Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-02 / 79. szám, csütörtök

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ, 1992. ÁPRILIS 2. A SZEPARATISTA TÖREKVÉSEK ELLENSZERE: OROSZ SZÖVETSÉGI SZERZŐDÉS A moszkvai Kreml György-termében kedden este 86 területi egység képviselői írták alá az orosz szövetségi szerződést a hatalom elosztásáról a központ és az egyes régiók között. E föderációs szerződés célja, hogy enyhítse az Oroszorszá­gon belül jelentkező szeparatista tendenciákat és megakadályozza, vagy legalább is lassítsa a szétesés folyamatát. Az ünnepélyes aktuson az Oroszor­szági Föderációhoz tartozó 20 köztársa­ságból 18-nak a parlamenti elnökei, to­vábbá Moszkva, Szenpétervár, a kerüle­tek, területek és autonóm körzetek képvi­selői vettek fészt. Utolsóként írta alá az okmányt Borisz Jelcin, illetve Ruszlán Haszbulatov, az orosz parlament elnöke. A szerződést a népképviselők áprilisi kongresszusának még jóvá kell hagynia, s ezt követően válik az orosz alkotmány részévé. Az aláírást a Csecsen Köztársa­ság és Tatársztán tagadta meg. A közel­múltban mindkettő népszavazáson erősí­tette meg szuverenitását, s úgy döntöttek, hogy Moszkvával csak külön kétoldalú szerződést hajlandók kötni. A felek mun­kacsoportjai már három napja tárgyalnak erről a témáról. Egészen az utolsó pillanatig nem volt egyértelmű, hogy Baskíria csatlakozik-e a szerződéshez, hiszen rengeteg kifogá­sa volt ellene. A baskír delegáció végül mégiscsak részt vett az ünnepségen, de még ezt megelőzően különmegállapodást irt alá Moszkvában a természeti kincsek­ről, az adópolitikáról és egyéb problé­mákról. Több mint másfél évig készült a szer­ződés, amelynek értelmében az egyes köztársaságok „a nemzetközi és a kül­gazdasági kapcsolatok önálló részvevői­vé válnak". Egyebek között saját maguk rendelkeznek természeti kincseikkel. Stá­tusuk és területük beleegyezésük nélkül nem módosítható. Joguk van továbbá az önigazgatásra saját alkotmányaik és tör­vényeik alapján. Létrehozhatják képvise­lő-testületeiket és végrehajtó szerveiket, lehetnek saját állami szimbólumaik - zászlójuk, címerük és himnuszuk. Megfigyelők értékelése szerint a köz­pont a szövetségi szerződés előkészítése során jelentős engedményeket tett, hogy megakadályozza az Oroszországi Föde­ráció felbomlását. A központ hatáskörébe ezentúl elsősorban a ,,háború és béke kérdései" tartoznak, továbbá az államha­tárok védelme, a pénzügyi politika, a pénzkibocsátás, a közlekedés és táv­közlés, az adópolitika alapjai, valamint az atomenergetika felügyelete. A BIZTONSÁGI TANÁCS SZANKCIÓI LÍBIA ELLEN Tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsa az arab és a muzulmán országok ellenzése és a tanács egyes tagjainak kétségei ellenére úgy döntött, hogy szankciókat alkalmaz Líbia ellen. Jóváhagyta a határozatot, amely április 15-étől tiltja a légi összeköttetést és a katonai együttműködést Líbiával, valamint követeli, hogy az ENSZ-tagországok korlátozzák Líbiában tevékenykedő diplomatáik szá­mát, amennyiben Tripoli a fent említett időpontig nem adja ki a légi terrorizmussal gyanúsított két állampolgárát. A BT kilenc állama - köztük a négy állandó tag - szavazott a határozat mel­lett, Kína, a Zöldfoki szigetek, India, Ma­rokkó és Zimbabwe tartózkodott. Ellen­szavazat nem volt. Líbia törvénytelennek nevezte a határozatot, amely „sérti a nemzetközi közösség intelligenciáját". Hangsúlyozta, a három nyugati állam - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország - megpróbálta ..kihasznál­ni a Biztonsági Tanácsot" igazságtalan intézkedésekre, amelyek a „valóságban az első lépések a Libia megsemmisítése felé vezető úton". A jóváhagyott szankciók azonban nem korlátozzák lényegesen a líbiai exportot és távolról sem olyan kemények, mint az Irakkal szemben hozott intézkedések. Da­vid Hannay brit küldött szerint az az elsődleges céljuk, hogy gyengítsék Líbia lehetőségét a terrorizmus támogatására. Douglas Hurd brit külügyminiszter teg­nap nyilatkozott a BT-döntéssel kapcso­latban. Elmondta, a Nyugat nem tervez azonnali katonai akciót Líbia ellen. Csehszlovákia tiszteletben fogja tartani a szankciókat - mondotta Vojtech Wag­ner külügyminiszter-helyettes a Csehszlo­vák Sajtóirodának adott tegnapi nyilatko­zatában. „Azt, hogy Csehszlovákia kész tiszteletben tartani a szankciókat, semmi esetre sem lehet a Líbiával szembeni ellenséges magatartásként elkönyvelni" - hangsúlyozta Wagner. Elmondta továb­bá, Líbiában kevés csehszlovák diploma­ta és néhány száz állampolgárunk tartóz­kodik, őket a szövetségi külügyminiszté­rium már többször figyelmeztette a Líbiá­val szembeni bojkott esetleges következ­ményeire. A VISEGRÁDI HÁRMAK EGYSÉGES FELLÉPÉSE HADSEREGÜNK IS TRANSZFORMÁLÓDIK PARTNEREKKÉ VÁLT VÉDELMI MINISZTEREK BRÜSSZELI TANÁCSKOZÁSA A brüsszeli NATO-központban tegnap megkezdődött az Észak­atlanti Szerződés védelmi minisztereinek első közös értekezlete az egykori ellenfelekből partnerekké vált közép-kelet-európai kollégáik­kal. A találkozáson Csehszlovákiát Ľuboš Dobrovský védelmi miniszter képviseli. A konferencián a NATO minden tagja képviselteti magát, kettő kivé­telével Franciaország már hagyo­mányosan nem vesz részt a NATO katonai szervezetének munkájában, Németország védelmi minisztere pedig kedden, a Törökországnak szállított fegyverek miatt kirobbant botrány következtében kénytelen volt lemondani. Oroszországot Gra­csov tábornok, az állami védelmi bizottság elnöke - miniszter képvi­seli, s meghívták a tanácskozásra Saposnyikov marsallt, a FÁK fegy­veres erőinek főparancsnokát is. Megfigyelők a tanácskozás előtt arról beszéltek, hogy létrehoznak egy védelmi kérdésekkel foglalkozó közös csoportot, amely nemcsak a sokoldalú együttműködést fogja koordinálni, hanem a kétoldalút is. A NATO kész tanácsokkal szolgálni a közép-kelet-európai államoknak arról, hogyan szervezzék meg de­mokratikus alapokon működő had­seregeiket. Ennek érdekében szak­értőket küld az érintett országokba, s hajlandó különböző szemináriu­mokat is rendezni a számukra. Ma­gas rangú brüsszeli tisztségviselők szerint a NATO ugyanakkor nem akarja, hogy az együttműködés egyirányú utcához hasonlítson. Azt szeretné, ha megtennék az első lé­pést a lehető legszélesebb, mindkét oldal számára hasznos dialógus felé. Dobrovský miniszter a Csehszlo­vák Sajtóiroda tudósítójának el­mondta, Csehszlovákia, Lengyel­ország és Magyarország ezen a ta­nácskozáson is egységesen kíván fellépni, hogy nyilvánvalóvá váljék: a volt szovjet csatlósállamok és a FÁK jelenlegi tagországai csoport­jában a visegrádi hármak a többiek­hez képest mégis csak előbbre jár­nak a belső integrálódás útján. Dobrovský miniszter egy nappal korábban Brüsszelben washingtoni kollégájával, Richard Cheneyvel is tárgyalt. A rövid, hozzávetőleg 20 perces megbeszélést az amerikai védelmi miniszter kezdeményezte, s ezen a felek áttekintették a cseh­szlovák és az amerikai hadsereg együttműködésének néhány konkrét kérdését. Kiemelt témák voltak a brünni Katonai Akadémián a stra­tégiai játékokkal foglalkozó központ létrehozása és a közös csehszlovák -amerikai munkacsoport tevékeny­ségének a programja. Ez utóbbinak a felállításáról az amerikai védelmi miniszter prágai látogatása során döntöttek. A csehszlovák és az amerikai hadsereg említett együtt­működését illetően elsősorban kato­naságunk műszaki felszereltségét vitatták meg. A Csehszlovák Sajtóiroda tegnap délutáni gyorshírében röviden is­mertette a 32 védelmi miniszter által elfogadott záróközleményt. Ebben a felek hangsúlyozták, hogy meg kell teremteni a atomfegyverek meg­bízható elenőrzó rendszerét Kife­jezték meggyőződésüket, amely szerint érvényt kell szerezni a ha­gyományos leszerelési szerződés­nek. Egyetértettek abban is, hogy egy egész sor lépést kell tenni a Ke­let és a Nyugat közötti katonai együttműködés bővítése érdekében SZOBCSAK LEMONDÁSÁT KÖVETELIK Bajba jutott Anatolij Szobcsak, Szentpétervár polgármestere, az egyik legismertebb orosz liberális politikus. Saját munkatársai, ponto­sabban a városi tanács tagjai tá­madják. Jelcinhez írott levelükben felsorolják Szobcsak bűneit, egye­bek között azt vetik a szemére, hogy megsérti az orosz törvényeket és nem tanúsít engedelmességet az orosz államfővel szemben. Lénye­gében már hónapok óta tart a fe­szültség a tanácstagok és Szobcsak között. Szobcsak az oroszországi reformerek ifjabb nemzedékéhez tartozik, sokan benne látják a jövö államfőjelöltjét. Nyíltan bírálta az orosz alkotmány tervezetét, amelyet az orosz parlamenti képviselők egy csoportja dolgozott ki Jelcinnel az élen. Szobcsak szerint az alkot­mánytervezet túlságosan „szovjet", s nem garantálja az állampolgárok számára a valódi szabadságjogokat. A Demokratikus Reformokért Moz­galom nevet viselő és Szobcsak ve­zette parlamenti csoport kidolgozta saját alkotmánytervezetét. A városi tanács radikális tagjai pedig azt mondják, hogy Szobcsaknak mint a második legnagyobb orosz város polgármesterének nincs joga a kor­mánypolitika ellen harcolni. BOSZNIA-HERCEGOVINA: KINEK A FELELŐSSÉGE Szívesebben szedném pontokba azt, hogy miért tölt el optimizmussal a Bosznia-Hercegovina-konferencia tegnap hajnalban véget ért hatodik fordulója, mint azt, hogy miért nem. De, sajnos, ezt kell tenni, mert e köztár­saság három államalkotó nemzetének vezetői által Brüsszelben aláirt nyilatkozat nem több annál, ami: csupán egy a nyilatkozatok közül. Nem több és nem kevesebb. A jó egy héttel ezelőtti szarajevói megállapo­dás még reménykeltő volt, hinni lehetett abban, hogy ha megvalósítják, akkor elkerülhető a polgárháború ebben a köztársaságban. Abban egyeztek meg, hogy az egy darabban, a jelenlegi határok között megmaradó Bosz­nia-Hercegovinát a svájci kantonok mintájára, nemzeti­ségi alapon három részre osztják. Nevezzük ezt valami­féle konföderációnak. És mind a három nemzet egyenjo­gúnak és államalkotónak számít, hogy egyik se kény­szerüljön kisebbségi sorba. Csak akkor kezdődött a baj, amikor kiderült, hogy mindegyik fél mást tart fontosnak kiemelni a megállapo­dásból. A szerbek azzal vádolták a muzulmánokat, hogy a legnagyobb lélekszámú népességként túlzottan a köz­pont szerepét erőltetik. Ezt követően hátulról döfték a tört a megállapodásba: a múlt hét második feléber kikiáltották a jugoszláv területen lévő negyedik (!) szerb köztársaságot, a Bosznia-Hercegovinái Szerb Köztársa­ságot. Fenntartva maguknak a jogot, hogy tetszés szerint csatlakozhassanak a Szerbia és Crna Gora által létrehozandó új Jugoszláviához, vagy akár a másik két bosznia-hercegovinai formációhoz. Úgynevezett alkot­mányuk pedig kimondja, Bosznia-Hercegovinában saját területüknek tekintik a szerb autonóm területeket, köz­ségeket, szerb etnikai egységeket, beleértve azokat a területeket is, ahol a második világháborúban a szer­bek ellen a népirtás büntettet követték el. Csak akkor tudja igazából leimérni a helyi viszonyokat tökéletesen nem ismerő ember, mi is rejlik e bonyolult mondat mögött, ha figyelembe veszi az itteni szerbek korábbi kijelentéseit arról, hogy Bosznia-Hercegovina területé­nek hatvan százalékára tartanak igényt, bár a tavalyi népszámlálás szerint a lakosságnak csak a 31 százalé­kát alkotják. Ezért vagyok szkeptikus a nyilatkozatnak azzal a pontjával kapcsolatban, hogy május 15-ig kitűzik a nemzetiségi körzetek (állam?) határait. Lehet, hogy ez sikerül, de kérdés, a békét fogja-e szolgálni vagy pedig a sértödőttséget, a gyűlölködést, a háborús hangulatot fogja-e szítani. Rossz belegondolni, hogy e nemzetisé­gileg ennyire kevert köztársaságban a „kantonokon" belül lesznek olyanok, akik kisebbségbe kerülnek, s a tömbházakban a konyhák és hálószobák közepén, jobb esetben az utcákon húznak majd új államhatá­rokat ... Persze, ez túlzás, csupán a helyzet fonákságát akartam érzékeltetni. De ha a politikusok marakodásán túlmenően azt is figyelembe vesszük, milyen a helyzet az utcákon, milyen fegyveres erök állnak egymással szemben - azt is lehetne mondani: garázdálkodnak Bosznia-Hercegovinában -, csupán egyetlen következ­tetést lehet levonni. Éspedig: Szerbia és Horvátország viszonyának átfogó rendezése (beletartoznak a politikai, gazdasági és területi problémák is) nélkül Bosznia­Hercegovinában sem lesz béke. Félreértés ne essék, itt még nem dúl olyan háború, mint Horvátországban, de az események ilyen irányba hatnak. Máris négy helyi fegyveres erő néz farkassze­met egymással. A legerősebb a jugoszláv hadsereg, amely a szlovéniai és a macedóniai kivonulás után a becslések szerint vagy százezer lót állomásoztat itt. És mindhárom nemzetiségnek vannak fegyveres, félka­tonai alakulatai. A hadsereg eddig nem avatkozott be komolyabban a fel-fellángoló helyi csetepatékba, de a múlt hét végén a tábornokok már tettek egy nagyon kemény nyilatkozatot és könnyen bekövetkezhet az, ami Horvátországban. Nem nehéz kitalálni, hogy a katona­ság inkább a szerbek leié húz, míg a muzulmán és horvát fegyveresek egymást támogatják. De a legveszélyesebb a külső beavatkozás. A szer­biai csetnikek (akik Horvátországban kimutatták a foguk fehérét) vezére, Seselj már leiajánlotta segítségét a boszniai szerbeknek, s ki tudja, kommandóik nem szivárognak-e máris át, mint korábban Horvátországba. És a hírek szerint horvát fegyveresek is átlépték a bosz­niai határt, hogy megsegítsék ottani véreiket. Nagymér­tékben aktivizálják itt erőiket a fasiszta nézeteket valló horvátországi Jogpárt fegyveresei, akik odahaza kellő harci tapasztalatokra tettek szert - nem utolsósorban a szerb polgári lakosság elleni terrorakcióikkal is. És bármennyire tagadja Milosevics szerb, meg Tudjman horvát elnök, hogy titkos megállapodást kötöttek volna a muzulmánok háta mögött Bosznia-Hercegovina felda­rabolásáról, ez a téma éppen az előbb említett okok miatt újra meg újra fölmerül. A pletykák szerint Tudjman Szlavóniát és Vukovárt átengedné Milosevicsnek Nyu­gat-Hercegovináért cserébe. Nem nehéz kitalálni, ho­gyan reagálnának erre a muzulmánok. Akiknek a veze­tője, Alija Izetbegovic nemrégiben Szaúd-Arábiában is tárgyalt. Az utóbbi időben sok szó esik az iszlám nemzetközi előretöréséről, reneszánszáról (a volt szov­jet Közép-Ázsiában is), és az is nyílt titok, hogy a bosz­niai muzulmánok számítanak is az iszlám világ segítsé­gére, a leghamarább Törökországéra. Nem kell ecsetel­ni, milyen dimenziókat kaphatna egy itteni polgárhá­ború ... És azt sem kell magyarázni, hogy a horvátországi fiaskó után mekkora presztízsveszteség lenne a közve­títő Európai Közösségek számára, ha Bosznia-Hercego­vinában sem tudná megakadályozni a vérontást. E köz­társaság békéjének kulcsa tehát nem csak - pontosab­ban: nem elsősorban - a három itteni nemzet vezetőjé­nek a kezében van. Én főleg Szerbia, Horvátország és Nyugat-Európa felelősségét emelném ki. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN L egkevesebb öt ember vesztette éle­tét és sokan megsebesültek, amikor tegnap Groznijban a csecsen nemzeti gárda tagjai megtámadták a rádió- és tévéállomás épületét. Ezt az ITAR­TASZSZ hírügynökség közölte azzal, hogy a harcokban páncélozott járműveket és aknavetőket is bevetettek. A Dzsohar Dudajev elnökhöz hü gárdisták támadá­sukat mintegy válaszként hajtották végre az ellenzéki erők akciójára. Áz éjjeli had­művelet következtében a csecsen parla­ment tegnap kihirdette a rendkívüli állapo­tot. Husszein Ahmedov, a parlament elnö­ke tolmácsolta az említett hírügynökség­nek a képviselők véleményét, mely sze­rint az ellenzék katonai puccsot kísérelt meg. Ennek hátterében állítólag „orosz katonai körök" állnak. S hirley Temple-Black, az Egyesült Ál­lamok csehszlovákiai nagykövete tegnap megerősítette, hogy hamarosan lemond tisztségéről. Egyben elmondta, Csehszlovákiában született Gorbi nevű kutyáját felajánlotta Václav Havel köztár­sasági elnöknek mintegy a hazánkhoz fűződő szerete jeleként. Az UPI hír­ügynökségnek adott telefoninterjújában a nagykövet elmondta, hogy ebben az évben befejezi prágai tevékenységét, hogy segítsen Bush elnöknek a választási kampányban. Június 5-én és 6-an, azaz a parlamenti választások idején azonban még Csehszlovákiában lesz. J erry Brown, voll kaliforniai kormányzó a Vermont állambeli keddi előválasz­tási harcban vereséget mért William Clin­ton arkansasi kormányzóra, aki hozzá hasonlóan a Demokrata Párt színeiben verseng az elnökjelöltségért. Vermontban Brown a szavazatok 47 százalékát sze­rezte meg, míg Clinton csak 17-et kapott. Ennek ellenére Clinton még mindig fölé­nyesen vezet. A republikánusok közül George Bush jelenlegi elnök került ki győztesen. H orst Köhlner német pénzügyi állam­titkár tegnap Bonnban közölte: a hét legfejlettebb ipari állam, a G7 néven is­mertté vált csoport tegnap megállapodott abban a tervben, mely szerint Oroszor­szág ebben az évben 24 milliárd dolláros támogatást kap. T örökországban, az Égei-tenger part­vidékén, Bergamu közelében aranylelőhelyekre bukkantak. A Reuter hírügynökség egy magas rangú török gazdasági tisztségviselőre hivatkozva kö­zölte: becslések szerint évente három tonna aranyat lehetne kibányászni, ami a jelenlegi árak mellett 33 millió dollárt tenne kí. A kitermelést a jövő év elején kezdik meg. W ashingtoni jelentések szerint az amerikai Kongresszus képviselő­háza kedden jóváhagyta a mostani pénz­ügyi év második felére vonatkozó külföl­di támogatás tervezetét. Eszerint Izrael 1,5 milliárd dollárt kapna, és 270 millió dollárt fordítanának az ENSZ békeakciói­ra. Az idei pénzügyi évre szánt külföldi támogatás 14,2 milliárd dollárt tesz ki. K edden a salvadori rendőrség rábuk­kant a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front titkos fegyverraktá­rára. Nyolc puskát, egy géppisztolyt, ak­nákat és több száz töltényt találtak, ame­lyeket a menekültek egyik volt központjá­ban találtak. Ez a központ állítólag az Orvosok határok nélkül nevű nemzetközi szervezet fiókirodájáé volt. A rendőrség letartóztatott két gyanús személyt, ők azt állítják, hogy a humanitárius szervezet engedélyezte jelenlétüket a központban. Az őrizetbe vett személyek vallomása szerint a baloldali felkelők januárban rö­viddel a békemegállapodás aláírása után rejtették el fegyvereiket az említett köz­pontban. G enfi tájékoztatások szerint az Egész­ségügyi Világszervezet 162 orszá­gában tegnapig 484 148 AIDS-beteget regisztráltak. Ez 37 467 esettel több, mint három hónappal ezelőtt. Mindezt a szer­vezet genfi székházában jelentették be. A legtöbb AIDS-beteg - majd 214 ezer - az Egyesült Államokban él. Afrikában 144 ezer esetet jegyeztek be, Európában pedig 66 106 betegei tartanak nyilván. Illlllllllllllllllllllllll

Next

/
Oldalképek
Tartalom