Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-08 / 159. szám, szerda

HÍREK-VELEMENYEK 1992. JULIUS 8. KARABAHI KONFLIKTUS BELSŐ VÁLSÁG ÖRMÉNYORSZÁGBAN Az örmény parlament rendkívüli ülésének összehívását, az örmény kormány lemondását és Hegyi Kara­bah függetlenségének azonnali elis­merését követelték annak a tünte­' tésnek a résztvevői, amelyet hétfőn este Jerevánban szervezett az el­lenzéki Nemzeti Szövetség. A szó­nokok sürgették a nemzeti hadsereg létrehozását és az általános mozgó­sítást. Véleményük szerint a Saum­jani és a Mardakerti járások elfogla­lása Hegyi. Karabahban annak kö­vetkezménye, hogy Örményország • nem ismeri el Karabahot. Babken Ararkcjan örmény par­lamenti elnök elfogadhatatlannak tartotta az ellenzék követeléseit, mert a testületnek állítólag olyan kérdéseket kellene megvitatnia, amelyek túllépik hatáskörét. Arack­-jan egyben felajánlotta lemondását. A parlamenti ülésen azt javasolta, hogy a képviselők dolgozzák ki az „elsődleges intézkedések és politi­kai lépések közös programját". A honatyák megállapították, hogy a karabahi helyzetet manapság az említett két járásból érkezett mene­kültek bonyolítják. Abulfaz Elcsibej azerbajdzsán elnök rendeletet adott ki, melynek alapján hétfőtől egy hónapra rendkí­vüli állapotot hirdettek ki a Marda­kerti járásban, amelyet vasárnap foglaltak el az azeri egységek. A rendkívüli áliapotot azzal indokol­ták, hogy „meg kell akadályozni az örmény terrorista csoportok diver­záns akcióit". Elcsibej további ren­deletével érvénytelenítette az elnöki rezsimet Azerbajdzsán határmenti járásaiban. DÉL-KOREA FOGOLYCSERÉT JAVASOL Dél-Korea tegnap tájékoztatta a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságot, kész átadni az elitélt kom­munista kémeket, cserébe a több tízezer polgári személyért, akiket ál­lítólag akaratuk ellenére tartanak vissza Észak-Koreában. A KNDK eddig nem reagált a javaslatra. Ko­rábban azzal utasította vissza az ehhez hasonló javaslatokat, hogy senkit nem tartóztatnak erőszakkal az országban. A javaslatot tartalmazó levelet Csöng Von Szik dél-koreai kor­mányfő küldte el észak-koreai part­nerének, Jon Hjong Muknak. A do­kumentum szerint a javasolt csere egy lépéssel közelebb hozhatná egymáshoz a megosztott családo­kat. 1945-ben Korea kettészakadá­sa mintegy 10 millió családot érin­tett. Augusztusban tervezik több száz ilyen család tagjainak kölcsönös lá­togatását. Ha erre valóban sor kerül, akkor ez lesz a második csereakció, az elsőt ugyanis 1985-ben engedé­lyezték 50-50 személynek. Mentálisan károsult gyerekek egy csoportja Szarajevóban, azt köve­tően, hogy a gyermekintézmény épületét szétlőtték. A MUDZSAHIDEK SZÉTVERIK AFGANISZTÁNT KABULBAN VAN AZ ÚJ KORMÁNYFŐ Több száz fegyveres hívének kí­séretében hétfőn megérkezett Ka­bulba az új afgán kormányfő. Usz­tad Abdal Szabur Farid tagja a szélsőséges Hezbe Iszlami felkelő szervezetnek, amely két hónapig bojkottálta az ideiglenes kormány megalakítását. Farid 40 éves, eredeti foglalkozá­sa tanár, a polgárháború 14 éve alatt a szovjetpárti kabuli kormánnyal szemben harcoló felkelők egyik leg­befolyásosabb parancsnoka volt. Tisztségébe a felkelő csoportok képviselőinek tárgyalásain nevezték ki, ám a Hezbe Iszlaminak kifogásai voltak a vezetőség összetételével kapcsolatban, s azzal fenyegetőzött, hogy tönkreteszi Kabult és magához ragadja a hatalmat. Farid két nappal azután lépett Kabulba, hogy a Hez­be Iszlami fegyveres tagjai, élükön Gulbuddin Hekmatjárral, rakéták­kal lőtték a fővárost, legkevesebb száz embert megöltek és több szá­zat megsebesítettek. Hekmatjár ellenségesen viszo­nyul a kabuli kormány volt tisztjei­hez, akik átálltak a felkelők oldalára. Amíg ezek tisztségeket töltenek be a hadseregben, addig Hekmatjar nem hajlandó együttműködni az ide­iglenes kormánnyal, és nem adja fel hadállásait a Kabul környéki he­gyekben. Ott azonban teljes mérték­ben elszigetelődött, s ezért a múlt héten közölte: elismeri Burhanud­din Rabbani elnök ideiglenes kabi­netjét, de megvonja tőle a támogatá­sát, ha a fővárosban maradnak a fegyveres bandák. Mint ismeretes, az ideiglenes kormány néhány nap­pal ezelőtt kezdte meg tisztogató hadmüveletét Kabulban. Abdul Hak, a biztonsági szolgálat parancsnoka az indiai hírügynök­ségnek adott interjújában elmondta, Afganisztán történelmének legbo­nyolultabb időszakát éli át, az állam­irányítás rendszere szinte nem is létezik. Ezért a felelősség a mudzsa­hidek különböző csoportjait terheli, amelyek most egymás ellen harcolnak a hatalomért. A miniszte­rek hatalma nem terjed túl a minisz­tériumi épületeken. A közigazgatás teljesen csődöt mondott. „Korábbi kormányaink korrumpálódtak, de mégis kormányok voltak. Most vi­szont nincs semmi. Egyedül a kül­ügyminisztérium próbál valahogy működni, de ennek az intézménynek sincs pénze" - mondta a biztonsági főember. AZ OROSZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG AZ SZKP-RÓL Az Oroszországi Föderáció alkot­mánybírósága tegnap hathetes szü­net után a demokraták indítványára felújította a tárgyalást arról, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja összhangban van-e az alkotmány­nyal, illetve a kommunisták javasla­tára megvitatja annäk az elnöki ren­deletnek a alkotmányosságát, amely­lyel Borisz Jelcin a múlt évben gyakorlatilag betiltotta ezt a szerve­zetet és államosította vagyonát. Az SZKP védelmezői több tucat tanút sorakoztattak fel, akiknek be kell bizonyítaniuk, hogy a pártalap­szervezetek nem vettek részt a múlt 'évi augusztusi puccskísérletben, amelynek nyomán Jelcin kiadta ren­deletét. Az elnök hívei viszont 36 levéltári dokumentumköteget ter­jesztettek elő, amelyekkel bizonyíta­ni akarják, hogy az SZKP részét képezte az állami apparátusnak, és mint ilyen, az elnök hatáskörébe tartozott. A tárgyalásra beidézték Gorbacsovot és Jelcint is felkérték, hogy jelenjen meg, ám egyikük sem fogadta el a „meghívást". TŰZSZÜNET TADZSIKISZTANBAN Tádzsikisztán vezetősége hétfőn tűzszüneti megállapodást kötött a kom­munista fegyveresekkel, akik az ország déli részén már több hete harcolnak a kormány katonákkal. Erről tegnap tájékoztatott az Interfax hírügynökség. Mindkét fél megegyezett a hadifoglyok cseréjében, valamint abban, hogy megtisztítják a barikádoktól azokat az utakat, amelyeken a humanitárius segélyt kellene szállítani a konfliktus térségébe. A kommunista csoportok nem voltak hajlandók megbékélni azzal a tény­nyel, hogy Rahman Nibijev elnököt rákényszerítették a koalíciós kormány megalakítására, melyben helyet kapott a demokratikus, a nacionalista és a vallási ellenzék is. Ezt követően robbantak ki a fegyveres összecsapások, amelyek egy hónap alatt több tucat áldozatot követeltek. JESZENSZKY GÉZA INTERJÚJA A NÁRODNÁ OBRODABAN A MAGYAR KORMÁNY NEM FOGLALKOZIK KRIMIÍRÁSSAL A Národná obroda mai számában interjút közöl Jeszenszky Géza magyar külügyminisz­terrel. A riporter, Ivan Horský szerkesztősé­günk rendelkezésére bocsátotta a kéziratot. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a be­szélgetés azon részeit, amelyek a magyar­szlovák viszony időszerű kérdéseivel foglal­koznak. Jeszenszky Géza hangsúlyozta: meggyőződése, a kommunizmus bukása után lehetőség van arra, hogy a szomszédos nemzetek és államok teljesen újtípusú kapcsolatokat építsenek ki. Elérkezettnek látja az időt, hogy a két ország hozzálásson ehhez a munkához. Arra a kérdésre, szerinte a magyar és a szlovák politikai életben vannak-e Adenauerhez és de Gaulle-hoz ha­sonló személyiségek, akik képesek lennének felszámol­ni a múlt árnyoldalait, a külügyminiszter azt felelte, a magyar kormányzat részéről meg van ez a készség. Úgy vélte, több ízben is lett volna erre megfelelő történelmi pillanat, csak elszalasztották. Igy például 1916-ban, 1944-1945-ben, 1968-ban. Hozzátette, sze­rinte 1992 ezen a téren is fordulatot hozhat. Erre a riporter ellenvetése az volt, hogy a magyar diplomácia vezetője túlzottan optimista, hiszen az igazi konfliktus még csak most következhet, amikor intenzí­ven hozzálátnak a bösi erőmű befejezéséhez. Je­szenszky Géza utalt a magyar kormány álláspontjára, és arra, hogy Bös befejezéséért túl nagy árat fizetnének az erőmű térségében élő emberek. „Meggyőződésünk, hogy ezt a kérdést egyféleképpen lehet megoldani, a budapesti kormány ezért ajánlotta, hogy az egész problémakört tárgyalják újra. Ezt tavaly decemberben a Čarnogurský-kormány elutasította, Magyarország ezért mondta fel egyoldalúan a szérződést. Jól tudjuk, önök sokat fektettek a vízerőműbe, éS ezért attól sem zárkóztunk el, hogy a problémakört pártatlan szakértői csoport tekintse át. Sajnálom, hogy ez nem kezdődött meg már a múlt év decemberében, önöknél új kormá­nyok alakultak, közelítsünk most kölcsönösen egymás­hoz és kezdjünk ismét tárgyalásokat". Figyelemre méltó volt az a kijelentése Jeszenszky Gézának, ha a szakértői kutatás eredményei bebizonyít­ják, hogy a magyar aggodalmak indokolatlanok, hogy a kockázatokat ki lehet küszöbölni, „abban az esetben mi az olyan megoldást is akceptálni tudjuk, amely az önök számára szintén elfogadható". A riporter egyik kérdésének lényege a következő volt: Szlovákiában a vízlépcső kérdését, a szerződés egyol­dalú felmondását úgy értelmezik, mint Budapest szom­szédos országokkal szembeni bizonyos stratégiai kon­cepciójának a lényegét. Nemcsak Szlovákiában vagy Csehszlovákiában, hanem Ausztriában és Németor­szágban is valamilyen ún. Attila-tervről suttognak. Senki sem tudja, hogy pontosan miről van szó, de azt beszélik, hogy ez bizonyos külföldi és magyar körök kísérlete a Szent lstván-i Korona felújítására. Szlovákiában, de Magyarország más szomszédainál is olyan benyomások keletkeznek, hogy az ilyen törekvések jdőnként a hivata­los magyar politikában is jelentkeznek. Lehet, hogy időnként csak szerencsétlen elszólásról van szó, de ezekre Magyarország szomszédai nagyon érzékenyen reagálnak. Jeszenszky Géza azt válaszolta, az Attila-tervről akkor hallott először, amikor átadták neki Ivan Horský írásban benyújtott kérdéseit. „Megkérdeztem több kollé­gámat, a külügyminisztérium munkatársait, de senki sem hallott ilyesmiről". Arra a közbevetett kérdésre, lehetséges-e, hogy célzatos dezinformációról van szó, Jeszenszky Géza azt felelte, ő nem szereti sem a krimi­ket, sem a sci-fit. A magyar kormány sosem fog töreked­ni arrá, hogy Hyen művekel produkáljon. Ami pedig a magyar politikusok nyilatkozatait illeti - tényleg dezin­formációkról, tudatos félremagyarázásokról van szó. Amikor Antall József azt mondotta, hogy lélekben 15 millió magyarra gondol, akkor - nekem meggyőződésem - ugyanilyen érzésekkel viseltetik Čarnogurský vagy Mečiar úr is, amikor a Magyarországon vagy a Vajda­ságban élő szlovákok ügyeivel foglalkoznak. Ma minden olyan állam, amelynek a határokon túl etnikai kisebbsé­gei élnek, gondoskodik róluk, de nem viselhet értük kizárólagos felelősséget. Ilyennel annak az államnak a kormánya viseltetik, amelynek a területén élnek. Jeszenszky Géza az üggyel kapcsolatban bírálta azt a sajtógyakorlatot, amely szerint egyes szerzők csak a félremagyarázott szenzációt közlik. De miután tisztáz­zák a dolgokat, az igazságot, aminek már nincs szenzá­cióíze, elhallgatják. Az interjú további részében több kérdés foglalkozik a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetével, s az­zal, hogy a budapesti kormány tavaszra ígérte a kisebb­ségi törvényt, de még mindig nem készült el. Ezzel most részletesen nem foglalkozunk, ugyanis lapunk tegnapi számában ismertettük a magyar kormány hivatalos tájékoztatóját arról, milyen stádiumban van a nemzetisé­gi törvényjavaslat kidolgozása és elfogadása, amivel összecsengenek Jeszenszky Géza válaszai. A riporter hivatkozott arra, éppen a nemzetiségek kérdése volt az egyik oka annak, hogy mindeddig nem írták alá az új csehszlovák-magyar szerződést. Azt állította, a magyar fél a Szlovákiában élő magyar kisebb­ség számára nagyobb jogokat követel, mint amilyeneket a Magyarországon élő szlovák kisebbségnek hajlandó megadni. Idézte Mečiart is, aki leszögezte, hogy ezt a kérdést a szigorú reciprocitás elve alapján kívánja rendezni, azt állítva, hogy a Szlovákiában élő magyar kisebbség mértéken felüli jogokat élvez, vagyis sokkal többet, mint amennyit a koppenhágai dokumentum felté­telez. A magyar diplomácia vezetője ezt az állítást cáfolta, s utalt arra, hogy ő semmi ilyennel nem találkozott a koppenhágai dokumentumban. Úgy vélte, magukat az érintetteket, tehát a kisebbségeket is meg kell kérdezni, ráadásul nemcsak arról, hogy elégedettek-e a helyze­tükkel, hanem arról is, milyen megoldásokat javasolnak. Az utolsó kérdés az volt, nem tervezi-e a magyar kormány, hogy rövid időn belül meghívja Budapestre a szlovák vezetést. A válasz az volt, Magyarország már jelezte, ha megalakul az új kormány, készek vele tárgyalni és szívesen látják Budapesten az új szlovák kormány delegációját. NÉHÁNY SORBAN L itvániát - a szovjet utódállamok közül harmadikkérft - felvették a Világ­bankba. Gediminas Vagnorius litván kor­mányfő hétfőn írta alá Washingtonban az erről szóló okmányokat. Litvánia lett tehát a nemzetközi pénzintézet 161. tagja. Ah­hoz, hogy beléphessen, Vilniusnak 6,29 millió dollárt kellett befizetnie. Litvánia előtt Oroszország, majd pedig Észtország vált a Világbank tagjává. F ranciaországban lassan megoldódik a közlekedési válság, miután a kor­mány a tegnapra virradó éjszaka - 9 órás tárgyalások után -.megállapodott a fuva­rozókkal és a szakszervezetekkel. A kabi­net több olyan intézkedést foganatosított, amelyeknek javítaniuk kell a kamionsofő­rök munkakörülményein. Javítják a teher­fuvarozók bérezését és ígéretet kaptak arra is, hogy a közlekedési kihágások során nem járnak el velük szemben olyan szigorúan, mint más esetekben. N ew Yorkban a tegnapra virradó éj­szaka súlyos összecsapások voltak a rendőrök és a latin-amerikaiak között. Az ügy előzménye a múlt pénteki incidens, amelynek során egy fehér rendőr lelőtte a 23 éves Jósé Garciát. A rendőr azt állította, hogy Gardánál fegyver volt, a fiatalember barátai ezt azonban tagad­ták. A New York-i zavargás - még nem érte el azt a mértéket, mint az áprilisi Los Angeles-i négerlázadás volt, de a latin­amerikai fiatalok itt is gyújtogattak, szét­verték a parkoló autókat stb. Azonnal megerősített rendőri egységeket vezé­nyeltek a helyszínre. W ashington bejelentette, az Egyesült Államok kereskedelmi kedvezmé­nyekben részesíti Bolíviát és Kolumbiát, hogy ily módon is támogassa a kábító­szer-ellenes harcot. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint Bush elnök hétfőn este írja alá Washingtonban a rendeletet. 1991. decemberében az ún. Andok-kez­deményezés keretében fogadták el azt a kereskedelmi törvényt, amely lehetővé teszi, hogy e régió államai tíz éven ke­resztül vámmentesen exportálhassák bi­zonyos termékeiket az Egyesült Álla­mokba. P ekingben hétfőn eredménytelenül ér­tek véget a kínai-brit tárgyalások az új hongkongi repülőtér építéséről. A viták a beruházás nagysága miatt robbantak ki, a kínai fél túlzottnak tartja a költségeket. Peking elvben egyetért az új hongkongi nemzetközi repülőtér építésével, de azt állítja, hogy ennek költségei teljesen kiürí­tik a hongkongi államkasszát, és ezért lehet, hogy Kínának 1997-ben adóssá­gokkal kell átvennie Nagy-Britanniától Hongkongot. Egyébként a helyi sajtó úgy véli, Kína a repülőtér problémáját arra szeretné kihasználni, hogy még 1997 előtt erősítse politikai befolyását Hong­kongban. L íbia gazdasága halálosan beteg, amióta Kadhafi uralmon van, most' először jelentkezett a dollár feketepiaci árfolyama - írta tegnap az Al-Haját pána­rab napilap. Hivatalosan 0,3 líbiai dinárt adnak egy dollárért, de a feketepiacon ez az árfolyam négyszeres, természetesen a dollár javára. Emellett a havi átlagbérek csak 80-250 dinár között mozognak, az élelmiszerárak az utóbbi időben ugrász­szerűen emelkednek, s az arab lap sze­rint az állami intézmények alkalmazottai az utóbbi két hónapban egyáltalán nem kaptak fizetést. Kadhafi, aki a közelmúltig naponta több szónoklatot is kivágott a te­levízióban, szinte eltűnt a képernyőről. M it várnak az élettől a lengyel fiata­lok? A legutóbbi közvéleménykuta­tási adatok szerint a válaszadók döntő többsége első helyen azt említette, sze­retné, ha sikeres családja volna. Második helyre tették az érdekes munkát, majd a nyugodt életet, a vagyon, barátság, szerelem és a szex következett. Ezután említették a vallást, a karrier, a gazdasági és politikai hatalmat. A felmérés szerint a középiskolás fiatalok háromnegyede fél a munkanélküliségtől, a megkérdezettek egyharmada pedig ezt nevezte a legsú­lyosabb problémának. . .olc halálos áldozata és harminc­1 N V hét sebesültje van annak a tor­nádónak, amely hétfőn, a késő esti órák­ban söpört végig a panamai fővároson. Házak tucatjai, dőltek romba egy gyárral együtt és leszakadtak a villamosvezeté­kek. A nem messze lévő Color tartomány­ban készenléti állapotot rendeltek el, a rendőrség megszigorította a járőrözést, mert a megrongálódott raktárakat, üzlete­ket kirabolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom