Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-20 / 117. szám, szerda

1992. MÁJUS 20. .RIPORT - INTERJÚ 6 AZ ARANYFÁCÁN-SÖRÓZŐBÖL - NOVUM CASTRUM EGY OLVASOI LEVEL NYOMABAN ISMÉT A GYÓGYSZERTÁRAKBAN A REMÉNY CSEPPJEI Az utóbbi hetekben számos olva­só levélben érdeklődött, miért nem kapható a gyógyszertárakban, illet­ve az illatszerboltokban a Béres­csepp plussz. A levélírók többsége részletesen beszámolt arról, miben, hogyan segített bajukon a gyógyha­tású készítmény, s kifejezték aggo­dalmukat, mi lesz velük, ha a kúrát - a cseppek hijnya miatt - nem folytathatják. Igyekeztünk utána járni a Béres csepp plusz eltűnésének. S mivel a minap Pozsonyban tárgyaltak a Béres Rt. vezető képviselői, őket kérdeztük a szer eltűnésének okairól. «- A Béres Export-import Rt-t a termék megjelenésétől fogva hu­mánus szempontok vezérlik: segíte­ni a betegeken, de azokon is, akik fontosnak tartják egészségük meg­őrzését. Soha nem hangoztattuk, hogy Béres József csodagyógyszert fejlesztett ki, habár a szer ellenzői ezért bírálták - avatott a témába Heimann Zoltán ügyvezető igaz­gató. A Béres-csepp feltalálójának kál­váriája olvasóink előtt sem ismeret­len, hiszen Béres József gyakran tart előadásokat, összejöveteleket Szlovákia szerte. Tetemes doku­mentáció bizonyítja a szer gyógyha­tását, mégis előfordul, hogy ellenvé­leményekről olvashatunk. - A Béres-csepp plusszt 12 or­szágban forgalmazzuk, Izraeltől Bel­giumon át Japánig. Nem titok, a ja­pánoknál a gyógyhatású készítmé­nyeknek hagyományai vannak, nem csoda tehát, hogy együttműködé­sünk egy vegyes vállalat létrehozá­sában csúcsosodott ki. Az immun­rendszert erősítő szerből - kapcso­lódott a beszélgetésbe dr. Longvi­nov Veronika - Magyarországon ha­vonta 300-500 ezer flakon fogy. Szerintünk a Béres csepp pluszban több van! Ugyanis a fejlett országok­ban élők már régen rádöbbentek nemcsak arra, hogy az egészség­nek ára van, hanem arra is, hogy jobb, és olcsóbb megelőzni a bajt. A gyógyhatású készítményünk a megelőzést (is) szolgálja. Megtudtam, az Rt. kutatói a Bé­res-csepp plusz mellett újabb termé­kek fejlesztésén dolgoznak. Ezeket ősszel szeretnék piacra dobni, ám hogy mivel lépnek a nagyközönség elé, ma még titok. Nem titok viszont az, hogy a termékeknek erősítő sze­repük lesz, s egy-egy betegséget céloznak meg. -A Béres-csepp plussz hiányát mi okozza? - kérdeztük Heimann Zoltán ügyvezető igazgatótól. -A magyarázat egyszerű. A pri­vatizációs folyamat kissé nehezíti a termék terjesztését. Vállalatok, nagyraktárak szűnnek meg, s kerül­nek magánkézbe. Ezért a vásárlók­tól némi türelmet kérünk. Jelenleg készítményünk a pozsonyi Tatran­Bednár illatszerboltban vásárolható meg, de már az elkövetkező napok­ban árusítani fogják Szlovákia és Morvaország gyógyszertáraiban is. Egységes áron, 125 koronáért. Aki viszont a terjesztőnél rendeli meg, utánvéttel 115 koronáért jut egy-egy flakonhoz. Szeretném hangsúlyozni, a Béres Rt. csak a szlovák és a cseh feliratú, az említett helyeken megvá­sárolt termékért vállalhat felelőssé­get. Sajnos előfordult, hogy piaco­kon, börzéken, utcán is árulják a Bé­res-csepp plusszt, jóval olcsóbban. Tudomásunk van arról, hogy a zug­árusoknál vásárolt üvegekben vagy kétes összetételű folyadék található, vagy tea. Szlovákiában 1990 novemberétől közel 350 ezer flakon Béres-csepp plussz fogyott el. Az Rt. vezetői a gyógyhatású készítményt a széles tömegeknek ajánlják. A betegeknek éppúgy, mint az egészségeseknek. S mert tudják, egyelőre a Béres­csepp plusszt az orvos nem írhatja fel vényre (Angliában a társadalom­biztosítási listán szerepel), ezért ha­zánkban szeptember 1-jétől csök­kenteni kívánják a gyógyszerhatású készítmény árát. (péterfi) Ha magánkézbe kerül, teszem azt, egy vendéglő, akkor ott általá­ban sok minden megváltozik. S hogy jóra vagy rosszabbra, azt leginkább a rendszeresen odajárók, netán az alkalmilag betévedők tudják meg­mondani. Namármost: ha valaki kö­zülük kijelenti, hogy ugyanolyan csapnivaló - sőt, még csapnivalóbb - minden, mint volt, a környezettől a kiszolgálásig, annak a következő okai lehetnek: 1. Valóban így van. 2. Az illető így látta, mert így akarta látni. Mondjuk, valamilyen oknál fog­va megharagudott a tulajra, a sze­mélyzetre, vagy egyszerűen csak irigy. „Nóvum Castrum". Érsekújvár szép, régi latin neve. Ma pedig - hiá­ba, változnak az idők - a város Gúta felé eső szélén található egykori Aranyfácán sörözőé. Azé, amely lé­tezésének utolsó éveiben meglehe­tősen kétes hírnevet vívott ki magá­nak. Aztán magánkézbe került; az új tulaj átépítette, s ma már egy har­madosztályú étteremként is szolgáló ivóból és egy másodosztályú, bár­pultos-bársonyfoteles kávéházból áll. A terepszemlét a csapszékben kezdem. Tisztának nevezhető helyi­ség, abrosszal leterített asztalokkal: Délelőtt tizenegy óra lévén nincs nagy vendégjárás, három-négy idő­sebb férfi sörözget ráérősen. Át­emelem a poharam hozzájuk, és beszédbe elegyedünk. - Én már azelőtt is jártam ide - mondja az egyikük, aki nyugdíjas szobafestő és alkalmi zenész. - Csak azt mondhatom: a mostani helyzetet össze sem lehet hasonlíta­ni azzai, ami itt régen volt! Most tiszta minden, gyors a kiszolgálás, és ha kiürülnek a poharak - emelte meg a söröskrigli mellett szerényke­dő féldeciset -, máris viszik, és hoz­zák újra! - Társai egyetértően bólo­gatnak. Éppen ki akarom próbálni, valóban így van-e, amikor új vendég érkezik. Mint kiderült, nem is annyira vendég, hiszen a tulajdonos apósa. Tőle már valamivel többet is meg­tudok. - Nézze, az Aranyfácán már egy koszfészek volt, akárki megmond­hatja. Á vejem hozta rendbe, és az­óta egészen más közönség jár ide. Főleg a kávéházba, ahol tábla van a bejáraton: belépés csak társasági öltözetben! Ami pedig az árakat illeti, körülnézhet bárhol Érsekújvárban, a hasonló vendéglátó-ipari üzemek­A tulajdonos: „Nézzen körül bárhol..." ben: mindenütt jóval magasabbak. Csak egy példa: hol kap maga ma egy korsó sört 7 koronáért? Egyéb­ként az öltözékre vonatkozó említett követelmény miatt már konfliktusa­ink is voltak. Bejött a kávéházba egy férfi, koszos melegítőben, félig itta­san, felkapaszkodott a bárszékre és italt követelt. Éppen itt voltam én is, és közöltem vele: nem szolgáljuk ki. Azonnal begorombult, lecigányozott, és távozáskor még visszaszólt: majd ő leszedi a keresztvizet erről a ban­dáról. No de talán át is mehetnénk a másik részbe, körülnézni... Indultunk, és ekkor, mintha pon­tosan időzítettük volna, megérkezett a tulajdonos, Ján Konček. Miután kiosztott egy-két gyors utasítást, a kávéházi asztalnál már vele ültünk le beszélgetni: - Tudok róla - vág mindjárt a do­log közepébe -, hogy sokak számá­ra irritáló, ahogyan én ezt az objek­tumot megvásároltam. Ez volt Újvár­ban az első milliós 1 nagyságrendű árverés. Semmi tapasztalatunk nem volt, ezért ügyvéd útján képviseltet­tem magam, aki a 3 millió 53 ezres kikiáltási árra - nem lévén több je­lentkező - jelképesen rátett még száz koronát. Utána viszont komoly munka következett. A társtulajdonos - mivel eredetileg ketten voltunk - hat hét múlva kiszállt, így a rend­behozatal kb. félmilliós költségét gyakorlatilag én viseltem. Rengeteg munkát - főleg a belső tér kiképzé­sénél - én magam végeztem el, annak alapján, amit Nyugaton elles­tem, ugyanis 16 évig dolgoztam odaát, mint zenész. Az eredeti hiva­tásom is az: a brünni zeneművészeti főiskolán végeztem, későb egy ideig a Zsolnai Állami Kamarazenekar koncertmestere voltam. Tudom továbbá, hogy sokan vi­seltetnek irántam előítélettel a szár­mazásom miatt. Jobb, ha tőlem tud­ja: nevezték már ezt az egészet nemes egyszerűséggel cigányfé­szeknek is. Erre csak azt mondom: nézzen körül. Menjen be a mellék­helyiségekbe, a konyhába, bárhová. Vagy akár pillantson bele az étlapba - teszi elém. - Most nem az árak miatt mutatom elsősorban, hanem íme: egy rövid történelmi áttekintést is tartalmaz Érsekújvár városáról. Ezt az ötletet is „kintről" hoztam: amíg a vendég a rendelésre vár, van mit olvasnia... Vagy amit most nem láthat: hetente öt alkalommal élő zene van esténként, amolyan de­cens hangkulissza, nem harsány, tolakodó. Nem én mondom, egy vendég véleményét tolmácsolom: „Identitása lett ennek a helynek"... A végére áruljunk el valamit, s egyben magyarázzuk meg a beve­zetőt is: a Novum Castrumot nemrég éppen lapunkban dorongolta le ala­posan egy dühös olvasó. Vélemé­nyének helyt adtunk, de azt is köte­lességünknek éreztük, hogy utána­járjunk a dolognak. Bejelentetlenül, mondhatni hívatlanul érkeztünk, és elmondtuk, amit láttunk-hallottunk. Ha bárkinek kevés - látogasson el Érsekújvárba, a Gúg utcába. VAS GYULA ellenőrzése nélkül is érvényesek lennének. Az ügyvédek és a keres­kedelmi jogászok által írt szerződé­seket a betáblázás előtt a közigaz­gatási szervnek, gyakorlatilag az in­gatlan-kataszternek kellene ellenő­riznie. Én ezzel nem értettem egyet, s a szavazáskor a képviselők több­sége elutasította ezt a javaslatot. így a közjegyző, az ügyvéd vagy a ke­reskedelmi jogász az okmányokat, szerződéseket egyforma körülmé­nyek között fogalmazhatják. A szer­ződések beiktatását minden eset­ben a kataszteri hivatalnak kell elvé­geznie. • Az új jogszabályok hatályba lépésének időpontja miatt is vita ke­letkezett a parlamentben. - A közjegyzői szakma privatizá­lásával visszatérünk az 1948 előtti rendszerre, amikor a közjegyzők nőm állami alkalmazottak voltak. Tény, hogy a pillanatnyi körülmé­nyek nemigen kedvezőek a már be­vált rendszer újraalkalmazására, hi­szen a kataszteri hivatalok kialakítá­sa sem történhet egyik napról a má­sikra. A parlament ezért döntött úgy, hogy a javasolt szeptember 1. he­lyett 1993. január 1-jével lépjenek hatályba ezek a törvények. A kor­mány így elég időt kapott a kataszte­ri hivatalok megalakítására. SOMOGYI MÁTYÁS A kávéházban (A szerző felvételei) ÉSSZERŰ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Beszélgetés dr. MÉSZÁROS LAJOSSAL, a Szövetségi A Szövetségi Gyűlés utolsó ülésén, igaz, csak második nekifutásra, de jóváhagyták a közjegyzői munka privatizálására, valamint az ingatlan-nyilvántar­tásra vonatkozó törvényjavaslatot. A javaslatok kidolgozásában fontos szerepet töltöttek be az alkotmányjogi bizottságok és a képviselői mandátummal rendel­kező jogászok, ügyvédek. A törvényjavaslatok egyik bizottsági előadója dr. Világi Oszkár (MPP), a Népi Kamara alelnöke volt, a Nemzetek Kamarája alkotmányjogi bizottságában pedig egy másik dunaszerdahelyi jogász, dr. Mészáros Lajos (MPP) vett részt a plénum elé kerülő törvényjavaslat cizellálásában. Az új törvények gyakorlati jelentőségéről dr. Mészáros Lajossal beszélgettünk. Beszélgetőpartne­rem hangsúlyozta: - A jogalkotás szempontjából is nagyon fontosnak tartom az ingatlan­nyilvántartás egységesítését. 1964­ig ugyanis az ingatlanokat a telek­könyvben vezették, majd létrehozták a mérnöki hivatalokat (Geodézia), s ezután már itt tartották nyilván az ingatlanokat, illetve a tulajdonviszo­nyokban bekövetkező változásokat. Ez az intézkedés megnehezítette az ügyintézést. A régebbi nyilvántartás­ból kikért telekkönyvi kivonatokat még azonosítani kellett (és kell) a mérnöki hivatalban, mivel a nyil­vántartási számok eltérőek. Az új törvény szerint a mérnöki hiva­talok mellett létrehozzák az ingatlan­katasztert, s ebben összpontosul az egész ingatlan-nyilvántartás. • Ha a földtulajdon-transzformá­ció során szerzett tapasztalatokra gondolunk, ez valóban fontos újítás-. Gyakorlati megvalósítása viszont nem ütközik nehézségekbe? - Valószínű, hogy gondot okoz majd az ingatlan-kataszterek sze­mélyi állományának szakmai felké : szültsége. Nem biztos ugyanis, hogy az okmányok jóváhagyását vagy re­gisztrálását jogászok vagy képesí­tett közjegyzők fogják mindenütt vé­gezni. Eddig a közjegyzőségeken a szerződések érvényességét min­dig jogászok, közjegyzők ítélték meg. Most, mivel a törvény nem mondja ki ezt a követelményt, előfor­dulhat, hogy a szerződések érvé­nyességéről jogi képzettség nélküli hivatalnokok döntenek majd, s ez bizonyos káoszt idézhet elő. De le­gyünk derűlátóak, tételezzük fel, hogy végül is hozzáértő emberek Gyűlés képviselőjével lesznek az ingatlan-kataszterekben. Megemlíteném még, hogy a törvény korlátozza a privatizált közjegyzők döntési jogkörét. A döntés joga át­száll a kataszteri hivatalokra. • A közjegyzőségekre vonatkozó törvényjavaslat vegyes visszhangot váltott ki a képviselők között. Mi volt ennek az oka ? - Valóban, a törvényjavaslat szakmai vonatkozásait illetően nem­csak a parlamenti bizottságokban, de egyes pártokon belül, így az MPP-én belül is eltérő nézetek me­rültek fel. Ilyen vitatott, kimondottan szakmai kérdés volt a közjegyzők jogkörének meghatározása. Például a főállású közjegyzők érdekeit kép­viselő Közjegyzői Kamara vélemé­nyével összhangban a törvényterve­zet vitája során elhangzott a javas­lat, hogy kereskedelmi társaságot kizárólag csak közjegyző közremű­ködésével lehessen létesíteni. Ez a többi jogásszal és ügyvéddel szemben monopolhelyzetbe juttatta volna a közjegyzőket. Sok vitát vál­tott ki a parlamentben a törvényja­vaslat egyik bekezdése, amely sze­rint a közjegyző által kidolgozott szer­ződések a közigazgatási szerv ÉRTELMISÉGIEK TALÁLKOZÓJA SZEGEDEN Értelmiség '92 címmel július 27-31 között rendezik meg a Szegedi Nyári Egyetemet, melynek központi témája az értelmiség szerepe a kelet-közép-európai átalakulásban. Dr. Besenyei Sándor filozófus, a nyári egyetem vezetője és Szoboszlay Zsolt szociológus, a Juss című folyóirat főszerkesztője a minap Kelet­Szlovákiában járt, mégpedig azzal a céllal, hogy a felvi­déki műhelyekből is meghívjanak néhány egyéniséget erre a szellemi tapasztalatcserére. Lapunknak Kassán nyilatkoztak. - A Szegedi Nyári Egyetem nem újkeletű dolog, az viszont kétségtelenül igen, hogy önök most már itt is kapcsolatokat keresnek... - Ez a nyári egyetem mint intézmény huszonegy évvel ezelőtt a kultúra és a modernizáció kapcsolatrend­szerében jött létre. A rendezvénynek korábban művelő­déstörténeti karaktere volt, az értelmiségi jelző csak három éve került a művelődéstörténeti helyére, ami nem valami üres formai változást jelöl, hanem tematikai gazdagodást, a vizsgálati korok kiszélesítését is - vála­szolta Bésenyei Sándor. - Tavalytól újdonságnak szá­mít, hogy e kelet-közép-európai változások nyomán kialakult helyzetben, a határok levegősebbé válásával, és nem utolsósorban a politikai elkülönülés oldódásával közelíteni kívánunk a határainkon túli magyarság szelle­mi műhelyeihez és demokratikus'szervezeteikhez. Sze­geden a találkozás, a párbeszéd, az együttgondolkodás lehetőségét kívánjuk megteremteni. - Határon túli magyarokat tehát az idén hívnak meg első ízben? - Tavaly Nemzeti kultúra , és a kisebbségi létezés címmel rendeztük meg a nyári egyetemet - tájékoztatott Szoboszlay Zsolt. - Ezen százharminc, kisebbségben élő magyar vett részt, elsősorban Erdélyből, Kárpátaljá­ról és kisebb létszámban Szlovákiából. Az idén néhány résztvevő számára lehetővé tettük az ösztöndíjat. Szlo­vákiából tíz, Erdélyből harminc, a Vajdaságból és Kárpátaljáról öt-öt értelmiségi érkezését várjuk. Ifjúsági tagozatot is szervezünk, a célunk az, hogy a tehetséges fiatalok, megismerjék a szellemi műhelyek reprezentán­sait, s egyúttal hidat is építsünk a nemzedékek között. - Valójában arról van szó - magyarázta tovább Bese­nyei Sándor -, hogy a hosszú-hosszú elzárkózás alatt nemzedékek nőttek fel úgy, hogy semmit sem tudnak egymásról. A magyar kultúra jelesei élnek a Felvidéken, Erdélyben, a Vajdaságban és Kárpátalján. Mi azt szeret­nénk, ha gyermekeink eljöhetnének ide is, hogy a szlo­vákiai magyarság valós helyzetével megismerkedjenek, hogy ez a táj, ez a kultúra, ezek a személyiségek magyarságtudatuk szerves részévé váljanak. És persze fordítva. - Kétségtelenül szükség van erre is, de nekem meggyőződésem, hogy ugyanakkor a velünk együttélő nemzetek értelmiségével is fontos lenne a kapcsolatte­remtés. Vajon szerepel-e ilyesmi is a terveik között? - Természetesen. Már az idén ott lesz közöttünk Mircea Dinescu, a román írószövetség elnöke, aki A lefejezett sárkány utóélete címmel tart előadást, de megemlíthetném Sonja Licht belgrádi szociológust is, aki Az értelem csődje témamegjelöléssel fejti majd ki tapasztalatait. Persze, abban is biztos vagyok, hogy a marosvásárhelyi Béres Andrásnak a tradícióőrzésről és a modernizációról, valamint a kolozsvári Cs. Gyimesi Évának a párbeszéd lehetőségeiről szóló eszmefuttatá­sa is jól kiegészíti az előbb említett előadásokat. Grendel Lajos témája, az Elszigeteltség vagy egyetemesség, vagy Tőkés László Kisebbségben és tisztességben címmel előadásra kerülő gondolatai alighanem újabb összefüggések, lehetőségek felismerését ösztönöz­hptik SZASZAK GYÖRGY »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom