Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-21 / 170. szám, kedd

1992. JULIUS 21. IÚJSZÓI DOKUMENTUM 8 Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése 1992. április 30-án a következő tör­vényt hozta: Első rész Hatáskör * 1.1 Ez a törvény szabályozza a sze­mélyi adatok védelmét, fó'leg a sze­mélyi adatokat tartalmazó tájékozta­tási rendszerek üzemeltetése során a^ információk védelmével kapcso­latos kötelességeket, valamint a tá­jékoztatási rencjszer üzemeltetőjé­nek és az e rendszer üzemeltetésé­vel összefüggő' tevékenységben résztvevő további természetes és jo­gi személyeknek feleló'sségét. 2. § Ez a törvény vonatkozik a külön törvénnyel létrehozott tájékoztatási rendszerekre is. Második rész Néhány fogalom meghatározása e törvény céljára 3. § Információk A bizonyos személyre vonatkozó információk személyi adatok. 4. § Tájékoztatási rendszer Információs rendszer alatt olyan működő egységet értünk, amely az információk céltudatos és rendsze­res gyűjtését, feldolgozását, megőr­zését és hozzáférhetó'ségét szolgál­ja. Minden információs rendszernek van bázisa, műszaki és programesz­közei, technológiája, eljárásmódo­zatai és munkatársai. • 5. § A tájékoztatási rendszer üzemeltetése A tájékoztatási rendszer üzemelte­tése alatt olyan tevékenységet ér­tünk, amely az információk gyűjté­sét, feldolgozását, adatbankban va­ló rögzítésüket és feldolgozásukat szolgálja a rendszer belső szükség­leteire vagy tájékoztatási szolgálta­tásra. Az üzemeltetés magába fog­lalja az összes említett tevékenysé­get vagy csak egy részüket. 6.§ Tájékoztatási szolgáltatás Tájékoztatási szolgáltatás alatt olyan tevékenységet értünk, amely­nek célja információkat nyújtani az információs rendszerből. Ez rend­szerint összefügg az információk fel­dolgozásával is. 7. § Az információ feldolgozása Az információ feldolgozása alatt értjük a/ technikai vagy tartalmi feldolgo­zását b/ automatikus feldolgozását, ami magába foglalja a teljesen vagy részben automata eszközökkel vég­rehajtott műveleteket, főleg az infor­mációk és az adatok megőrzését, a velük kapcsolatos logikai vagy arit­metikai műveleteket, kiigazításukat és törlésüket c/ fizikai vagy tartalmi változtatá­sok nélküli besorolását az informáci­ók komplexumába, illetve a nem tá­jékoztatási szolgáltatás jellegű más közlésbe. 8. § Az információ felszámolása Az információ felszámolása alatt tőrlését vagy olyan fizikai megbon­tását értjük, amely lehetetlenné teszi megújítását, illetve értjük alatta anyagi hordozójának fizikai meg­semmisítését. 9.§ Az információcsere résztvevői - Az információcsere résztvevői TÖRVÉNY A TÁJÉKOZTATÁSI RENDSZEREK SZEMÉLYI ADATAINAK VÉDELMÉRŐL alatt értjük a tájékoztatási rendszer üzemeltetó'jét (a továbbiakban csak „üzemeltető"), a tájékoztatási szol­gáltatás használóját és az informáci­ók közvetítőjét (a továbbiakban csak „közvetítő"). 10. § Érintett személy Érintett személy alatt azt a termé­szetes személyt értjük, akiről az in­formáció szól. 11.§ Üzemeltető (1) Üzemeltető alatt értjük azt a ter­mészetes vagy jogi személyt, aki gondoskodik az információk feldol­gozásáról vagy a tájékoztatási szol­gáltatásról és a többi természetes, valamint jogi személlyel szemben betölti a tájékoztatási rendszer üze­meltetésével kapcsolatos jogok és kötelességek hordozójának szere­pét. (2) Üzemeltetőknek nem tekinten­dők a/ azok a természetes személyek, akik munka- vagy más hasonló vi­szonyukból kifolyólag kapcsolatba kerülnek az adott tájékoztatási rend­szer információival b/ azok a jogi személyek, akik az üzemeltetővel megkötött szerződés alapján fejtik ki a tájékoztatási rend­szer üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységüket. 12. § Használó Használó alatt azt a természetes vagy jogi személyt értjük, aki a tájé­koztatási rendszer információit fel­használja vagy ilyen információkat kér a tájékoztatási rendszer által nyújtott tájékoztatási szolgáltatások keretében. 13. § Közvetítő E törvény céljára közvetítő alatt azt a természetes vagy jogi személyt értjük, aki megállapítja, gyűjti és fel­dolgozza az üzemeltető vagy a használó számára az információkat, illetve információkat szolgáltat ne­kik. 14. § Az információgyűjtés megfelelő módja Az információgyűjtés megfelelő módja alatt olyan megállapításukat értjük, amelyet nem lepleznek más céllal, nem bújik meg mögötte más tevékenység és nem sérti a polgárok jogait és szabadságát. 15. § A közzétett információ Közzétett információ alatt a töme­ges hírközlő eszközök vagy a nyilvá­nos elektronikai szolgáltatás által nyilvánosságra hozott információt értjük. Harmadik rész A tájékoztatási rendszer üzemeltetésével kapcsolatos kötelességek 16. § Csak külön törvény alapján vagy az akaratát kinyilvánítani képes érin­tett személy hozzájárulásával üze­meltethető az olyan tájékoztatási rendszer, amely információkat tartal­maz az érintett személy személyisé­géről, magánéletéről, faji származá­sáról, nemzetiségéről, politikai' ma­gatartásáról, tagságáról politikai pártokban és mozgalmakban, a val­lás iránti viszonyáról, bűncselekmé­nyeiről, egészségi állapotáról, sze­xuális életéről és vagyoni viszonyai­ról. Ha a hozzájárulás feltétele nem teljesíthető, az információk csak ak­kor használhatóak fel, ha megőrzik az érintett személy emberi méltósá­gát, személyi becsületét, jó hírét és nevének feddhetetlenségét. 17. § Az üzemeltető kötelessége a/ a tájékoztatási rendszert rendel­tetésével összhangban üzemeltetni b/ a rendszer céljával arányos mennyiségű információt szerezni, kerülni fó'leg a felesleges adatolt gyűjtését c / ellenőrizni atájékoztatási rendszer információinak pontosságát és azokat szükség esetében időszerűsíteni d/ a tájékoztatási rendszerben megfelelő módon megjelölni a pon­tatlan vagy ellenőrizhetetlen infor­mációkat e/ a tájékoztatási rendszerben nem tárolni igazsággal ellenkező in­formációkat f/ megakadályozni az eltérő célo­kat szolgáló információk és tájékoz­tatási rendszerek társítását, ha külön törvény nem rendelkezik másképp g/ a tájékoztatási rendszerek szá­mára megfelelő módon megszer­vezni az információkat; más céllal vagy tevékenységgel leplezett infor­mációkat csak akkor lehet szerezni, ha erről külön törvény rendelkezik h/ az érintett személy identifikálá­sára alkalmas információkat csak addig őrizni, amíg az megfelel a tá­jékozódási rendszer céljának, ha er­ről külön törvény másképp nem ren­delkezik i/ biztosítani az információknak és az egész tájékoztatási rendszernek a védelmét a véletlenszerű vagy jog­talan megsemmisítéssel, a véletlen megrongálással, valamint a jogtalan hozzáférhetőséggel vagy feldolgo­zással szemben j/ meghatározni azon természetes és jogi személyek jogait és köteles­ségeit, akik hozzáférhetnek a tájé­koztatási rendszerhez k/ lépéseket tenni, hogy a termé­szetes személy, mihelyt véget ért az üzemeltetővel a munka- vagy az eh­hez hasonló más viszonya, ne hasz­nálhassa fel az adott tájékoztatási rendszer információit 1/ évente egyszer minden érintett személynek, felkérésére ingyen vagy megfelelő fizetségért bármikor beszámolni atájékoztatási rendszer­ben róla tárolt információkról, amennyiben külön törvény nem ren­delkezik másképp. 18. § (1) Az üzemeltető a tájékoztatási rendszer üzemeltetésének befejezé­se után köteles lépéseket tenni, hogy a rendszer információival ne élhessenek vissza. (2) Az 1. bekezdésben rögzített kö­telességek megszegése esetében a jogosult személy igényt tarthat az elégtételre, a sérelmezett helyzet megszüntetésére, a jogalap nélküli gazdagodás visszaszolgáltatásra, valamint a 20. § d/ és e/ pontja sze­rinti igényre. 19. § (1) A közvetítő köteles: a/ ellenőrizni a közvetített informá­ciók pontosságát b/ a pontatlan vagy ellenőrizetlen információkat megfelelőképpen megjelölni, esetleg, ha ez lehetsé­ges, a pontatlanságot megszüntetni c/ a tájékoztatási rendszerek szá­mára megfelelő módon szerezni az információkat; más céllal vagy tevé­kenységgel leplezett információkat csak akkor lehet szerezni, ha erről külön törvény rendelkezik d/ biztosítani a közvetített informá­ciók védelmét a véletlenszerű vagy jogtalan megsemmisítéssel, a vélet­len megrongálással, valamint a jog­talan hozzáférhetőséggel és feldol­gozással szemben. (2) A használóknak és az üzemel­tetőknek a közvetítő tevékenység keretében nyújtott információkat csak a feltétlenül szükséges ideig őrizzék, összhangban az üzemelte­tési jogosítvánnyal. 20.§ A 17. §-ban rögzített üzemeltetői kötelességek megsértése esetében a jogosult természetes személy az üzemeltetővel szemben igényt tart­hat arra, hogy: a/ tartózkodjon az ilyen cselekvés­től, szüntesse meg a sérelmezett helyzetet, szolgáltassa vissza annak az alanynak a jogalap nélküli gazda­godást, akinek kárára szert tett erre a gazdagodásra, s az üzemeltető költségén adjon elégtételt (bocsá­natkérés, helyreigazítás) annak, akit a kötelességsértés megkárosított. Az elégtételre nem formálható igény, ha a kötelességet a 17. § d/ és e/ pontja szerint sértették meg, amennyiben az üzemeltető nem sér­tette meg a 17. § c/ pontja szerinti kö­telességét vagy ha bizonyítja, hogy az információt az érintett személy hozzájárulásával használták fel, illet­ve ha nyilvánosságra hozott infor­mációról van szó b/ az információt számolják fel; ez az igény akkor keletkezik, ha az üze­meltető megsértette a 17. § aj, b/, d/, e/, g/, h/ pontjaiban rögzített köteles­ségeit. Továbbá akkor, ha nyilvá­nosságra hozott információkat keze­lő tájékoztatási rendszerről van szó s ha megállapítást nyer, hogy ezeket az információkat jogtalanul hozták nyilvánosságra, illetve azok helyrei­gazítottak voltak c/ kiegészítse azt az információt, amely az érintett személy hozzájáru­lásával került a tájékoztatási rend­szerbe vagy amelyet már nyilvános­ságra hoztak d/ megfelelő pénzbeli kártérítést kapjon, ha csorba esett az emberi méltósága megőrzésének jogán, személyi becsületén, jó hírén és ne­ve feddhetetlenségén, amennyiben ezt nem büntetik a létező polgár- és kereskedelemjogi intézmények e/ a vitás kérdés lezárásáig hozzá­férhetetlenné tegyék az információ­kat, ha a döntéshozatalra illetékes szerv nem rendelkezik másképp; ez az igény csak a vitás kérdéssel kap­csolatos információkra vonatkozik. 21. § A közvetítő felel azért a tevékeny­ségért, amelyet az üzemeltető fele­lősségének keretei között az üze­meitető vagy a használó számára végez. 22. § (1) Azok a természetes személyek, akik munka- vagy ehhez hasonló más viszonyuk, továbbá köz-, illetve más tisztségük (például bírósági szakértő, auditor stb.) keretében, és további személyek, akik az üzemel­tetőnél feladataik teljesítése közben kapcsolatba kerülnek az adott tájé­koztatási rendszer informátoraival (a továbbiakban csak „kötelezett sze­mélyek"), kötelesek az ilyen infor­mációkkal kapcsolatos titoktartásra, azokat az üzemeltető hozzájárulása nélkül nem bocsáthatják más ala­nyok rendelkezésére, illetve maguk sem használhatják fel őket, ha külön törvény nem rendelkezik másképp. (2) Az 1. bekezdésben rögzített kö­telességek akkor is érvényesek, amikor megszűnik a kötelezett sze­mély munka- vagy más ehhez ha­sonló viszonya az üzemeltetővel, il­letve a kötelezett személy megszű­nik tisztségét gyakorolni. (3) Az 1. bekezdésben rögzített kö­telességek megsértése esetében a jogosult személy a kötelezett sze­méllyel szemben igényt tarthat arra, hogy az: aj tartózkodjon az ilyen cselekvés­től, szüntesse meg a sérelmezett helyzetet, szolgáltassa vissza a jog­alap nélküli gazdagodást és adjon elégtételt (bocsánatkérés, helyrei­gazítás) a kötelezett személy költsé­gén b/ számolja fel a jogtalanul hozzá­férhetővé tett vagy felhasznált infor­mációkat c/ megfelelő pénzbeli kártérítést nyújtson, ha kötelezett személyként kötelességeinek nem teljesítésével olyan, fó'leg nem anyagi jellegű kárt okozott, amely nem büntethető a lé­tező polgár- és kereskedelemjogi in­tézményekkel s amely nem függ össze az e szakasz szerinti más igé­nyek teljesítésével d/ a vitás kérdés lezárásáig hozzá­férhetetlenné tegye az információ­kat, amennyiben a döntéshozatalra illetékes szerv kivételesen nem ren­delkezik másképp; ez az igény csak a vitás kérdéssel kapcsolatos infor­mációkra vonatkozik. (4) Ha ezeket a kötelességeket olyan kötelezett személy sértette meg, aki munka- vagy más ehhez hasonló viszonyban van az üzemel­tetővel, akkor a 3. bekezdés c/ pont­ja szerint felel neki a pénzbeli teljesí­tésért és a 3. bekezdés a/ pontja sze­rint az elégtétel nyújtásáért. (5) Az 1—3. bekezdés vonatkozik mindazokra, akik jogellenes cselek­véssel tesznek szert információkra a tájékoztatási rendszerről. 23. § Az e törvény szerinti jogok és kö­telességek érvényesítéséből követ­kező vitás ügyeket bíróság dönti el. Negyedik rész A tájékoztatási rendszer bejegyzése és az üzemeltetése fölötti felügyelet 24. § Atájékoztatási rendszerek bejegy­zésére és az üzemeltetésük fölötti fe­lügyelet gyakorlására külön tőrvé­nyekkel illetékes szerveket hoznak létre. 25. § Bejegyzési kérvény (1) A 24. §-ban említett szerv tartja nyilván üzemeltetésük ideje alatt a bejegyzett tájékoztatási rendszere­ket. Ez a nyilvántartás hozzáférhető a nyilvánosság számára s ez a szerv mindig december 31-iki dátummal hivatalosan közzéteszi. (2) Az üzemeltető halogatás nélkül köteles a 24. §-ban említett szervet tájékoztatni a tájékoztatási rendszer üzemeltetésének befejeződéséről. Ez nem vonatkozik azokra a tájékoz­tatási rendszerekre, amelyek nem bejegyzéskötelesek. 26. § Bejegyzéskötelesek csupán azok a tájékoztatási rendszerek, amelyek a 16. §-ban említett információkat ke­zelik, amennyiben azok nem szol­gálják csak az üzemeltető belső szükségleteit; külön törvény szabá­lyozza a bejegyzéskötelesség alóli kivételeket. Nem bejegyzéskötelesek a kizáró­lag nyilvánosságra hozott informáci­ókat kezelő tájékoztatási rendsze­rek. Ötödik rész Átmeneti és zárórendelkezések 27. § E törvény hatályba lépése napjától csak a benne rögzített feltételek megtartása esetében üzemeltethető tájékozódási rendszer. Üzemeltető­je köteles bejegyzését kérvényezni a 24. §-ban említett szerv létrehozá­sáról szóló törvény hatályba lépésé­től számított három hónapon belül. 28. § A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya kivételesen meghatározhatja a mér működő s e törvénnyel összhangban nem álló tájékoztatási rendszer üzemelteté­sének feltételeit, legfeljebb az e tör­vény hatályba lépésétől számított három éven belül. Ez nem érinti az üzemeltető kötelességét kérvényez­ni a 24. §-ban említett szervtől be­jegyzését, az e szerv létesítéséről rendelkező törvény hatályba lépésé­től számított három hónapon belül. 29. § Ez a törvény kihirdetésével lép ha­tályba. 1/ Például a Szövetségi Biztonsági és Tá­jékoztató Szolgálatról szóló 244/1991 Tt. sz. törvény az ipari vállalkozásról szóló 445/1991 Tt. sz. törvény (ipartörvény) a könyvelésről szóló 563/1991 Tt. sz. törvény a Szövetségi Gyűlés választásáról szóló, a későbbi törvényekkel módo­sított 47/1990 Tt. sz. törvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom