Gullit volt a király, s mellette ott nyomult Rijkaard, Donado­ni, Albertini, Evani s néha Ancellotti is. Elől pedig a csatársorban a két Marco — van Basten és Simoné —, valamint Massaro rúgta a gólokat. Már ez is több volt, mint tizenegy klasszis! De eljött a nyar, s Berlusconi úgy tervez­te, tovább kell erősítenie amúgy is acélos csapatát. A nép hamar elnevezte az újakat „Duemilannak", azaz Milan kettőnek, sőt, a „Milano Due" verzió is szerepelt, utalva az azonos nevű, s éppen a Berlusconi-cso­port által ép'ttetett varosrészre. Tekintettel a külföldi játékosokra vo­natkozó új szabályra, miszerint EGK-tag­országból származó futballistát korlátla­nul lehet szerződtetni, míg nem EGK-tag­országokból kettő lehet a frissen igazol­tak között. Berlusconi a három holland mellé könnyedén szerződtethette a Crve­na Zvezda titográdi származású csillagát, Dejan Szavicsevicset (6 a „nem EGK-s"), valamint az 1991-es év első számú európai futballistáját, Jean—Pierre Papint. Mind­ehhez még hozzá vehetjük a horvát Bo­bant, aki a Milan tulajdona, bár elképzel­hető, hogy mégis Marseille-ben fog a kö­vetkező szezonban játszani, valamint a brazil Elberl, aki ugyancsak milanos, de a klub kölcsönadta ot Svájcba, erősödni... De hol van még az átigazolási „boom" vége. A Milan megvette a Napoli közel öt­venezres válogatott középpályását, Fer­nando de Napolit és a Genoa ugyancsak válogatott középpályását, Stefano Era­niót. De még mindig nem volt vége a mil­liárdákat felemésztő költekezésnek, mert Berlusconi megvette — a Juventus orra elől elhappolva — a legtehetségesebb­nek tartott olasz középpályást, Gianluigi Lentinit. A nettó közel 26 millió dolláros vételár okozott is némi felzúdulást. Meg­szólalt még a Vatikán lapja is Lentini­ügyben: „Amikor nem jut elég pénz a terrorizmus és a maffia elleni harcra, ennyi pénzt adni egy futballistáért!" Maga Lentíni szerényen fogadta, hogy mostantól ő a világ legdrágább futballis­tája: „Engem nyomaszt egy kicsit ez az összeg, mert ha nem játszom jól, rög­tön cukkolnak majd vele. De nincs mit tenni, majd igyekszem nem rosszul futballozni. Talán menni fog egy ilyen szupercsapatban is"! A nagy bevándorlás eredménye egyébként megdöbbentő: miután hiába lehet szinte korlátlanul külföldieket szer­ződtetni, a bajnokikon egyszerre csak három „štraniero" játszhat. Gullitnak — legalábbis Fabio Capello edző első rea­galisai szerint — nem jut hely (!!!) az első csapatban... Atyavilág, micsoda csapat ez, ahová Ruud Gullit nem fér be! Capello elképzelései szerint az „alap­csapatban" az olimpiai és az utánpótlás válogatott kapusa, Antonioli véd majd, Tassotti és Lentini nyomul majd a jobb oldalon, Maidini és Evani pedig a balon. Középen bérelt a két hely: Baresi és Cos­tacurta. A középpályássor közepén sincs vita: Albertini inkább védekezik, míg Rij­kaard többnyire szervez, támad. Elől meg van Basten és Papin próbálja ter­melni a gólokat. Nem hangzik rosszul, annyi szent. De nézzük a második verziót! Ha Antoniolival bármi történik, véd helyette Rossi, de alkalmasint marad az előbbi. A védelem közepén Baresi és Costacurta helye megingathatatlan; mi­ként a balon Maidinié is, de a jobb oldal­ra már beszállhat Nova vagy Gambaro. A lényeg most jön! Jól kapaszkodjunk!!! A „kettő" kézéppályássora így fest: GUI­lit, Donadoni, De Napoli, Eranio... Csu­pa válogatott futballista, csupa olyan já­tékos, aki a világ valamennyi sztarklub­jában biztos kezdőember lenne. Az AC Milánt kivéve! Elöl marad van Basten, de mellette már Szavicsevics a másik ék. S a tavasszal biztos csapattagnak számí­tott Massaro vagy a remeklő Simoné még a kettőbe sem fért be... Az persze, tény, egy ilyen elitcsapat együtt tartása mindig temérdek konflik­tus lehetőségét hordozza magában. Nem lehet előre látni, mi van, ha nem jönnek az eredmények, s a „csodacsapat" mellőzött világsztárjai nyűgösködni kezdenek! Erre viszont még senki sem gondol Milánó­ban. Arra már sokkal inkább, hogy min­den eddiginél szebb évek köszöntenek a piros—feketékre. Az mindenesetre tény, a nép nagy várakozással készül a bajnoki rajtra, kíváncsi a Milanra. Minden eddigi rekordot megdöntve hetvenezer (!!!) bér­letet adott el a klu b az AC Milan 1992/93­as hazai mérkőzéseire... DÉNES TAMÁS ""W . , ///// . ////////// ,z////////////; mar y/ v////,,. /////////y,. . y///////// / /// y Y////Y////// /////////zV///////////,,... W/MMm 'éMMwmmmy^ IS — Fogadási lehetőségek széles választéka. — A mérkőzések kombinációja nincs meghatározva. — Nálunk fogadhat a magyar NB l-re is. — Egy szelvénnyel akár 50 000 koronát is nyerhet. — Nyitva a hét minden napján a BACSÁK utcában (posta mellett). •rz/////////////////// A NŐI I. KÉZILABDALIGA SORSOLÁSA Idén a szokásosnál jóval korábban, immár augusztus végén megkez­dődik a női I. kézilabdaliga. A körmérkőzésekből nyolc fordulót bonyolí­tanak le, s utána október közepétől január 10-ig a válogatottnak a litvá­niai B-világbajnokságra történő felkészülése és ottani szereplése miatt szünetel majd a pontvadászat. Továbbra is 12 csapat alkotja a mezőnyt, s a lebonyolítás nem változik. Az alaposan megerősödött Co-lmpex To­poľníky valamennyi hazai mérkőzését (kivételt csak a 2. forduló képez, szerdán rendezik) szombaton 18 órakor játssza. A párosítás:

Next

/
Oldalképek
Tartalom