Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-03 / 80. szám, péntek

HÍREK - VELEMENYEK . ÚJSZÓM 1992. ÁPRILIS 3. Ml TÖRTÉNT LAPZÁRTA UTÁN? KIVONULTAK A TEREMBŐL (Munkatársunktól) - Rövid idő alatt immár másodszor kényszerültek a kormánypárti, valamint a kabinetet támogató pártok képviselői - beleértve mindhárom magyar politikai erő tagjait - a szlovák törvényhozásban arra, hogy testületi kivonulással az ülésteremből akadályozzák meg a szavazást a kényes kérdésről. Szerdán késő este a Viliam Oberhauser erdőgazdasági és vízgazdálkodási miniszter által beterlesztett szuverenitási nyilatkozat bizonyult annak. Korai lapzártunk miatt ma számolunk be olvasóinknak arról, hogy mi zajlott a politikai grémium megbeszélése után a pozsonyi törvényhozásban. Elsőként Ján Čamogurský kormányfő kért szót. A politikai primitivizmus tetőfokának minősítette minisztere előterjesztését, s azzal vádolta öt meg a nyilvánosság előtt, . hogy hazardirozik az ország lakóinak jövőjével. Kifejtette, hogy kormánya nem tudna eleget tenni a deklaráció megszavazása esetén, az ebből a lépésből adódó feladatoknak. Ezért arra szólította öt fel, hogy tegyen javaslatot egy új kormányra Martin Porubjak miniszterelnök-helyettes arra mutatott rá, hogy a nyilatkozat elfogadása immár tényleges lépés lenne Csehszlovákia kettészakadása irányába. Ót követte a mikrofonnál Peter Tatár (PDP), aki az ellenzők táborának nevében bejelentette: a szavazást kockázatosnak tartják, ezért nem vesznek rajta részt. A képviselők távozása után az ellentábor tagjai közül még sokan érezték fontosnak, hogy kifejezzék felháborodásukat. Jozef Prokeš (SZNP) szerint azért van káosz az országban, mert még nem deklarálták a függetlenséget František Mikloško az ülést azzal napolta el április 22-re, hogy a parlament szavazásképtelen. A teremben 68 képviselő tartózkodott - mindössze nyolccal kevesebb ahhoz, hogy az elnök szavaztasson a kérdésről. (gyor) AZ ARABOKAT FELHÁBORÍTOTTA A BT DÖNTÉSE Elutasítást és felháborodást váltott ki az arab világban a Biztonsági Tanácsnak az a döntése, miszerint április 15-től szankciókkal sújtja Líbiát, ha nem adja ki a légi terrorizmussal vádolt két ügynököt. Faruk Sara szíriai külügyminiszter megállapítása szerint a BT-határozat nem megfelelő, túlzó. Fariz Buaiz, a libanoni diplomácia vezetője azt hangsúlyozta: azok a kísérletek, hogy erővel kényszerítsenek valakire nemzetközi döntéseket, egyoldalúak, hiszen a nemzetközi közösség továbbra sem hajlandó megbüntetni Izraelt a nemzetközi jogok megsértéséért. Jordánia Mahmud Sarif tájékoztatási miniszteren keresztül közölte: Amman továbbra is a Hágai Nemzetközi Bíróság döntésére vár, s reméli, olyan megoldást találnak, amely megakadályozza a helyzet további éleződését. Tunézia úgyszintén sajnálkozását fejezte ki a szankciók miatt és közölte: a Líbia és Tunézia közötti légi és tengeri útvonalak nyitva maradnak. Az iraki sajtó a szankciókról azt írta, hogy a Nyugat ezzel az összeesküvéssel próbálja megtörni a arab államokat. A Dzsunhuria című kormánylap azzal vádolta a Biztonsági Tanácsot, hogy kétféle mércét alkalmaz, mert Izrael ellen, amely a palesztinokat és Libanont terrorizálja, semmilyen lépéseket nem tesz. Az INA hírügynökség tájékoztatása szerint Kadhafi legfelsőbb líbiai vezető üzenetet intézett Szaddam Huszszeinhez, s ebben a líbiai-iraki kapcsolatok erősítésének a fontosságát hangsúlyozta. Közben több nyugati állam felszólította Líbiában élő állampolgárait, hogy térjenek haza. A görög fuvarozók, akik szombat óta (az idén már másodízben) eltorlaszolták Görögország északi határátkelőhelyeit tiltakozásul amiatt, hogy Magyarország nem adta meg nekik a kívánt mennyiségű ingyenes tranzitengedélyt, tegnap reggel feloldották a blokádot. Tegnap ezt az AFP jelentette hivatalos budapesti forrásokra hivatkozva. A fuvarozók azt követően döntöttek így, hogy Budapestről megküldték nekik a 2 ezer engedélyt. Az ügy hátteréhez hozzátartozik, hogy Konsztantinosz Karamanlisz görög kormányfő tegnap kezdte meg kétnapos hivatalos magyarországi látogatását, amelynek során a felek együttműködési megállapodást írnak alá. EDITH CRESSON LEMONDOTT FRANCIAORSZÁGNAK ÚJ KORMÁNYFŐJE VAN Edith Cresson francia miniszterelnök-asszony tegnap benyújtotta lemondását - közölte tegnap Francois Mitterrand államfő szóvivője. A köztársasági elnök nem sokkal ezt követően kinevezte az új kormányfőt, Pierre Beregovoy, eddigi gazdasági, pénzügyi és költségvetési miniszter személyében. A kabinetben történt változások oka az, hogy a két utóbbi vasárnapon lebonyolított regionális és kantonális választásokon a kormányzó szocialista párt súlyos vereséget szenvedett. Megfigyelők Pierre Beregovoy-t tartják a sikeres francia antiinflációs politika atyjának, s e politika eredményeként állandósult a frank árfolyama. Hátránya viszont a magas munkanélküliség. Egyébként Edith Cresson előtt még sosem állt nő a francia kormány élén. Tíz és fél hónapot töltött el ebben a tisztségben, s az ötödik köztársaság történetében nem volt nála népszerűtlenebb miniszterelnök. 26 MILLIÁRD DOLLÁRT AZ UTÓDÁLLAMOK MEGSEGÍTÉSÉRE EZ MÁR VALAMI! George Bush amerikai elnök szerda esti fehérházi sajtóértekezletén új intézkedéseket leientett be Oroszország és a többi utódállam megsegítésére. Ezeket még a Kongresszusnak is jóvá kell hagynia. Az elnök által javasolt segély összege eléri a 26 milliárd dollárt, de csak a 20 százalékát finanszírozná az Egyesült Államok, a többit olyan nemzetközi intézmények adnák, mint a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap. A javasolt segélyprogram három részből áll. Az első egy sokoldalú program a demokratikus és gazdasági reformok támogatására. Ennek keretében 6 milliárd dollárt utalnának ki a rubel stabilizálására, 18 milliárdot pedig Oroszország és a többi utódállam gazdaságának a stabilizálására. Az USA a saját különsegélyének keretében 12 milliárd dollárral többet fizetne be a Nemzetközi Valuta Alapba, amely ezt az összeget a FÁK megsegítésére fordítaná. Az elnök szólt arról is, hogy a beígért 500 millió dollárnál nagyobb összeget szánnak a orosz hadiipar konverziójára Az USA tavaly januárban már jóváhagyott 3,75 millió dollárt kormánygaranciák formájában a Szovjetuniónak amerikai gabona vásárlására, s ezt az összeget most 1,1 milliárddal megtoldják. Ez utóbbi pénzből 500 milliót Oroszország kap, 600 milliót a többiek között osztanak el. Bush elmondta még, javaslatairól telefonon tájékoztatta Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kravcsuk ukrán elnököt. Mindketten nagy örömmel fogadták a programot. A Fehér Ház ura már találkozott is a Kongresszus néhány tagjával, akik szintén megértéssel szóltak a programról. Az elnök egyébként azzal indokolta elképzeléseit, hogy a szovjet utódállamokban veszélybe kerülhet a demokratikus átalakulás. Azt mondta, óriási fenyegetést jelentene, ha Oroszországban vagy a többi tagállamban a relormok kudarcot vallanának, esetleg bekövetkezne egy visszatérés a korábbi viszonyokhoz. SEVARDNADZE A VILÁG LELKIISMERETÉRE HIVATKOZIK Eduard Sevardnadze szovjet exkülügyminiszter, Grúzia jelenlegi legfelsőbb vezetője széles körű kampányt indított a szovjet utódállamok megsegítése érdekében. Felhívását egy egész újságoldalon hirdetésként közölték a legnagyobb amerikai, ausztráliai, német, japán délafrikai és más napilapok. Ebben Sevardnadze arra kéri a nemzetközi közvéleményt, hogy saját gyermekeink jövőjének érdekében segítsenek azokon az embereken, akik most szabadultak meg a totalitarizmus bilincseitől. A népszerű grúz politikus az érzelmekre kívánt hatni, amikor az olyan anyák kétségbeeséséről írt, akik egy csöpp tejet sem tudnak vásárolni gyermeküknek. Az öregek helyzete kilátástalan, már semmit sem remélhetnek. Beszámolt a gyermekkor nélküli gyermekek szomorúságáról, akik már hozzászoktak, hogy az állandó félelem és vereség légkörében éljenek. Sevardnadze szerint az ilyen embereket már nem lehet puszta szavakkal megörvendeztetni, s azt sem lehet tőlük elvárni, hogy sokáig tűrjenek a boldogabb jövő reményében. És még egy mondat a felhívásból: ,,Elgondolkodtam azon, mekkora árat is kell fizetniük a volt Szovjetunió népeinek, tehát az én nemzetemnek is. Ha az emberek szenvedése eléri a kritikus pontot, az pusztító csapásaival elérheti az önök nyugodt világát is." V

áclav Havel szerdán este befejeződött, huszonnégyórás moszkvai látogatása már egy gyökeresen megváltozott helyzetben valósult meg ahhoz képest, mint amilyenben az aláírt dokumentumok kidolgozása kezdődött. 1990-ben még senki sem feltételezte volna, hogy a Szovjetunió megszűnik, mégpedig szédületes gyorsasággal. Az Oroszországi Föderáció lépett szerződő félként a helyébe, garanciát vállalva a korábbi megállapodásokért is. Ilyen körülmények között nem kellett mindent újrakezdeni, egy kis megtorpanás után folytatni lehetett a meghatározó jelentőségű megállapodások előkészítését. A baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló államközi szerződés tíz évre köttetett, rögzíti a kölcsönös viszony elveit, kijelöli az együttműködési területeket és célokat. Egy vezérfonal ez, melyhez tartva magát két fiatal demokratikus ország végig akarja járni a prosperitáshoz vezető utat. Egymás mellett, s esetenként együtt haladva. Mindez azonban elképzelhetetlen a múlt tisztázása, a vétkek beismerése nélkül. Ezt tükrözi az államközi szerződés preambuluma egyik részének alapos átfogalmazása, valamint a szovjet megszállás következményeinek felszámolásáról szóló egyezmény és az a megállapodás, melynek alapján végre fény derülhet az ellentmondásos és sokszor keserű múlt titkaira. Talán furcsa egy kicsit, hogy diplomáciánk sikereként könyveljük el - márpedig ez igenis, siker! -, hogy a preambulumnak az az ominózus része sokkal keményebben lett megfogalmazva akkor, amikor olyan sok szó esik az ésszerű kompromisszumok szükségességéről. Ez azonban pontosan az az eset, amikor kemény egyértelműségre van szükség, hiszen nem lehet a végtelenségig ködösíteni egy olyan dolgot, mint Csehszlovákia 1968-as lerohanása, a több mint húsz évig tartó katonai megszállás. Végre ki kellett mondani, le kellett írni, hogy a katonai erő megengedhetetlen alkalmazásáról, törvénytelen megszállásról volt szó. Úgy türiik, ezt az orosz - ha úgy tetszik: volt szovjet- fél is tudatosította, hiszen a csúcstalálkozón öt perc alatt megegyeztek a módosításban. Kérdéses viszont, hogy elfogadható-e az orosz parlament számára is az, amit Jelcin elnök természetesnek tartott. A parlament elnökével, Ruszlán Haszbulatovval és több képviselővel megtartott találkozó után a csehszlovák küldöttség több tagja is úgy látta, a parlamenti ratifikálás kemény csata lesz Jelcin és hivei számára. Oroszország demokratikus vezetőinek gondjait csak fokozni fogja a szovjet hadsereg kivonásával kapcsolatos vagyonjogi kérdésekről történt megállapodás. Josef Vavroušek miniszter, a Szövetségi Környezetvédelmi Bizottság elnöke szerint egy ,,elegáns" megoldást sikerüli találniuk - mint megtudtam tőle nagyon kemény tárgyalások eredményeként. Ennek lényege, hogy valóÖSSZEFÜGGÉSEK jában mindkét fél lemondott a másikkal szembeni követeléseiről. A „nullaváltozat" gyakorlati kivitelezése pedig úgy néz ki, hogy a szovjet csapatok által hátrahagyott ingatlanokat a cseh, illetve a szlovák kormány eladja, a befolyt összegből megtérítik a csehszlovák állampolgároknak okozott károkat, elvégzik a szükséges talaj- és víztisztítást és 300 millió korona értékben építőanyagokat és lakástartozékokat szállítának Oroszországba, hogy mielőbb megoldódjanak a Közép-Európából hazatelepített katonatisztek valóban nyomasztó lakásgondjai. Borisz Jelcin a tárgyalások után adott nyilatkozatában nagyon elégedetten szólt arról, hogy az érintett országok közül elsőként Csehszlovákiával sikerült rendezni ezt a kényes kérdést. Olyan hangsúllyal mondta ezt, mintha üzenni akarna Németországnak, Magyarországnak, Lengyelországnak: látjátok, mindenre van megoldás!De azért nem tűnt túl elégedettnek, nyilvánvalóan tisztában van vele: nehezen fogják lenyelni ezt az újabb békát azok, akik a csapatkivonások megkezdésekor Gorbacsov lemondását követelték, mondván: harc nélkül feladta azokat a területeket, melyekért a katonák vérüket ontották. Látni kell azt is, hogy Oroszország nyomasztó pénzhiányban szenved, s természetesen bízott abban, sikerül néhány millióra szert tennie. Csakhogy az okozott károk a legtöbb esetben meghaladják az ingatlanok értékét, Moszkva pedig fizetésképtelen. Mindent egybevetve: ez a nullaváltozat a legtöbb, amit az adott helyzetben el lehetett érni. Nem is szólva arról, hogy a vég nélküli alkudozások könnyen elmérgesíthették volna a két ország viszonyát, ez pedig nem szolgálná egyikük, de Európa érdekeit sem. Ellenben létfontosságú számunkra, illetve nagyon sok hazai vállalat számára, hogy behajtsák kintlevőségeiket, hiszen az Oroszország által ki nem fizetett áruk és beruházások miatt maguk is fizetésképtelenekké váltak és a csőd szélére kerültek. Arról szó nincs, hogy az orosz fél megtagadná az adósságok törlesztését, legyenek azok immár a sajátjai vagy a volt Szovjetunió elmaradásai, melyekért garanciát vállalt. Moszkva fizetne, ha lenne miből. Tudatában van annak is, hogy nagyon nehéz helyzetbe hozta megbízható gazdasági partnereit, ami nem érdeke. A maximum, amit vállalni tudott, hogy a legnehezebb helyzetben lévő cégeknek igyekszik mielőbb fizetni. így aztán Vladimír Dlouhý gazdasági miniszterre és munkatársaira hárul a nehéz feladat, hogy az érintettek hosszú listájából kiválasszák az előnyt kapókat, ami elkerülhetetlenül feszültségeket fog okozni honi gazdasági berkeinkben, s éreztetni fogja hatását a politikai légkörben is. Viszont ez az egyetlen módja annak, hogy behajtsuk a tartozásokat, melyek összege több mint öt milliárd korona. B

izonyára nem kevesen vannak azok. akik úgy látják: a csehszlovák fél több engedményt tett, mint az orosz. Moszkvában viszont sokan éppen ennek az ellenkezőjéről vannak meggyőződve. A tárgyalások résztvevőinek véleményét meghallgatva arra a következtetésre jutottam, hogy ezeket a megállapodásokat sokkal fontosabb dolog motiválta, mint a gazdasági érdek: az őszinte jószándék és a realitások figyelembevétele. Számomra ezt mindennél jobban bizonyította, hogy Vavroušek miniszter elismerte: a legközvetlenebb összefüggés van a javunkra megváltoztatott preambuluma és a csapatkivonással kapcsolatos vagyonjogi elrendezés között. És ez csak egy összefüggés, de nem az e9yelle

n' GÖRFÖL ZSUZSA Moszkva - Pozsony NÉHÁNY SORBAN L

engyelország -és Brandenburg javítani kívánja a helyzetet a német-lengyel határon és hozzá akar járulni a határterület iparának fejlesztéséhez. Ebben szerdán este Potsdamban állapodott meg Lech Walesa lengyel elnök és Manfred Stolpe brandenburgi kormányfő. A tervek szerint további 16 határátkelőhelyet nyitnak, ám ezzel egyidőben meg kell erősíteni a határok védelmét is. Walesa Brandenburgba Münchenből érkezett, ahol Max Streibl bajor miniszterelnök támogatást ígért a Lengyelországban élő német kisebbség számára Walesa tegnap Berlinben folytatta látogatását, fogadta őt Eberhard Diepgen polgármester, majd Richard von Weizsácker szövetségi elnök kíséretében Odera-Frankfurtba utazott. I

zrael ismét megerősítette, hogy nem sértette meg a Washingtonnal kötött megállapodást az amerikai fegyverek és technológia eladásáról. A védelmi minisztérium szóvivője hangsúlyozta, Izrael politikája a fegyvereladást érintő intézkedések szigorú betartásán alapul. Mint ismeretes, a múlt héten amerikai szakértők csoportja látogatott Izraelbe, hogy a helyszínen győződjön meg, megalapozott-e az a vád, mely szerint Izrael amerikai rakétatechnológiát adott el Kínának. Az eredményeket eddig nem tették közzé, ám az izraeli sajtó szerint az ellenörök üres kézzel távoztak. r^__ohar Dudajev csecsen elL/£b nök szerdán rendeletet adott ki, mely szerint Csecsenföld átveszi az ellenőrzést a területén állomásozó közösségbeli fegyveres erők egységei fölött. Ezt a FAK központi televíziója közölte a csecsen parlament forrásaira hivatkozva. Erre egy nappal azután került sor, hogy az észak-kaukázusi köztársaság fővárosában találkoztak az ellenzék képviselői és a csecsen szeparatisták vezetőjének, Dudajev elnöknek a hívei. T

egnap a Kambodzsában állomásozó ENSZ-egységek parancsnoksága mintegy 200 katonát küldött Kompongthom tartományba, ahol február 25-e óta nem tartják tiszteletben a tűzszünetet John Sanderson, az UNTAC-egységek főparancsnoka a következő napokban szintén a tartományba utazik. Azóta, hogy Kompongthomban ismét kirobbantak a harcok a vörös khmerek és a kormánykatonák között mintegy 15 ezren menekültek el. A szemben álló felek egymást vádolják azzal, hogy a tavaly októberben kötött túzszüneti megállapodás után is további területeket szeretnének ellenőrzésük alá vonni. N

em igazolódott be Heribert Hellenbroichnak, a szövetségi hírszerzés (BND) egykori főnökének állítása, miszerint néhány egykori nyugatnémet miniszter és jelenlegi bundestagi képviselő a Stasinak dolgozott. Ezt Alexander von Stahl német főügyész állapította meg, miután tegnap Karlsruheben kihallgatták Hellenbroichot. H

ivatalos szófiai források szerint a Világbank 30 millió dolláros hitelt nyújt Bulgáriának a szénbányászat korszerűsítésére. A Világbank szakértőinek küldöttsége, amely két hetet töltött Bulgáriában, egyetértett a bolgár ipar e fontos ágazatának korszerűsítését célzó javaslattal. A tervezett beruházások ériéke 37 millió dollár, s ebből 30 milliót a Világbank fedezne. J

ohannesburg négerek lakta elővárosában, Alexandrában szerdán a felbőszült lakosok eltorlaszolták az utcákat, sztrájkot hirdettek, tiltakozásul a folytatódó erőszak miatt, melynek során az utóbbi 24 órában legkevesebb hét személy vesztette életét. Ezt az AP hírügynökség közölte hivatalos pretoriai forrásokra hivatkozva Alexandra az elmúlt hetekben harctérré változott, ahol összecsaptak a legjelentősebb néger szervezetek, az Inkatha mozgalom és az Afrikai Nemzeti Kongresszus hívei. SZABAD AZ OTT