Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-27 / 123. szám, szerda

11 HIRDETES iÚJSZÓ* 1992. MÁJUS 27. Jutányos hiteleket a mezőgazdaságnak! Mezőgazdaságunk egy történelmileg is egyedülálló feladat elől áll. A csaknem teljesen államosított, s így a dolgozó embertől . is elidegenített, monolitikus tulajdont kell az alkotó és cselekvő emberek, közösségek tulajdonává tenni. Hogy ez sikeresen végbemenjen, nagyon is szükséges lenne a hatékony mezőgazdasági termelést elősegítő tényezők egyirányba való terelése. Ma egy mezőgazdasági termelést, struktúraváltást, élelmiszertermelést jelentősen befolyásoló tényezőről szólnék, amely a mezőgazdasági szakemberek részérói a jelenlegi gazdasági helyzetben nagyon ís ismert, hiányolt és igényelt, de ezidáig a megvalósítása a termelő szemével nézve nem túlzottan sikeres. A jutányos, megfontolt mezőgazdasági hitelés kamatpolitikáról van szó. A korszerű hitelezési formák kialakítása az egyik legégetőbb és legfontosabb kérdéssé válik napjainkban, amellyel a kormánynak számolnia kell, és meg kell oldania a legrövidebb időn belül. Ebben elsődleges szerepet kell hogy kapjon az egyéni, családi, vállalkozói mezőgazdasági birtokok működtetéséhez szükséges korszerű hitelezési formák mielőbbi kialakítása. A pénzügyi gondokkal küzdő mezőgazdasági nagyüzemek számottevő részénél a gondatlan, költséges gazdálkodás, az erőn felüli fejlesztés, a szakszerűtlen vezetés és munkavégzés leginkább a bajok okozója. Ezért itt nagyon óvatosan kell kezelni a hitelpolitikát. Az nem lehet eszköze az ilyen jellegű mezőgazdasági termelés további folytatásának, a szövetkezeti, nagyüzemi vagyon felélésének. Csak az átépülést, struktúraváltást és fejlesztést elősegítő hitelpolitika fejthet ki kedvező hatást a mezőgazdasági nagyüzemekben, gazdaságokban. A túlméretezett nagyüzemi mezőgazdasági szövetkezetek és állami gazdaságok ésszerű szétválasztását, különböző gazdasági társaságokká való átalakulását hitelezéssel is elő kell segíteni. Számolni kell azzal, hogy a vagyonfelosztás termelő üzemi egységekre nem mehet sikeresen végbe átmeneti, jutányos hitelek igénybevétele nélkül. A gazdasági kibontakozás pedig egyik legfontosabb útja ezeknek az önálló gazdasági egységeknek, gazdasági társaságoknak mielőbbi megteremtése és beindítása. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a hazai mezőgazdaság jelenleg és a közeljövőben is egyrészt a jövedelmezőséget, bérfejlesztést, hatékonyságot véve alapul, nem veA TRAMSZFORMACIOS TÖRVÉNY KAPCSÄN heti fel a versenyt a népgazdaság más ágazataival, másrészt a nemzetközi mezőgazdasági diszkriminációk sem teszik mezőgazdasági termelésünket az erősen preferált és védett nyugat-európai termeléssel az export szempontjából általában versenyképessé, harmadrészt viszont a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek korlátlan importja sem megoldás az ország számára. Talán ebből kifolyólag is a mezőgazdaság és élelmiszergazdaság a népgazdaság más ágazataival szemben meghatározó mértékű külföldi tőkeimportra nem igazán számíthat. Objektív sajátosságai, jellegzetességei vannak, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni az eredményes működtetés érdekében. A mezőgazdaságban a tőke áramlása és hatékonysága sokkal kisebb, mint az iparban és a kereskedelemben. Mindezt alapul véve és mérlegelve, szükségeltetik, hogy az állam külön mezőgazdasági hitel- és kamatpolitikát folytasson, amelyhez kizárólag a mező- és erdőgazdasági termelést folytató különféle vállalkozások - tulajdonviszonyaiktól függetlenül - juthassanak hozzá. A kedvező kamatozású, támogatott hiteleket önálló bankhálózaton keresztül lehetne az igénylők részére nyújtani. Ezek a bankok már kiépülőben vannak hazánkban. Egy progresszív, kedvező hitelpolitika nagy segítségére lehet a mai átépülőben levő mezőgazaságunknak, de azt jól megfontolva, célzatosan és sikeresen kellene alkalmazni. FARKAS PÁL A szövetkezeti vagyon tulajdonosításáról szóló transzformációs törvény április 28-i határidős paragrafusával idejében és bőven foglalkozott a sajtó. Sőt, olyannyira, hogy a vidék embere szinte már mindennek a végnapját látja benne. A cselekvés fontosságának a felismerése nem is volt baj, sőt..., de az „ezzel minden befejeződött" szerinti felfogásmód még sok mindent kicsúsztathatna a kárpótlásra, a vagyonmegtérítésre jogosult személyek markából. Még ennél is többet veszíthetnek a vélt tulajdonosok csoportjába tartozó egyének, ha úgy gondolják, hogy számukra is minden elintéződött a vagyonrészesedésre jogosult személyek névjegyzékébe való besorolás írásos kérvényezésével. Ennyire nyugodtak mégsem lehetünk. Igaz, ez a határidőzáros paragrafus a törvény gyakorlati végrehajtása során sok mindennek a meghatározója lehet. Mindenekelőtt hitelesítettem magamat jogos személyként a vagyonátnevesítésbe vagy mint eredeti tulajdonos, vagy mint jogos örökös. Mindezek után mégis mi a tennivaló? 1) A törvényből adódóan két irányba kell folytatni a további teendőket! Azáltal, hogy valaki vélt tulajdonosként földtulajdonosi jogcímen jelentkezett a szövetkezetnél, a jogi helyzete bizonyos függőségben van. Hiszen a „vélt tulajdonos" (feltételezett tulajdonos) jogi státusszal a polgár „csak" annyit ért el (de ez nem kevés), hogy ö is bekerülhetett a jogosult személyek névjegyzékébe. Am, hogy valós, jogos tulajdonosi minősítést nyerjen - vagyis jogos személyként léphessen elő a korábbi vélt tulajdonos - fontos, hogy a jogos személyek névjegyzékének végleges lezárása előtt a szükséges okiratokkal igazolja tulajdonosi mivoltát. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy ugyanazért a termő földterületért többen jelentkeznek az eddigi használónál, netán a bíróságon, s egyikük sem lesz jogos tulajdonosAz MKDM higgadt határozottsággal és kellő megfontoltsággal akarja képviselni választóit. SZAVAZZON AZ MKDM-RE Röviden az MKDM mezőgazdasági programjából A termőföld a legfontosabb és legértékesebb kincsünk, olyan természeti adottság, amelyre jólétünk biztonságosan felépíthető. Ezt a tényt fel kell ismerni, s meg kell adnunk mezőgazdaságunknak a termelés felújításához szükséges segítséget. A legfontosabb feladat egy jó, átgondolt mezőgazdasági politikával hozzásegíteni az ágazatot a hatékony és működőképes struktúra kiépítéséhez, az új alapokra helyezett mezőgazdasági termelés beindításához. Olyan, a piacgazdaság követelményeinek megfelelő mezőgazdasági struktúra létrehozása a célunk, amely tág teret nyújt az egyéni kezdeményezéseknek, biztosítja a hatékony és versenyképes mezőgazdasági termelést, ugyanakkor figyelembe veszi a vidéki közösségek fejlődésének szükségleteit is. Szükséges felgyorsítani a mezőgazdasági vállalkozások reformját, hogy kialakuljanak a különféle mezőgazdasági vállalkozási formák, így a magán földtulajdonú családi gazdasági társulások, hosszú lejárató bérleti szerződéssel létrehozott családi gazdaságok. A mezőgazdaság egységes működésének feltétele annak a komplex gazdasági és jogi szabályozási rendszernek a megteremtése, amely a mezőgazdaság egészében a piac szabályozó szerepéhez és a többi népgazdasági ágazatokkal való teljes esélyegyenlőség érvényesüléséhez vezet. Az ár-, adó-, hitel-, dotációs politika és a biztosítás rendszerét ennek megfelelően kell kialakítani. Az értékesítésre való szövetkezést új alapokra kell helyezni, méltóképpen megbecsülve a mezőgazdasági termékeket. A mezőgazdasági exportban és importban elfogadható és optimális vámszabályozók bevezetésével kell elősegíteni a hazai termékek és élelmiszerek forgalmát és fogyasztását. A mezőgazdasági termelés hitelrendszerében elsődleges szerepet kapjon az egyéni, családi vállalkozói mezőgazdasági birtokok működtetéséhez szükséges hitelezési formák mielőbbi kialakítása. Jutányos hitelek forgalmazásával is hozzá kell járulni mezőgazdaságunk átépítéséhez, hatékonyságának növeléséhez. Külön jutányos mezőgazdasági hitel- és kamatpolitikát kell az államnak folytatnia, hiszen az alacsony jövedelmezőség miatt a mezőgazdaság külföldi tőkeimportra nem igen számíthat. Elő kell segíteni a mezőgazdaságban működő vállalkozói és dolgozói csoportok érdekvédelmi szervezeteinek kialakulását. Ezeknek alulról jövő saját kezdeményezéssel kell létrejönniük, ellentétben a még jelenleg működő, a múlt gyökerein létrehozott érdekvédelmi szervezettel. A jelenlegi helyzetben meg kell akadályozni, hogy a szövetkezeti, illetve nagyüzemi vezető réteg szociális előnyeit kihasználva, saját érdekeit előtérbe helyező szervezeteket hozhasson létre. Az érdekvédelmi szervezetek létrehozása ürügyén nem szabad olyan helyzetet teremteni, amely megakadályozná a különböző vállalkozások esélyegyenlőségét. Az agrárszakoktatás és kutatás egész rendszere gyökeres átalakításra és fejlesztésre szorul. Ki kell alakítani az agrárszakoktatás összehangolt rendszerét, amely biztosítja a jövőben létrejövő sokféle mezőgazdasági vállalkozási forma szakember-igényének kielégítését. Ide tartozik a gazdaképzés, gazdasági képzés, az önálló gazdálkodásra képes mezőgazdasági vállalkozók képzése, a menedzserképzés... Ki kell építeni a mezőgazdasági szaktanácsadás rendszerét. Ebben nagy szerepet játszhatnak a mezőgazdasági kutatóközpontok, valamint a helyi önkormányzatok. Ehhez az államnak kell segítséget nyújtania, de el kell kerülni, hogy a szaktanácsadás hálózata bürokratikus, hatósági jellegű legyen, és hogy az állami költségvetést indokolatlanul terhelje. Az ilyen tevékenységet is üzleti alapon kell megszervezni. Meggyőződésünk, hogy programunk találkozik tisztelt választóink vágyaival, célkitűzéseivel, elképzeléseivel, és igyekezetünk így nem hiábavaló. Ehhez kérjük választóink bizalmát és az Úr Isten áldását mindannyiunkra. Farkas Pál, az MKDM alelnöke ÚP-985 ként elismerve. Még nagyobb csalódást okozhat az, ha a vélt tulajdonos nem tudja időben igazolni személyi mivoltát, bár a tulajdonosi jogot igazoló iratok intézése folyamatban van. Sőt a késés sem rajta múlott. 2) A további tennivalók inkább már csak a jogos személy, az eddigi használó, illetve a közgyűlés és a képviselőtestület feladatkörébe tartoznak. Ilyen a jelentkezési határidőt (április 28.) követő harminc napon belül (május 28.) a jelentkezett jogos személyek közgyűlésének az összehívása, amely a szövetkezeti vagyon nevesítésének, illetve a szövetkezet átalakulásának első, olyan gyakorlati lépése, amelynek már közvetlen részesei a vagyonrészesedésre számító jogos személyek. A szövetkezet elöljárósága köteles összehívni a törvényben igen szigorúan megszabott feltételek szerint valamennyi jogosult személyt. Azonban tudnunk kell, hogy ez a gyűlés már a leendő szövetkezeti vagyontulajdonosok közgyűlése lesz, s nem szövetkezeti taggyűlés. Itt említem meg törvény hiányosságát - nem határozza meg, ki vezesse a közgyűlést (mert ugye ez sem mindegy?!) E tanácskozás fő napirendi pontja az elnökség megválasztása lesz (transzformációs tanácsnak is mondható). A tanács élén elnök és alelnök áll, akiket a megválasztott tanács maga jelöli ki tagjai közül. Ezzel létrejön a jogosult személyek képviselői testülete, mely a törvényből adódóan bizonyos jogokkal rendelkezik. Felügyeli a Szövetkezeten belül a vagyonnevesítés törvényes előkészületéit és végrehajtását. Első és legfontosabb küldetése, hogy ellenőrizze a szövetkezeti vagyon felértékelésének szabályos végrehajtását és annak részekre való jogos, igazságos elosztását. Ugyancsak a tanács bírálja el a szövetkezet által kidolgozott ún. transzformációs tervet, akárcsak a jogos személyek által beterjesztett elképzeléseket is (a törvény szerint a jogos személyek is terjeszthetnek be transzformációs tervet). Ezt követően saját véleményezésével a közgyűlés elé terjeszti, amelyet ugyan a szövetkezet köteles összehívni, de már annak idejét, napirendjét a tanács szabja meg és vezeti a közgyűlést. A fent leírtak után a tanács, ólén az elnökkel, figyeli és ellenőrzi a jóváhagyott transzformációs terv végrehajtásának időrendi betartását és erről jelentést ad a közgyűlésnek. A törvény még arra is lehetőséget ad, hogy a tanács állami számviteli ellenőrt bízzon meg a szövetkezet múltbeli számviteli eredményeinek ellenőrzésére, a vagyonrészek szabályos elosztására. A tanács munkájával járó kiadásokat a szövetkezet megtéríti. A tanács „szinte" végrehajtási jogkörét a transzformációs törvény 6. paragrafusa 4. fejezetének „d" pontja mondja ki: „a tanács meghatározza a szövetkezet jövőbeli szervezési-jogi formáját". A felsoroltakból éreznünk kell, hogy továbbra is mennyire fontos a személyes jelenlét az átalakulási folyamatba való aktív bekapcsolódás, hiszen a törvény további részében már szinte minden csak a jogosult személyhez kötődik, illetve a közgyűlés és az általa megválasztott transzformációs tanácshoz. A jogos személy a tárgyalások során kifejtheti véleményét és szavazati joggal rendelkezik a közgyűléseken. A törvény lehetővé teszi a helyettesítést. Ennek kettős célja van: 1)az idős, beteg, vagy egyéb ok miatt távolmaradó személy is képviseltetheti magát 2) olyan hozzáértő külső szak- és üzletemberek is, akik jogcím hiányában nem lehetnének jelen, részt vehetnek a tanácskozáson. Fontos, hogy a külső szakemberek felkészülten vegyenek részt a tanácskozáson, és részvételükkel az ésszerű átalakulást támogassák. Bartakovics István agrármérnök, kandidátus, az MKDM képviselője HIT

? EMBERSEG, SZOLIDARITÁS Tisztelt polgártárs, legyen a kedves választónk! ® ® (gi KERJUK SZAVAZATAT! A koalíció a választásokon a Szövetségi Gyűlés két kamarájába 15-ös számmal indul (Népek Kamarája, Nemzetek Kamarája), a Szlovák Nemzeti Tanácsba pedig a 20-as listaszámmal. Ne feledje: KÉTSZER TIZENÖT, EGYSZER HÚSZ, MINDEN MAGYAR IDE HÚZ! H o cf y & m