Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-04 / 156. szám, szombat

Pálffy János sírját, a tüzes láva elönti Bajmócot, de még Privigyét is és sokan meghalnak. Természetesen a múzeumigazgató tudja, hogy ilyesmi nem fenyeget, annál inkább az, hogy ha avatatlanok próbálkoznának a márványfedél leemelésével, felbecsülhetetlen károkat okozhatnának. Ezért aztán kapcsolatba lépett annak az osztrák cégnek a képviselőjével, melynek emberei 1912-ben állítólag hétéves munka után - elkészítették a szarkofágokat. (Addig a halottak cinkkoporsóban nyugodtak.) Seeber úr, egy osztrák nyugdíjas kőfaragó még emlékezett nagyapja életművére. Azt is tudta, hogy a márványt Salzburgból hozatta, de tanácsot adni, hogyan lehetne teljes biztonsággal leemelni a födelet, nem tudott. Sajnos, a szarkofágok dokumentációja, mely sokat segíthetett volna, a második világháborúban tönkrement. A szakemberek ultrahanggal megállapították, hogy a márvány belseje valószínűleg jobb állapotban van, mint azt feltételezték. A fém jelenlétét jelző detektor segítségével már azt is tudják, hogy a koporsó a szarkofág felső részében van. Néhányan azt sem tartják kizártnak, hogy a márványsír egy másik koporsót is rejt, melyben Pálffy János valamelyik rokona, netán kedvese fekszik. És hogy mikor kerül sor a titkot felfedő exhumálásra? Talán már nemsokára. A Práca napilap kezdeményezésére ugyanis a helyszínen járt Pavel Pavel strakonicei mérnök (mint ismeretes, ő volt az, aki évekkel ezelőtt „megsétáltatta" a Húsvét-szigeti kőkolosszusokat, szerteoszlatva egy mítoszt), megtalálta az ideális megoldást. Már elkészítette egy emelőszerkezet kicsinyített mását, melynek segítségével az esetleges pályázaton bemutatná, hogyan lehet ,,piheként" és sértetlenül leemelni a hajdani kőfaragók remekművét. Kíváncsian várjuk. ORDÓDY VILMOS A KRIPTA TITKA KIT (MIT) SIRAT A HALOTT GRÓF? • A TUDÓSOK SEM TUDNAK VÁLASZT ADNI • A PSZICHOTRONIKUS TŰZHÁNYÓVAL RIOGAT • A STRAKONICEI MÉRNÖK TALÁLT MEGOLDÁST A romantikus beállítottságú „szakemberek" azt terjesztették, hogy az agglegényként elhunyt gróf még mindig a Laoire menti francia szerelmét siratja, aki annakidején kikosarazta. Az impozáns földalatti teremben négy szarkofág van. Az említett vörös márványból készült síremléken kívül, mely a legnagyobb és középre helyezték, ott nyugszanak Pálffy János szülei is, továbbá Pálffy Tamás, az egykori nyitrai érsek, akit a gróf nagyra becsült, azért úgy végrendelkezett, hogy az egyházfőt az őt megillető helyre, vagyis a kripta közepére helyezzék. Ám akaratát nem teljesítették, s most így áll bosszút. Természetesen a titokzatos folyadékot, mely száradása után megfeketedik, szakemberek - biológusok, vegyészek, sőt patológusok is - vizsgálták. És az eredmény? A vegyi és mikrobiológiai elemzés után csupán annyit tudtak mondani, hogy a rejtélyes, anyag semminemű ártalmas elemet nem tartalmaz és a látogatók egészségét nem veszélyezteti. bennt a helyzet és hogy a nyílásokon olyan vegyi anyagot juttassanak be, mely semlegesítené a „könnyezést". Ezt a megoldást a műemlékvédők elutasították. Amint nyilvánosságra került a hír, hogy meg akarják bolygatni Pálffy János örök nyugalmát, sokan szidták, megfenyegették Ján Papcot, a bajmóci múzeum igazgatóját. Egy magát mérnöknek és pszichotronikusnak mondó hölgy azt állította, hogy a kastély alatt egy szunnyadó tűzhányó van és amint feltárják Hogy milyen folyamat zajlik a szarkofág alatti cinkkoporsóban, arra csak a sír feltárása adhat váA bajmóci kastély megtekintését egyetlen Privigye környékén járó turista sem hagyja ki. Jelenleg nemcsak a barokk művészetet bemutató kiállítás vonzza a látogatókat, hanem a kastély utolsó tulajdonosának, a 84 éve elhunyt gróf Pálffy Jánosnak a , .könnyei" is. Pontosabban az a sűrű, barnás folyadék, mely néhány éve csordogál márványsírjának fedele alól. Ahogy ilyenkor lenni szokott, megindultak a találgatások, a szóbeszéd a mai napig is folyik, és az igazságra minden valószínűség szerint csak a szarkofág felnyitása után derül fény: De az még odébb van. laszt. Igen ám, de ez nem olyan egyszerű. A nyolctonnás tiroli márványból készült fedelet nem lehet csak úgy leemelni. Arra különleges technológiát kell kidolgozni, mert fennáll a veszély, hogy az 50 milliót érő értékes márványtömb megreped, netán eltörik. A három cég közül, mely próbálkozni akart a tető leemelésével, egyik sem garantálta a tökéletes megoldást. A bajmóci Hydrosaning szakemberei például lyukakat akartak fúrni a márványba, hogy egy tomográf segítségével áttekintést nyerjenek, milyen is odaMOLDOVA ^M^ GYÖRGY félelem kapufa Q Ittak egy kortyot, Vojtekovszky nem tette le a poharát, hanem a tenyerében melengette: -A „Jelzőtűz" egyelőre még mindig csak értelmiségi magánügy maradt, szélesíteni kell az alapokat. Először azt hittem, hogy magától megy majd, de a következő számra sincs más külső anyagunk, mint annak a volt elítéltnek a börtönnaplója és a közértes szállítófiúnak a kézirara. Pedig az egész lap főleg ilyen cikkekből kellene hogy álljon. - Olyan vagy, mintha most olvastad volna a Párttörténet rövid tanfolyamát. - Te nem tudod, milyen fontos dologról beszélek, nem ismered Kádárnak és egész környezetének a mentalitását. Amíg csak értelmiségi körökben mozgunk, nem vesznek minket komolyan és nem tekintenek méltó politikai ellenfélnek, márpedig ez számunkra létkérdés. Az egész mozgalmunk sorsa azon múlik, hogy kivonják-e a kardot ellenünk, mert csak ez állíthatja mellénk az országos rokonszenvet. Ők mindig is proletárromantikusok maradnak, és azon mérik le a mi súlyunkat, hogy sikerül-e eljutnunk a munkásosztályhoz. - Ha még van ilyen. - Munkások mindenesetre vannak. Ha ők írnának vagy legalább beszélnének a „Jelzőtűz"ben, Kádáréknak abban a pillanatban fel kellene adniuk a passzivitásukat, mert „a fejsze immár a fa gyökereire vettetik". Martin bizonytalanul kérdezett közbe: - És szerinted mit kellene másképp csinálni? Eddig is kivittük a lapot a gyárakba. - Talán nem a gyárakban kellene kísérletezni, ahol épp elég elviselniük a 480 perces stresszt a gépek között, hanem olyan helyeken, ahol jól érzik magukat, elengedik magukat, ilyenkor mindenki fogékonyabb. Kocsmában, üzemi kultúrházakban kellene találkozni velük, ne adj' isten, magyarnóta-esteken. Nem kell olyan szégyenlősnek lennünk - kiitta a poharát most még csak a levegőbe beszélek, de nyugodj meg, ki fogom találni, hogy kell. Petra hogy van? -Terhes. Azért szeretnénk, ha minél hamarabb elkészülne a lakásunk. Bár lehet, hogy a nedves falak közé nem lehet beköltözni egy gyerekkel. És a legnehezebb, hogy külön kell élnünk, csak egy-egy órára látjuk egymást. - Egyik szülőnél sincs hely? - Anyámnál nincs, az ő szülei pedig nem állnak szóba velem. - Még most sem tértek napirendre afölött, hogy zsidó vagy? Illetve voltál. -Soha nem fogják megemészteni, én pedig nem tudok bocsánatot kérni a származásomért. Szegény Petrán élik ki magukat, még most is naponta lerakják elé a válókeresetet: írd alá. De hagyjuk ezt, szerencsére már nem tart soká. Mikor találkozunk? - Holnap a „tanyán", meg kell beszélnünk az elosztást, ez a mostani rendszer túl veszélyes. Az összes példány nálam stokkol egy hétig, ha a rendőrség eljut hozzám, egyszerre le tudja kapcsolni az egészet. Minél hamarabb el kellene juttatni a terjesztőkhöz, legföljebb 150-es bontásban. Jött új papír valahonnan? - Már egy hete elindult. Betették egy kocsiba, otthagyták a parkolóban, a slusszkulcsot továbbadták három kézen keresztül. Ma délutánra ígérték, hogy elhozzák a mi lakásunkra. Anyám fogadja. - Tudja anyád, hogy mire használjuk? - Nem hülye, de egyelőre nem szól, csak megjegyzéseket tesz. Minden recseg-ropog körülöttem bent a kiadóban is. Egyszer majd a nyakamba szakad az egész. - A tempó gyorsul, már nem lesz idejük semmihez sem. - Legalábbis bízzunk benne, hogy így lesz. - Iszol még egy kortyot? Koccintottak, aztán Martin elköszönt. Kint sűrűn esett a hó, a pelyhek körüllebegték és letompították a neonreklám fényét, ettől a magas épületek között futó utca szokatlanul meghittnek tűnt. Martin lelassította lépteit, arcát felfelé fordította, és mint gyerekkorában, megpróbált néhány pelyhet elkapni a nyelvével. HARMADIK FEJEZET November közepén Borsos elérkezettnek látta az időt, hogy beküldje néhány versét egy pesti folyóirat szerkesztőségébe. Lemásolta tizenkét írását nagyalakú, régi, merített papírból hajtogatott ívekre, melyeket a mezőszegi piacon vásárolt egy öregembertől, de attól tartott, hogy a kézírásos anyagokat el sem olvassák majd a szerkesztők, úgy gondolta, le kell gépeltetnie őket. Az iskolában és a kollégiumban egyik adminisztrátorral vagy tisztviselőnővel sem állt olyan közeli kapcsolatban, hogy ilyen szívességet kérhetett volna tőlük. Eszébe jutott, hogy a városközponthoz közeli villanegyedben látott egy újonnan megnyílt irodát, ahol fénymásolást és sokszorosítást vállalnak; a fiú lehetségesnek tartotta, hogy gépeléssel is foglalkoznak. A kéziratok vastag íveit egy nagyalakú borítékba rakta, és munkába menet levitte magával. Többször is próbálkozott, de a reggeli órákban mindig zárva találta az irodát, ezért egyszer késő délután kereste fel. Távolabbról nézve úgy látszott, hogy most szerencsével jár: a helyiségben égett a villany, és egy magas, szőke nő hajolt a másológép fölé. Az üzletet egy magánház földszintjén alakították ki; az előreugró emeleti rész félig befedte az előkertet, és az utca felé kovácsoltvas kerítés zárta le a teret. A szokatlan környezettől Borsos elbizonytalanodott, csak sokára szánta el magát, hogy benyisson az ajtón. (folytatjuk) KIKET SÚJT A PAL-RENDSZER? A MULTISERVIZ A LEGOLCSÓBB Hírét vettük, hogy Pozsonyban többen vásároltak néhány héttel ezelőtt olyan szovjet típusú televízió-készülékeket, amelyekbe csak a SECAM-rendszert építették be. Ezek a televízió-tulajdonosok szerdától a PAL sugárzási rendszerre való áttérés miatt, fekete-fehérben nézhetik csak a Szövetségi és a Szlovák Televízió műsorát. Érdekelt bennünket, mennyire sújtja ez a probléma olvasóinkat, a szlovákiai magyar tévétulajdonosokat. * A Multiserviz készülékeket a Dunaszerdahelyi járásban Tóth Alfonz magánvállalkozó adja bérbe és javítja. Nála érdeklődtünk az ügyben: - Csodálkozom, hogy hol adhattak el most olyan szovjet televíziókat, amelyekben nincs PAL-rendszer. Nálunk már évek óta nem árulnak ilyen készülékeket. A volt Szovjetunióból az elmúlt három évben ugyanis már csak olyan készülékeket hoztunk be, amelyekben mindkét rendszer be volt építve. A Multiserviz által kiadott szovjet gyártmányú tévékészülékekből nagyon kevés volt az egyrendszerű televízió. Feltételezem, hogy csak néhány tulajdonos akad, aki jelentkezik. Számukra mindazt nyújtani tudjuk, amit Pozsonyban. Amíg máshol ezer koronán felüli áron végzik a beszerelést, mi azt 700-800 koronáért vállaljuk. A hazai gyártmányú régi készülékekből a Tesla Color, a Spektrum meg a Fatra típusokból sok olyan van, amelyekben csak a SECAM-rendszer van. Ezek viszont döntő többségben 6 évnél régebbi készülékek, amelyekbe a PAL-rendszer beszerelése nem Is ajánlatos. Problémát okozna az alkatrész-beszerzés és meglehet, hogy a készülék néhány fontos eleme nem bírná el a megterhelést. Azoknak, akiket a probléma érint még azt javasolnám, minél hamarabb kérjék a PAL-rendszerű dekoderek beszerelését, mert a Magyar Televízió mindkét programja is erre a rendszerre áll át. Azonkívül a be-, szerelést most reklámáron végezzük. Ha tehát tévékészülékünk színei hirtelen fekete-fehérré válnak," ne halogassuk a készülék átalakítását. -zsár DIMAG CSIKI-CSUKI A VOEST ALPIN DUNAÚJVÁROST VÁLASZTOTTA Hetenként váltogatták egymást a^ magyar sajtóban az ellentétes előjelű hírek a diósgyőri volt Lenin Kohászati Müvek sorsáról. Leállítják?. Szabálytalanul privatizálták, mert a cég két korábbi vezetőjét lecsukta a bíróság? Vagy kormányzati mentőövvel mégsem kerül az utcára hatezer kohásza? A magyar acélművek közül az. ózdi elavult. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter ki iš jelentette, Ózdon a kohász-, kodást el keli felejteni. A műszakilag legjobb állapotban lévő dunaújvárosi üzembe betársult az osztrák Voest Alpin. Ez a cég talpon marad. A diósgyőrieknek - részint a KeletSzlovákiai Vasmű áramelése folytán - van hazai piaca és jók az exportlehető1 ségei. A korábbi nagyívü korszerűsítések azonban olymértékben eladósitották a vállalatot, hogy "azon a részvénytársasággá szervezése, a belső munkanélküliség felszámolása sem segített. Az Adóés Pénzügyi Ellenőrző Hivatal kezdeményezte az Rt. felszámolását, amely folyamat végén ismét.állami tulajdonba kerül a DIMAG. Az egyik napról a másikra élő kohászok bírálják a kormányt,, mert az kimondatlanul egy évi 300 ezer tonna acél termelésére képes „kisüzemben"' gondolkodik - holott ennél jóval többré lenne igény. A kormányzat viszont politikai manipu-_ lációkat sejt a háttérben . és ódzkodik megismételni elődje ózdi példáját; amikor forintmilliókkal fűtötték' a kohókat - végül mégis csőd lett belőle. Alapítottak egy 250 millió forintos alaptőkéjű foglalkoztatási társaságot, ami a helybéliek szerint kevés a gondok orvoslására. V. PAIZS GÁBOR