Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)
1992-07-15 / 165. szám, szerda
KALEIDOSZKÓP . ÚJ SZÓ, 1992. JULIUS 15. iket. Hát így ségemet. Ezek addig kell élig valamelyik izza meg a ragjobban a szíRozália aszkám után. Már re nem láttam n van két teleiikerül beszélnk egymást, jutóbb? - kérés azonnyomtapintatlansáönnybe lábadt gyengeségét, t a kirakós jáizzanak, hogy idja a férfi. Huly munkájának :uk odaát. Egy ett családi háKi tudja, most otthonunkban, tam a Dunán. 1500 márkát ta, midenünk egyik napról szakadtak letsgnagyobb érett ház, a kemegteremtett emberi élet. rencsések vaincs halottunk, ított hozzátartt élő szerenjének. ÓDY VILMOS (Folytatjuk) MAGANKÉZBEN A GÖMÖRI MALOM A nagyprivatizáció első hullámába besorolt gömöri malomnak július elsejétől új gazdája van. Két közgazdász, tudovít Sucháč és Milan Hlavko nyújtotta be azt a konkurens privatizációs tervezetet, mely végül is leginkább tetszett az illetékes minisztérium bírálóbizottságának, s így a többszáz munkást foglalkoztató gyár egyenes ágon került eladásra. A malmot, mely szlovákiai viszonylatban ' a harmadik legnagyobb ilyen "termelőegység, 107 millió koronáért vásárolta meg a két mérnök által létrehozott korlátolt felelősségű társaság. A termelés irányításával Tinta Jánost, az eddigi igazgatót bízták meg. A termelés első embere mondta el, hogy az üzem a költséges karbantartási munkák elvégzése mellett is nyereséggel zárta az első félévet. Létszámcsökkentést a második félévben sem eszközölnek, annál is inkább, mivel a hamarosan induló gabonafelvásárlás számukra is fokozott igénybevételt jelent, nem beszélve arról, hogy a termelés kibővítése mellett új termékek gyártását is tervezik. Fontosnak tartják az elkövetkezőkben a gyár kapacitásának jobb kihasználását, a külföldi és belföldi piacok jobb feltárása mellett a hatékonyabb termékértékesítést és a nagy haszonkulccsal dolgozó közvetítő szervek kiiktatását. Azt már én teszem hozzá, hogy terveik sikeres megvalósításának a minőségi kenyérgabona az egyik alapleltétele. A termelők visszajelzései szerint azonban — a jelentős adósságterhek miatt — ők is alacsony felvásárlási árakat szabtak, így lélő, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok nem náluk értékesítik majd gabonájukat. Hogy mi lesz a vége a kőtélhúzásnak, és milyen kompromiszszumok születnek majd az üzleti érdekszférában, illetve hogyan alakul a magánkézbe került gömöri malom sorsa? Ezekre a kérdésekre a közeljövő adja meg a választ. (pl) OLYAN MINT A TÖBBI, MÉGIS MÄS Első látásra ez a falu olyan mint a többi. Szelíd dombocskák ölelésében búvik meg a Fülek, Rimaszombat és Losonc alkotta háromszögben. A városok közelsége ugyan előnynek számít, viszont a helyi gondok orvoslásához ez kevés. Nemrég Štefan Kruľiak úrnak, volt parlamenti képviselőnek köszönhetően Nagydarőc nevével a közvélemény is megismerkedhetett. A honatya, aki egyébkánt a KDM színeit képviselte, azt nehezményezte, hogy Nagydarőcon, ahol szerinte a lakosság negyven százaléka szlovák nemzetiségű (a valóságban a 641 lakos közül 131 szlovák), két éve nem volt szlovák nyelvű istentisztelet. A községi önkormányzat azonnal megtárgyalta az ügyet és kérte a képviselőt: korrigálja tévedéseit. Végül kiderült, hogy a képviselő úr tévedett, mert Ipolyvilkóvel keverte össze Nagydarócot. SZAKALLAS EPITKEZES A lakosok tele vannak panaszszal. Még most sincs vezetékes ivóvíz ós szennyvízcsatorna a faluban, de még a ravatalozó is hiányzik. Munkanélküliek persze vannak, különösen azóta, amióta a füleki Kovosmalt csődöt jelentett. Sokan méltatlankodnak a községi hivatallal szembeni telken álló falak miatt is, azt mondják, ebből sohasem lesz óvoda. Kiss Józsefnek, a 650 lelket számláló falu polgármesterének nem kellett magyaráznom a lakosok panaszait, mindjárt a szemközti látvány magyarázatával kezdte: — Ezért az óvodáért még elődeim taposták a volt járási nemzeti bizottság lépcsőit és jó pár évvel ezelőtt sikerült besoroltatniuk a Z akciós építkezések közé. Én 1986-tól vagyok hivatalban ós igaz, hogy a kezdésnél ón intéztem a munkálatokat, de azóta sokat változott a helyzet. Amikor megkaptuk az építkezési engedélyt gyorsan ki kellett meríteni a rendelkezésünkre álló pénzkeretet. Megvettük a panelokat ós rákövetkező évben hozzá is fogtunk az építkezéshez. Az alapok elkészültek ós egy-két panel felállítása után azonban megálljt parancsolt az élet: megszűntek a központi dotációk és a Z akciós építkezések. Jelenleg elsősorban pénzkérdés a munkálatok folytatása. Sajnos, a polgárok csak azt látják, hogy nem épül tovább, azt már nem értik meg, hogy egyszerűen nincs miből. Hozzávetőlegesen öt millió kellene ahhoz, hogy az eredeti tervek szerint elkészüljünk vele. Arra gondoltunk, hogy átalakítjuk az épületet: csak egyszintes és egy tantermes óvodát építenénk. Ehhez már csak mintegy 500 ezer koronára lenne szükségünk, ami reális összegnek tűnik. FALUNÉZŐBEN A HELYETTESSEL Magasan járt a nap, amikor Urbán Béla alpolgármesterrel falunózőbe indultunk. Pár száz méter után épülőfélben lévő családi házak mellett vitt el az utunk. — Ezeket még akkor kezdték építeni a fiatal házasok, amikor az a bizonyos 150 ezer koronás állami hozzájárulás létezett — kommentálta kísérőm a látványt. — Jelenleg hót családi ház épül a faluban, ami nem sok, de nem is kevés, hisz itt sem rózsás a családok anyagi helyzete. A falu központjában a római katolikus templom dominál. A Losonc, Fülek ós Rimaszombat felől érkező autóbuszok itt adnak nap mint nap randevút egymásnak. A templom körüli tér közelségében vannak a helyi vállalkozók üzletei is. — Sajnos, egyelőre csak a vendéglátóiparban vállalkoznak a helybéliek, — világosít fel kísérőm. — Községünkben van egy maszek élelmiszerüzlet, két vendéglő, egy fagylaltos ós egy cipőt, textilárut és bőrdíszműárut kínáló losonci üzletes. Ez kevés, szeretnénk, ha többen vállalkoznának ós szolgáltatásokkal is megpróbálkoznának. Persze az lenne az igazi, ha esetleg kisüzemek, társulások is beindulnának ós másokat is tudnának foglalkoztatni, nemcsak a családtagokat. Nálunk is vannak munkanélküliek, mi is foglalkoztatási gondokkal küzdünk. A lakosok főleg a füleki Kovosmaltban és a helybéli szövetkezetben dolgoznak, illetve dolgoztak. A községi hivatal melléküzemágában kilenc embert foglalkoztatunk, de növelni szeretnénk számukat. Falazóelemeket gyártunk tufából, de most ennek sincs keletje, így jalenleg idehaza építjük a ravatalozót. A közeljövőben Guszonán és Alsőhegymegen is mi építjük majd ezt a fontos létesítményt. Visszakanyarodva a községi hivatal épületéhez, a magyar tanítási nyelvű alapiskola épülete mellett is elhaladunk. Kísérőm örömmel informált arról, hogy ha nem is duzzadnak az osztályok, de azért van annyi gyerek, hogy továbbra is fennmaradjanak a felső tagozat osztályai is. VEZETEK MAR VAN, GÁZ MÉG NINCS Az irodák hűvösében Balázs Máriától, aki képviselőként is, alkalmazottként is a hivatal és a falu gondjainak-bajainak jó ismerője, a gondokról hallok: — A faluban mindössze három kútban van ivóvíz, de ezen egykönnyen nem tudunk változtatni. A vezetékes ivóvíz csövei már Bozitáig érnek, de ez még elég távol van tőlünk, ezért nem is kérvényeztük az állami hozzájárulást, illetve a körzeten belül lemondtunk róla Perse ós Egres javára. A végeredmény? ők nem kaptak egy fillért sem ós mi sem léptünk előre. Az biztos, hogy egy-két éven belül itt nem lesz vízvezeték. — Másik tragikomédiánk a gázvezeték esete — veszi át a szót Kiss József polgármester. — Annak idején úgy egyeztünk meg: a vizet a községi hivatal, a gázt a szövetkezet vezeti ba a faluba. Nekünk ez nem sikerült, de a szövetkezetnek sincs oka az örömre. Saját költségén megépítette a gázvezetéket Sávolytól egészen a szárítóig. Most pedig nem használhatja. Régi jó szokás szerint a vezeték ingyen a gázmüvek fennhatósága alá ment át. A jelenleg gondokkal küszködő szövetkezetnek 3 millió 800 ezer koronája fekszik benne, az összeget jogosan kéri a gázmüvektől. Reméljük, a kötélhúzás köztük hamarosan bevégződik, annál is inkább, mert jó lenne már itt tudni a gázt a faluban ós olyan terveket szőni, hogy esetleg további fogyasztókat is rákapcsoljunk a vezetékre. Első látásra ez a falu is olyan mint a többi. A szelíd dombocskák ölelésében viszont úgy éreztem, kissé nyugtalan, feszült a légkör. Joggal, itt is olyan körülmények között szeretnének élni az emberek, mint ahogyan az számtalan helyen már hétköznapi valóság. POLGÁRI LÁSZLÓ e veszett oda" iyelven beszél jr Éttermet, bárt, bisztrót, üzemi étkezdét akar berendezni? A szükséges berendezésekkel az Ön rendelkezésére áll az ALBA Horovice. Mosogatógépek Gáz- és villanytűzhelyek Sütők Villanykemencék Villanyfőzőkazánok Habverők és dagasztógépek Csatlakozó gépek Etelkihordó kocsik Kiskonyha-berendezések Villany- és gázfőző zsámolyok Megrendelésre rozsdaálló asztalokat, polcokat, mosogatókat stb. is szállítunk. A szállítási határidőről és az árakról a szükséges tájékoztatást a 0316/2311-es és 0316/2409-es telefon-, illetve a 0316/3210-es faxszámon nyújtjuk. UP-1321. Hirdessen az Új Szóban! <r =\ Szlovákia magyar lakta falvaiból 1946/47 telén több mint hetvenezer embert deportáltak Nyugat-Csehországba, az egykori Szudéta-vidékre. Azokat, akik nem tagadták meg magyarságukat. Akik szolgasorsban is hűek maradtak őseikhez, anyanyelvükhöz, akiket hitükben, meggyőződésükben nem tudtak megnyomorítani... Kálváriájukat eleveníti föl Ujváry Zoltán dokumentumregénye, a SZÜLŐFÖLDÖN HONTALANUL. MOST JELENT MEG MÁSODIK KIADASBAN. M Olvassa el On is ezt a tanulságos könyvet! Kapható a Csemart boltjaiban, könyvesboltokban, magánterjesztőknél, valamint a szepsi Püski könyvesboltban. Ára: 29 korona Utánvétel megrendelhető az Új Szó szerkesztőségében (819 15 Bratislava, Pribinova 25). A postai költség felét mi fizetjük! UXT2Z2