Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-10 / 86. szám, péntek
1992. ÁPRILIS 10. KÖRNYEZETVÉDELEM 8 ENVITEC-DÜSSELDORF A HATÁROKAT ÁTÍVELŐ KÖRNYEZETVÉDELEMÉRT A környezetvédő szemlélet világméretű térhódításának egyik jele, hogy ma már szinte egyetlen iparág sem zárkózhat el a korszerű ökológiai technológiák alkalmazásától! Ez a felismerés kifejezésre jut a környezetvédelmi kiállítások és vásárok növekvő számában is. Nyugat-Európában a környezetvédelmi vásárok sorában kiemelkedő helyet foglal el az ökológiai berendezéseket bemutató düsseldorfi ENVITEC nemzetközi környezetvédelmi nagyvásár. Amikor 1973-ban először rendezték meg, közel 400 iparvállalat mutatta be környezetvédő termékeit. Az érdeklődés rendkí.vülivolt, a német szövetségi kormány is felismerte a rendezvény jelentőségét, s ezért az ENVITEC-et az elkövetkező években is széles körű támogatásban részesítette. 1989-ben a düsseldorfi környezetvédelmi nagyvásárt több mint negyvenezer szakember látogatta meg, az ideire, amelyre május 25-29. • között kerül sor, a rendezők már 45 ezer látogatóval számolnak! Az idén 23 ország 977 iparvállalata, közel 41 ezer négyzetméter területen mutatja be, milyen megoldásokat ajánl a zajártalmak csökkentésére, a talaj, a víz és a levegő tisztaságának megőrzésére. A német iparvállalatok aktivitását a környezetvédelmi technológiák gyártása terén jellemzi, hogy a kiállítók közt 817 német vállalat található. Heinz Küsters, az ENVITEC '92 főtervezője nemrég Prágában hazai környezetvédők és újságírók eló'tt kifejtette: — A környezetvédelem fontos társadalmi üggyé vált. A gazdaság, a politika és a tudomány világszerte közös megoldásokat keres az országok, régiók fölötti környezetvédelem érdekében. Ezért a düsseldorfi vásár egyben a környezetvédelmi ismeretek és technológiák nemzetközi cseréjének fontos fóruma is'lesz. Vonatkozik ez a környezetvédelmi biotechnológiákra, a hulladékfeldolgozó rendszerekre, az Európai Közösségeken belüli közös ökológiai törvényhozásra, az EK-val szomszédos országok környezetvédelmére egyaránt. Az ENVITEC '92 azonban nem csupán szakmai kiállítás. Szerves része a kiállítók által rendezett szemináriumsorozat, amelynek keretében a környezetvédő technika mai állapotának ismertetése mellett a szakemberek betekintést kaphatnak a holnap, a jövő ökológiai megoldásaiba. A vásár alkalmával tervezett kongresszus témája: Erőforráskímélő technológiák — alkalom a környezetvédelem kedvező fejlődéséhez. Neves szakemberek részvételével három szekcióban vitatják majd meg pl. az emberi környezet állapotát, a természeti források hatékony környezetvédelmi technológiákkal való védelmének kérdéseit. A külföldi látogatók a környezetvédelmi tájékoztató központban (Info-Center Umwelt) átfogó tájékoztatást kapnak Németország mai környezetvédelmi törvényhozásáról. Dr. Arnold Lahrem, az ENVITEC elnökségének tagja ezzel kapcsolatban Prágában hangoztatta: az EKhoz tartozó országok környezetvédelmi törvényhozásának kapcsán ez a kiállítás-vásár nemcsak az ipar, de a városok, illetve a politika képviselőinek is lehetőséget nyújt az egyes államok, illetve kontinensek " közti környezetvédelmi együttműködés megalapozásához és kiszélesítéséhez. Ha manapság egy ország a környezetvédelem terén egyedül, külön utakon jár, nincs reménye arra, hogy számottevő eredményt érjen el az ökológiai helyzet javítása terén. A düsseldorfi ENVITEC nemzetközi környezetvédelmi vásáron a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságot öt iparvállalat képviseli. SOMOGYI MÁTYÁS A -y emberiség energiafaló étvár\Z- gyát kielégítő berendezések közül normális üzemmódban kétségkívül az atomerőművek a legkevésbé veszélyesek környezetük számára. Megfordul viszont a helyzet, ha a potenciális veszélyüket vizsgáljuk, hiszen baleset esetén olyan szennyezést okozhatnak, amellyel szemben az emberiség jelenleg gyakorlatilag tehetetlen. A helyzet komolyságára való tekintettel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség rendkívül szigorú felügyeletet tart fenn, mely az állandó ellenőrzésen kívül magába foglalja az információk gyors áramoltatását is. Ennek érdekében tavaly bevezették az atomerőművi események osztályozásának hétfokozatú skáláját, amely lehetőséget ad arra, hogy a nyilvánosság a legrövidebb időn belül tudatosíthassa esetleges veszélyességének mértékét. Az egyes fokozatokba történő besoroláskor három fő szempontot vesznek figyelembe: 1. Környezeti hatások — a 3—7 fokozat esetében — az erőműből kijutott radioaktív anyagok alapján ítélik meg. 2. Az erőmű belső terére, illetve berendezéseire gyakorolt hatás, amelyen az aktív zóna állapotát és az erőműn belüli radioaktív szenynyezés mértékét értjük. Ilyen események az ötös és a hármas fokozat közt lehetségesek. 3. A biztonsági berendezések bevezetése aszerint, hogy közülük melyiket kell használni a baleset elhárítására. Ilyen eseményekről az 1—3 fokozatok esetében lehet szó. AZ AT0MER0MUVI BALESETEK OSZTÁLYOZÁSA 0 kategória — A skálán kívüli esemény Olyan helyzet, amely során nem sértik meg az üzemi szabványok által előírt sugárzási és egyéb határtékeket. ÜZEMZAVAROK 1. kategória — Anomalia A szabványostól eltérő jelenség, amely nem jelent veszélyforrást, de jelzi a biztonsági berendezések hibáit. Géphiba és emberi tévedés is kiválthatja. 2. kategória — Üzemzavar Műszaki meghibásodás vagy olyan kilengés, amely közvetlenül nem veszélyezteti az erőmű épségét, de a biztonsági intézkedések átdolgozását vonhatja maga után. A japán Mihama atomerőműben 1991. február 9-én elpattant a gőzgenerátor egyik csöve, és az így keletkezett 2 cm -es repedésen keresztül 20 tonna radioaktív hűtővíz került a szeVÉSZISKOLA kundér kör vizébe. A kezelőszemélyzet hibátlanul dolgozott, a jelenséget az első pillanattól fogva ellenőrizte, és a biztonsági berendezések is az előírások szerint reagáltak. A hiba elhárítása néhány hónapig tartott. „ 3. kategória — Komoly üzemzavar A megengedett értéknél nagyobb mennyiségű radioaktív anyag kijutása az erőműből, de a környéken élő lakosság sugárterhelése a megengedetttöredéke marad. Az erőmű területén nincs szükség különleges intézkedések foganatosítására. Ide sorolják az olyan meghibásodásokat is, amikor az erőmű területén radioaktív szennyeződésre kerül sor, valamint azokat az eseményeket, amelyeknél, ha a biztonsági rendszer további elemei mondanak csődöt, baleset következett volna be. A spanyol Vandelles atomerőmű 480 MW-os blokkján 1989. október 19-én' elpattant a turbogenerator tengelye és a sérült vezetékekből kiáramló hidrogén felrobbant. Az ezt követő tűz miatt a reaktor aktív zónáját hűtő négy szivattyú közüi kettő leállt. Nem sérült meg viszont sem a reaktor, sem az aktív zóna. A baleset következtében a környezetbe nem jutottak radioaktív anyagok, de a biztonsági berendezések olyan nagy mértékben megsérültek, hogy az eseményt a hármas kategóriába sorolták. A károk felszámolása gazdaságtalannak mutatkozott, így az erőműt végleg leállították. 4. kategória — Az erőmű BALESETEK területén ható baleset Kis mennyiségű radioaktivitás kijutása az erőműn kívüli területre, aminek következtében a közvetlen környékén élő lakosság a megengedetthez közeli nagyságú sugárzásnak van kitéve. Az élelmiszerek ellenőrzésén kívül nincs szükség egyéb intézkedésekre. Ebbe a kategóriába sorolandó a reaktor aktív zónájának olvadás vagy mechanikus beavatkozás miati részleges sérülése is. A Jaslovské Bohunice-i A—1-es atomerőműben 1977. február 22-én emberi mulasztás következtében elfelejtették eltávolítani a behelyezésre kerülő fűtőelem védőrétegét, ami ezután akadályozta a hűtőfolyadék áramlását. A kialakuló magas hőmérséklet következtében megsérült a reaktorköpeny, a kiszabaduló nehézvíz által ,előidézett robbanás pedig megsértette a fűtőelem védó'borítását. Elszennyeződött a primér és részben a szekundér kör is, Az összes kiszabadult radioaktív anyag az erőmű épületén belül maradt, és a kezelőszemélyzetből sem sérült meg senki. A berendezések viszont olyan mértékben tönkrementek, hogy a fűtőelemeket azóta sem sikerült kiemelni és biztonságos helyre szállítani, így a balesetet a negyedik kategóriába sorolták be. 5. kategória — A környékre is ható baleset Radioaktív hasadóanyagok (1001000 TBq 131-es jód-, illetve egyéb biológiai szempontból jelentős izotóp) kijutása az erőműből. Megelőző jellegű helyi intézkedések (evakuájás stb.) részleges foganatosítása. Általában a reaktor aktív zónája is komoly sérülést szenved. Az amerikai Three Mile Island 2 atomerőműben 1979. március 2-án a biztonsági berendezések által korábban leállított reaktor primér köréből szelephiba miatt elkezdett szivárogni a hűtővíz. Rossz helyzetértékelés miatt komoly hűtó'közegvesztés következett be, aminek következtében megolvadt az aktív zóna. A reaktor védőburka ugyan megakadályozta, hogy az erőművön kívülre nagyobb mennyiségű radioaktív elem jusson, de mivel megsérült a fűtőelemek nagy része, illetve a burkon belüli részek erősen elszennyeződtek, a balesetet az 5. kategóriába sorolták be. 6. kategória — Komoly baleset 1000—10 000 TBq mennyiségű biológiai szempontból jelentős radioaktív anyag kijutása az erőműből. A helyi vészintézkedések teljeskörű foganatosítása. Ilyen jellegű baleset a mai napig nem történt. 7. kategória — Súlyos baleset A reaktor aktív zónájából 10 000 TBq-nál nagyobb mennyiségű radioaktív anyag jut ki az erőműből, amely komoly egészségkárosodást és nagy területen ható, hosszú távú környezetszennyezést okoz. 1986. április 26-án a csernobili erőmű 4. reaktorában békövetkeztett robbanás a levegőbe repítette a 114 tonna fűtőanyag 4 százalékát. A légkörbe 2 millió TBq radioaktív anyag kerül, ennek 15 százalékát a jód-131-es izotópja tette ki. 31 ember meghalt, 135 ezret pedig állandó jelleggel evakuálni kellett. Az atomerőmű baleseteket értékelő nemzetközi rangsornak köszönhetően tehát az illetékesek és a nyilvánosság gyors és közérthető módon tájékozódhat a balesetek veszélyességét illetően. A legutóbbi Pétervér melletti eseményt például először a hármas, majd a részletes elemzések után a kettes kategóriába sorolták be. (tuba) PROGRESSZÍV CSOMAGOLAS NAGYOBB MEGTAKARÍTÁS A kasírozott fóliás többrétegű kartondobozok az utóbbi évek során egyre nagyobb szerephez jutnak a csomagolótechnikában. Míg nemrég főként a tejet és az üdítőitalokat csomagolták ezzel a technológiával, napjainkra ez a kör jelentősen kibővült és ma már a hazai üzletekben is megjelent az így csomagolt bor vagy akár az ivóvíz is. Az efféle csomagolás legnagyobb gyártójától, aTetra Pak vállalattól származó információk szerint a technológia környezetvédelmi szempontból sem érdektelen. A többrétegű csomagolóanyag túlnyomó része papírból készül. Mivel az utóbbi időben világszerte erőteljes kampány indult a trópusi őserdőket irtó vállalatok ellen, a Tetra Pak külön kihangsúlyozza, hogy az általuk felhasznált papír az északi féltekéről származó fából készült. Itt ugyanis az ésszerű erdőgazdálkodásnak köszönhetően az erdők megújulásának üteme lépést tart a fakitermeléssel. A karton ezenkívül polietilén és alumínium rétegeket tartalmaz. A polietilén szén- és hidrogénatomokból tevődik össze, így maradék nélkül elégethető. Legkisebb mértékű az alumínium részaránya. A Tetra Pak számításai szerint az egy literes kartonhoz másfél gramm alumíniumot használnak fel. Az így csomagolt italokat a raktározás során, illetve a felhasználás eló'tt nem szükséges hűteni, ezért az így megtakarított energia nagyobb, mint ami a felhasznált fém előállításához szükséges. ^ A kasírozott kartondobozok sorsa többféle lehet. Egyszerű tárolás esetén a környezetet semmiféle káros anyaggal nem terhelik. Újrahasznosítás esetén a farostlemezhez hasonló használati tulajdonságú lemez préselhető belőle. Ezenkívül nyugodtan el is égethetjük őket, hiszen a gyártó adatai szerint a keletkező emissziók jóval a szabvány alatt vannak. A karton fűtőértéke lényegében a fáénak megfelelő. Egy tonna karton egy tonna fa, illetve fél tonna kőolajnak megfelelő hőt szolgáltat. Nem megvetendő a szállítás során elérhető megtakarítás sem. Kartonba csomagolt tej esetében a csomagolóanyag mindössze a súly öt százalékát teszi ki, míg az üveges tej esetében ez az arány 40 százalék. Ezáltal csökkenthető a szállításra felhasznált autók száma, így .csökken a légkörbe jutó szén-dioxid és más kipufogógázok aránya. tl Az oldal anyagát összeállította: TUBA LAJOS NSZK (keleti tartományok) A KÖLCSÖNÖS KÉN-OXID SZENNYEZÉS MÉRTÉKE 1989-BEN ári* (forrás Szöv. Környezetvédelmi Hiv.) import ezer tonna/évben SZLOVÁKAI LEGINKÁBB VESZÉLYEZTETETT KÖRZETEI A terület legnagyobb környezetszennyezői a szeredi nikkelkohó és a vágsellyei Duslo. Általuk évente több mint 40 ezer tonna (exhalátum SO 2' NO x, Ni -por,, hamu, ammónia, Cl) kerül a légkörbe. Külön gondot jelent a nikkelkohó 30 hektár kiterjedésű meddőhányóján tárolt 6 millió tonna, 50 százalék vasat tartalmazó meddő, amely egészségre ártalfrias por-, ialaj- és vízszennyezés forrása. A területen átfolyó vizek a IV. minőségi osztálybatartoznak, és minőségüket a helyi szennyezó'források tovább rontják. A meglevő víztisztítók (Szered, Vágsellye és Galánta) túlterheltek, a talajvizek szennyezése már a jókai vízműt is fenyegeti. Nem kielégítő a hulladéktárolás sem. A háztartási hulladékok jelentős része illegális tárolókba kerül. A vágsellyei Duslo évente 159 ezer tonna hulladékot termel, ebből 2-5 tonna mérgező. A nikkelkohó csődje után a légszennyezés ugyan megszűnik, de továbbra is időszerű marad a meddőhányó felszámolásának megszervezése. A Duslo 1990—1995 közt 3,7 millió korona értékben tervezi az elektroszűrők és a kazánok felújítását, továbbá a víztisztító kibővítését, valamint a hulladékok másodlagos hasznosítását. A PHARE program keretében pedig a mérgező hulladékok megsemmisítésére évi 35 ezer tonna kapacitású égetőt készülnek építeni. T.L.
