Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-15 / 139. szám, hétfő
1992. JUNIUS 15. .IIISZÓM HAZAI KÖRKÉP ARANY PRAGA KÖRUTAK ÉS TRAGÉDIÁK EGY FESZTIVÁL, FÉLIDŐBEN Orosz turistát már csak elvétve, orosz árut viszont annál többet lát az ember Prága szivében. A Károly híd közelében például a néhai szovjet hadsereg legdíszesebb egyenruhái közül válogathat. Persze, megkérik jói az árát minden egyes darabnak. Frissen vasalt katonazubbonyok, fényesre glarypolt csizmák, kaszárnyaszagú usankák várnak új gazdájukra, de érdemrendeket is vehet kilószámra, akinek egy letűnt rendszer kitüntetései-re fáj a foga. Van itt minden. Hétvégén, s főleg vasárnap az Óvárosi teret is ellepik a sátrak. Olasz, francia, német és amerikai turisták egész serege csodálja a várost, de felfedezték már maguknak a skandinávok és a távol-keletiek is, van kinek árulni, van kit etetni-itatni. És látnivalóért sem kell száz métereket sétálni. Az Orloj tövében, régi mesterek kézügyességével csengőket, kolompokat, gyertyatartókat kovácsol egy alig húszéves; fiú, mögötte, a tűző napon IV. Károly-korabeli dukátok készülnek, odébb karcsú üvegpoharak kapnak virágmintákat egy kicsi kis köszörűkő alatt. Közben, persze, szól a zene. Poncsót öltött peruiak vérbő, lüktető zenéje, amelyben dob és pánsíp, gitár és kagylófüzér hangja keveredik. Ha a módosabb, előkelőbb turista mindezt ülve akarja látni, csak tessék, tessék, fényes hintóba szállhat vagy szépre festett szekérről szemlélődhet. A lezserebbül öltözött idegenek kerékpárral hajtott riksába ülhetnek, S trikóban, rövidnadrágban izzadó tizenéves srácoknak fizetnek. Bőséges látnivalót kínál a nemzetközi tévéfesztivál is. Reggel kilenctől este hatig naponta hat-hét filmet is láthat az ember, bár ennél jóval többet vetítenek. A drámai kategóriában általában nyolcvan-kilencven perces műveket, a zenés szekcióban szerencsére jóval rövidebbeket. Választani, természetesen, mindenki a maga ízlése és hangulata szerint választ. Ha táncra vágyunk, akkor Roland Petit Szerelmes ördögére vagy a Balanchine által megálmodott szentpétervári Apollóra ülve, ha pedig zongoramuzsikát akar hallani, akkor Mozart vagy Sosztakovics zenéjét szívhatja magába. A drámai filmek versenyében a svéd, a spanyol, a portugál, a lengyel, a koreai és a japán televízió mutatkozott be a hétvégén, igazán kiemelkedő alkotást azonban csak a japánok küldtek Prágába. Talán mondanom sem kell: megint egy gyógyíthatatlan betegről szólt a filmjük. Egy kórházban dolgozó huszonhat éves lányról, aki bakfisként veszítette el fél lábát, most pedig mindkét mellét levették, s már a puszta életben maradásért küzd. Láttam egy kanadai filmet is, az információs sorozatban. Megtévesztett a címe, amely szerelemről beszélt. Néztem, amíg nézni bírtam, aztán felálltam és otthagytam. Ütötte, verte, kínozta terhes feleségét a szadista férj; a kezdő képsorokon mindketten holtan feküdtek, de hogy ki volt a gyilkos és ki az öngyilkos, azt csak sejteni remélem. Az a végén derült ki, amikor én már Margueritte Duras Goncourt-díjas, nemrég filmre vitt kisregényét, A szeretőt olvastam kint, a Moldva partján... Az viszont felemeló élmény volt. -szóHÁROMSZÁZ ARANYMOSÓ Méry Gábor felvétele (Munkatársunktól) - Szombaton és vasárnap Rimakokava határában, a Rima patak partján vagy ezren találkoztak (300 versenyző és családtagjaik) a régi ismerőseikkel és barátaikkal azonos kedvtelésnek hódolva: aranymosóként. Persze, ez képletesen értendő. Mert ez az aranymosás csak sport és hobbi - és egy parányi aranyszemcse sem kerül a szigorú zsűri elé. Az csupán azt vizsgálja, hogy az öt kilogramm homokba kevert, öt bármilyen fémszemcse vajon benne maradt-e a tálacskában, és a versenyző hány perc alatt ügyeskedte azt ki a homokból?... Ha egy-egy szemcse a patakba hullik, mínusz 5 ponttal büntetik a versenyzőt; a győztes pedig az, aki a tálban á legrövidebb idő alatt a legtöbbet megőrzi e szemcsékből. Szóval: kissé bonyolult, de érdekes és izgalmas. Pénteken és szombaton rendezték meg a 8. országos nyitott bajnokságot, így a Rima partjára érkeztek aranymosók Franciaországból, Olaszországból, Németországból, Ausztriából és Lengyelországból is. De eljött - kíváncsiskodni - Hacker úr, az Egyesült Államok pozsonyi főkonzulja a feleségével és a környező hat község polgármesterei. Voltak ott akadémikusok, egyetemi tanárok és neves geológusok is. A hangulat a zuhogó eső ellenére jó volt. A szeptemberben Skóciában rendezendő világbajnokságra hazánkból negyvenen utaznak majd. Ezt jó eredménynek lehet elkönyvelni, hiszen a három évvel ezelőtti világbajnokságon Csehszlovákiának egyetlen képviselője sem volt. Nem úgy a tavalyi, svédországi vb-n, ahol a prágai Veronika Štedrá abszolút világbajnok, a Kutná Hora-i Jan Kavaíírpedig második lett. (ozo) VIGYAZAT, NAGYCÍMLETU BANKÓK! |i eljárás folyik egy príbrami járásbeli diszkóklub személyzete ellen, akik pénzhamisítókat zsaroltak, valamint egy laboransnő ellen, aki pénzhamisítással foglalkozott. A szövetségi bűnügyi rendőrség információi szerint az utóbbi időben C 57 894617 sorozatszámú hamis ezresek kerültek forgalomba, de a C 81, C 86 és C 88 sorozatszámúak között is rengeteg a hamis bankó. A rendőrség főleg a maszekokat figyelmezteti, ügyeljenek a nagycímletű bankjegyekre, s lehetőleg tartsanak kéznél valódi ezer- és ötszáz koronást, hogy össze tudják hasonlítani a feltételezett hamissal. Ha a vásárló apróságért akar nagy pénzzel fizetni, inkább hivatkozzanak arra, nincs aprójuk. A hamisítók és a terjesztők általában erősködnek, hogy pénzük nem hamis, vagy egyszerűen futni kezdenek. A lakosság ezért sokat segíthet a személyleírás megadásával, gépkocsirendszámok megfigyelésével. LEHETŐSÉG A TEJTERMELŐKNEK IS?! NÉHÁNY KÉRDÉS A CASSOVIAMILK Rt. IGAZGATÓJÁHOZ Kassán eddig egy tejipari vállalat működött, ezért most sok lakost meglepett, hogy a vagyonjegyes privatizáció első hullámában kettő szerepelt a listán. Nos, a szaporodás magyarázata egyszerű: a volt Kassai Tejipari Vállalat egy esztendeje több gazdasági egységre oszlott, tehát önállósult a néhány éve épült új tejüzem is, a régit pedig a Mliekoservis céggé alakult vállalati igazgatóság örökölte, vette pártfogásba. A Mliekoservisból aztán ez év májusában Cassoviamilk néven részvénytársaság lett. Igazgatója, s egyben az igazgatótanács elnöke Földes Dénes. Tőle érdeklődtünk a minap a „titokzatos" Cassoviamilkról. • Igazgató úr, azért a „titokzatos" jelző, mert a privatizációs listán ugyan ott szerepel az üzem, viszont a Hernád parti városban és környékén forgalmazott tejtermékek között hiába keressük a Cassoviamilk sajtját, vaját, tejét... Mi erre a magyarázat? - Pusztán az, hogy még nem termelünk. A próbaüzemelést júliusban szeretnénk megkezdeni. • Kassán tehát két tejfeldolgozó cég lesz rövidesen? - Tulajdonképpen igen. • információink szerint az önök üzeme lényegesen kisebb teljesítményű lesz a néhány éves, tehát még újnak mondható kassai tejüzemnél. Nem félnek a konkurenciától? - Nem félünk. Sőt, hisszük, hogy mi is megélünk. Tudniillik nekünk speciális termelési programunk lesz. Kimondottan túrókrém-készítésre szakosodunk. Átépítettük, majd német és holland gyártmányú A HEGY Egy, a környezetvédelmi világkonferenciához kapcsolódóan nemrégiben készített felmérés szerint Csehszlovákia a világ egyik legszennyezettebb országa. Sokkoló megállapítás, de igaz. Köszönhetjük annak, hogy évtizedeken keresztül nem törődtünk a környezet, a víz, a föld, a levegő tisztaságával, hogy elhittük: a gazdasági fejlődés előbbrevaló mint a természet megóvása. S mára-már ott tartunk, hogy sok helyen ihatatlan a víz, vegyszerekkel telített a talaj, pusztulnak az erdők, mérgezett vizű folyóinkból eltűnnek a halak. A városok, falvak közelében egész szeméthegyek nőttek, s nőnek mind a mai napig. Egy ilyen szeméthegyre lettem figyelmes Nagymegyer határában is, a Csicsó felé vezető űt mentén. A „képződmény" magasságával, kiterjedésével egy füstölgő vulkánra emlékeztetett a síkság közepén. A korábbi lerakatot lassan felemészti a természet, a hegy oldalát üdezöld fű borítja, de a csúcs felé vezető keréknyomok azt bizonyítják, a „dombot" tovább emelik. Pedig a csúcsa már most is meghaladja a közelében nyújtózó jegenyék magasságát. A város termeli a hulladékot, a hulladék pedig növeli a hegyet, amely ráadásul természetvédelmi területen (!) van. Húsz éve ide hordják a szemetet! Meddig még? A kérdéssel fölkerestük a város polgármesterét, Lojkovics Sámuelt. • - Egy hónap sem kell hozzá, s megkezdjük a domb felszámolását. A pozsonyi KORT cégtől rendeltünk egy új technológiát, mellyel elvégezhetjük a hulladék gépsorokkal szereltük fel a régi üzemet. Tudomásunk szerint ilyen csúcstechnológia hazánkban még nincs. Várhatóan 25-30 féle túrókrémet fogunk majd készíteni. Többnyire olyanokat, amilyeneket egy időben Magyarországról is importáltunk, s amelyek iránt nagy volt a kereslet. Minőségüket a technológiai berendezések kivitelezőivel közösen garantáljuk. Ugyanakkor az előzetes számítások alapján ki merem jelenteni azt is, hogy a mi termékeink olcsóbbak lesznek, mint az ugyanolyan minőségű importáruk. • A túrókrémhez elsősorban tej kell, viszont köztudott, hogy ebben a régióban a tejtermelés az utóbbi időben visszaesett, minek következtében a kassai tejüzem csak félgőzzel üzemel... -Nekünk kezdetben 30 ezer liter nyers tejre lesz szükségünk naponta, később pedig, a termékeink iránti kereslet alakulásától függően, akár a duplájára is növelhetjük a termelést. Valóban igaz, hogy Kassa környékén aránylag kevés a tej, gyér a tejtermék-kínálat. Nos, azt hiszem, ezzel nem intézhetjük el a nyitott kérdést. Erre elsősorban a termelőknek kellene rugalmasan reagálniuk, elvégre nekik is érdekük a termelésnövelés, nem? • A termelőre, gondolom, a felvásárlási ár emelésével lehetne igazán hatni. Vagyis, ha a feldolgozók többet fizetnének a nyert tejért, illetve önök többet, mint a konkurens cég... - Erre csak azt tudom válaszolni, hogy a piac ezeket a kérdéseket rendezni fogja, s hogy a termelőkkel meg tudunk majd egyezni. • Sikerüljön! GAZDAG JÓZSEF Az elmúlt hétvégén a vártnál jóval szerényebb nívót hozott a Rock Pop Jazz művészeti ügynökség által szervezett Pozsonyi Líra ez idei évfolyama. A fesztivál főhadiszállása a hajdani Szakszervezetek Háza, a mai Istropolis volt, ahol azonban a publikum nem vette igazán pártfogásába a fesztivált. Némi gyógyírt és hangulatot csupán a kanadai „öregfiúk" együttese: a Saga (balról) szereplése, illetve a téglamezei Sportcsarnokban Boy Goerge szombati koncertje jelentett az idei fesztivál egyébként fásult miliőjében. (Prikler László felvételei) A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK KIEGÉSZÍTŐ NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 9796/91 Bélán Štefan, 1903. 12. 20., Strážne, meghalt (Ogyessza) 9803/91 Biláz János, 1923. 6. 23., Abara (Antropsino) 9825/91 Babos András, 1907. 7. 27., Csicser (Sztalinov) 9826/91 Bácskái János, 1921. 3. 30., Kisgéres (Borovicsi) 9827/91 Bácskái István, 1910. 4. 10., Királyhelmec (Dombasz) 9828/91 Bakó Zoltán, 1916. 8. 14., Nová Lesná, meghalt (Dombasz) 9831/91 Blága Sándor, 1919. 3. 10., Zetény (Orlovka) (Folytatjuk) NAGYMEGYER HATÁRABAN, CSICSÓ FELÉ... osztályozását. Egy prototípusról van szó, korábban Csehországban próbálták ki. Lényege: a berendezés segítségével egy féléven belül szétválogatjuk a hulladékot. - Mi lesz a hulladék további sorsa? -A vashulladékot fölvásárolja a hulladékgyűjtő vállalat, a műanyaghulladék átvevéséről a nyitrai Plastika vállalattal tárgyalunk. A szerves hulladék felbomlásából keletkezett földet és a homokot tőzeggel összekeverve városfejlesztésre, parkosításra, zöldsávok létesítésére akarjuk felhasználni. A gond úgy tűnik a betonhulladékkal lesz. - Tegyük fel, hogy egy fél éven belül eltávolítják ezt a szeméthegyet. De hogy akarják megoldani a jövőben a szeméttárolást? -Az az elképzelésünk, hogy az új szemétdomb ugyanazon a helyen lesz. Tudom, természetvédelmi területről van szó, de más megoldás nincs. - S mit szól ehhez a Környezetvédelmi Hivatal? - Szerintem meg fogunk egyezni. Megtilthatják ugyan, de ők is jól tudják, hogy nincs más megoldás. Marad tehát a régi hely. Körülkerítjük, és ezentúl csak a háztartási hulladékot fogjuk oda hordani. Az üzemeknek pedig megtiltjuk, hogy oda vigyék az ipari hulladékot. Mert az az igazság, hogy a szeméthegy 80 %-át éppen az ipari hulladék alkotja. S ez így nem mehet tovább. Az üzemek oldják meg saját maguk a kitermelt szemét tárolását. - Úgy tudom, volt terv egy új, ökológiailag megfelelő szeméttároló építésére: Alistállal közösen, Alistál határában... -Az elképzelést még az elődömtől örököltem. A szigetelt szeméttároló létesítése azonban 14 millió koronába került volna, s ennyit nem tudunk áldozni a költségvetésünkből. Ezért döntöttünk a másik verzió mellett. A domb már nem nőhet tovább. -Miért nem fog össze a régió egy közös, minden kritériumnak megfelelő szeméttároló építésére? Úgy tudom erre a célra a Környezetvédelmi alapból kapnának támogatást. - Összefoghatunk, csak az lesz a kérdés, melyik község területén legyen ez az űj szeméttároló? Nem lenne egyszerű egyezségre jutni, annál inkább, hogy még a vagyonjogi kérdések sincsenek tisztázva. Mindenhol gondot jelent a szeméttárolás, de önerőből, sajnos, nem tudjuk ezt a problémát megoldani. -Mennyibe kerüli az új technológia? - Hétszázezer koronába. Segítségével az év végéig eltüntethetjük a szeméthegyet, a berendezést aztán szétszedjük és vagy bérbe adjuk, vagy eladjuk. - Úgy gondolja, hogy a jövőben már nem lesz rá szükség ? - Fölöslegesen állna itt vagy tíz-húsz évig. így meg eladjuk, ha olcsóbban is, de mégsem veszítünk rajta, hiszen az a nyereség, hogy eltűnik a szemét. Egyelőre. Mert az a megoldás, amit Nagymegyeren kigondoltak, nagyon is ideiglenes. Az ideiglenes megoldásokból pedig már eddig is épp elég kár származott. Meglehet olcsó, s ma, sajnos, ez is szempont. De félő, hogy a jövőben az ilyen olcsó megoldásokért még nagyon drága árat fogunk fizetni. Nem hiszem, hogy megéri... F. SZ.