Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-18 / 142. szám, csütörtök

1992. JÚNIUS 18. —ÚJ SZÖ­VEGET NEM ÉRÖ TÖRTÉNET MIKOR ÉS MIBŐL SZÜLETTEK AZ ELSŐ ÉGITESTEK? KALEIDOSZKÓP 10 Az elmúlt hetekben amerikai kuta­tók szenzációs bejelentést tettek, miszerint bizonyítékot találtak a világ­egyetem szerkezetére, amely az égitestek kialakulását is új fényben tüntette fel. Korábbi évezredekben-évszáza­dokban úgy tekintettek a csillagos égboltra, mint az öröktől fogva léte­ző változatlanság megtestesítőjére, mint egy hatalmas dóm kupolájára, ahol rögzítve vannak az állócsilla­gok. A századfordulón kezdték sej­teni," hogy ennek a nagyszabású ' architektúrának a hipotézise össze­egyeztethetetlen a természet egyre pontosabban feltárt működési törvé­nyeivel. Végül 70 esztendővel ez­előtt egy hatalmas történelmi sokk vezette Alexej Friedmannt annak ki­mondására, hogy a fizikai mozgás­törvények nem tűrik a mozdulatlan­ságot: a galaxisok világának vagy szétszóródóban, vagy összeroska­dóban kell lennie. Pár évvel később az óceán túlsó oldalán egy másik forradalom, a tudományos-műszaki forradalom lehetővé tette, hogy az Az 1960-as években bocsátották fel Amerikában az első távközlési mesterséges holdakat. A Bell Tele­fonlaboratórium mérnökei antennák­kal pásztázták az égboltot, hogy meghatározzák: melyik a legcsön­desebb hullámhossz, amely alkal­mas volna távközlésre. A milliméte­res tartományt találták a legcsönde­sebbnek, de meglepődve tapasztal­ták, hogy ott is egyenletes sercegés tölti ki az Univerzumot. Ez a kozmikus rádiózaj egyforma erősséggel árad minden irányból, színképe pontosan olyan, ahogy Alpher megjósolta. Sok hitetlenkedés és ellenőrzés után, 1978-ban a korai Forró Univerzum 16 milliárd éve született fénylésének felfedezéséért Arno Penzias és Ro­bert Wilson, a két amerikai rádió­mérnök elnyerte a fizikai Nobel-díjat. A tejútrendszerek rejtélye A kozmikus háttérsugárzás min­den irányban (négy tizedesjegy pon­tosságig) azonos intenzitásúnak lát­szik, bizonyítva, hogy 16 miliárd év­vel ezelőtt egyenletes volt az izzó A galaxisok is az ősrobbanás termékei. A Nagy Bumm szellemi atyja George Gamow és tanítványa: Ralph Alpher. elméleti következtetést tapasztalati­ig igazolják; Los Angeles mellett, a Wilsonhegyen megépült a 2 méter átmérőjű óriástávcső. Ezzel fedezte fel Edwin Hubble, hogy a galaxisok távolodnak egymástól. A szétszaka­dásnak 16 milliárd évvel ezelőtt kel­lett kezdődnie. Friedmann egyik tanítványa volt George Gamow, aki Pétervárról köl­tözött Washingtonba. Ő a kémiai elemek gyakoriság-elosztását, az atommagok kialakulását vizsgálva azt találta, hogy az Univerzum tágu­lása egy igen sűrű és igen forró állapotból indult. (Ezzel az 1940-es években megerősítette Lemaitre ab­bé 1930-as években felállított hipo­tézisét.) A legegyszerűbb atomma­gok, az első kémiai elemek a hűlő Univerzum első három percében születtek. Ez a forró kezdet kapta a Nagy Bumm becenevet. Az Uni­verzum történetiségét, forró kezde­tét, tágulását ma a fizikusok, a leg­több csillagász, sőt a Pápai Akadé­mia is tapasztalatilag igazolt ténynek fogadja el. A Forró Univerzum fénye Derült nyári napon a napsütötte talajtól felmelegedett levegő fel­emelkedik, kitágul, lehűl, ami go­molyfelhő, zivatar, jégeső kialakulá­sára vezet. Ugyanígy hűlt a táguló Univerzum anyaga. A Nagy Bumm után mintegy 300 000 évnek kellett eltelnie, hogy a forróság pár ezer fokra enyhüljön. E hőmé'rséklet fölött az anyag negatív elektronok és pozi­tív atommagok vad kavargása, amit plazmának mondunk. A plazma in­tenzíven sugároz és a fényt el is nyeli, akárcsak a Napkorong. Amint azonban ezer fok közelébe esett a hőmérséklet, a pozitív atomma­gokból és negatív elektronokból semleges, atomok álltak össze, a hidrogéngáz átlátszóvá vált a fény számára. Az ukrajnai születésű Ralph Alpher (Gamow tanítványa, Teller kollégája) a washingtoni egye­temen disszertációján dolgozva jött rá arra, hogy az őseredeti plazma fényét nem nyelhette el az átlátszó­vá lett csillagközi gáz, így a 16 milliárd évvel ezelőtti ragyogást ma is meg lehet figyelni. Természetesen .16 milliárd év alatt a világtér nagyot tágult, azóta a sugárzás is jócskán lehűlt. plazma sűrűsége. Nem csoda: a ne­gatív elektronok és pozitív atomma­gok kavargásában minden véletlen tömörülést tüstént szétoszlott az in­tenzív sugárzás. Ezer fokon azon­ban már semleges atomok képződ­tek, s a fény által átjárhatóvá vált gázban keletkezett véletlen felhő­csomókat már nem fújta szét a su­gárzás. Millió évvel a Nagy Bumm után olyan felhők képződhettek, amelyek tömege elég nagy volt, s amelyeket a lanyhuló hőmozgás ellenében együtt tartott saját tömeg­vonzásuk. Megszülethettek az első állandósult égi anyagszigetek. Túl későn! Ekkor már olyan ritka volt a szétszóródó Univerzum, hogy benne nem keletkezhettek akkora anyagcsomók, amilyenek a mai ga­laxisok. (A Tejútrendszerben, amelyhez Napunk is tartozik, tízmil­liárd Napnak megfelelő anyag van összezsúfolva. Hasonló méretűek más galaxisok is.) Csak sokezer­szerte kisebb halmazoknak lett vol­na szabad keletkezniök, éles ellen­tétben a csillagászati evidenciával. Az Univerzum történeti feltárása meglepő konfliktushoz vezetett: jól megértettük az atomok kialakulását, de értetlenül állunk a tejútrendsze­rek atomokból történő összeállásá­nak problémája előtt. Mi volt a Nagy Bumm után? Az atomok világában megtanultunk tá­jékozódni, de ez még nem minden. A ga­laxisba tömörülő anyag teljes mennyisé­gét elárulja annak tömegvonzása, vagyis az, hogy miként keringenek körülötte, mi­lyen gyorsan esnek befelé a távoli csilla­gok, csillaghalmazok. Ha ezt a mérlegelé­si módszert alkalmazzuk, azt kapjuk, hogy a galaxis teljes tömege legalább tízszerte több, mint a benne megfigyelhe­tő (csillagként látható) atomi anyag. A Mindenség anyagának több mint 90 %-át láthatatlan, fényt ki nem bocsátó, szá­munkra ismeretlenül maradt sötét anyag teszi ki, amelynek sajátságaira legfeljebb elméleteket gyárthatunk. (Szalay Sándor és a szerző a galaxishalmazok méretéből két évtizeddel ezelőtt arra következtetett, hogy a sötét anyag kis tömegű, elektro­mosan semleges részecskékből, neutrí­nókból tevődhet össze. A szerk.) Ha a sötét anyagra valóban nem hat a fény bombázása, akkor az a Nagy Bumm után már nagyon korán csomósodhatott önmaga tömegvonzásának hatására. Ilyen láthatatlan neutrinó-szupercsillagok lehettek talán az első égitestek, amelyek azután saját gravitációs ölükbe ránthatták a 300 000 év múltán kialakuló (fénytől szintén függetlenülő) semleges atomokat, így téve lehetővé a galaxisok kialakulását. Szép volna, jó volna. A vonzó hipotézisnek ellene mondott a tapasztalat: a kozmikus rádiósugárzás elképesztő simasága. Olyan egyenletes, mint a Balaton vízszintje a legszélcsende­sebb napon! Semmi jelét nem mutatta, hogy a 16 milliárd év távolából lefényké­pezett forró plazma egyenletes elosztását zavarták volna a még korábban össze­csomósodott sötét anyagcsomók gravitá­ciós hegyei-völgyei. Kezdtek úgy tekinteni a hipotetikus sötét anyagra, mint Einstein előtt az éter­re (vagy Könyves Kálmán király előtt a boszorkányra): mindenki beszélt róla, noha senki sem látta. Már-már kimondani készültek: a sötét anyagot nem lehet látni, tehát róla szó se essék. Az évtized tudományos szenzációja A milliméteres hullámhosszú kozmikus rádiósugárzást javarészt elnyeli a légkör. Zavartalan mérésére 1989. november 18-án mesterséges holdat bocsátott fel az Amerikai Űrkutatási Hivatal. Ez 900 km magasan keringve pasztázzá az égboltot, a mórt értékeket pedig földi megfigyelő­höz továbbítja. így meghatározta a ma­radványsugárzás jelen hőmérsékletét: a -270 °C, mindössze 2,735 fokkal az abszolút zéruspont fölött. Idén április 22-én reggel nyolc órakor szokatlanul népes hallgatóság gyúlt ösz­sze az Amerikai Fizikai Társaság wa­shingtoni konferenciájára. (A Nagy Bumm, a dolgok kezdete mindig jobban izgatta a fizikusokat, mint a csillagászokat.) A Teller Ede által alapított Lawrence Su­gárzási Laboratóriumban, Kaliforniában dolgozó George Smoot előadására vár­tak, hogy ismertesse a földöntúli obszer­vatórium két év alatt begyűjtött, és Földre továbbított 420 millió mérésének eredmé­nyét. A várakozás nem volt hiábavaló. Az ötödik tizedesjegyben felfedezték a koz­mikus maradványsugárzás egyenetlensé­gét: egyes irányokban sűrűbbnek (0,00003 fokkal melegebbnek), másfelé ritkábbnak! (0,00003 fokkal hűvösebb­nek) bizonyult a sima átlagnál. Az izzó anyag egyenetlenségeit a láthatatlan sö­tét anyag hatalmas szigeteinek a vonzása idézhette elő. A méretek minden képzele­tet fölülmúlnak: a sötét kontinensek kiter­jedése több milliárd fényévet is elér, közel milliószorosa a mi Tejútrendszerünknek, kitöltve az égbolt negyedét. Ez a kiterje­dés a sötét anyag hőmérsékletéről is árulkodik: ilyen nagy tömörülések akkor szükségesek az együtt-tartáshoz, ha a sötét anyag viszonylag meleg. E konti­nensek öregebbek maguknál az atomok­nál is! A kép szenzációt keltett, bejárta a vi­lágsajtót: „Az évtized tudományos szen­zációja!" „A teremtés árnyéka!" - „A csillagászat Szent Grál kelyhének megtalálása!" - „Az Isten kezeírása!" - harsogták a szalagcímek. A 16 milliárd éve, volt Univerzum fényképe április 24­én, George Gamow és George Smoot nevenapján a Népszabadság címoldalára is fölkerült (A kép közepén áthúzódó sötét sáv Tejútrendszerühk anyagának árnyé­ka, amelyben élünk. A fölötte és alatta elszórt világos és sötét foltok azok, tőlünk 16 milliárd fényév messzeségében, amik­re figyelni kell.) Ismeretlen sötét anyag Folytatódnak a mérések. Ez az első kép még gyönge (7 ívfok) felbontású, azt pontosítani kell. De a kép üzenetét világ­szerte megértették: az égitestek kiformá­lódása már az első 900 000 éven belül megkezdődött, valószínűleg igen korán. Az első égitestek anyagát még nem ato­mok alkották, hanem egy ma még isme­retlen sötét anyag, amely utólag vonzotta magához a késve kiformálódott atomokat, hogy belőlük galaxisok, fénylő csillagok szülessenek. Az Univerzum történeti képződmény. Még nem ismerjük anyagának 90-99 szá­zalékát, nem értjük kialakulásának korai fejezeteit. De a történet föl van jegyezve az égboltra. Ezt az üzenetet meg kell fejtenünk, mert az, a 16 milliárd éve tartó múltra szólva a véget-nem érő jövőről is szól. A fiataloknak ezt mondja: az Univer­zum kutatása is egy véget nem érő tör­ténet. MARX GYÖRGY A lakások és szállodák legfontosabb bútora a jó ágy. ágyak különleges rugózásúak, világszabadalom szerint készülnek, és nyugodt álmot biztosítanak. A Nagyabonyi és a Hodosi Községi Hivatal pályázatot hirdet a földgáz Nagyabony és Hodos községekbe való bevezetésére. Az ajánlatokat legkésőbb 1992. július 10-ig küldjék el a községi hivatalba . Bővebb tájékoztatást a községi hivatalok nyúj­tanak a következő telefonszámokon: Nagyabony 0709/22094 - Huszár Mária Hodos 0709/22125 - Tóth István ÚP-1165 MÁSOK ÍRTÁK A KÉT LEGERŐSEBB SZLOVÁKIAI BEFEKTETÉSI ALAP SZERINT: A RÉSZVÉNYESEK JOGAI CSORBÍTHATATLANOK Az országos viszonylatban legerősebb tíz befektetési privatizációs alapból kettő szlovákiai; az egyiket az Általános Hitel Bank leányvállalata, a VÚB Invest alapította, a másikat az 1. Szlovák Befektetési Rt. Képviselőiktől kérdeztük, mit is jelenthetne az alapok számára Csehszlovákia esetleges kettéválása. • Boris Kocúr mérnök, az Álta­lános Hitel Bank (VÚB Kupón be­fektetési alap) befektetési társa­ság vezérigazgató-helyettese: - Alapunk csehországi vállalatok­ba is fektetett, és ügyfeleink között csehországi állampolgárok is talál­hatók. A befektetések eszközlése­kor a legjobban működő vállalatokra összpontosítottunk, azokra, ame­lyek gazdaságilag stabilak. Azzal a céllal tettük ezt, hogy vagyonjegy­tulajdonosaink részére a lehető leg­nagyobb hozamot nyerjünk. Közismert tény, hogy a cseh gaz­daság erősebb a szlovákiainál. A gazdaságban azonban nem sza­badna érvényesülnie a nacionalista szempontoknak. A csehek éppúgy hozzájárultak a szlovák gazdaság fejlesztéséhez, mint a szlovákok a csehországiéhoz. Éppen ezért van joga a szlovákiai állampolgárnak a csehországi vagyonra és fordítva. Ha mégis bekövetkezne az állam kettészakadása, a szlovákiai va­gyonjegy-tulajdonosok - DIK-ek - külföldi részvények tulajdonosai lennének, esetleg fordítva, ahogy az más országokban szokásos. A törvényhozásnak minden eset­ben szavatolnia kellene, hogy a részvényesek jogai semmiképpen se kerüljenek veszélybe. Akkor esz­közöltük befektetéseinket, amikor a privatizáció még az egész ország­ban folyt, és a második fordulóban is bizonyára adunk csehországi válla­latokra pontokat, amennyiben fenn­maradnak az első fordulóból. Nem látom indokoltnak, miért ne fektet­nénk be Csehországba is, amennyi­ben az új törvényhozás ezt kifejezet­ten nem tiltja majd be. Nyilvánvaló, hogy az ország ket­téválása negatívan hatna a szlovák vállalatokra, az egész gazdaságra. A cseh vállalatokban érdekelt szlo­vákiai részvényeseknek lehetősé­gük lesz majd arra, hogy hassanak a szlovákiai megrendelőkkel kiépí­tett kapcsolataik fenntartására. • Morháő mérnök, az 1. Szlo­vák Befektetési Rt. marketingosz­tályának dolgozója: - Kétségtelenül komoly következ­ményei lennének ránk nézve az or­szág kettéválásának. Ügyfeleink kö­zött ugyanis csehországiak is van­nak, a szlovákiai állampolgárok ré­szére pedig több csehországi válla­latnál eszközöltünk befektetést. Szerintem ma még korai bármilyen következtetés levonása, hiszen a választásokból győztesen kikerült pártok közti tárgyalások csupán most kezdődnek. Mindkettőnek kompromisszumot kell kötnie. Ha nem szakad ketté gazdaságunk, ak­kor jövőnket nem látom veszélyben. Semmiképpen sem örülnénk a cseh és szlovák gazdaság kettéválására irányuló egyetlen lépésnek sem, gazdasági kötelékeink elszakítása gazdasági összeomláshoz vezetne. Nový čas 141. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom