Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-18 / 142. szám, csütörtök

HIREK-VELEMENYEK . ÚJ SZÓM 1992. JÚNIUS 18. IRAKI „NEMZETI KONGRESSZUS" BÉCSBEN Az iraki emigráns ellenzék 150 képviselője kezdett tegnap Bécsben tanácskozást abból a célból, hogy megválasszon egy végrehajtó bizottságot és tervet dolgozzon ki Szaddam Husszein megbuktatására, az alkotmányos és demokratikus kormányzás bevezetésére Irakban. A négynapos úgynevezett nemzeti kongresszuson a vezető ellenzéki csoportok vesznek részt, köztük a londoni székhelyű nemzeti akcióbizottság és az Irán-barát Iszlám Forradalmi Tanács. Az iraki kurdokat képviselő Dzsalal Talabani a kongresszus előtt közölte, ÉszakIrakban a kurd területeken már a jövő héten megalakul a regionális kormány. A többi ellenzéki csoport most azt mérlegeli, hogy képviseletet hoznak létre az iraki Kurdisztánban, ami - véleménye szerint - nagyon fontos lépés lenne. Nizar Hamdun, az iraki külügyminisztérium képviselője a Csehszlovák Sajtóirodának tegnap Bagdadban adott nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy az energiaforrásokkal, a kereskedelemmel és az egész közel-keleti kérdés stabilitásával összefüggő okok miatt az Egyesült Államok kénytelen lesz változtatni Bagdaddal szembeni politikáján, ami feltehetően az Irakkal szembeni ENSZ-szankciók viszszavonásához fog vezetni. Hamdun szerint az 1990 nyarán elrendelt szankciók további megőrzése valamennyi fél érdekeit károsítja, s ezért bízik a korai változásokban. ÚJABB MEGSZEGETT TŰZSZÜNET ÁGYÚPÁRBAJ SZARAJEVÓBAN BOSZNIA ÉS HORVÁTORSZÁG VÉDELMI MEGÁLLAPODÁST KÖTÖTT Szarajevóban tegnap reggel ismét nehéztüzérségi párbaj robbant ki a muzulmán-horvát területvédelmi alakulatok és a szerb milíciák között, s ezzel ismét veszélybe sodorták azt a tűzszünetet, amelynek hétfő reggel óta kellett érvényben lennie. A helyi rádió közleménye szerint a tűzharc nem volt túlságosan intenzív, de azért jelent veszélyt, mert megbontotta a boszniai főváros viszonylagos nyugalmát. Az Eszak-Boszniában állomásozó jugoszláv szövetségi hadsereg egységei tegnap reggel tűz alá vették Slavonski Brod horvát határvárost. A zágrábi televízió arról számolt be, hogy a városi szervek általános riadót rendeltek el. A támadás során öt polgári személyt megöltek, hatot pedig megsebesítettek. Helyi források szerint a Slavonski Brod elleni támadás a szerb fél válasza arra, hogy a zágrábi kormány intenzív erőfeszítéseket tesz az ENSZ béketervének végrehajtására Horvátországnak ebben a részében. Egyébként tegnap Zágrábba érkezett az ENSZ-erők (UNPROFOR) polgári szekciójának vezetője, Cedric Thornberry. Az elkövetkező három napban elsősorban Milan Ramljakkal, az UNPROFOR-ral együttműködő bizottság elnökével és más zágrábi vezetőkkel tárgyal. Eszéken, Kelet-Szlavónia központjában az ENSZ képviselői a környező városok és falvak vezetőivel tárgyaltak a szerb csapatok kivonásának a feltételeiről. Erről egy horvát napilap számolt be, hozzátéve, hogy a legrövidebb időn belül leszerelnek 17 ezer horvát katonát is, akik ezen a területen teljesítettek szolgálatot. Butrosz Ghali, az ENSZ fótitkára kedden nemcsak Szerbiát, hanem Horvátországot is azzal vádolta, hogy felelős a Bosznia-Hercegovinában folytatódó fegyveres konfliktusért. Kijelentette: az ENSZ Boszniára vonatkozó követeléseit nem teljesítik, a helyzet nem javul, a szarajevói repülőtér megnyitásának, s így a humanitárius szállítmányok fogadásának lehetősége továbbra is bizonytalan. A Biztonsági Tanács elé terjesztett jelentésében közölte, az újabb 1100 ENSZkatonát, akiknek át kellene venniük az ellenőrzést a repülőtér felett, akkor indítják útnak, ha Szarajevóban tényleg megtartják a tűzszünetet. Szerinte a repülőtér megnyitásáról szóló végleges megállapodást a boszniai szerbekkel kell aláírni, hiszen ók uralják most azt a területet. Ghali szerint az ENSZ azon követelésének teljesítésében sincs jelentős változás, amelyben a világszervezet felszólított a boszniai konfliktusba való külső beavatkozás leállítására. Szerbia is, meg Horvátország is azt állítja, nem ők irányítják a boszniai fegyveres csoportokat, s hogy kizárólag boszniai állampolgárokról vagy hazátért katonákról van szó. De mégis furcsa, hogy ezek tankokkal, páncélozott járművekkel és egyenruhában távoztak a hadseregből. A főtitkári jelentés egyik lényeges megállapítása: a szemben álló felek nem teljesítik a BT azon felhívását sem, hogy vessenek véget a nemzeti kisebbségek tömeges elüldözésének. Tegnap délután érkezett a gyorshír arról, hogy Horvátország és Bosznia-Hercegovina védelmi megállapodást kötött, amely lehetővé teszi horvát fegyveres erők bevetését a szerb félkatonai alakulatok ellen Boszniában. Erről bosnyák források számoltak be. A szarajevói kormány képviselői arról tájékoztatták a Reuter hírügynökséget, hogy a megállapodást Alija Izetbegovic bosnyák és Franjo Tudjman elnök írta alá. Egyes források szerint a szerb félkatonai alakulatok a jugoszláv hadsereg támogatásával jelenleg Bosznia-Hercegovina területének hozzávetőleg 65 százalékát ellenőrzik. ÖRMÉNY-AZERI TÁRGYALÁSOK A REGULÁRIS HÁBORÚ KÜSZÖBÉN Vazgen Szarkiszjan örmény védelmi miniszter a Hegyi Karabah területén kívül fekvő Kazah járásba utazott, hogy azerbajdzsán kollégájával folytasson tárgyalásokat a hadüzenet nélküli háború beszüntetéséről - jelentette a Reuter hírügynökség az örmény elnök szóvivőjére hivatkozva. Jereváni független források tegnap azt közölték, hogy az örmény kormány „három hónapos rendkívüli kiképzésre" hívta be a tartalékosokat 35 éves korig. A mozgósítás mindenekelőtt a harckocsizókra, a tüzérekre és a híradósokra vonatkozik, s nyilvánvalóan összefüggésben áll a Karabah körüli konfliktus újabb kiéleződésével. Az elmúlt pénteken indított azeri offenzíva következtében már nemcsak az örmény enklávéban folynak súlyos harcok, hanem az egész örményazeri határvidéken. Megfigyelők szerint Örményország és Azerbajdzsán a reguláris háború küszöbére jutott. Emellett az örmény kormányt egyre több bírálat éri a parlamentben, az ellenzék a lemondását követeli azzal az indokkal, hogy képtelen védelmezni az örmény érdekeket. Tegnap Karabahban az azeri egységek jelentős sikert értek el, a Saumjani járás elfoglalása után az örmény védelem áttörésével ellenőrzésük alá vontak még két közeli települést. Katonai szakértők szerint ezzel megnyílt előttük az út KeletKarabah felé. Független források még tegnap délután sem tudták megerősíteni, elfogadta-e az azeri fél az örmények nyolcórás fegyvérnyugvási ajánlatát, hogy el lehessen szállítani a holtakat és a sebesülteket. Karabahi megfigyelők szerint az elmúlt öt nap során több száz ember vesztette életét. SZMIRNOVNAK NEM TETSZIK A KISINYOVI HATÁROZAT Moldova parlamentje kedden este határozatot fogadott el, amely feltételezi a Dnyeszter menti konfliktusban szemben álló felek azonnali szétválasztását, az önkéntes katonai alakulatok lefegyverzését és a lakosság mozgósításának beszüntetését. A testület döntött arról is, hogy Moldova egész területén választásokat rendeznek, s ezek eredményei alapján megalakítják a nemzeti egyetértés kormányát. Tegnap a parlament megvitatta annak a vegyes bizottságnak a csapatszétválasztási javaslatát, amelyben képviseltette . magát Kisinyov és a Dnyeszter menti vezetés is, valamint a moldován rendőrség és a Dnyeszter menti gárdisták. A moldován védelmi miniszter a tegnapi ülésen azt állította, hogy a múlt hét elején született tűzszüneti megállapodást csak a minisztériumához tartozó erők tartják tiszteletben. A Dnyeszter menti gárdisták allítólag aknavetőkkel támadták a moldován rendőröket, akik azonban a tüzet nem viszonozták. Ion Costas miniszter szerint tegnapra virradóan egész éjszaka folytatódtak a gárdisták támadásai, s a hadmüveletekben a kozákok is részt vettek. Igor Szmirnov, az úgynevezett Dnyeszter Menti Köztársaság elnöke tegnap úgy nyilatkozott, hogy a kisinyovi parlament keddi határozata nem járul hozzá a vérontás beszüntetéséhez, mivel véleménye szerint egyáltalán nem veszi figyelembe a Dnyeszter menti vezetés nézeteit és érdekeit. Ök ugyanis kategorikusan elutasítják a moldován állami szervek felújítását a bal parton, ellenzik a 14. hadsereg alakulatainak kivonását és azt is, hogy a gárdistákat a moldován fegyveres erők irányítása alá helyezzék. VÁDEMELES WEINBERGER ELLEN Ronald Reagan volt amerikai elnök kormányának tagjai közül elsőként Caspar Weinberger volt védelmi miniszter ellen emeltek vádat az iráni titkos fegyvereladással és az ebből származó bevételeknek a nicaraguai kontrákhoz való eljuttatásával kapcsolatban. Az 1985-86-ban nagy port felvert Irangate üggyel összefüggésben a szövetségi törvényszék kedden emelt vádat Weinberger ellen. Lawrence Walsh, az egész ügy különleges vizsgálóbírója a vizságlat akadályozásával, hamis esküvel és hamis vallomással vádolja Weinberger! Az Irangate ügy miatt már elítélték Oliver North ezredest, a nemzetbiztonsági tanács katonapolitikai ügyekben illetékes volt igazgató-helyettesét és John Pbindextert, Reagan nemzetbiztonsági tanácsadóját, de mindkettejük ügye jelenleg a fellebviteli bíróság előtt van. ÚJ ELNÖK - RÉGI GONDOK (Folytatás az 1. oldalról) a boszniai háborús állapotok miatt - egy külföldi katonai intervenció lehetősége sem kizárt. Dobrica Csosics ilyen körülmények között a nemzet megmentőjeként foglalta el posztját, s mindenki számára világos: ez az utolsó esély, hogy Szerbia ép bőrrel megússza azt a háborút, amelynek első számú kiváltója és okozója volt. A végveszélyt megérezve egyre többen fordulnak el Szlobodan Milosevicstől, mind hangosabban követelve a leváltását, de ez egyelőre inkább a személyének szól, mintsem a politikájával való radikális szakítás jele. A szerb pravoszláv egyház, valamint az ellenzéki pártok jórésze is lényegében azért ülteti most a vádlottak padjára, mert elveszítette a háborút. A vezérelvet, miszerint minden szerb egy államban éljen, még nem nagyon érintik. Egyedül csak a Draskovics által vezetett Szerb Megújhodási Mozgalom volt mindvégig háborúellenes. Képes-e most Szerbia a lényegi váltásra? S képes-e Csosics ekkora fordulatra, hiszen néhány évvel ezelőtt az akadémikusok társaságában vezető egyénisége volt az úgynevezett Memorandum megalkotásának; ez határozta meg azután a szerb politikát, s végső soron ez vezetett az ország felbomlásához. A külföld, Amerikával az élen, már nem hisz Szerbiának. A retorika és az ígérgetések ideje lejárt. Talán jellemző is, hogy Dobrica Csosics, megválasztása alkalmából, egyetlen külföldi üdvözlő táviratot sem kapott! A külföld ezt a Jugoszláviát, igy köztársasági elnökét sem ismeri el. Ahhoz, hogy a viszonyulás megváltozzék, Belgrádnak el kell ismernie az egykori Jugoszlávia területén létrejött új államokat, azok határait, oda kell hatnia, hogy Bosznia-Hercegovinában befejeződjék a háború, s mindezeken felül a kis Jugoszlávia területén élő nemzeti kisebbségeknek garantálnia kell az őt megillető jogokat. A külföldi megfigyelők Csosics megválasztását egyszerűen a homlokzat átfestésének veszik, a jelenlegi rezsim agóniája megnyújtásának. Az ellenzék is meglehetősen kedvetlenül fogadta Csosics köztársasági- elnökké való választását; a legélesebben a Szerb Megújhodási Mozgalom fogalmazott, mondván, hogy mindez nem jelent mást, mint a szerbiai nemzetiszocialisták és fasiszták manőverét, hogy ily módon leállítsák az elkerülhetetlen demokratikus változásokat. Mindettől függetlenül a Szerbiai Demokratikus Mozgalomba tömörült szerbiai ellenzéki pártok elhalasztották a vasárnapra, 21-ére tervezett tiltakozó nagygyűlést. A várakozás csendje állt be, a színfalak mögött pedig folyik az egyezkedés. Csosics új nemzeti program megfogalmazását helyezte kilátásba, dialógust kínál, mert minden párbeszéd jobb, mint a háború. És káderfelújítást. Mert - mint mondta - a nemzeti érdekek újrafogalmazását nem lehet egy távlattalan nemzedékre, lezülött gazdaságra és körülzárt határokra építeni. Kerekasztal-megbeszélést kínál az ellenzékiekkel, új választásokat. A cél, hogy béke legyen, s megszűnjék a külföldi embargó. Az események most rendkívül felgyorsultak. A mai nap krónikájához tartozik, hogy Crna Gora köztársaságban a hatalmi struktúra máris megbeszéléseket folytat az ellenzéki pártokkal. A Crna Gora-iak egyébként is morgolódnak, mert miután a köztársasági elnök szerb nemzetiségű, az alkotmány szerint őket illette volna meg a jog, hogy a miniszterelnök személyére tegyenek indítványt, komoly jelöltté viszont az amerikai állampolgárságú Milan Banics kaliforniai szerb üzletember lépett elő. Belgrádban az egyetemisták továbbra is megszállva tartják a hétfő délután elfoglalt Filológia, Filozófiai, Természettudományi Egyetem és a rektorátus épületeit, és nem hajlandóak távozni mindaddig, amíg a szerbiai vezetés nem tesz eleget minden kérésüknek. Mint ismeretes, az egyetemisták a szerb kormány és Milosevics lemondását, valamint új, általános választások kiírását követelik, s csütörtökön délben várják körükbe Szlobodan Milosevicset, hogy beszámoljon szándékáról. Tegyük még hozzá, hogy kétnapos viszonylagos szélcsend után Szarajevóban (elsősorban a repülőtér környékén) ma ismét kiújultak a harcok. Szerbiában mátói 80 százalékkal orágult meg a villanyáram, s 90 százalékkal a vasúti személyszállítás díja. Közben a Jugoszláv Nemzeti Bank bejelentette, sikerült időben biztosítani a szükséges papír- és festékmennyiséget, s már nagyban nyomják az új bankjegyeket. így a polgároknak nem kell tartamok, pénz, az lesz. SINKOVITS PÉTER Újvidék, 1992. június 17. NÉHÁNY SORBAN L

ibanonban tegnap szabadon engedték a két utolsó nyugati túszt is: Heinrich Strübig és Thomas Kemptner német állampolgárokat, akiket az Irán-barát Hezbollah 1989 májusától tartott fogva. Mindkettőjüket Bejrútban, a libanoni kormányfő irodájában adták át Kohl kancellár képviselőjének, Bernd Schmidbauernek. Az aktuson jelen volt az ENSZ képviselője és Rasid Szulh libanoni kormányfő is. Strübiget és Kemptnert fekete ruhába öltöztették, s úgy tűnt, hogy az egészségi állapotuk kielégítő. Túszul ejtésükkel a Hezbollah arra akarta rákényszeríteni Bonnt, hogy engedje szabadon a szervezet biztonsági főnökének, Abdal Hadi Hamadinak a testvéreit, akiket Németországban terrorizmus miatt börtönöztek be. R

omániában szeptember 27-én tartják az elnök- és parlamenti választásokat - közölte kedden este a bukaresti televízió arra hivatkozva, hogy az erről szóló törvényt a parlament mindkét háza jóváhagyta. A törvény azt követően lép életbe, hogy Ion Iliescu elnök aláírja. A felsőház, vagyis a szenátus már hétfőn igent mondott rá, viszont várni kellett a képviselőház döntésére. Mint ismeretes, mind a parlamentben, mind a politikai pártok között folyik az éles politikai harc a választások időpontja körül. Az alsóház egyszer már jóváhagyta azt a határozatot, amely július 26-át jelölte meg a választások időpontjául. Ezt akkor a szenátus visszautasította, s később a két kamara együttes ülésén sem szerezte meg a javaslat a szükséges támogatást. Az új időpontban a fő politikai erők a rhúlt héten állapodtak meg. ^N^aknem 500 amerikai államvS polgár ellen indítottak vizsgálatot az Egyesült Államokban, éspedig a volt Szovjetuniótól kapott dokumentumok alapján. Ezeket az embereket azzal gyanúsítják, hogy csalással szerezték meg az amerikai állampolgárságot,, pontosabban, letagadták náci múltjukat. Legutoljára Jonas Stelmokas ellen emeltek vádat. A 75 éves építész hosszú időn át volt a philadelphiai litván közösség vezetője, jelenleg nyugdíjas. Az iratokból viszont kiderült, hogy Stelmokas Moszkvában született, s a második világháború éveihen Litvániában részt vett a zsidók és más polgári személyek üldözésében. Neal Sher, aki a vizsgálatot vezeti, elmondta, hogy rnár 42 egykori nácit fosztottak meg amerikai állampolgárságától, közülük harmincat kiutasítottak az Egyesült Államokból. B

ár még mindig nem ismeretesek a május 11-én megtartott Fülöp-szigeteki elnökválasztás végeredményei - mivel még több tartományból nem futottak be a jelentések - már most egyértelműnek tűnik, hogy Fidel Ramos tábornok, volt védelmi miniszter lett a győztes. Öt, egyébként Corazon Aquino elnökasszony is támogatta. Ramos jelenleg több mint 836 ezer szavazattal vezet, s a számítások szerint már senki sem érheti utol. A második helyen egy volt bírónő, Miriam Santiago áll. Manilai források szerint e hét végén vagy a jövő hét elején hivatalosan is kihirdetik a győztest. T

egnap reggel Belfast központjában pokolgép robbant, s a biztonsági erők két tagja megsebesült. Ezt ulsteri rendőri források jelentették. A robbanás öt perccel azután történt, hogy egy ismeretlen telefonáló figyelmeztette a rendőrséget, s a biztonsági erők éppen megkezdték a lezárt terület átkutatását. Több épületben komoly anyagi károk keletkeztek. Az IRA terrorszervezet az arzenáljában levő csehszlovák fegyvereket és robbanóanyagokat nem Csehszlovákiában vagy valamely más közép-kelet-európai országban vásárolta, hanem a múltban is kizárólag Líbia közvetítésével jutott hozzájuk. Ezt tegnapi londoni sajtóértekezletén mondotta Michael Mates, aki az Észak-Írországgal foglalkozó minisztériumban a biztonsági kérdésekért felelős. Hangsúlyozta, semmilyen bizonyítékok nincsenek arra vonatkozóan, hogy a csehsziovák gyártmányú fegyveréket az IRA közvetlenül Csehszlovákiából szerezte volna be.