Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-27 / 99. szám, hétfő

HÍREK-VELEMENYEK lÚJSZÓi 1992. ÁPRILIS 27. KISGAZDAK BUDAPESTEN A „LEHETŐSÉGEK NAPJA" Törgyán József pártelnök és ä mellette (még) kitartó kisgazda vezetők fokozatosan a „lehetőségek napjára" enyhítették a „harag nap­jaként" meghirdetett április 25-i bu­dapesti „nemzeti demonstrációt". Az akció a Hősök terén kezdő­dött, s a százezresnek ígért erőfitog­tatásból a parlament elé érve a kí­váncsiskodókkal talán 13 ezres lett. S hogy hergeljük a népet: a Hősök terén bemondták; leállították a nagy­gyűlésre tartók vonatait. Odább, a Kossuth téren Torgyán azzal dühí­tette fel a derék falusiakat, hogy „a Bajcsy-Zsilinszky úton nem engedik az Alkotmány utcába fordulni az ide­tartókat". A valóság, hogy a külön­vonatok félig üresen már negyed tízre befutottak, illetve már nem volt kinek lezárni a forgalmat - az nem számított. A beszédek belső logikája sem volt pontos. Torgyán lemondásra szólította fel a „tehetségtelen kor­mányt". A szónokok követelték, . hogy kárpótlási licit nélkül kapja vissza mindenki a saját földjét, tulaj­donát. Valamivel később pedig ugyanolyan vehemenciával hallhat­tuk: nem engedjük a munkások feje felől eladni az egykor államosított gyárat. A földművesnek jó felvásár­lási árat, a nyugdíjasnak biztos meg­élhetést, a privatizáció folyamatában a külföldi kalóztőke ellen fordulva pedig lehetőséget a hazai vállalko­zóknak - ezek mind olyan szólamok voltak, amelyeket szívesen hallanak ma Magyarországon. A tüntetéssel egyidőben a buda­pesti Műszaki Egyetemen az MDF tartott gyűlést. Ezen Antall József miniszterelnök természetesnek tar­totta, ahogy a rendszerváltás mene­tével elégedetlen, a belső folyama­tokat nem egészen átlátó emberek kifejezik elégedetlenségüket. Tor­gyán neve említése nélkül figyel­meztetett a politikusok felelősségé­re: mit is jelent a populizmus fegyve­re:.. V.PAIZS GÁBOR HOGYAN LOPJUNK - 85 TONNA CUKROT? Országos körözést adtak ki a Havlíčkúv Brod-i illetőségű Nadež­da Ubrankovičová ellen, aki a múlt év december kilencedike óta Csehszlovákia területén közel hét­millió korona értékű árut vásárolt úgy, hogy „elfelejtett" fizetni érte. A Pŕedmerice nad Labem-i, a mélní­ki cukorgyárakból, valamint Po­zsonyból 85 tonna cukrot „szer­zett", másutt tévékészülékeket, al­koholt, cigarettát, kerékpárt vásárolt, számla nélkül. Az ügyes „üzletasszony" kora 19 óv. Az üzleti élet legkedveltebb márkáját biztosítjuk megrendelőinknek. Ez eddig nem olyan nagy művelet. De a legolcsóbban! Panasonic KX-F50B 17 450­Panasonic KX-F 90B 22 450,­(adó nélkül) Megrendelhető: Dh-Press, Cukrová 14. 813 39 Bratislava Tel.: /F ax: 07/556 06 ( homologiiált berendelések, 6 hónap garancia, megfontolandó ár) UP-658/1 A SZLOVAK-MAGYAR KULTURÁLIS ALAPITVANY ALLASFOGLALASA NE AKARD MÁSNAK, AMIT MAGADNAK NEM KÍVÁNSZ ELŐÍTÉLETEK, BEZÁRKÓZÁS - AZ EURÓPÁBA TARTÓ LÉPÉSEINK NEHEZÉKEI A történelem egymás mellé helyezett bennünket; szlovákokat és magyarokat. Ha visszanézünk, több száz éves együttélésünk, közös harcaink és konfliktusaink, jó és rossz emlékeink jutnak az eszünkbe. Hosszú idő után ismét megadatott nekünk, hogy szabadon vállalhassunk felelősséget jövőnket illetően. Mint egymás mellett és együtt élő nemzetek, jövőnket nem tervezhetjük anélkül, hogy figyelmen kívül hagy­nánk a szomszédság kötelességét, amely türelemre, megértésre és összeférhetőségre kötelez bennünket, s amely azt mondja: Ne akard másnak azt, amit magad­nak nem kívánsz. Bezárkózásunk és előítéleteink nemzeteinknek csak kárt okozhatnak, és csökkentik az Európába való belé­pésünk esélyeit. Abban hinni, hogy az egyik nemzet megelőzné a másikat, s annak rovására haladna, illuzó­rikus. A 21. századba tekintve kétségtelenné válik, hogy a felemelkedés útját csakis a sokrétű együttműködés, az intenzív párbeszéd jelentheti minden téren. A szlovákok ugyanúgy, mint a magyarok, csak nyer­hetnek azzal, ha nem örökösen a sérelmeiket emlegetik, hanem, okulva a múltból, a jövendő kölcsönös együttmű­ködésből adódó szellemi és anyagi gyarapodásra helye­zik a hangsúlyt. Ezért megalapítjuk a szlovák-magyar kulturális alapít­ványt, amelynek célja, hogy segítsen legyőzni az előíté­leteket, s mindinkább segítsen az értékek cseréjében, igy látjuk lehetőségét annak, hogy történelmi példával szolgáljunk Közép-Európának, de az egész kontinens­nek is. František Mikloško, Martin Bútora, Ľubomír Feldek, Miia Haughová, Rudolf Chmel, Klára Jarunková, Dušan Kováč, Marián Labuda, Peter Lipa, Milan Resutík, Július Satinský, Ivan Slimák, Karol Wlachovský, Peter Zajac Göncz Árpád, Annus József, Bíró Zoltán, Csepeli György, Csoóri Sándor, Fischer Ádám, Glatz Ferenc, Hanák Péter, Kiss Gy. Csaba, Kósa László, Mészöly Miklós, Örkény Antal, Serfőző Simon, Szarka László, Szentiványi István Pozsony - Budapest, 1992. IV. 24. (Megjelent a Národná obroda szombati számában) ÜNNEPELT A KASSAI IPARI (Folytatás az 1. oldalról) tett ki: „Ez a 120. év azt bizonyítja, hogy ez az iskola nyitottságával, szolid szakmai tudásával önöket si­keresen bocsátotta az életbe, vá­lasztott szakmunkájukban megállták a helyüket úgy az egykori Magyaror­szág, mint a jelenlegi Csehszlovákia vagy a világ bármely más országa ipari területein." A'főkonzul köszöntő beszéde vé­gén felolvasta Andrásfalvy Berta­lan magyar művelődési és közokta­tási miniszternek az iskola vezeté­séhez intézett levelét, melyet már lapunk szombati számában közöl­tünk. A kassai alma mater rendkívül gazdag történetét az iskola mostani igazgatója, Albert Sándor elevení­tette fel. Itt azt tartjuk fontosnak kiemelni, amit az iskola egészséges szellemiségéről mondott: „Századunk tragikus fordulatai 1919-ben,. 1938-ban, 1945-ben, szétzilálták a kapcsolatokat az intéz­ményekben, a városokban, a falvak­ban, sokszor a családokban is. Mun­katársak, jó barátok váltak halálos ellenségekké, s akkor van egy intéz­mény Kassán, ahol a legnagyobb uszítás közepette is tisztességgel és „Ha itt születtél, érintsd meg a föl­det. / S ha érted még szavát, min­dent elmesél. / Megtudhatod titkát is a rögnek, / és érezheted majd táplá­ló vizét, / de néma lesz, ha mindezt elfelejted, / hogyha a látszat neked ennél többet ér, / már hiába nősz lombnak a fára, / nem leszel gyö­kér." - áll egyfajta mottóként e né­hány bekeretezett sor a Bodrogközi Hírnök közéleti újság e napokban megjelent első számának első olda­lán - Pusztai József felelős szer­kesztőnek a kedves olvasóhoz cím­zett levele és a Csemadok területi választmánya munkatársának, ZVo­lenszky Gabriellának a Hányan is vagyunk? című elmélkedése mellett. Az Együttélés Politikai Mozgalom területi titkárságának kiadásában s a bodrogközi polgármesteri hivata­lok támogatásával megjelent A-4-es formátumú lap áprilisi számának to­vábbi kilenc oldalán is időszerű írá­sok sorakoznak. Bemutatkozik a Bodrogközi Földtulajdonosok Tár­sulata; Perbenyik polgármestere a Perbenyik és Lácacséke közötti határátkelő megnyitásának fontos­ságát veti fel; a Zsákutcában című gondolatcsokor a falusi könyvtárak helyzetével foglalkozik; Bodnár Pált az erdők állapota aggasztja; beszá­moló olvasható március 15-ének kistárkányi megünnepléséről, a ki­rályhelmeci Tátika-műsorról, a helyi gyermek- és ifjúsági ház tevékeny­ségéről... ígéretes kezdet. (gazdag) emberséggel tudják a gondokat megoldani, ahol a kényszerű válá­sokat is baráti kézfogás zárja le, ahol felsőbb parancsra bezárják ugyan az éppen hátrányban lévő nemzetiség fiai előtt az iskola kapu­ját, de a tanári kart mindig igyekez­tek együtt tartani, hogy az első adó­dó alkalommai szélesre tárhassák mindenki előtt az iskola kapuit. így volt ez 1920-ban, 1938-ban és 1950-ben. Hagyományainknak ez a szála ma, az egymásnak feszülő gyilkos indulatok, a nemzeti kizáró­lagosság korlátain túllépni nem tudó politika korában különösen ér­tékes." Mindehhez még azt tehetjük hoz­zá, hogy a kassai ipari, melynek padjaiból eddig 5301 végzős növen­dék távozott, jelenleg évfolyamon­ként három gépészeti és két villa­mosipari osztályban neveli a jövő szakembereit. Újdonságnak számít, hogy szeptembertől kétéves szako­sító osztályt nyitnak a gimnázium­ban érettségizett tanulók számára, s a közelmúltban elnyert pályázat eredményeként a Közös Piac támo­gatásával 1993-tól a technikuskép­zéssel párhuzamosan a kassai ipari 20-30 diák részére főiskolai képzést is biztosíthat. Az ipari jubileumi ünnepségén - melyet jelenlétével megtisztelt Gömbös László, a Rákóczi Szövet­ség főtitkára, Kántor Sándor, a Ma­gyar Környezetvédelmi - Egyesület főtitkára, Pukkai László, a Szlová­kiai Magyar Pedagógusok Szövet­ségének országos elnöke, András Károly müncheni politológus, a jászberényi Liska József Erősára­mú Szakközépiskola és a szolnoki Jendrassik György Gépipari Műsza­ki Szakközépiskola küldöttsége - a legmeghatóbb pillanatok azok voltak, amikor Albert Sándor igazga­tó kezéből az 50 évvel ezelőtt érett­ségizett iparisták közül harmincan átvették az arany és a hatvan éve érettségizettek közül ketten a gyé­mánt oklevelet. A kassai ipari 120 éves jubileumát Ferencz György faszobrainak, Fur­man Zoltán művészfotóinak tárlata és az iskola további más diákjainak festményeiből rendezett kiállítása, az ipariból kikerült költők és írók köteteinek bemutatása, valamint több más műszaki kiállítás tette még értékesebbé. Az emlékünnepség a Slovan szálló termeiben reggelig tartó, zártkörű táncmulatsággal feje­ződött be. (szaszák) FEHÉRVASÁRNAP VOLT A húsvét utáni vasárnapot ős­idők óta fehérvasárnapnak nevezi az egyház. Az elnevezés onnan származik, hogy a fehér ruhát, amelyet húsvét vigiliáján a megke­reszteltek magukra öltöttek, és nyolc napig viselték, ezen a napon ünnepélyesen levetették. Ősi fel­jegyzések arról is tanúskodnak, hogy azok a felnőttek - akkor még zömmel felnőtteket kereszteltek -, akik nagyszombat éjjelén felvették a keresztség szentségét, az egész nyolcad alatt naponta fehér ruhá­ban, körmenetben vonultak a ke­resztúthoz hálaadásra. Érdekességként emiitjük meg, hogy egyes nyelvekben, így a szlovákban is nagyszombatot fe­hérszombatnak (biela sobota) ne­vezik. Ez az elnevezés is össze­függ a fehér ruhával, amelyet a mégkereszteltek magukra vettek nagyszombat éjjelén. Ez a fehér ruha ma is szerepel a keresztség szertartásában. A megkeresztelt kisdedre fehér ruhát helyez a pap s közben ezt mondja: ,,A kereszt­ségben új teremtménnyé lettél, és Krisztust öltötted magadra. Ez a hófehér ruha legyen ennek a méltóságnak a jele!"... A fehér ruha eszerint a krisztusi méltóság­nak a jele s annak, hogy a megke­resztelt lelke megtisztult minden bűntől és Isten gyermeke lett. Fehérvasárnap húsvét nyolca­dának a befejező napja. A húsvéti idő azonban nem fejeződik be, tart egészen pünkösd vasárnapjáig. A húsvéti időben a liturgiában ál­landóan jelentkezik az Alleluja mint a diadal és öröm kifejezője. A hivő ember diadalt érez azért, mert Jézus föltámadásával győzött a halál s annak okozója a bűn fölött. Az öröm pedig azért van, mert Jézus föltámadása biztosíték arra, hogy nem a gonoszságé az utolsó szó. S egyúttal jelzi a hivő ember jövőjét is: a halál nem a vég az ember számára, hanem egy új élet kezdete. ígéret arra, hogy egykor eljő a föltámadás! (kgy) S0RSD0NT0 HATAR0ZAT0K (Folytatás az 1. oldalról) a szerb parlament elé terjesztik, s megküldik a volt Jugoszlávia or­szágrészeinek békéjéről, biztonsá­gos jövőjéről tárgyaló, bizottságnak, amelyet az Európai Közösségek ho­zott létre. A közgyűlésen mindenki egyetértett azzal, hogy eljött a talán soha meg nem ismétlődő történelmi pillanat, amikor a sokat szenvedett, napjainkban pedig a háború vérziva­tarában megtizedelt szerbiai ma­gyarság egyéni és kollektív jogait az európai értékrend szerint lehet ren­dezni. A közgyűlés végén Ágoston András, a VMDK elnöke lapunknak adott nyilatkozatában rendkívül je­lentősnek tartotta a tanácskozást, amely sorsdöntő határozatot hozott a vajdasági magyarság jelenéről és jövőjéről. - A tervezet valóra váltása minden bizonnyal nem lesz könnyű, ám mi türelmesen és következete­sen a saját erőnkre és a nemzetközi közvéleményre támaszkodva mun­kálkodunk majd céljaink elérése ér­dekében - hangsúlyozta a VMDK elnöke. NÉHÁNY SORBAN ombaton ismét, egy hót alatt Oil immár másodszor földrengés rázta meg Észak-Kaliforniát. A jelen­tések szerint a természeti csapás nem követelt áldozatokat, de 45 sze­mély megsebesült, az anyagi káro­kat pedig 3,5 millió dollárra becsülik. Pete Wilson Kalifornia kormányzója szombaton kihirdette a rendkívüli ál­lapotot. A földrengés epicentruma ezúttal a San Franciscótól mintegy 370 kilométerre keletre levő Fern­dale város közelében volt és elérte a Richter-skála szerinti hetes erős­séget. G azdaságpolitikai fordulatot sür­getett Surján László, a magyar Kereszténydemokrata Néppárt szombaton megnyílt gödöllői kong­resszusán - jelentette az MTI. A pártelnök szerint az eddigi meg­szorító intézkedések helyett az idén már a gazdasági növekedésre kell helyezni a hangsúlyt. I zraelnek nem érdeke a közel-kele­ti válság békés megoldása. Ezt szombaton Ammanban jelentették ki a palesztin küldöttség képviselői mielőtt elutaztak Washingtonba, ahol ma kezdődik meg a béketár­gyalások ötödik fordulója. Hajdar Abdas Safi, a palesztin reprezentá­ció vezetője ezzel összefüggésben elmondta: az arabok remélik, hogy Izrael megváltoztatja álláspontját és erőfeszítéseket tesz a közel-keleti válság rendezése érdekében. E gy perui vadászgép szombaton az ország északi partvidéke fe­lett lelőtt egy amerikai katonai repü­lőgépet. Az amerikai védelmi minisz­térium közölte: a Herkules C-130-as típusú gép megrongálódott, két férfi megsebesült és a legénység egyik tagjának nyoma veszett. T egnap ünnepelhették először szabadon az ortodox húsvétot a szovjet utódállamokban. A szom­bat éjféli moszkvai misét egyenes adásban közvetítette a televízió. II. Alekszij Moszkva és Oroszország pátriárkája vezeklésre és megbo­csátásra szólította fel híveit. KÖZÉP-EURÓPAI FÓRUM Bécsben szombaton nyílt meg a második Közép-európai Fórum, amelyen magyar, csehszlovák ós lengyel politikusok, valamint vállal­kozók voltak jelen. Paul Lendvai pro­fesszor, a neves osztrák kelet-euró­pai szakértő ebből az alkalomból szólaltatta meg a bécsi tévé Euro­pastudio műsorában Helmut Ha­schek osztrák bankigazgatót, Ta­deusz Mazowiecki volt lengyel mi­niszterelnököt, Martin Porubjak szlo­vák miniszterelnök-helyettest, Mar­tonyi János magyar államtitkárt és Karel Kühnlt, a cseh kormány gaz­dasági tanácsadóját. A résztvevők a kelet-európai országokban kiala­kult helyzettel, az ottani nehézsé­gekkel, a megoldásra váró felada­tokkal, az európai integráció és de­stabilizáció kérdéskörével, valamint a Nyugatnak az új demokráciákkal szembeni magatartásával foglal­koztak. Lényegében egybehangzóan megállapítást nyert, hogy a Nyugatot felkészületlenül érték a nagy törté­nelmi változások. Ellentétben a má­sodik világháború utáni helyzettel, amikor érezhető volt a felelősség, a kommunizmus bukását követően zűrzavar alakult ki. Elmaradt a rend­szeres, koordinált támogatás, nem volt egy szisztematikus terv, amely bizonyára tompíthatta volna a gaz­dasági nehézségekből eredő szo­ciális megrázkódtatásokat, a nacio­nalizmus térnyerését, s talán még a jugoszláviai válság és a szovjet utódállamokban kialakult konfliktus kirobbanását is megakadályozhatta volna. Ezt követően a vendégek részle­tesen elemezték a Magyarországon, Lengyelországban és Csehszlová­kiában tapasztalható nehézségeket - a lassú privatizációs folyamat, a bürokrácia, a munkanélküliség, a szociális problémák. A fejlődést fékező tényezőket ugyan képtelen­ség az egyik napról a másikra fel­számolni, ám épp tartósításuk okoz­za a meglevő politikai nehézsége­ket, a bizonytalanságot, amely óva­tosságra inti a nyugati beruházókat. (ug)

Next

/
Oldalképek
Tartalom