Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-11 / 110. szám, hétfő

I HIREK - VELEMENYEK 1ÚJSZÓ1 MEGKÉRDEZTÜK MENNYI VALÓSULT MEG A KORMÁNYPROGRAMBÓL? . DR. FÓTHY JÁNOST: MIT IS MONDOTT VALÓJÁBAN (Munkatársunktól) - Szombaton a Szlovák Rádió magyar adásának élő műsorában a hazai magyar poli­tikai mozgalmak és pártok képviselői ismertették választási programjukat, majd válaszoltak a hallgatók kérdé­seire, A legnagyobb figyelmet dr. Fóthy Jánosnak, a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom Or­szágos Elnöksége tagjának egyik kijelentése keltette. Azt mondta, hogy ha úgy alakul, akkor tisztelet­ben tartják a szlovákok önrendelke­zési jogát. A műsor elhangzása után kértük meg, fejtse ki bővebben véle­ményét. - Semmi újat és szenzációsat nem mondtam, habár egyesek ilyes­mit szeretnének belemagyarázni. Válaszom a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom választási prog­ramjára épült, amely többek között ezt tartalmazza: ,,Mi tiszteletben tartjuk a nemzetek önrendelkezési jogát, akár Szlovákia önállóságát is, de ezzel egy időben természetesnek tartjuk a nemzeti kisebbségek jogát az önrendelkezésre." Ezt az elvet teljes mértékben magaménak vallom. Az egységes Csehszlovákia támogatójaként olyan szövetségi ál­lamjogi elrendezés híve vagyok, amelyben az illetékesség kérdéseit igazságosan rendezik. Ugyanakkor más eshetőségre is föl kell készül­nünk, hiszen a szlovákság szuverén joga, hogy szabadon döntsön nem­zeti sorskérdéseiről. Mi tiszteletben tartunk minden alkotmányos megol­dást, mert ez a demokrácia alapja. Ugyanakkor mások jogainak elisme­résével párhuzamosan elvárjuk, hogy nemzeti kisebbségünk ugyan­ilyen értékrend alapján érvényesít­hesse önrendelkezési jogait. Meg­győződésem: álláspontunk világos, demokratikus, kellő feltételeket te­remt ahhoz, hogy a velünk sorskö­zösségben élő nemzetekkel együtt jövőnket törvényesen és igazságo­san rendezzük. > (sz) A miniszterelnök úr bevezető beszédé­ben a kormányt a nemzeti áldozat kormá­nyának nevezte és tegnapi részleges vá­laszában igyekezett megmagyarázni a kormány munkamódszereit, lehetősé­geit, hangsúlyt helyezve a párbeszéd fon­tosságára. Hivatkozott a nagyon bonyolult átalakulás politikai helyzetére. Helyzet­elemzését el tudom fogadni, mert az áta­lakulás megannyi buktatója a kormány számára sem volt rózsás, de magát az értékelést nem. Nem értek egyet a kor­mány tevékenységével és az eredmé­nyek, hiányosságok összegezésével, ahogy ezt az írásbeli jelentés tartalmazza. Miért? Az írásbeli jelentés sematikusan foglalkozik az elmúlt két esztendő körül­belül húsz kérdéskörével a kormány tevé­kenysége szempontjából, lényegében a meglévő minisztériumok szakterületei szerint elemez, ezért nem ad egységes képet és helytelen következtetésekre jut. Figyelmet igényelnek mindazon kérdés­körök, melyeket a kormány pozitívan érté­kel, így például a törvényalkotás, a bel­ügy, a kétoldalú kapcsolatok, a regionális viszonyok, a nemzetközi kapcsolatok, avagy agazdasági reform elindítása. Mind­ezzel szemben csaknem negatívan érté­keli az írásbeli jelentés a pénzügyi tevé­kenységet, az ipar, az építkezés, a mező­gazdaság és a környezetvédelem terü­letét. Á kívülálló akaratlanul is arra a követ­keztetésre jut, hogy a szubjektív alapon megítélendő szakaszokon az eredmé­nyek jók, de ott, ahol az eredmények, a tevékenység objektíven mérhető, szá­mokban kimutatható, ott viszont sok a hiá­nyosság, a lemaradás. Engedjenek meg néhány konkrét meg­jegyzést. Először: Igaz, hogy az elmúlt időszakban a törvényhozó testületek sok törvényt alkottak, de ez nem a kormány érdeme. A jogalkotás szempontjából alapvető kérdések megoldására, a szö­vetség, valamint a köztársasági alkot­mány elfogadására nem került sor. A kor­mány e téren nem használta ki teljes mértékben a törvényalkotói kezdeménye­zés jogát, háttérbe vonult, halogató takti­kát alkalmazott, ezt a létfontosságú kér­dést a parlamenti pártokra, bizottságokra, illetve képviselőcsoportokra .hagyta, a po­litikai pártok közötti, szinte véget nem érő csatározások sorozatát tette lehetővé. Másodszor: legjobb akaratom és jóindula­tom ellenére sem érthetek egyet a kor­mány nemzetiségi politikájának értékelé­sével, a 21. oldalt követő megállapítások­kal, ahol kiindulópontként a következők olvashatók: „A kormány nemzetiségi poli­tikájának fő célja a szlovákok, magyarok, ruszinok, ukránok, románok és a köztár­saság területén élő más nemzetiségek harmonikus együttélésének biztosítása, elmélyítése a jogi, szociális, gazdasági, kulturális egyenjogúság alapján". Az érté­keléssel ellentétben ez a cél sajnos csak cél maradt. E nemes gondolatok nem lépték túl a deklaráció határait, a minden­napi konkrét cselekvések elmaradtak. Mi­vel bizonyítható mindez? Ha a kormány tevékenységét figyelemmel kísérjük, és az eredményeket a tények tükrében vizs­gáljuk, akkor egyértelműen megállapítha­tó, hogy a kormány tevékenysége nem az egyenjogúság kialakítása felé, hanem ép­pen ellenkezőleg, az egyenlőtlenség el­mélyítésére irányul. Ezt a legérthetőbben bizonyítja: - az alapvető emberi jogról és szabad­ságjogról szóló 23/91. sz. alkotmánytör­vény gyakorlati alkalmazása; - az eddigi kártérítési törvények egyol­dalú magyarázata és végrehajtása. Gon­dolok itt a 403,119, 87, 229 avagy a 330. számú törvényekre; - a helyi államigazgatási szervekről szóló törvény életbeléptetése; - a nyelvtörvény minősíthetetlen alkal­mazása; - a választási törvény körüli mesterke­dések, hogy csak egynéhány problémát említsek. Harmadszor: a kormány az elmúlt két év alatt nem tett semmit a kisebbségek elleni hisztéria, a magyarságról való ellen­ségkép kialakítása ellen. Előszeretettel hivatkozott a demokrácia elveire a sajtó és a tömegkommunikációs eszközök füg­getlenségére. Úgy tett, mintha ez a prob­léma nem is létezne, mintha ebben az országban nem is volnának létszám sze­rinti kisebbségek. Ezért sajnálattal kell kijelentenem, hogy a kormányprogram megvalósításáról szóló jelentést nem fo­gadhatom el. Befejezésül mindezen negatív valóság és semmivel sem magyarázható tények ellenére, az igazság, az emberi értelemre való hivatkozással azon meggyőződé­semnek adok kifejezést, hogy még mindig van remény a kölcsönös megértésre, a tiszteletre, és ennek jegyében előbb vagy utóbb, a szlovák-magyar kiegyezés­re a jogi, szociális, gazdasági és kulturális egyenjogúság alapján. Dr. RÓZSA ERNŐ, parlamenti képviselő * Elhangzott a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén, május 4-én KITÜNTETÉSEK Václav Havel, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnöke pénteken a Prágai Várban a Milan Rastislav Štefánik Érdemrend II.—IV. fokozatát adta át az első és a máso­dik világháborúban Csehszlovákia szabadságáért folyt harcok részve­vőinek. - Azok, akik a légiókban, a külföldi egységekben, a hazai ellenállásban, a Szlovák Nemzeti Felkelésben vagy a prágai felkelésben harcoltak, bebizonyították, hogy a csehek és a szlovákok nemcsak Hácha és Ti­so, hanem elsősorban Masaryk és Štefánik nemzete - hangsúlyozta beszédében a köztársaság elnöke. Figyelmeztetett, a szabadság és a demokrácia nem ajándék, és nem igaz, hogy ezen értékek már nincse­nek veszélyeztetve. Az igaz, hogy" nem külföldi ellenség, hanem ma­gunk által. Az elnyomás ellen harco­lók tette jelenleg állandó erőforrás kellene hogy legyen annak védelme­zésében, amit ők segítettek kihar­colni. MÖHÍ - VÁLASZÚT ELŐTT (Munkatársunktól) - Bizonyos szlovák körök rosszallása ellené­re Josef Vavroušek szövetségi kör­nyezetvédelmi miniszter továbbra is tartja magát ahhoz az elvhez, hogy a problémákkal - akár Szlo­vákia területén is - legjobb a helyszínen megismerkedni, így szombaton Juraj Mesík és Wollent József, a Zöldek Pártja két vezető­ségi tagjának kíséretében a Lévai járás gondjaival ismerkedett. Ipolyságon elsősorban az Ipoly szabályozása okoz gondokat, ugyanis a folyó nagy részét csator­nává alakították. A környezetvédők most az utolsó szakasz megmenté­séért harcolnak, amelyen nemzetkö­zi természetvédelmi területet szeret­nének kialakítani. A szabályozás so­rán elkövetett hibák szemléletes pél­dája a levágott viski ág, amelyet a feltöltődés veszélye fenyeget. Az illetékes vízügyi igazgatóság is tuda­tában van a veszélynek, de pénzü­gyi okokra hivatkozva a vállát vono­gatja. A helyszínen járva viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a halódó folyószakasz vízutánpótlása egé­szen olcsón is megoldható lenne. Josef Vavroušek tájékozódott a Drégelypalánk-Vác között felújí­tandó vasúti összeköttetés lehetősé­géről is. Úgy tűnik, ennek megoldá­sa jó úton halad, és így a város számára nagy gondot okozó kamio­nok egy része nemsokára vasúti kocsikra rakva haladhat át ezen a szakaszon. A látogatás következő helyszíne a mohi atomerőmű volt. Meggyőződ­hettünk róla, hogy ez idáig csak az első és részben a második blokk építése jutott a legigényesebb befe­jező fázisba. A harmadik és negye­dik blokk szerelése még nagyon kezdetleges fázisban van. Ez azért fontos, mert napjainkban élénk vita folyik a befejezéshez szükséges pénz előteremtéséről. Egyes hírek szerinl ha elfogadnánk a külföldi ajánlatokat, a megtermelt áramnak legalább a fele kölcsöntörlesztés fe­jében elhagyná az országot. Vavroušek minisztert elsősorban a biztonsági intézkedések érdekel­ték. Láthattuk a nemzetközi követel­ményeknek megfelelő elnyelető tor­nyot (feladata, hogy összegyűjse, illetve kicsapja a reaktor esetleges meghibásodása során keletkező gő­zöket és gázokat), a földrengések hatásainak kivédésére szolgáló be­rendezéseket és az első blokkon már éppen szerelés alatt álló német gyártmányú irányítóközpontot. Ez bármilyen meghibásodás esetén azonnal automatikusan átveszi az irányítást, és ha szükséges, egy ideig még a kezelőszemélyzetet is kizárja ebből a munkából. Az erőmű illetékesei szerint az első blokk egy éven belül üzembe helyezhető, a többi sorsa pedig a finanszírozás megszervezésétől függ. (tl) 1992. MÁJUS 11. NÉHÁNY SORBAN G örögország élesen tiltakozott a vi­segrádi hármak legfelsőbb vezetői­nek múlt heti nyilatkozata ellen, amely szerint Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország kész elismerni Macedónia függetlenségét. A három ország vezetői­hez eljuttatott görög okmány felszólítja Prágát, Budapestet és Varsót, hogy tartsa magát az Európai Közösségek álláspont­jához, E témához tartozik a hír, amely szerint Mitzotakisz görög kormányfő szombaton üzenetet intézett Kiro Gligorov macedón elnökhöz. Ebben azt ígérte, Athén hajlandó segítséget nyújtani a volt jugoszláv köztársaságnak, ha megváltoz­tatja a nevét. Mint ismeretes, az EK-ban mindeddig Athén vétója akadályozta meg Macedónia függetlenségének elisme­rését. B ush amerikai elnök szombaton te­lefonbeszélgetést folytatott Borisz Jelcinnel. Gary Foster, a Fehér Ház szó­vivője elmondta: a harmincöt perces be­szélgetés során a június 16-ra tervezett amerikai-orosz csúcstalálkozó program­jával foglalkoztak. A szóvivő szerint az Oroszországnak nyújtandó amerikai se­gélyről nem volt szó. Jelcin ez év február­jában, Camp Davidben már találkozott az amerikai elnökkel, ez azonban nem hiva­talos látogatás volt. N ew Yorkban több mint 140 ország képviselői jóváhagyták annak a szerződésnek a szövegét, amely köte­lezi az ipari országokat, hogy kapcsolód­janak be a Föld felmelegedése elleni harcba azáltal, hogy csökkentik az ún. üvegházeffektust kiváltó gázok termelé­sét. A szerződést az állam- és kormány­fők a júniusra Rio de Janeiróba tervezett környezetvédelmi világkonferencián írnák alá. A dokumentum szerint a gazdag országoknak az évezred végéig jelentős mértékben csökkenteniük kellene az em­lített gázok levegőbe bocsátását, s ha­sonló célokra pénzügyi segítséget kellene nyújtaniuk a fejlődő államoknak. V iktor Dubinyin, a volt szoviet hadse­reg Lengyelországban állomásozó erőinek főparancsnoka kijelentette, no­vember 15-ig az összes harci egységet kivonják Lengyelországból. Ez azt jelenti, hogy a már parafált, de még jóvá nem hagyott szerződésben szereplő terminust tiszteletben tartják. November 15-e után az eredetileg 50 ezres szovjet hadsereg­csoportnak már csak 6000 tagja marad Lengyelországban. Az ő feladatuk lesz egyebek között biztosítani azon csapatok tranzitját is, amelyek á volt NDK-ból indul­nak haza. R ománia nem ért egyet az Európa Tanácsnak azzal a megállapításá­val, amely szerint Románia felvétele az ET-be attól függ, hogy Bukarest milyen gyorsan akarja megvalósítani tervezett egyesülését Moldáviával. A román kül­ügyminisztérium nyilatkozata szerint Ro­mánia és Moldova kapcsolatai nem befo­lyásolhatják sem az egyik, sem a másik országnak, esetleg mindkettőnek a felvé­telét az Európa Tanácsba, hiszen két független államról van szó, amelyek részt vesznek az EBEÉ-ben és arra töreksze­nek, hogy eleget tegyenek az ET-tagság jól ismert kritériumainak. M ihály volt román király a bukaresti televíziónak adott szombati telefon­interjújában kijelentette, hogy az alkotmá­nyos monarchia visszaállításával lehetne Romániában véget vetni a kommuniz­musnak. A volt uralkodó szerint ha Romá­niának ismét királya lenne, az garantálná az állam stabilitását, s a nemzeti és szociális megújulás jelképévé válhatna. „Visszatérésem nem oldaná meg azon­nal a problémákat, de megteremtené a légkört ahhoz, hogy közösen szállhas­sunk szembe a problémákkal" - tette hozzá. E rich Honecker, a volt NDK legfel­sőbb vezetője azt tervezte, hogy Moszkvából Chilébe szökik. A Berliner Zeitung című napilap értesülése szerint Honecker és a felesége már meg is vásárolták a Santiagóba szóló repülője­gyet, s van chilei útlevelük is. Május elsején a moszkvai repülőtérre akartak menni, s csak akkor tettek le szándékuk­ról, amikor a chilei nagykövetség előtt öt katonai jármú bukkant fel. Egy tegnapi hír szerint a chilei kormány gyorsított ütem­ben szeretné rendezni a Honecker körüli bonyodalmakat, s ennek érdekében orosz jogászok szolgálatait veszi igénybe. Ed­mundo Vargas chilei külügyminiszter-he­lyettes úgy nyilatkozott, Chile és Oroszor­szág álláspontja annak a megítélésében is különbözik, hogy legális volt-e Ho­necker Moszkvába utazása. Az orosz ve­zetés szerint már ez is törvénytelen volt. A Márai Sándor Alapítvány az F. Naumann Alapítvány támogatásával időszerű gazdasági tematikájú előadássorozatot indít vállalkozók részére, különböző helyszíneken (Pozsony, Kassa, Tornaija...) Az első helyszín : Pozsony, Ventúr utca 10. Időpont : 1992. május 16-a, szombat, 9.00 óra Téma : A magánvállalkozás törvényes, gazdasági és anyagi lehetőségei Szlovákiában Előadóink : Marian Jusko - privatizációs miniszterhelyettes Molnár Rozália - ellenőrzési miniszterhelyettes Németh Zsuzsa - közgazdász. Kérünk minden kedves érdeklődőt, részvételét május 13-áig jelezze a következő tel. számokon: 495 322, 49J 684; vagy a következő címen: Márai Sándor Alapítvány, Žabotová 2. 811 02 Bratislava Az előadássorozat támogatói : F R IE D R IC H NAUMANN-STIFTUNG Magyar Polgári Párt ^Polgát^ll UP-883

Next

/
Oldalképek
Tartalom