Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-06 / 132. szám, szombat

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK A LEGDURVÁBB LÉLEKTANI HADVISELÉS FOLYIK ELLENÜNK vagy pedig az, hogy ezt a háborút elvesz­tette? Véleményünk szerint a szerb ellen­zék igazából azt rója fel Milosevicsnek, hogy nem nyerte meg a háborút. Ami az új tömörülést illeti, e pillanatban nagyon nehéz ítéletet alkotni róla. Azt tartjuk, a magyarságnak támogatnia kell a de­mokratizálódást szorgalmazó szerb erő­ket mindazokban a kérdésekben, ame­lyek a globális demokráciát érintik. De ez nem jelenti azt, hogy a magyarság problé­máinak a megoldását illetően várakoz­nunk kell. A kisebbségi kérdést most rendezik Brüsszelben és nekünk most kell ott lennünk. Sajnos, a szerb társadalom lépéshátrányba került az európai folya­matokhoz viszonyítva. És mi a magunk számára kárt okoznánk, nekik pedig nem segítenénk, ha a saját problémáinkat nem tűznénk napirendre. • Megítélésem szerint a vajdasági magyarságnak nincs olyan nagy lehe­tősége arra, hogy bekapcsolódjon, mondjuk, a béketárgyalásokba. -Annyit tudok mondani, hogy külföldi kapcsolataink révén a vajdasági magyar­ság problémája ott lesz a brüsszeli aszta­lon."Az albánok és a muzulmánok gondja­ival együtt. A VMDK elnökének, Ágoston Andrásnak a külföldi útja során erre meg­nyugtató ígéretet kaptunk. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy Ágoston András a napokban Párizsban vesz részt egy olyan megbeszélésen, amelyen egy asz­talhoz ül lord Carringtonnal, Hans-Diet­rich Genscherrel és még néhány olyan emberrel, akiknek szavuk van az új euró­pai konstellációk kialakításában. • Nemrégiben olvastam Nenad Csanaknak, a vajdasági Szociálde­mokrata Liga elnökének eléggé hát­borzongató nyilatkozatát arról, misze­rint a mostani szerb rezsim már kidol­gozta a forgatókönyvét annak, miként terjesszék ki a konfrontációt Horvátor­szág és Bosznia után a Vajdaságra is. Ő sok mindent felsorolt, az összetűzé­sek kiprovokálásától az utcai bariká­dokig. Az egésznek a célja: menekü­lésre kényszeríteni a vajdasági ma­gyarságot, hogy az ö házaikba telepít­hessék a szerb menekülteket. Mi a vé­leménye, reális az ilyen veszély? - Szerintünk Csanak úr két kérdésben nem lát világosan. Egyrészt azt szorgal­mazza, hogy a Vajdaságban, az ideérke­ző menekültek számára táborokat kell építeni, és rendezni a státusukat ahhoz, hogy ne alakuljanak ki konfliktushelyzetek a magyarok és a szerbek között. Azt mondta, a menekültek problémáinak ren­dezése magyar szempontokat is érint. Szerintünk nem a menekültek Státusát kell rendezni, hanem a háborút kell abba­hagyni Boszniában, hogy ne legyenek menekültek. Tudom, nem népszerű a me­nekültek ellen fölszólalni, hiszen ismerjük keserves helyzetüket. De nem látjuk indo­koltnak - a helyzetükkel kapcsolatos min­den tragédia ellenére sem hogy most a menekülteket magyar többségű köz­ségekbe telepítsék, mert ez a terület etni­kai magváltoztatásához vezet, amit az ENSZ dokumentumai is tiltanak. A másik dolog: magyar-szerb konfliktusokhoz, fegyveres összetűzésekhez nincsenek meg a feltételek, a magyarok teljesen fegyvertelenek. A magyarok mögött nem áll hadsereg. Itt, ha valamire sor kerül, az csak az lehet, hogy a magyarokat elkez­dik gyilkolni. Ezt világosan ki is mondtuk a nemzetközi testületek előtt. Nálunk nem olyan a helyzet, mint más területeken, ahol minden fél fel van fegyverezve. A magyaroknak nálunk semmi esélyük sem lenne egy fegyveres konfliktusban. • Én ezt értem, mégis megismét­lem, létezik-e az említett veszély, az, hogy a magyarság kitelepítésére men­jen a játék? - Jelenleg a legdurvább lélektani had­viselés folyik a magyarok ellen, maga a fizikai megtorlás szórványos. Ez azt jelenti, a háborús propaganda szintjén LUSZTRÁCIÓS BOTRÁNY LENGYELORSZÁGBAN BELEBUKOTT AZ OLSZEWSKI-KABINET BUSHNAK SEM KÖNNYŰ (Folytatás az 1. oldalról) • On hogy látja Milosevics jövőjét? - Egyértelmű: magában a szerb nem­zetben kell lejátszódniuk bizonyos folya­matoknak ahhoz, hogy Szerbiában a helyzet rendeződjön. A szerbek jelenleg a kollektív neurózis állapotában vannak. Fölszították a szerb nacionalizmust, még annak idején, az úgynevezett memoran­dum-koncepió kidolgozása Során, s ezt próbálta meg a politikai vezetés inštru­mentálni céljainak elérése érdekében. Ez vezetett a szerb nemzettestnek egy olyan mértékű bomogenizálásához, amely most megakadályozza a belső pártosodást, pluralizálódást és ezzel együtt a demok­ratizálódást. Csak azt mondhatom, e problémákat maguknak a szerbeknek kell megoldani. A VMDK mindig az euró­pai trendeket követte, ilyen álláspontot képviselt minden ügyben, így a háború kérdésében is. • Vagy két héttel ezelőtt a szerb értelmiség kezdeményezésére egy frontszerü mozgalom jött létre, amely tömöríti a legfontosabb szerb ellenzéki pártokat is. Milyennek tartja ezt a moz­galmat és van-e vele a VMDK-nak kap­csolata? . - A korábbi ellenzéki politikai formáci­ókról nincs jó véleményünk. A politikai porondon megjelent szerb pártokra nem volt jellemző a toleráns magatartás a ki­sebbségekkel szemben. A Vuk Drasko­vics-féle megújhodási mozgalom, vagy a Micsunovics-féle Demokrata Párt a nemzeti kizárólagosság kérdésében még nacionalistább álláspontot képviselt, mint az uralkodó párt. Például e két párt szorgalmazta a parlamentben a magyar középiskolák megszüntetését. Mi több­ször rámutattunk, hogy igazi szerb ellen­zék lényegében nincs. Azt a kérdést kel­lene ugyanis tisztázni, mi a lényege a Mi­loseviccsel való konfliktusuknak. Az, hogy Milosevics háborúba vitte az országot, Lengyelországban megbukott a harmadik nem kommunista kor­mány is, ráadásul a kommunista rendszer felett aratott győzelem har­madik évfordulójának napjaiban. Hi­szen 1989 júniusában tartották az első, félig szabad parlamenti válasz­tásokat, amelyekből a Szolidaritás került ki győztesen. A lengyel parlament tegnapra vir­radóra, éjfél után egy órakor hívta vissza Jan Olszewski kabinetjét, amely azonban az új kormány meg­alakulásáig el fogja látni hivatalát. Walesa erre vonatkozó javaslatát a szejm 263:109 arányban fogadta el. Olszewski éjszakai televíziós be­szédében úgy vélekedett, azért bu­kott meg, mert megpróbált leszámol­ni a kommunista múlttal. Azt mond­ta, abban tévedett, hogy nem sietett a debolsevizálással és lusztrációval, hiszen azt akarta, hogy létrehozzák a kompromittált egyének távozásá­Rio de Janeiróban tegnap folyta­tódott a környezetvédelmi világkon­ferencia, amelyen megemlékeztek a környezetvédelmi világnapról. Az ENSZ ökológiai programja a napok­ban jelentetett meg egy publikációt, amely többek között megállapítja: minden évben 65 millió tonna hulla­dék szennyezi be a tengereket és óceánokat; tavaly az emberiség 5,7 milliárd tonna széndioxiddal szeny­nyezte be a levegőt; évente 8 millió hektár termőföld válik sivataggá vagy terméketlen területté; 1970 és 1990 között a Föld lakóinak száma 1,6 milliárddal növekedett és a szá­mítások szerint a következő két évti­zedben további 1,7 milliárddal nö­vekszik; a fejlődő országok nagyvá­rosaiban élő mintegy 244 millió em­ber nem jut hozzá egészséges víz­hez; egy amerikai hetvenszer annyi vizet fogyaszt, mint egy ghanai ál­lampolgár. nak ésszerű, fájdalommentes me­chanizmusát. A kormány lényegében a lusztrá­lások körül kialakult botrány miatt kényszerült távozásra. Hogy milyen messzire mentek ez ügyben, azt a csütörtöki parlamenti vita is érzé­keltette. A képviselőket szinte sok­kolta az az állítás, amely szerint Lech Walesa is együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel. E nyilvánvaló képtelenségre Walesa azzal reagált, hogy elnevette magát. Amikor az államfő belépett az ülés­terembe, a honatyák üdvrivalgással köszöntötték. A szejm alelnöke pe­dig elrendelte, hogy a Walesa besú­gó voltáról szóló szavakat töröljék a jegyzőkönyvből, mert sérti az ál­lamfői méltóságot. Walesa tegnap Waldemar Paw­lakot, a fiatal, 32 éves parasztpárti politikust javasolta a miniszterelnöki tisztségbe. Al Gore amerikai szenátor a riói csúcson mondott beszédében világ­méretű ökológiai Marshall-tervet ja­vasolt. A szenátor szerint ennek a tervnek öt stratégiai célja van: a Föld lakosai számának stabilizálá­sa; az olyan új technikák és techno­lógiák fejlesztése, amelyek lehetővé teszik a gazdasági fejlődést anélkül, hogy károsítanák a környezetet; a diákok, tanárok és szülők környe­zetvédelmi nevelését célzó világmé­retű program; a gazdasági szabá­lyok megváltoztatása; új nemzetközi megállapodások, amelyek teljesen új alapra helyeznék az emberek vi­szonyát a Földhöz. Gore elgondolása szerint az új Marshall-tervből nem szabadna ki­hagyni egész földrészeket, mint ahogy az eddig történt, például Afri­kával és Latin-Amerika jelentős ré­szével. George Bush amerikai elnök csü­törtöki fehérházi sajtóértekezletén felszólította a törvényhozás tagjait, hogy támogassák azt az alkot­mánykiegészítést, amely tiltaná az állami költségvetés deficitjét. Ezzel reagált arra a bírálatra, amely a sze­mére veti, hogy a helytelen gazda­sági döntések következtében növek­szik az USA eladósodottsága. A költségvetési hiány jelenleg hoz­závetőleg 400 milliárd dollárt tesz ki. Az Egyesült Államok olyannyira el­adósodott, hogy egy négytagú csa­ládra átlag évi 65 ezer dollárnyi összeg jut. Bush terve szerint öt éven belül fel kellene számolni a de­ficitet, s azt követően szigorúan ki­egyensúlyozott lenne az amerikai egyértelműen arra szeretnék kényszeríte­ni a magyarokat, hogy hagyják el a Vajda­ságot. Elég, ha Seselj csetnik vajda kije­lentéseire emlékeztetek. A fizikai fenye­getés említett szórványos esetei például: Törökkanizsán a VMDK helyi szervezete alelnökének házába kézigránátot dobtak be, vagy Veprődön a VMDK elnökének házára éjszaka tüzet nyitottak. Mindkét eset egy nappal a választások előtt tör­tént, tehát ezt igen durva választási pro­pagandának is minősíthetnénk. Ezek a konkrétumok, a mi műfajunk nem a jó­solgatás. • On, mint szerbiai állampolgár, mi­ként éli meg az utóbbi napok esemé­nyeit? Mi az utca emberének a vélemé­nye a nemrég bevezetett szankciókról? - Épp most tették elém az egyik Újvi­déken megjelenő szerb lapot, a Radikális Párt kiadványát, amely megkérdőjelezi, hogy én személy szerint Szerbia állam­polgára vagyok-e. Mert a Magyar Rádió­nak azt nyilatkoztam, hogy Magyarország úgy járjon el, ahogy az számára a legjob­ban megfelel és ne távolodjon el Európá­tól. Természetesen a szankciókról van szó, arról, hogy ez egyetemes magyar érdek is, mi nem akarjuk felvállalni a túsz­szerepet, és Magyarországnak ez ügyben ne kelljen örökösen arra gondolnia, hogy lépését a vajdasági magyarság megsinyli. Én magánemberként is minden olyan in­tézkedést, amely a háború befejezését szolgálja, csak támogatni tudok. És ha az ilyen intézkedéseket személyesen is megsínyli az ember, azt szintén viselni kell. A szankciók következményei már most súlyosak. Nálunk az emberek 30-35 márkás bért kapnak. A benzinért sorban kell állni, mind kevesebb az alapvető élelmiszer is. De nem sorolom, inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy a szerb társadalom eléggé patriarchális és nehéz zsarolni bizonyos civilizációs értékek megvonásával. Ez egy sajátságos hely­zet. Hogy az emberek meddig tűrik ezt, azt nem tudom megjósolni. • Köszönöm a beszélgetést. MALINÁK ISTVÁN költségvetés. Meg kell jegyezni, a CNN kivételé­vel minden nagy tévétársaság boj­kottálta a sajtókonferenciát, attól tartva, hogy az elnök azt a saját választási kampányára használja ki. Kérdésekre válaszolva Bush nem adott feleletet arra, hajlandó lenne-e párbeszédet folytatni Ross Perot­val, aki független jelöltként indulni kíván az elnökválasztáson. Az elnök hiába húzódozott, az újságírók kér­déseinek a fele mégiscsak Perot-ra vonatkozott. Igaz, Perot hivatalosan még nem jelentette be indulási szán­dékát, de ez a sajtóértekezlet is igazolta, hogy a multimilliomos szándéka mekkora belpolitikai viha­rokat kavart. SPORT 1992. J UNIUS 6. NÉHÁNY SORBAN T egnapra virradó éjszaka áz amerikai Kongresszus képviselőháza jóvá­hagyta az atomrobbantási kísérletek egyéves betiltásáról szóló dokumentumot azzal a feltétellel, hogy a volt szovjet köztársaságok továbbra is betartják az erre vonatkozó moratóriumot. A 274 mil­liárd dolláros katonai költségvetési terve­zet megvitatásának keretében 237:167 arányban hagyták jóvá a vonatkozó doku­mentumot. O slóban tegnap az Észak-atlanti Együttműködési Tanács üiésén ta­lálkoztak a NATO-tagországok és a kelet­európai államok külügyminiszterei. A 29 résztvevő aláírta azt a megállapodást, amely megnyitja az utat az európai ha­gyományos fegyverek korlátozásáról szó­ló sze^ődés megvalósításához. A FÁK nyolc országa ezzel magára vállalta azo­• kat a kötelezettségeket, amelyek a Varsói Szerződés és a NATO között 1990-ben aláírt szerződésből hárultak az egykori Szovjetunióra. B elgium elengedte a 9,6 milliárd belga frankos lengyel adósság felét. Az összeg maradék részét Lengyelország a következő 15 év során törleszti Bel­giumnak. Róbert Urbain belga külkeres­kedelmi miniszter ezt a döntést a lengyel néppel szembeni barátság és szolidaritás gesztusaként értékelte. I rak előterjesztette a „teljes, végleges és komplett" jelentést az összes hadi­ipari programjáról. Ezt az ENSZ-ellenőrök közölték, akik kilencnapos iraki látogatá­suk után megérkeztek a bahreini Mana­mába. Dimitri Perricos, az ENSZ-misszió vezetője tájékoztatta az újságírókat, hogy csütörtökön kapták meg az iraki nukleáris, vegyi, biológiai és ballisztikus arzenálról szóló jelentést. A több kilogramm súlyú dokumentumot még tegnap a New York-i ENSZ-központba vitték. O_idoni biztonsági források közlé­Ofcse szerint tegnap ismét izraeli re­pülőgépek lőtték a palesztinok állásait Dél-Libanonban. Huszonnégy óra alatt ez már a második izraeli támadás volt a Szi­don környéki területek ellen. Szemtanúk szerint a repülőgépek rakétákat lőttek ki a Népi Front Palesztina Felszabadításá­ért nevű szervezet állásaira Ain Hilva menekülttáborban. Eddig nem tudni, há­nyan vesztették életüket, /•v _ ütörtökön az orosz parlament jó­VsO váhagyta a törvényt az Oroszor­szági Föderáció keretében, az Észak­Kaukázusban fekvő Ingus Köztársaság létrehozásáról. A parlament csaknem egy év elteltével reagált arra a tényre, hogy a hajdani Csecsen-lngus Autonóm Köz­társaság területén kihirdették az Oroszor­szágtól független csecsen államot. A tör­vényt az állami különbizottság felügyelete alatt az átmeneti időszakban, azaz 1994 márciusáig kellene megvalósítani, ám a dokumentumot még jóvá kell hagynia a szuperparlamentnek, az Oroszországi Föderáció népi képviselői kongresszu­sának. A Szánkéi Simbun című tokiói napilap szerint Jang Sang-khun kínai elnök elpletykálta Kaifu Tosiki volt japán kormányfőnek, hogy legutóbbi phenjani látoga­tása során mit is válaszolt Kim Ir Szen, a KNDK nagy vezére arra a kérdésre, mit tenne akkor, ha kirobbanna az atomháború. Nos, azt válaszolta, hogy bebújna egy lyukba. ,,Ha az egész világ összedűlőben lenne, be kell búj­ni egy lyukba, ahonnan csak azután szabad kimászni, ha már elmúlt a veszély" - jelentette ki Észak-Korea legfelsőbb veze­tője. PAVAROTTI DILEMMÁJA FOGYNI VAGY ÉNEKELNI? Drámaian fejeződött be szerdán Luciano Pavarotti koncertje a brit Sheffieldben, ahol az olasz opera­énekes mintegy 11 500 rajongója gyűlt össze. Pavarottinak már a kon­cert elején problémái voltak a hang­jával, végül kénytelen volt idő előtt távozni a színpadról. A világhírű te­norista, aki Nagy-Britanniában rend­kívüli népszerűségnek örvend, a koncerten és az azt követő banket­ten biztosította rajongóit, amint jobb formában lesz, megismétli a koncer­tet. A brit sajtó máris találgat: vajon Pavarotti kudarca nem függ-e össze a fogyókúrával, amelynek az 59 éves és ma már csak 73 kilós nép­szerű énekes alávetette magát. AMERIKAI JAVASLAT RIO DE JANEIRÓBAN VILÁGMÉRETŰ ÖKOLÓGIAI MARSHALL-TERV O slóban az Európai Közösségek külügyminiszterei gyorsan összedug­ták a fejüket, hogy megtárgyalják a dán „nem" következtében kialakult válsághelyzetet, s a lassan múló sokk után kigondoljanak valami okosat. Az elnöklő Pinheiro portugál külügyminiszter „világos politikai nyilatkozatot" követelt, jelezve, hogy a dánok azért mégsem béníthatják meg Európát. Nos, elégedett lehet, mert valóban világos, egyértelmű határozat született. Az EK-tagok akár Dánia nélkül is folytatják a maastrichti szerződés ratifikálási folyamatát - döntöttek egyhangúlag az egybegyűltek. Szép szándék­nyilatkozat, de mi lesz, ha a folya­mat megtorpan? Ha a referendumra váró írek is netán a dánok példáját követik, attól tartva, hogy az európai óriások elnyelik a kicsiket. Ha úgy érzik, á kis országokat megfosztják szabad döntési lehetőségüktől, s rákényszeríthetik olyan politi­kai és katonai lépésekre, amelyeket nem szívesen tennének meg. Mi lesz akkor, ha majd többen is úgy vélik, hogy Dávidnak győznie kell Góliát fölött? Egyelőre nem tudni, milyen hatása lesz a dán döntésnek az EK egyes országaiban. Még a maastrichti szerződést oly nagy vehemenciával propa­gáló Németországban sem, ahol már szintén referendumról pusmognak. Franciaországban pedig Mitterrand elnök még szerdán kihirdette a népsza­vazást. Igaz, mind EÍonn, mind Párizs kategorikusan kijelentette: az európai unió útját fogják járni, ha törik, ha szakad. Akkor viszont mi a csudának a referendum? A pénzügyi uniót eleve elutasító különutas Nagy-Britannia szintén viharos napok elébe tekint. Már most nyilvánvaló, hogy elkerülhetetlenek a heves parlamenti csatározások, hiszen az alsóház konzervatív képviselőinek cso­portja máris lázadozik, követeli a dokumentumok ratifikálásának elhalasztá­sát. És ezúttal is - csakúgy, mint a maastrichti csúcs előtt - az ugyancsak euroszkeptikus liberális honatyákban találtak szövetségesekre. Mások, a kevésbé szkeptikusok a népszavazást tartják „fair" megoldásnak. Bizonytalanná vált a helyzet, s ezáltal bonyolódnak az összefüggések is. Dánia számára nyitva maradt a kiskapu, melyen Poul Schlüter kormányfő, szánva-bánva az elutasító döntést, már-már be is lépne. Csütörtök esti tévényilatkozatában nem zárta ki annak lehetőségét, hogy újabb referendu­mot írnak ki Dániának az EK-hoz fűződő viszonyáról. Ennek azonban az a feltétele, hogy a kapcsolatokat teljesen „más alapokra" helyezik. Minden jel szerint a tizenkettek most jó ideig saját gondjaikkal, problémáikkal lesznek elfoglalva, s félő, hogy az EK nagykapuján kopogtató országoknak, ezek után, még tovább kell majd várniuk a bebocsáttatásra. URBÁN GABRIELLA DÁN LÁZADÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom