Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-03 / 80. szám, péntek

KINEK OLYAN SÜRGŐS? ... aki két hónappal a választások előtt ki akarja kiáltani Szlovákia szuverenitását, az vagy politikai primitivizmusát bizonyítja, vagy azt, hogy hazardírozni kíván Szlovákia jövőjével. (4. oldal) JÁN ČARNOGURSKÝ A PÁPÁNÁL II. János Pál pápa magánauden­cián fogadta tegnap délelőtt Ján Čarnogurský szlovák kormányfőt, aki egynapos látogatáson vett részt Olaszországban és a Vatikánban. A miniszterelnök Rómában munka­ebéden találkozott Giulio Andreotti kormányfővel, akivel az olasz tarto­mányok és Szlovákia közötti együtt­működés lehetőségeiről tárgyalt. A városnézés után Ján Čarnogur­skýt Jozef Tomko bíboros fogadta . rezidenciáján. MAREČEK MÁR NEM ÉHEZIK Száz nap telt el azóta, hogy a kyjovl Miloslav Mareček elkezdte éhségsztrájk­ját. Ebből az alkalomból a Rudé právo megszólaltatott több neves orvost, akik­nek az ilyen hosszú éhezéssel kapcsola­tos véleményük eltérő volt. Egyesek azt állították: lehetséges, mások viszont, hogy kizárt. Kíváncsiak lettünk volna a magyar vi­déken élő belgyógyászok véleményére is, ezért ötüket felhívtuk telefonon. Nyilatkoz­tak, ám arra kédek bennünket, hogy ne­vüket ne tüntessük fel, mert egyikük sem akarta vállalni a ,, távdiagnosztizálást", mondván:,,Felelőtlenség bármit kijelente­ni, hiszen Mareček urat nem láttuk, nem tudjuk, milyen volt az alapsúlya, milyen idegrendszerének állapota, fizikai kondí­ciója stb". Ekkor érkezett a Csehszlovák Sajtóiro­da jelentése: Miloslav Mareček március 30-án félbeszakította éhezését. Ezt egy levélben tudatta anyjával, aki a nyomtatott betűkkel irt sorokat tegnap a családi ház udvarán találta. Mareček azt is írta, hogy az újságírók ne fújják fel az ügyet, és hogy öt percre hajlandó három fényké­pészt fogadni. A délutáni órákban a helyszínre érkeztek a Moravský demok­ratický denník, a Rudé právo, a Csehszlo­vák Sajtóiroda és a televízió munkatársa. Mareček ekkor viszont azt mondta, hogy ha nincs köztük a Lidová demokracie fényképésze, nem nyit ajtót. Hát normális ?-ezt már én kérdezem. (ozo) Péntek, 1992. április 3. * • Megkérdeztük Duka Zólyomi Árpádot, az Együttélés ügyve­zető alelnökét, miért választották partnerül az alig ismert, eddig még nem bizonyító Magyar Nép­pártot? - Már régebbtől tárgyaltunk a Ma­gyar Néppárt vezetőségével, megis­merkedtünk programjukkal, elképze­léseikkel. A Magyar Polgári Párttal folytatott megbeszélésekkel párhu­zamosan velük is megvitattuk a vá­lasztási együttműködés lehetősé­geit. Amikor világossá vált, hogy az MPP-vel nem jöhet létre a koalíció, intenzívebbek lettek tárgyalásaink. Mivel politizálásunk módját ille­tően nincs közöttünk különbség, sokkal könnyebben tudtunk meg­egyezni a feltételekben. Pontosab­ban, az MNP elfogadta feltételein­ket, ós így létrejöhetett a koalíció. • Úgy gondolják, hogy ez a lépés növeli választási esélyeiket? - Ha nem egyesítettük volna a magyar erőket - a legszebb az lett Ára 2,80 korona MKDM, EPM, MNP: volna, ha mind a négyet sikerül - ak­kor a magyar választóknak három párt között kellett volna dönteniük. Az utolsó impulzust az adta, hogy a Magyar Néppárt egyedül is indult volna az erőpróbában. m Az MKDM­ből több képviselő kivált és átállt a Magyar Nép­pártba, ami fe­szültséget keltett mozgalmukban. Hogyan tudnak ezekután együtt­működni a Nép­párttal? -kérdeztük Bugár Bélát, az MKDM elnökét. - Először is, nem az volt a problé­ma, hogy kiváltak, vagy a közgyűlés zárta-e ki a négy képviselőt. A gon­dot az okozta, hogy ez a négy sze­mély bíróságra adott bennünket, ál­lami ellenőrzést küldött ránk. Azért, hogy a magyar koalíciót ki lehessen alakítani, keresztényi módon elfelejt­jük ezeket a dolgokat. Egy kiköté­sünk természetesen volt: a négy kizárt képviselő közül egy sem sze­repelhet a közös listán. Magával a Néppárttal semmi bajunk, elvégre XLV. évfolyam, 80. szám nem azért jött létre, mert a négy képviselő elment tőlünk. Popély Gyulát nagyra becsüljük, miért ne tudnánk együttműködni céljaink el­érése érdekében. A Magyar Polgári Párttal nem sikerült megállapod­nunk, ezért így kellett kihasználni a hármas koalíció lehetőségét. A koalíció természetesen csak a Szövetségi Gyűlés képviselőinek választására vonatkozik, az SZNT­re nem, mert ehhez nincs meg az MNP-nek a szükséges 10 ezer alá­írása. • Mit jelent a hármas koalíció a Magyar Néppárt számára? - kér­deztük Popély Gyulát, a párt el­nökét. - Nos, én a vá­laszomat a kérdés módosításával kezdeném, és így tenném fel: Mit jelent a szlovákiai magyarság szá­mára a hármas koalíció? Bizony na­gyon sokat. Mindenekelőtt azt sze­retném aláhűzni ezzel kapcsolatban, hogy sikerült megalkotnunk a csehszlovákiai magyar nemzeti­ség egységes választási blokkját, valamint a közös, egybehangolt poli­tizálás feltételeit. Ez valamennyiünk érdeke, mivel csakis ezáltal válha­tunk számottevő tényezővé a hazai magyar politikai életben. Tudjuk, alapvető érdekeink közösek, ezek biztosításáért közösen kell küzdeni. Ha vannak is közöttünk különbsé­gek, a sorsdöntő pillanatokban ne azokra helyezzük a hangsúlyt. • Négy magyar politikai erő van, miért beszél mégis egységes vá­lasztási blokkról? -Bizonyára azért sikerült ennek a három konstruktív ellenzéki politi­kai tömörülésnek egyezséget kötnie, mert ezek állhatnak legközelebb egymáshoz és szerintem ezek fejez­hetik ki leginkább a csehszlovákiai magyarság érdekeit. -esi­FÁBRY ÉS A FENEGYEREKEK A RÁDIÓBAN Alábecsüli Fábry írói ambícióit és teljesítményét, aki azt állítja róla, hogy íróként értékelhetetlen, mert hogy úgymond ő nem író, hanem „morálfilozófus". (7. oldal) EGYEDÜL INDULNAK (Munkatársunktól) - A nyugat­szlovákiai listán A. Nagy László és Világi Oszkár, a közép-szlovákiain Tóth Károly, a kelet-szlovákiain pe­dig Pirovits László és Podstráns­ky Vladimil lesznek a Magyar Pol­gári Párt húzóemberei a választáso­kon. A párt vezetői tegnapi sajtótájé­koztatójukon immár hivatalosan is közölték a szlovák tömegtájékoztató eszközök képviselőivel, hogy egye­dül indulnak a választásokon. A szlovák újságíró-kollégák csodál­kozva vették tudomásul, hogy az (Folytatás a 2. oldalon) MEGKÉRDEZTÜK Miért halasztotta el a parlament a döntést a kollektív bűnösség elvé­nek érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozatról? CSÁKY PÁL, MKDM: A politikai grémium több mint egy óráig tárgyalt az általam benyújtott állásfoglalás­ról. Nyilvánvalóvá vált, hogy a parla­mentben legfeljebb 30-40-en támo­gatnák a nyilatkozatot. Az is előfor­dulhatott volna, a javaslat beterjesz­tése esetén a képviselők egy része kivonul a tanácsteremből, hogy mesterségesen szavazásképtelen­né tegyék a parlamentet. Ezért František Mikloško elnök és Milan Zemko alelnök - aki a magyar-szlo­vák parlamenti bizottság munkájá­ban is részt vesz - azt javasolták, dolgozzunk ki egy új szövegterveze­tet. (Kidolgozásába Anton Hykisch (SZKDM) képviselőt is bevonják.) Ezt az indítványt én azzal a feltétel­lel fogadtam el, hogy tájékoztatják erről a képviselőket és a kérdéssel az április végi plénum ismét foglal­kozni fog. -r­HOLNAPI SZÁMUNKBAN • Duna Expressz • Részletes hétvégi­tévéműsor MÉGIS HÁRMAS KOALÍCIÓ! Kedden mégiscsak megállapodás született a hármas magyar koalíció kialakításáról. A Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom, az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Néppárt tárgyalóbizottságai a következő nyilat­kozatot adták ki: A Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom koalíciója megegyezett a Ma­gyar Néppárttal abban, hogy az 1992. évi parlamenti válasz­tásokon koalícióra lépnek a hatályos választási törvé­nyek értelmében. A partnerek abban is megegyeztek, hogy az általuk létrehozandó koalí­ció nem csupán a törvényhozó testületekbe való választások­ra vonatkozik, hanem alapját képezi egy hatékony és célirá­nyos, egyeztetett kisebbség­védelmi politika kialakításá­nak. A tárgyaló felek meggyő­ződése, hogy ezzel a szerző­déssel hozzájárulnak a hazai magyar politikai erők célszerű összehangolásához. MIVEL JÁRNA A DEKLARÁCIÓ ELFOGADÁSA? A KÖVETKEZMÉNYEK FELMÉRHETETLENEK Viharos volt a Szlovák Nemzeti Tanács keddi ülése. Indulatos vita folyt az újból beterjesztett szuverenitási nyilatkozatról. Előfordulhat, hogy a szuverenitás hívei egy újabb deklarációt terjesztenek be a követ­kező ülésen? - kérdeztük Szabó Rezsőt, az SZNT Elnökségének tagját. - Nem tartom ezt kizártnak, de valószínűbb, hogy a politikai pártok mindent megtesznek a megegyezés érdekében. Május 14-ével beindul a választási kampány, s ezért már senki számára sem lenne kifizetődő egy újabb deklaráció beterjesztése. • Sokak szerint a keddi tanács­kozás a választási harc jegyében folyt. Egyetért ezzel? - Teljes mértékben. Ezért is hagytak ki a deklarációból több té­telt, a beterjesztőknek a választási harchoz most ilyen szövegre volt szükségük. ® A beterjesztők azt állítják, a deklaráció elfogadásának nem lenne jogi és gazdasági következ­ménye. Igaz ez? - A deklaráció nem jogi, hanem politikai aktus, így aztán következ­ményei felmérhetetlenek. A belső összefüggéseket legjobban ismerő miniszterelnök szavai szerint a lé­pésnek tragikus következményei lennének. 0 A keddi erőpróba azt tanúsítot­ta, hogy a kormánykoalíció pozíciója tovább gyengült. Milyen hatással lehet ez a belpolitikai helyzetre? - Matematikailag valóban gyen­gült, de ténylegesen nem. Jól átgon­dolt lépést tett a koalíció, amikor kijelentette, azért hagyja el a tanács­termet a deklarációról való szavazás előtt, mert nem vállalja az esetleges jóváhagyás következményeit. Ez a tiltakozási forma, amelyhez mi is csatlakoztunk, erősebb volt, mint az ellenszavazás. Szerintem, ha a te­remben maradó képviselők elegen­dően lettek volna a szavazáshoz, akkor sem hagyták volna jóvá a be­terjesztést, mert tudatosították a rá­juk nehezedő felelősség súlyát. Ugyanis a miniszterelnök azonnal lemondott volna. • Eredetileg napirendre tűzték a nyelvtörvényt felügyelő bizottság jelentését is. Mikor tárgyalnak róla? - Az elnökség úgy döntött, hogy a 23. ülést félbeszakítja és április 22-én folytatja. Ekkor szavazunk majd a deklarációról és megtárgyal­juk a bizottság jelentését is. Ezzel befejeződik a 23. ülés, és nyomban megkezdődik a 24., amely csak tör­vényeket tárgyal majd. Ez lesz a parlament utolsó hivatalos ülése a választások előtt. • Megakadályozható, hogy a keddihez hasonló hosszadalmas, elmérgesedő vita bontakozzon ki ismét? - Nagyon erőteljes politikai előké­szítő munka folyik majd a következő hetekben, remélem, sikerül egyez­tetni a nézeteket. -r­BIZTOSAK A DOLGUKBAN KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK, TUBA LAJOS TELEFONJELENTÉSE BUDAPESTRŐL Budapesten tegnap a Csehszlovák Kultúra Házában hazai vállalati vezetők és szakértők sajtótájékoztatót tartottak a bósi vízlépcsővel kapcsolatos csehszlovák álláspontról Rudolf Chmel budapesti csehszlovák nagykövet bevezetőként elmondta, hogy véleménye szerint a magyar közvéleményt a sajtó egyoldalúan tájékoztatja, ezért szükségesnek érzik, hogy lehetőséget adjanak a másik fél érveinek bemutatására. Meglátása szerint az elmúlt két év egy helyben topogása elsősorban a magyar fél halogató álláspontjának a következménye - mondta. A szép számban összegyúlt újságírók kérdéseire válaszolva azután Igor Mucha hidrogeológus professzor röviden ismertette a Kis-Alföld aljzatában tárolt ivóvízkészlel megvédésére kezdett PHARE nemzetközi kutatóprogramot, és leszögezte, hogy a kutatási eredmények lehetőséget adnak nemcsak a vízlépcső káros hatásainak mérséklésére, hanem a korábbi időszak ökológiai bűnei részleges jóvátételére is. A sajtótájékoztató további részében szó esett a Szlovák Környezetvédelmi Hivatal azon 19 pontjáról, amelyet a vízlépcső üzembehelyezésének feltételeként szabtak. Ján Smrek, a hivatal elnökhelyettese szerint ezek teljesítését folyamatosan értékelik. Elmondta azt is, hogy a C variánst csak szükségmegoldásnak tartják, és továbbra is érvényes az az ajánlat, miszerint közös megoldás esetén a csehszlovák fél lebontaná a feleslegessé váló építményeket. Szót kaptak a főberuházó alkalmazottjai is. Július Binder igazgató tulajdonképpen először nyilatkozott a C variáns építése anyagi fedezetének eredetéről, Miroslav Liška pedig, aki jelenleg a vízlépcsővel kapcsolatos kutatások koordinátora, kifejtette, hogy ök ismerik az összes veszélyt, de szerintük nem fenyeget ökológiai katasztrófa. Minden­képpen elszántuk magunkat arra, hogy az idei év végén Dunacsúnynál elrekesztjük a Dunát - mondta. Liška úr ezenkívül bevallotta, személy szerint nem hisz abban, hogy egy nemzetközi szakértői bizottság belátható időn belül egységes álláspontot tudna kialakítani. Természetesen szó esett a nemzetközi jogi összefüggésekről is. Újra kiderült, hogy mind a két ország jogászai meg vannak győződve, hogy egyedül a saját érvelésük igaz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom