Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-20 / 196. szám, csütörtök

HIREK - VELEMÉNYEK «ÚJSZÓM 1992. AUGUSZTUS 20. A MAGYAR KORMÁNY NYILATKOZATA A KISEBBSÉGEKRŐL Közép- és Kelet-Európa stabilitásának és biztonságának előfeltétele, hogy a különféle (nemzeti, etnikai, vallási és politikai) kisebbségek ne válhassanak az állam hatalmi politikájának áldozatává. Térségünkben a 20. század során olyan erö- és érdekviszonyok érvényesülnek, amelyek következtében az állam nem mint minden az állampolgár közjavát szolgáló intézmény működött, hanem a többségi nemzet tulajdonává vált. Ennek jegyében a ksiebbségekre gyanakvással tekintettek, kétségbe vonták állampolgári lojalitásukat, és a nyelvük, kultúrájuk megőrzésére irányuló törekvéseket nemegyszer az államrend elleni támadásnak nyilvánították. A kommunista rendszer összeomlása után helyüket kereső népek és államok sajnálatos módon hajlamosak visszatérni ehhez a kettős mércével mérő nacionalizmushoz, a nemzeti kizárólagosság korszerűtlen eszméjéhez. Ez térségünk demokratikus átalakulásának egyik legnagyobb akadálya. A délszláv népek tragikus konfliktusa, amely az „etnikai megtisztítás" jegyében a második világháború óta Európában elkövetett legsúlyosabb ember- és népellenes bűntettekhez vezetett, világosan példázza ezt az úttévesztést. De azt is, hogy gyökeresen új megoldásokat kell keresni az érdekeltek és a nemezetközi közösségek egyesített erőfeszítéseivel. Közös fellépéssel kell gátat vetni nemcsak a vérontásnak, hanem a kisebbségek elleni gyűlöletkeltésnek, ellenségképgyártásának, s azoknak a törekvéseknek, amelyek egy-egy terület etnikai összetételét mesterséges eszközökkel, ki- és betelepítésekkel akarják megváltoztatni. Európa nyugati felében elmélyül az államok integrációja, a letelepedés és a munkavállalás szabadsága általános joggá vált, megállapítható, hogy a nemzetállam eszméjét végképp meghaladta az idő. Ilyen körülmények között az etnikailag tiszta államok létesítésére irányuló törekvések anakronisztikusak, embereilenesek, és ellentmondanak az ENSZ alapokmányának, a helsinki Záróokmánynak és a Párizsi Chartának. Felidézük itt a magyar politikai gondolkodás nagyszerű hagyományait, a Szent lstván-i gondolatot, az államon belüli népek együttélésének eszméjét és Eötvös József szavait is, aki már a 19. század közepén leírta, hogy „a világ a föderatív elv általános alkalmazásának megy elébe", és egykor ide fogunk jutni"! Az államok és nemzetek békés új rendjének kiépítéséhez csak az államokon belüli nemzeti és etnikai sokszínűség alkotmányos elismerésén keresztül vezethet az út. Az ehhez szükséges kompromisszumok kidolgozásának az államok és a területünkön élő nemzeti, illetve etnikai kisebbségek demokratikus párbeszédére kell épülnie. így jöhet létre az a belső alkotmányos rend, amely az államokat képessé teszi az egymás közötti új típusú, valóban korszerű kapcsolatokra. A kisebbségben élő magyar népcsoportok - csakúgy, mint más nemzeti és etnikai közösségek - önszerveződési törekvései fontos részét képezik térségünk társadalmi és politikai rekonstrukciójának, mindenekelőtt a civil társadalom újjászerveződésének. A Kárpát-medencében élő magyar közösségek és szavazópolgárok akaratából részt vesznek országaik törvényhozó és helyhatósági testületeiben. Törekvéseikkel nem vonják kétségbe az adott államkereteket, azon belül kívánják megteremteni az önszerveződésükhöz, jogaik gyakorlásához, kulturális autonómiájuk biztosításához szükséges alkotmányos és törvényes formákat. Ebbe a folyamatba illeszkednek . a különféle autonómiaelképzelések is. Figyelembe véve a kisebbségi létforma sajátos helyzeteit, ez szórványban a személy-, helyi kisebbségben az önkormányzati, szubregionális többség esetében pedig a területi elvű autonómiák rendszere lehet. A magyar kormány megítélése szerint a magyar kisebbségek saját jövőjükre vonatkozó elképzelései beilleszkednek a meghatározó európai folyamatokba és jó alapot kínálnak Magyarország és szomszédai kisebbségpolitikai együttműködéséhez. Meggyőződésünk, hogy a nemzeti kisebbségek és kormányaik közötti érdemi párbeszéd kibontakozása és ennek nyomán a Magyarország és szomszédai közötti új viszony létrejötte nagy mértékben csökkentheti a térségben a feszültséget, kialakíthatja a modern demokratikus kapcsolatrendszereket, mind az egyes országokon belül, mind az országok között. így kerülhetünk közelebb egész Európa tartós stabilitásához és integrációjához. AZERI FIGYELMEZTETÉS Az azerbajdzsán elnök sajtószolgálata közölte, hogy Örményország kiterjedt támadást készít elő Azerbajdzsán területe ellen, s ez már a valódi háború kezdetét fogja jelenteni. Ezzel összefüggésben tudni kell, hogy Baku egy héttel ezelőtt sikeres ofenzívát indított, fegyveres erői megerősítették helyzetüket Hegyi Karabahban, s örmény területekre is behatoltak. Ez a tény aktivizálta az örmény ellenzéket. MILAN KŇAŽKO A FÖDERÁCIÓ VÉGE ÚJ KEZDETET JELENT... A Die Presse osztrák napilapban jelent meg tegnap Milan Kňažkonak, a Szlovák Köztársaság nemzetközi kapcsolataiért felelős miniszterének interjúja. Ebben többek között kijelentette: „Az az érzésem, hogy Václav Havel máig nem értette meg a csehek és szlovákok problémait. Nem akarom azzal vádolni, hogy ezt tudatosan figyelmen kívül hagyta, de fogalma nem volt arról, valójában miről van szó. A külföldi kapcsolatok nála előnyt élveztek a csehek és a szlovákok közti viszony megoldásával szemben, ezeket a problémákat elbagatellizálta." Az ország megosztásával összefüggésben Kňažko azt állította, hogy „létezik egy szilárd politikai elhatározás az integráció minél magasabb fokának megőrzésére, ami mindkét fél érdeke." Szavai szerint már csak technikai jellegű kérdések várnak megoldásra. Külön kiemelte, hogy a tárgyalások négy fordulója után már a PDP sem beszél „felosztásról", hanem arról, milyennek kellene lennie a két ország közti további együttműködésnek. „Igaz, hogy a föderációnak vége és ez jó, mivel sok kárt okozott. Ami megmarad, az a két nemzet viszonya, amelyet most új alapokra kell helyezni. A föderáció vége új kezdetet jelent" - mondotta Kňažko az interjúban. HOUSTONI KONGRESSZUS TÁMADNAK Ä REPUBLIKÁNUSOK Az amerikai republikánusok Houstonban zajló kongresszusának kedd esti tanácskozását sorozatos támadások fémjelezték a demokraták ellen, akik a Kongresszust ellenőrzik. A demokratáknak több mint kétharmados többségük van a képviselőházban és abszolút többségük a szenátusban. A felszólalók kivétel nélkül azzal vádolták őket, hogy szaboltálják az elnök reformtörekvéseit. Phil Gramm szenátor azt állította, a demokrata politikusok külpolitikai téren teljes mértékben nélkülözik a bátorságot. Úgy vélekedett, ha az utóbbi 12 évben nem a republikánusok uralták volna a Fehér Házat, akkor még mindig állna a berlini fa! és még mindig uralmon lenne a kommunizmus. Jack Kemp lakásépítési és városfejlesztési miniszter - Houstonban úgy beszélnek róla, mint a republikánusok 1996-os lehetséges elnökjelöltjéről - azt vetette a demokraták szemére, hogy az adók növelésével előidézték a munkanélküliség növekedését. Ezzel együtt a kongresszus második napja nem volt olyan drámai, mint az első, amelynek főszereplője Ronald Reagan és Patrick Buchanan volt. Tegnap a küldöttek a családi értékekkel, a nevelés kérdéseivel foglalkoztak. Erről a témáról mondott beszédet Barbara Bush is. A kongresszus csúcspontja ma éjszaka lesz, amikor George Bush formálisan is elfogadja az elnökjelölést. Ebből, az alkalomból beszédet mond, amely minden bizonnyal meghatározza választási kampánya további alakulását. Bush egyébként kedden egy tévényilatkozatban azt mondta, ha novemberben újraválasztják őt, akkor több személyi változást hajt végre kormányában. Amerikai sajtóértesülések szerint feltehetően menni fog Nicholass Brady pénzügyminiszter és Richard Darman, a költségvetési hivatal igazgatója. James Baker, az eddigi külügyminiszter, aki a jövő héttől kezdődően a Fehér Ház személyzeti főnöke lesz, Bush elképzelései szerint maradna ebben a tisztségben és a gazdaság is az ő gondja lenne, bár több szakértő úgy véli, hogy Bakernek ehhez nem fűlik a foga. MOLDOVA FELOLDOTTÁK A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOTOT Mircea Snegur moldován államfő tegnapi rendeletével azonnali hatállyal feloldotta a Dnyeszter menti harcok miatt március 28-án az egész köztársaság területére kihirdetett rendkívüli állapotot. A rendelet értelmében ezentúl az igazságszolgáltatási és helyi közigazgatási szervek hatáskörébe tartozik a rendfenntartás, a törvények megtartása és az emberi jogok biztosítása. A moldován vezetéssel ellentétben Igor Szmirnov, az ún. Dnyeszter Menti Köztársaság elnöke kedden a bal parton Szeptember 16-ig meghosszabbította a rendkívüli állapotot azzal az indoklással, hogy csak így garantálható a bal parti lakosság biztonsága és az orosz nyelvű lakosság védelme. A

miről egy pillanatra sem szabad megfeledkezni: Szaddam Husszein csak az öbölháborút veszítette el, a hatalmat nem. A közben eltelt másfél év pedig bebizonyította: ez felér a szövetségesek egy vereségével. Merthogy a csatározások, a kötélhúzás azóta sem szünetel. És Szaddam sorra aratja kis diadalait. Közben csak egy komoly veresége volt: el kellett tűrnie, hogy országa északi részén az ENSZ .felügyelete mellett a nemzetközi segélyszervezetek nagyszabású akciót hajtsanak végre a kurdok javára, akiket - mivel fegyveresen nem győzhette le őket - ki akart éheztetni, menekülésre akart kényszeríteni, lehetőleg végérvényesen. De nem tehetett semmit, mert tudomásul kellett vennie, hogy repülőgépei nem szállhatnak fel ellenük, a repüléseket megtiltotta az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Ez a tilalom változatlanul érvényben van, csakhogy június végén lejárt az a megállapodás, melynek értelmében 500 ENSZ-katona védelmezte a humanitárius akciókat, s Bagdad nem volt hajlandó meghosszabbítani a megállapodást, sem egy újabbat kötni. S hiába értelmezte ezt a világszervezet olyan lépésként, amely bojkottálja határozatai teljesítését, nem tehetett semmit. Nyilvánvalóan felbuzdulva - többek között -ezen a sikeren, Bagdad a napokban napalmmal bombázta a déli mocsárvidéken meghúzódó lázadó síitákat, akik a kurdokhoz hasonlóan nagyot csalatkoztak a szövetségesekben, mert korábbi ígéreteikkel ellentétben nem segítették felkelésüket a háború végén. A nagy véráldozatok ellenére ök sem adták fel, s Irán majdhogynem leplezetlen segítségével oda-odacsapnak Szaddam katonái• nak. A napalm kellett ahhoz, hogy a szövetségesek rászánják magukat Dél-Irak légterének lezárásához. A brit kormány kedd esti rendkívüli ülése után maga John Major miniszterelnök jelentette be, hogy a brit, az amerikai és a francia gépek meg fogják akadályozni az iraki katonai repülőgépek felszállását ebben a térségben. P0F0ZÓGÉP A francia külügyminiszter még a nap folyamán úgy nyilatkozott, hogy Bagdad semmivel sem járt el enyhébben a síitákkal, mint a kurdokkal szemben, így az előbbieket ugyanolyan védelem illeti meg, mint a kurdokat. Érdemes odafigyelni egy apróságnak tűnő mozzanatra: a légtérlezárás tervét Párizs szellőztette meg, s hivatalosan London jelentette be, pedig a végrehajtásból kétségkívül az amerikaiak fogják a legnagyobb részt vállalni. Csakhogy Washington most Houstonba költözött, ahol Szaddam már eddig is a pofozógép szerepét játszotta. A népszerűségéből sokat vesztett, újraválasztásáért küzdő George Bush fő aduja sikeres külpolitikája, az öbölben aratott győzelem. De még erre is árnyékot vet, hogy Szaddam hatalmon maradt, söt azóta is vígan packázik - látszólag az ENSZ-szel, valójában Amerikával, annak elnökével. Bush gondjait csak szaporította a The New York Times vasárnapi indiszkréciója. A lap ugyanis kormányforrásokra hivatkozva azt írta, hogy az éppen Bagdadban tartózkodó ENSZ-ellenőrök a republikánusok kongresszusa élőtt megpróbálnak konfrontációt provokálni Irakkal, ami ürügyet szolgáltathatna Bushnak arra, hogy éppen Houstonban jelenthesse be az új megtorló lépést Irak ellen. Maga Bush és egész csapata a leghatározottabban cáfolta mindezt, s vitathatatlan, hogy a jelen helyzetben ez a kis incidens csak a kárára volt. Meggyőződésem, ezért mondott le arról a kis dicsőségről is, hogy ő jelentse be a dél-iraki légtér lezárásának tervét. Mindenképpen el akarta kerülni még a látszatát is annak, hogy az iraki helyzetet választási sikere érdekében akarná kihasználni. Bár így megfosztotta magát egy jó ütőkártyától, vigasztalhatja őt az a tény, hogy ellenfele, Bili Clinton vasárnap közölte: az iraki helyzet megoldásának lehetőségeit tekintve teljes mértékben osztja George Bush nézeteit. M

ost tehát új forduló kezdődik Szaddam és a szövetségesek kötélhúzásában. Hoszszú távon az iraki diktátor csak veszthet, de addig még képes lesz megkeseríteni ellenfelei életét. Még akkor is, ha tisztában van vele: a vurstliban ő a pofozógép, amely nem tud visszaütni úgy istenigazából. De még elhajolni sem. Viszont állja a sarat, csak a festék pereg le róla ifőnként. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN B

ukaresti jelentések szerint az RMDSZ küldöttségének tervezett részvétele a Magyarok Világkongresszusán heves vitát váltott ki az RMDSZ és az ellenzéki Demokratikus Konvent koalíció között. Ezek az ellentétek veszélyeztetik a magyar kisebbség és a román ellenzék közös fellépését a közelgő elnök- és parlamenti választásokon, és kétségbe vonják a várható jó eredményeket, amelyeket az egyesült ellenzék érhetne el. E

rös földrengés rázta meg teg- „ nap reggel Kirgíziát. Az amerikai szeizmológusok mérése szerint a földmozgás elérte a Richter-skála szerinti 7,5-ös erősséget. A hírt a Reuter hírügynökség közölte az amerikai tudósokra hivatkozva. Közben az ITAR-TASZSZ arról tájékoztatott, hogy a Richter-skála szerint 6-os erősségű földrengés pusztított Kazahsztán fővárosában. A hírügynökség további részleteket nem közölt. A

lgéria úgy véli, hogy Jicchak Rabin, az új izraeli kormányfő Washingtonhoz fűződő szoros kapcsolatai miatt sokkal veszélyesebb az arabok számára, mint jobbolc'aii elődje Jicchak Samir. Ezt az egyik algíri napilap írta, amely idézte Ali Kafi elnök nyilatkozatát. A július 2-án hivatalba lépett Kafi első nyilatkozatában mutatott rá arra: ,,

Rabin sokkal veszélyesebb, mert szorosabbak a kapcsolatai Washingtonnal és mérsékelt magatartása hatékonyabb". Ibiiében a baloldali politikusok V li arra kérték fel Patricio Aylwin elnököt, próbáljon meg engedélyt szerezni a német kormánytól arra, hogy Erich Honeckert, a volt NDK vezetőjét átszállíthassák Chilébe. Erről tegnap tájékoztatott az AFP hírügynökség. Mint ismeretes, Honecker felesége és lánya Chilében él, a volt vezető pedig német börtönben várja a bírósági tárgyalást. Ügyvédei egészségi okokra hivatkozva követelik Honecker szabadon bocsátását. D

él-Korea és az Egyesült Államok tegnap a Koreai-félsziget déli részén közös hadgyakorlatokat kezdtek. Észak-Korea felháborodottan tiltakozott emiatt, s azzal vádolta Washingtont és Szöult, hogy olyan helyzetet teremtenek a félszigeten, amely elvezethet a háborúhoz. I

ndonézia tegnap közölte, az el nem kötelezettek jövö hónapra. tervezett csúcstalálkozója előtt átveszi az einökséget, hogy elejét vegye az értekezlet megnyitásán várható konfrontációnak. A mozgalom muzulmán tagjai ugyanis nem kívánják, hogy a jelenleg elnöklő Jugoszlávia a konferencián még elnökként léphessen fel. A fórum egyébként szeptember elsején Dzsakartában kezdődik. P

eruban tegnapra virradó éjszaka eredmények nélkül fejeződtek be az ellenzéki pártok és a kormány közötti tárgyalások az ország politikai jövőjéről. Alberto Borea, a feloszlatott parlament elnöke azt állítja, hogy ez a „diktátori kormánynak" és Alberti Fujimori elnök álláspontjának köszönhető. A nagy ellenzéki pártok vezetői nem tudtak megegyezni Oscar de la Puente kormányfővel az általános választások időpontjában. Nem sikerült meggyőzniük az elnököt arról, hogy még idén írja ki a választásokat. Mint ismeretes, Fujimori áprilisban oszlatta fel a parlamentet és a bírósági szerveket, mert, véleménye szerint, fékezték a gazdasági reformokat és a leszámolást a baloldali terroristákkal. B

ilbaóban közleményt adott ki az ETA baszk szeparatista szervezet, s közölte folytatja a fegyveres harcot. Egyben tűzszünetet ajánlott fel, amennyiben a kormány hajlandó a politikai tárgyalásokra. A kabinet képviselői az ETA-tagok korábbi .hasonló javaslatát elutasították, s Jósé Luis Corcuera belügyminiszter most megismételte: a kormány nem veszi fel a kapcsolatokat az ETA-val, ha tovább folytatja a merényleteket. M

adhya Pradesh közép-indiai államban az utóbbi két hónapban több mint ötven áldozatot követelt a kolerajárvány - tájékoztatott az indiai UNI hírügynökség. Az információk szerint a járvány már elérte az említett állam fővárosát is.