Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-06 / 82. szám, hétfő

1992. ÁPRILIS 6. ÚJ SZÓI KALEIDOSZKÓP 4 FÖLDÜGYBEN D. M. jeligére • Édesanyánk földjét 1940-ben bátyámmal örököltem meg. Bá­tyám 1942-ben Magyarországra nősült, ott lakik, a földet édes­apám használta, amíg a kollektivi­zálás folyamán nem került a szö­vetkezetbe. Tudni szeretném, hogy bátyám rendelkezik-e a tulaj­donában lévő földdel, édesapám után örökölhet-e földterületet, amely Csehszlovákia területén van, és örökségéről lemondhat-e a javamra? - Ha a mezőgazdasági földterület egyedi előírások alapján nem került át állami tulajdonba, abban az eset­ben az Ön bátyja annak ellenére, hogy Magyarországon lakik, szaba­don rendelkezik a tulajdonában lévő földdel, eladhatja, vagy egyéb úton átruházhatja azt. Édesapjuk után az Ön testvére annak ellenére, hogy magyar állam­polgár, örökös. A hagyatéki eljárás­ban az Ön javára lemondhat va­gyonrészéről. MEZEI ÉVA, Tardoskedd 0 Akik visszakapták földjeiket mennyiért adhatják el, és kell-e adót fizetni? - A földtulajdonos szabadon ren­delkezik földjével, bizonyos feltéte­lek mellett, összhangban az érvény­ben lévő előírásokkal földjét eladhat­ja vagy átruházhatja. A föld értékét a január 1-én érvénybe lépett 465­ös számú pénzügyminisztériumi hir­detmény alapján állapítják meg. Az átírásnál adót nem kell fizetni, de átíratási és regisztrációs illetéket igen. Ennek összege függ a földterü­let értékétől és egyéb átruházásnál a rokoni (családi) viszonytól. T. T jeligére • Hasonló kérdés: Olvasónk magánszemélytől akar földet vá­sárolni, és az ajándékozás feltéte­leiről érdeklődik. - Vásárolhat magánszemélytől földet, melynek értékét a fentebb emiitett, 465. számú pénzügymi­nisztériumi hirdetmény alapján álla­pítja meg a földhivatal. Földet rokon a rokonnak ajándékozhat, az illeték megállapításánál a rokoni viszony a mérvadó. O. K., Bart • Szeretnénk különválni Sző­gyéntől és önálló szövetkezetet alakítani. Vezetőink szerint ez most nem lehetséges. A transz­formációs törvény lehetővé teszi a különválást? A szövetkezetekről szóló, 1992. január 1-től érvényben lévő előírá­sok konkrétan nem említik a szövet­kezetek szétválását. Szerintem le kell folytatni a szövetkezet transzfor­mációját, és ennek során lehetséges több szövetkezet, vagy egyéb gaz­dasági társulás létrehozása. UDVARDI ANDRÁS, Kisújfalu • A szövetkezet tagjaként köz­életi tevékenységet folytatok, pol­gármester vagyok. Vonatkozik rám a transzformációs törvény? - A szövetkezetekben vagyoni vi­szonyok szabályozásáról és a va­gyoni igények rendezéséről szóló törvény (42/1992 Tt. sz.) értelmében mint jogosult személy részt vehet a transzformációs folyamatban, ha 1990. november 30-án a szövetke­zet tagja volt. DR. PONGRÁCZ LÁSZLÓ ISAURA JÓVOLTÁBÓL Három éven át tartott huzavona után a lisszaboni kormány engedé­lyezte a két közszolgálati televízió mellett két magántévé működését is. Az egyik a katolikus egyház irányítá­sa alatt lesz, mivel tökéjének egyne­gyedét a katolikus Radio Renascen­ca, egyötödét a kongregációk és egynyolcadát vallási jótékonysági egyesületek teremtették elő. Egy lu­xemburgi tévétársaság az egyetlen külföldi résztvevő az új magántelevi­zióban, amely műsorait a humaniz­mus és a kereszténység jegyében sugározza majd. Sem szex, sem erőszak nem kerülhet a képernyőre. A másik magántóvét a volt miniszte­relnök és a portugál sajtó egyik ve­zéralakja, Pinto Balsemai hozza lét­re. Isaura példáját ismerve elképzel­hető, hogy a portugál nézők szíve­sen nézik majd az óceán túlsó part­járól érkező sorozatokat. (Folytatás az 1. oldalról) sa kötődik. Léte vagy nemléte meg­határozó az itt élők közérzetére, szociális biztonságára nézve. Most, hogy a gyár leállt - ami sokakban lelki traumát, kiábrándultságot éb­resztett - sok minden változott. Egy­re több a kiszolgáltatott helyzetbe került polgár. Nőtt a betörések, lopá­sok, bűnesetek száma. Növekszik az alkoholfogyasztás, ami, ugye, sok rossznak a csíráját hordozza magában. Mi ugyan számoltunk a recesszi­óval, és a legszükségesebb esetek­ben tudunk pénzbeli segélyt is nyúj­tani az erre rászorulóknak, de hosz­szú távon az nem megoldás. A gyár belügyeibe, gazdasági problémáiba nem látunk bele, nem is tudtuk azt befolyásolni - most viszont aktív részt vállaltunk a felszámoló szemé­lyének megtalálásában és kinevezé­sében. A körzeti hivatallal, illetve az adó­és szociális ügyi hivatalokkal is szo­rosan együttműködünk. Nemcsak a segélyek intézésében, hanem új munkalehetőségek teremtésében és a vállalkozások ügyintézésében is. Sajnos, a termelőszférában kevés a vállalkozó, kevés a munkanélküli­ek foglalkoztatását is szolgáló kez­deményezés. Több szempontból is ügyelnünk kell egy egészséges sze­lektálásra, ugyanis nem lehet min­den sarkon kocsma, sem diszkóbár, amikor itt megélhetési gondok vannak. A csődeljárás gyors lefolytatását, a gyár új formában történő talpra állítását azért is szorgalmazzuk, hogy be ne következzen az, amitől félünk: hogy beindul egy munka utá­ni elvándorlás. EGYEDÜLI REMÉNYSUGÁR... Az emberek, családok bíznak, re­ménykednek, hogy lesz munkájuk, megélhetési lehetőségük a jövőben is. Vannak, akiknek szerencséjük is volt: Mag Magda: Kis híján húsz évet dolgoztam le a Kovosmaltban. Az utóbbi években a munkavédelmi osztályon, s gyakran akadt dolgom a szociális ügyi hivatallal is. Amikor a gyárban már nagyon „szorult a kapca", náluk rákérdeztem, nem lenne-e szükségük egy közgaz­dászra. Szerencsém volt, felvettek, így lényegében megszakítás nélkül dolgozhatom tovább. - A gyár bezárása ennek ellenére érzékenyen érintett bennünket. Fér­jem, Tibor, 31 évet töltött a kádgyár­tó részlegen, és most munkanélküli. Bizony be kell osztanunk minden koronát, mert egy 15 éves lányunk és egy 14 éves fiunk is van, mind­kettő középiskolás. Férjemmel együtt nagyon bizunk abban, hogy a kádgyártás ismét beindul Füleken - ez számunkra is megoldás lenne Vannak, akik talán még súlyo­sabb gondokkal küzdenek: elváltak, gyermekeket nevelnek és panelházi lakásokban laknak, s tetszik nem tetszik, fizetni kell az egyre emelke­dő lakbért. Velük a munkaügyi hiva­talban hozott össze a véletlen. Darina Gasperová: Két fiúgyer­meket nevelek egyedül, 34 évesen El tudja képzelni, mit jelent ez ne­kem, mint családfenntartónak? Ráa­dásul a lakbért is most fogják emelni az állami lakásokban. Amit végkielé­gítésként kaptam, azt hamarosan feléljük, hiszen most kezdenek a fiúk szakmát tanulni. Nagyon szeretnék dolgozni, de nincs hol. Csak a Ko­vosmalt újraindulásában bízhatom, remélve, hogy vissza is vesznek. Szkrutek Éva: Kétszobás szövet­kezeti lakásban lakom 14 éves kislá­nyommal. Havonta 1250 korona lak­bért fizetek, és csak a legszüksége­sebb dolgokat vásárolom. El vagyok keseredve, a ruházkodásra, a divat­ra már gondolni sem merek. Az élteti bennem a reményi, hogy a gyárban - ahol egyébként 18 évet dolgoztam le - meg voltak velem elégedve, és távozáskor feljegyezték a nevemet, mint olyanét, akivel az esetleges újrainduláskor számolhatnak. A legrosszabb helyzetben mégis azok vannak, akiknek még a munka­nélküli segély sem jár, ráadásul megromlott egészségi állapotban kell a családfenntartó szerepét vál­lalniuk. Várady János: 47 éves leszázalé­kolt vagyok. A Kovosmaltra ment rá az egészségem. Tizenegy évig dol­goztam ott, forrasztóként, majd to­vábbi 10 évet a kályhagyártó részle­gen húztam le. Most dühös vagyok, mert válaszút elé érkeztem. Vagy munkát kapok, és ha fogcsikorgatva is, de dolgozom tovább, vagy pedig a másik lehetőséget választom, és nyugdíjba megyek. Nagyon szeret­tem dolgozni, szerettem a kollektí­vát, de sajnos most a környéken nincs munkalehetőség. Segélyért kell koldulni, vagy csekély nyugdíj­ból tengődni. Nekem is van csalá­dom, én is szeretnék még tisztessé­gesen, emberien élni. xxx Emberi sorsok, emberi tragédiák, segítségért folyamodó emberekkel teli hivatalok - ez a mai füleki való­ság. Viszont emberek juttatták csőd­be a gyárat, azoknak is kell talpra állítaniuk. Türelem, megértés és összefogás kell mindehhez. Ismerve a fülekieket, merem remélni, hogy mindez idővel sikerülni is fog. POLGÁRI LÁSZLÓ Ez már a múlté (Illusztrációs képek) REFLEX SZLOVÁK PERESZTROJKA A beruházásra hajlamos németek, japánok, amerikaiak rendszerint feltételes módban tesznek kijelentéseket, ha arról faggatják őket, hogyan vélekednek Csehszlovákiáról. Mindig így kezdik a választ: „Bizonyos feltételek között nagyon érdekes terület lenne számunkra ez az ország". Daniel Arbess, az amerikai White and Case gazdasági tanácsadó cég munkatársa azt mondta: „Közép-Európában Cseh­szlovákia lehetne a tőkeberuházások kedvence..." Bizonyára tisztában van vele, miért vélekedik rólunk ilyen pozitívan, de azzal is, hogy miért vannak fenntartásai. Hogy - noha az elmúlt negyven év alatt jócskán visszacsúsztunk a fejlett ipari országok rangsorában - Csehszlovákiában nagy hagyományai vannak a tech­nikai kultúra ápolásának, a szakemberképzésnek. Jól tudja azt is, hogy még jó ideig olcsóbb lesz itt a munkaerő, mint Nyugat­Európában vagy Amerikában, de azt sem tudja figyelmen kívül hagyni, milyen veszélyek leselkednek az esetleg beruházott dollármil­liók tulajdonosaira. így ne csodálkozzunk azon, hogy térségünkben Magyarország, Lengyelország után csak a harmadik helyen vagyunk a tőkebeáram­lást illetően. Mindössze egy olyan nyugati beruházás van nálunk folyamatban, amelynek értéke nagyobb tízmilliárd koronánál (a Mladá Boleslav-i Skoda-Volkswagen akció). Van még két, egyenként egymilliárd koronánál nagyobb beruházás (a prágai Technoplyn és a teplicei Glazunion), és körülbelül hetven helyen vannak folyamat­ban millió koronás nagyságrendű nyugati beruházások. Színhelyük szinte kivétel nélkül: Csehország. Szlovákiában sok panasz elhangzott már amiatt, hogy még e mér­sékelt érdeklődés során is elsősorban cseh vállalatokra összpontosul a nyugati beruházók figyelme. Azt azonban már ritkábban hangsú­lyozzák, hogy mindez elsősorban a politikai stabilitás hiányával függ össze. Általánosan érvényes: ahol bizonytalan egy ország politikai jövője, onnan inkább kivonják a tőkét, ahelyett, hogy beruháznának. Még inkább ez a tendencia érvényesül, ha a lehetséges beruházó azt látja, hogy még meg sem kezdődött a privatizálás, de számos, nem is jelentéktelen politikai erő már újból a szocialisztikus gazdaságpolitika elemeinek bevezetésével kacérkodik. Ezt teszi Mečiar mozgalma, így szeretne teret hódítani a választásokon a Szlovák Nemzeti Párt, arról már nem is beszélve, hogy a kommunista utódpárt számára mennyire létkérdés a nemrég még össznépinek mondott tulajdon minél nagyobb részarányban való megőrzése. Persze, egyik pártvezér sem mondja, hogy a hatékonyságot teljesen nélkülöző állami tulajdon megtartására törekszik, hanem így hirdeti az igét: Azt akarjuk, hogy egyenlő esélyeket kapjon az összes tulajdonforma. Ez voltaképpen azt jelenti, hogy igénylik: ne erőltessük a privatizálást, vagy ugyanúgy szorgalmazzuk csak, ahogy az állami vállalatokét. Hazabeszélnek az elvtársak és a tegnapi elvtársak. Nem titok, a nyugati tőke beáramlásának legnagyobb fékjét Szlová­kia önállósulási törekvései jelentik. Angliában, Franciaországban, az Egyesült Államokban és más fejlett országokban a vállalkozók még emlékeznek 1948 februárjának következményeire, a külföldi kapita­lista vagyon kisajátítására. Meg lehet érteni, hogy senki sem sze­retné, ha a történelem nem egészen ötven év alatt megismétlődne. A hejszlovákok, persze, a beruházási kedv mindennemű megtorpa­nását a csehek intrikáival, szlovákellenességével magyarázzák. Az még csak hagyján, hogy a politikusok így tesznek, de nagyobb baj, hogy még a magukat komoly közgazdászoknak minősítő szakembe­rek is ugyanígy érvelnek. Ez irányú tájékozódásként érdemes például átlapozni a Stefan Dolák - Jozef Tróják szerzőpáros kétkötetes művét, az Osudy ekonomiky po revolúcii (A gazdaság sorsa a forra­dalom után) című tanulmányt. Peresztrojka ez egy az egyben. A tudós szerzők mintha még sohasem hallottak volna azokról a pártállami nekilódulásokról, amelyek célja a megreformálhatatlan megreformálása volt. Gyors privatizálás helyett a veszteséges üze­mek fokozatos feljavítását ajánlják gyógymódként. Persze, nem árulják el, hogy a ráfizetést miből fedezze az állam. Úgy osztogatják a jótanácsaikat, mintha még sohasem hallottak volna arról, hogy mi lett Gorbacsov peresztrojkájának a sorsa. És az szinte már tragikus, hogy a hazafias szlovákok - közöttük számos közgazdász is - úgyszólván bibliaként forgatja a művet. Ugy látszik, addig nem vagyunk hajlandók elhinni a szocializmus összeomlását, amíg a szó szoros értelmében fejünkre nem dől az egész épület. TÓTH MIHÁLY A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 7322/91 Vágai Béla, 1912. 11 9., meghalt, Kajal (Szovjetunió) 7323/91 Vankó Gyula, 1926. 12. 13., meghalt, Pered (Moszkva) 7324/91 Vanyó András, 1908. meghalt, Szelöce (Kijev) 7325/91 Vanya Imre, 1920. 4. 15., meghalt, Tardoskedd (Ural) 7327/91 Vereš Alexander, 1921 9. 28., Bény (Dombasz) 7329/91 Vince József, 1921. 7. 17., meghalt, Bese (Szesztor) 7425/91 Verebélyi László, 1919. 3. 3., Nagydaróc (Baku) 7427/91 Virág Vilmos, 1941. 4. 10., meghalt, Kuraly (Szovjetunió) 7824/91 Varga Ferenc, 1904. 1. 25., meghalt, Püspöki (Szovjetunió) 7826/91 Varga Vojtech, 1921. 5. 2., Darnya (Kisinyev) 7826/91 Vince István, 1913. 9. 23., Nyárad (Moszkva) 7837/91 Vincze Vilmos, 1922. 10. 22., meghalt, Diószeg (Szevasztopol) 7841/91 Vas Lajos, 1912. 8. 15., Köbölkút (Szovjetunió) 8000/91 Valent Ľudovít, 1927. 8. 28., Kassa (Gomel) 8059/91 Vég h Béla, 1915. 7. 8., meghalt, Lakszakállas (Jassi) 8060/91 Vigľaš Ľudovít, 1921. 12. 4., Čaka (Dombasz) 8269/91 Varga István, 1906. 1 21., meghalt, Izsa (Szovjetunió) 8274/91 Vanek Ferdinand, 1920. 10. 9., Rozsnyó (Koszarovo) 8275/91 Wawrek Samuel, 1915. 10. 5., meghalt, Bušovce (Nuzal) 8278/91 Vida József, 1926. 4. 7., Királyhelmec (Szambor) 8279/91 Vida István, 1924. 5. 11., Nyárad (Jassi) 8281/91 Völgyák Lajos, 1923. 3. 10., Rozsnyó (Krasznouralszk) 8326/91 Vida Ferenc, 1922. 11.7., meghalt, Dercsika (Szovjetunió) 8327/91 Vigh János, 1923. 12. 9., meghalt, Nagyfödémes (Bosznia) 8328/91 Wirth János, 1924. 3. 30., Lég (Kisinyev) 8433/91 Vajda Štefan, 1910. 12. 15., meghalt, Kelenye (Bogorodick) 8434/91 Vávro Pavel, 1941. 6 8., Zeleneč (Dombasz) (Folytatjuk) Vajon jó kezekbe kerül a gyár? TÍZEZER EMBER SORSA A TÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom