Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-17 / 167. szám, pente

1992. JÚLIUS 15

. . ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÜNNEPNAP LESZ A MAI? (Folytatás az 1. oldalról) nehezményezi, mivel véleménye szerint nyomást gyakorolnak a képviselőkre azzal, hogy esetleg névre szólóan kell szavazniuk. • A csehszlovák szociáldemokrácia vezetője, Jirí Horák a Rudé právónak nyilatkozott az ország kettéosztásának kérdéséről. Véleménye szerint a jelenleg érvényes jogszabályok értelmében erről kizárólag népszavazással lehet dönteni. Az önálló Szlovákia megteremtése, tehát az ország kettéosztása egyáltalán nem rövid távra szóló szándék, szögezi le kommentárjában a Mladá fronta Dnes, a szlovákok számára ez hosszú távú politikai cél. A cseheknek sohasem jutott eszükbe - így a lap, - hogy a szövetségi állam nem volna számukra méltó vagy alkalmas az európai integrációhoz, viszont a legtöbb szlováknak, akár jobb, akár baloldalon állnak, ezzel ellenkező a véleménye. A szövetségi külügyminiszter a Národná obrodának adott nyilatkozatában megállapítja, hogy a világ végre érteni kezdi Csehszlovákia problémáit és azokat a körülményeket, amelyek a két nemzet államalkotó törekvéseit kísérik. Jozef Moravčík a Havel-Bush tárgyalásokat úgy kommentálta, hogy az amerikai elnök a kölcsönös kapcsolatok rendezését teljesen belügynek tekinti, s bármilyen módosult államformát hajlandó elfogadni, amennyiben az demokratikus úton jön létre. A mai függetlenségi nyilatkozatot a politikusok legtöbbje afféle elődöntőnek tekinti az ország leendő államjogi elrendezéséhez. A dátumot mindenesetre jó lesz megjegyezni. FELHÍVÁS AZ SZNT KÉPVISELŐIHEZ A Magyar Polgári Párt határozottan ellenzi a Szlovák Nemzeti Tanács szuverenitásáról szóló Nyilatkozatának elfogadását. A Nyilatkozat egyértelműen nemzetállamot kíván létrehozni, hisz az önálló állam alapítását a szlovák nemzet önrendelkezéséhez és nem az állampolgári szabadságjogok kiterjesztéséhez köti. A Nyilatkozat azon részei, amelyek az állampolgárok, illetve a kisebbségek jogainak garantálásáról szólnak, nem enyhítik Szlovákia nemzetállami jellegétől való félelmünket. A dokumentum lényegén nem változtatna az sem, ha az SZNT elfogadná az Együttélés és az MKDM közös módosító indítványát a kisebbségek jogállásáról. Az SZNT ezen lépésének minden következményéért a képviselőknek kell vállalniuk a felelősséget. Ilyen fontos, az ország minden polgárát érintő államjogi kérdésről csak a polgárok dönthetnek, népszavazással. A Magyar Polgári Párt ezért felszólítja az SZNT képviselőit, kiemelten az Együttélés és az MKDM képviselőit, szavazzanak a nyilatkozat ellen. A Magyar polgári Párt Elnöksége nevében A. NAGY LÁSZLÓ, elnök Pozsony, 1992. július 16. HELYREIGAZÍTÁS Hibásan jelent meg tegnapi számunkban a „Megvalósítjuk a cseh államiság eszméit" cimü interjúnk harmadik hasábja első bekezdésének utolsó mondata Helyesen így kellett volna: Azért persze a konföderáció témájáról is tárgyalhatunk, de csakis a szétválás, a két nemzetközi szubjektum megalakulása után. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. JÚLIUS 17-ÉN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában DEVIZA VALUTA Angol font 53,41 54,19 Francia frank 5,56 5,63 Német márka 18,78 19,05 Olasz líra (1000) 24,66 25,02 Osztrák schilling 2,67 2,70 Svájci frank 20,77 21,09 USA-dollár 27,80 28,22 TRAGIKOMIKUS ELNÖKVÁLASZTÁS (Folytatás az 1. oldalról) az egyik kamarában sem kapta meg a megválasztásához szükséges háromötödös szótöbbséget. Az elnöklő Michal Kováč (DSZM) megjegyzésére, miszerint ő úgy tudja, hogy a televízió élő adásban közvetíti a második fordulót is, Miroslav Sládek nem reagált. Az első menet eredményeinek kihirdetése után a képviselők úgy döntöttek, hogy azonnal lebonyolítják a forduló második menetét is, amelyben a jelölt megválasztásához az ugyancsak titkosan leadott szavazatok egyszerű többsége is elegendő lett volna. Miroslav Sládek azonban a második menetben sem kapott ennyi szavazatot: a Népi Kamara képviselői közül csupán 33-an, a Nemzetek Kamarája cseh részében 14-en, a Nemzetek Kamarája szlovák részében pedig csak 13-an szavaztak mellette. A republikánus pártelnök néhány tucatnyi, a várttól eltérően, kulturáltan viselkedő híve egyébként mindvégig az ülésterem vendégek számára fenntartott karzatáról szemlélte az eseményeket. Az elnökválasztás eredményeinek kihirdetése után rendbontás nélkül hagyták el a parlament épületét, s vonultak át a közeli Vencel térre, ahol Miroslav Sládek párját ritkító politikusi kvalitásairól tartottak, a párt lapjának és jelvényeinek árusításával egybekötött előadásokat a járókelőknek. A rendőrség mellesleg tegnap, minden bizonnyal a Sládek-párt renitenskedésre hajlamos híveitói tartva, s alighanem az előző elnökválasztási forduló után lezajlott incidensből is okulva, szokatlan éberséggel és hatékonysággal őrizte a Szövetségi Gyűlés épületét. Az elnökválasztás második, ezúttal is eredménytelenül végződött fordulójának lezajlása után a képviselők megvitatták a szövetségi kormány programnyilatkozatát, melyet Jan Stráský kormányfő indokolt meg. Hangsúlyozta, hogy a kormány 1. biztosítani akarja az 1989 novembere után megindult folyamatok kontinuitását, és folytatni akarja a megkezdett reformokat; 2. a központi államigazgatási szervek nagyságának és létszámának redukcióját és jogköreiknek a tagköztársaságok megfelelő szerveire való átruházását javasolja; 3. előkészíti és - ha felhatalmazást kap rá - javasolni is fogja a két, nemzetközi jogi szubjektivitással bíró szuverén állam zökkenőmentes működéséhez szükséges feltételeket. A programnyilatkozatról folytatott vita során az ellenzéki pártok képviselői össztűz alá vették a kormány tagjait, és magát a dokumentumot is, túl általánosnak, rövidnek, közhelyesnek, fércműnek stb. nevezve azt. Jirí Horák (CSSZD) kijelentette, hogy a programnyilatkozat azért olyan elnagyolt és ellentmondásokkal teli, mivel a kormány már ítéletet hozott az ország jövőjével kapcsolatban. Duray Miklós (Coexistentia) is hozzászólt a programnyilatkozathoz, melynek lényegét másutt ismertetjük. A programnyilatkozattal kapcsolatban meghozandó határozathoz több kiegészítő javaslat elfogadását kezdeményezték a képviselők. A Csehszlovák Szociáldemokrácia, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt, a Kereszténydemokrata Mozgalom, a Demokratikus Baloldal Pártja, a Liberáis Szociális Unió és a Coexistentia parlamenti klubjainak képviselői ahhoz a feltételhez kötötték a határozat megszavazását, hogy a parlament fogadja el az ahhoz fűzött kiegészítő javaslatokat, melyekben a Szövetségi Gyúlés egyebek mellett konstatálja, hogy nem bízta meg a szövetségi kormányt az ország két szuverén és nemzetközi jogi szubjektivitással bíró állammá való átalakulása módozatának előkészítésével, és felkéri a szövetségi kormányt, hogy szeptember 30-áig terjesszen a Szövetségi Gyűlés elé egy, a közös állam esetleges szétesésének gazdasági, kulturális és nemzetközi jogi következményeivel foglalkozó jelentést. A határozat végleges szövegéről lapzártánkig nem született döntés. A Szövetségi Gyűlés kamarái második együttes ülésének folytatására és egyúttal a köztársasági elnökválasztás harmadik fordulójának lebonyolítására július 30-án kerül sor. (kluka) PARTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI KDM: EGYEDÜL Ml VAGYUNK AZ ELLENZÉK ben jelenleg egyedül a KŰM az ellenzéki párt. A cseh kormánynak a két köztársaság különválása esetére kidolgozott állítólagos titkos intézkedési tervezetéről a politikus elmondta, hogy ilyen forgatókönyvet Petr Pithart volt cseh miniszterelnök annak idején valóban megküldött neki mint akkori szlovák kormányfőnek. Ez a tény szerinte a két kabinet jó együttműködéséről, kölcsönös bizalmáról tanúskodik. Nem volt ez titkos dokumentum, inkább a szükséges technikai lépéseket tartalmazta. A KDM elnöke helytelennek mondta, hogy Vladimír Mečiar ezt a dokumentumot most elferdítve, dramatizálva tálalja a szlovák közvéleménynek. AZ SZNP HELYESLI AZ ERELYES HANGOT A szuverenitási nyilatkozat mai parlamenti elfogadását biztosnak mondta a Szlovák Nemzeti Párt tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján Jozef Prokeš pártelnök, az SZNT alelnöke. A máglyatüzek lobogása, a pénteki nemzeti ünneplés tehát nem marad el. Szerinte a nyilatkozat elfogadásához nem lesz szükség háromötödös parlamenti többségre. Közölte, hogy az SZNT pénteki ülésén az Európai Közösség képviselői is részt kívánnak venni. Milan Letko, az SZNT képviselője mint újdonsült honatya kötelességének tartotta bírálni (persze konkrétumok nélkül), támadni a szlovákiai magyar politikai mozgalmakat, amiért „eleve megvalósíthatatlan és az 1938-39-es évekre utaló" autonómiát követelnek. Szerinte az SZNP jelentette az egyensúlyt ezekkel az erőkkel szemben. Letko arra hívta fel az illetékes szlovák szervek figyelmét, hogy igazán körmükre nézhetnének azoknak a magyar politikusoknak, akik lépten-nyomon a külföldi sajtónak nyilatkozva félretájékoztatnak, hazugságokat terjesztenek a szlovákiai magyar kisebbség helyzetéről. A képviselő elismerését fejezte ki, hogy az új szlovák kormány végre világos és egyértelműen elutasító véleményt fogalmazott meg a magyarok autonómiára irányuló követeléseivel kapcsolatban, amelyek elfogadhatatlanok, és jelentősen bonyolítanák a dél-szlovákiai helyzetet. -zsár BÁNYÁSZSZTRÁJK FENYEGET LENGYELORSZÁGBAN Miközben Varsóban a kormány a szakszervezetekkel tárgyal arról, miként lehetne megoldani a lengyel bányaipar válságát, Sziléziában terjed a bányászsztrájk. Jelenleg három szénbányában áll a munka. A Szolidaritás 80 nevű szakszervezet továbbra is megszállva tartja az állami szénipari ügynökség katowicei központját, ezért a kormány ezzel a radikális szervezettel nem hajlandó a párbeszédre. Megfigyelők szerint, ha a kabinet vasárnapig nem állapodik meg a másik négy szakszervezeti központtal, hatalmas bányászsztrájkra lehet számítani. A bányászok bér- és nyugdíjemelést követelnek, s azt, hogy a kormány engedje el a bányáknak nyújtott hitelek törlesztését. Jacek Kuron munkaügyi miniszter azt mondta, hogy megérti a bányászok felháborodását, a keresetük sem lehet kevesebb, mint eddig, de nem lehet mindent megoldani csupán béremeléssel. Sziléziának ugyanis átfogó megoldásra van szüksége. DURAV MIKLÓS: ALKOTMÁNYELLENES LÉPÉSEK A COEXISTENTIA ELUTASÍTJA A SZÖVETSÉGI KORMÁNY PROGRAMNYILATKOZATÁT Az esti órákban érkezett szerkesztőségünkbe faxon Duray Miklós felszólalásának szövege, amelyet a Coexistentia klub nevében 1992. július 16-án a Szövetségi Gyűlésben a szövetségi kormány programnyilatkozatával kapcsolatban mondott el. Tekintettel az idö- és helyszűkére a felszólalást kivonatolva közöljük. A Szövetségi Gyűlés 89 novembere óta a harmadik kormányprogramot vitatja meg. A nemzeti egyetértés, a nemzeti áldozat kormánya után alighanem a likvidációs kormány programjával ismerkedünk most meg. A folyamat 1990 tavaszán kezdődött, fokozatosan bomlott föl • a szövetség, ingott meg az államiság, a gyengülés alighanem likvidáláshoz vezet. Az államjogi elrendezés kérdése nem abból adódik, hogy az egyes köztársaságokban eltérő formában és lépésekkel használták ki a szabadság adta feltételeket, hanem abból, hogy a két ország lakosainak többsége más történelmet élt meg, más társadalmi tapasztalatot szerzett, más politikai kultúrát ismer és eltérő a felkészültsége. Csehszlovákiában a politikai válságok és a politikában bekövetkezett szerkezeti változások rendszeresen a szlovák-cseh kapcsolatok újrarendezését hozták magukkal. Most a szlovák nemzet szervezetileg megérett arra, hogy betetőzze önrendelkezési folyamatát. Ez azonban a dolognak csupán az egyik oldala. A másik az alkotmányosság kérdése. A Szövetségi Gyúlés képviselőinek az érvényes alkotmány szellemében kell cselekedniük. Az állam legmagasabb törvényalkotó szerve még mindig a Szövetségi Gyűlés, amely az alkotmánnyal egybehangzóan kizárólagos joggal dönthet az állam megszűnésének módjairól. A kormány ideiglenes programjából hiányzik a politikai helyzet pontos elemzése, a választások győztes politikai pártjainak tárgyalásairól szóló részletes beszámoló, s hiányzik az egyezmények analízise és kónstrukciója. Érthetetlen az is, hogy a nemzeti tanácsok mely megállapodása alapján kerülnek megoldásra az államjogi kérdések. Ilyen megállapodásról az alkotmány ugyanis nem rendelkezik. A szövetségi szervek tevékenységét a nemzeti tanácsok bármilyen megegyezésének feltételéhez kötni alkotmányellenes. Ugyancsak alkotmányellenes a kormány programnyilatkozatának javaslata: kettéosztani az államot. Azonkívül, hogy a nyilatkozat alkotmányellenes lépéseket sugall, alapvető dramaturgiai és strukturális hibákat is tartalmaz. A programnyilatkozat első része ugyanis a kormány, a program ideiglenességét tartalmazza és részvételét az állam felosztásában, a második rész azzal számol, hogy mandátuma időben különösebben nem korlátozott és érvényes a szövetségre, noha részben megváltozott formában. A program két része egymásnak ellentmond és alkotmányellenes, amivel alapvetően nem lehet egyetérteni. Fontos lenne megnevezni, mely nyomás alatt kényszerül így cselekedni a kormány. Megnyugtató lenne, ha a második részt tekinthetnénk a kormány programnyilatkozatára tett kísérletnek. Csak kísérletnek, hiszen hiányzik belőle a szociális politika, a munkanélküliség kérdése, a nemzetiségi politika, a környezetvédelem. Meg tudjuk érteni a politikai helyzetet, a cseh politika helyzetét is, amely fél, hogy elveszti saját arculatát, félti érdekeit, hiszen két éven át elhanyagolta a belpolitikai problémák megoldását. Értjük a szlovák politikai erők követelményeit is. Mindezek ellenére ezzel a kormányprogrammal egyetérteni nem tudunk. GORAZSDE MEGMENEKÜL? Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezére, aki a köztársaság horvát és muzulmán közössége vezetőivel együtt Londonban tárgyalásokon vesz részt, levelet intézett lord Carringtonhoz, aki a felek között közvetít. A levélben közölte, utasította a bosznia-hercegovinai szerb alakulatok parancsnokait, hogy azonnal szüntessék be Gorazsde bosnyák város ostromát. Arra az esetre is tűzszünetet rendelt el, ha a muzulmánok folytatnák a támadásokat. Azt állította, hogy Gorazsdeban egy szerb csoportot tartottak fogva, ezért támadták meg a szerbek a várost. Karadzsics bejelentése előtt a muzulmánokat képviselő Siladzsic bosnyák külügyminiszter azonnali akcióra szólította fel a nemzetközi közösséget Gorazsde lakossága érdekében. Douglas Hurd brit külügyminiszter tegnap Ljubljanában • nagyon szkeptikusan nyilatkozott a boszniahercegovinai gyors rendezés lehetőségeiről. Hozzáfűzte azonban, esetleges javaslatokat a rendezésre majd csak azután tesz, ha megismerkedik mind a három boszniai közösség véleményével. ITTHON VANNAK A DOKUMENTUMOK (Folytatás az 1. oldalrójl A dokumentummal kapcsolatos Vladimír Nechanickýnek, a CSSZSZK Legfőbb Ügyészsége rangidős államügyészének nyilatkozata, aki kilátásba helyezte, hogy amennyiben konkrét személyek nevei merülnek fel a dokumentumokban, a béke védelméről szóló törvény alapján újraindítja a bűnvádi eljárást. Idén februárban bizonyítékok hiányában felfüggesztették az eljárást, amely 1990 áprilisában indult. Vladimír Nechanický megerősítette, ' hogy Martin Lauko legfőbb ügyész felkéri az elnöki hivatalt, bocsássa a legfőbb ügyészség rendelkezésére az 1968-as eseményekkel kapcsolatos új dokumentumokat. Jirí Oberfatzer, az elnöki hivatal sajtóosztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy a két hívólevelet átadja annak a kormánybizottságnak, amely az 1967-1970-es évek eseményeinek elemzésével foglalkozik. A bizottság tudományos titkára, Miloš Bárta újságíróknak elmondta, feltételezhető volt, hogy ezek a levelek léteznek, mivel a Szovjetuniónak valamilyen módon szüksége volt arra, hogy fedezni tudja az intervenciót. A történészbizottság titkára beszélt arról, hogy az akkori lengyel és magyar küldöttségek nem hivatalos feljegyzései alapján, amelyek már korábban a bizottság rendelkezésére álltak, megállapítható volt: Brezsnyev nem mutatta be a magyar, lengyel, bolgár, német pártvezetőknek a hívólevelet, csupán felolvasta. Mint Miloš Bárta rámutatott, a hetvenes évek elején a CSKP KB egykori titkára, Vasiľ Bil'ak megpróbálta megszerezni a Szovjetunióból ezt a levelet, ám azt a választ kapta, hogy a hívólevél nem létezik. Bárta szerint a hívólevél aligha lesz elegendő ahhoz, hogy az aláírókat a béke védelméről szóló törvény megszegéséért elítéljék. „Nem az aláírásuk a döntő ebben az ügyben, hanem az, hogy az aláírás alapján rohanták-e le az idegen hadseregek Csehszlovákiát... Hiszen nem a hívólevél alapján történt az intervenció, hanem a szomszédos országok vezetőinek megállapodása nyomán." A dokumentumokkal kapcsolatban véleményt nyilvánitoti az egykori fő pártideológus, Vasil Bil'ak. Csalásnak nevezte a levelet, tagadta, hogy bármikor is aláírt volna valami hasonlót. Elképzelhetőnek tartja viszont, hogy tudomása nélkül „bizonyos személyek" küldtek Moszkvába ilyen levelet. Szerinte azonban nem ez volt az oka az öt ország katonai inváziójának. Ugyanakkor elismerte, hogy részben ő is felelős a 68-as augusztusi eseményekért. Magát reformkommunistának tartja, akinek többet kellett volna kritizálnia. Azt azonban elismerte, akkor meg volt róla győződve, hogy a szocializmus Csehszlovákiában veszélyben forgott. (Munkatársainktól) - A KDM elmarasztalja a szuverenitási nyilatkozatot, mert a föderációról szóló alkotmánytörvény több megállapítását ismétli, újat nem jelentő államjogi tételeket sorol fel - mondta a Kereszténydemokrata Mozgalom tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén Ján Čarnogurský elnök. A kormány programnyilatkozatával kapcsolatos parlamenti vitáról szólva, Čarnogurský kifejtette, hogy a Mečiar-kabinetet meglepték és helyenként bizonytalanná tették a váratlanul éles bírálatok. A parlamenti erőviszonyokat és az egyes pártok politizálását értékelve, annak a véleményének adott hangot, hogy a szlovák parlament-