Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-16 / 166. szám, csütörtök

r 1992. JÚLIUS 1764. ÚJ szói ÉRDEKESSÉG HÍREK - VÉLEMÉNYEK MBiTMBlMiiflBBtfl^ PENTEKEN: SZUVERENITÁSI NYILATKOZAT (Folytatás az 1. oldalról) • Ez azt jelenti, hogy sem a nyilatkozat sem a határozat szövege nem végleges, szá­molni kell a kiegészítésével? - Igen, erre lehetőség lesz. A pénteki ülés előtt még az elnökség is tárgyal, dönt arról, hogy milyen lesz a pontos eljárás. • Megítélése szerint milyen következménye lesz a nyilat­kozat elfogadásának? - Abból indulok ki, hogy politikai aktusról van szó, amelynek semmi­lyen következményének nem kelle­ne lennie. A valóságban azonban csírája lesz annak az útnak, amely az önálló Szlovákiához vezet. To­vábbi lépések követik majd az állami szuverenitás deklarálásához. Ezért mi nem tudjuk támogatni. • Az erőviszonyokból kiin­dulva biztosra vehető, hogy a nyilatkozatot elfogadják. Egyetért ezzel? - Igen. Nem csak a DSZM fogja megszavazni, ott vannak a csendes támogatók is. A viták ellenére nyil­ván a DBP szintén - ha nem is minden tagja - csatlakozik hozzájuk. • A szavazás módjával kap­csolatban sem egységes a vé­lemény. -A grémiumban kiderült, hogy nem az elnökség javasolta a névre szóló szavazást. A parlament elnöke csak megemlítette, hogy van ilyen lehetőség. A DBP, a KDM és koalíci­ónk szerint nem ez a legalkalma­sabb mód, mert bizonyos nyomást gyakorolna a képviselőkre. • Koalíciójuk nyilatkozata szerint csak akkor fogadják el a deklarációt, ha az tartalmaz­za a kisebbségek önrendelke­zési jogát, és az összes pol­gárt a szuverén állam alapjá­nak tekinti. - A frakciók elutasították javasla­tunkat, arra hivatkozva, hogy a nyi­latkozat megemlíti a kisebbségeket, és ez elegendő. Szerintük követelé­seinket az alkotmányba kellene be­építeni. Ezért ellenjavaslatunkat fel­olvassuk majd a pénteki ülésen, és ettől függően előreláthatóan nem tá­mogatjuk a deklarációt. Ha a parla­ment mégis elfogadná állásfoglalá­sunkat, de a deklaráció egy nemzet­államot hirdetne ki, akkor mi azt sem szavazhatnánk meg. -esi­LESZ PÉNZ A NYUGDÍJAKRA (Folytatás az 1. oldalról) tatást. Többek között megtudhattuk, hogy a szociális rászorultság foká­nak megítélését az emberekhez leg­közelebb álló önkormányzatok ha­táskörébe szeretnék helyezni, a családi pótlék kifizetését pedig a személyi jövedelemtől teszik majd függővé. Mindezek azonban még csak elképzelések, amelyeket a kor­mányprogram elfogadása után konkretizálnak. Megtudhattuk azt is, hogy még mindig a Tóketerebesi, Čadcai és a Dunaszerdahelyi járás­ban legmagasabb a munkanélküli­ség. Megoldásként a miniszterasz­szony egyik tanácsadója itt is a kis­és középvállalkozások fokozottabb támogatását javasolta. -tszl­VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. július 16-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Deviza Valuta Angol font 53,44 54,22 Francia frank 5,56 5,63 Német márka 18,75 19,02 Olasz líra (1000) 24,76 25,11 Osztrák schilling 2,67 2,70 Svájci frank 20,71 21,03 USA-dollár 27,85 28,27 BIZALMAT KAPOTT A MECIAR-KORMANY (Folytatás az 1. oldalról) jén Milan Kňažko, a külkapcsolatok minisztere oktatta ki őket. Szavaira Rózsa Ernő és Dobos László (Együttélés) is reagált. Milan Se­čanský (DSZM) elnökségi tag sajá­tosan értelmezte Farkas Pálnak (MKDM) a restitúció felülvizsgálásá­ról kedden mondott szavait. Úgy állította be felszólalását, mintha Far­kas Pál azt szorgalmazta volna, ad­ják vissza vagyonukat a grófoknak és báróknak, ami miatt szerinte a szlovák nép koldussá válna. - Nem engedjük meg, hogy a szlo­vákok idegeneknek érezzék magu kat hazájukban - hangsúlyozta, és nemzetközi megfigyelők meghívását szorgalmazta a szerinte nem létező problémák felülvizsgálására. Farkas Pál figyelmeztette képviselőtársát: szóba sem hozta az 1945 előtti idő­szakot, amivel Sečanský úr megvá dolta őt. Ö csak a kisemmizett ma­gyarok kártalanításáról beszélt. MEČIAR: BÖLCS KORMÁNYUK VAN Jóakarat kérdése a kormányprog­ramhoz való viszonyulás - ezzel a gondolattal nyitotta hosszú, több mint egyórás záróbeszédét Vladi­mír Mečiar. Megpróbálta kivédeni az előterjesztett program hiányossá­gait, mondván, nem enciklopédia, csak tézisekben sorolja fel az elkép­zeléseket. Nem felejtett viszont fi­gyelmeztetni, hogy a hibák egy ré­széért a volt kormánypártok képvi­selőit terheli a felelősség. - Alkossa­nak bölcs törvényeket - kérte a kép­viselőket és hozzátette: bölcs kor­mányuk már van. Ezután rátért az egyes pártok képviselőinek felszólalásaira, mond­ván, hogy a sok észrevétel mellett rosszakaratról tanúskodó bírálatok is elhangzottak. Sajnálatosnak ne­vezte, hogy így kell értékelni egyes magyar képviselők felszólalását is. Leszögezte, hogy az Együttélés és az MKDM nem lehet a magyar ki­sebbség képviselője; a kisebbsége­ket az állam képviseli, nem politikai pártok. Ezért az állam struktúrájá­ban olyan szerveket kell kialakítani, amelyek továbbfejlesztik majd jogai­kat. Megalázónak nevezte a nyelv­használattal kapcsolatban elhang­zott megjegyzéseket, amelyekre a DSZM nem is reagált. A kormány­nak kötelessége, hogy foglalkozzon a szlovák nyelv oktatásával a ma­gyar iskolákban, mert erre kötelezik a nemzetközi szerződések. Arra a következtetésre jutott, hogy azok a képviselők, akik ezt a kérdést bírálták, nem szeretik a magyarokat, mert meg akarják őket fosztani an­nak lehetőségétől, hogy a többség nyelvén kommunikáljanak. Az érvé­nyes törvényekre emlékeztette azo­kat, akik a déli járásokban a kitelepí­tés veszélyéről beszélnek. Elítélte az egyoldalú autonómiakövetelése­ket, hangsúlyozva, hogy az önkor­mányzatok már léteznek. - Tudjuk, hogy ezt Budapest kezdeményezi - mondta. Nem támaszthatnak aránytalan követeléseket - figyel­meztette a magyar képviselőket. Ez­zel összefüggésben megjegyezte, hogy a múltbeli sérelmek tisztázása a történészekre tartozik, a politiká­ban nem szabad ezekhez vissza­térni. A KDM képviselőit emlékeztette, hogy elvesztették a választók bizal­mát. Elmarasztalta politikusait, hogy nem terjesztettek elő megfelelő tör­vényeket az egyházra vonatkozóan, nem szervezték át a központi szer­veket és az államjogi rendezéssel kapcsolatos álláspontjuk is kifogá­solható volt. A DBP-nek azt vetette a szemére, hogy nincs világos irány­vonala, nem tudni milyen mértékben akar pártjával együttműködni. Nagy teret szentelt az államjogi rendezés kérdésének, hangsúlyoz­va, hogy 1928 óta egy politikai párt sem tett annyit Szlovákiáért, mint a DSZM. Szerinte Szlovákiát nem fenyegeti nemzetközi elszigeteltség, az Európa Tanács sem zárkózik el csatlakozása elől. Nincs más lehető­ség, mint a nemzetközi jogalanyiság kivívása. Ismét említést tett a cseh kormány titkos tervéről, amely a Szlovákia elleni intézkedések so­rát tartalmazza, s ezek, szavai sze­rint, a rasszizmus határát súrolják. Ha az új cseh kormány nem határol­ja el magát ettől a dokumentumtól, a szlovák fél nyilvánosságra hozza, hadd tudják meg a világban, hogy a kettéválás esetére a szlovák-cseh határon torlaszokat akartak emelni. A cseh félre hárította a felelősséget a szövetség esetleges széteséséért, mondván a DSZM több engedmé­nye ellenére meggyorsította a fejle­1 ményeket. Most a képviselőknek kell 1 dönteniük, mondotta, de Cseh-' országban nincs partner, aki a la-, zább szövetséggel egyetértene. Be­1 fejezésül egységre szólított fel min-' denkit, pártállásra való tekintet nél­kül, mivel Szlovákia csak igy állhat helyt az új feltételek között. A parlament határozatot hozott (104 igen, 14 ellen, 17 tartózkodás) amely értelmében a képviselők né­hány módosítással jóváhagyták a kormány programnyilatkozatát és bizalmat szavaztak Mečiar kabinet­jének. A magyar képviselők tartóz­kodtak. A szlovák parlament pénteken is­mét összeül, hogy döntsön a szuve­renitási nyilatkozatról. (csizmár-gágyor) KÖZLEMÉNY Tegnap a Magyar Kereszténydemokra­ta Mozgalom vezetősége a mozgalom pozsonyi irodájában fogadta a Polgári Demokrata Uniónak, majd .a szövetségi Zöldek Pártjának küldöttségét. Az MKDM folytatni kívánja kapcsolatait a szlovákiai demokratikus pártokkal és mozgalmak­kal, ennek érdekében megállapodtak a további együttműködés formájáról. Az MKDM sajtószolgálata „AUTONÓMIÁT AZ ÉRVÉNYES HATÁROKON BELÜL" (Folytatás az 1. oldalról) természetes joga van. Annál is in­kább, mivel Szlovákia, illetve Csehszlovákia részese azoknak a nemzetközi egyezményeknek, az ENSZ Alapokmányának, a helsinki dokumentumoknak stb., amelyek biztosítják az állampolgárok számá­ra az autonómiát, legyen az területi, kulturális vagy bármilyen más. Nem tudom, mi jelent meg a szlovák saj­tóban. Mi azt mondtuk: autonómiát az érvényes határokon belül. Nem hiszem, hogy ez sértené a szlová­kok nemzeti érzéseit. • Ezt a nyilatkozatot sokan Szlovákia belügyeibe való beavat­kozásként értékelték... - Én ebben semmiféle beavatko­zást nem látok. Nekünk is, Magyar­országon jogunk van állást foglalni a magyarság törekvéseivel kapcso­latban. Hiszen ugyanazoknak az eu­rópai folyamatoknak, szervezetek­nek vagyunk részesei, mint Szlo­vákia. Horn Gyula a találkozót követően rögtönzött sajtótájékoztatót tartott, ahol egyebek között elmondta: - Szó sincs arról, hogy Magyaror­szágon bármiféle komoly politikai erőnek területi követelései lenné­nek; mi maximálisan tiszteletben tartjuk Szlovákia önállóságát és te­rületi integritását. S nagyon sajnál­juk, hogy egyes cseh vezetők meg­próbálják szembeállítani Szlovákiát és Magyarországot, amikor azt nyi­latkozzék, hogy Szlovákiát Magyar­ország részéről veszély fenyegeti. Ezeket a vádaskodásokat közös ér­dekünk visszautasítani. A szlovák-magyar viszony alaku­lását illetően a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke két dolgot tart fontosnak: a tárgyalások folytatását, valamint hogy mindkét részről foglaljanak állást a szlovákiai magyarság jogainak érvényesítésé­vel kapcsolatban. - A magyar fél ezt már megtette - mondta Horn Gyula, s reményét fejezte ki, hogy a szlovák fél is megteszi. G. A. VÁCLAV HAVEL ÉS THOMAS KLESTIL TALÁLKOZÓJA A KÖLCSÖNÖS KAPCSOLATOKRÓL, AZ EURÓPAI HELYZETRŐL Václav Havel tagnap a židlochovicei kastélyban találkozott Thomas Klestil osztrák köztársasági elnökkel. Václav Ha­velt több mint 1500 környékbeli állampol­gár üdvözölte. Fél hétkor érkezett meg, s röviddel ezután találkozott az osztrák köztársasági elnökkel. Thomas Klestil első külföldi útjáról van szó azóta, hogy köztársasági elnökké választották. A megbeszélésen elsősor­ban a két szomszédos ország kapcsola­tainak fejlesztését és az európai helyzetet vitatják meg. A tárgyalások megkezdése előtt Thomas Klestil elmondta: Václav Ha­vellal Csehszlovákia jövőjéről is véle­ményt cserél majd. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi elnökök közül kí áll hozzá a legközelebb, elsősorban Václav Havelt említette. Hasonló a véleményük például az újonnan formálódó Európa népeinek együttélését illetően. Az együttélés leg­fontosabb értékének az emberi jogok tisz­teletben tartását tartja. A szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatokról kijelen­tette: a jövő biztosításához szükségünk van a szomszédokra. Az együttműködés alapja az emberi jogok tiszteletben tartá­sa és a demokrácia kell hogy legyen. Václav Havel nagyra értékelte, hogy az osztrák köztársasági elnök külföldiig épp Csehszlovákiába vezetett. - Meg vagyok győződve arról, hogy Thomas Klestil megválasztásával megerősödött Ausztria nemzetközi szerepe. Ezzel bő­vült Csehszlovákia és Ausztria kapcsola­tai elmélyítésének lehetősége, mondotta Václav Havel még a találkozó előtt. Lapzártáig nem érkezett hír a két köz­társasági elnök tárgyalásairól. A BONNI KORMÁNY TÖRTÉNELMI DÖNTÉSE AKADOZÓ BÉKETÁRGYALÁSOK LONDONBAN A bonni kormány tegnap úgy döntött, hogy harci egységeket küld a Szerbia és Crna Gora elleni ENSZ-szankciók teljesí­tésének ellenőrzésére. A Bayern torpedó­romboló és a haditengerészet három fel­derítő repülőgépe ma kezdi meg tevé­kenységét az Adriai-tengeren a NATO és a Nyugat-európai Unió tagországainak közös akciója keretében. E történelmi döntés szorgalmazói, Helmut Kohl kan­cellár, Klaus Kinkéi külügyminiszter és Volker Rühe védelmi miniszter szerint az egyesült Németországnak nagyobb fele­lősséget kell vállalnia a világpolitikai hely­zet alakulásáért. A német közvélemény nem egységes ebben a kérdésben, a szociáldemokraták (SPD) ellenzik harci egységek kiküldését a NATO-országok területén kívülre. Azzal érvelnek, hogy ez ellenkezik a jelenlegi német alkotmánnyal, s ezért azzal fenye­getőznek, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak. A kormány szerint szó sincs ilyesmiről, mivel a német egységek Olaszország felségvizein fognak tartóz­kodni és nem hatolnak be az egykori Jugoszlávia vizeire. A bonni külügymi­nisztérium nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az egész akció összhangban van az alaptörvénnyel, mert nem tengeri blokád­ról, hanem megfigyelő misszióról vah szó. Ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghir­detné a tengeri blokádot, akkor a német haditengerészetnek vissza kellene vonul­nia az Adriai-tengerről. Újabb béketárgyalások kezdődtek teg­nap Londonban a Boszniával szembenál­ló felek, a muzulmánok, a horvátok és a szerbek között. Lord Carrington, aki az EK nevében közvetít, tegnap elsőként Radovan Karadzsics-csal, a szerbek vezetőjével tárgyalt. Ezt követően Kara­dzsics újságírók előtt kijelentette: bele­egyezett abba, hogy szárazföldi folyosót nyissanak a Bosznia-Hercegovinába irá­nyuló humanitárius segélyek számára. Egy nappal a londoni találkozó előtt, kedden, az esti órákban Karadzsics azon­nali túzszünetre szólított fel. Nála szokat­lanul békés hangot ütött meg, amikor kijelentette, az elsó dolog, amit meg kell tenni, az a feltétlen tűzszünet, ezután pedig tárgyalásokra van szükség, ha kel, akár tíz hónapon keresztül is. Nem sza­bad, hogy folytatódjon a gyilkolás, a pusz­títás, a szenvedés. Úgy vélte, a szerbek, a muzulmánok és a horvátok egyaránt felelősek a Boszniában dúló háborúéit, s hogy ebben senki sem győzhet, mert mindenki csak veszít. Azt mondta, bármi­kor hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni ellen­feleivel. Javasolta egy „zöldvonal" létesí­tését az ENSZ-erók felügyelete melleit amely elválasztaná a harcoló feleket, úgy, mint egykor Bejrútban. A nagy kérdés csak az, hogy Kara­dzsics mennyire gondolta komolyan, amit mondott, nem pusztán propagandafogás-1 ról van-e szó. Mert Szarajevóban tegnap I reggel is folytatódott a háború, Meg I a muzulmánok lakta negyedekre hullottak I a rakéták és a tüzérségi gránátok. Megf-1 gyelók szerint nem kétséges, hogy I a szerb állásokból nyitottak tüzet. A Reu-1 ter hírügynökség azt jelentette, Szarajew I felé egyelőre pontosan meg nem haláro- I zott létszámú horvát katonai erők köze- I lednek, hogy bekapcsolódjanak a szerb I szabadcsapatok elleni küzdelembe. Mini I ismeretes, Horvátország és Bosznia-Her-1 cegovina megállapodást kötött a katonai I együttműködésről. A legkritikusabb I a helyzet a szerb fegyveresek által körül-1 zárt Gorazsde városban, ahol éjszaka I szünet nélkül folytatódtak a harcok. Londonból kaptuk este a hírt: a bosz-1 mai muzulmánok képviselóie, Haris Sill- j dzsic külügyminiszter a lord Carrington-1 nal folytatott megbeszéléseken elutasítói-1 ta, hogy a szerbekkel folytasson béketár-1 gyalásokat, s így már kezdetben kérdé-1 sessé tette a londoni békefórum jövójéL I Pedig megfigyelők szerint London leheti-1 séget adott volna a végleges túzszúnä I megteremtésére. A külügyminiszter ýj-1 ságírók előtt kijelentette: nem hajlani) | tárgyalóasztalhoz ülni gyermekek gyilko­sával. Hozzátette: a bosnyák kormány kész a békefolyamatban részt venni, óe ez nem kezdhető el mindaddig, amíg dä a háború és emberek halnak meg. ÜLÉSEZETT A SZÖVETSÉGI KORMÁNY KORREKTÜL ÉS KONSTRUKTÍVAN (Munkatársunktól) - Antonín Ba­udyš (KDU-CSNP) szerint konst­ruktív, Milan Čič (DSZM) szerint nagyon jó, Rudolf Filkus (DSZM) szerint korrekt, Miroslav Macek (PDP) szerint normális a szövetségi kormány üléseinek a légköre - de­rült ki tegnap késő délután a szövet­ségi kormány második ülését követő sajtótájékoztatón. A kormány alelnö­kei után Jan Stráský (PDP) minisz­terelnök is válaszol* a sajtótájékoz­tató vége felé elhangzott kérdésre: „Egyelőre belső szervezési problé­mák megoldásával és általános kér­désekkel foglalkozunk, és én úgy vélem, hogy az előttem szólók talá­lóan jellemezték az üléseink légkö­rét" - mondta. A szövetségi kormány tegnapi ülésének témájául azok a megjegy­zések, illetve módosító javaslatok szolgáltak, melyeket a Szövetségi Gyűlés bizottságainak képviselői fűztek a kormány programnyilatko­zatához. A kormányfő elmondta, hogy az egyik leggyakrabban ismét­lődő megjegyzés az volt, hogy a programnyilatkozatban kimondot­tan háromhónapos időtávlatról van szó. „Sokadszor ismétlem: ez nem azt jelenti, hogy a kormány csak három hónapig akarná betölteni a szerepét. Ez. a három hónap a PDP és a DSZM közötti politikai egyezménybe foglaltak alapján ke­rült a programnyilatkozatba" '- hangsúlyozta Jan Stráský, majd hangot adott annak a meggyőződé­sének is, hogy a programnyilatkoza­tot, melynek megvitatása a Szövet­ségi Gyűlés kamarái ma kezdődó második együttes ülésének a nap-1 rendi pontjai között szerepel, jóvá fogják hagyni a képviselők. (klukaj

Next

/
Oldalképek
Tartalom