Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-02 / 128. szám, kedd

KULTURA f ÚJ szól 1992. JUNIUS 2. „KESERŰ HALÁLT ÖRÖKÖLTEM..." CZINKA PANNA EMLÉKOSZLOP SAJÓGÖMÖRÖN Sajógömör idős polgárai és a zeneirodalom szakavatott művelői szinte kivétel nélkü! tudják, ki volt Czinka Panna. A „csillagokig híres hegedűs" 1711 -bpn született Sajógömörön, és itt temették el 1772, február 5-én. A Czinka-család valószínűleg Somogyból vándorolt át Gömörországba, ahol Lányi János akkori földbirtokos udvari zenészként alkalmazta őket. A kis Panna szüleitől örökölte a zenei tehetséget, amelyre hamar felfigyelt Lányi János, és a saját költségén Rozsnyóra küldte továbbtanulásra. Panna egy-két év múlva már olyan művészi fokon hegedült, hogy virtuozitásban túlszárnyalta tanítómestereit. Nagyon fiatalon férjhez ment egy kisbőgőshöz, akivel később önálló zenekart szervezett. Hírük gyorsan elterjedt. A legelőkelőbb főúri családoknak ,rhuzsikáltak. Feljegyzésekből tudjuk, hogy gróf Csáky Imrétől - Magyarbélen - ajándékba kapta híres Amati hegedűjét. A Pálffyak Szene-környéki kastélyában .1767: szeptember 20-án ők muzsikáltak egy híres esküvőn. Később a pozsonyi Balassi-palotában, sőt egyszer Mária-Terézia előtt is bemutathatták művészetüket. Megfordultak az akkori Oroszország fejlődő központjában, Szentpéterváron is. Fellépésüket mindenütt nagy siker kísérte. Ehhez hozzájárult az is, hogy sajógömöri földesuruk minden két évben kuruc egyenruhát csináltatott nekik. Panna kezén ott csillogott a Csáky bíborostól kapott gyémántgyűrű is, és valószínű, hogy szép fekete haja és parázsló szeme is hatással volt a hallgatóságra. Sok csodálója és hódolója volt, de Panna hűséges feleség maradt. A róla szóló, máig közismert nóta egyik strófája is ezt bizonyítja: ,, Czinka Panna, az a híred, Hogy kőből van a Te szíved, Kő a szíved, jég az ajkad, A szerelem nem fog rajtad, Cigány-Panna!" Sokan úgy tartják, (tévesen!) hogy Czinka Panna II. Rákóczi Ferenc zenésze volt. Ez a hiedelem Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig cimű romantikus regénye alapján terjedt el. Itt az író szándékosan cselekedett Panna javára, hogy még fényesebben ragyogjon a neve. (Hisz Panna csak akkor született, amikor a Nagyságos Fejedelem már letette a fegyvert a nagymajtényi síkon, és önkéntes száműzetésbe indult.) Az persze igaz, hogy Panna nagyapja Rákóczi és Bercsényi táborában muzsikált a kuruc vitézek felvidítására, majd Sándor és Ferenc nevű fiával Rákóczit Rodostóba is elkísérték. A nagyapa ott is halt meg, két fia azonban hazatért, egyikük Ferenc (Lutzi) volt a híres Panna édesapja. A Rodostóból hozott kuruc dalok aztán átplántálódtak Panna szívébe, aki ezekkel vigasztalta az elbukott szabadságharc miatt búslakodókat. A vigasztaló és embert megríkató négy húron azonban nemcsak kuruc dalokat játszott. Mestere volt a „hallgató npták" előadásának, sőt a nyugati zenében is jártös volt. önálló szerzeményeinek - sajnos - csak a cime maradt fenn: Ősapáink dala, Halottak tánca, Háromszáz özvegy nótája. Sokan úgy hiszik, a Rákóczi-induló is az ő szerzeménye. Ez sem igaz. E vérforraló induló több híres hegedűs ujjai között formálódott, alakult, amíg a ma ismert dallam véglegessé vált. Egy azonban biztos: a Czinka-család művészete is ott lobog benne. A világszerte ismert indulóra Berlioz tette fel a koronát. Joggal hisszük: az induló is, és Czinka Panna neve is örök életű. Szíve itt porlad a "sajógömöri régi temetőben. Az itteni evangélikus egyház halotti anyakönyvi kivonatában ez olvasható latinul: „Anno 1772. Die 5. Febr. Sepulta est famosa Zingara Czinka Panna dicta, ob arten camendi fidibus Celebris cum core." Magyar fordításban így hangzik: ,,1772. febr. 5-én eltemetett Czinka Pannának nevezett kiváló hegedűművészetéről híres cigányasszony. Temetését énekkar kísérte." Végrendeletében meghagyta, hogy díszruhájában, a Csáki bíbornoktól kapott gyémántos gyűrűjével és kedves Amati hegedűjével tegyék sírba. Temetése színes, de szomorú esemény volt. Részt vettek rajta a falubeliek és a környék nevezetes földesurai, nemesei, a magyar népzene szerelmesei is. Sírjánál tizenkét cigányzenekar búcsúztatta a XVIII. század egyik legtehetsége- • sebb zenecsillagát. Gyermekei, akikkel sokáig együtt muzsikált, sírkövet állíttattak neki, ezzel a latin - később magyarra is lefordított - szöveggel: „ Csillagokig híres hegedűs Czinka Panna E sírban nyugszik. örök hírnév fedje be szent porait. Asszony szült engem, de a hírt Én szültem e névnek. Hírem messzire szállt, bárha sír befödött. Édesanyámtól csak a keserű halált örököltem, Én maradékaimnak hírnevemet adom át." Sírköve sajnos, a századok folyamán teljesen elenyészett, elkallódott, neve, híre és dicsősége azonban nemcsak a lexikonokban, ha'wBsSmm nem a nép szívében is elevenen él. Sírja tehát jeltelen. Annyit azonban biztosan tudunk, hogy a mai alapiskola fölötti domb aljában, az akkori temető legelőkelőbb helyén temették el. Nevének és a magyar zenében kifejtett munkásságának emlékéül - több évtizedes mulasztás és tervezgetés után - a helyi önkormányzat magáévá tette a községi krónikás javaslatát, s így elhatározhattuk, hogy halála 220. évfordulójának évében, 1992-ben, a község erre kiszemelt helyén, mellszoborral díszített emlékoszlopot állítunk. Czinka Panna nevét tehát ezután emléktábla őrzi Sajógömörön. Már csaknem teljesen készen áll. Köszönet jár érte mindenkinek, aki adományaival és munkájával közreműködött. Elsősorban is Csernok István helyi polgármesternek, aki községünknek hű hagyománytisztelője. Az emlékmű ünnepélyes felavatása 1992. június 13-án, szombaton du. 1 órakor lesz. A jeles nap külön szép eseményének ígérkezik három járás cigányzenészeinek nyilvános versenye, amelyet a rimaszombati járási kultúr.szakosztály rendez. GÖMÖRI KOVÁCS ISTVÁN BUDAPESTEN: ÜNNEPI KÖNYVHÉT A HATVANHARMADIK A hagyomány tovább él. Idén hatvanharmadszor rendezik meg Magyarországon az Ünnepi Könyvhetet. Kitűnő alkalom ez, hogy a könyvpiacot és könyvkiadást illetően röviden a múltba, valamivel hoszszabban a jelenbe és a jövőbe pillantsunk.. A gondolat, hogy egyáltalán könyvnapokat rendezzenek, 1908ban született Finnországban. Tizennyolc évvel később, 1926-ban Spanyolország is bevezette a finn gyakorlatot, 1927-ben Olaszországban láttak hozzá megrendezéséhez, és 1929-től Supka Géza javaslatára Magyarországon is megszületett a Magyar Könyvnapok, melyet alapvetően a kortárs magyar irodalom népszerűsítésének szántak. Az már az élet sajátos fintora, hogy Finnországban már régóta nincsenek könyvnapok, és hogy az egész akció csak Magyarországon és Itáliában élte túl a kezdeteket. Magyarországon viszont olyan erős hagyománnyá vált a könyv ünnepének megrendezése, hogy 1957 tavaszának kivételével minden esztendőben megrendezték. A magyar irodalom szempontjából a dolog sokkal jelentősebb, mint a könyvkereskedőkéből. Jól mutatják ezt a magyar könyvkiadás tavalyi (ma még nem végleges, csak becsült) adatai. 1991-ben 7200-7500 cím (azaz könyv) jelent meg, mintegy 11-12 millió példányban. Ebből az 1991-es Ünnepi Könyvhéten nagyjából száz kötet került forgalomba. A statisztika csupán annyiban torz, hogy a szóban forgó 7200-7500 új műből körülbelül 600 volt magyar szerző alkotása, azaz nagyjából az új kiadású vagy újra kiadásra kerülő magyar művek egyhatoda jelenik meg az Ünnepi Könyvhéten, Míg az elmúlt harminc év könyvnapjain nem volt ritka az 50-60 ezres példányszámú kiadások sora, addig tavaly például Cseres Tibor bácskai eseményeket feldolgozó, nagy érdeklődéssel várt művéből - ez volt a rekord - 20 ezres kiadás készült, s a példányszámok idén tovább csökkentek. Az átlag 10 ezer példány alatt van, versesköteteknél pedig,maximum 3000 körül mozog. Aminek több oka is van. A nagy példányszámokat a politikai szerepvállalás tette lehetővé, ez mostanra jóformán teljesen eltűnt irodalmunkból. Míg korábban egy központosított és diktált példányszám politika uralkodott a könyvkiadásban, addig mára kialakultak a reális piaci viszonyokon alapuló kiadási arányok. Ďe ez mit sem változtat a könyvnapok jelentőségén, irodalmi értékén és nem lesz gátja a majdnem biztos sikernek sem. Az idei könyvnapok néhány nappal később vannak, mint a korábbiak. Ennek két magyarázata van. A hagyományos májusvég az elmúlt tíz esztendőben hazánkban mindig esővel járt, ami sokat ártott a könyvnapi rendezvényeknek. Most azt remélik, hogy a június elejei időpont időjárásilag is kedvezőbb lesz. Másrészt a tapasztalatok azt mutatják, hogy a könyvnapi kiadványok iránt legjobban érdeklődő vásárló közönség az a minden hónap 2-5 között kifizetésre kerülő bérből élő munkavállalók csoportja, akik így feltehetően anyagilag „jobban állnak" a hónap elején, mint a hónap végén. A szervezők azonban úgy vélik, hogy ez a néhány nap eltolódás nem jelent jelentős változást. A több mint hat évtizedes hagyományok ugyanis változatlanok maradtak. A könyvhétre megjelenő könyvek jelentősen olcsóbbak, mint a máskor megjelenőek. A Kulturális Minisztérium könyvkiadásra szánt támogatási alapjából a könyvhétre szánt kiadványokkal pályázhatnak a kiadók állami támogatásra - ezt idén 182 műre kérték, és 92-re kapták meg. A könyvheti könyvek mindegyike tehát mecenatúra révén lehet olcsóbb. Nem változtak a forgalmazási szabályok sem. Az Ünnepi Könyvhét programjába felvett műveket a május 28-i sajtótájékoztató után kezdik árusítani. Idén Budapesten valószínűleg annyi könyvsátort állítanak fel, mint tavaly, úgy negyven körül. Érdekes vendégek és érdekes művek emelik az idei Ünnepi Könyvhét fényét. Például az Európa Kiadó kiadványainak majd' minden szerzője Budapestre érkezik. Jön például Alain Robe-Grillet, Claudio Magris, Umberto Eco, A rózsa neve szerzője, jelen lesz a külföldön élő magyar szerzők közül Gosztonyi Péter, Tatár Győző, Grendel Lajos (aki saját kiadójával, a Kalligrammal is bemutatkozik), Kabdebo Tamás, és nagy valószínűséggel Gömöri György. Jelen lesznek a külföldön működő magyar nyelvű könyvkiadók is: a pozsonyi Madách, a romániai Kriterion, a Kárpáti Könyvkiadó, az újvidéki Fórum, továbbá a nyugati diaszpóra kiadóinak képviselői, remélhetőleg a Püski Kiadó sátrában. Az Ünnepi Könyvhét rangja és fénye tehát megmarad, ha méretei valamivel szerényebbek is lesznek, mint korábban. Természetesen megrendezésre kerül a Szép magyar könyv verseny is, melyre idén 32 kiadó 162 művel pályázott. Mivel a könyveket ma nehezebb eladni, mint korábban, óvatosabb kiadási politika érvényesül a kiadóknál, és a kiadott művek száma némileg visszaesőben van. Lesz könyvheti kirakatverseny Budapesten, elmarad viszont néhány nagy központi rendezvény, amelyre egyelőre nincs pénz. Ami a megjelenő és megvásárolható műveket illeti, néhány rendkívül érdekes címmel is találkozhatunk. Először lát napvilágot Máray Sándor 1958-1967 között írott naplója. Megjelenik Karinthy Frigyes Az elátkozott munkáskisasszony cimű műve. Az Európa Könyvkiadó újdonságai között szerepel Eco: A Foucaultinga, Claudio Magris: Duna, RobbeGrillet: A kukkoló, Milan Kundéra: A lét elviselhetetlen könnyedsége, cimű munkája. Kapható lesz továbbá Bohumil Hrabal: Zsebcselek, Grendel Lajos: Einstein harangjai című műve. Napvilágot látott Pilinszky János összes műveinek első kiadása, Juhász Gyula A tápai Krisztus című műve, a Csoöri Sándor köszöntése című kötet, Sütő András drámáinak második" kötete, Illyés Gyula Naplójegyzetek, 1977-1978, Szabó Magda: A félistenek szomorúsága, Imre Flóra Rondó című műve és egy Hunyady Sándorkötet Két kis angol címmel, meg természetesen sok más. Megjelenik egy Hamvas Béla-kötet, Kardos László börtönírásai. Orbán Ottó új verseskötete, s Faludy György válogatott versei. Mindezt persze csak kedvcsinálónak soroltuk fel, hiszen á teljes lista ennél sokkal bővebb. De talán már ennyi is elég annak érzékeltetésére, hogy az idei Ünnepi Könyvhét valóban érdekes és rangos műveket kínál az olvasóknak. FENYVES GYÖRGY TÚL A MÉLYPONTON NÉGY OSZTÁLYT AKAR A VÍZKELETI ISKOLA Ismert volt előttem, hogy Vízkelet, ez a mátyusföldi község mindig is tisztelte, ismerte történelmét. Mégis meglepődtem, amikor a közelmúltban a helyi önkormányzat által kiadott híradó első számában a községi iskoláról azt olvastam, hogy 1897-től napjainkig megőrizte az osztálykönyveket, osztálynaplókat. A múltat idéző, ma nagy értékű iskolai dokumentumok mellett Vízkelet korábbi történetéről is írásos emlékek regélhettek volna, ha 1869-ben nem történik a faluban tragédia: a település egy része s vele az iskola is, tűzvész martaléka lett. Abban a sorsdöntő évben az iskolának 99 tanulója volt. Az 1956-os évtől napjainkig krónika jegyzi az iskolai történéseket. Egyebek között azt is, hogy az 1964/65-ös tanévben a tanulók létszáma 188 volt. Értetlenül olvasom viszont a -közelmúlt egyik meglepő adatát: 1990/91-ben két osztályra zsugorodott az iskola, mert mindössze 36 volt tanulóinak száma. Hihetetlennek tűnik, hogy a vízkeleti magyar iskolát a megszűnés veszélye fenyegeti! A dolog felderítése céljából Bodri György iskolaigazgatóhoz fordultam. • Vajon természetes az iskolának ez az elsorvadást mutató „fejlődése"? - Községünk a utóbbi két-három évtizedben néhány objektív jelenség okán került ilyen helyzetbe. A hatvanas évek közepén falunk lélekszáma meghaladta a kétezret, mára ezerötszázra csökkent. A körzetesítés is hozzájárult a falu lakosságának megcsappanásához, hiszen a fiatalok évekig nem kaptak építkezési engedélyt. Sok család ezért a közeli Galántára költözött, ahol gyorsan és olcsón juthattak lakáshoz. A szülői házból való gyors távozás, a saját otthon mihamarabbi megteremtése - jelenség lett. Ennek természetes következrhényeként kevés gyerek született. Volt olyan év, amikor mindössze 12-13 iskolaköteles gyerek volt a faluban. Ez a szám tovább csökkent, mivel a szlovák családokon kívül néhány magyar szülő is szlovák iskolába íratta gyermekét. így alakult ki az a rendkívüli helyzet, hogy iskolánk 1990-ben két osztályra apadt. • Megrendült volna a szülők bizalma a magyar iskolában? - Nem, ezt nem mondanám. Az utóbbi években sem íratja több magyar szülő szlovák iskolába gyermekét, mint régebben. Azt is ki merem jelenteni, hogy a falu szlovák tanítási nyelvű iskolája, melyet 166 tanuló látogat, hét szomszéd községből, nem befolyásolja a magyar iskola létszámát. A sajátos helyzet - hogy Vízkelet lakosságának 92 százaléka magyar nemzetiségű, s emellett teljes szervezettségű körzeti szlovák alapiskola működik itt - nem hat negatív következményekkel iskolánkra. • A szülő vitathatatlan joga s magánügye, milyen tanítási nyelvű iskolában akarja gyermekét taníttatni. Mégis milyen magyar szülők adják fel az anyanyelvi oktatás lehetőségét? - Van a lakosságnak egy rétege, amely jobban bízik gyermeke jövőjében, ha szlovák iskolába adja őt. Az ilyen szülők többségükben maguk is szlovák iskolát végeztek. Felfigyeltem viszont több olyan esetre is, amikor nem az anyanyelvükön tanult szülők csemetéik számára mégis a magyar nyelvű oktatást választották. • Ez némi derűlátásra ad okot. - Az elkövetkező években a helyzet javulását várjuk. Derűlátásunkat több jel is alátámasztja: egyre többen térnek viszsza a szülői házba, új és új telkeket mér ki az önkormányzat. Fiatalodik falunk. Tavaly tizenhat, idén tizennyolc elsősünk van. A helyzet nem tragikus, a mélyponton túl vagyunk. Már tudjuk, hogy jövőre is megtarthatjuk mostani három osztályunkat. Két-három év múlva iskolánknak remélhetőleg újra négy osztálya lesz. Hiszem, hogy oktatási szinvonalunkat, s vele együtt az iskola vonzerejét tovább tudjuk emelni. • A vizkeleti gyermekek az alapiskola felső tagozatát a szomszédos Hidaskürtön végzik. Milyen a két iskola kapcsolata? - Kiváló, még akkor is, ha tanulóink közül a negyedik osztály után többen a dunaszerdahelyi sportosztályokba és a galántai magángimnáziumba jelentkeznek. A környező - Hidaskürt, Feketenyék, Tallós - magyar alapiskolákkal is kitűnően együttműködünk. Bodri György igazgató helyzetelemzése, körvonalazott jövőképe megnyugtatott: a vízkeleti magyar iskola továbbírja - remélhetőleg egyre szebb - történetét. (mázsár) A „csillagokig híres hegedűs": Czinka Panna (A szerző felvétele)