Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-10 / 135. szám, szerda

1992. JÚNIUS 10 . SPORT PLUSZ 10 HOGY VOLT? Az Európa-bajnokságok története vi­szonylag rövid időre nyúlik vissza. Amíg például Dél-Amerika már 1916-ban meg­rendezte kontinensviadalát és a vb kezdete 1930-tól datálódik, addig öreg földrészünk válogatottjai csak 1960-tól küzdenek az el­só'ségért. Mert a fütballnagyhatalmak ko­rábban nem tudtáfk megegyezni. Az első kél seregszemle a Nemzetek Kupája nevet viseite, 1968 óta azonban már hivatalos Európa-bajnokság a négyévenkénti rande­vú. Az eddigi döntök: 1960 Párizs: Szovjetunió—Jugoszlávia 2:1 (1:1, 0:1) — hosszabbítás után. Góllövők: Metreveli, Ponyegyelnyik, ill. Galics. A 3. he­lyért: Csehszlovákia—Franciaország 2:0. 1964 Madrid: Spanyolország—Szovjetu­nió 2:1 (1:1). Góllövők: Pereda, Marcelino, ill, Huszajnonv. A 3. helyért: Magyaror­szág—Dánia 3:1 (1:0, 1:1) — hosszabbí­tás után. Góllövők: Novák (2), Bene, ill. Bertelsen. Magyarország: Szentmihályi— Novák, Mészöly, Ihász, Solymosi, Sipos, Farkas, Varga, Albert, Bene, Fenyvesi. 1968 Róma: Olaszország—Jugoszlávia 2:0 (2:0). Góllövők: Riva és Anastasi. A 3. helyért: Anglia—Szovjetunió 2:0. 1972 Brüsszel: NSZK-Szovjetunió 3:1 „(1:0). Góllövők: Gerd Műlíer (2) és Wim­mer. A 3. helyért: Belgium—Magyaror­szág '2:1 (2:0). Góllövők: Lambert, van Himst, ill. Kű. Magyarország: Géczi—Fábi­án, Páncsics, Juhász P., Bálint, Juhász I., Szőke (Kű), Kozma, Albert, Dunai II, Zám­- bó (Szűcs). 1976 Belgrád: Csehszlovákia—NSZK 2:2 (2:2, 1:2) -hosszabbítás után. Góllö­vök: Švehllk, Dobiáš, ill. D. Müller és Höl­zenbein. Tizenegyes rúgásokkal 5:3. Csehszlovákia: Viktor— Pivarník, Jozef Čapkovič, Ondruš, Gőgh— Panenka, Do­biáš (F.Veselý), Móder József— Masný, Švehlík (Jurkemik), Nehoda. A 3. helyért: Hollandia—Jugoszlávia 3:2. 1980 Róma: NSZK-Belgium 2:1 (1:0). Góllövők:. Hrubesch (2), ill. Vandereycken. A 3. helyért: Csehszlovákia—Olaszország 1:1 (0:0) — tizenegyes rúgásokkal 9:8. 1984 Párizs: Franciaország—Spanyol­ország 2:0 (0:0): Góllövők: Piatini és Bello­ne. A 3. helyért nem játszottak. 1988 München: Hollandia—Szovjetunió 2:0 (1:0). Góllövők: Gullit és van Basten. Hollandia: van Breukelen—van Tigelen, R. Koeman, Rijkaard, van Aerie—Vanenbung, Gullit. E. Koeman, Múhren—Wouters, van Basten. Szovjetunió: Daszajev—Higyija­tullin, Alejnyikov, Demjanyenko—Mihajli­csenko, Gocmanov (Baltacsa), Zavarov, Rácz, Litovcsenko—Belanov, Protaszov (Paszulko). PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ Függetlenül attól, ki nyeri az Európa­bajnokságot, a szurkolókat az is érdekli, mennyi az egyes csapatok célprémiuma. A világbajnok németek nem titkolóznak. Németországban a mindenkori csapatka­pitány tárgyal pénzügyekben a szövetség vezetőivel. Márciusban Lothar Matthäus kezdte — eredménytelenül. A prágai meccs után Rudi Völler, az új kapitány ült asztal­hoz a funkcionáriusokkal, konkrétan Neu­berger elnökkel és előterjesztette a játé­kostanács (Völler, Möller, Brehme és Buchwald) elképzeléseit, amely 100 ezer márkát célzott meg, ha a válogatott arany­érmet nyer. A vezetők ezt sokallták, az­tán közös megegyezéssel 80 ezernél ma­radtak. Ha azonban a csapat „elvérzik" a csoportban, egy fillért sem kapnak a játéko­sok. Az elődöntőbe jutásért 40 ezer márka jár mindenkinek, újabb győzelmekért 20— 20 ezer. Csak az érdekesség kedvéért je­gyezzük meg: a két esztendővel ezelőtti világbajnok német labdarúgók 125 ezer márkával lettek gazdagabbak. De nem csak a győztesek markát üti pénz! Annak ellenére, hogy a svédországi stadionok befogadóképessége viszonylag kicsi, a rendezők 58 millió márka bevételre számítanak, elsősorban a tévéközvetítések jogdíjából és a reklámból. A nyolc váloga­tottnak már most biztosított csaknem ötmil­lió márka „honorárium", az elődöntőbe jutott négy csapat még egymillióval többet kap és a finálé két résztvevője hétmillió márkát kasszírozhat! Hát mit mondjunk; Hihetetlenül jól jöve­delmező üzlet letl a labdarúgás.. NEMETORSZAG AZ ELSŐ SZÁMÚ ESÉLYES DANIA OSSZETAKOLT VÁLOGATOTTAL HOLLANDIA EGYÜTT A REGI GARDA FRANCIAORSZAG BECSVÁGYÓ A GALL KAKAS lll| :|.IJ:iy«l,IJIl:l,IJI:lll!l,iy t|:lj.-ülliili,ll Az oldal any agat írta és összeállította: TOMI VINCE A világbajnok nem hiányozhat az eu­rópai válogatottak díszes seregszemléjé­ről, de a római győzelem utáni két esz­tendő nem volt zökkenőmentes. Világbaj­nokhoz méltó teljesítményt csak kétszer nyújtottak a németek: tavaly szeptember­ben Londonban legyőzték 1:0-ra Angliát, októberben pedig Nürnbergben kulcsfon­tosságú Eb-selejtezőn Walest (4:1). Újra — ki tudja már hányadszor — megmutat­ták, a döntő pillanatokban mindig képe­sek mozgósítani minden pszichikai és fi­zikai erejüket, ilyen tekintetben mindenki fölött állnak. Most azonban nagy bajban vannak. A játékmester és a csapatkapitány Lothar Matthäus (31) harcképtelen, megműtötték, nem lehel ott az Eb-n. Ez önmagában még nem jelentene semmit, ha nem tudnánk, nincs, aki megfelelően helyettesítse. Berti Jól emlékezünk még a 60-as évek nagy dán válogatottjára. Elkja­er-Larsen, Mölby, Morten Olsen, Povlsen, Michael Laudrup... Micso­da nevek! Sepp Piontek, az akkori edző Európa minden tájáról össze­sereglett, fizikailag tökéletesen fel­készült játékosnak szinte szabad kezet adott az örömfocira, lényegé­ben a csapattagok improvizációs képességeire alapította a válogatott játékát. Ekkor mondta a dánokról Luis Cesar Menotti, a világhírű ar­gentin edző: „ők olyanok, mint a Fellini-filmek. Náluk látványosság­ban sosincs hiány..." Mi vagyunk a dán dinamit — énekelték lemezre a játékosok a válogatott indulóját. Csodáltuk őket a 84-es kontinens­bajnokságon, a 86-os Mundialon. A holland válogatott az első és utol­só értékes titulusát 1988-ban szerezte, amikor Németországban megnyerte az Európa-bajnokságot. E siker után Ri­nus Michels edző, a 64 éves „generá­lis" leköszönt a szövetségi kapitányi tisztségről, s helyére Leo Beerakker került Nem volt ez szerencsés válasz­tás, mert a csapat visszaesett, a keret­ben megromlottak a viszonyok, néhány csillag bojkottálni kezdte a nemzeti ti­zenegyet és a Mondialén való gyászos szereplés (már a 2. fordulóban kiesett) egyik fő okaként a sztárok truccolását emlegetik. A szövetség nem nézte so­káig tétlenül a helyzetet, visszahívta a kispadra a koros Michelst, ami jó lé­pésnek bizonyult, mert hamarosan vál­lalta a válogatottságot Rijkaard és a sérülésből felépült Gullit is. Michels azok közé a szakemberek közé tartozik, aki nem szeret kísérle­tezni a válogatottban, szívesen ala­Michel Piatini szövetségi kapitány (Európa legjobban fizetett szakveze­tője, havi gázsija meghaladja a 120 ezer márkát) a két évvel ezelőtti vb-t követően azt mondta: „Nem volt a futballfesztiválon egyetlen látványos, gólra ^törően futballozó együttes sem, helyenként unalmas sereg­szemlét láthattunk. Bezzeg az én fia­tal válogatottam éppen ezeket az erényeket egyesíti..." Talán nem ís túlzott a Nagy Michel. Mert ahogy a franciák besétáltak (pontveszteség nélkül, amire az Eb történetében nincs példa) a fináléba, az nem mindennapi dolog: 17 gólt lőttek és csak ötöt kap­tak. Valamikor azt mondták róluk, hogy technikásak, képzettek, játéko­sak, de nem eléggé harcosak, meg­szállottak. A mostani válogatottra ez már nem érvényes. Erről éppen Piati­ni tehet. Olyan önbizalommal vértezte fel védenceit, hogy azok csakugyan elhitték, verhetetlenek. Az idén aztán Londonban a 20. meccsen megsza­kadt a nagy sorozat, de a nagy fran­cia válogatott tovább menetel — írták az újságok. Hogy mi a franciák erénye? A kie­gyensúlyozottan kollektív játék, nin­Vogst szövetségi kapitány próbálkozott ez­zel (Effenberg), azzal (Sammer) és amaz­zal (Buchwald) — nem sok sikerrel. Egyébként a középpályás sor összetételén is gondolkodik Vogst edző. Sok a jelöltje a kezdőcsapatba, és még a magasan legtöb­bet kereső kiváló Möllerről is azt nyilatkoz­ta: nincs teljesen meggyőződve arról, hogy nélkülözhetetlen a csapat számára. A csa­társor? A veterán Völler (áprilisban múlt 32 éves) nem is annyira az évei miatt nincs a megszokott (ormában, hanem zűrös családi élete miatt. Kezd viszont újra tormába len­dűlni Jürgen Klinsmann. És még itt van két további „olasz", Riedle ós Doll. Egye­dül ami nem okoz gondot a trénernek, az a kapusok posztja. Nincs vita, hogy a kölni fi­atalok bálványát, Bodo lllgnert illeti az egyes számú mez. Bármilyen „elf is lépjen pályára az Európa-bajnokságon, a közvéle­Az 1988-as Európa-bajnokságon azonban már csak a dal maradt meg, futballozásuk szétesett, kiöregedett a csapat. Dánia nem jutott ki a legu­tóbbi világbajnokságra, az idei konti­nensviadal selejtezői után csak má­sodik lett csoportjában Jugoszlávia mögött, és az utolsó pillanatban „ugrott be" a plávik helyére. Nem túl bizakodó a hangulat Hamlet hazá­jában. A bajnokság csak az elmúlt hét végén fejeződött be, viszont a légiósok már csak­nem egy hónapja pihennek, mivel az Eb-n induló országokban „szílencium" van. Ho­gyan mixeli össze a külföldieket a hazaiakkal az 53 éves Richard Möller-Nielsen edző, azt csak ő tudja. A nevekből és a selejtező­kön nyújtott teljesítményekből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a csapat erőssége a csa­társor. Olyan gólerős játékosok alkotják, mint poz azokra, akiket jól ismer, így nem csoda, hogy Svédországban is együtt lesz a régi gárda, s új ember az össze­állításban csak mutatóban akad. Per­sze, nem lehet azt mondani, hogy az „öregek" nagyon lelkesedtek volna a „generális" visszatéréséért. Ronald Koeman például bírálta túlzott defen­zív taktikájáért, Gullit pedig azon fára­dozott, hogy a tréner kérjen bocsánatot van Bastentől, akit egy meccs után lekiabált. Sok szakember véleménye: az Eb-elmért a „tulipánok" és a né­metek vívnak majd meg egymással. Feltéve, ha a hollandusok elbírják azt a megterhelést, amelyet egy ilyen torna megkövetel. A címvédők ugyanis négy évvel idősebbek, s kér­dés, azon a szinten van-e, lehet-e fizi­kai felkészültségük, mint 1988-ban volt. Igaz, alkalom adódik a részleges fiatalí­tásra, de amint már említettük, Michels minden bizonnyal a kipróbált harcosok­csenek kimagasló egyéniségeik, min­denki a közért dolgozik a pályán és modern hadrendben futballoznak: a széleken indítják hátulról a támadáso­kat, sűrített a középpályájuk, úgyhogy rendszerint csak Papin van elöl. Amint láthattuk a Csehszlovákia elleni két meccsen is, egyéni játékkal nem lehet ellenük boldogulni, mert nemi­gen hagynak felállásukban réseket és agresszívak, gyorsak. Csoportokban támadnak, ügyességük és technikájuk révén képesek „szétszedni" még a legtömörebb védelmet is. Sokan állít­ják: jól lehet kamatoztatni prepotenci­ájukat, túlzott magabiztosságukat; ugyanis vakon hisznek abban (ez is Piatini érdeme), hogy az, amit csinál­nak, valami ellenállhatatlan, hogy a győzelmük nem maradhat el. Tehát ki kell várni a hibáikat. De ha olyan rit­kán hibáznak...(?) A francia keret abszolút stabili­zált, minimális változásokat élt meg az elmúlt időszakban, s az az érzésünk, Piatini már egy esz­tendővel ezelőtt elküldhette volna a 20 nevet az UEFA-nak. Mert a 90-es vb sikertelen selejtezői so­rán lejárt a kísérletezések kora, mény döntőbe várja a csapatot. Nem felej­tik el megjegyezni: eddig minden szövetsé­gi kapitány (Herberger, Schön, Derwall és Beckenbauer) aranyérmet nyert a né­met válogatottal valamilyen futballfesztivá­lon. Most Berti Vogston a sor... A németeket általában úgy ismerik, hogy erőfutballt játszanak, amely során a labdarúgást, a látványt, a szép­séget feláldozzák az eredmény oltá­rán. Nem kevesek véleménye azon­ban: a tisztán számító hozzáál­lás megváltozott Berti Vogst szö­vetségi kapitány jövetelével; ő lelket is adott a nemzeti tizenegy játékának (egy kicsit nehezen hihető, mert Vogst nem futballzsenialitásával lengte be a pályát, hanem szántással-vetéssel; mindegy). Állítólag rájött, ők is átvehetnek mástól valamit, anélkül, hogy ez az eredmé­nyesség rovására menne. Ehhez a for­dulathoz kétségkívül hozzájárultak a lé­például Brian Laudrup (Michael Laudrup öccse), Christensen, Povlsen, akik a né­met Bundesligában edződnek. Möller-Niel­sen szövetségi kapitány szerint a mo­dem futballban a gyorsaság a meghatá­rozó. Ezért az az elve, minél előbb meg­szerezni a labdát, villámgyors akciót in­dftani, rövid úton és ötletesen befejezni. Ilyen tekintetben a németeket köveik, akik a tehetség-kivá­lasztásnál az erős, gyors fiatalokat ré­szesítik előnyben; aztán tanítják meg őket a futball alap­jaira. Ismeretes, a mindenkori dán váloga­tott csapatoknak gondot okozott a de­fenzíva. Naiv offenzív felfogásuk okoz­tak a 86-os világbajnokságon a spa­nyoloktól elszenvedett 1:5-ös veresé­get, pedig 1:0-ra vezettek. A szövetsé­gi kapitány szerint a támadójáték csu­pán akkor lehet hatásos, ha jól meg van szervezve: mindent át kell gondol­nak szavaz bizalmat. Egy olyan csapa­tot, amelyben van Bruekelen. R. Koeman, Rijkaard, Gullit, van Bas­ten és az új felfedezett, a kétszeres holland gólkirály Bergkamp (a Real és a Napoli érdeklődik iránta) szerepel, nagyra kell becsülni. Michels edzőnek olyan impozáns kerete van, amely lehetővé teszi, a csapat 4—4—2 vagy 4—3—3-as felállásban játsz­hat, attól függő­en, ki az ellen­fél, illetve milyen eredmény szük­séges számára. Egy ilyen ta­pasztalt profikból álló együttes ismét feljuthat a csúcs­ra, s annál könnyebben, minél inkább abba a tévhitbe esnek az ellenfelek, hogy ezek a.veteránok már elénekel­ték hattyúdalukat. A riválisoknak na­gyon kell ügyelniük az „aranyhármas­ra" (Rijkaarad, Gullit,-van Basten), a visszagurításokra, a második hullám-, ra, amely gyakran kerül gólhelyzetbe 1989 őszén kiválasztotta a csapat gerincét és arra épített. Akkor sem esett kétségbe, ha jelöltjei­nek nem ment valami fényesen a bajnokságban. Itt van például a fenegyerek Cantona. Konfliktusos ember. Megpofozta játékostársát az öltözőben, megütötte a játék­vezetőt, kiállították, eltiltották, klubokat cserélt, sokáig nem akart focizni. Felesleges lenne felsorolni a fran­cia labdarúgók tulajdonságait, az utánozhatatlan Papin fantasztikus gólerösségét. Boli könyörtelen harc­modorát, Vahirua cselezőkészsé­gét*.. Talán csak a kapusaik nem az igaziak. Piatini elárulta, nincs re­ceptje a sikerre: „A dolog igen egyszerű. Én csupán azért fele­lek, jól válogattam-e össze a já­tékosokat, az eredményekért, ha kell, tessék őket felelőssé tenni. Nekem kell elfogadtatnom a he­lyes irányvonalat, megbeszélni a taktikát." Franciaország területe: 547 026 négyzetkilométer. Lakosainak szá­ma: 55 millió. A labdarúgó-szövet­ség alapítási éve: 1919. A klubok száma: 21 700. A játékosok szá­ma: 1 millió 700 ezer. A válogatott színe: kék mez, fehér nadrág, piros sportszár. AZ EURÓPA-BAJNOKI KERET: 1 Martini (30, Auxerre), 19 Rousset (28, Lyon) — 2 Amoros (30, Marseille), 20 Angioma (28, giósok, akik új szellemet vittek a válo­gatottba. Mivel hagyományosan kitűnően lel vannak készítve fizikailag, roppant veszélyesek. Ezért tartják őket a szak­emberek az Eb első számú esélyesnek. Németország területe: 356 ezer négy­zetkilométer, Lakossága: 78 millió. , A labndarúgó-szövetség alapítási éve: 1900 Klubok száma: 26 760. Az igazolt játékosok száma: 5 millió 260 ezer. A válogatott színe: fehér mez piros-sárga­fekete csíkkal, fekete nadrág, iehér sport­szár, AZ EURÓPA-BAJNOKI KERET: 1 lllgner (25, FC Köln), 12 Köpks (30, Nürnberg) — 2 Reuter (26, Juventus), 3. Brehme (32, Inter), 4. Kohler (27, Ju­ventus), 5 Binz (27, Eintracht Frankfurt), 6. Buchwald (31, Stuttgart), 14 Helmer (27, Dortmund). 15 Frontzeck (28, Stutt­gart), 19 Schulz (31, Dortmund), 20 Vörns (20, Leverkusen) — 7 Möller (25, Eintracht), 8 Hässler (26, AS Roma), 10 Doll (26, Lazio), 16 Sammer (25, Inter), 17 Effenberg (24, Bayern), 13 Thom (Leverkusen) — 9 Völler (32, AS Roma), 11 Riedle (27, Lazio), 18 Klinsmann (28, Inter). ni, nemcsak az ellenfél térfelén, hanem a sajáton is. Szép elmélet. Hogy képes lesz-e az utolsó pillanban összetákolt piros-fehér gárda az edző fejével „gon­dolkodni", az hamarosan elválik. Min­denesetre a trénerrel hadilábon álló Michael Laudrug (Barcelona) már igyekezett hallatni hangját: „Fiaskó van kilátásban, és nem tudom, miért legyek én is a részese..." Dánia területe: 43 074 négyzetkilo­méter. Lakossága: 5 millió 200 ezer. A labdarúgó-szövetség alapítási éve: 1889. A klubok száma: 1500. Igazolt futballisták száma: 210 ezer. AZ EU­RÓPA-BAJNOKI KERET: Schrneichel (Manchester U.), Krogh (Bröndby) — Lars Olsen (Trabzonspor), Piechnik (BK Koppenhága), K. Nielsen (Aar­hus), Sivebaek (Monaco), Christofte (Bröndby), Jensen (Bröndby), Vilfort (Vejle), J. Mölby (Vejle), H. Andersen (FC Köln), P. Nilelsen (Lyngby), B. La­udrup (Byern), Povlsen (Borussia Dortmund), Christensen (Schalke 04), Elstrup (Odense), Frank (Lyngby). és ki is használja azokat. A holland védelemben azonban akadnak gon­dok. Ha széthúzzák a hátsó alakzato­kat, a „bekkek" képtelenek mindenho­vá eljutni... Hollandia területe: 41 473 négy­zetkilométer. Lakossága: 15 millió. A labdarúgó szövetség alapítási éve: 1889. A klubok száma: 7900. Igazolt futballisták száma: 980 ezer. A vá­logatott színe: narancssárga mez, fe­hér nadrág, narancssárga sportszár. AZ EURÓPA-BAJNOKI KERET: 1 van Breukelen (36, Eindhoven), 13 Menzo (28, Ajax) — 5 Blind (26, Ajax), 17 de Boer (22, Ajax), 2 van Aerle (30, Eindhoven), 3 van Tigelen (35, Eindhoven), 8 Rijkaard (30, AC Milan), 4 R. Koeman (30, Barcelona) — 10 Gullit (AC Milan), 18 Jonk (26, Ajax), 15 Winte,r (25, Ajax), 16 Bosz (25, Feyenoord), 6 Wouters (32, Ba­yern) — 7 Bergkamp (23, Ajax), 20 Roy (27, Ajax), 11 van't Schip (24, Ajax), 12 Kieft (30, Eindhoven), 9 van Basten (28, AC Milan), 14 Rob Witschge (26, Feyenoord), 19 Visca­al (26, Gent). Marseille), 13 Boli (25, Marseille), 6 Casoni (31, Marseille), 5 Blanc (27 Napoli), 4 Petit (22, Monaco), 3 Silvestre (25, Sochaux) — 7 De­schamps (25, Marseille), 14 Du­rand (32, Marseille), 7 Suazée (27, Marseille), 10 Fernandez (32, Cannes), 17 Garde (26, Lyon), 21 Pérez (29, PSG), 18 Cantona (26, Leeds), 12 Cocard (24, Auxerre), 9 Papin (28, Marseille), 16 Vahirua (24, Auxerre), 15 Dibert (25, Mont­pellier).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom