Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-08 / 159. szám, szerda

HÍREK-VELEMENYEK 1992. JULIUS 8. KARABAHI KONFLIKTUS BELSŐ VÁLSÁG ÖRMÉNYORSZÁGBAN Az örmény parlament rendkívüli ülésének összehívását, az örmény kormány lemondását és Hegyi Karabah függetlenségének azonnali elismerését követelték annak a tünte' tésnek a résztvevői, amelyet hétfőn este Jerevánban szervezett az ellenzéki Nemzeti Szövetség. A szónokok sürgették a nemzeti hadsereg létrehozását és az általános mozgósítást. Véleményük szerint a Saumjani és a Mardakerti járások elfoglalása Hegyi. Karabahban annak következménye, hogy Örményország • nem ismeri el Karabahot. Babken Ararkcjan örmény parlamenti elnök elfogadhatatlannak tartotta az ellenzék követeléseit, mert a testületnek állítólag olyan kérdéseket kellene megvitatnia, amelyek túllépik hatáskörét. Arack-jan egyben felajánlotta lemondását. A parlamenti ülésen azt javasolta, hogy a képviselők dolgozzák ki az „elsődleges intézkedések és politikai lépések közös programját". A honatyák megállapították, hogy a karabahi helyzetet manapság az említett két járásból érkezett menekültek bonyolítják. Abulfaz Elcsibej azerbajdzsán elnök rendeletet adott ki, melynek alapján hétfőtől egy hónapra rendkívüli állapotot hirdettek ki a Mardakerti járásban, amelyet vasárnap foglaltak el az azeri egységek. A rendkívüli áliapotot azzal indokolták, hogy „meg kell akadályozni az örmény terrorista csoportok diverzáns akcióit". Elcsibej további rendeletével érvénytelenítette az elnöki rezsimet Azerbajdzsán határmenti járásaiban. DÉL-KOREA FOGOLYCSERÉT JAVASOL Dél-Korea tegnap tájékoztatta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, kész átadni az elitélt kommunista kémeket, cserébe a több tízezer polgári személyért, akiket állítólag akaratuk ellenére tartanak vissza Észak-Koreában. A KNDK eddig nem reagált a javaslatra. Korábban azzal utasította vissza az ehhez hasonló javaslatokat, hogy senkit nem tartóztatnak erőszakkal az országban. A javaslatot tartalmazó levelet Csöng Von Szik dél-koreai kormányfő küldte el észak-koreai partnerének, Jon Hjong Muknak. A dokumentum szerint a javasolt csere egy lépéssel közelebb hozhatná egymáshoz a megosztott családokat. 1945-ben Korea kettészakadása mintegy 10 millió családot érintett. Augusztusban tervezik több száz ilyen család tagjainak kölcsönös látogatását. Ha erre valóban sor kerül, akkor ez lesz a második csereakció, az elsőt ugyanis 1985-ben engedélyezték 50-50 személynek. Mentálisan károsult gyerekek egy csoportja Szarajevóban, azt követően, hogy a gyermekintézmény épületét szétlőtték. A MUDZSAHIDEK SZÉTVERIK AFGANISZTÁNT KABULBAN VAN AZ ÚJ KORMÁNYFŐ Több száz fegyveres hívének kíséretében hétfőn megérkezett Kabulba az új afgán kormányfő. Usztad Abdal Szabur Farid tagja a szélsőséges Hezbe Iszlami felkelő szervezetnek, amely két hónapig bojkottálta az ideiglenes kormány megalakítását. Farid 40 éves, eredeti foglalkozása tanár, a polgárháború 14 éve alatt a szovjetpárti kabuli kormánnyal szemben harcoló felkelők egyik legbefolyásosabb parancsnoka volt. Tisztségébe a felkelő csoportok képviselőinek tárgyalásain nevezték ki, ám a Hezbe Iszlaminak kifogásai voltak a vezetőség összetételével kapcsolatban, s azzal fenyegetőzött, hogy tönkreteszi Kabult és magához ragadja a hatalmat. Farid két nappal azután lépett Kabulba, hogy a Hezbe Iszlami fegyveres tagjai, élükön Gulbuddin Hekmatjárral, rakétákkal lőtték a fővárost, legkevesebb száz embert megöltek és több százat megsebesítettek. Hekmatjár ellenségesen viszonyul a kabuli kormány volt tisztjeihez, akik átálltak a felkelők oldalára. Amíg ezek tisztségeket töltenek be a hadseregben, addig Hekmatjar nem hajlandó együttműködni az ideiglenes kormánnyal, és nem adja fel hadállásait a Kabul környéki hegyekben. Ott azonban teljes mértékben elszigetelődött, s ezért a múlt héten közölte: elismeri Burhanuddin Rabbani elnök ideiglenes kabinetjét, de megvonja tőle a támogatását, ha a fővárosban maradnak a fegyveres bandák. Mint ismeretes, az ideiglenes kormány néhány nappal ezelőtt kezdte meg tisztogató hadmüveletét Kabulban. Abdul Hak, a biztonsági szolgálat parancsnoka az indiai hírügynökségnek adott interjújában elmondta, Afganisztán történelmének legbonyolultabb időszakát éli át, az államirányítás rendszere szinte nem is létezik. Ezért a felelősség a mudzsahidek különböző csoportjait terheli, amelyek most egymás ellen harcolnak a hatalomért. A miniszterek hatalma nem terjed túl a minisztériumi épületeken. A közigazgatás teljesen csődöt mondott. „Korábbi kormányaink korrumpálódtak, de mégis kormányok voltak. Most viszont nincs semmi. Egyedül a külügyminisztérium próbál valahogy működni, de ennek az intézménynek sincs pénze" - mondta a biztonsági főember. AZ OROSZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG AZ SZKP-RÓL Az Oroszországi Föderáció alkotmánybírósága tegnap hathetes szünet után a demokraták indítványára felújította a tárgyalást arról, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja összhangban van-e az alkotmánynyal, illetve a kommunisták javaslatára megvitatja annäk az elnöki rendeletnek a alkotmányosságát, amelylyel Borisz Jelcin a múlt évben gyakorlatilag betiltotta ezt a szervezetet és államosította vagyonát. Az SZKP védelmezői több tucat tanút sorakoztattak fel, akiknek be kell bizonyítaniuk, hogy a pártalapszervezetek nem vettek részt a múlt 'évi augusztusi puccskísérletben, amelynek nyomán Jelcin kiadta rendeletét. Az elnök hívei viszont 36 levéltári dokumentumköteget terjesztettek elő, amelyekkel bizonyítani akarják, hogy az SZKP részét képezte az állami apparátusnak, és mint ilyen, az elnök hatáskörébe tartozott. A tárgyalásra beidézték Gorbacsovot és Jelcint is felkérték, hogy jelenjen meg, ám egyikük sem fogadta el a „meghívást". TŰZSZÜNET TADZSIKISZTANBAN Tádzsikisztán vezetősége hétfőn tűzszüneti megállapodást kötött a kommunista fegyveresekkel, akik az ország déli részén már több hete harcolnak a kormány katonákkal. Erről tegnap tájékoztatott az Interfax hírügynökség. Mindkét fél megegyezett a hadifoglyok cseréjében, valamint abban, hogy megtisztítják a barikádoktól azokat az utakat, amelyeken a humanitárius segélyt kellene szállítani a konfliktus térségébe. A kommunista csoportok nem voltak hajlandók megbékélni azzal a ténynyel, hogy Rahman Nibijev elnököt rákényszerítették a koalíciós kormány megalakítására, melyben helyet kapott a demokratikus, a nacionalista és a vallási ellenzék is. Ezt követően robbantak ki a fegyveres összecsapások, amelyek egy hónap alatt több tucat áldozatot követeltek. JESZENSZKY GÉZA INTERJÚJA A NÁRODNÁ OBRODABAN A MAGYAR KORMÁNY NEM FOGLALKOZIK KRIMIÍRÁSSAL A Národná obroda mai számában interjút közöl Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel. A riporter, Ivan Horský szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátotta a kéziratot. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a beszélgetés azon részeit, amelyek a magyarszlovák viszony időszerű kérdéseivel foglalkoznak. Jeszenszky Géza hangsúlyozta: meggyőződése, a kommunizmus bukása után lehetőség van arra, hogy a szomszédos nemzetek és államok teljesen újtípusú kapcsolatokat építsenek ki. Elérkezettnek látja az időt, hogy a két ország hozzálásson ehhez a munkához. Arra a kérdésre, szerinte a magyar és a szlovák politikai életben vannak-e Adenauerhez és de Gaulle-hoz hasonló személyiségek, akik képesek lennének felszámolni a múlt árnyoldalait, a külügyminiszter azt felelte, a magyar kormányzat részéről meg van ez a készség. Úgy vélte, több ízben is lett volna erre megfelelő történelmi pillanat, csak elszalasztották. Igy például 1916-ban, 1944-1945-ben, 1968-ban. Hozzátette, szerinte 1992 ezen a téren is fordulatot hozhat. Erre a riporter ellenvetése az volt, hogy a magyar diplomácia vezetője túlzottan optimista, hiszen az igazi konfliktus még csak most következhet, amikor intenzíven hozzálátnak a bösi erőmű befejezéséhez. Jeszenszky Géza utalt a magyar kormány álláspontjára, és arra, hogy Bös befejezéséért túl nagy árat fizetnének az erőmű térségében élő emberek. „Meggyőződésünk, hogy ezt a kérdést egyféleképpen lehet megoldani, a budapesti kormány ezért ajánlotta, hogy az egész problémakört tárgyalják újra. Ezt tavaly decemberben a Čarnogurský-kormány elutasította, Magyarország ezért mondta fel egyoldalúan a szérződést. Jól tudjuk, önök sokat fektettek a vízerőműbe, éS ezért attól sem zárkóztunk el, hogy a problémakört pártatlan szakértői csoport tekintse át. Sajnálom, hogy ez nem kezdődött meg már a múlt év decemberében, önöknél új kormányok alakultak, közelítsünk most kölcsönösen egymáshoz és kezdjünk ismét tárgyalásokat". Figyelemre méltó volt az a kijelentése Jeszenszky Gézának, ha a szakértői kutatás eredményei bebizonyítják, hogy a magyar aggodalmak indokolatlanok, hogy a kockázatokat ki lehet küszöbölni, „abban az esetben mi az olyan megoldást is akceptálni tudjuk, amely az önök számára szintén elfogadható". A riporter egyik kérdésének lényege a következő volt: Szlovákiában a vízlépcső kérdését, a szerződés egyoldalú felmondását úgy értelmezik, mint Budapest szomszédos országokkal szembeni bizonyos stratégiai koncepciójának a lényegét. Nemcsak Szlovákiában vagy Csehszlovákiában, hanem Ausztriában és Németországban is valamilyen ún. Attila-tervről suttognak. Senki sem tudja, hogy pontosan miről van szó, de azt beszélik, hogy ez bizonyos külföldi és magyar körök kísérlete a Szent lstván-i Korona felújítására. Szlovákiában, de Magyarország más szomszédainál is olyan benyomások keletkeznek, hogy az ilyen törekvések jdőnként a hivatalos magyar politikában is jelentkeznek. Lehet, hogy időnként csak szerencsétlen elszólásról van szó, de ezekre Magyarország szomszédai nagyon érzékenyen reagálnak. Jeszenszky Géza azt válaszolta, az Attila-tervről akkor hallott először, amikor átadták neki Ivan Horský írásban benyújtott kérdéseit. „Megkérdeztem több kollégámat, a külügyminisztérium munkatársait, de senki sem hallott ilyesmiről". Arra a közbevetett kérdésre, lehetséges-e, hogy célzatos dezinformációról van szó, Jeszenszky Géza azt felelte, ő nem szereti sem a krimiket, sem a sci-fit. A magyar kormány sosem fog törekedni arrá, hogy Hyen művekel produkáljon. Ami pedig a magyar politikusok nyilatkozatait illeti - tényleg dezinformációkról, tudatos félremagyarázásokról van szó. Amikor Antall József azt mondotta, hogy lélekben 15 millió magyarra gondol, akkor - nekem meggyőződésem - ugyanilyen érzésekkel viseltetik Čarnogurský vagy Mečiar úr is, amikor a Magyarországon vagy a Vajdaságban élő szlovákok ügyeivel foglalkoznak. Ma minden olyan állam, amelynek a határokon túl etnikai kisebbségei élnek, gondoskodik róluk, de nem viselhet értük kizárólagos felelősséget. Ilyennel annak az államnak a kormánya viseltetik, amelynek a területén élnek. Jeszenszky Géza az üggyel kapcsolatban bírálta azt a sajtógyakorlatot, amely szerint egyes szerzők csak a félremagyarázott szenzációt közlik. De miután tisztázzák a dolgokat, az igazságot, aminek már nincs szenzációíze, elhallgatják. Az interjú további részében több kérdés foglalkozik a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetével, s azzal, hogy a budapesti kormány tavaszra ígérte a kisebbségi törvényt, de még mindig nem készült el. Ezzel most részletesen nem foglalkozunk, ugyanis lapunk tegnapi számában ismertettük a magyar kormány hivatalos tájékoztatóját arról, milyen stádiumban van a nemzetiségi törvényjavaslat kidolgozása és elfogadása, amivel összecsengenek Jeszenszky Géza válaszai. A riporter hivatkozott arra, éppen a nemzetiségek kérdése volt az egyik oka annak, hogy mindeddig nem írták alá az új csehszlovák-magyar szerződést. Azt állította, a magyar fél a Szlovákiában élő magyar kisebbség számára nagyobb jogokat követel, mint amilyeneket a Magyarországon élő szlovák kisebbségnek hajlandó megadni. Idézte Mečiart is, aki leszögezte, hogy ezt a kérdést a szigorú reciprocitás elve alapján kívánja rendezni, azt állítva, hogy a Szlovákiában élő magyar kisebbség mértéken felüli jogokat élvez, vagyis sokkal többet, mint amennyit a koppenhágai dokumentum feltételez. A magyar diplomácia vezetője ezt az állítást cáfolta, s utalt arra, hogy ő semmi ilyennel nem találkozott a koppenhágai dokumentumban. Úgy vélte, magukat az érintetteket, tehát a kisebbségeket is meg kell kérdezni, ráadásul nemcsak arról, hogy elégedettek-e a helyzetükkel, hanem arról is, milyen megoldásokat javasolnak. Az utolsó kérdés az volt, nem tervezi-e a magyar kormány, hogy rövid időn belül meghívja Budapestre a szlovák vezetést. A válasz az volt, Magyarország már jelezte, ha megalakul az új kormány, készek vele tárgyalni és szívesen látják Budapesten az új szlovák kormány delegációját. NÉHÁNY SORBAN L

itvániát - a szovjet utódállamok közül harmadikkérft - felvették a Világbankba. Gediminas Vagnorius litván kormányfő hétfőn írta alá Washingtonban az erről szóló okmányokat. Litvánia lett tehát a nemzetközi pénzintézet 161. tagja. Ahhoz, hogy beléphessen, Vilniusnak 6,29 millió dollárt kellett befizetnie. Litvánia előtt Oroszország, majd pedig Észtország vált a Világbank tagjává. F

ranciaországban lassan megoldódik a közlekedési válság, miután a kormány a tegnapra virradó éjszaka - 9 órás tárgyalások után -.megállapodott a fuvarozókkal és a szakszervezetekkel. A kabinet több olyan intézkedést foganatosított, amelyeknek javítaniuk kell a kamionsofőrök munkakörülményein. Javítják a teherfuvarozók bérezését és ígéretet kaptak arra is, hogy a közlekedési kihágások során nem járnak el velük szemben olyan szigorúan, mint más esetekben. N

ew Yorkban a tegnapra virradó éjszaka súlyos összecsapások voltak a rendőrök és a latin-amerikaiak között. Az ügy előzménye a múlt pénteki incidens, amelynek során egy fehér rendőr lelőtte a 23 éves Jósé Garciát. A rendőr azt állította, hogy Gardánál fegyver volt, a fiatalember barátai ezt azonban tagadták. A New York-i zavargás - még nem érte el azt a mértéket, mint az áprilisi Los Angeles-i négerlázadás volt, de a latinamerikai fiatalok itt is gyújtogattak, szétverték a parkoló autókat stb. Azonnal megerősített rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre. W

ashington bejelentette, az Egyesült Államok kereskedelmi kedvezményekben részesíti Bolíviát és Kolumbiát, hogy ily módon is támogassa a kábítószer-ellenes harcot. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint Bush elnök hétfőn este írja alá Washingtonban a rendeletet. 1991. decemberében az ún. Andok-kezdeményezés keretében fogadták el azt a kereskedelmi törvényt, amely lehetővé teszi, hogy e régió államai tíz éven keresztül vámmentesen exportálhassák bizonyos termékeiket az Egyesült Államokba. P

ekingben hétfőn eredménytelenül értek véget a kínai-brit tárgyalások az új hongkongi repülőtér építéséről. A viták a beruházás nagysága miatt robbantak ki, a kínai fél túlzottnak tartja a költségeket. Peking elvben egyetért az új hongkongi nemzetközi repülőtér építésével, de azt állítja, hogy ennek költségei teljesen kiürítik a hongkongi államkasszát, és ezért lehet, hogy Kínának 1997-ben adósságokkal kell átvennie Nagy-Britanniától Hongkongot. Egyébként a helyi sajtó úgy véli, Kína a repülőtér problémáját arra szeretné kihasználni, hogy még 1997 előtt erősítse politikai befolyását Hongkongban. L

íbia gazdasága halálosan beteg, amióta Kadhafi uralmon van, most' először jelentkezett a dollár feketepiaci árfolyama - írta tegnap az Al-Haját pánarab napilap. Hivatalosan 0,3 líbiai dinárt adnak egy dollárért, de a feketepiacon ez az árfolyam négyszeres, természetesen a dollár javára. Emellett a havi átlagbérek csak 80-250 dinár között mozognak, az élelmiszerárak az utóbbi időben ugrászszerűen emelkednek, s az arab lap szerint az állami intézmények alkalmazottai az utóbbi két hónapban egyáltalán nem kaptak fizetést. Kadhafi, aki a közelmúltig naponta több szónoklatot is kivágott a televízióban, szinte eltűnt a képernyőről. M

it várnak az élettől a lengyel fiatalok? A legutóbbi közvéleménykutatási adatok szerint a válaszadók döntő többsége első helyen azt említette, szeretné, ha sikeres családja volna. Második helyre tették az érdekes munkát, majd a nyugodt életet, a vagyon, barátság, szerelem és a szex következett. Ezután említették a vallást, a karrier, a gazdasági és politikai hatalmat. A felmérés szerint a középiskolás fiatalok háromnegyede fél a munkanélküliségtől, a megkérdezettek egyharmada pedig ezt nevezte a legsúlyosabb problémának. . .olc halálos áldozata és harminc1

N V hét sebesültje van annak a tornádónak, amely hétfőn, a késő esti órákban söpört végig a panamai fővároson. Házak tucatjai, dőltek romba egy gyárral együtt és leszakadtak a villamosvezetékek. A nem messze lévő Color tartományban készenléti állapotot rendeltek el, a rendőrség megszigorította a járőrözést, mert a megrongálódott raktárakat, üzleteket kirabolják.