Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-17 / 193. szám, hétfő

Ť MOZAIK , ÚJ szól 1992. AUGUSZTUS 17, Q %m S SPISSijni A TENGERNÉL SÓSABB FORRÁS (PODHÁJSKA) i I j Még a hetvenes évek legelején végeztek néhány próbafúrást az Érsekújvári járás surányi körzetében található Podhájska határában, feltételezve, hogy erre húzódik tovább a Párkánynál kezdődő „termálvizes" vonal. Az eredmény magukat a szakembereket is meglepte: közel két kilométeres mélységből a forrásponthoz közeli - több mint 80 C-fokos - termálvíz tört a felszínre, három és fél atmoszféranyomással. Igazi különlegessége - ami egész Európában egyedülállóvá avatja -azonban nem ebben rejlett, hanem abban, hogy literenként 18 ezer milligramm ásványi sót tartalmaz! Ez meghaladja a tengervíz sótartalmát, így esett, hogy az egyébként jelentéktelen dombháti falucskában - ma is mindössze 1236-an lakják - megkezdődhetett a termálfürdő építése, amely rövidesen járásszerte, sőt a távolabbi környéken is ismertté vált. Ezt jórészt annak köszönhette, hogy vize kimutathatóan gyógyhatású, de annak is, hogy gyakorlatilag egész évben üzemel, néhány hetes karbantartási időszakot leszámítva. Ami a fürdő mai állapotát illeti, ottjártunkkor - egy forró júliusi hétköznapon - meglepően gyér volt a vendégjárás. Persze, ez csak viszonylagos, és fotóink sem erről tanúskodnak, de tény, hogy például két kőmedence is szárazon ásított, és a többi körül sem az a bizonyos „strandnyüzsgés" volt, amit körutaink során máshol tapasztalhattunk. Persze, ezt részben megmagyarázza az a körülmény, hogy ide jobbára idősebb emberek járnak, akik békésen üldögélnek a 36 fokos „olasz medencében", s így — stílszerűen szólva - nem sok vizet zavarnak. Az igazi okokat azonban a fürdő gondnokától, Vendelín Árendástól tudtuk meg: - Ugyanazok, mint máshol: a gazdasági helyzet, úgy általában. Ha közvetve is, de azonnal - értsd: már tavaly - megmutatkozott a látogatottság mértékén. Azért mondom, hogy közvetve, mert mi a rosszabbodó anyagi helyzet ellenére is tartani igyekeztünk a kimondottan „népi" árakat: a beléptidíj például hétköznap felnőtteknek nyolc, gyermekeknek négy, szombat-vasárnap pedig 10, illetve 5 korona, ezenkívül a rokkantigazolvánnyal rendelkező személyeknek is kedvezményt adunk. Az egész napos parkolási díj is mindössze hat-korona. Mégis sokan elmaradtak a törzsvendégeink közül, főleg a csehek. Igaz, egyre jobban hiányzik például egy autókemping, mert a fürdő területén lévő 115 férőhelyes szállodában az üzemeltetési költségekre való tekintettel egy ágyért nem tudunk 50 koronánál kevesebbet kérni. Vendégeink zöme - mármint akik hosszabb időre érkeznek - így a faluban, magánházaknál keres szállást, ami főleg az állandó „hurcolkodás" miatt nem a legideálisabb megoldás. Ami a szokásos szolgáltatásokat Csendélet, napernyővel illeti, nem állunk rosszul: ételekbőlitalokból tisztességes a választék. Valamennyi büfét magánvállalkozók üzemeltetik, elfogadható árakkal. Az egyetlen kivétel a Termál étterem és kávéház, amely a falué, csakúgy, mint 1991 májusától az egész fürdő. Támogatásra azonban nincs pénze, teljes mértékben magunknak gazdálkodunk, és örülni fogunk, ha a tavalyihoz hasonlóan az idei szezont is sikerül „nullszaldóval" zárnunk. Terepszemlére indulunk: a teljes hosszában terasszal fedett büfésor asztalainak egyike mellett magyar szót hallunk, ami nem is olyan gyakori ezen a tájon. A Kovács és a Gyuricsics család tölti itt szabadságát, a Rimaszombat melletti Ozsgyánből; mint elmondták, már a sokadik éve. Szintén magánháznál vannak elszállásolva, amolyan „balatoni" módon az udvaron sátoroznak, és egészében véve jól érzik itt magukat. Mindössze Kovács nagypapa zsémbelődik, hogy egy kicsit melegebb is lehetne az ülőmePodhájskát sem csupán az idősebbek látogatják. Békés lubickolás az ülőmedencében (A szerző felvételei) dence vize.. Mikor panaszát később szóvá tettem a gondnoknak, az megvonta a vállát: - Mindenkinek nem tudunk a kedvében járni, nem is lehet. Ami a víz hőmérsékletét illeti, két fokkal így is felette vagyunk a megengedett értéknek. Ezért is vannak táblák a medence körül, amelyek nem ajánlják a 20 percnél tovább fürdést, de ezt gyakorlatilag senki nem tartja be, ellenőrizni pedig lehetetlen. Félóra eltelte után pedig, elismerem, még a 36 fokos vízben is lehet fázni. Ez azonban már nem a mi hibánk. A legmelegebb medencének egyébként fedett része is van, jórészt ennek köszönhető a téli nyitvatartás. A gondnok elmondja még, hogy nagyon hiányzott itt egy „igazi" úszómedence, főleg a fiatalabb korosztályok számára; nemsokár^ azonban ilyen is lesz, mégpedig mindjárt kettő. Ha jól megy, még az idén üzembe helyezik őket: mindkettő vize 23-25 fokos, folyamatos szűrésű lesz. Ezt a tisztítási módszert a többi medencénél nem tudják alkalmazni, éppen a termálvíz magas sótartalma miatt. A tizennégy hektáros területen egyébként van játszótér, sportpálya; sportszerek, sőt kerékpárok kölcsönzése is lehetséges, de az igazsághoz tartozik, hogy a vendégek nemigen élnek ilyesmivel. „Talán, majd ha megnyílik a két úszómedence, és a fiatalabbak is felfedezik maguknak Podhájskát..." S a gondnok erősen bízik abban, hogy mindez még az idei nyárba is beleférhet. VAS GYULA MOLDOVA GYÖRGY félelem. k

aPVa

s A magas, esetlen lány kikísérte, a kerítésajtóban leálltak beszélgetni. A régi osztatlan iskolát emlegették, melybe gyerekkorukban együtt jártak. Borsos emlékezett rá, hogy a már akkor is nehézkes, merev mozgású lányt szülei folyton rózsaszín ruhában járatták. Hirtelen megcsapta az öltözékéből áradó savanyú moslék- és tejszag, elfogta az undor, néhány kényszeredett mondat után búcsút vett. Anyja egykori gondozónője már rég lefeküdt, Borsos egyedül maradva a konyhában, újra átszámolta a foglalót. Eddig megtakarított pénzével együtt, már több mint ötvenezer forintja gyűlt össze, eltöprengett, hogy mihez kezdjen vele. Eredeti elképzelése szerint kereshetett volna egy albérleti szobát, és elhagyhatta volna a szállót, de innen nem vezetett tovább út. Szívesebben vásárolt volna egy kis telket valamelyik Pest környéki faluban - ahogy a gazdának említette. Feltételezte, hogy a pénze csak előlegre lesz elegendő, de úgy gondolta, hogy nagy összegű részletekben tudná törleszteni a maradékot. Reggel vásárolt két üveg pálinkát, az egyiket Káplárnak, a másikat munkatársainak szánta, elrakta a sportszatyrába és elindult. A vasárnapi ritkább járatok miatt csak tizenkét óra után ért fel Mezőszegre, meg kellett várnia az esti gyorsot. Az autóbusz-végállomásnál beült egy vendéglőbe, megebédelt, megivott egy deci pálinkát két üveg sörrel. Feje hamarosan zsongani kezdett, félt, hogy berúg, ösztönösen biztonságba helyezte a pénzt; dzsekije belső zsebébe rakta és ráhúzta a cipzárat. Kiérve a pályaudvarra, még mindig órákat kellett várnia a vonatra, Borsos szeretett volna valamilyen újságot vagy könyvet vásárolni, de a pavilont zárva találta. Behúzódott a restibe, és itt is pálinkát rendelt sörrel. Mikor elindult Budapestről, megfogadta magában, hogy semmilyen körülmények között nem hívja fel Zsókát, elhatározása most megingott, meggyőzte magát: nem jár különösebb kockázattal, ha jelentkezik nála. Utánaszámolt: már több mint két hónapja nem találkozott az asszonnyal, időnként írt neki egy levelet, a megyei könyvtárban dolgozó ismerősnek, Pauli Zsoltnak címezve, dupla borítékban, de nem kapott választ. " Szerette volna hallani a nő hangját, hirtelen elszánta magát és kiment az előcsarnokban álló telefonfülkébe. Tárcsázott, a túloldalon Zsóka vette fel a kagylót: - Halló. Ki az? Még egy ismeretlen eredetű kattanás hallatszott, ettől az asszony szavait is elmosta a zúgás, mintha a vonalba valamilyen idegen zaj is beszűrődött volna. Borsos kénytelen volt felemelni a hangját: - Én vagyok. Tudsz beszélni? - Itthon, van a férjem - suttogta Zsóka -, lehet, hogy közben le kell tennem a kagylót. Miért nem köszöntél el? - Hirtelen el kellett mennem. Hogy vagy? Miért nem válaszoltál a leveleimre? - Újra megoperáltak a szívkórházban, azóta is sokat fekszem, naponta jár ki hozzám az orvos. Én már soha többé nem jövök fel a víz alól. - Ne sírj. - Honnan telefonálsz most? - Itt vagyok Mezőszegen, kint a pályaudvaron, várom az esti vonatot. Tudnánk találkozni valahol? Újabb kattanás hallatszott, a vonal váratlanul kitisztult. A nő csodálkozva kérdezte: - Valami baj van a telefonnal? - Nincs semmi, én jól hallak. El tudsz szabadulni, hogy kimehessünk a nyaralóba? - Sajnos, nem lehet. Ki sem merek lépni a házból, a férjem' lesi minden mozdulatomat, ki vagyok szolgáltatva neki. - Nem tudsz valamit kitalálni? - Megpróbálok feljutni Pestre, ha sikerülne, előtte írok neked. Zsóka hirtelen letette a kagylót, Borsos megértette, hogy valami megzavarhatta az asszonyt. Visszatért a restibe, feszítette a türelmetlenség, nehezen tudta elviselni, hogy még két órát kell várakoznia, intett a pincérnek: - Még egy konyakot és egy sört kérek. Gondolatok nélkül bámult ki az ablakon, figyelte az üres vágányokat, mikor valaki hirtelen megrázta a vállát. Borsos felnézett: három rendőr állt mellette, parancsnokuk közelebb hajolt hozzá: - Kérem az iratokat! Borsos átnyújtotta a személyi igazolványát, a rendőr belelapozott, aztán magánál tartotta: - Van valami baj? - kérdezte a fiú. - A bejelentkezési rovat szabálytalanul van kitöltve. Nem nagy ügy, de nem maradhat így. Most át kell jönnie velünk az őrsre, onnan be tudunk telefonálni a megyei nyilvántartóba, és kijavítjuk. Ha felmegy Pestre, már nehezebb lesz elintézni. ' Borsos nem értette pontosan, hogy mit akarnak tőle, de nem vitatkozott, vállára akasztotta a sporttáskáját és követte a rendőröket. Végigvonultak a rámpa mellett, messze a raktárokon túl álltak meg, egy földszintes téglaépület előtt, az egyik rendőr kinyitotta az ajtót és intett a fiúnak, hogy menjen be a hátsó szobába. Csodálkozva nézett körül: az ablaktalan helyiség nem emlékeztetett rendőrségi irodára; madzaggal átkötött régi újságokat, használaton kívüli, törött bútorokat tároltak benne. Borsos magyarázatot kérőén visszafordult, látta, hogy a hozzá legközelebb álló rendőr ökle előrevágódik, de már nem tudott elhajolni, az ütés gyomorszájon találta, a fájdalomtól elállt a lélegzete és hányni kezdett. (folytatjuk) MINDENNAPI GYÓGYSZERÜNK... (GYÓGYSZERÁRAK ÉS GYÓGYSZERHIÁNY) Napok óta sok olvasó kétségbeesetten kérdezi, miként alakulnak Szlovákiában a gyógyszerárak. Többen ugyanis utaltak arra, hogy Csehországban szeptember 15-én érvénybe lép a gyógyszerek kategorizációja, megdrágul az orvosi vény „ára". Vajon Szlovákiában is ugyanezzel az intézkedéssel kell számolni? S ha tényleg többe kerül majd a gyógyszer, számolhatnak legalább a gyakori gyógyszerhiány megszüntetésével? A szlovák Egészségügyi Minisztérium, míg nem kezdi meg működését az egészségügyi biztosító, nem változtat az eddigi gyógyszereladási módokon. Tény, a cseh szakemberekkel közösen készül a jegyzék, amely tartalmazza a gyógyszerek három kategóriába való sorolását. Az első csoportba azok tartoznak, melyek teljes árát a biztosító téríti majd, a másodikba a kiegészítő készítményeket sorolták, amelyekért részben a biztosító, részben a beteg fizet majd, s végezetül a harmadikba azok kerültek - főleg vitaminokról és gyógykozmetikumról van szó -, melyek teljes értékét a beteg fizeti meg. A felelősök nem tagadják, hogy lesznek gyógyszerek, melyeket ugyan orvos ír fel, de az anyagi terheket a beteg állja majd. - Nem kell pánikba esni - nyugtatta a cseh lakosokat dr. Petr Lom cseh egészségügyi miniszter, - hiszen az új rendelkezések nyomán a beteg zsebe csak évi 50-60 koronával lesz könnyebb. Szlovákiában valamivel lassabban készülnek az átállásra, az új miniszter és munkatársai konkrét összegekről még nem beszélnek. Az akadozó gyógyszerellátás nem csupán a betegeket, hanem a gyógyszerészeket, a gyógyszertárak dolgozóit is bosszantja. Ugyanis ők vétlenek abban, hogy egy-egy gyógyszer (netán heteken át) hiánycikknek számít. Mert rendeléseiket elküldik... Néhány nappal ezelőtt dr. Peter Gajdoštól, az érsekújvári főtéri gyógyszertár vezetőjétől kértünk helyzetjelentést. - Nem titok, a múltban a gyógyszerellátás és a gyógyszerszállítás' terén a Medika uralta a piacot. Monopolhelyzete mára megszűnt, s kb. 150 magánforgalmazó foglalkozik gyógyszerszállítással. Az időszakos gyógyszerhiány ennek ellenére jelentkezik. Fő oka a pénzhiány. Ugyanis a gyógyszergyárak anyagi helyzete rossz, nem termelnek eleget, nem tudják ellátni az ország valamennyi gyógyszertárát. Nem látják el a Medikát sem, ők viszont nem intézik el megrendeléseinket. A magánforgalmazók ezidáig vagy csak kiegészítő gyógyszerekkel (természetgyógyászat) vagy külföldi szerek hazai népszerűsítésével próbálkoztak. Oda kell figyelnünk a gyógyszerárakra is, nem rendel1 hetünk a hazai (olcsóbb) gyógyszer helyett (drágább) külföldit. Jelenleg az érsekújvári járás 16 gyógyszertárában hiánycikk a kü- • lönféle nyári gombabetegség (penész) 1 kezelésére, ' használatos gyógyszer, s jelenleg nincs Sunar tejporunk sem. Állítólag üres a nagyraktár! Van örömhírünk is, a szívbetegek, az allergiások, a reumában szenvedők számára teljes a gyógyszerkészletünk. Munkánkat nehezíti az is, hogy a kezelőorvosok általában nem érdeklődnek készleteink iránt, s olyan gyógyszereket is felírnak, melyek a járás patikáiban nem szerezhetők be. Az érdektelenségnek a beteg látja a kárát, hiszen feleslegesen fárad. Ha jobb volna az .együttműködésünk, az orvos is jobban járna, nem kellene annyi vényt átirnia. Bízzunk abban, hogy valamennyi gondunkra a gyógyírt, meghozza az új egészségügyi biztosító. Tehetünk mást?! (péterfi)