Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-25 / 98. szám, szombat

A KiSEBBSEGEKROL - DE NEM NÉLKÜLÜK A határokon átnyúló együttműködés, amely a határmentiségböl, a közeliségből fakadó gazdasági előnyöknek a kihasználása lenne. A határ menti régiók együttműködése természetes eleme kell hogy legyen a szomszédos országok együttműködésének. (5. oldal) FÜGG ETLEN NAPILAP Szombat, 1992. április 25. Ara 2,80 korona XLV. évfolyam, 98. szám ÚJ CSEHSZLOVÁKBAN KERESKEDELMI SZERZŐDÉS Václav Havel köztársasági elnök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Japánban, tegnap a japán -csehszlovák barátsági parlamenti liga képviselőivel folytatott megbeszélésekkel kezdte programját. Ezt követően találkozott a parlament két kamarájának elnökeivel, akiket tájékoztatott eddigi tárgyalásainak eredményeiről, mindenekelőtt a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Közben Jozef Bakšay szövetségi külkereskedelmi miniszter és Vatanabe Micsio külügyminiszter aláírta a Csehszlovákia és Japán közötti kereskedelmi szerződést. Ez helyettesíti az 1957-ben kötött megállapodást, amelyet a csehszlovák parlament a közelmúltban érvénytelenített. Bakšay miniszter szerint Csehszlovákia az új szerződés szerint számíthat a legnagyobb kereskedelmi kedvezményekre. A dokumentum továbbá lehetővé teszi, hogy az összes vállalkozói alanyok, tehát nemcsak a jogi személyek kereskedhessenek Japánnal. A külügyminisztérium épületében tegnap aláírták a két ország közötti kulturális megállapodást is. Csehszlovák részről Jozef Mikloško szövetségi miniszterelnök-helyettes, japán részről pedig Vatanabe Micsio látta el kézjegyével a dokumentumot. Václav Havel későbbi sajtóértekezletén elmondta: a csehszlovák fél a tokiói tárgyalásokon érdeklődést tanúsított a japán beruházások iránt. Hangsúlyozta továbbá, nem tekinti rendkívülinek azt a tényt, hogy (Folytatás a 2. oldalon) NINCS ÚJ A NAP ALAH MARIÁN ČALFA VÁLASZLEVELE ANTALL JÓZSEFNEK A BŐS-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐRENDSZER KÉRDÉSÉBEN A Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésével kapcsolatos problémák közösek, s ezeket elsősorban a CSSZSZK és az MK közti, a vízlépcsőrendszer építéséről és üzemeltetéséről szóló 1977-es évi szerződéssel összhangban kell megoldani. E szerződést a csehszlovák kormány érvényesnek tartja, és mindig is annak tartotta - szerepel többek között Marián Čalfa csehszlovák kormányfőnek Antall Józsefhez, a magyar kormány elnökéhez intézett levelében. Varga György, Magyarország csehszlovákiai nagykövete csütörtökön este tudatta Antall József kormányfővel, hogy megkapta Marián Čalfa csehszlovák kormányfő válaszlevelét a bősi vízlépcsővel kapcsolatban. Antall József az 1992. február 26-i levelében kifejtette kormányának a dunai vízerőművekkel kapcsolatos állásfoglalását, és kikérte a csehszlovák kormány véleményét néhány fontos kérdésre vonatkozóan, beleértve a tervezett vízerőmű szlovákiai oldalon folyó építésének leállítását is. Marián Čalfa válaszlevelében egyebek között leszögezi, hogy a magyar kormány 1989. május 13-a óta, azóta, hogy egyoldalúan, a csehszlovák féllel való bárminemű konzultáció nélkül és ellentétben az 1977-es évi szerződéssel megszakította kötelezettségeinek teljesítését, semmilyen olyan tudományos és műszakilag indokolt dokumentumot nem terjesztett elő, amely alátámasztaná a magyar fél ökológiai katasztrófa miatti aggályait. Ezzel összefüggésben meglepetéssel olvastam levelének azt a szakaszát - írja Čalfa kormányfő -, melyben csodálkozását fejezi ki afölött, hogy a csehszlovák szakemberek nem terjesztettek a magyar fél elé olyan dokumentumot, amely bizonyítaná, hogy a magyar fél aggályai megalapozatlanok. Kétségtelen, hogy a magyar fél az, amelynek bizonyítania kellene az ökológiai katasztrófa veszélyéről szóló állítását, és amelynek javasolnia kellene azt a megoldást, amely egyúttal figyelembe venné a Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésén folytatott munkákat, illetve az adott térség egész ökológiai helyzetét. Eddig azonban, sajnos, nem így cselekedett. A magyar kormány jogellenes döntése óta már csaknem három esztendő telt el, s ezalatt a csehszlovák fél által több kutatói és tervezői (Folytatás a 2. oldalon) KIBEN BÍZNAK SZLOVAKIA LAKOSAI? A Szlovák Statisztikai Hivatal felmérései szerint április elején Szlovákia polgárai a szlovák és a cseh politikai reprezentáció képviselői közül a következő arányban szavaztak volna bizaimat az egyes politikusoknak: 1992. 3. 12-ig 1992. 4. 9-ig 1. Vladimír Mečiar 48,0 47,4 2 Alexander Dubček 32,0 31,4 3. Peter Weiss 23,7 20.9 4. Václav Havel 19,6 17,7 5 Jozef Prokeš 9,3 10,9 6 Ján Čarnogurský 7. Milan Kňažko 8,4 8,1 6 Ján Čarnogurský 7. Milan Kňažko 7,2 6,3 8. Ján Klepáč 3,5 4,9 9 Václav Klaus 5,3 4.7 10. František Mikloško 4,8 3,8 11 Valtr Komárek 2,9 2,4 12. Rudolf Fllkus 1,7 2,1 Mások 26,0 27,

1 Senkiben sem bíznak 13,1 13,2 A többi személyiség közül leggyakrabban Oľga Keltošová, Michal Kováč, Marián Calfa, Jiŕí Dienstbier, Jozef Markuš, Petr Pithart, Ivan Mikloš, Anton Hrnko, Milan Ftáčnik, Milan Čič, Ján Holčík, Martin Porubjak és Vladimír Dlouhý neve szerepelt. A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KAMARÁINAK EGYÜTTES ÜLESE A SZLOVÁK ELLENZÉK KIVONULT (Munkatársunktól) - Három, az állami közjegyzőségek tervezett privatizációs folyamatával szorosan összefüggő, a jogállam klasszikus intézményrendszerének megújítására irányuló törvénymódosítási javaslat és a területrendezésről, valamint az építési szabályzatról szóló úgynevezett építési törvényt módosító javaslat megvitatásával folytatódott tegnap a Szövetségi Gyűlés kamaráinak együttes ülése. Az elsőként megvitatott, az ingatlanok tulajdonjogi és más dologi jogi bejegyzéseiről szóló törvényjavaslat értelmében az ingatlanokhoz való jogi viszonyról szóló okiratban a tulajdonjogon kívül más dologi jogok (pl. a zálogjog és az elővételi jog) is be lesznek jegyezve, beleértve az említett jogok keletkezését, változását és megszűnését is. A Polgári Törvénykönyvet módosító és egyúttal az állami közjegyzőségekről szóló törvény hatályát megszüntető javaslatban foglaltak alapján, az új gazdasági viszonyokkal járó követelményekkel összhangban, megszűnnek az állami közjegyzőségek, hogy a római jogon alapuló ún. latin típusú közjegyzőségeknek adják át a helyüket; így az eddig állami hivatalnokként működő közjegyzőkből független, de döntésjog nélküli közhivatalnokok lesznek. A közjegyzők eddigi döntésjoga a bíróságokra, a kataszteri hivatalokra és a pénzügyi hivatalokra ruházódik át. A Polgári Perrendtartást módosító tövényjavaslat azokat a jogköröket és feladatokat szabályozza, me(Folytatás a 2. oldalon) ORSZÁGOS ES HELYI GONDOKRÓL - KASSÁN (Munkatársunktól) - A Polgári Demokrata Unió szervezésében tegnap Marián Čalfa kormányfő, a PDU alelnöke, Ivan Mikloš, Szlovákia privatizációs minisztere. a PDU első alelnöke és Ladislav Snopko kulturális miniszter, a PDU Elnökségi tagja tartott közös sajtóértekezletet Kassán. Marián Čalfa mindenekelőtt legutóbbi amerikai útjának tapasztalatairól számolt be. Amint elmondta, a világ ezen legfejlettebb országának politikusai és gazdasági szakemberei meglehetősen jól tájékozottak Csehszlovákia valós helyzetéről, s hangot adtak félelmüknek, hogy az ország esetleges kettészakadása Európa destabilizálódásához vezetne. Az USA gazdasági és pénzügyi szakemberei Csehszlovákia transzformációs programját igen jónak minősítették, és távlatilag tartós együttműködésre szeretnének törekedni mind a szlovák, mind a cseh országrész gazdasági szakértőivel és cégeivel, mert meggyőződésük, hogy közösen az orosz és az ukrán piacon is eredményesen léphetnénk fel. (Folytatás a 2. oldalon) EGYIK LEGRÉGIBB SZELLEMI MŰHELYÜNK Százhúsz éves az IPARI Ha azt mondjuk, Kassa, sok minden eszünkbe jut. Elsősorban történelmi fogalmak és analógiák, Rákóczi sírja és a Dóm, második kőszínházunk, de sokak számára e történelmi-kulturális tablón előkelő helyet követel magának a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Ipariskola is, amély ma ünnepli fennállásának százhuszadik évfordulóját. Kevés délszlovákiai magyar iskola mondhat a magáénak iiyen tisztes múltat, mint az 1950/51-es tanévben újra induló, a megszakadt kontinuitást tovább vivő kassai középiskola. Hogy az elmúlt évtizedekben mégsem az évek száma jelentette az „ipari" fogalommá nemesülő rangját, arról legpontosabban és érzékletesebben az egykori diákok vallanak. Mert ez az iskola nem csupán műszaki középkádereket adott a dél-szlovákiai magyarságnak, de költőt, írót, papot, szobrászt - mindenekelőtt tudást és munkát tisztelő generációk tagjait. Igazi szellemi műhely volt, és reméljük, lesz is - további százhúsz évig. Az alábbiakban három volt növendék nyilatkozik, mit jelentett számukra ez az iskola. DUBA GYULA, író, Pozsony: ® Negyvenketten voltak, megkésett diákok, ők az I. C. osztály az 1900/51 tanévben, az első magyar osztály a kassai ipariban. Tudásra szomjas lelkek? Iskolaalapítók? Kalandorok? Mind igaz lehet! Magyarok voltak s lelkesek. - Bizony, kalandnak indult akkor, a műszaki tudás és a magyar nyelv - újra jogaiban! - nagy kalandjának, majd számomra az irodalomnak egy életre szóló kalandja lett. A véletlen hozta így, vagy talán csoda volt? A gépek „lelke" szenvedélyesen érdekelt, nehéz paraszti sor, idegenben végzett szerelőmunka után mily szívdobogtató kaland felfedezni, hogyan dolgozik a motor s miként repül a gép! Cservenka József szigorú matematikai törvényei, Lengyel Mátyás mechanikai szabályai vagy Veres József vegytani képletei voltak számomra meghatározóbbak? Talán Frankó László villamos tekercsei vagy Reiter József robbanómotorja hatott rám inkább? De a jelek szerint Balogh Márta, majd később Rácz Olivér számos magyar órája is megfogott. Valóban, hogyan történt? Mikor született bennem az első mondat, amely a gép „lelke" felől az ember lelkére terelte figyelmemet? Vajon mikor mondhatta Putankó Emil tanárom, csodált beszélgetéseink során az első olyan gondolatot, amely a műszaki világ törvényeitől az írói képzelet szabadsága felé indított? Nincs válasz, nem is lehet. Egészében nagyszerű négy év volt, eszméitető, munkában gazdag s felemelő! A műszaki komolyság, a természeti törvények és tények tisztelete, melyet ott tanultam, megmaradt, benne. Az iskola segí(Folytatás a 2. oldalon) MEGALAKULT AZ „ÚJ JUGOSZLÁVIA" AZ ÚJABB TÜZSZÜNETNEK NINCS FOGANATJA Szarajevó utcáin a tegnapra virra^ dó éjszaka heves lövöldözés robbant ki, vagyis mindössze néhány órán át volt érvényben a tűzszünet, amelyről a bosznia-hercegovinai konfliktusban érintett felek az Európai Közösségek képviselőinek közvetítésével szerdán állapodtak meg. A Reuter hírügynökség információi szerint a muzulmánok ellenőrizte negyedekből indult ki a tüzérségi támadás, amelyet a szerb fegyveresek viszonoztak. A szerbek ellenőrzik többek között a Boszna szálloda környékét is, ahol az EK megfigyelői és újságírók vannak elszállásolva. Lord Carrington, az EK Jugoszlávia-konferenciájának elnöke és Joao de Deus Pinheiro portugál külügyminiszter, az EK jelenlegi elnöke Szarajevóból Belgrádba utazott, ahol mindketten megbeszéléseket folytattak Szlobodan Milosevics szerb elnökkel. A megbeszélések után azt mondták, nem túl optimisták. Milosevics azt mondta nekik, hogy teljes mértékben támogatja a feltétel nélküli túzszünetről szóló megállapodást - amely időközben (Folytatás a 2. oldalon) MERGEZETT VÍZ KERÜL T A KERTEKBE? KERESIK A LUDAST Tegnap a Szlovák Rádió közölte, hogy Pozsony Békamajornak nevezett részében a kiskertekbe olyan mennyiségű mérgezett víz (talajvíz is) jutott, mely életveszélyessé teszi az ott termesztett zöldséget, gyümölcsöt. Az csak természetes, hogy aprólékosabb információkat szerettünk volna szerezni, mivel több száz kiskerttulajdonosról, de valahol Pozsony lakosairól, azokról is szó van, akik a piacon vásárolnak. A szóban forgó terület a harmadik körzetbe tartozik. Az ottani polgármester egy nyugdíjasotthonba látogatott, a titkár egy gyűlésre ment, a sajtófőnök (14.30 órakor) már házon kivül volt. Akivel mégis sikerült beszélnünk, az Triznová osztályvezetőnő volt, ő viszont kerek perec kijelentette: - Nem nyilatkozhatom, nincs rá felhatalmazásom, csak szóbeszédből értesültem. Különben is, ez nem tartozik ránk, hanem a környezetvédőkre. A hírt mi is a városi elöljáróságon dolgozó Minárik mérnöktől kaptuk... Beletellett jó fél órába, míg megszereztük Minárik úr telefonszámát. (Folytatás a 2. oldalon) HÉTFŐI SZÁMUNKBAN • Az elszakadás hátránya - Petrőci Bálint riportja a Sorsok sugárzása sorozatból • Komenský sírna... - S. Forgon Szilvia írása a tornaíjai gimnázium tantestületében uralkodó állapotokról • Nyaralni? Otthon! - Vas Gyula szabadságajánlata