Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-22 / 145. szám, hétfő

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓi 1992. JÚNIUS 17. „EURÓPA LEGJOBBAN GARANTÁLT NEMZETI KISEBBSÉGE" DÉL-TIROLI HELYZETKÉP - OKULÁSUL EGYESEKNEK Az Olasz-Alpokban egyre feljebb kapaszkodó autópályán, amely Brenneren át Innsbruck felé tart a havas csúcsok között, az utolsó város következik. Az útjelző tábla szerint Bolzano, ám lakói így hívják: Bozen. A .város szélén irdatlan fehérmárvány kocka, ormótlan diadalív, amit állandóan csendörök őriznek robbantás ellen. Még Mussolini emeltette a „győzelem" emlékére. ,,Hic patriae fines..."- hirdeti a fellengzős felirat. ,, Eddig hoztuk a nemzeti zászlót és az országhatárt. '' Az Alpok 1300 méteres csúcsai között járunk. A közeli vendéglőben friss adriai hal kapható. Az épület valaha vámházként szolgált a jó öreg Monarchia és az Olasz Királyság határán. 1918. november 4-én azonban a Monarchia veresége és a londoni paktum (amelyet az olasz kormány még 1915-ben, háborúba lépése előtt kialkudott) nyomán a határ elmozdult: az olaszok a stratégiai fontosságú Brenner-hágóig tolták előre. Ezzel a trentói olaszok visszakerültek az anyaországhoz, ám a bozeni lakosság egyszeriben olasz állampolgárrá minősült. „Amit akartunk, megkaptuk" A konfliktus lényegében azóta tartott mostanáig. Maguk a dél-tiroliak eleinte ideiglenesnek tekintették a változást. Kikiáltották a maguk független köztársaságát, ám hamar rá kellett ébredniük, az angolok és franciák döntöttek a határkérdésben. Mussolini néhány évvel későbba rá jellemző lendülettel hozzálátott a vidék elolaszosításához. Délről telepítettek ide hivatalnokokat, átkeresztelték még az erdőket és a hegyeket is. Nem változott a helyzet 1946-ban, az újabb békekötés után .sem. Ausztria a hitleri birodalom része volt, a dél-tiroliak jó része lelkesedett a náci eszmékért. Bozen olasz maradt. Ma mintegy félmillió német ajkú lakost számlál Alto-Adige tartomány (ez Dél-Tirol olasz neve). A környék szembeszökően elüt az olasz falvak déli színes rendetlenségétől. Itt minden tiszta, rendezett. Még a zöldségek is katonás rendben sorakoznak a piacon. A kis kocsmákban pizza és vörösbor helyett káposztás virsli és sör a menő. S minden kereskedő kérés nélkül is ad számlát... 137 törvény, jogszabály Húsz-harminc éve mindennaposak voltak ezen a vidéken a robbantások, merényletek. Elektromos távvezetékek dőltek le, minduntalan megrongálták a vasúti pályát, a csendőrség állandó készültségben állt. Bizonyos osztrák körök titokban támogatták a terroristákat, nyílt színen pedig Ausztria az ENSZ-hez és a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult: Olaszország elnyomja a kisebbséget. A dél-tiroli Néppárt a bozeni német ajkúak képviselője a szavazatok 90 százalékával, Meranóban tartott rendkívüli kongresszusán a minap végleg lezártnak minősítette a déltiroli kérdést: ,,Nincs több követelésünk. Amit akartunk, megkaptuk - jelentette ki Roland Riz szenátor, a párt vezetője. Az alku és a huzavona persze, évekig tartott, a megvalósítás pedig évtizedekig, cseppenként adagolva. Még 1969-ben jött létre az a „csomagmegállapodás", amit most megvalósultnak nyilvánítottak. A csomag 137 törvényt, rendeletet, jogszabályt tartalmaz a bolzanói (bozeni) lakosság önkormányzatának és nemzetiségi jogainak biztosítására. E jogszabályokat az olasz parlament elfogadta, a közlönyben kihirdették, tehát mindegyik hatályos mára. Biztosítják a tartomány különleges jogállását és a nyelvhasználatot. Bolzanoban kétnyelvű a közigazgatás, kétnyelvűek az utca- és helységnévtáblák, a németek saját anyanyelvű iskolákba járhatnak, bíróságon ugyancsak saját nyelvüket használhatják, van német nyelvű újság és rádióadó. Arányos a képviselet a helyi közigazgatásban, vagyis a német ajkúak vannak többségben. Olyannyira, hogy a helyi olaszok hátrányban érzik magukat és gyakori, hogy évenkénti összeíráskor német ajkúak közé jegyeztetik be magukat anyagi előnyök, álláslehetőségek kedvéért. Az olasz kormányok nem túl nagy kedvvel, de adott szavukat állva mindent végrehajtottak. Arra is rájöttek, hogy a dél-tiroliak lázongását nem csendőrséggel lehet a legjobban lecsillapítani, hanem pénzzel. Bolzano ma egyike a leggazdagabb olasz városoknak. Jóval a lakosság számarányán felül részesül a központi költségvetésből, egy évben 2500 milliárd lírát (2 milliárd dollárt) költhet el. Róma végül is legalább annyira a jóléttel, mint a jogokkal vásárolta meg a német ajkú kisebbséget. A dél-tiroliak ma gazdagok ós nem kívánnak elszakadni Olaszországtól, egészen jól érzik magukat az ,,idegenek igájában". A jogok azért fontosak. Bolzano egyre többet és többet akart, s az eredmény mára: Európa egyik legjobban garantált kisebbsége, ahol a jogi és igazgatási megoldások példaértékűek lehetnek. A legnagyobb vita a dél-tiroli csomag „nemzetközi jogi érvénye" körül dúlt. Bolzano (Ausztria támogatását élvezve) úgy véli: a legfőbb garancia a megszerzett jogok megtartására, ha Olaszországot nemzetközi fórum, a Hágai Nemzetközi Bíróság ellenőrzi, megtartja-e maradéktalanul, amit megadott. Hiszen a római parlament bármikor elfogadhat korlátozó törvényeket is - vélik az óvatos déltiroliak. Róma álláspontja, hogy ez belső ügy, nemzetközi fórumoknak nincs hozzá közük. íme - így is lehet Ám az európai légkör változásával lassan felülkerekedett az a vélemény, hogy ne utasítsák el a nemzetközi kapcsolódást. Végül is az európai integrációban a szuverenitás jó része már nemzetek fölötti szervekhez került, s még több kerül oda a jövőben. Ausztria maga is EKtagságra pályázik. A kérdés éle a mai Európában nem olyan, mint harminc évvel ezelőtt - ismerték föl. (gy az idén április 22-én az olasz kormány jegyzékben küldte meg Ausztriának az egész dél-tiroli jogszabálycsomagot. A jegyzéket úgy értelmezi, hogy ezzel ,,létrejött a szükséges nemzetközi kapcsolódás". A dél-tiroli nemzetiségi jogok' „csomagja" nem pusztán belső ügy többé, hanem Ausztriával is kötött megállapodás eredménye, nemzetközi jogi érvényű tehát, és a bolzanói helyi kormányzat Hágához fordulhat ezentúl jogsértés esetén. Erről egyébként az 1969-es megállapodásban is szó esett már. Ausztria így egyfajta „pártoló hatalomként" szerepel, ami egyedülálló az európai nemzeti kisebbségek jogait szavatoló megoldásokban. / Most már Ausztrián a sor, hogy ö is elfogadja a dél-tiroliak és Róma után a csomagot és a maga részéről is lezártnak nyilvánítsa a dél-tiroli kérdést. A szélsőségesek, az elszakadást követelők kisebbségbe szorultak. Győzött a józan, kompromisszumokra, kiegyezésre kész magatartás Rómában is, Bolzanoban is. íme, így is lehet. Európa keletebbre eső vidékein okulhatnának egyesek e történetből... MAGYAR PÉTER NÉHÁNY SORBAN B

écsben szopibaton a különböző iraki ellenzéki csoportosulások tagjai felállítottak egy 17 tagú bizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy koordinálja a Szaddam Husszein iraki elnök megbuktatását célzó terveket. A bizottságot a négynapos konferencián megválasztott közgyűlés vezeti majd. Husszein megdöntésére törekszik mind a hatvan iraki csoportosulás, bár a kurdok, szunniták, síiták és keresztények lépéseit még nem egyéztették. Közben az Egyesült Államok már feladta a reményt arra, hogy Husszeint meg lehet buktatni - közölte szombaton a The Washington Post. Irakban az államcsíny valószínűleg kudarcra lenne ítélve, az USA katonailag nem támogatná a puccsot. Az amerikai hírszerzés legújabb elemzése szerint Husszein az öbölháború óta megerősítette pozícióját. Kijátszotta az ENSZ-embargót és sikerült beszereznie az alapvető termékeket Irak számára. L

evon Ter-Petroszjan örmény elnök pénteken este rendkívüli állapotot hirdetett ki a köztársaság két déli járásában. Jereván ugyanis attól tart, hogy Azerbajdzsán a következő napokban széles körű offenzívát indít. Megfigyelők feltételezik, hogy Baku Örményország déli területein próbál egy folyosót létrehozni, amely összekötné Azerbajdzsánt az azeriak lakta Nahicsevannal. K

ubában szombaton leváltották Isidore Octavio Malmierca Peoli külügyminisztert, aki 15 évig volt ebben a tisztségben. A Granma című pártlap szerint Malmiercát egészségi okok miatt kellett leváltani. Utódja, Ricardo Alcarón y de Ouesada, az eddigi ENSZ-nagykövet lesz, aki nagyon közel áll Fidel Castrohoz. L

uxemburgban szombaton befejeződött az Európai Közösségek külügyminisztereinek ülése, amelyen a résztvevők előkészítették a héten Lisszabonban sorra kerülő EK-csúcsot. A miniszterek a legfőbb figyelmet a közösségek költségvetésének növelésével kapcsolatos javaslatra fordították. Ami az EK-tagok bővítését illeti, megállapodás született, hogy az erről szóló tárgyalások csak a maastrichti szerződések ratifikálása után kezdődhetnek meg. E

rich Honecker két héten belül hivatalosan menedékjogot akar kérni az Oroszországi Föderációtól - közölte tegnap a Kurier am Sonntag cimü berlini lap. Honecker és tanácsadói azt akarják bebizonyítani, hogy a volt NDK legfelsőbb vezetőjére Németországban politikai per vár. Ha a kérvényt visszautasítanák, Honecker egy független orosz bírósághoz fordul. Jogi szakértők szerint Moszkvában egy ilyen fellebviteli tárgyalás két évig is eltarthat. T

okióban 32 állam küldöttének és 12 nemzetközi szervezet képviselőinek részvételével megkezdődött a Kambodzsa helyreállításáról szóló nemzetközi konferencia. Norodom Szihanuk herceg, a kambodzsai Legfelsőbb Nemzeti Tanács elnöke már pénteken megérkezett Tokióba, ahol találkozott a külföldi cégek képviselőivel, s felszólította őket, hogy továbbra is nyújtsanak anyagi támogatást országának. U

krajna 25 százalékkal csökkentette a területén átfolyó orosz kőolaj mennyiségét. Az orosz televízió szerint Kijev így akarja rákényszeríteni Moszkvát arra, hogy tranzitdíjat fizessen a vezeték használatáért. F

rederik De Klerk dél-afrikai elnök szombaton Boipatongba utazott, ahol az utóbbi időben a legvéresebb összecsapásokra került sor. A felbőszült néger lakosság azonban menekülésre kényszerítette az elnököt, akit csaknem meglincseltek. A rendőrség géppuskákkal oszlatta fel azokat a fiatalokat, akik megtámadták De Klerk gépkocsiját, és az államfőt bűnrészességgel vádolták a mészárlásokért. M

arc Bazin, az új haiti kormányfő szombaton lépett hivatalba. Az AFP hírügynökség tájékoztatása szerint a miniszterelnök kijelentette, hogy találkozni akar a tavaly szeptemberben megbuktatott Jean-Bertrand Aristide elnökkel, akivel tárgyalni kíván a jelenlegi válságos helyzet megoldásáról. iKisCruck NO RD TIROL SALZBURG I PRO ľl" i* • Tritnt w ftsterrtlcbksebc GebletstortonmiM 1946 E államhatárok Olaszország és a Monarchia közti határok 1918 előtt a maximális osztrák területi igények a minimális osztrák területi igények Bécsi lap térképe Dél-Tirol történetéről JESZENSZKY GÉZA: EURÓPAI SZINTŰ JOGOKAT A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁGNAK Bárhogy alakuljon is Csehszlovákiában a két országrész elválása, Magyarország fenn kívánja tartani azt a kapcsolatot, amely az utóbbi időben alakult ki a szomszédos országok között a visegrádi hármak együttműködése keretében. Ezt fejtette ki szombaton Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter a svájci Transmontana üdülőközpontban az Európa jövőjéről rendezett nemzetközi fórumon. Jeszenszky hangsúlyozta: Budapest megítélése szerint a Szlovákiában élő magyar kisebbségnek az Európában általánosan elfogadott jogokat kell biztosítani, Entz Géza államtitkár arról beszélt, hogy nem jelenthet megoldást a problémára a határok megváltoztatásának követelése vagy a nemzetiség tagjainak kivándorlásra való kényszerítése. Az egyes államokon belül kell megtalálni a többség és a kisebbség közti megfelelő megállapodást. A vitában szót kért Nastase román külügyminiszter is, aki kifejtette, hogy bizonyos erők politikai célokra akarják kihasználni a nemzetiségi kérdést és ez könynyen elvezethet a területi követelésekhez. Románia számára elfogadhatatlan, ha a nemzetiségek helyzetét a Ceausescu-korszakkal hasonlítják össze - jelentette ki Nastase. Jeszenszky Géza későbbi sajtóértekezletén tájékoztatott róla: a román kormány hosszas halogatás után eldöntötte, hogy nem járul hozzá a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásához. (MTI) JIRI DIENSTBIER: ÖSSZEURÓPAI CSALÓDÁST OKOZTUNK Pénteken este, hazatérőben a Nyugat-európai Unió (WEU) minisztertanácsának rendkívüli bonni üléséről Ľuboš Dobrovský védelmi és Jirí Dienstbier külügyminiszter a repülőgép fedélzetén nyilatkozott az újságíróknak. Röviden értékelték a tanácskozást, mondván, Bonnban a miniszterek azzal a céllal ültek össze, hogy megalapozzák a kontinens működő védelmi rendszerét, aktivizálják a WEU-t, amely a NATO európai pillérét alkotná, ám egyben felelősséget vállalna az európai biztonságért. Egy hatékony, komplex és nem valamiféle konkurens rendszer kiépítéséről van szó, mondotta Jirí Dienstbier. Hiszen az erősödő nacionalizmus, sovinizmus, a kelet-európai instabilitás, a jugoszláviai konfliktus időszakában megengedhetetlen bármiféle konkurencia ezen a téren. Az újságírók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a nyugati országok diplomáciai vezetői hogyan ítélik meg a csehszlovákiai helyzet alakulását. Csalódottak, sajnálják, hogy idáig fajultak a dolgok - válaszolta a külügyminiszter. Valóban összeurópai csalódást okoztunk: két és tél évig pozitív irányba fejlődött a politika,, jó nemzetközi hírnévre tettünk szert, s most minden összezavarodott. Nyugat-Európa természetesen tudatosítja, saját biztonsága és a biztonságra fordított kiadásai is azzal függnek össze, hogy milyen messze tolódik ki kelet felé a stabilitás, a viszonylagos jólét övezete. Nagyon bízott KözépEurópában mint stabilizáló tényezőben, most viszont azt kell tapasztalnia, hogy problémákkal küszködik Lengyelország, bajok vannak a magyar reformokkal is, Csehszlovákia pedig egy ismeretlen jövő felé tekint. Hazánkban, minden attól függ majd, hogy győzni tud-e még a józan ész. Nem akarok komor képeket festeni - válaszolta Jirí Dienstbier a magyar kisebbség jövőbeni lehetséges sorsát érintő kérdésemre. - Ha azonban valaki bizonyos partikuláris elveket kezd majd érvényesíteni - folytatta a miniszter -, akkor várható, hogy mások szintén, jogosan fognak törekedni ezen elvek érvényesítésére. Douglas Hurd brit külügyminiszter ezzel a témával kapcsolatban épp a bonni találkozón jegyezte meg: az egyik oldalon tiszteletben kell tartani a határokat, de a másik oldalon is szigorúan szavatolni kell a kisebbségek jogait. A legfőbb feladat, hogy az érintettek megtalálják az egyensúlyt, mert, ha az egyik fél megszegi a „játékszabályokat", akkor azokat valószínűleg a másik fél sem fogja betartani, bárhogy is szeretnénk. URBÁN GABRIELLA immiiiiiimimimii