Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-26 / 149. szám, péntek

1992. JÚNIUS 26. HIREK-VELEMENYEK MEGALAKULT AZ ÚJ SZÖVETSÉGI GYŰLÉS PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI ČARNOGURSKÝ UTÓDJA KIJELENTÉSEIRŐL (Folytatás az 1. oldalról) 138 ezer koronával terhelték a kor­mányhivatal számláját.) Az új kor­mányfő által a kormányhivatalban tervezett átszervezéssel kapcsolat­ban megjegyezte: az alkalmazottak többsége még^az első Mečiar-kor­mány idején került oda. Čarno­gurský különösebb személyi válto­zásokat nem hajtott végre. A minisz­terhelyettesek visszahívásával összefüggésben elismerte, hogy ezeknek a posztoknak az odaítélé­sekor politikai kérdések is közreját­szottak. Čarnogurský megértést ta­núsított egyes gazdasági minisztéri­umok összevonását illetően is. Le­szögezte, hogy ezt már az ő kabi­netje is tervbe vette. Határozott .nemmel válaszolt arra a kérdésre, ha felkínálnák elfogadná-e a szövet­ségi külügyminiszteri tisztet. A KDM programjában az szerepel - mondta -, hogy a DSZM-mel nem lép koalí­cióra. A DBP-vel való esetleges együttműködést nem zárta ki. Ám azt mondta, erről csak bizonyos esetekben lehet szó. S mivel jelen­leg Weissék Meőiarék csendes tá­mogatói, úgy semmilyen együttmű­ködés nem jöhet számításba - mondta Čarnogurský. KÁDEREZÉS NEMZETISÉGI ALAPON Az új szlovák kormány tagjait a politikai megbízhatóság, s nem a szakértelem alapján választották ki - nyilatkozta az Üj Szónak Gyu­rovszky S. László, a Magyar Polgá­ri Párt szóvivője. Véleménye egybe­cseng A. Nagy Lászlóéval, aki az MPP tegnapi sajtótájékoztatóján az új hatalmi struktúra kisebbségeket sújtó döntéseire hívta fel a szlovák újságírók figyelmét. (Az SZNT-nek nincs magyar alelnöke, az MKDK nincs képviselve a szlovák törvény­hozás elnökségében, a nemzetiségi, etnikai, és émberi jogi bizottságot összevonták egy másikkal...) Az MPP Mečiarók lépéseiben a politikai és a nemzetiségi alapon való káde­rezés jeleit véli felfedezni. A párt elnöke Tóth János oktatásügyi mi­niszterhelyettest jó szakembernek tartja. Ha a DSZM visszahívja őt tisztségéből - mondta A. Nagy László -, akkor erre nem szakmai, hanem politikai okok miatt kerül sor. Megjegyezte: a totalitarizmus alatt is íratlan szabály volt, hogy az okta­tásügyi tárca második embere ma­gyar nemzetiségű. A. Nagy László azt mondta, rossz érzést kelt benne, hogy a belügyminiszteri posztot hi­vatásos katona kapta. (gágyor) xxx Jozef Prokeš a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke tegnap tiltakozott A. Nagy Lászlónak, a Magyar Pol­gári Párt elnökének ama kijelentése ellen, hogy tudomása szerint „egye­seket nemzetiségük alapján káde­reznek". Jozef Prokeš ellentmon­dást lát abban, hogy a MPP nemze­tiségi és egyúttal polgári is. Bizo­nyos népcsoportok előjogaiért küz­denek - mondotta. Ha arról van szó, hogy a magyarok autonómiát akar­nak - amit ma a magyar pártok hangsúlyoznak - a parlamentben határozottan tiltakozni fogunk. Ha viszont csak kulturális és oktatás­ügyi autonómiát követelnek, azt tá­mogatjuk, azzal, hogy a nemzetiségi oktatás költségeit majd ők állják - mondotta Jozef Prokeš. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. június 26-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 53,56 54,34 Francia frank 5,45 5,53 Német márka 18,38 18,66 Olasz líra (1000) 24,29 24,65 Osztrák schilling 2,61 2,64 Svájci frank 20,37 20,70 USA-dollár 28,40 28,82 (Folytatás az 1. oldalról) A Szövetségi Gyűlés Elnökségé­nek tagjaivá Filip Šedivýt, Stanis­lav Žaludot, Tomáš Kopŕivát, Jiŕí Pospíšilt, Václav Bendát, Franti­šek Houškát (PDP-KDP), Michal Kováčot, Eva Mitrovát, Martin Kontrát (DSZM), Lotar Indručhot, Jiŕí Svobodát, Josef Mečlt (BB), Jozef Stankot (DBP), Jozef Borá­kot (KDU-CSNP), Miroslav Sláde­ket (SZR-CSRP), Ján Mihálikot (SZNP), Július Bobovnickýt (KDM), Pázmány Pétert (MKDM-E­gyüttélés), Blanka Hykovát (LSZU) és Jirí Horákot választották a Népi Kamara képviselői, majd az alakuló ülés utolsó napirendi pontjaként jó­váhagyólag tudomásul vették a Szö­vetségi Gyűlés eddigi elnökségének a parlament utolsó ülése óta kifejtett tevékenységéről szóló jelentést, xxx A Jozef Mikloško módosító javas­Nemzetek Kamarája A kamara alakuló ülését az elnök­ség megbízásából Milan Šutovec, a Nemzetek Kamarájának elnöke vezette. Az ülés napirendjének jóváha­A Szövetségi Gyűlés kamarái tegnap délután megtartották 1. együttes ülésüket. Az ülés elején Alexander Dubček, aki a parlament elnökségének megbízásából vezette a tanácskozást, bejelentette, hogy Václav Havel köztársasági elnök beszédet szeretne intézni a képvise­lőkhöz. Az együttes ülés Václav Benda (KDP) javaslatára úgy döntött, hogy a Szövetsé­gi Gyűlés következő ülésének napirendjé­re tűzik az emberi jogi és nemzeti kisebb­ségi parlamenti bizottság létesítésének kérdését. Jelenleg még vitatott a bizott­ság pontos neve, egy javaslat szerint „emberi jogi és humanitárius", más ja­vaslat szerint „emberi jogi és nemzeti kisebbségi" bizottság lenne a megneve­zése. Ugyancsak a következő ülésén sze­repel majd - Boros Zoltán (Coexistentia) javaslatára - a mezőgazdasági szakbi­zottság megalakításának kérdése. . Ezután jóváhagyták a parlamenti tiszt­ségviselők, illetve szervek megválasztá­sát szabályozó ügyrendet, majd a Szövet­ségi Gyűlés elnöki tisztségébe Michal Kováčot, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezető személyiségét válasz­tották meg. Michal Kováč székfoglaló beszédében megköszönte a bizalmat, méltatta a parla­ment eddigi munkáját, majd a szlovákok és a csehek közti történelmi kapcsolatok értékeiről szólt... Kiemelte, hogy itt két, sajátos kultúrával rendelkező nemzet él, amelyeknek megvan a joguk a szabad fejlődéshez, s ebben'a kérdésben meg kell találni az egyetértést. Utalt arra is, hogy újra kell értékelni az újabb kori cseh és szlovák történelem egyes szakaszait, keresni kell, ami összekapcsolja a két nemzetet. A parlament egyik legfonto­sabb feladatának az államjogi berendez­kedés tisztességes és igazságos rende­zéséhez való hozzájárulását jelölte meg, .hangoztatva, hogy „az egyik nemzet se kívánjon a másiknak rosszat!" Beszéde végén arról szólt, hogy az ország államal­kotó nemzetei, de a nemzetiségi kisebb­ségek előtt is új távlatok nyílnak. Kifejezte reményét, hogy a Szövetségi Gyűlés iga­zán elősegíti az államjogi elrendezés kul­turált és igazságos megoldását. Beszédét latáról való szavazás során a Coe­xistentia parlamenti klub képviselői tartózkodtak a szavazástól. Miért? - tettük fel a kérdést a Népi Kamara alakuló ülése után Bartakovics Ist­vánnak, a klub alelnökének. - Mikloško úr módosító javaslata kellemes meglepetésként ért ben­nünket. Elhangzása után azonnal összesúgtunk, és úgy döntöttünk, hogy mellette fogunk szavazni. Utá­na azonban elhangzott Lux úr javas­lata, hogy a Szövetségi Gyűlés ke­retén belül hozzanak létre egy em­berijogi és kisebbségi ügyekkel fog­lalkozó különbizottságot, és mi úgy határoztunk, hogy amennyiben Mik­loško úr a kisebbségit is beleveszi az általa javasolt állandó bizottság megnevezésébe, akkor mellette szavazunk, ha nem, akkor Lux úr javaslata mellett. Végül is ez utóbbi történt. (kluka) gyását követően a Nemzetek Kama­rájába megválasztott képviselők Mi­lan Šútovec kezébe letették az al­kotmányban előírt fogadalmat. Ezután a parlamentbe bejutott pártok és mozgalmak vezetőiből álló politikai tanácskozó testület egyetér­tő javaslata alapján Roman Zelenay így fejezte be: „Isten áldja közös utunkat!". A képviselők ezután megválasztották a Szövetségi Gyűlés új alelnökeit: az első alelnök Filip Šedivý, a többi pedig Vác­lav Benda, Roman Zelenay, Jozef Stank és Pavel Jajtner lett. Ezt köve­tően, Josef Meči személyében, megvá­lasztották a kezdeményező és petíciós bizottság elnökét, majd megszavazták a köztársaságielnök-választás ügyrendi javaslatát is. Václav Havel köztársasági elnök ezek után, azaz a Szövetségi Gyűlés kamarái első együttes ülésének végén intézett beszédet a képviselőkhöz: „Engedjék meg, hogy megosszam önökkel a jelenle­gi, fölöttébb bonyolult politikai helyzetről és a továbblépés hogyanjáról kialakított nézeteimet" - kérte az államfő, majd elmondta, hogy szerinte elsősorban azt kell mindannyiunknak tudatosítanunk, hogy a föderáció még létezik, és addig míg végleges döntés nem születik a to­vábbi sorsáról^ normálisan kell működnie. A képviselők emlékezetébe idézte, hogy néhány órával korábban hűséget fogad­tak a föderációnak és az alkotmányának is. Hangot adott annak a szilárd meggyő­ződésének is, hogy a közeljövőben kine­vezik az új szövetségi kormányt. Cseh­szlovákia esetleges szétesésének kérdé­sére rátérve, ismételten hangsúlyozta, hogy ennek pillanatnyilag egyetlen alkot­mányos módja van, a referendum, ami szerinte a legdemokratikusabb és leger­kölcsösebb módszer. Ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy amennyiben az ország úgy döntene, hogy két államra szakad szét, akkor ezt olyan történelmi kihívásként kell felfognunk, mely annak a bemutatására szólít fel minket, hogy békésen, a jogrenddel összhangban is végre lehet hajtani egy ilyen dolgot. Vége­zetül hangsúlyozta, hogy hisz ugyan a kö­zös államban, de számára nem ez, ha­nem az ember, illetve a társadalom a leg­főbb érték. Ä Szövetségi Gyűlés kamarái első együttes ülésének befejezése után a par­lament, majd az egyes kamarák frissen megválasztott elnökségei is megtartották első ülésüket. (somogyi-kluka) képviselőt, a Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom egyik vezetőjét megválasztották a Nemzetek Kama­rája elnökévé. A jelenlevő 148 kép­viselő közül csupán egy szavazott ellene, a tartózkodók száma kettő volt. A Nemzetek Kamarája elnöké­nek választásával kapcsolatban Du­ray Miklós, a Coexistentia klub el­nöke tudósítónknak elmondta: A Nemzetek Kamarájában klubunk hét képviselője közül öten támogat­ták Roman Zelenay elnökké válasz­tását, ketten pedig tartózkodtak. A tartózkodás oka az volt, hogy Roman Zelenay az elmúlt kétéves választási időszakban a parlament­ben többször is fellépett a magyar kisebbség érdekei ' ellen, s az Együttélés alapítása idején, az ak­kori NYEE megbízásából, éket kí­vánt verni az EPM lengyel és ma­gyar szárnya közé. Megválasztása után Roman Zele­nay megköszönte a bizalmat, s han­goztatta a parlamenti demokrácia szabályai betartásának fontosságát. A brit parlament gyakorlatára utalva hangoztatta, azt szeretné „hogy a politikai ellenfél ne ellenség, ha­nem tiszteletre méltó ellenfél le­gyen". Az ülést ezután már Roman Zelenay irányította. A Nemzetek Kamarája alelnöké­vé Václav Peri ch (PDP-KDP) kép­viselőt választották meg. A kamara elnökségének további tagjai: Jozef Murgaš (DBP), Oľga Pavúková (SZNP), Libor Kostya (BB) és František Čupr (KDU-CSNP). A Nemzetek Kamarája állandó bi­zottságainak élére a következő kép­viselőket választották meg: alkot­mányjogi bizottság - Ján Cuper (DSZM), külügyi - Ábel Kráľ (DSZM), védelmi és biztonsági - Ján Repaský (SZNP), pénzügyi és költségvetési - Jirí Schneider (PDP-KDP), gazdasági - Zdenék Maiina (PDP-KDP), szociális - Ľudmila Gajdošíková (DBP), kör­nyezetvédelmi - Pavel Mérák (BB), mandátumvizsgáló és mentelmi - Michaela Freiová (PDP-KDP). A vitában Boros Zoltán (Coexis­tentia) javasolta, ismét hozzák létre a parlament mezőgazdasági Szakbi­zottságát. A döntést a két kamara együttes ülésére halasztották. A parlament politikai tanácskozó testületének javaslata alapján a Nemzetek Kamarája az alábbi húsz képviselőt választotta be a Szövetségi Gyűlés Elnökségébe: Jirí Schneider, Karol Stome, Ja­roslav Mlčák, Petr Gandalovič és Stanislav Devátý (a PDP-KDP je­löltjei), Miroslav Ransdorf és Mi­loslav Grebeníček (Baloldali Blokk), Pavel.Jajtner (KDU-CSNP), Josef Krejsa (Republikánus Párt) és Zdenék Jičínský (CSSZDP). A Szlovák Köztársaságban vá­lasztott képviselők közül: Roman Zelenay, Edita Beilušová, Ábel Kráľ és ifj. Michal Kováč (DSZM), Pavol Hrivík (SZNP), Duray Miklós (MKDM-Együttélés) és Alexander Dubček (Szlovák Szocdem. Párt). Az ülés végén a képviselők jóvá­hagyták az állandó bizottságok összetételét, s tudomásul vették a Szövetségi Gyűlés előző elnöksé­gének tevékenységéről szóló be­számolót. A Nemzetek Kamarájának alaku­ló ülése néhány perccel tizenegy óra előtt ért véget. (somogyi) A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KAMARÁINAK 1. EGYÜTTES ÜLÉSE FEKETE-TENGERI EGYÜTTMŰKÖDÉS OROSZ-UKRÁN-ROMÁN-MOLDOVAI TÁRGYALÁSOK A DNYESZTER MENTÉRŐL (Folytatás az 1. oldalról) Összesen 400 millió lakosa van a 11 köztársaságnak, amely a kö­zösség szerkezetének kialakítása után széles körű gazdasági együtt­működést kíván folytatni, feltételezi az áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Oroszország és Ukrajna nyomást gyakorol Moldovára annak érdeké­ben, hogy adjon széles körű autonó­miát a Dnyeszter mentieknek. Az • Interfax hírügynökség szerint Jelcin és Kravcsuk tegnap Isztambulban ilyen értelemben tárgyalt a román és a moldovai államfővel. Jól értesült források szerint Krav­csuk és Jelcin között teljes az egyet­értés abban, hogy milyen eszközök­kel kezeljék a Dnyeszter menti konf­liktust. Az ukrán államfő szerdán este azt mondotta, hogy a békés rendezés teljesen új útjait kell keres­ni, ellenkező esetben a négy ország elnökei „becsapják az ajtót", ennek pedig nem szabad megtörténnie. Mircea Snegur moldovai elnök az utóbbi időben többször is élesen bírálta Oroszországot, azzal vádolta Moszkvát, hogy a 14. hadsereg fel­használásával követ el agressziót Moldova ellen. Ion Iliescu román államfő szintén úgy vélte, a véres konfliktusban az egyik legnagyobb problémát a volt szovjet csapatok jelenléte okozza. Ezek az egységek rpost már orosz irányítás alá tar­toznak. KÜLFÖLDI VÉLEMÉNYEK AZ ÚJ SZLOVÁK KORMÁNYRÓL (Folytatás az 1. oldalról) hallottak és látottak alapján igyekszik be­mutatni a magyar kisebbség hangulatát és arra a következtetésre jut, hogy a szlo­vákiai magyarok félnek. A nacionalista Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom győzelme óta feszülten figyelnek, nyugta­lanok a szlovák nemzetállam tervezett létrehozása miatt. Mečiar azt ígérte, a szlovák nyelv lesz az egyedüli hivatalos nyelv. A szerző megemlíti a területi auto­nómia tervét is, s a Matica slovenská ezzel kapcsolatos ellenséges reagálását, valamint azoknak a szlovákiai magyarok­nak a félelmét is, akik magánvállalkozás­ba kezdtek. Az AFP francia hírügynökségnek nyi­latkozott Entz Géza magyar politikai ál­lamtitkár az Antall-kormány nemzetiségi politikájáról. Entz Géza leszögezte, eb­ben a térségben a határokat illetően nincs jó megoldás, mivel a nemzetiségek olyan nagymértékben keverednek. Szerinte azok, akik módosítani akarják a határo­kat, nem állnak készen az európai együtt­működésre. Csehszlovákia a megosztás felé tart, ám Magyarország továbbra is kész a párbeszédre a szlovák vezetéssel. Történjék bármi, Szlovákia továbbra is Magyarország stratégiai partnere marad. Ami az autonómiát illeti, arról a szlovák képviselőknek kell tárgyalniuk a magyar nemzeti kisebbség vezetőivel. Magyaror­szág kész hozzájárulni a mindkét fél szá­mára kielégítő megoldás kereséséhez. CARRINGTON ISMÉT KÖZVETÍT (Folytatás az 1. oldalról) Visszatérve Boszniához: a köztársa­ság legfelsőbb bírósága szerdán betiltotta a Szerb Demokratikus Párt tevékenysé­gét, s az SZDP-t törölte a politikai pártok listájából. A döntés indoklása szerint ez a párt „klasszikus terrorszervezet" lett. Az ENSZ békeeröinek (UNPROFOR) jugoszláviai főparancsnokságát júliusban a szerb fővárosból, Belgrádból a horvát fővárosba, Zágrábba telepítik át, közölték tegnap az illetékesek. A főparancsnokság eredetileg a bosnyák fővárosban, Szara­jevóban volt, s a fokozódó háború miatt költöztettek két hónappal ezelőtt Belgrád­ba. Az UNPROFOR szóvivője kijelentette, ha a feltételek lehetővé teszik (vagyis ha béke lesz), akkor a vezérkar visszatelepül Szarajevóba. Ugyanakkor kijelentette, a mostani áttelepítés nincs összefüggés­ben azokkal a híresztelésekkel, amelyek szerint várható, hogy idegen erők fogják bombázni Szarajevót. A szerb ellenzéki tömörülés, a DÉPOS tegnap felszólította Belgrád és az egész köztársaság lakosságát, hogy június 28­án vegyen részt a demokratikus Szerbiá­ért megrendezésre kerülő tömegmeg­mozduláson. A tüntetést a jugoszláv par­lament épülete előtt tartják. Ami a Coexistentia parlamenti klubjának képviselőit illeti, a Szövetségi Gyűlés alábbi állandó bizottságaiban kaptak helyet: alkotmányjogi bizottság - Mihályi Molnár László (Népi Kamara) és Bajnok István (Nemzetek Kamarája); külügyi bizottság - Batta István (Nemzetek Kamarája); védelmi és biztonsági bizottság - Stanislav Gawlik (Népi Kamara) és Hornyák János (Nemzetek Kamarája); pénzügyi és költségvetési bizottság - Pázmány Péter (Népi Kamara) és Bábi Péter (Nemzetek Kamarája); gazdasági bizottság - Andrássy Ferenc (Népi Kamara) és Boros Zoltán (Nemzetek Kamarája); szociális bizottság - Sárközy Klára (Nemzetek' Kamarája); környezetvédelmi bizottság - Bartakovics István (Népi Kamara) és Duray Miklós (Nemzetek Kamarája); mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság - Andrássy Ferenc (Népi Kamara) és Bábi Péter (Nemzetek Kamarája). (kajó)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom