Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-24 / 199. szám, hétfő

1992. AUGUSZTUS 24. .1 U SZÓ* HÍREK - VELEMENYEK PROKEŠ NYILVÁNOSSÁGRA HOZTA AZ ONIÓTERVEZETET Pénteken Jozef Prokeš, az SZNT alel­nöke nyilvánosságra hozta a cseh-szlo­vák uniótervezet 20 oldalas szövegét. Tegnap Michal Kováč, a Szövetségi Gyűlés elnöke bejelentette: a tervezetet az SZNT munkabizottságainak megren­delésére a szlovák kormány dolgoztatta ki, s mozgalma nem terjeszti elő a csütör­töki DSZM-PDP találkozón. LICIT A FÖLDRE A kárpótlási törvények alapján ma Ma­gyarországon megkezdődnek a földárve­rések. Ez a tény nem zárja ki a kárpótlási jegyre jogosult szlovákiai érdekelteket a földhöz jutásból. Tartalékföldeket jelöl­tek ki, hogy aki később kapja kézhez a kárpótlási jegyét, az is licitálhasson. v-pg­NAGYMEGYEREN SZENT ISTVÁN-NAPI BÚCSÚ (Munkatársunktól) - A csallóközi vá­ros tegnap kissé más képet mutatott mint a többi vasárnapokon. Személygépkocsi­sorok számos utcában, rengeteg ember, sátrak, árusok, pecsenyeillat a Szent Ist­ván utcában, melyet természetesen le­zártak az autós forgalom elől. Délután már vidám zene szólt némely magánven­déglőben, illetve udvarukon. Volt kinek játszani, a hétköznapok hajszája után lazítottak, felszabadultak kicsit lakói a vá­rosnak és környékének. A nagymegyeri Szent István búcsú a délelőtti órákban kezdődött szabadtéri misével, melyre sokan érkeztek a környe­ző falvakból, majd délután, az egykori zárda udvarán kulturális műsorral folyta­tódott. A változó számú közönség előtt nemcsak a helyi Bárdos Lajos Vegyeskar lépett fel, hanem a Dunaszerdahelyi já­rás, valamint távolabbi községek neves folklórcsoportjai, zenekarai is. Ugyancsak sok ifjú cserkész volt látható a városban, nem véletlenül, Nagymegyer tegnap egyúttal az országos cserkésztalálkozó színhelye is volt. Meg a szivek találkozá­sáé. Mézeskalács szíveké mindenkép­pen, a nagyszarvai Csépi Zsuzsáék sát­rában, sátra előtt. A kitűnő bábszínházi rendező elmondta, szépen fogyott édes „termékeikből", ami, szerinte, kulturált­ságról tanúskodik. Vagyis az a település, ahol az emberek szívesen vásárolnak mézeskalácsot ott magasabb színvona­lon áll a kultúra. Nagymegyer, ezek sze­rint, jelesre vizsgázott. -bor UTOLSÓKÉNT (Folytatás az 1. oldalról) nisztériumból, valamint az állami ar­chívumból származnak. A kommu­nista párt levéltárának anyagát most rendszerezik, ezért innen leghama­rabb csak a jövő évtől kérhetők do­kumentumok. A Szófiában tartott sajtóértekez­leten Rumen Danov idézett az emlí­tett dokumentumokból azt bizonyí­tandó, hogy Todor Zsivkov egykori bolgár vezető sürgette leginkább a katonai akciót és javasolta Leo­nyid Brezsnyev néhai szovjet párt­vezérnek. Zsivkov már 1968 márciu­sában a Varsói Szerződés találko­zóján szorgalmazta a katonai akciót. Danov elmondta azt is, hogy az 1968-at követő normalizáció évei­ben szorosan együttműködött a csehszlovák és a bolgár titkosszol­gálat. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. augusztus 24-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 53,24 54,02 Francia frank 5,59 5,66 Német márka 18,96 19,23 Olasz líra (1000) 24,92 25,27 Osztrák schilling 2,69 2,72 Svájci frank * 21,31 21,63 USA-dollár 27,48 27,91 SZLOVÁKIA BELPOLITIKAI HELYZETÉRŐL AZ MKDM ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Az 1992-es parlamenti választások során a politikai gyakorlatban elsöprő erővel artikulálta magát a nemzeti, nemzetállami gondolat, ugyanakkor a Szlovák Köztársaságban előretört a baloldal. E két jelenségből adódóan komoly veszélybe került a szövetségi államforma, az ország gazdasági reformja, illetve az átalakulás folyamata. , Ismételten hangsúlyozzuk, hogy mozgalmunk az egységes Csehszlovákia fennmaradását támogatta csakúgy, mint Václav Havel elnök újraválasztását a Szövetségi Gyűlésben. A bejndult és visszafordíthatatlannak tűnő politikai folyamatok azonban arra kényszerítenek bennünket, hogy a jövőt illetően alternatívákban gondolkozzunk. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a Szlovák Köztársaságban a poli­tika hajtóerejévé vált nemzeti önmegvalósítási gondolat érzéketlen a másság elismerésére, gyakran militáns oldalát mutatja felénk, s nemhogy érdembeni dialógusra nem hajladnó velünk, hanem még számos megnyilvánulásával kételyeket is ébreszt bennünk jövőbeli szándékait illetően. Az Országos Választmány tudomásul veszi, hogy mozgalmunk vezető­sége csakúgy, mint parlamenti képviselete ebben a bonyolult helyzetben igyekezett határozottan, átgondoltan politizálni. Számos konkrét kifogásunk miatt nem tudtuk támogatni a szlovák kormány programját, s nem támogattuk a Szlovák Köztársaság szuverenitási nyilatkozatát sem. Többször, különféle fórumon kifogásoltuk ezt a politizálási módot, amelyet a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom egyrészt a szlovákiai belpolitikai életben, másrészt a cseh partnereivel való tárgyalásai során meghonosított, s amelynek fő jellemzője a parlamenti ellenzék véleményének figyelmen kívül hagyása. Az Országos Választmány felhívja a mozgalom képviselőit, hogy a Szlo­vák Köztársaság alkotmánytervezetének megvitatása során továbbra is tegyenek meg minden tőlük telhetőt az MKDM-Együttélés közös módosítója­vaslatainak átültetése érdekében, különös tekintettel -a polgári elv érvényesítésére; - a kisebbségi jogok nemzetközi dokumentumokban rögzített alapelveinek betartására; - a kétnyelvűség feltételeinek biztosítására; - az önigazgatás elvének alkotmányba foglalására; -az iskolai hitoktatás törvénybe iktatására, illetve az egyházi iskolák támogatására. Kijelentjük, hogy nemzeti kisebbségünk számos problémájának megoldá­sát a jövőt illetően az oktatásügyi és a kulturális önigazgatás megvalósításá­ban látjuk, amelyhez a későbbiekben egy olyan területi-regionális elrendezés társulna, amely biztosítaná jogállásunkat szülőföldünkön. Ennek elérése érdekében csakúgy, mint a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság jövőbeli államjogi elrendezése kapcsán a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom kizárólag alkotmányos és a nemzetközi joggal összeegyeztethető lépéseket fog támogatni. Pozsony, 1992, augusztus 22. KOVÁČ SZERINT KÉSÉS VÁRHATÓ - A Polgári Demokrata Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom politikai megegyezésének több határidejét nem sikerül betartani - közölte a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójával tegnap Michal Kováč, a Szövetségi Gyűlés elnöke. Szerinte a föderáció felszámolása és a köztársaságok függetlenségének kikiáltása az esztendő végéig megtörténhet, valamennyi részletkérdés azonban addig nem oldódik meg. Példának a szövetségi vagyon elosztását és néhány más megegyezést említett, megvalósításukra csak 1993-ban vagy 1994-ben lehet számítani. CSURKA BÍRÁL Néhány gondolat a rendszerváltozás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán - címmel hét újságoldalt megtöl­tő tanulmányt írt a Magyar Fórum augusz­tus 20-i számában Csurka István. t A kormánypárt alelnöke az MDF-et szétforgácsolt pártként jellemzi, amely ma­radékának erőt kell felmutatnia az általa öregnek minősített társadalomban. - Az ifjúság elé nagy célokat kell kitűzni. 1995­ben lejár a jaltai szerződés. Addigra min­den Trianonban körénk telepített utódál­lam élete más keretek közé kerül, írja a szerző. Antall József politikai pályájáról kifejti, ahogy vele biztosan nyert az MDF két éve, éppen úgy veszthet vele 1994-ben. Felteszí a kérdést: elvárható-e a néptől, hogy első emberének betegeskedő em­bert válasszon. Az alelnök pártja Orszá­gos Gyűlésétől határozott döntéseket vár, mert tanulmánya szerint, ha az MDF ösz­szeesik, a magyarság felett összecsap­nak a hullámok. V. P. G. NINCS MIRE FELESKÜDNI (Folytatás az 1. oldalról) lekedik majd, hogy fontosabb a de­mokratikus fejlődés szempontjából bent maradni a szlovák parlament­ben, esküt tenni az új alkotmányra. Számol az MKDM azzal, hogy állás­pontját ebben a kérdésben a KDM­mel egyeztesse? - Az álláspontokat elsősorban a magyar mozgalmak között kell egyeztetni. Látni kell, hogy itt mind­két magyar mozgalom képviselőinek egységesen kell fellépniük. Elkép­zelhetőnek tartom, a megállapodás úgy szól majd, hogy előbb a Keresz­ténydemokrata Mozgalommal egyeztetjük a további lépéseket. Ezt azonban a közeli napokban tartott tanácskozásainkon kell eldöntenünk - közösen. • Nem lehet kizárni azt sem, hogy mindhárom ellenzéki mozga­lom kiesik a parlamentből, ha képvi­selőik nem lesznek hajlandóak fel­esküdni az új alkotmányra. - Józan ésszel máig nem bírom felmérni meddig mer elmenni Mečiar és mozgalma. Ha a három ellenzéki mozgalom képviselői nem teszik le az újabb esküt, akkor a pótképvise­lők, a három mozgalom pótképvise­lői jönnének szám ításba. De nehezen képzelhető el, hogy ők majd leteszik az esküt. Két lehetőség marad: a szlovák parlament csökkentett lét­számban működik tovább, avagy a DSZM valamilyen módon lehozná a Szövetségi Gyűlésben levő képvi­selőit az SZNT-be. Erre azonban a jelenlegi jogrendszer nem ad lehe­tőséget. • Megszavazhatnak viszont egy olyan kooptálási törvényt, mint volt a 117/1969. sz. alkotmánytörvény, amely szerint a politikai okokból mandátumuktól megfosztott képvi­selők helyére, a parlament választ­hatott képviselőket. - Ha teljesen el akarják szigetelni Szlovákiát, akkor megtehetik. De ez nemcsak nemzetközi szinten ütne vissza. - Köszönöm a beszélgetést! FEKETE MARIAN A KÉZFOGÁS MEGTÖRTÉNT ­KÖVETKEZZEN A MUNKA! (Folytatás az 1. oldalrói) vasta fel, majd Tőkés László lépett a mikrofonhoz, aki a közte és a csehszlovákiai magyar politikus közt támadt konfliktust látszólagos­nak nevezte. Mint mondta, módszer­tani szempontból nem tartotta he­lyesnek jóváhagyatni egy olyan tö­meggel a nyilatkozatot, mely arra nem kapott mandátumot, és alapo­san át sem tanulmányozhatta a szö­veget. Hogy szent köztük a béke, kézfogással demonstrálták, mire az egész terem felállva tapsolni kez­dett, a színpadon pedig, ahol az alelnökök is ott voltak, újabb kézfo­gások, baráti ölelések, egybekulcso­lódó, magasba emelkedő kezek. Be­regszászból vázában piros virág ér­kezett a színpadra, elcsukló hangok kíséretében, majd afrikai magyarok - magyarávok - mondtak köszöntő szavakat tolmács közreműködésé­vel, ugyanígy fejezte ki egy idős amerikai úr a magyarok iránti von­zalmát. Érzéseiket, gondolataikat megfogalmazták az alelnökök is, Dobos László például, bizonyára a legtöbb jelenlévő meggyőződésé­nek, hitének adott hangot, amikor azzal fejezte be rövid beszédét, hogy mégis jehet, mégis érdemes küzdeni. A Magyarok III. Világkongresszu­sa, melyen zárónyilatkozatot is elfo­gadtak a Szózat eléneklésével ért véget. BODNÁR GYULA, Budapest-Pozsony ZÁRÓNYILATKOZAT A Magyarok Világszövetsége ötven­négy év után 1992. augusztus 19-21­én megrendezte' III. Világkongresszu­sát. A világ minden részéből, 36 or­szágból, mintegy hétezer vendég vett részt a Világtalálkozó több héten át tartó rendezvényén. A III. Világkong­resszus közgyűlésén 195 küldött meg­vitatta, megszerkesztette és egysége­sen elfogadta a Világszövetség új al­kotmányát: az alapszabályzatot, és megválasztotta a Világszövetség új el­nökét és három alelnökét. Előzőleg a három régió - az anyaországi, a kár­pát-medencei a keleti szórványokkal, s a nyugati országok a szórványokkal - paritásos alapon megválasztotta az elnökséget, a választmányt, az etikai és a számvizsgáló bizottságot. Igy a demokratikusan választott küldöttek akaratából újjászületett az a legitim testület, amely hittel vállalja a világban szétszóródott magyarság önazonos­ság-tudatának ápolását, összefogásá­nak, fennmaradásának szolgálatát. A kongresszus szót emelt az emberi jogok és ezen belül a kisebbségi jogok megtartásáért, amely a kelet-európai térség megítélésének alapvető feltéte­le. Új y véli, hogy az önrendelkezés különböző formáinak megadása a nemzeti kisebbségeknek, természe­tes velejárója az emberi jogok tisztelet­bentartásának. Ezt a kongresszust a kelet-európai népek békéje és új szellemű együttmű­ködése jegyében valósítottuk meg. Bí­zunk benne, hogy szomszédaink, egy távlatos politikai építkezés reményé­ben, elfogadják kezdeményezésünket és hasonló lépéseket tesznek. Nagyon sok egyéni és csoportos javaslat született a találkozó során (pl.: egy kárpát-medencei televíziós adás indításának igénye, a Nemzeti Színház felépítése 1996-ra, a Magyar Ifjúsági Világtalálkozó megrendezése stb.). Ezeket és a további javaslatokat a Ma­gyarok Világszövetségének új elnök­sége és választmánya gondozza. A világ minden részéről összegyűlt vendégek hangsúlyozták, hogy a Ma­gyarok Világszövetségének hatékony szervezetté kell válnia. Úgy döntöttek, hogy ez a legnagyobb létszámú ma­gyar szervezet pártok fölöttivé, és kor­mányoktói függetlenné alakul, hogy az alapvétő cél: az összmagyarság érde­keit, erkölcsi és szellemi megújulását szolgálja. INDULATOK POLITIKAI ÉLESLÁTÁS HELYETT Az Erdélyi Világszövetség ma­gyarországi szervezete kezdemé­nyezésére - a Magyarok III. Világta­lálkozója után, attól függetlenül - több százan gyűltek össze pénte­ken a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Főiskolán, hogy találkozzanak a Transzilvániából elszármazot­takkal. Ismert erdélyi politikusok közül csak Király Károly fogadta el a ren­dezők meghívását. Felszólalásában kijelentette: Románia etnikai háborút visel a magyarság ellen. Az RMDSZ és a magyar kormány hivatalos kép­viselői távol maradtak. Tőkés Lász­ló nyomatékosan kijelentette, sem­mi köze e másik tanácskozáshoz. Ráérzett, a méltóságukban megsér­tett - többségükben csak volt - er­délyiek megszólalásait az indulatok, nem pedig a politikai éleslátás ve­zérli. így is történt. A zárónyilatko­zatban felszólították a magyar kor­mányt, hogy a nemzetközi fórumo­kon védelmezze a Transzilvániából elszármazott magyarok érdekeit és terjessze nemzetközi bíróság elé azokat az eseteket, amelyekben a magyar kisebbség elleni genocí­dumról van szó. A budapesti kormány elhatárolta magát a konferenciától. Jeszenszky Géza külügyminiszter szerint a fóru­mon elhangzottak riem tükrözik a magyar kormány és a parlament véleményét. V. PAIZS GÁBOR KÖVETKEZIK KOSZOVÓ? Lawrence Eagleburger, az Egyesült Államok új külügyminisztere úgy véli, hogy a háború a volt Jugoszláviában átterjed más országrészekre is. Az Ameri­ka Hangjának nyilatkozva kijelentette: né­zete szerint a harcok legvalószínűbb, hogy Koszovó szerb tartományra terjed­hetnek ki, ahol a lakosság 90 százalékát albánok alkotják. A Koszovóból érkező legújabb hírek alátámasztják Eagleburger szavait, hi­szen jelentések szerint fegyverkeznek az albánok, a szerbek és a montenegróiak is. A tartomány fővárosának, Pristinának a rendőrfőnöke beszámolt arról, hogy a lakosság körében jelenleg mintegy 20 ezer lőfegyvert tartanak illegálisan. El­mondta, hogy egyre növekszik a feszült­ség és gyakorlatilag már senki sem tartja tiszteletben a törvényeket. Tegnap még Zágrábban tartózkodott Jozef Moravčík csehszlovák külügymi­niszter, aki egyúttal az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia minisz­tertanácsának a soros elnöke is. Délszláv missziójáról szólva elmondta, azt tapasz­talta, hogy ugyan nagyfokú aktivitás mu­tatkozik a békés rendezés érdekében, ez azonban kevésbé hatékony, s a válság éppes ezért terjedőben van. Londonban a tervek szerint a hét köze­pén kezdődik a délszláv válsággal foglal­kozó konferencia. A fórumra mindenkép­pen elutazik a jugoszláv államfő és mi­niszterelnök, Csoszics és Panics. Egye­lőre még biztosan nem tudni, hogy ott lesz-e Bulatovics Crna Gora-i és Milo­sevics szerb elnök. Panics kormányfő abban bízik, hogy a londoni tanácskozás után csökken majd az „új" Jugoszlávia nemzetközi elszigetelődése. Panics kitért a koszovói helyzetre is és megerősítette, kormánya nem engedi meg, hogy Koszo­vóban is ugyanoda fajuljanak a dolgok, mint Bosznia-Hercegovinában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom