Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-25 / 174. szám, szombat

1992. JÚLIUS 22. ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 DUBČEK ELNÖK LESZ? Tudvalevő, hogy a Demokratikus Baloldal Pártja Alexander Dubőe­ket javasolta a Szlovák Köztársaság esetleges köztársasági elnöki poszt­jára. .Dubček szerint viszont elnökké választásáról még korai beszólni. A. Szlovák Nemzeti Párt támadásá­val kapcsolatban megjegyezte: „So­hasem tagadtam mivoltomat, múlta­mat, hozzászoktam a bírálathoz és az övön aluli ütésekhez is." DÖNTÉSRE YARVA Mint azt már korábban jeleztük, Pár­kány, Köbölkút és még néhány más hely­ség névváltoztatási kérelme az eredeti tervek szerint kedden került volna a kor­mány elé. Arra, hogy ez miért nem így történt, még tegnap sem sikerült pontos választ kapni, mivel a kormányhivatalban mindenki az ott folyó sorsdöntő tárgyalá­sokkal volt elfoglalva. Az előzetes jelenté­sek szerint több más programponttal együtt ezek megtárgyalását is a jövő keddi'ülésre halasztották. -tl­HOVÁ TUNT AZ ISTER TV? A tévénézők már régebben észreve­hették, hogy a megszokott és közkedvelt TA3 csatorna nem közvetít. Az ok, hogy túl sokba került a sugárzás, és az állam­kasszából nem futotta rá. Korábbi értesü­léseink szerint pályázat útján a sugárzás szabadalmát a pozsonyi székhelyű Médi­um 5 és a dunaszerdahelyi Perfects rész­vénytársaság (Ister TV) javára ítélték oda. Tegnap Ivan Mjartan kulturális mi­niszterhelyettes a Szlovák Sajtóiroda munkatársának elmondta, hogy a minisz­térium független jogászokból álló bizott­sága a kormány illetékes tanácsának azt javasolja, hogy a csatorna sugárzási jogát öt társaság: a Davay, az Arttep, a Medi­um, a Palatinus és a Vizart kapja. Vajon hová tűnt az Ister TV? RENDŐRRE LOTT A BOSSZÚVÁGYÓ APA Már többször megírtuk; szinte nem múlik el nap, hogy ne olvasnánk, halla­nánk jogos vagy jogtalan fegyverhaszná­latról. Az egyik esetet még ki sem vizsgál­ják, máris újabb lövöldözés borzolja fel a kedélyeket. Tegnapelőtt például az egyik érsekújvári utcán dördült el a fegy­ver, s az eredmény majdnem rendőrgyil­kosság lett. Ahogy ezt a szlovák külügy­minisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján megtudtuk, az történt, hogy egy eszp­resszóban üldögélő magánvállalkozó fia váratlanul kiszaladt az utcára, egyenesen egy arra haladó gépkocsi elé. A volán mögött ülő férfi - egy náchodi rendőr - már nem tudta megakadályozni az ütkö­zést. Szerencsére a gyerek csak köny­nyebb sérüléseket szenvedett. Amikor a sofőr kiszállt, hogy elsősegélyben ré­szesítse, a gyerek apja rálőtt a rendőrre. Csak a szerencsés véletlenen múlott, hogy a bosszúálló férfi nem növelte az amúgy is magas emberölések számát. Az idei esztendő első hat hónapjában Szlovákiában 45 gyilkosság történt. (39 tettest kézre kerítettek.) A bűnesetek szá­ma (47 292) a múlt év első feléhez viszo­nyítva 12 százalékkal emelkedett. Jozef Tuchyňától, szlovák belügymi­nisztertől megtudtuk, hogy elődjével el­lentétben nem akarja növelni a rendőrök számát. A szervezett bűnözésnek, kor­rupciónak, erőszaknak, adócsalásoknak stb. egy új szervezeti struktúra segítségé­vel, hatékonyabb munkamódszerek be­vezetésével akar gátat vetni. -ov­VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. JÚLIUS 27-ÉN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 53,25 54,03 ' Francia frank 5,53 5,61 Német márka 18,72 18,99 Olasz líra (1000) 24,65 25,01 Osztrák schilling 2,66 2,69 Svájci frank 21,14 21,46 USA-dollár 27,84 28,26 MARADJUNK EGYÜTT - ezt kívánja Csehszlovákia lakosai­nak többsége, legalábbis erről ta­núskodik a Közvélemény-kutató In­tézet ama felmérése, mely e hónap elején készült. Csehországban 603, Szlovákiában 562 polgárnak tették fel az államformával kapcsolatos kérdést. A válaszok százalékaránya: Az elrendezés módja Csehország Morvaország és Szilézia Szlovákia Egy állam, egy kormány 40 A cseh és szlovák állam föderációja 20 Tartományi elrendezés 12 Konföderáció 4 önálló államok 20 36 19 29 2 11 14 27 8 30 16 A felmérésből az is kitűnik, hogy a megkérdezettek többsége úgy vé­li, a különválásról nem dönthet a két uralkodó párt, ez a jog a polgárokat illeti. Referendumot Csehország la­kosainak 84, Szlovákia lakosainak 82 százaléka követel. A megkérde­zettek háromnegyed része úgy véli, hogy a lakosok véleményét mindkét országrészben ki kell kérni. Az elő­zetes becslések szerint Csehország lakosainak 24, Szlovákia lakosainak 32 százaléka szavazna a különválás mellett. Ha a mostani felmérés eredmé­nyeit összehasonlítjuk az 1991 no­vemberében és decemberében ka­pottakkal, észrevehetjük, hogy a kettéválás mellett szólók száma megkétszereződött. VISSZAFORDÍTHATATLAN A FOLYAMAT? (Folytatás az 1. oldalról) ződtek, egyértelműen következtetni lehetett: a mostani kormány, szövet­ségi és szlovákiai szinten egyaránt, akár az alkotmánymódosítás útján is el akarja érni politikai céljait. Ezért ez a döntés különösképpen nem volt meglepő számunkra. Mindenképpen kifogásolható, hogy a két párt, az állampolgárok akaratát mellőzve, közös megegyezés alapján próbál egy ilyen lényeges kérdést eldönte­ni. Semmiképpen sem tudunk egyet­érteni az ilyen lépéssel, még akkor sem, ha legitimnek kell hogy tekint­sük, hiszen a parlamentben nyilván el tudják majd fogadtatni. Továbbra is az a véleményünk, hogy egy ilyen fontos kérdésben a lakosság meg­kérdezése nélkül két párt, de talán még a Szövetségi Gyűlés sem dönt­het. Pártunk továbbra is támogatja, hogy Írjanak ki népszavazást erről a kérdésrö, bár tény, hogy ez már pusztán formális lépés lenne és nem tudná visszafordítani a folyamatot. DURAY MIKLÓS, az Együttélés elnöke: A két párt között összhang alakult ki, hogy visszaadják a Szö­vetségi Gyűlés kezébe a szövetségi köztársaság megszűnésének mód­járól való döntést. A politikai mege­gyezés háttereként egy alkotmá­nyos döntést várnak. Ez kedvező abból a szempontból, hogy nem eredményezi majd a köztársaság vad és elemi szétválását. Ez a mos­tani javaslat nem lépi túl a parlamen­ti pártok múlt évi kroméŕíži döntését arról, hogy a Szövetségi Gyűlés mondja ki a végső szót a szövetség megszűnéséről. Egyúttal azt is je­lenti, hogy a szövetség napjai való­színűleg az év végéig számláltat­nak. Nem tartom valószínűnek, hogy népszavazás kiírásával döntsenek, bár ez lenne a legdemokratikusabb módszer, de ma már ez a lehetőség nem jön számításba. Választóinktól arra kaptunk megbízatást, hogy a szövetségi államformában tevé­kenykedjünk. Megbízatásunk súly­pontja azonban abban van, hogy a nyugalmat és a polgári biztonságot kell előtérbe helyeznünk. Ebből kiin­dulva olyan megoldást kell támogat­nunk, amely valóban polgári nyugal­mat biztosít. Nem szabad szélma­lomharcba bocsátkozni. Végső so­ron ez fogja befolyásolni képviselő­ink döntését. Nem fognak szavazni a szövetség megszűnésére, de ha a nyugalom megőrzésének egyedüli módja a Cseh és a Szlovák Köztár­saság alkotmányos szétválása lesz, akkor támogatni fogjuk azt. Ez ter­mészetesen attól is függ, hogy mit tartalmaznak majd a válság megol­dására előterjesztett törvények, -r­AiMALKO ÁLLATKÍNZÓ? E napokban a libereci rendőrség ki­vizsgálja a prágai Animalko magánvállalat ellen emelt panaszt, hogy a vállalat állat­kínzó. Az történt ugyanis, hogy a dolgozói július elején a Libereci járásban levő Pri­šovicében bevagoníroztak 700 szarvas­marhát, azzal a szándékkal, hogy Szlová­kiában értékesítik őket. A szerelvényt nem indították el útjára, igy az állatok étlen-szomjan az állomáson, a vagonok­ban vesztegeltek. Hat szarvasmarha megdöglött. ALACSONY A DUNA Tegnap reggel Pozsonyban a Du­na vízállása 178 cm volt, másodper­cenként 1736 köbcentiméter víz folyt a delta felé, ami a júliusi többéves átlag 63 százaléka. Az alacsony víz­állás oka a hosszan tartó szárazság. Az előrejelzések szerint az Alpok­ban a következő napokban se vár­hatók esőzések. Szlovákia többi fo­lyójának vízállása megfelel a több­éves átlagnak. CASTRO A BÍRÁLATOK KERESZTTÜZÉBEN (Folytatás az 1. oldalról) évezred küszöbét. A régióban de­mokratikus közösséget alkotunk, amelyben nincs helye a politikai okokból való emigrálásnak, s ebben a közösségben nincs helyük a politi­kai foglyoknak" - jelentette ki Felipe González, a vendéglátó ország ve­zetője. A Fidel Castro címére elhangzó teljesen nyílt üzenet volt Carlos Me­nem argentin elnök beszéde is, amelyben hangsúlyozta, az ibero­amerikai közösségben nem kívána­tosak az. olyan vezetők, akiket nem választottak meg regulárisán, s or­szágaikban nem engedélyezik a reprezentatív demokratikus me­chanizmusok létrehozását. Szabad választások, reprezentatív kormány, sajtószabadság, egyenlőség a tör­vények előtt, jogállam, az emberi jogok és polgári szabadságjogok tiszteletben tartása - ezek a pillérei annak a demokratikus társadalom­nak, melyet kötelesek vagyunk épí­teni az iberoamerikai közösségben - hangsúlyozta Menem. Fidel Castro komor beszédet mondott Madridban, a napirenden szereplő témákkal ellentétben az Egyesült Államok bírálatára és az USA Kuba elleni kereskedelmi em­bargójára összpontosított. Külön mondott köszönetet a spanyol ural­kodónak, hogy hála az iberoameri­kai identitásnak, Madridban még nem kell angolul beszélnie, beszél­het spanyolul is. A csúcstalálkozón kialakult hely­zetet nagyon találóan jellemezte az ABC című spanyol napilap, amely azt hangsúlyozta, a résztvevők arra törekedtek, hogy ne fordítsanak túl sok figyelmet Kuba problémájára és Castro személyére, mégis ez követ­kezett be, mivel a demokrácia védel­mezői egészen logikusan Castro, a demokrácia egyetlen jelen lévő ellensége ellen fordultak. A második iberoamerikai csúcsta­lálkozón a résztvevők tegnap elfo­gadták a záródokumentumot. Ma a 19 ország legfelsőbb képviselői Madridban ünnepélyesen megnyit­ják az Amerika Háza nevű kulturális központot, majd Barcelonába utaz­nak, onnan pedig Sevillába, mint az olimpiai játékok, illetve a világkiállí­tás díszvendégei. CSEHSZLOVÁKIA SZÉTESÉSE UTÁN... MAGYAR SZAKÉRTŐK AZ ÚJ KATONAPOLITIKAI HELYZETRŐL A Csehszlovákia szétesése utáni új katonapolitikai helyzet elemzését végezte el a budapesti honvédelmi kutatóközpont, s ezt tegnap ismertette a Magyar Nemzet. A dokumentum megállapítja, semmi sem jelzi a csehszlovák katonai doktrína mó­dosulását a föderáció szétesése után. Ez a szlovákiai helyzetre is vonatkozik. Po­zsony mindenekelőtt cseh részről akar garanciákat szuverenitásának erősítésé­hez, ezért ragaszkodik a közös pénzhez és védelemhez. „Ha a Prágához való viszonyban bo­nyodalmak keletkeznének, akkor nőhetne az ukrán és az orosz orientáció jelentősé­ge. Nem zárható ki, szlovák részről eset­leg lesz olyan igyekezet, hogy erősítsék a kötelékekét Romániával és Szerbiával, de csak kicsi a valószínűsége annak, hogy egy magyarellenes katonai tömböt alakítanának. Szlovákia természetes szö­vetségesévé válhatna Magyarország, egyrészt a közvetlen szomszédság miatt, másrészt azért, mert a területén nagy számú magyar kisebbség él. Úgy tűnik azonban, ma még a Magyarországgal szembeni bizalmatlanság nagyobb, mint a valós helyzetből fakadó egymásrautalt­ság. Szlovákia gazdaságilag nagymérték­ben elmaradott, s a helyzet további romlá­sa elvezethet a szélsőséges erők erősö­déséhez és a nemzetközi problémák ki­éleződéséhez." Az elemzés a továbbiakban megálla­pítja, hogy a szlovák fegyveres erők létre­hozásával új katonapolitikai helyzet áll elő, de ez még nem jelenti Magyarország nagyobb fenyegetettségét és nem kíván ellenintézkedéseket. „Az amatőr politiku­sok jobban tennék, ha a katonai kérdé­sekről szóló nyilatkozataikban óvatosak lennének. Egy politikusnak, főleg, ha kor­mány élén áll, rendelkeznie kellene kato­nai kérdésekben illetékes tanácsadó tes­tülettel. Viszont ennek az a feltétele, hogy a kormánynak legyen kidolgozott, világos katonai doktrínája." - írta a Magyar Nem­zet a szlovák vezetésnek címezve. A magyar katcnai szakértők kategori­kus nemmel feleltek arra a kérdésre, hogy a Szlovákiában élő magyarok fenyege­tettségük esetén kérhetnének-e magyar katonai védelmet. „Semmilyen esetben sem lehetne ilyen katonai aktivitást kifej­teni, meri annak beláthatatlan következ­ményei lennének." MEČIARNAK SEM VOLTAK INFORMÁCIÓI? (Munkatársunktól) - Csalódva távoz­tak az újságírók tegnap Imrich Andrej­čák szövetségi védelmi miniszter első pozsonyi sajtótájékoztatójáról. A minisz­ter úr ugyanis a leglényegesebb kérdé­sekre nem adott választ. Bár az egész sajtótájékoztatón arról volt szó, mi lesz ha... azaz arról, hogy a tárca az önállósu­lás és az egybenmaradás esetére is fel kell készüljön, nem tudtuk meg, hogy a hadsereg felosztása mennyibe kerülne, mennyi időt venne igénybe söt azt sem, megvalósítható-e egyáltalán. A szlovák kormányfő által említett magyarországi csapatösszevonásokkal kapcsolatban mondta el a volt tábornok: most vette észre, hogy a köztársasági kormányok elnökei nem rendelkeznek megfelelő in­formációkkal. Egyetlen konkrétum, ami tegnap elhangzott, az a katonai iskolák leépítésének koncepciója, mely szerint az országban fokozatosan megszüntetik a katonai középiskolákat és jelentős mér­tékben csökkentik a katonai felsőoktatási intézmények számát is. Ugyancsak tegnap mutatkozott be Jú­lius Humaj vezérőrnagy, a Keleti Katonai Parancsnokság új parancsnoka. A sajtó­tájékoztatót követően a miniszter delegá­ciójának tagjai megnyitották a Katonai Egészségügyi Biztosítót. EGY NAPIG TARTOTT A NYUGALOM (Folytatás az 1. oldalról) biztosi hivatala és az Egészségügyi Világszervezet közös missziójának, amelyet csütörtökön este indítottak el ebbe a körülzárt városba. Gorazs­detól 12 kilométerre azonban a missziót feltartóztatta két akna felrobbanása. Az első robbanáskor az üvegcserepek könyebben meg­sebesítették az egyik polgári gépko­csiban ülő bosnyák tolmácsot. A me­nekültügyi főbiztosi hivatal kamionja futott rá a másik aknára, de ez a robbanás szerencsére senkit sem sebesített meg. A közös misszió azt szeretné felderíteni a Szarajevótól kb. 70 kilométerre fekvő, a szerbek által immár három hónapja körülzárt és állandóan ostromlott városban, hogy a lakosságnak mennyi élelmi­szerre és gyógyszerre van szüksé­ge. A 70 ezernyi lakosság túlnyomó többségét muzulmánok alkotják. Vladiszlav Jovanovics, kis Jugoszlá­via külügyminisztere a Tanjug hírügynök­ségnek adott interjújában újra élesen bí­rálta azt a megállapodást, melyet Bosznia és Horvátország kötött a hét elején a ka­tonai együttműködésről. Jovanovics azl állította, hogy a Bosznia-Hercegovinában élő szerb közösség ellen irányul és ko­moly támadást jelent a muzulmánok, hor­vátok és szerbek együttélése ellen. A kül­ügyminiszter szerint Bosznia-Hercegovi­nában kialakult bonyolult helyzetből a leg­jobb kiutat az jelentené, ha feloszlatnák és lefegyvereznék az összes félkatonai alakulatot, fegyvereiket a nemzetközi egységek felügyelete alá helyeznék, majd HOLEŠOVI FEGYVEREK OLASZORSZÁGBAN VANNAK? Mindeddig nem bizonyosodott be, hogy a múlt év végén, a holešovi rendőrakadémiá­ról eltűnt fegyverek Olaszországban vannak - mondotta tegnap Petr Vlach, a Délmor­vaországi Bűnügyi Rendőrség főfelügyelője. Az olasz rendőrség e napokban akciót hirdetett az állítólag Csehszlovákiából származó fegyver- és kábitószercsempészek kézrejuttatására. Az ANSA hírügynökség szerint a rendőrség akkor tartóztatott le három csehszlovák állampolgárt, amikor az áru eladásáról tárgyaltak. A feltételezések szerint a fegyverek Holešovból valók. A rendőrségi akciót követően Olaszországban több csehszlovák gyártmányú gépfegyvert és pisztolyt találtak. Az ügyben a vizsgálat Csehszlovákiában is tovább folytatódik. Bár a búvárok a Holešov közelében levő tavakat átkutatták, fegyvert nem találtak. pedig következetesen demilitarizálnák az egész köztársaságot. A koszovói Brezovíc hegységben csü­törtökön délután lezuhant a jugoszláv hadsereg helikoptere, s a fedélzetén tar­tózkodó öt személy életét vesztette. Az áldozatok között van Vladimir Vukovics tábornok, annak a harmadik hadseregnek a parancsnoka, amely korábban a nagyrészt szerbek lakta Dél-Horvátor­szágban állomásozott. Svájc csütörtökön fogadta az első me­nekülteket a volt Jugoszláviából. Az 1050 fős csoportot jobbára gyerekek, nők és idős emberek alkotják és Svájcban a Vö­röskereszt gondoskodik róluk. A különvo­nattal és autóbusszal érkező menekülte­ket, akik nagyon rossz lelkiállapotban vannak, hét központban szállásolták el, de később családi és nemzetiségi kritériu­mok alapján 16 kantonban osztják őket szét. A jövő héttől naponta három autó­busz szállítja el a menekülteket Horvátor­szágból. Valamennyien három hónapra érvényes turistavízumot kapnak. Mint arról már beszámoltunk, Bonn kötelezte magát, hogy összesen 5 ezer menekültet fogad be. Tegnap indultak az első autóbuszok a horvátországi Karlo­vacba az első 3800 boszniai menekültért. Helmut Kohl kancellár tegnap újra fel­szólította az Európai Közösségek veze­tőit, állapodjanak meg egy közös eljárás­ban a harcok területéről származó mene­kültek befogadására vonatkozóan. Köz­vetve bírálta Nagy-Britanniát és Fran­ciaországot, mivel a hét elején az ő eluta­sításuk tette lehetetlenné az EK külügymi­niszterek erre vonatkozó megállapodását Brüsszelben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom