Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-02 / 79. szám, csütörtök

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ, 1992. ÁPRILIS 2. A SZEPARATISTA TÖREKVÉSEK ELLENSZERE: OROSZ SZÖVETSÉGI SZERZŐDÉS A moszkvai Kreml György-termében kedden este 86 területi egység képviselői írták alá az orosz szövetségi szerződést a hatalom elosztásáról a központ és az egyes régiók között. E föderációs szerződés célja, hogy enyhítse az Oroszországon belül jelentkező szeparatista tendenciákat és megakadályozza, vagy legalább is lassítsa a szétesés folyamatát. Az ünnepélyes aktuson az Oroszországi Föderációhoz tartozó 20 köztársaságból 18-nak a parlamenti elnökei, továbbá Moszkva, Szenpétervár, a kerületek, területek és autonóm körzetek képviselői vettek fészt. Utolsóként írta alá az okmányt Borisz Jelcin, illetve Ruszlán Haszbulatov, az orosz parlament elnöke. A szerződést a népképviselők áprilisi kongresszusának még jóvá kell hagynia, s ezt követően válik az orosz alkotmány részévé. Az aláírást a Csecsen Köztársaság és Tatársztán tagadta meg. A közelmúltban mindkettő népszavazáson erősítette meg szuverenitását, s úgy döntöttek, hogy Moszkvával csak külön kétoldalú szerződést hajlandók kötni. A felek munkacsoportjai már három napja tárgyalnak erről a témáról. Egészen az utolsó pillanatig nem volt egyértelmű, hogy Baskíria csatlakozik-e a szerződéshez, hiszen rengeteg kifogása volt ellene. A baskír delegáció végül mégiscsak részt vett az ünnepségen, de még ezt megelőzően különmegállapodást irt alá Moszkvában a természeti kincsekről, az adópolitikáról és egyéb problémákról. Több mint másfél évig készült a szerződés, amelynek értelmében az egyes köztársaságok „a nemzetközi és a külgazdasági kapcsolatok önálló részvevőivé válnak". Egyebek között saját maguk rendelkeznek természeti kincseikkel. Státusuk és területük beleegyezésük nélkül nem módosítható. Joguk van továbbá az önigazgatásra saját alkotmányaik és törvényeik alapján. Létrehozhatják képviselő-testületeiket és végrehajtó szerveiket, lehetnek saját állami szimbólumaik - zászlójuk, címerük és himnuszuk. Megfigyelők értékelése szerint a központ a szövetségi szerződés előkészítése során jelentős engedményeket tett, hogy megakadályozza az Oroszországi Föderáció felbomlását. A központ hatáskörébe ezentúl elsősorban a ,,háború és béke kérdései" tartoznak, továbbá az államhatárok védelme, a pénzügyi politika, a pénzkibocsátás, a közlekedés és távközlés, az adópolitika alapjai, valamint az atomenergetika felügyelete. A BIZTONSÁGI TANÁCS SZANKCIÓI LÍBIA ELLEN Tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsa az arab és a muzulmán országok ellenzése és a tanács egyes tagjainak kétségei ellenére úgy döntött, hogy szankciókat alkalmaz Líbia ellen. Jóváhagyta a határozatot, amely április 15-étől tiltja a légi összeköttetést és a katonai együttműködést Líbiával, valamint követeli, hogy az ENSZ-tagországok korlátozzák Líbiában tevékenykedő diplomatáik számát, amennyiben Tripoli a fent említett időpontig nem adja ki a légi terrorizmussal gyanúsított két állampolgárát. A BT kilenc állama - köztük a négy állandó tag - szavazott a határozat mellett, Kína, a Zöldfoki szigetek, India, Marokkó és Zimbabwe tartózkodott. Ellenszavazat nem volt. Líbia törvénytelennek nevezte a határozatot, amely „sérti a nemzetközi közösség intelligenciáját". Hangsúlyozta, a három nyugati állam - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország - megpróbálta ..kihasználni a Biztonsági Tanácsot" igazságtalan intézkedésekre, amelyek a „valóságban az első lépések a Libia megsemmisítése felé vezető úton". A jóváhagyott szankciók azonban nem korlátozzák lényegesen a líbiai exportot és távolról sem olyan kemények, mint az Irakkal szemben hozott intézkedések. David Hannay brit küldött szerint az az elsődleges céljuk, hogy gyengítsék Líbia lehetőségét a terrorizmus támogatására. Douglas Hurd brit külügyminiszter tegnap nyilatkozott a BT-döntéssel kapcsolatban. Elmondta, a Nyugat nem tervez azonnali katonai akciót Líbia ellen. Csehszlovákia tiszteletben fogja tartani a szankciókat - mondotta Vojtech Wagner külügyminiszter-helyettes a Csehszlovák Sajtóirodának adott tegnapi nyilatkozatában. „Azt, hogy Csehszlovákia kész tiszteletben tartani a szankciókat, semmi esetre sem lehet a Líbiával szembeni ellenséges magatartásként elkönyvelni" - hangsúlyozta Wagner. Elmondta továbbá, Líbiában kevés csehszlovák diplomata és néhány száz állampolgárunk tartózkodik, őket a szövetségi külügyminisztérium már többször figyelmeztette a Líbiával szembeni bojkott esetleges következményeire. A VISEGRÁDI HÁRMAK EGYSÉGES FELLÉPÉSE HADSEREGÜNK IS TRANSZFORMÁLÓDIK PARTNEREKKÉ VÁLT VÉDELMI MINISZTEREK BRÜSSZELI TANÁCSKOZÁSA A brüsszeli NATO-központban tegnap megkezdődött az Északatlanti Szerződés védelmi minisztereinek első közös értekezlete az egykori ellenfelekből partnerekké vált közép-kelet-európai kollégáikkal. A találkozáson Csehszlovákiát Ľuboš Dobrovský védelmi miniszter képviseli. A konferencián a NATO minden tagja képviselteti magát, kettő kivételével Franciaország már hagyományosan nem vesz részt a NATO katonai szervezetének munkájában, Németország védelmi minisztere pedig kedden, a Törökországnak szállított fegyverek miatt kirobbant botrány következtében kénytelen volt lemondani. Oroszországot Gracsov tábornok, az állami védelmi bizottság elnöke - miniszter képviseli, s meghívták a tanácskozásra Saposnyikov marsallt, a FÁK fegyveres erőinek főparancsnokát is. Megfigyelők a tanácskozás előtt arról beszéltek, hogy létrehoznak egy védelmi kérdésekkel foglalkozó közös csoportot, amely nemcsak a sokoldalú együttműködést fogja koordinálni, hanem a kétoldalút is. A NATO kész tanácsokkal szolgálni a közép-kelet-európai államoknak arról, hogyan szervezzék meg demokratikus alapokon működő hadseregeiket. Ennek érdekében szakértőket küld az érintett országokba, s hajlandó különböző szemináriumokat is rendezni a számukra. Magas rangú brüsszeli tisztségviselők szerint a NATO ugyanakkor nem akarja, hogy az együttműködés egyirányú utcához hasonlítson. Azt szeretné, ha megtennék az első lépést a lehető legszélesebb, mindkét oldal számára hasznos dialógus felé. Dobrovský miniszter a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának elmondta, Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország ezen a tanácskozáson is egységesen kíván fellépni, hogy nyilvánvalóvá váljék: a volt szovjet csatlósállamok és a FÁK jelenlegi tagországai csoportjában a visegrádi hármak a többiekhez képest mégis csak előbbre járnak a belső integrálódás útján. Dobrovský miniszter egy nappal korábban Brüsszelben washingtoni kollégájával, Richard Cheneyvel is tárgyalt. A rövid, hozzávetőleg 20 perces megbeszélést az amerikai védelmi miniszter kezdeményezte, s ezen a felek áttekintették a csehszlovák és az amerikai hadsereg együttműködésének néhány konkrét kérdését. Kiemelt témák voltak a brünni Katonai Akadémián a stratégiai játékokkal foglalkozó központ létrehozása és a közös csehszlovák -amerikai munkacsoport tevékenységének a programja. Ez utóbbinak a felállításáról az amerikai védelmi miniszter prágai látogatása során döntöttek. A csehszlovák és az amerikai hadsereg említett együttműködését illetően elsősorban katonaságunk műszaki felszereltségét vitatták meg. A Csehszlovák Sajtóiroda tegnap délutáni gyorshírében röviden ismertette a 32 védelmi miniszter által elfogadott záróközleményt. Ebben a felek hangsúlyozták, hogy meg kell teremteni a atomfegyverek megbízható elenőrzó rendszerét Kifejezték meggyőződésüket, amely szerint érvényt kell szerezni a hagyományos leszerelési szerződésnek. Egyetértettek abban is, hogy egy egész sor lépést kell tenni a Kelet és a Nyugat közötti katonai együttműködés bővítése érdekében SZOBCSAK LEMONDÁSÁT KÖVETELIK Bajba jutott Anatolij Szobcsak, Szentpétervár polgármestere, az egyik legismertebb orosz liberális politikus. Saját munkatársai, pontosabban a városi tanács tagjai támadják. Jelcinhez írott levelükben felsorolják Szobcsak bűneit, egyebek között azt vetik a szemére, hogy megsérti az orosz törvényeket és nem tanúsít engedelmességet az orosz államfővel szemben. Lényegében már hónapok óta tart a feszültség a tanácstagok és Szobcsak között. Szobcsak az oroszországi reformerek ifjabb nemzedékéhez tartozik, sokan benne látják a jövö államfőjelöltjét. Nyíltan bírálta az orosz alkotmány tervezetét, amelyet az orosz parlamenti képviselők egy csoportja dolgozott ki Jelcinnel az élen. Szobcsak szerint az alkotmánytervezet túlságosan „szovjet", s nem garantálja az állampolgárok számára a valódi szabadságjogokat. A Demokratikus Reformokért Mozgalom nevet viselő és Szobcsak vezette parlamenti csoport kidolgozta saját alkotmánytervezetét. A városi tanács radikális tagjai pedig azt mondják, hogy Szobcsaknak mint a második legnagyobb orosz város polgármesterének nincs joga a kormánypolitika ellen harcolni. BOSZNIA-HERCEGOVINA: KINEK A FELELŐSSÉGE Szívesebben szedném pontokba azt, hogy miért tölt el optimizmussal a Bosznia-Hercegovina-konferencia tegnap hajnalban véget ért hatodik fordulója, mint azt, hogy miért nem. De, sajnos, ezt kell tenni, mert e köztársaság három államalkotó nemzetének vezetői által Brüsszelben aláirt nyilatkozat nem több annál, ami: csupán egy a nyilatkozatok közül. Nem több és nem kevesebb. A jó egy héttel ezelőtti szarajevói megállapodás még reménykeltő volt, hinni lehetett abban, hogy ha megvalósítják, akkor elkerülhető a polgárháború ebben a köztársaságban. Abban egyeztek meg, hogy az egy darabban, a jelenlegi határok között megmaradó Bosznia-Hercegovinát a svájci kantonok mintájára, nemzetiségi alapon három részre osztják. Nevezzük ezt valamiféle konföderációnak. És mind a három nemzet egyenjogúnak és államalkotónak számít, hogy egyik se kényszerüljön kisebbségi sorba. Csak akkor kezdődött a baj, amikor kiderült, hogy mindegyik fél mást tart fontosnak kiemelni a megállapodásból. A szerbek azzal vádolták a muzulmánokat, hogy a legnagyobb lélekszámú népességként túlzottan a központ szerepét erőltetik. Ezt követően hátulról döfték a tört a megállapodásba: a múlt hét második feléber kikiáltották a jugoszláv területen lévő negyedik (!) szerb köztársaságot, a Bosznia-Hercegovinái Szerb Köztársaságot. Fenntartva maguknak a jogot, hogy tetszés szerint csatlakozhassanak a Szerbia és Crna Gora által létrehozandó új Jugoszláviához, vagy akár a másik két bosznia-hercegovinai formációhoz. Úgynevezett alkotmányuk pedig kimondja, Bosznia-Hercegovinában saját területüknek tekintik a szerb autonóm területeket, községeket, szerb etnikai egységeket, beleértve azokat a területeket is, ahol a második világháborúban a szerbek ellen a népirtás büntettet követték el. Csak akkor tudja igazából leimérni a helyi viszonyokat tökéletesen nem ismerő ember, mi is rejlik e bonyolult mondat mögött, ha figyelembe veszi az itteni szerbek korábbi kijelentéseit arról, hogy Bosznia-Hercegovina területének hatvan százalékára tartanak igényt, bár a tavalyi népszámlálás szerint a lakosságnak csak a 31 százalékát alkotják. Ezért vagyok szkeptikus a nyilatkozatnak azzal a pontjával kapcsolatban, hogy május 15-ig kitűzik a nemzetiségi körzetek (állam?) határait. Lehet, hogy ez sikerül, de kérdés, a békét fogja-e szolgálni vagy pedig a sértödőttséget, a gyűlölködést, a háborús hangulatot fogja-e szítani. Rossz belegondolni, hogy e nemzetiségileg ennyire kevert köztársaságban a „kantonokon" belül lesznek olyanok, akik kisebbségbe kerülnek, s a tömbházakban a konyhák és hálószobák közepén, jobb esetben az utcákon húznak majd új államhatárokat ... Persze, ez túlzás, csupán a helyzet fonákságát akartam érzékeltetni. De ha a politikusok marakodásán túlmenően azt is figyelembe vesszük, milyen a helyzet az utcákon, milyen fegyveres erök állnak egymással szemben - azt is lehetne mondani: garázdálkodnak Bosznia-Hercegovinában -, csupán egyetlen következtetést lehet levonni. Éspedig: Szerbia és Horvátország viszonyának átfogó rendezése (beletartoznak a politikai, gazdasági és területi problémák is) nélkül BoszniaHercegovinában sem lesz béke. Félreértés ne essék, itt még nem dúl olyan háború, mint Horvátországban, de az események ilyen irányba hatnak. Máris négy helyi fegyveres erő néz farkasszemet egymással. A legerősebb a jugoszláv hadsereg, amely a szlovéniai és a macedóniai kivonulás után a becslések szerint vagy százezer lót állomásoztat itt. És mindhárom nemzetiségnek vannak fegyveres, félkatonai alakulatai. A hadsereg eddig nem avatkozott be komolyabban a fel-fellángoló helyi csetepatékba, de a múlt hét végén a tábornokok már tettek egy nagyon kemény nyilatkozatot és könnyen bekövetkezhet az, ami Horvátországban. Nem nehéz kitalálni, hogy a katonaság inkább a szerbek leié húz, míg a muzulmán és horvát fegyveresek egymást támogatják. De a legveszélyesebb a külső beavatkozás. A szerbiai csetnikek (akik Horvátországban kimutatták a foguk fehérét) vezére, Seselj már leiajánlotta segítségét a boszniai szerbeknek, s ki tudja, kommandóik nem szivárognak-e máris át, mint korábban Horvátországba. És a hírek szerint horvát fegyveresek is átlépték a boszniai határt, hogy megsegítsék ottani véreiket. Nagymértékben aktivizálják itt erőiket a fasiszta nézeteket valló horvátországi Jogpárt fegyveresei, akik odahaza kellő harci tapasztalatokra tettek szert - nem utolsósorban a szerb polgári lakosság elleni terrorakcióikkal is. És bármennyire tagadja Milosevics szerb, meg Tudjman horvát elnök, hogy titkos megállapodást kötöttek volna a muzulmánok háta mögött Bosznia-Hercegovina feldarabolásáról, ez a téma éppen az előbb említett okok miatt újra meg újra fölmerül. A pletykák szerint Tudjman Szlavóniát és Vukovárt átengedné Milosevicsnek Nyugat-Hercegovináért cserébe. Nem nehéz kitalálni, hogyan reagálnának erre a muzulmánok. Akiknek a vezetője, Alija Izetbegovic nemrégiben Szaúd-Arábiában is tárgyalt. Az utóbbi időben sok szó esik az iszlám nemzetközi előretöréséről, reneszánszáról (a volt szovjet Közép-Ázsiában is), és az is nyílt titok, hogy a boszniai muzulmánok számítanak is az iszlám világ segítségére, a leghamarább Törökországéra. Nem kell ecsetelni, milyen dimenziókat kaphatna egy itteni polgárháború ... És azt sem kell magyarázni, hogy a horvátországi fiaskó után mekkora presztízsveszteség lenne a közvetítő Európai Közösségek számára, ha Bosznia-Hercegovinában sem tudná megakadályozni a vérontást. E köztársaság békéjének kulcsa tehát nem csak - pontosabban: nem elsősorban - a három itteni nemzet vezetőjének a kezében van. Én főleg Szerbia, Horvátország és Nyugat-Európa felelősségét emelném ki. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN L

egkevesebb öt ember vesztette életét és sokan megsebesültek, amikor tegnap Groznijban a csecsen nemzeti gárda tagjai megtámadták a rádió- és tévéállomás épületét. Ezt az ITARTASZSZ hírügynökség közölte azzal, hogy a harcokban páncélozott járműveket és aknavetőket is bevetettek. A Dzsohar Dudajev elnökhöz hü gárdisták támadásukat mintegy válaszként hajtották végre az ellenzéki erők akciójára. Áz éjjeli hadművelet következtében a csecsen parlament tegnap kihirdette a rendkívüli állapotot. Husszein Ahmedov, a parlament elnöke tolmácsolta az említett hírügynökségnek a képviselők véleményét, mely szerint az ellenzék katonai puccsot kísérelt meg. Ennek hátterében állítólag „orosz katonai körök" állnak. S

hirley Temple-Black, az Egyesült Államok csehszlovákiai nagykövete tegnap megerősítette, hogy hamarosan lemond tisztségéről. Egyben elmondta, Csehszlovákiában született Gorbi nevű kutyáját felajánlotta Václav Havel köztársasági elnöknek mintegy a hazánkhoz fűződő szerete jeleként. Az UPI hírügynökségnek adott telefoninterjújában a nagykövet elmondta, hogy ebben az évben befejezi prágai tevékenységét, hogy segítsen Bush elnöknek a választási kampányban. Június 5-én és 6-an, azaz a parlamenti választások idején azonban még Csehszlovákiában lesz. J

erry Brown, voll kaliforniai kormányzó a Vermont állambeli keddi előválasztási harcban vereséget mért William Clinton arkansasi kormányzóra, aki hozzá hasonlóan a Demokrata Párt színeiben verseng az elnökjelöltségért. Vermontban Brown a szavazatok 47 százalékát szerezte meg, míg Clinton csak 17-et kapott. Ennek ellenére Clinton még mindig fölényesen vezet. A republikánusok közül George Bush jelenlegi elnök került ki győztesen. H

orst Köhlner német pénzügyi államtitkár tegnap Bonnban közölte: a hét legfejlettebb ipari állam, a G7 néven ismertté vált csoport tegnap megállapodott abban a tervben, mely szerint Oroszország ebben az évben 24 milliárd dolláros támogatást kap. T

örökországban, az Égei-tenger partvidékén, Bergamu közelében aranylelőhelyekre bukkantak. A Reuter hírügynökség egy magas rangú török gazdasági tisztségviselőre hivatkozva közölte: becslések szerint évente három tonna aranyat lehetne kibányászni, ami a jelenlegi árak mellett 33 millió dollárt tenne kí. A kitermelést a jövő év elején kezdik meg. W

ashingtoni jelentések szerint az amerikai Kongresszus képviselőháza kedden jóváhagyta a mostani pénzügyi év második felére vonatkozó külföldi támogatás tervezetét. Eszerint Izrael 1,5 milliárd dollárt kapna, és 270 millió dollárt fordítanának az ENSZ békeakcióira. Az idei pénzügyi évre szánt külföldi támogatás 14,2 milliárd dollárt tesz ki. K

edden a salvadori rendőrség rábukkant a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front titkos fegyverraktárára. Nyolc puskát, egy géppisztolyt, aknákat és több száz töltényt találtak, amelyeket a menekültek egyik volt központjában találtak. Ez a központ állítólag az Orvosok határok nélkül nevű nemzetközi szervezet fiókirodájáé volt. A rendőrség letartóztatott két gyanús személyt, ők azt állítják, hogy a humanitárius szervezet engedélyezte jelenlétüket a központban. Az őrizetbe vett személyek vallomása szerint a baloldali felkelők januárban röviddel a békemegállapodás aláírása után rejtették el fegyvereiket az említett központban. G

enfi tájékoztatások szerint az Egészségügyi Világszervezet 162 országában tegnapig 484 148 AIDS-beteget regisztráltak. Ez 37 467 esettel több, mint három hónappal ezelőtt. Mindezt a szervezet genfi székházában jelentették be. A legtöbb AIDS-beteg - majd 214 ezer - az Egyesült Államokban él. Afrikában 144 ezer esetet jegyeztek be, Európában pedig 66 106 betegei tartanak nyilván. Illlllllllllllllllllllllll