Új Szó, 1992. augusztus (45. évfolyam, 180-205. szám)

1992-08-14 / 191. szám, péntek

1992. AUGUSZTUS 14. 1 KÖRNYEZETVEDELEM MAGYARORSZÁG 2000-10150 EZER HEKTÁR ÚJ ERDŐ Sokak számára hatott kelle­mesen, hogy a Brazíliában meg­rendezett környezetvédelmi vi­lágkonferenciáról hazatérve Ke­resztes K. Sándor bejelentette: Magyarország 2000-ig mintegy 150 ezer hektár új erdőt telepít. Az erdők jövőjéért, a fák védel­méért sokat tett és tesz a Sopro­ni Erdészeti £s Faipari Egyetem. Az elmúlt évtizedekben is szá­mos javaslatot készítettek el e témakörben az egyetem szak­emberei. A miniszteri bejelen­téssel kapcsolatban dr. Mátyás Csaba, az egyetem egyik veze­tője a következőket mondta: - Nagyon is egyetértünk vele és helyeseljük a nagymértékű erdőtelepítési koncepciót. A nem egészen 100 ezer négy­zetkilométernyi területű Magyar­országnak alig valamivel több mint 15 százalékát borítja erdő. Ezen belül a területi elosztás is nagyon egyenetlen. A Kisalföl­dön az arány az országos átlag­nál magasabb valamivel. Veszprém, Vas, Zala és So­mogy megyében van annyi er­dő, ami területileg ideálisnak mondható. • Mire figyelmeztetnek már a program előkészítése során az egyetem kutatói, oktatói? - Egyetértésre kell jutni min­denekelőtt az erdészeknek és a környezetvédőknek. Ugyanis mindkét fél más nézőpontból kö­zelíti meg ezt a fontos témát. Az erdészek elsősorban a feldolgo­zásra alkalmas fafajokat része­sítik előnyben, a környezetvé­dők pedig az eredeti, az ősho­nos vegetáció helyreállítása mellett törnek lándzsát. Egy hektár új erdő telepítése ma 60-100 ezer forintba kerül. A megtérülési idő lassú. Az er­dőgazdaságok saját erőből kép­telenek nagy területeken erdőt telepíteni. Mi egyébként erdé­szeti szempontból nagy fantázi­át látunk az alakulóban lévő far­mergazdaságokban. Nagyon is kívánatos a régi facsoportok, ki­sebb erdők, ligetek helyreállítá­sa. Ezeknek éghajlati s élettani előnyeit nem győzzük hangsú­lyozni. • Milyen a dunántúli erdők jelenlegi állapota? -Jobb az országos átlagnál. Ezen a vidéken a legfőbb gond, hogy a még meglévő értékes bakonyi, kőszegi és soproni hegyvidéki erdők egészségi ál­lapotát sürgősen javítani kell. Főleg Sopron és Kőszeg kör­nyékén jelentenek veszélyt a savas esők, de még ennél is nagyobb baj az erdei talajok nit­rogénnel való telítettsége. Ezek­ben az erdőkben lecsapódnak - a szelek hozta - keleti és nyugati irányból érkező szeny­nyeződések. Figyelni kell a Han­ságra. Az ötvenes években tele­pített nagyarányú gyorsan növő nyárfafajok helyett a jövőben más fafajokat javasolunk ültetni, például cserfát. A vizet az értel­metlen csatornázások révén el­vezették. A tőzeges talaj kiszá­radt, s a szél pontosan a legfel­ső értékes réteget fújja el, miu­tán a vízhiány miatt homokká válik. Sok lesz a teendő az or­szág más vidékein is. Például az északi hegyvidéken, ahol nagy kiterjedésű kopár területeket kell újból betelepíteni. Ilyen részek vannak a Bakonyban is. Az erdő nagy kincs. A pihenés mellett a gazdaságot, annak fellendíté­sét, a foglalkoztatottság növelé­sét is szolgálja. CSERESZNYÁK ISTVÁN ALMAINK HÚSKOMBINÁTJA SZENNYVÍZKEZELÉS EURÓPAI SZÍNVONALON Milyen a tökéletes húskombinát? Szemlélet kérdése. A malacok ál­maiban valószínűleg olyan, amely­nek elején bemegy a kolbász, a vé­gén pedig kijön az egész disznó. A fogyasztó elvárásai az ízletes hús­készítményekkel és a szalonnamen­tes tőkehússal azonosak, míg a szakember a szó hallatán korszerű gépsorokra és technológiákra gon­dol. A folyóvizek tisztaságát szívü­gyének tekintő fogyasztó vagy hús­ipari alkalmazott a környezetvédel­met is feltételként szabja meg. Szá­mára akkor tökéletes a húskombi­nát, ha megoldott a szennyvíz keze­lése. Vöröses víz volt, nincs Eltekintve a malacok álmától, az érsekújvári Novum Húskombinát most májustól már mindenkitől kitű­nő osztályzatot kap. A gyomrát sze­rető fogyasztótól éppúgy, mint a húsipari és a környezetvédelemre hivatásszerűen ügyelő szakem­bertől. Azért májustól, mert a próba­üzembe helyezett új biológiai szennyvíztisztító akkor már teljes üzemmenettel működött. Ettől kezd­ve az üzemből már nem vöröses, hanem „vízszínű" víz kerül a Városi szennyvíztisztítóba, s egyben az iszaphasznosítás kérdése is megol­dott. Az ipari szennyvízből vissza­nyert hasznos fehérjetartalmú hulla­dékot mezőgazdasági üzemekben hasznosítják. Mindezt már Jozef Palacka mér­nök, a kombinát műszaki igazgató­helyettese . mondta el, akinek a szennyvíztisztító telep átadásával nagy kő hullott le szívéről, - Januártól megszűnt a szenny­víz kibocsátására adott kivétel. A vá­rosi szennyvíztisztítóba már csak olyan vizet továbbíthatunk, amely­nek biológiai oxigénigénye legfel­jebb kétszáz milligramm literenként. Ez nálunk korábban 650 volt, de egyes napokon még ezt is túlléptük. Vállalatunkat csak ezért az egy mu­tatóért fél év alatt akár harmincmillió korona.büntetés kifizetésére is köte­lezhették volna. Ilyen többletkiadá­sokat az immár részvénytársaság­ként működő húskombinát képtelen kigazdálkodni. Amikor a minisztéri­um leiratából megtudtuk, hogy meg­szűnik a kivétel, gyorsan lépnünk kellett. Pályázatunkra egy hazai és. egy külföldi ajánlatot kaptunk. Mit tud a telep? Az utóbbi, vagyis a budapesti No­vex Külkereskedelmi Rt. mellett döntöttünk. A részletekről Kelemen Sándor, az rt. vállalkozásvezető mérnöke tájékoztatott. -A szerződést' 1991. október 9-én kötöttük meg, a technológia szerelését idén márciusban kezdtük. Rövid próbaüzemi idő után a telep május közepétől teljes megterhelés­sel üzemel. A szerelést megelőző munkálatokat - alapok, betontartá­lyok elkészítése, kábelhálózat és csővezetékek lefektetése stb. - a húskombinát végeztette el. Szá­munkra ez olyan megrendelés volt, amit az ipari olajos szennyvizek tisz­títására, illetve ivóvíz előállítására szolgáló új telepek létesítése mellett a leggyakrabban vállalunk. Ebben az esetben a már meglévő mechani­kai tisztító telepet intenzifikáltuk, il­letve átalakítottuk biológiai szenny­víztisztító rendszerre. Ez a beruhá­zónak is előnyös, mivel az átalakí­tással kapcsolatos kiadások az új, azonos kapacitású telep beruházási költségeinek csak 65-70 százalékát teszik ki. Tegyük hozzá, hogy az átalakí­tást a húskombinát maximális meg­elégedésére végezték el. Amit a szerződésben lefektettek, azt a te­lep maradéktalanul tudja. A tisztító­ba érkező napi kétezer köbméter szennyvízmennyiség és legfeljebb két-három órán át tartó háromszáz köbméter óracsúcs mellett a telepről kikerülő tisztított víz biológiai oxi­génigénye literenként nem lépi túl a kétszáz milligramm értéket. A mé­résre és ellenőrzésre felkért városi szennyvíztisztító telep laboratóriu­ma 30-tól 50-60 milligrammig terje­dő értékeket mutat ki, vagyis a telep a szerződésben vállalt 100-200 mih ligram átlagosított értéket magasan túlteljesíti. Amit a laikus nem lát A laikus számára egy szennyvíz­tisztító telep betontartályok összes­sége. Csak azt látja, hogy egyikből a másikba csordogál a víz, miköz­ben megválik szennyeződésének 94 százalékától és vöröses színét is elveszti. A szakember, Kelemen Sándor magyarázata kell ahhoz, hogy lássuk, mi minden történik egy ilyen telepen. - A tisztítás folyamata a Huber szitaráccsal kezdődik. Ez kiszűri az egy milliméternél nagyobb darabos szennyeződést, tartozéka pedig víz­mentesíti, vayis besűríti a kiválasz­tott részeket. Innen a szennyvíz a homokfogón keresztül a flotálóba kerül, ahol a lebegő szennyeződés a levegőbuborékokkal ütközik és fel­úszik a felszínre. A következő állo­más az előülepítő, majd az 1-es számú levegőztető. Ennek műanyag tömbjein biológiai hártya képződik, amely „felfalja" a szennyeződés egy részét. A 2-es számú levegőzte­tő még nagyobb teljesítményű. A sort. az utóülepítő zárja. Ebből a víz már kikerül g telepről, mégpe­dig egy svéd gyártmányú automati­kus laborműszer felügyeletével. Ez európai norma szernt kétóránként méri és regisztrálja a városi szenny­víztisztítóba továbbított víz minőségi mutatóit. A Cseh és Szlovák Szövet­ségi Köztársaságban a maga nemé­ben jelenleg az első és egyetlen ilyen műszer. Ma megszolaSna a. természet Amíg mindez csak papíron volt, Jozef Palacka sem aludt nyugodtan. Nemcsak azért, mert a vízszennye­zés miatt kilátásba helyezett bünte­tés két év alatt elérte volna a szennyvíztisztító telep korszerűsí­tésének költségeit, hanem azért is, mert engedély nélkül, feketén épít­keztek. - Hiába van a létesítmény a hús­kombinát területén és hiába volt szó lényegében hozzáépítésről, az ügyintézés kálváriáját végig kellett járnunk. A hivatal ezúttal sem tagad­ta meg önmagát. A tény, hogy kör­nyezetkímélő beruházásról van szó, nem hatotta meg, nem ösztökélte gyorsabb munkára. így, amikor megkaptuk az építkezési engedélyt, már üzemelt a telep. Ennyi rizikót vállalnunk kellett. Jót vagy rosszat csináltak ezzel? A hivatal szerint valószínűleg rosz­szat, tény viszont, hogy engedély nélküli építkezésért nem kaptak, de még csak nem is helyeztek kilátásba büntetést. A húskombinátnak egyér­telműen jót tettek, hiszen megmen­tették több tízmillió korona bünte­téstől. A természet - ha beszélni tudna - minden bizonnyal az utóbbit kö­szönné meg, a hivatalt pedig legkö­zelebb gyorsabb ügyintézésre ösz­tökélné. EGRI FERENC TERMÉSZETVÉDELEM - A VILÁGBANK TÁMOGATÁSÁVAL A hidegháború vé­ge és a politikai válto­zás Kelet-Európában a természetvédelem számára nagy lehető­séget nyitott. Kérdés,, hogy kihasználható-e. A Világbank nem­rég több millió dollárt adott ilyen tervek fej­lesztésére. A térkép ábécésorrendben mutatja az állatok és a vadon termő növé­nyek utolsó menedé­keit Kelet- és Dél­kelet-Európában. A: A Duna belföldi deltája Bécstől kelet­re. Az erdős és zsom­békos terület Cseh­szlovákiába és Ma­gyarországra nyúlik át. A bős-nagymarosi vízlépcső és a kiszá­radás fenyegeti. B: A Rodope­hegység és a Nesz­toszdelta. A Balkán déli részének ez a vi­déke bolgár, görög es török terület. Itt nő Európa valamennyi vadvirág­fajtájának 60 százaléka. Vadorzás, állattenyésztés, földművelés és er­dőgazdálkodás veszélyezteti az ősi tájat. C: A Duna-delta. Ez az 500 ezer hektáros terület a jelenlegi legna­gyobb vadon Európában. Romániá­hoz és Ukrajnához tartozik. A Ceau­sescu diktatúra idején, 1983-ban el­kezdett ipari és mezőgazdasági „hasznosítását"' megállították, de nyomai még mindig mérgezik a ré­giót. D: A bajor-cseh erdő. Német ol­dalról a terület nemzeti park. A ter­mészetvédők a cseh oldallal együtt 220 ezer hektár nagyságú „zöld tü­dővé" akarják fejleszteni. E: A Keleti-Kárpátok. Lengyel­ország, Csehszlovákia és Ukrajna területén helyezkedik el. A Felsö­Szilézia szénbányái miatt keletke­zett savas eső erősen károsította a hegyvidéket. F: A Dráva-síkság, mely egy 150 kilométer hosszú folyóvidék Kelet­Horvátországban. ökológiai jelentő­ségét a dél-francia Carmague-hoz hasonlítják. G: A Szkutäri-tó a Balkán legna­gyobb tava. Rajta át vezet a határ Jugoszlávia és Albánia között. Az 500 négyzetkilométer nagyságú víz­terület Délkelet-Európa madarainak legfontosabb pihenőhelye. H: A Bielowieza-őserdő Lengyel­ország keleti határán. Benyúlik Fe­hér-Oroszországba, és az utolsó európai bölények hazája. Fehér­Oroszországgal közös nemzeti park létesítésére törekednek. I: A Száva síkságai. A folyó a ke­leti Alpokban ered, Szlovénián, Hor­vátországon és Szerbián keresztül folyik. A természetvédők az utolsó ártéri erdőket meg akarják menteni a kiirtástól. J: A Biebrza-Marsch (lápvidék). Kelet-Lengyelországban a litván ha­táron. Ez a 100 ezer hektárnyi terü­let Európa legnagyobb még össze­függő lápvidéke. K: A Magas-Tátra a csehszlovák -lengyel határon. A fő veszély a tö­megturizmus és a levegőszennye­ződés, melyet a barnaszénbányák okoznak. L: A szlovák karsztvidék Cseh­szlovákia és Magyarország határvi­dékén. M: A Balaton Magyarországon. Ipar és turizmus veszélyezteti a hal­ban gazdag vizeket, amelyeken a ví­zimadarak százezrei telelnek. N: Schorfheide. Erdős, tavas vi­dék Uckermark déli részén (Bran­denburg), amely az NDK kormányá­nak kedvenc vadászterülete volt. A lengyel oldalra eső területekkel való összekapcsolásra törekednek. O: A Szász-Svájc Drezdától dél­re. A homokkő-alakulatok egészen Csehszlovákiáig nyúlnak. A némel oldalon nagy részét nemzeti park­nak nyilvánították. Q: Az Óriáshegység. Ma Len­gyelországhoz és Csehszlovákiához tartozik. Levegőszennyeződés miatt erősen károsodott. R: A Nyugati-Kárpátok, csehszlo­vák nemzeti park. Lengyel oldalon duzzasztógát építésének tervei fe­nyegetik. S: Trebonsko - lápvidék 500 tóval Nyugat-Csehszlovákiában. Az in­tenzív tőzegipar egyre inkább tönk­reteszi a vidéket. T: A Fertő-tó síkságon elterülő víztükör az osztrák-magyar határon. A fő veszélyt a tömegturizmus okoz­ta károk jelentik. U: A Mura folyó síksága Ausztriá­ban és Szlovéniában. Duzzasztógá­tat terveznek oda. V: A karsztvidék az olasz-szlo­vén határon. A híres Postojna-bar­langban él a kétéltű barlangi gőte, W: A Prespa-vidék áz Albánia, Görögország és Jugoszlávia által alkotott háromszögben. A hegyektől körülvett, tavakban bővelkedő terü­leten jelentős pelikánkolóniák élnek. (Köztársaság 1992/9) SZLOVÁKIA LEGINKÁBB VESZÉLYEZTETETT KÖRZETEI KASSA A városban elsősorban a levegő­szennyezés, a hulladékfeldolgozás és az ivóvízellátás terén halmozód­nak a negatív jelenségek. A levegőszennyezés főként az energiatermelés és a kohászat számlájára írható. Az évi szennye­zés mennyisége megközelitőleg 107 ezer tonna (S0 2, NO x, Mg-por, ar­zén, antimon, higany, réz). Fő forrá­sai a Kelet-szlovákiai Vasmű, a vá­rosi , távfűtőmüvek és a Szlovák Magnezitüzemek kassai telepe. Komoly gondot okoz az ivóvízel­látás is, ennek oka, hogy a vasmű­ből származó fenolos-ammóniás szennyvizek 25-30 évre tönkretet­ték a várostól délkeletre található és másodpercenként 120-150 liter vi­zet szolgáltató föld alatti ivóvízkész­letet. A körzet környezetszennyezési problémái elsősorban az ipari ter­melés szerkezeti átalakításának, il­letve a legnagyobb szennyezőforrá­sok ökológiai beruházásai fokozásá­nak a függvénye. A vasmű kétezerig szóló ökológiai programja például 1,2 milliárd koronát igényel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom