Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-16 / 140. szám, kedd
GAZDASAG EZ MAR NEM „AZ" A NAGYÜZEM MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETBŐL RÉSZVÉNYTÁRSASÁG „Amióta a saját kontónkra dolgozunk, jobban odafigyelünk a költségekre. Aki elhanyagolja a karbantartást, annak gyakrabban hibásodik a gépkocsija, többet fogyaszt, s természetesen a kiadásai is nagyobbak. Ha nincs munka és fusi sem akad, kereset sincs. Reggel ugyancsak igyekszik mindenki, hogy a munka elosztásakor előbb legyen a sorban... Többet keresünk, de többet,is dolgozunk. Ahogy mondják, istállónk önálló elszámolású gazdasági egység, saját kiadásokkal és bevételekkel. A takarmány és minden más, ami a tejtermeléshez kell, kiadás. Ha elromlik valami és javítót hívunk, fizetjük a számlát. Amióta így dolgozunk, több és jobb minőségű tejet fejünk. A bevételünk több, s mindehhez még vezetőre sincs szükségünk." Nem csalás, nem ámítás Két vélemény, egy gépkocsivezető és egy fejő szavai. Munkaadójukat alig másfél évvel ezelőtt mezőgazdasági szövetkezetnek hívták, jelenleg mezőgazdasági és kereskedelmi részvénytársaság a neve. Korábban a kétezer hektár mezőgazdasági földterület 329 személynek adott munkát, ma ugyanannyi teendő elvégzéséhez és ötödével nagyobb munkateljesítményhez 230 személy is elég, a korábbi 54 gazdasági-adminisztratív munkaerő pedig a felére csökkent. Ezzel párhuzamosan a havi átlagkereset elérte a hatezer koronát. Az idén (az adóval együtt) 3,2 millió korona nyereséget terveztek be és 12,5 milliót fordíta- nak fejlesztésre. Egy „pazarló" év után, amikor a tehénállomány biológiai javítására, egy tejfeldolgozó központra és dán gabonakombájnokra negyvennégy milliót költöttek. Nem csalás, nem ámítás, mindez valóság. Abban a részvénytársasággá alakult egykorvolt mezőgazdasági szövetkezetben, amelyre - lévén a központja a Galgóc közelében található Bojnicky - ugyanazok a törvények, szabályozók, árak Nyugaton, a működő piacgazdaságok feltételei között úgy tartják, a sikeres vállalkozáshoz elsősorban jó ötlet szükséges, mellyel be lehet törni a piac egy-egy szegletére. Pénzt az ötlet megvalósításához különösebb nehézségek nélkül lehet szerezni. Nálunk, sajnos, eddig még fordított helyzet uralkodik. Legtöbbször ugyanis a pénzhiány okozza a vállalkozói ötletek megvalósításának legnagyobb akadályát, ez az, ami leginkább visszafogja a vállalkozói kedvet. A restriktív gazdaságpolitika egyik fontos célja, a kiegyensúlyozott pénzügyi mérleg, kemény feltételeket szab a hitelpolitikában is. A vállalkozó, akinek tevékenységéhez pénzügyi támogatásra van szüksége, bizony szigorú feltételek teljesítése ellenében juthat csak hitelhez. Bár až is igaz, sokakban még mindig él (néha csak a tudatalattiban) az eladósodástól való görcsös félelem. A hitelek iránti bizalmatlanságot az is fokozza, hogy a kezdő kisvállalkozónak általában nincsenek gyakorlati tapasztalatai a hitelezés lehetőségeiről. Nem tudja, hogyan kezdjen neki, mit kérhet, mire Számithat, ha bekopog egy bank ajtaján. Az Altalános Hitel Bank galántai fióküzemében Silvia Adamčová osztályvezetőtől arra kértünk választ, és elvonások vonatkoznak, mint sok más szlovákiai, egyesek szerint törvényszerűen a tönkremenés előtt álló mezőgazdasági szövetkezetre. Miként lehetséges, hogy amíg az egyik üzem ugyanazon feltételek mellett alig létezik, nehezen kaparja össze a havi munkabéreket, a földtulajdonosoknak földjük használatáért nem fizet bérleti dijat, addig egy másik mezőgazdasági üzemben merőben más a helyzet. Nyereséggel termelnek, van pénz a fejlesztésre, a bérekre, sőt a bérleti díjra is. Jaroíim Herceg, a Bojničkyi Mezőgazdasági és Kereskedelmi Rt. igazgatója egy teljes műszakot áldozott eredményes gazdálkodásuk titkainak felfedésére, hogy újságíró vendégei is belássák, érvényesülésük hátterében, részleteiben átgondolt és tervszerű újszerűségek sorozata áll. Földbérlet - előre fizetve A mezőgazdasági szövetkezet vezetősége már 1989 decemberében felismerte, hogy további érvényesülésük érdekében rendezniük kell a földhöz és az anyagi vagyonhoz való tulajdonosi viszonyt. Amig ezt nem teszik meg, addig nincs a természetes személyek tulajdonában tőke (vagyon), amit nyereségképzés céljára összevonhatnának. Az elméletet gyakorlati lépések követték. Olyanok, amelyek a későbbiekben napvilágot látott ilyen jellegű törvényekben is megfogalmazódtak. A vagyonnevesítés alapjául a használt földet,, a ledolgozott éveket és az egykor bevitt értékeket vették alapul. A szövetkezet vagyonának négyötödét elosztották a tulajdonosok között. E vagyonrészek összeadásával jött létre a részvénytársaság, amelynek jelenleg 426 tagja van. A részvénytársaság mint a volt mezőgazdasági szövetkezet jogutódja a vagyon ötödnyi részével együtt átvette annak minden kötelezettségét. Többek között határidő megvonása nélkül vállalta, hogy milyen hitelfelvételi lehetőségeket kínálnak a kis- és középvállalkozóknak, illetve milyen alapvető feltételeket kell teljesítenie annak, aki vállalkozói hitelhez szeretne jutni. - A hazai bankrendszer szerkezeti átalakítása nyomán már részletesebben körvonalazódott az Általános Hitel Bank üzletpolitikája a vállalkozások finanszírozásának kérdésében. Bankunk az idén megszüntette a személyi kölcsönök folyósítását, helyette a kis- és középvállalkozások finanszírozását hitelnyújtás formájában vállalta fel. A vállalkozók számára rövid-, közép- és hosszú lejáratú hiteleket biztosítunk. Ezek döntő többségét a rövid lejáratú hitelek teszik ki, ezeket általában egyéves időtartamra folyósítjuk. Hogy milyen összegazok vagyonigényét is rendezi, akik csak ezt követően jelentkeznek. A föld használatára tizenkét évre szóló bérleti szerződést kötöttek a tulajdonosokkal. A felmondási idő öt év, és ha a tulajdonos vállalkozás céljára kérte, a bérleti díjat akár tizenkét évre előre is felvehette. Dióhéjban ennyi lenne az elmúlt másfél év bojničkyi történelme, amely megalapozta a nagyüzemi mezőgazdasági termelés jövőjét. Látni kell azonban, hogy ez a nagyüzem, már nem az a nagyüzem. A régen-volt csoporttulajdont felváltotta a magántulajdon. A 426 részvényes összesen 2192, egyenként tizezer korona értékű és egy szavazatot érő részvény tulajdonosa. A munkaviszony feltétele minimum egy, tízezer koronát érő munkavállalói részvény. Részvénytársasággá alakult mezőgazdasági szövetkezet még ma is ritka, mint a fehér holló, így érthető, hogy 1990-ben a bojničkyi tervek és elképzelések nagy visszhangot váltottak ki. Számos mezőgazdasági szövetkezet vezetői látogattak Bojničkyre, hogy lássák, tapasztalják a merész transzformáció lényegét, de az ott hallott szavak, tanácsok és javaslatok nem hullottak termékeny talajba. A hasonló utat választók összeszámolására fél kezünk ujjai is bőven elegendőek. Az igazgató szerint érthető az idegenkedés, hiszen látogatóinak olyan újszerűségekről is beszámolt, amelyek aligha nyerték el a tetszésüket. Jövedelmező népszerűtlenségek Itt van például a részvénytársaságot irányító tizenegy tagú vezetőség. Az igazgató prémiuma százalékban meghatározott arányban van az üzemi átlagprémiummal. Ha nincs nyereség és a részvények után nem fizetnek dividendát, mi sem természetesebb, hogy a részvényesek az igazgatót, mint nem megfelelőt leváltják. Az önelszámoló egységek élén dolgozó szóvivő áll, ben, azt a bank mindig a kérelmező egyéni elbírálása alapján dönti el. A középlejáratú hitelek száma jóval kevesebb, hosszú lejáratú hiteleket jóformán nem is folyósítunk. • A kérelmet viszont bizonyos feltételek teljesítésével kell alátámasztani. Melyek ezek? - A vállalkozó tevékenységének pénzügyi fedezésére hitelt kérhet. Kérelméhez csatolnia kell vállalkozói engedélyét, újabban az iparengedélyt. Részletesen le kell írnia vállalkozásának tárgyát, pontosan meg kell határoznia, mire kívánja félhasználni az általunk folyósított hitelt. Kikötésünk ugyanis, hogy csak célirányosan, konkrétan meghatározott tevékenység pénzügyi fedezetére folyósítjuk a hitelt, készpénzt nem adunk. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy ha például egy asztalos tőlünk hitelt kér és kap, azt csupán a vállalkozásához szükséges eszközök finanszírozására használhatja fel. A hitel célirányos felhasználását ellenőrizzük. Természetesen ezeket a feltételeket személyes beszélgetés során elmondjuk ügyfeleinknek, s a hitelkérelmezéshez szükséges vállalkozói tervezet elkészítéséhez részletes tanácsot, többek között nyomtatványt is adunk. Ebben a tervezetben elsősorban a vállalkozás gazdasági mutatóit és várható eredményeit kell felvázolnia. A várható bevételek és költségek összevetése nyomán képet kapunk arról, milyen összeget tudunk folyósítani túlzott kockázatvállalás veszélye nélkül. A hitel viszszafizetési feltételei változók. Havi, negyedéves, sőt féléves határidőben is meg tudunk egyezni, kivételt a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó magángazdálkodók kapnak. akinek keresete százalékos arányban van a csoport tagjainak keresetével. A tipikus, nem termelő munkát végző csoportvezető, telepvezető, helyettes ágazatvezető stb. állások megszűntek létezni, így a műszaki -technikai munkaerő minimális lét-, számú. Az 1800 hektár szántóra például csak egy (!) irányító (agronómus) jut. A növénytermesztésben dolgozó csoport minden további tagja termelő munkát végez. Újszerű, hogy a részvénytársaság vezetősége nem foglalkozik „káderkérdésekkel". A munkaerőt az önelszámoló csoport veszi fel, illetve (ha úgy dolgozik) elbocsátja. A részvénytársaság megalakulásakor így oldódott meg a munkaerőfelesleg is. Akit egyik csoport sem vett tagjai közé, az munka nélkül maradt. A traktorosok órabérben dolgoznak. A gép üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi költséget saját pénzükből fizetik. Az elromlott gépet vagy megjavítják, vagy a gépjavító (szintén önelszámoló) részlegen javíttatják. A javításnál (ha akar) a traktoros is jelen van, s ellenőrizheti, hogy a kiszámlázott munkákat valóban elvégezték-e. Minden termelő egységnek kiszámlázzák az elfogyasztott hideg és meleg vizet, akárcsak az elhasznált villanyáramot. Érdekesség még, hogy nincs természetbeni járandóság, hanem a gabonát, a gazdasági állatokat és egyéb termékeket a mindenkori felvásárlási áron vehetik meg az arra jogosultak. Ezzel egyszersmind sokak előnyös helyzetét is megszüntették. Természetesen ennyivel sem teljes a kép a mezőgazdasági szövetkezetből lett részvénytársaságról, de annak felmérésére, hogy milyen újszerűségek hozták meg a pozitív változást, ennyi is elég. A hangsúly nem a részvénytársaságon van, hanem az újszerű tulajdonosi viszonyon és üzemirányításon. Ezekből a mezőgazdasági szövetkezetekben is sokat lehetne hasznosítani. Persze, nem a mostaniakban, hanem a tulajdonosi szövetkezetekben, amikké az elkövetkező hónapokban alakulniuk kell(ene). Saját érdekükben és javukra, hogy másfél év múltán hasonló termelési eredményekről számolhassanak be, mint amilyenekkel a bojničkyiek már most dicsekedhetnek. EGRI FERENC Számukra az éves visszafizetési határidő is engedélyezett. • Milyen feltételekét kell teljesítenie a hitelt felvevőnek a kezesség kérdésében? - A hitel felvétele során ez okozza a legtöbb gondot. Garanciaként csupán megfelelő értékű ingó vagy ingatlan vagyon jöhet számításba. Némely esetben harmadik személy is kezességet vállalhat vagyonával, pélául a szülők gyermekük vállalkozásáért kezeskedhetnek. A városi bérházakban lakó és vállalkozni akaró fiataloknak viszont gyakran keserű szájízzel kell távozniuk tőlünk, mivel a szövetkezeti bérlakást nem tudjuk elfogadni megfelelő hitelgaranciaként. A hitelek jelentős hányadát a privatizációs folyamat támogatására folyósítjuk. Erre a célra a hiteleknek mintegy kétharmada jutott, elsősorban a megvásárlásra szánt objektumok, valamint a készletek finanszírozására fordították. A privatizáció esetében nyújtott hitelekre vizont. nem kértünk vagyoni kezességet, a garanciát maga a privatizált objektum jelentette. Ha viszont az objektum hivatalosan megállapított ár felett kelt el, a különbözetért már kezességet kértünk. Szinte naponta tapasztalható, hogy az emberekbén még él bizonyos ellenszenv a hitelekkel szemben. Viszont ha jól belegondolunk, hitel nélkül ma már szinte lehetetlenség vállalkozni. Ezért azt tanácsolnám azoknak, akik még mindig félnek a hitelfelvételtől, próbálkozzanak meg vele. Aki becsületesen vállalkozik, s nem akar gyorsan meggazdagodni, annak nem kell tőle tartania. A bank szakemberei bárkinek szívesen adnak tanácsot. Számtalan vállalkozas Sikere bizonyítja, hogy még a kétségtelenül kemény feltételek, magas kamatlábak is biztonsággal teljesíthetők. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ 1992. JÚNIUS 16. MÁSOK ÍRTÁK KATASZTRÓFA-FORGATÓKÖNYV Ml LEGYEN A BANKJEGYEKKEL? A cseh kormány már a Szlovákia önállóságának kikiáltására irányuló kezdeti törekvések kinyilvánítása után elkészített egy ún. katasztrófa-forgatókönyvet. Noha a forgatókönyvet nagyon gyakran bírálták, többek között politikai nyomás eszközének tartották, önmagában kifejezetten technikai tervezet, amely egyáltalán nem politikai szempontból értékeli az állam szétválását, s nem taglalja ennek politikai hátterét sem. Alkotmányos és alkotmányellenes úton történő szétválás esetén is alkalmazható. A szakemberek véleménye szerint Szlovákiában éppúgy bevezethető lehet, mint Csehországban. A katasztrófa-forgatókönyv különböző intézkedéseket tartalmaz, amelyeket a cseh kormánynak közvetlenül az állam szétválása után feltétlenül meg kell tennie. A kezdeti lépések menetrendje percekre fel van osztva. Az intézkedések a banki szférát, a bankjegykiadást és a devizagazdálkodást, az állami pénzügyeket, az árakat, a vámokat, a külgazdasági kapcsolatokat és a kölcsönös kereskedelmet, a munkaügyi kérdéseket és a foglalkoztatottságot, valamint az anyagi energetikai viszonyokat, az energiaszolgáltatást és a közlekedést érinti. A forgatókönyvről részletesebb információkat nem sikerült szerezni. Tekintettel arra, hogy alapjában véve mobilizációs tervről van szó, a részletek nyilvánosságra hozatala az esetleges végrehajtás sikerét veszélyeztetné. Más megbízható forrásokból arról értesültünk, hogy a szétválási elképzelések taglalásakor a fizetőeszközök felülbélyegzését elvetették. Bankjegyekből ugyanis annyi van forgalomban, hogy az akció valószínűleg több hétig tartana. Ráadásul a bélyegek kinyomtatása sem egyszerű feladat, ez is időbe kerül. Ha meg akarjuk gátolni a pénz elértéktelenedését, ilyen .hosszadalmas műveletekbe nem bocsátkozhatunk. A bélyegek azonban, amelyek az eredeti elképzelésben szerepeltek, valóban ki vannak nyomtatva, állítólag viszont Szlovákiában raktározzák őket, így valószínűleg ezért nem alkalmazhatók. Információink szerint ezért jelenleg intenzíven vizsgálják azt a lehetőséget, amelynek alapján a cseh nyelven nyomtatott bankjegyek (20,100,1000) a Cseh Köztársaságban, a szlovák nyelven nyomtatott bankjegyek (10, 50, 500) pedig a Szlovák Köztársaságban válnának hivatalos fizetőeszközzé. A meglévő elosztott bankjegyek aránya a véletlen egybeesése folytán éppen 2:1-hez, így a cseh bankjegyeket elég lenne lepecsételni, a különböző értékű bankjegyeket pedig a két köztársaság egymás között kicserélné. Lidové noviny, 1992/137. szám MAGYAR VÁLLALATOK AZ INCHEBÁN Idén június 23-27. között kerül sor a pozsonyi Incheba nemzetközi vegyipari szakvásárra, ezúttal már 24. alkalommal. A szakváráson a magyar vendégek már hagyományos vendégnek számítanak, s az idén a Hungexpo Rt. és az ipari Reklám Kiállítási kft. közös szervezésében formálódik a magyar bemutató arculata. A Hungexpo Rt. gondozásában hét vállalat több mint 200 négyzetméteres területet foglal el, míg az Ipari Reklám Kiállítási kft. előkészítésében a kilenc résztvevő - néggyel több mint tavaly - mintegy 100 négyzetméteren mutatkozik be. A kiállítók úgyszólván a teljes vegyipart képviselik: növényvédőszerektől a humán gyógyszerekig, tisztítószerektől a műtrágyákig széles árukínálatot vonultatnak fel. Látnivalókban gazdag élményt kínálnak a kozmetikai cikkeket forgalmazó és gyártó cégek. A látogatók pedig nemcsak nézhetik a kozmetikai bemutatókon használt szépítőszereket, hanem meg is vásárolhatják azokat. STEIGERVALD JÓZSEF HITELRE FEL! KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSA