Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-18 / 142. szám, csütörtök

1992. JÚNIUS 18. —ÚJ SZÖVEGET NEM ÉRÖ TÖRTÉNET MIKOR ÉS MIBŐL SZÜLETTEK AZ ELSŐ ÉGITESTEK? KALEIDOSZKÓP 10 Az elmúlt hetekben amerikai kutatók szenzációs bejelentést tettek, miszerint bizonyítékot találtak a világegyetem szerkezetére, amely az égitestek kialakulását is új fényben tüntette fel. Korábbi évezredekben-évszázadokban úgy tekintettek a csillagos égboltra, mint az öröktől fogva létező változatlanság megtestesítőjére, mint egy hatalmas dóm kupolájára, ahol rögzítve vannak az állócsillagok. A századfordulón kezdték sejteni," hogy ennek a nagyszabású ' architektúrának a hipotézise összeegyeztethetetlen a természet egyre pontosabban feltárt működési törvényeivel. Végül 70 esztendővel ezelőtt egy hatalmas történelmi sokk vezette Alexej Friedmannt annak kimondására, hogy a fizikai mozgástörvények nem tűrik a mozdulatlanságot: a galaxisok világának vagy szétszóródóban, vagy összeroskadóban kell lennie. Pár évvel később az óceán túlsó oldalán egy másik forradalom, a tudományos-műszaki forradalom lehetővé tette, hogy az Az 1960-as években bocsátották fel Amerikában az első távközlési mesterséges holdakat. A Bell Telefonlaboratórium mérnökei antennákkal pásztázták az égboltot, hogy meghatározzák: melyik a legcsöndesebb hullámhossz, amely alkalmas volna távközlésre. A milliméteres tartományt találták a legcsöndesebbnek, de meglepődve tapasztalták, hogy ott is egyenletes sercegés tölti ki az Univerzumot. Ez a kozmikus rádiózaj egyforma erősséggel árad minden irányból, színképe pontosan olyan, ahogy Alpher megjósolta. Sok hitetlenkedés és ellenőrzés után, 1978-ban a korai Forró Univerzum 16 milliárd éve született fénylésének felfedezéséért Arno Penzias és Robert Wilson, a két amerikai rádiómérnök elnyerte a fizikai Nobel-díjat. A tejútrendszerek rejtélye A kozmikus háttérsugárzás minden irányban (négy tizedesjegy pontosságig) azonos intenzitásúnak látszik, bizonyítva, hogy 16 miliárd évvel ezelőtt egyenletes volt az izzó A galaxisok is az ősrobbanás termékei. A Nagy Bumm szellemi atyja George Gamow és tanítványa: Ralph Alpher. elméleti következtetést tapasztalatiig igazolják; Los Angeles mellett, a Wilsonhegyen megépült a 2 méter átmérőjű óriástávcső. Ezzel fedezte fel Edwin Hubble, hogy a galaxisok távolodnak egymástól. A szétszakadásnak 16 milliárd évvel ezelőtt kellett kezdődnie. Friedmann egyik tanítványa volt George Gamow, aki Pétervárról költözött Washingtonba. Ő a kémiai elemek gyakoriság-elosztását, az atommagok kialakulását vizsgálva azt találta, hogy az Univerzum tágulása egy igen sűrű és igen forró állapotból indult. (Ezzel az 1940-es években megerősítette Lemaitre abbé 1930-as években felállított hipotézisét.) A legegyszerűbb atommagok, az első kémiai elemek a hűlő Univerzum első három percében születtek. Ez a forró kezdet kapta a Nagy Bumm becenevet. Az Univerzum történetiségét, forró kezdetét, tágulását ma a fizikusok, a legtöbb csillagász, sőt a Pápai Akadémia is tapasztalatilag igazolt ténynek fogadja el. A Forró Univerzum fénye Derült nyári napon a napsütötte talajtól felmelegedett levegő felemelkedik, kitágul, lehűl, ami gomolyfelhő, zivatar, jégeső kialakulására vezet. Ugyanígy hűlt a táguló Univerzum anyaga. A Nagy Bumm után mintegy 300 000 évnek kellett eltelnie, hogy a forróság pár ezer fokra enyhüljön. E hőmé'rséklet fölött az anyag negatív elektronok és pozitív atommagok vad kavargása, amit plazmának mondunk. A plazma intenzíven sugároz és a fényt el is nyeli, akárcsak a Napkorong. Amint azonban ezer fok közelébe esett a hőmérséklet, a pozitív atommagokból és negatív elektronokból semleges, atomok álltak össze, a hidrogéngáz átlátszóvá vált a fény számára. Az ukrajnai születésű Ralph Alpher (Gamow tanítványa, Teller kollégája) a washingtoni egyetemen disszertációján dolgozva jött rá arra, hogy az őseredeti plazma fényét nem nyelhette el az átlátszóvá lett csillagközi gáz, így a 16 milliárd évvel ezelőtti ragyogást ma is meg lehet figyelni. Természetesen .16 milliárd év alatt a világtér nagyot tágult, azóta a sugárzás is jócskán lehűlt. plazma sűrűsége. Nem csoda: a negatív elektronok és pozitív atommagok kavargásában minden véletlen tömörülést tüstént szétoszlott az intenzív sugárzás. Ezer fokon azonban már semleges atomok képződtek, s a fény által átjárhatóvá vált gázban keletkezett véletlen felhőcsomókat már nem fújta szét a sugárzás. Millió évvel a Nagy Bumm után olyan felhők képződhettek, amelyek tömege elég nagy volt, s amelyeket a lanyhuló hőmozgás ellenében együtt tartott saját tömegvonzásuk. Megszülethettek az első állandósult égi anyagszigetek. Túl későn! Ekkor már olyan ritka volt a szétszóródó Univerzum, hogy benne nem keletkezhettek akkora anyagcsomók, amilyenek a mai galaxisok. (A Tejútrendszerben, amelyhez Napunk is tartozik, tízmilliárd Napnak megfelelő anyag van összezsúfolva. Hasonló méretűek más galaxisok is.) Csak sokezerszerte kisebb halmazoknak lett volna szabad keletkezniök, éles ellentétben a csillagászati evidenciával. Az Univerzum történeti feltárása meglepő konfliktushoz vezetett: jól megértettük az atomok kialakulását, de értetlenül állunk a tejútrendszerek atomokból történő összeállásának problémája előtt. Mi volt a Nagy Bumm után? Az atomok világában megtanultunk tájékozódni, de ez még nem minden. A galaxisba tömörülő anyag teljes mennyiségét elárulja annak tömegvonzása, vagyis az, hogy miként keringenek körülötte, milyen gyorsan esnek befelé a távoli csillagok, csillaghalmazok. Ha ezt a mérlegelési módszert alkalmazzuk, azt kapjuk, hogy a galaxis teljes tömege legalább tízszerte több, mint a benne megfigyelhető (csillagként látható) atomi anyag. A Mindenség anyagának több mint 90 %-át láthatatlan, fényt ki nem bocsátó, számunkra ismeretlenül maradt sötét anyag teszi ki, amelynek sajátságaira legfeljebb elméleteket gyárthatunk. (Szalay Sándor és a szerző a galaxishalmazok méretéből két évtizeddel ezelőtt arra következtetett, hogy a sötét anyag kis tömegű, elektromosan semleges részecskékből, neutrínókból tevődhet össze. A szerk.) Ha a sötét anyagra valóban nem hat a fény bombázása, akkor az a Nagy Bumm után már nagyon korán csomósodhatott önmaga tömegvonzásának hatására. Ilyen láthatatlan neutrinó-szupercsillagok lehettek talán az első égitestek, amelyek azután saját gravitációs ölükbe ránthatták a 300 000 év múltán kialakuló (fénytől szintén függetlenülő) semleges atomokat, így téve lehetővé a galaxisok kialakulását. Szép volna, jó volna. A vonzó hipotézisnek ellene mondott a tapasztalat: a kozmikus rádiósugárzás elképesztő simasága. Olyan egyenletes, mint a Balaton vízszintje a legszélcsendesebb napon! Semmi jelét nem mutatta, hogy a 16 milliárd év távolából lefényképezett forró plazma egyenletes elosztását zavarták volna a még korábban összecsomósodott sötét anyagcsomók gravitációs hegyei-völgyei. Kezdtek úgy tekinteni a hipotetikus sötét anyagra, mint Einstein előtt az éterre (vagy Könyves Kálmán király előtt a boszorkányra): mindenki beszélt róla, noha senki sem látta. Már-már kimondani készültek: a sötét anyagot nem lehet látni, tehát róla szó se essék. Az évtized tudományos szenzációja A milliméteres hullámhosszú kozmikus rádiósugárzást javarészt elnyeli a légkör. Zavartalan mérésére 1989. november 18-án mesterséges holdat bocsátott fel az Amerikai Űrkutatási Hivatal. Ez 900 km magasan keringve pasztázzá az égboltot, a mórt értékeket pedig földi megfigyelőhöz továbbítja. így meghatározta a maradványsugárzás jelen hőmérsékletét: a -270 °C, mindössze 2,735 fokkal az abszolút zéruspont fölött. Idén április 22-én reggel nyolc órakor szokatlanul népes hallgatóság gyúlt öszsze az Amerikai Fizikai Társaság washingtoni konferenciájára. (A Nagy Bumm, a dolgok kezdete mindig jobban izgatta a fizikusokat, mint a csillagászokat.) A Teller Ede által alapított Lawrence Sugárzási Laboratóriumban, Kaliforniában dolgozó George Smoot előadására vártak, hogy ismertesse a földöntúli obszervatórium két év alatt begyűjtött, és Földre továbbított 420 millió mérésének eredményét. A várakozás nem volt hiábavaló. Az ötödik tizedesjegyben felfedezték a kozmikus maradványsugárzás egyenetlenségét: egyes irányokban sűrűbbnek (0,00003 fokkal melegebbnek), másfelé ritkábbnak! (0,00003 fokkal hűvösebbnek) bizonyult a sima átlagnál. Az izzó anyag egyenetlenségeit a láthatatlan sötét anyag hatalmas szigeteinek a vonzása idézhette elő. A méretek minden képzeletet fölülmúlnak: a sötét kontinensek kiterjedése több milliárd fényévet is elér, közel milliószorosa a mi Tejútrendszerünknek, kitöltve az égbolt negyedét. Ez a kiterjedés a sötét anyag hőmérsékletéről is árulkodik: ilyen nagy tömörülések akkor szükségesek az együtt-tartáshoz, ha a sötét anyag viszonylag meleg. E kontinensek öregebbek maguknál az atomoknál is! A kép szenzációt keltett, bejárta a világsajtót: „Az évtized tudományos szenzációja!" „A teremtés árnyéka!" - „A csillagászat Szent Grál kelyhének megtalálása!" - „Az Isten kezeírása!" - harsogták a szalagcímek. A 16 milliárd éve, volt Univerzum fényképe április 24én, George Gamow és George Smoot nevenapján a Népszabadság címoldalára is fölkerült (A kép közepén áthúzódó sötét sáv Tejútrendszerühk anyagának árnyéka, amelyben élünk. A fölötte és alatta elszórt világos és sötét foltok azok, tőlünk 16 milliárd fényév messzeségében, amikre figyelni kell.) Ismeretlen sötét anyag Folytatódnak a mérések. Ez az első kép még gyönge (7 ívfok) felbontású, azt pontosítani kell. De a kép üzenetét világszerte megértették: az égitestek kiformálódása már az első 900 000 éven belül megkezdődött, valószínűleg igen korán. Az első égitestek anyagát még nem atomok alkották, hanem egy ma még ismeretlen sötét anyag, amely utólag vonzotta magához a késve kiformálódott atomokat, hogy belőlük galaxisok, fénylő csillagok szülessenek. Az Univerzum történeti képződmény. Még nem ismerjük anyagának 90-99 százalékát, nem értjük kialakulásának korai fejezeteit. De a történet föl van jegyezve az égboltra. Ezt az üzenetet meg kell fejtenünk, mert az, a 16 milliárd éve tartó múltra szólva a véget-nem érő jövőről is szól. A fiataloknak ezt mondja: az Univerzum kutatása is egy véget nem érő történet. MARX GYÖRGY A lakások és szállodák legfontosabb bútora a jó ágy. ágyak különleges rugózásúak, világszabadalom szerint készülnek, és nyugodt álmot biztosítanak. A Nagyabonyi és a Hodosi Községi Hivatal pályázatot hirdet a földgáz Nagyabony és Hodos községekbe való bevezetésére. Az ajánlatokat legkésőbb 1992. július 10-ig küldjék el a községi hivatalba

. Bővebb tájékoztatást a községi hivatalok nyújtanak a következő telefonszámokon: Nagyabony 0709/22094 - Huszár Mária Hodos 0709/22125 - Tóth István ÚP-1165 MÁSOK ÍRTÁK A KÉT LEGERŐSEBB SZLOVÁKIAI BEFEKTETÉSI ALAP SZERINT: A RÉSZVÉNYESEK JOGAI CSORBÍTHATATLANOK Az országos viszonylatban legerősebb tíz befektetési privatizációs alapból kettő szlovákiai; az egyiket az Általános Hitel Bank leányvállalata, a VÚB Invest alapította, a másikat az 1. Szlovák Befektetési Rt. Képviselőiktől kérdeztük, mit is jelenthetne az alapok számára Csehszlovákia esetleges kettéválása. • Boris Kocúr mérnök, az Általános Hitel Bank (VÚB Kupón befektetési alap) befektetési társaság vezérigazgató-helyettese: - Alapunk csehországi vállalatokba is fektetett, és ügyfeleink között csehországi állampolgárok is találhatók. A befektetések eszközlésekor a legjobban működő vállalatokra összpontosítottunk, azokra, amelyek gazdaságilag stabilak. Azzal a céllal tettük ezt, hogy vagyonjegytulajdonosaink részére a lehető legnagyobb hozamot nyerjünk. Közismert tény, hogy a cseh gazdaság erősebb a szlovákiainál. A gazdaságban azonban nem szabadna érvényesülnie a nacionalista szempontoknak. A csehek éppúgy hozzájárultak a szlovák gazdaság fejlesztéséhez, mint a szlovákok a csehországiéhoz. Éppen ezért van joga a szlovákiai állampolgárnak a csehországi vagyonra és fordítva. Ha mégis bekövetkezne az állam kettészakadása, a szlovákiai vagyonjegy-tulajdonosok - DIK-ek - külföldi részvények tulajdonosai lennének, esetleg fordítva, ahogy az más országokban szokásos. A törvényhozásnak minden esetben szavatolnia kellene, hogy a részvényesek jogai semmiképpen se kerüljenek veszélybe. Akkor eszközöltük befektetéseinket, amikor a privatizáció még az egész országban folyt, és a második fordulóban is bizonyára adunk csehországi vállalatokra pontokat, amennyiben fennmaradnak az első fordulóból. Nem látom indokoltnak, miért ne fektetnénk be Csehországba is, amennyiben az új törvényhozás ezt kifejezetten nem tiltja majd be. Nyilvánvaló, hogy az ország kettéválása negatívan hatna a szlovák vállalatokra, az egész gazdaságra. A cseh vállalatokban érdekelt szlovákiai részvényeseknek lehetőségük lesz majd arra, hogy hassanak a szlovákiai megrendelőkkel kiépített kapcsolataik fenntartására. • Morháő mérnök, az 1. Szlovák Befektetési Rt. marketingosztályának dolgozója: - Kétségtelenül komoly következményei lennének ránk nézve az ország kettéválásának. Ügyfeleink között ugyanis csehországiak is vannak, a szlovákiai állampolgárok részére pedig több csehországi vállalatnál eszközöltünk befektetést. Szerintem ma még korai bármilyen következtetés levonása, hiszen a választásokból győztesen kikerült pártok közti tárgyalások csupán most kezdődnek. Mindkettőnek kompromisszumot kell kötnie. Ha nem szakad ketté gazdaságunk, akkor jövőnket nem látom veszélyben. Semmiképpen sem örülnénk a cseh és szlovák gazdaság kettéválására irányuló egyetlen lépésnek sem, gazdasági kötelékeink elszakítása gazdasági összeomláshoz vezetne. Nový čas 141. szám