Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-16 / 140. szám, kedd

GAZDASAG EZ MAR NEM „AZ" A NAGYÜZEM MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETBŐL RÉSZVÉNYTÁRSASÁG „Amióta a saját kontónkra dolgo­zunk, jobban odafigyelünk a költsé­gekre. Aki elhanyagolja a karbantar­tást, annak gyakrabban hibásodik a gépkocsija, többet fogyaszt, s ter­mészetesen a kiadásai is nagyob­bak. Ha nincs munka és fusi sem akad, kereset sincs. Reggel ugyan­csak igyekszik mindenki, hogy a munka elosztásakor előbb legyen a sorban... Többet keresünk, de többet,is dolgozunk. Ahogy mond­ják, istállónk önálló elszámolású gazdasági egység, saját kiadások­kal és bevételekkel. A takarmány és minden más, ami a tejtermeléshez kell, kiadás. Ha elromlik valami és javítót hívunk, fizetjük a számlát. Amióta így dolgozunk, több és jobb minőségű tejet fejünk. A bevételünk több, s mindehhez még vezetőre sincs szükségünk." Nem csalás, nem ámítás Két vélemény, egy gépkocsiveze­tő és egy fejő szavai. Munkaadóju­kat alig másfél évvel ezelőtt mező­gazdasági szövetkezetnek hívták, jelenleg mezőgazdasági és keres­kedelmi részvénytársaság a neve. Korábban a kétezer hektár mező­gazdasági földterület 329 személy­nek adott munkát, ma ugyanannyi teendő elvégzéséhez és ötödével nagyobb munkateljesítményhez 230 személy is elég, a korábbi 54 gazda­sági-adminisztratív munkaerő pedig a felére csökkent. Ezzel párhuzamo­san a havi átlagkereset elérte a hat­ezer koronát. Az idén (az adóval együtt) 3,2 millió korona nyereséget terveztek be és 12,5 milliót fordíta­- nak fejlesztésre. Egy „pazarló" év után, amikor a tehénállomány bioló­giai javítására, egy tejfeldolgozó központra és dán gabonakombáj­nokra negyvennégy milliót költöttek. Nem csalás, nem ámítás, mindez valóság. Abban a részvénytársa­sággá alakult egykorvolt mezőgaz­dasági szövetkezetben, amelyre - lévén a központja a Galgóc köze­lében található Bojnicky - ugyan­azok a törvények, szabályozók, árak Nyugaton, a működő piacgazda­ságok feltételei között úgy tartják, a sikeres vállalkozáshoz elsősorban jó ötlet szükséges, mellyel be lehet törni a piac egy-egy szegletére. Pénzt az ötlet megvalósításához kü­lönösebb nehézségek nélkül lehet szerezni. Nálunk, sajnos, eddig még fordított helyzet uralkodik. Legtöbb­ször ugyanis a pénz­hiány okozza a vállal­kozói ötletek megva­lósításának legna­gyobb akadályát, ez az, ami leginkább visszafogja a vállal­kozói kedvet. A rest­riktív gazdaságpoliti­ka egyik fontos célja, a kiegyensúlyozott pénzügyi mérleg, ke­mény feltételeket szab a hitelpolitiká­ban is. A vállalkozó, akinek tevékenysé­géhez pénzügyi tá­mogatásra van szük­sége, bizony szigorú feltételek teljesítése ellenében juthat csak hitelhez. Bár až is igaz, so­kakban még mindig él (néha csak a tudata­lattiban) az eladósodástól való gör­csös félelem. A hitelek iránti bizal­matlanságot az is fokozza, hogy a kezdő kisvállalkozónak általában nincsenek gyakorlati tapasztalatai a hitelezés lehetőségeiről. Nem tud­ja, hogyan kezdjen neki, mit kérhet, mire Számithat, ha bekopog egy bank ajtaján. Az Altalános Hitel Bank galántai fióküzemében Silvia Adamčová osz­tályvezetőtől arra kértünk választ, és elvonások vonatkoznak, mint sok más szlovákiai, egyesek szerint tör­vényszerűen a tönkremenés előtt álló mezőgazdasági szövetkezetre. Miként lehetséges, hogy amíg az egyik üzem ugyanazon feltételek mellett alig létezik, nehezen kaparja össze a havi munkabéreket, a föld­tulajdonosoknak földjük használatá­ért nem fizet bérleti dijat, addig egy másik mezőgazdasági üzemben merőben más a helyzet. Nyereség­gel termelnek, van pénz a fejlesztés­re, a bérekre, sőt a bérleti díjra is. Jaroíim Herceg, a Bojničkyi Me­zőgazdasági és Kereskedelmi Rt. igazgatója egy teljes műszakot áldo­zott eredményes gazdálkodásuk tit­kainak felfedésére, hogy újságíró vendégei is belássák, érvényesülé­sük hátterében, részleteiben átgon­dolt és tervszerű újszerűségek soro­zata áll. Földbérlet - előre fizetve A mezőgazdasági szövetkezet vezetősége már 1989 decemberé­ben felismerte, hogy további érvé­nyesülésük érdekében rendezniük kell a földhöz és az anyagi vagyon­hoz való tulajdonosi viszonyt. Amig ezt nem teszik meg, addig nincs a természetes személyek tulajdoná­ban tőke (vagyon), amit nyereség­képzés céljára összevonhatnának. Az elméletet gyakorlati lépések kö­vették. Olyanok, amelyek a későbbi­ekben napvilágot látott ilyen jellegű törvényekben is megfogalmazódtak. A vagyonnevesítés alapjául a hasz­nált földet,, a ledolgozott éveket és az egykor bevitt értékeket vették alapul. A szövetkezet vagyonának négyötödét elosztották a tulajdono­sok között. E vagyonrészek össze­adásával jött létre a részvénytársa­ság, amelynek jelenleg 426 tagja van. A részvénytársaság mint a volt mezőgazdasági szövetkezet jog­utódja a vagyon ötödnyi részével együtt átvette annak minden kötele­zettségét. Többek között határidő megvonása nélkül vállalta, hogy milyen hitelfelvételi lehetőségeket kínálnak a kis- és középvállalkozók­nak, illetve milyen alapvető feltétele­ket kell teljesítenie annak, aki vállal­kozói hitelhez szeretne jutni. - A hazai bankrendszer szerke­zeti átalakítása nyomán már részle­tesebben körvonalazódott az Általá­nos Hitel Bank üzletpolitikája a vál­lalkozások finanszírozásának kér­désében. Bankunk az idén meg­szüntette a személyi kölcsönök fo­lyósítását, helyette a kis- és közép­vállalkozások finanszírozását hitel­nyújtás formájában vállalta fel. A vállalkozók számára rövid-, kö­zép- és hosszú lejáratú hiteleket biztosítunk. Ezek döntő többségét a rövid lejáratú hitelek teszik ki, ezeket általában egyéves időtartam­ra folyósítjuk. Hogy milyen összeg­azok vagyonigényét is rendezi, akik csak ezt követően jelentkeznek. A föld használatára tizenkét évre szóló bérleti szerződést kötöttek a tulajdonosokkal. A felmondási idő öt év, és ha a tulajdonos vállalkozás céljára kérte, a bérleti díjat akár tizenkét évre előre is felvehette. Dióhéjban ennyi lenne az elmúlt másfél év bojničkyi történelme, amely megalapozta a nagyüzemi mezőgazdasági termelés jövőjét. Látni kell azonban, hogy ez a nagy­üzem, már nem az a nagyüzem. A régen-volt csoporttulajdont felvál­totta a magántulajdon. A 426 rész­vényes összesen 2192, egyenként tizezer korona értékű és egy szava­zatot érő részvény tulajdonosa. A munkaviszony feltétele minimum egy, tízezer koronát érő munkaválla­lói részvény. Részvénytársasággá alakult me­zőgazdasági szövetkezet még ma is ritka, mint a fehér holló, így érthető, hogy 1990-ben a bojničkyi tervek és elképzelések nagy visszhangot vál­tottak ki. Számos mezőgazdasági szövetkezet vezetői látogattak Boj­ničkyre, hogy lássák, tapasztalják a merész transzformáció lényegét, de az ott hallott szavak, tanácsok és javaslatok nem hullottak termékeny talajba. A hasonló utat választók összeszámolására fél kezünk ujjai is bőven elegendőek. Az igazgató sze­rint érthető az idegenkedés, hiszen látogatóinak olyan újszerűségekről is beszámolt, amelyek aligha nyer­ték el a tetszésüket. Jövedelmező népszerűtlenségek Itt van például a részvénytársasá­got irányító tizenegy tagú vezető­ség. Az igazgató prémiuma száza­lékban meghatározott arányban van az üzemi átlagprémiummal. Ha nincs nyereség és a részvények után nem fizetnek dividendát, mi sem természetesebb, hogy a rész­vényesek az igazgatót, mint nem megfelelőt leváltják. Az önelszámoló egységek élén dolgozó szóvivő áll, ben, azt a bank mindig a kérelmező egyéni elbírálása alapján dönti el. A középlejáratú hitelek száma jóval kevesebb, hosszú lejáratú hiteleket jóformán nem is folyósítunk. • A kérelmet viszont bizonyos feltételek teljesítésével kell alátá­masztani. Melyek ezek? - A vállalkozó tevékenységének pénzügyi fedezésére hitelt kérhet. Kérelméhez csatolnia kell vállalko­zói engedélyét, újabban az iparen­gedélyt. Részletesen le kell írnia vállalkozásának tárgyát, pontosan meg kell határoznia, mire kívánja félhasználni az általunk folyósított hitelt. Kikötésünk ugyanis, hogy csak célirányosan, konkrétan meg­határozott tevékenység pénzügyi fe­dezetére folyósítjuk a hitelt, kész­pénzt nem adunk. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy ha például egy asztalos tőlünk hitelt kér és kap, azt csupán a vállalkozásához szüksé­ges eszközök finanszírozására használhatja fel. A hitel célirányos felhasználását ellenőrizzük. Termé­szetesen ezeket a feltételeket sze­mélyes beszélgetés során elmond­juk ügyfeleinknek, s a hitelkérelme­zéshez szükséges vállalkozói terve­zet elkészítéséhez részletes taná­csot, többek között nyomtatványt is adunk. Ebben a tervezetben első­sorban a vállalkozás gazdasági mu­tatóit és várható eredményeit kell felvázolnia. A várható bevételek és költségek összevetése nyomán ké­pet kapunk arról, milyen összeget tudunk folyósítani túlzott kockázat­vállalás veszélye nélkül. A hitel visz­szafizetési feltételei változók. Havi, negyedéves, sőt féléves határidő­ben is meg tudunk egyezni, kivételt a mezőgazdasági termeléssel fog­lalkozó magángazdálkodók kapnak. akinek keresete százalékos arány­ban van a csoport tagjainak kerese­tével. A tipikus, nem termelő munkát végző csoportvezető, telepvezető, helyettes ágazatvezető stb. állások megszűntek létezni, így a műszaki -technikai munkaerő minimális lét-, számú. Az 1800 hektár szántóra például csak egy (!) irányító (agro­nómus) jut. A növénytermesztésben dolgozó csoport minden további tag­ja termelő munkát végez. Újszerű, hogy a részvénytársa­ság vezetősége nem foglalkozik „káderkérdésekkel". A munkaerőt az önelszámoló csoport veszi fel, illetve (ha úgy dolgozik) elbocsátja. A részvénytársaság megalakulása­kor így oldódott meg a munkaerő­felesleg is. Akit egyik csoport sem vett tagjai közé, az munka nélkül maradt. A traktorosok órabérben dolgoznak. A gép üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi költséget saját pénzükből fizetik. Az elromlott gépet vagy megjavítják, vagy a gép­javító (szintén önelszámoló) részle­gen javíttatják. A javításnál (ha akar) a traktoros is jelen van, s ellenőriz­heti, hogy a kiszámlázott munkákat valóban elvégezték-e. Minden ter­melő egységnek kiszámlázzák az elfogyasztott hideg és meleg vizet, akárcsak az elhasznált villanyára­mot. Érdekesség még, hogy nincs természetbeni járandóság, hanem a gabonát, a gazdasági állatokat és egyéb termékeket a mindenkori fel­vásárlási áron vehetik meg az arra jogosultak. Ezzel egyszersmind so­kak előnyös helyzetét is megszün­tették. Természetesen ennyivel sem tel­jes a kép a mezőgazdasági szövet­kezetből lett részvénytársaságról, de annak felmérésére, hogy milyen újszerűségek hozták meg a pozitív változást, ennyi is elég. A hangsúly nem a részvénytársaságon van, ha­nem az újszerű tulajdonosi viszo­nyon és üzemirányításon. Ezekből a mezőgazdasági szövetkezetekben is sokat lehetne hasznosítani. Per­sze, nem a mostaniakban, hanem a tulajdonosi szövetkezetekben, amikké az elkövetkező hónapokban alakulniuk kell(ene). Saját érdekük­ben és javukra, hogy másfél év múl­tán hasonló termelési eredmények­ről számolhassanak be, mint amilye­nekkel a bojničkyiek már most di­csekedhetnek. EGRI FERENC Számukra az éves visszafizetési ha­táridő is engedélyezett. • Milyen feltételekét kell teljesíte­nie a hitelt felvevőnek a kezesség kérdésében? - A hitel felvétele során ez okoz­za a legtöbb gondot. Garanciaként csupán megfelelő értékű ingó vagy ingatlan vagyon jöhet számításba. Némely esetben harmadik személy is kezességet vállalhat vagyonával, pélául a szülők gyermekük vállalko­zásáért kezeskedhetnek. A városi bérházakban lakó és vállalkozni akaró fiataloknak viszont gyakran keserű szájízzel kell távozniuk tő­lünk, mivel a szövetkezeti bérlakást nem tudjuk elfogadni megfelelő hi­telgaranciaként. A hitelek jelentős hányadát a privatizációs folyamat támogatására folyósítjuk. Erre a cél­ra a hiteleknek mintegy kétharmada jutott, elsősorban a megvásárlásra szánt objektumok, valamint a készle­tek finanszírozására fordították. A privatizáció esetében nyújtott hite­lekre vizont. nem kértünk vagyoni kezességet, a garanciát maga a pri­vatizált objektum jelentette. Ha vi­szont az objektum hivatalosan meg­állapított ár felett kelt el, a különbö­zetért már kezességet kértünk. Szinte naponta tapasztalható, hogy az emberekbén még él bizo­nyos ellenszenv a hitelekkel szem­ben. Viszont ha jól belegondolunk, hitel nélkül ma már szinte lehetetlen­ség vállalkozni. Ezért azt tanácsol­nám azoknak, akik még mindig fél­nek a hitelfelvételtől, próbálkozza­nak meg vele. Aki becsületesen vál­lalkozik, s nem akar gyorsan meg­gazdagodni, annak nem kell tőle tartania. A bank szakemberei bárki­nek szívesen adnak tanácsot. Számtalan vállalkozas Sikere bizo­nyítja, hogy még a kétségtelenül kemény feltételek, magas kamatlá­bak is biztonsággal teljesíthetők. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ 1992. JÚNIUS 16. MÁSOK ÍRTÁK KATASZTRÓFA-FORGATÓKÖNYV Ml LEGYEN A BANKJEGYEKKEL? A cseh kormány már a Szlovákia önál­lóságának kikiáltására irányuló kezdeti törekvések kinyilvánítása után elkészített egy ún. katasztrófa-forgatókönyvet. Noha a forgatókönyvet nagyon gyakran bírál­ták, többek között politikai nyomás eszkö­zének tartották, önmagában kifejezetten technikai tervezet, amely egyáltalán nem politikai szempontból értékeli az állam szétválását, s nem taglalja ennek politikai hátterét sem. Alkotmányos és alkotmány­ellenes úton történő szétválás esetén is alkalmazható. A szakemberek véleménye szerint Szlovákiában éppúgy bevezethető lehet, mint Csehországban. A katasztrófa-forgatókönyv különböző intézkedéseket tartalmaz, amelyeket a cseh kormánynak közvetlenül az állam szétválása után feltétlenül meg kell ten­nie. A kezdeti lépések menetrendje per­cekre fel van osztva. Az intézkedések a banki szférát, a bankjegykiadást és a devizagazdálko­dást, az állami pénzügyeket, az árakat, a vámokat, a külgazdasági kapcsolatokat és a kölcsönös kereskedelmet, a munka­ügyi kérdéseket és a foglalkoztatottságot, valamint az anyagi energetikai viszonyo­kat, az energiaszolgáltatást és a közleke­dést érinti. A forgatókönyvről részlete­sebb információkat nem sikerült szerezni. Tekintettel arra, hogy alapjában véve mo­bilizációs tervről van szó, a részletek nyilvánosságra hozatala az esetleges végrehajtás sikerét veszélyeztetné. Más megbízható forrásokból arról ér­tesültünk, hogy a szétválási elképzelések taglalásakor a fizetőeszközök felülbélyeg­zését elvetették. Bankjegyekből ugyanis annyi van forgalomban, hogy az akció valószínűleg több hétig tartana. Ráadásul a bélyegek kinyomtatása sem egyszerű feladat, ez is időbe kerül. Ha meg akarjuk gátolni a pénz elértéktelenedését, ilyen .hosszadalmas műveletekbe nem bocsát­kozhatunk. A bélyegek azonban, amelyek az ere­deti elképzelésben szerepeltek, valóban ki vannak nyomtatva, állítólag viszont Szlovákiában raktározzák őket, így való­színűleg ezért nem alkalmazhatók. Információink szerint ezért jelenleg in­tenzíven vizsgálják azt a lehetőséget, amelynek alapján a cseh nyelven nyom­tatott bankjegyek (20,100,1000) a Cseh Köztársaságban, a szlovák nyelven nyomtatott bankjegyek (10, 50, 500) pe­dig a Szlovák Köztársaságban válnának hivatalos fizetőeszközzé. A meglévő elosztott bankjegyek aránya a véletlen egybeesése folytán éppen 2:1-hez, így a cseh bankjegyeket elég lenne lepecsé­telni, a különböző értékű bankjegyeket pedig a két köztársaság egymás között kicserélné. Lidové noviny, 1992/137. szám MAGYAR VÁLLALATOK AZ INCHEBÁN Idén június 23-27. között kerül sor a pozsonyi Incheba nemzetközi vegyipari szakvásárra, ezúttal már 24. alkalommal. A szakváráson a magyar vendégek már hagyományos vendégnek számítanak, s az idén a Hungexpo Rt. és az ipari Reklám Kiállítási kft. közös szervezésé­ben formálódik a magyar bemutató arcu­lata. A Hungexpo Rt. gondozásában hét vállalat több mint 200 négyzetméteres területet foglal el, míg az Ipari Reklám Kiállítási kft. előkészítésében a kilenc résztvevő - néggyel több mint tavaly - mintegy 100 négyzetméteren mutatko­zik be. A kiállítók úgyszólván a teljes vegyipart képviselik: növényvédőszerek­től a humán gyógyszerekig, tisztítósze­rektől a műtrágyákig széles árukínálatot vonultatnak fel. Látnivalókban gazdag él­ményt kínálnak a kozmetikai cikkeket for­galmazó és gyártó cégek. A látogatók pedig nemcsak nézhetik a kozmetikai be­mutatókon használt szépítőszereket, ha­nem meg is vásárolhatják azokat. STEIGERVALD JÓZSEF HITELRE FEL! KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom