Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-21 / 118. szám, csütörtök

HIREK - VELEMENYEK .úr szá 1992. MÁJUS 21. ÚJABB ERŐSZAKHULLÁM BANGKOKBAN Éjszakai kijárási tilalom A tegnapra virradó éjszaka viszonylagos nyugalom volt a thaiföldi fővárosban, eltérően a legutóbbi három éjszakától. Azonban ez a nyugalom nem tartott sokáig, mivel a reggeli órákban ismét tüntetők vonultak az utcákra. A hírügynökségek által hozzávetőleg 2 ezresre becsült tömeg fosztogatott, pusztított, kirakatokat tört be. Az incidensek a Demokrácia Emlékműhöz vezető sugárúton robbantak ki, ott, ahol már vagy két hete a legnagyobb kormányellenes megmozdulások zajlanak. Mint ismeretes, a thai ellenzék az ellen tiltakozik, hogy Szucsinda Kraprajun tábornokot nevezték ki a kormány élére. Egyes jelentések arról szóltak, hogy a viszonylagos nyugalom után a tüntetők megkezdték a barikádok lebontását, más hírek szerint viszont újak építésébe fogtak. Állítólag sikerrel végződött a kormány és több száz tüntető diák képviselőjének megbeszélése, s ennek eredményeként az egyetemisták elhagyták a napok óta elfoglalt állásaikat. Egyébként az egyetem környékén zajlottak az utóbbi napokban a legvéresebb összecsapások a tüntetők és a rohamosztagok között. Az egyik bangkoki napilap szerint például csak kedden éjszaka tíz embert lőttek agyon. A Kraprajunkormány rendelete értelmében tegnaptól éjszakai kijárási tilalom van érvényben a thai fővárosban. FELTARTOZTATOTT MENEKÜLTEK (Folytatás az 1. oldalról) nevű elővárosában. Ezeket a menekülteket túszként kezelik, s elengedésükért cserébe azt követelik, hogy a városközpontban levő, Tito marsall nevét viselő kaszárnyákból eltávozhassanak a jugoszláv katonák. Az akció nagyságát érzékelteti, hogy a feltartóztatott konvoj több mint 300 gépkocsiból áll, köztük van öt autóbusz is tele gyerekekkel. A boszniai szerb hírügynökség értesülése szerint a túszok száma megközelíti a 7200-at, viszont egyéb források - így például az AP - csak 2 ezerről beszélnek. Az EBEÉ-megbízottak helsinki tanácskozásán résztvevő csehszlovák küldöttségvezető, Ivan Bušniak elmondta, nagy a valószínűsége annak, hogy az EBEÉ vizsgálóbizottságot küld a Szerbiához tartozó, de többségében albánok lakta Koszovo tartományba. Azoknak az állításoknak a valódiságát kell ellenőriznie, amelyek szerint szerb rendőrök és fegyveres alakulatok rendszeresen behatolnak Koszovóba és ott különböző terrorcselekményeket hajtanak végre - Az EBEÉ 11 tagországának képviselői kedden ismét azzal vádolták Belgrádot, hogy a boszniai konfliktusban megsérti a helsinki értekezlet alapelveit. A tájékoztatás szerint ez a választási rendszerre is érvényes. Andrej Kozirev orosz külügyminiszter tegnap megszakította a volt Jugoszlávia köztársaságaiban tett körútját. Elmondta, csak néhány nap múlva keresi fel azokat a köztársaságokat, amelyekben még nem járt, s nem sokkal nyilatkozata után a Tanjug azt irta: nem zárható ki, hogy Kozirev Belgrádból való hazautazása előtt rövid időre megáll a bosnyák fővárosban, Szarajevóban. Politikai megfigyelők szerint rendkívül fontos lenne, hogy Kozirev találkozzon Bosznia vezetőivel, tekintettel a jugoszláv válság rendezését célzó várható orosz kezdeményezésekre. Azt nem tudni, hogy Kozirev miért szakítja meg körútját, hiszen csak annyit volt hajlandó közölni, hogy halaszthatatlan ügyek várják Moszkvában. Egyesek a parlament holnapra tervezett ülésével hozzák összefüggésbe a váratlan lépést. Mint ismeretes, az orosz parlament a Krímfélsziget hovatartozását fogja megvitatni. MOLDOVA SNEGUR: A LAKOSSÁG SZÁLLJON SZEMBE AZAGRESSZORRAL Mírcea Snegur moldován elnök tegnapra virradó éjszaka felszólította a köztársaság lakosságát, hogy minden eszközzel szálljon szembe az agresszorral, s álljon készen a haza védelmére. Snegur bejelentette, hogy a Dnyeszter mentén állomásozó 14. hadsereg katonái elhagyták a laktanyákat és megkezdték a Dnyeszter bal partjának megszállását. Az „orosz fegyveres erők nyílt agressziójáról" az elnök tájékoztatta a Független Államok Közössége tagországainak vezetését is. Üzenetében azonban hangsúlyozta, hogy a Dnyeszter menti konfliktus megoldható politikai eszközökkel külső beavatkozás nélkül. Vlagyimir Rilakov, a Dnyeszter menti parlament védelmi bizottságának elnöke tegnap arról tájékoztatott, hogy a FAK 14. hadseregének semmi köze ahhoz, hogy a páncélosok a laktanyákon kívüli területre kerültek. Azt mondja, a területi védelmi alakulatok szerezték meg a haditechnikát és azok az asszonyok, akik Tiraszpolban már néhány napja követelik a 14. hadsereg beavatkozását a konfliktusba. Rilakov azt is közölte, foglyul ejtettek két tábornokot, akik megpróbálták meggyőzni a tiszteket, ne engedjék meg a harckocsik kivonulását a laktanyákból. Az Infotag független moldován hírügynökség illetékes forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy huszonnyolc harckocsit Dubosszari közelébe csoportosítottak át, a Dnyeszter menti gárdisták állásaihoz. Kb. 2000 katona is elhagyta a laktanyákat, s egyes hírek szerint Dubosszari térségében harcok folynak. A gárdisták és a moldován rendőrök egymást vádolják a támadással. HAVANNA MAGYARÁZKODIK A RENDŐRÖK A TÁMADÓVAL SZIMPATIZÁLTAK Mint arról tegnap már leszámoltunk, Havannában fizikailag bántalmazták Ondrej Kašinát, a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítóját, valamint a lengyel hírügynökség tudósítóját is. A kubai külügyminisztérium nemzetközi sajtóval foglalkozó osztálya az áldozatokhoz eljuttatta hivatalos magyarázatát, amely szerint a csehszlovák és a lengyel újságíró durván rágalmazta a szocializmust, a világforradalmat és Fidel Castrót, a kubai forradalom vezérét, amit Ronald Ridendour volt amerikai állampolgár képtelen volt nyugodtan hallgatni, s ez késztette őt az energikus fellépésre Kuba, immár második hazája védelmében. Ez a hivatalos verzió több vonatkozásban is sántít, nem ad magyarázatot arra, hogy a volt amerikai állampolgár hogyan érthette meg a két újságíró cseh-lengyel keveréknyelvét. Nem is szólva arról: mindössze két perce tartózkodtak a havannai Victoria szállodában, amikor megtámadta őket. Továbbá a hivatalos magyarázat tagadja, hogy a rendőrállomás épületében maguk a rendőrök is bántalmazták volna Kašinát. Azt azonban a külügyminisztérium állásfoglalása közvetlen elismeri, hogy a rendőrök teljes mértékben a támadó oldalán álltak, vele szimpatizáltak. Csehszlovákia havannai nagykövetsége élesen tiltakozott a kubai külügyminisztériumnál a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársa elleni fizikai támadás miatt. A jegyzék egyben felszólítja a kubai hatóságokat, hogy megfelelő szinten garantálják az újságíró és családja biztonságát. KIUGRÁS Ö

rményország és Azerbajdzsán immár évek óta húzódó háborúja a tipikus példája annak, hová vezet, ha a diktatúra nacionalizmussal párosul, s ha a kétségkívül igazságtalan, önkényesen megrajzolt határokat, az ezekből fakadó nemzetiségi érdekellentéteket katonai erővel próbálják megváltoztatni, megoldani. Azerbajdzsán ajándékba kapta a szovjet rezsimtől Hegyi Karabahot, ezt az eredetileg szinte kizárólag örmények lakta területet, amely nem-is érintkezik Örményországgal, nincs egy méternyi közős' határuk sem. Baku úgy próbálta megerősíteni tulajdonjogát, hogy azeriket telepített a területre, a büszke örmények nyakára azeri hivatalnokokat ültetett. (Ilyesmit látva-hallva szokta mondani a magunkfajta, hogy nincs új a nap alatt!) Azerbajdzsánnak is megvan a maga baja: az övé Nahicseván, ez. az 5,5 ezer négyzetkilométeres terület, melyet északról és keletről Örményország, nyugatról és délről Törökország, illetve Irán határol, s lakosságának kb. 90 százaléka azeri. Nahicsevánnak sincs egy méternyi közös határa sem az anyaországgal. S miközben a világ nyugodtabb (boldogabb?) részében a határok teljes átjárhatóságának kérdése szerepel a napirenden, ezeken a végeken a határvonalak szilárd fegyveres védelme a legfőbb gond. Fura egy helyzet, főleg ha -figyelembe vesszük, hogy keresztény örményekről és muzulmán azerikről van szó, s ez utóbbiaknak erős, de kétes szándékú védelmezőik vannak Irán és Törökország képében: Egyáltalán nem tartom meglepőnek, hogy Jereván csak nehezen fogadta el Teherán közvetítési ajánlatait, hiszen azok egy iszlám rezsimtől jöttek. Az pedig egyenesen törvényszerűnek mondható, hogy bizalmatlan Törökországgal szemben. Hiszen a két nép több évszázados szomszédságának legutóbbi, e század eleji legjelentősebb mozzanata több mint egymillió örmény lemészárlása. Emellett Moszkva is mindig inkább Baku mellett állt, nem szívlelhette a büszke, sajátos kúltúrájú örményeket. Ez még a legutóbbi hónapokban is nagyon szembetűnt, Karabahban a szovjet csapatok akkor voltak semlegesek, ha az azerik támadtak, ha viszont az örmények, akkor nyomban „védelmezni" kezdték a polgári lakosságot. Az azeriek ennek ellenére vereséget szenvedtek, aminek legjobb bizonyítéka, hogy megnyílt a folyosó Örményország felé. Jellemző, hogy ebben a helyzetben a kurdok, akik eddig valóban semlegesek voltak, az örmények mellé álltak. Ezzel mondtak egyértelmű véleményt az azerbajdzsáni belpolitikai változásokról. A látszat ugyanis csal, Bakuban egészen másról van szó, mint, mondjuk, Dusanbeban volt. Itt nem a posztkommunista erőket söpörte el a nemzeti ellenzék, hanem a karabahi kudarc miatt menesztett, valóban posztkommunista Mutalibov elnök rezsimjét egy még harciasabb, nacionalistább koalíció, amely hosszú távon szovjet(l) köztársaságot akar felépíteni. S mivel - állítólag - igazi szuverenitásra törekszik, kilép a Független Államok Közösségéből, de Törökország felé orientálódik, mégpedig nagyon határozottan. Hogy ennek mi köze a valódi függetlenséghez- az az egyik nagy kérdés. A másik az, hogyan fogja Moszkva megemészteni ezt az újabb vereséget. S van egy harmadik kérdés is: mi lesz az enklávékkal, Karabahhal és Nahicsevánnal. Ezek honnan ugornak ki és hová? Vagyis a harcoknak íesz még folytatásuk. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN O

roszországban a taktikai atomfegyvereket" biztonságos körülmények között tárolják és megbízhatóan őrzik - hangsúlyozta Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter azon társadalmi szervezetek képviselőinek találkozóján, amelyek célul tűzték ki a hadsereg megsegítését. Gracsov szerint az atomfegyverek a FÁK-haderők főparancsnokságának irányítása alá tartoznak. Tagadta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint atomfegyvereket szándékoznák telepíteni Kazahsztánban és Üzbegisztánban. Ami Belorussziát illeti, Minszk már most hajlandó a területén lévő nukleáris eszközöket Oroszországba szállítani. M

ivel Svájc azt a meglepő döntést hozta, hogy azonnal kéri felvételét az Európai Közösségekbe, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) többi tagállamának csökkentek az esélyei arra, hogy hamarosan betagolódhatnak az EK-ba. Erre a megállapításra jutottak háromnapos reykjavíki értekezletükön az EFTA-országok kormány- és parlamenti képviselői. Izland, Norvégia, Svédország, Finnország, Ausztria, Svájc és Lichtenstein politikusai eredetileg a szervezetükben tervezett változásokat akarták megvitatni, ezeket ugyanis a jövő év január elsejével megalakuló Európai Gazdasági Térség kényszerítette ki. A svájci kormány döntése azonban megváltoztatta a Reykjavíkban folyó vita jellegét. ^_ehszlovák napot tartottak tegnap wd a sevillai világkiállításon, s ebből az alkalomból kormányküldöttség érkezett Prágából a spanyol városba. Delegációnkat Jozef Mikloško, a szövetségi kormány alelnöke vezeti. A vendégeket Javier Solana spanyol oktatásügyi miniszter, valamint az andalúziai autonóm kormány tagjai üdvözölték. A csehszlovák nap reggel a sevillai katedrálisban megtartott ünnepi misével kezdődött, ezt František Lobkovicz püspök celebrálta. H

amarosan megkezdődik a FÁKhaderők kivonása Örményországból és Azerbajdzsánból, mondotta Gracsov orosz védelmi miniszter a Komszomolszkaja Pravdának adott interjújában. Grúziában egyelőre maradnak a katonák, de már nem sokáig. A miniszter szerint a legnagyobb problémát továbbra is az okozza, hogy hová helyezzék a katonákat. Hiszen Oroszországba térnek vissza a nyugati és északi hadseregcsoportok alakulatai is, továbbá oda tartanak a Baltikumból az észak-nyugati alakulatok, ráadásul a kivonási időpontok mindenütt nagyon szigorúak. Oroszország igyekszik tartani a terminusokat, de a lakásépítők, beleértve a külföldi cégeket is, nem győzik a munkát. Gondok vannak az építkezés finanszírozásával. SZAVAZZON A BIZTONSÁGRA! Dr. Zoller Mihály a Lévai Munkaügyi Hivatal igazgatója "Ez az átmeneti időszak olykor fájdalmas, néha bíztató, sokaknak áttekinthetetlen. De nagyon remélem, hogy visszafordíthatatlan! / En bizakodó vagyok. Mert igenis mégis mozog a föld... Szavazzon a három -es szavazólappal!" ÚP-767/13 I Magyar Polgári Párt