Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-04 / 130. szám, csütörtök

1992. JÚNIUS 4. HAZAI KÖRKÉP 4 TITKOS IRATOK: ITT AZ ELLENSÉG, HOL AZ ELLENSÉG? Ugyancsak tanulságos olvasmány az ŠtB XII. ügyosztályának jelentése a belsó ellenség 1989. első negyedévi tevékeny­ségéről, illetve a várható fejleményekről. A jelentés ötödik részét közölte tegnap a Slovenský denník. A belső ellenséggel foglalkozó ügyosztály többek között be­számolt arról, hogy a kommunista ideoló­gia ellen működő központok a „magyar nemzetiségű állampolgárok nemzetiségi érzelmeivel va|p visszaéléssel számol­nak. A magyar népköztársaságbeli ellen­zéki csoportosulások, valamint a naciona­lista beállítottságú magyar értelmiségiek hatékony támogatásával azt akarják elér­ni, hogy a világ közvéleményének figyel­mét felhívják a Csehszlovákiában élő ma­gyar kisebbség kritikus helyzetére." Nagy felháborodással szól a jelentés arról, hogy különféle „csatornákon át be­kerülnek az országba az olyan független lapok, mint a Hitel, a Kapu és a Beszélő, amelyek a magyar nacionalisták körében terjednek." Az StB minden jel szerint nem ismerte azt az évszázados megállapítást, miszerint a gondolatot nem lehet elvá­molni. A továbbiakban szomorúan konstatál­ja, hogy Duray Miklós USA-beli tartózko­dása ellenére, a Magyar Jogvédő Bizott­ság továbbra is megjelenteti dokumentu­mait, „amelyekben irreális követeléseket támaszt", sót - micsoda pimaszság! - „megküldte ezeket a párt- és állami szerveknek is". A ténybeszámoló a továbbiakban konkrét személyekre is kitér, akik a ma­gyarországi „Demokrata Fórum (ellenzé­ki csoportosulás) utasítására tendenció­zus anyagokat továbbítanak az említett szervezet címére a magyar kisebbség társadalmi és szociális helyzetéről". Név szerint említik Janics Kálmánt, Szatmári Gyulát, Ziíizi Tihamért, Hodossy Gyulát és László Bélát. Rosszallással szólnak a Pa­noráma által készített műsorokról, és a műsorokban szereplő személyekről is, főként Koller Gyula, római katolikus pap­ról és a lévai Dolník Erzsébet tanárnőről. Különösen sértette az ŠtB proletár inter­nacionalista felfogását, hogy „a magyar nemzetiségű. állampolgárok helyzetét a romániai magyarok helyzetével össze­hasonlithatóként mutatta be a Pano­ráma." Természetesen, nem maradhatott ki a jelentésből a Panoráma Dubček-interjú­ja sem, aki: „tendenciózusan értékelte az 1968-69-es éveket". Persze, az ŠtB is tévedhetett! Bizo­nyítja ezt az a megállapítása: „a magyar nacionalizmus képviselőinek igyekezete ellenére nem sikerült jelentősebb tö­megalapot teremteniük céljaik számára, és tevékenységük többé-kevésbé indivi­duális, nélkülözi az átfonódásokat, köl­csönös kapcsolatokat". E ténybeszámoló alapján dolgozták ki a magyar „ellenség" tevékenységének prognózisát. Érdemes szóról szóra idézni: „A magyar nacionalizmus törekvései, feltehetőleg, elsősorban a 144/1968. Tt. számú nemzetiségi alkotmánytörvény módosítására irányulnak majd, mivel ez a törvény a magyar nacionalizmus képvi­selői szerint nem szavatolja a magyar nemzetiségű állampolgárok szociális, gazdasági és kulturális fejlődését; nem biztosítja - a nemzetiségi oktatásügy egyenjogú fejlesztését; nem garantálja a magyar nemzetiségű állampolgárok kol­lektív részvételét az állam politikai életé­ben; nem biztosítja az ipar fejlesztését Szlovákia déli járásaiban; nem biztosítja a képviselői mandátumok megfelelő elosztását; a nemzetiségileg vegyes la­kosságú járásokban pedig a teljes két­nyelvűséget és az anyanyelven történő művelődés lehetőségét sem szavatolja teljes mértékben stb." Eddig az ŠtB prognózisa, amely - jós­lat helyett - inkább ellenségkép-alkotás­nak minősült. Az 1989 novembere utáni történéseket tekintve pedig ennél is több­" nek. Konkrét haditervnek, amelyet a Mati­ca slovenská, a Štúr Társaság, a Szlovák Nemzeti Párt és a hozzájuk közel állók használtak fel abban az értelemben, hogy mit kell az 1989-es szinthez képest is leépíteni. Végül is ezen nincs mit csodál­koznunk: az ŠtB prognózisából lehetett csak konkrét stratégiát és taktikát kidol­gozni a belsó magyar „ellenséggel" szemben. Tudjuk, kik tekintenek bennün­ket ellenségnek! A kérdés csupán az: az említett szervezetek képviselői milyen mi­nőségben jutottak hozzá az ellenségkép megalkotásához, illetve a kisebbségi jo­gok leépítéséhez szükséges stratégiai anyaghoz?! FEKETE MARIAN A GEODÉZIA SEGÍT(ENE)... AVAGY KINEK ÉRDEKE A PARCELLAAZONOSÍTÁS (Folytatás az 1. oldalról) Leegyszerűsítve a dolgot, a kataszteri térkép a volt kataszteri állapotot, az ingat­lan-nyilvántartó térkép pedig az 1964-es állapotot és az azóta bekövetkezett válto­zásokattartalmazza. Ha tehát a kataszteri térképrészletet a mindkét térképen rajta lévő utak, folyók stb. alapján ráhelyezik az ingatlan-nyilvántartó térképre, akkor megtudják, hogy az egykori (kis) parcella most melyik mezőgazdasági üzem (vagy más szervezet) milyen számú (nagy) par­cellájának a része, s ez a parcella jelenleg szántó, szőlő, gyümölcsös stb. Ez az a bizonyos parcellaazonosítás, amire 10-15, esetenként még ennél is több hónapot kell várnunk. Amitől tátva marad a száj Ennyit a szakmából, hogy megértsük, miért kell felkötnünk az állunkat. Ahhoz, hogy jogosult személy lehessen valaki a mezőgazdasági szövetkezet vagyoná­nak transzformációjában^ illetve, hogy a földjét használó mezőgazdasági szö­vetkezettől, állami gazdaságtól stb. 1991 júniusától bérleti díját kérhessen, be kell bizonyítania, hogy az ő földje (kis parcel­lája) a kérdéses mezőgazdasági üzem nagy parcellájának a része. Ezt bizonyíta­ni parcellaazonosítással lehet, amihez kell a telekkönyvi kivonat, a kataszteri és az ingatlan-nyilvántartó térkép. És most jön az, amire kinyílik... a bics­ka az ember zsebében. A dunaszerdahe­lyi központ, miután látta, hogy a korábbi kéri az azonosítást, az 1994 februárjában kapja meg. Ugy miért gyors, így miért lassú? En­nek megértéséhez tudni kell, hogy egy átlagkataszter 8-10 térképlap, egy tulaj­donosnak esetenként pedig valamennyi lapon lehet parcellája. Ennyi lapot kell a fentebb leíírt módon kézbe venni... ráadásul annyiszor (tízszer, hússzor), ahányan a kérdéses parcellára azonosí­tást kérnek. Mert ugye emberek vagyunk, s testvér a testvérnek, rokon a rokonnak nem adja (sőt eltitkolja) a már kezében lévő azonosítást. A kataszter komplex azonosításánál egy térképlapot csak egyszer kell össze­vetni a másikkal, hogy a kataszteri térké­pen lévő, esetenként több száz parcellát azonosítsák. Gyorsítja az ügymenetet, hogy az ingatlan-nyilvántartó térképeket átmásolják fólialapra, s így a múlt és jelen összevetéséhez már térképrészletet sem kell rajzolni, hanem elég, ha az átlátszó térképlapot ráhelyezik a másikra. Nemcsak a dunaszerdahelyiek Mielőtt bárki elkönyvelné, hogy „ezek a dunaszerdahelyiek...", elmondom, bár a tapasztalatok itteniek, az elmondottak más járásokra is érvényesek. A Geodézia Pozsonyi Kerületi Igazgatósága összesen tizenkét járási központot irányit, a fóliás megoldás és a kataszter komplex azono­sítása tehát éppúgy én/ényes a Galántai, a Komáromi, az Érsekújvári, a Lévai já­Hol van a földem? három helyett harminc parcellaazonosító sem győzi a munkát, és a várakozási idő egyre hosszabbodik, néhány hónappal ezelőtt felajánlotta valamennyi földet használó jogi személynek (mezőgazda­sági szövetkezet, állami gazdaság stb ), hogy elkészíti számukra a komplex ka­taszteri azonosítást. Ez annyit jelent, hogy például a Somorjai Mezőgazdasági Szövetkezet által használt kataszteri terü­leten minden egykorvolt parcellára kiad­ják az azonosítást, és így valamennyi földtulajdonos esetében maga a szövet­kezet meg tudja állapítani, hogy az illető jogosult vagy nem a transzformációban, és jár-e neki bérleti díj. Nem véletlenül említettem a somorjai­akat. Ugyanis csak ők, és rajtuk kívül a légi, a lúcsi és a felbári szövetkezet vette igénybe a geodézia ajánlatát. Há­rom hét alatt mind a négy szövetkezet megkapta a komplex azonosítást, így e négy helyről a transzformáció és a bér­leti díj miatt - a rendkívüli eseteket kivéve - azonosításért már senkit sem kell(ene) a geodéziába küldeni. Vajon a többi mezőgazdasági üzem és földet használó jogi személy miért nem él e lehetőséggel? Nincs hét-tíz ezer koro­nájuk, amennyibe kerül? Esetleg azért nem, mert mindhárom dolog - telekkönyvi kivonat és a két térkép - már régen a tulajdonukban van, csak titkolják? Vagy azért, mert eszük ágában sincs segíteni transzformáció és a bérleti dij miatt ideg­bajt kapó földtulajdonosoknak? Úgy miért gyors, így miért lassú? A geodézia dunaszerdahelyi központja már 1990-ben (!!!) felajánlotta az érdekelt üzemeknek a komplex kataszteri azono­sítást, de még most sincs későn. A járás­ban 113 katászteri egység van, a komplex azonosítást - ha megrendelnék a mező­gazdasági üzemek - legkésőbb szeptem­ber elsejére az egész járásban el lehetne végezni. Viszont aki jelenleg egyénileg (A HVG karikatúrája) rásban, mint a Nyugat-szlovákiai kerület egészében. Sőt, aligha lehet akadálya, hogy az illetékes járási geodéziai központ Szlovákia bármelyik mezőgazdasági üze­me számára elkészítse a komplex katasz­teri azonosítást, ami a transzformációhoz és a bérleti díj megítéléséhez elégséges alapot ad. Sőt - aki nem hiszi, az látogas­son el az Ekecsi Mezőgazdasági Szövet­kezetbe - átmenetileg és egy kis jóaka­rattal még a föld egyéni használatba véte­léhez is elég. Mi lenne, ha így lenne? A geodézia megszabadulna azoktól a megrendelé­sektől (azonosításoktól), amelyek a transzformációval és a bérleti díjjal kapcsolatosak, és határidőre elkészíthet­nék azokat az azonosításokat (föld kiadá­sa, restitúció, konfiskáció, a kataszteri térképeken nem jelzett, hanem csak irati­lag dokumentált tulajdonjogi változások stb.), amelyeket valóban csak a geodézia adhat ki. Mi kellene mindehhez? Elsősorban megértőbb hozzáállás a mezőgazdasági üzemek és más, földet használó jogi szer­vezetek részéről. Másodsorban olyan pol­gármesterek, akik hivatalból odafigyelnek a mezőgazdasági szövetkezetek transz­formációjára és a falu polgárainak érde­keit a szívügyüknek tekintik. Harmadsor­ban a politikai pártok és mozgalmak helyi csoportjai a járási földhivatalban és a ge­odéziában felmérhetnék, vajon az általuk támogatott elnök, igazgató, polgármester miként segíti a törvények helyi érvényesí­tését. Mert bár igaz, hogy földjéhez a tu­lajdonjogot senki sem veszti el, az is igaz, hogy a telekkönyvi kivonat és a geodéziai parcellaazonosítás nélkül a föld eddig is mellőzött tulajdonosát további anyagi jel­legű károk érik. Végül, de elsősorban minderre a közelmúltban megválasztott transzformációs tanácsok is odafigyelhet­nének. A tulajdonjog tiszteletben tartása és én/ényesítésének segítése nemcsak joguk, hanem kötelességük. EGRI FERENC MUZSIKÁRA HANGOLVA RÉGI ZENEI NAPOK SQMQRJÄN Közhírré tétetik: Samaria városá­ban augusztus havának nyolcadik napjától egészen a tizenhatodikig hangszeres zenészek, operaéneke­sek, régi zenét játszó társulások lép­nek a nagyérdemű elé. Akinek még ennél is több kell, annak a tudatára adatik az is, hogy Samaria főterén ugyanezen napokon reneszánsz és barokk táncokat sajátíthat el, lovagi tornákat csodálhat és kirakodóvásá­ron költekezhet. Csak készüljenek, gyűjtsék a garast, az Úr 1992. esz­tendejében aligha lesz jelesebb összejövetel a városban. Ki tudja, hogy toborozna nézőse­reget mostanság egy dörgedelmes hangú kisbíró, talán így, talán más­hogy, a somorjai Régi Zenei Napok szórólapja mindenesetre remekül helyettesíti az altiszti jellegű szegőd­ményes alkalmazottat. És előttem ü| Németh Imre, a Samaria koncertiro­da igazgatója, a Régi Zenei Napok főrendezője, aki a Szlovák Filharmó­nia tagjaként az elmúlt tíz év alatt nem egy rangos zenei fesztiválon és szemináriumon vett már részt. -Kecskeméten, Szombathelyen, Sopronban jártam talán a legtöbb­ször, de a cseheknél is hagyománya van az ilyen zenei napoknak, zenei táboroknak. Somorján 1990-ben rendeztünk először Régi Zenei Na­pokat, ez a mostani a harmadik, de nagyon remélem, hogy nem az utolsó. - Ha csak a hangversenyeket nézzük: a programfüzet elég sokat ígér. - A barokk zene éve ez a mosta­ni, és nyugodt szívvel mondhatom: a legjobb hazai együtteseket hívtam meg, azokat, amelyek a régi zenét felső fokon tolmácsolják. Augusztus 8-án, az evangélikus templomban a Gaudium koncertjét hallhatják az érdeklődők, másnap, a református templomban, a Capella Istropolitana hangversenyét. Eljön a régi hang­szereken, 415-ös hangolással ját­szó Musica Aeterna, a két hónappal ezelőtt alakult Camerata Basso Ge­neráli, a Kecskeméti Régizene Együttes, a Varsányi zenekar és utoljára hagytam a Prágai Madriga­listákat, akik somorjai fellépésük után Franciaországba mennek. Csi­ba Júlia, aki több nemzetközi verse­nyen nyert már díjat, az evangélikus templom orgonáján játszik majd, Czidra László, a Camerata Hungari­ca művészeti vezetője, a régi zene egyik legismertebb közép-európai előadóművésze, akinek 15 nagyle­meze jelent már meg, augusztus 11 ­én a művészeti alapiskolában lép közönség elé. Ugyanott hallhatja a közönség Kamila Zajíőkovát, a Musica Aeterna szopránénekes­nőjét, Feríenőík Ágnest, a Gaudium tagját és Nagy Ottót, a Camerata Hungarica zenészét. - Marta Benačková, a neves szlovák operaénekesnő, nemcsak koncertet, hanem mesterkurzust is ad Somorján. - Bár évek óta szoros kapcsolat­ban vagyunk, be kell, hogy valljam, nem vettem biztosra, hogy eljön. Közvetlenül a mi rendezvényünk előtt Pöstyénben ad ugyanis mes­terkurzust, s ha azt mondta volna, hogy fáradt lesz, nem vállal ennyit magára, én egyáltalán nem csodál­koztam volna. De nem mondott ilyet, töprengés nélkül elfogadta a meghí­vásunkat. - S a többiek, akik szintén mes­terkurzust adnak, honnan jönnek? - Jozef Kopelman, a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola hegedűta­nára, Maceőková Izsák Judit Prágá­ban végzett, nagyon tehetséges csembalós, Csiba Péter a pozsonyi Gaudium blockflötése, Juraj Struhá­rik az ugyancsak pozsonyi Musica Aeterna lantosa, Ladislav Kyselák a brünni Janáček-kvartett tagja, Smuta Attila és Kócsó Mária pedig a kecskeméti Kodály Zoltán Enek­és Zenei Általános Iskola és Gimná­zium tanárai. - A szimpózium milyen progra­mokat takar? - Elsősorban pedagógiával és barokk zenével kapcsolatos előadá­sokat. Itt lesz Jan Albrecht profesz­szor, a Musica Aeterna megalapítója és számos könyv szerzője. A szimpózium mellett említem meg azt a szemináriumot is, amelyet a Nyári Zenei Tábor keretén belül zenetanárok és óvónők részére szervezünk. A zenei nevelés prog­resszív módszerei címmel. Orff és Kodály módszeréről hallhatnak majd a szeminárium résztvevői, eredeti videoanyagot is megtekintve. -A mesterkurzusok nyelve ma­gyar, szlovák és német lesz. Ezek szerint külföldi hallgatókkal is szá­molnak. - Igen, ausztriai és németországi konzervatóriumokból, sőt még egy olaszországi zeneiskolából is várunk érdeklődőket. - Somorja főterén lép majd kö­zönség elé a Csali gyermektánccso­port és ott ad majd ízelítőt rene­szánsz és barokk táncokból Aranyos Ágnes. - Kevesen foglalkoznak régi ko­rok táncaival, a budapesti Aranyos Ágnesnek is külföldre kellett mennie, hogy elsajátítsa őket. - A Nyári Zenei Tábor programja napi négy órás szakmai foglalkozá­sokról, kirándulásokról és különböző szórakoztató műsorokról beszél. A mesterkurzusok részvételi díja 500, a csoportos foglalkozásoké 200 korona. Kiknek a jelentkezését vár­ják június 15-ig? - A mesterkurzusokra tíztől har­minc éves korig tehetséges zené­szek részvételével számolunk, a csoportos foglalkozásokra inkább azok jelentkezését várjuk, akik sze­retik a zenét és a tánc sem áll távol tőlük. Külföldön az ilyen mesterkur­zusok sokkal drágábbak, nálunk a részvételi díjban az is benne van, hogy az összes koncertre ingyen mehet a hallgató. Szállást és étke­zést természetesen mindenkinek biztosítani tudunk. SZ. G. L. A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK KIEGÉSZÍTŐ NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 9483/91 Bartalos Ferenc, Í919. 8. 11., Feketenyék (Ivanov) 9484/91 Básti János, 1896. 9. 3., Gömöralmágy, meghalt (Ogyessza) 9485/91 Batyka Béla, 1913. 4. 11., Vágsellye (Tikvin) 9488/91 Bébi Károly, 1924. 12. 22., Tardoskedd, meghalt (Kalinyin) 9490/91 Brezík Ferenc, 1911. 3. 8., Nagykér (Szamborg) 9491/91 Bukovszký József, 1920. 9. 6., Komárom, meghalt (Minszk) 9673/91 Baláž Vojtech, 1916. 9. 12., Pukanec (Kijev) 9576/91 Baka Lajos, 1908. 4. 12., Bielovce (Pakamasz) 9578/91 Bánczi Mihály, Tardoskedd (Leningrád) 9579/91 Beke János, 1917. 11. 14., Komárom (Sztrij) 9580/91 Benő László, 1928. 2. 14., Berzéte, meghalt (Kijev) 9581/91 Bárczi Béla, 1924. 1. 24., Körtvélyes (Baksajov) 9582/91 Bikki István, 1914. 6. 5., Petróc (Bölcs) 9584/91 Bušák Ondrej, 1921. 3. 2., Kuntapolca (Kisinyov) 9638/91 Balián Boldizsár, 1903. 1. 5., Jóka (Remlja) 9639/91 Bartakovics Lajos, 1914. 10. 17., Tallós (Ural) 9640/91 Bezúr Ferenc, 1918. 9. 28., Gúta (Harkov) 9641/91 Brezina Ján, 1921. 8. 6„ Vágbeszterce (Oszmán) (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom