Új Szó, 1992. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-01 / 78. szám, szerda

1992. ÁPRILIS 1 KINEK VAN IGAZA? Egy történész nyílt levele az SZNT elnökéhez (Munkatársunktól) - A Rudé právo teg­napi számában dr. Jan Rýchlik államjogi és nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó ismert cséh történész František Mikloš­kóhoz, az SZNT elnökéhez intézett nyilt levelében cáfolja a cimzett, illetve Chry­zostom Korec bíboros állításait, misze­rint Jozef Tisót, a Szlovák Köztársaság elnökét annak idején felkeresték volna zsidó rabbik, s arra kérték őt, ne mondjon le elnöki tisztségéről. Jan Rýchlik ezzel kapcsolatban Tital a szlovákiai zsidók de­portálásának évfordulója alkalmából már­cius 25-e és 27-e között Besztercebányán rendezett nemzetközi tanácskozás egyik előadására, amelyben az izraeli Yeshaya­hu A. Yelinek professzor bebizonyította, hogy a rabbik sose kérték Tisót arra, hogy ne mond|on le. Idézzük Jan Rýchlik nyílt levelét: - A rabbik Kmefko érsek útján a két memorandumban is arra kérték Tisót, akadályozza meg a biztos halált jelentő deportálást. A memorandumokat Tiso, válasz nélkül hagyva, levéltárba helyez­tette, ahonnan a háború után előkerültek. Yelinek professzor úr a tanácskozáson nyílt felhívást intézett Korec bíboros úr­hoz, mutassa be állítása bizonyítékait, s ha e kérésnek nem tudna eleget tenni, tegyen javaslatot egy nemzetközi bizott­ság kinevezésére, amely az egész ügyet kivizsgálná. Mivel interjújában már ön (azaz F. Mikloško - szerk. megj.) is állítja, hogy léteznek hiteles bizonyítékok, ké­rem, azokat a történelmi igazság érdeké­ben mutassa be. (sm) ÖNÉGETÉS BUDAPESTEN Budapesten hétfőn este tíz óra után az Országház előtt felgyújtotta magát egy 42 éves taxisofőr. Búcsú­leveléből kiderült, hogy e kétségbe­esett lépésre kilátástalan anyagi helyzete miatt szánta el magát. A gyors beavatkozás ellenére nem sikerült megmenteni a taxisofőr életét. BŐVÍTI HÁLÓZATÁT AZ AGROBANK (Munkatársunktól) - A prágai székhelyű Agrobank besztercebá­nyai kirendeltségének fél éve alapí­tott kassai fióküzeme az elmúlt év utolsó negyedében 600 millió, idén pedig már 700 millió korona hitelt nyújtott ügyfeleinek, köztük egyé­neknek és nem utolsó sorban mező­gazdasági szövetkezeteknek. A részvénytársasági formában működő bank (alaptőkéjének 17 százalékát, azaz 131 millió koronát szlovákiai részvényesek, például a Kelet-szlovákiai Vasmű Rt, a Szlo­vák Magnezitművek, agráripari cé­gek és mások adták) a Hernád-parti városban egyre közismertebbé vá­lik. Jelenleg 450 folyószámlát kezel, s a tervben szereplő pénzbeváltá­son kívül minden más pénzügyi te­endőt vállal, végez. Lapunknak Vla­dimír Turzák igazgató, valamint Igor Macej és Jozef Kudla osz­tályvezetők e kis jubileum alkalmá­ból elmondták azt is, hogy a kassai fióküzem a közeljövőben Homonnán nyit kirendeltséget, utána pedig fo­kozatosan a többi járási, illetve volt járási székhelyen, s hogy a banknak az Új Szóban is ismertetett Aureus befektetési privatizációs alapjába a keleti országrészből eddig 2600­an fektették be vagyonjegyeiket. (gazdag) Olvasóink figyelmébe! Anyagtorlódás miatt a Szovjet­unióba elhurcoltak névsorát hol­napi számunkban folytatjuk. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. ÁPRILIS 1-JÉN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 50,93 51,74 Francia frank 5,26 5,34 Német márka 17,84 18,12 Olasz líra (1000) 23,63 24,00 Osztrák schilling 2,54 2,57 Svájci frank 19,55 19,89 USA-dollár 29,30 29,71 ÚJ SZÓ— A HATÁRIDŐ: ÁPRILIS 6 Az SZK Belügyminisztériuma figyelmezteti a politikai pártokat, mozgalma­kat s a politikai pártok és mozgalmak koalícióit, hogy 1992. április 6-áig (két példányban) adják le a kerületi választási bizottság alábbi képviselőinek a Szövetségi Gyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba jelölt képviselők névsorát: Pozsonyi választókerület: dr. Jana Partlová jogász, Primaciálne námes­tie 1, Bratislava. Nyugat-szlovákiai választókerület: Jindŕich Márkus mérnök, Okresný úrad, Bratislava-vidiek, Mierová 17, Bratislava. Közép-szlovákiai választókerület: Peter Straňák, Okresný úrad Banská Bystrica, nám. Ľ. Štúra 1. Kelet-szlovákiai választókerület: dr. Stanislav Kozák, jogász, Okresný urad Košice-vidiek, Komenského 52, Košice. Ugyancsak április 6-áig az SZK Belügyminisztériumához (Drieňová ul., 812 72 Bratislava) juttassák el a szlovák választási bizottságba, illetve a kerületi választási bizottságokba jelölt két-két személy nevét és címét. MÁTÓL DRÁGÁBB A SÖR HÍREK - VÉLEMÉNYEK A sörivók ma reggeltől drágábban vásárolják a keserű nedű egyes faj­táit, ugyanis a prágai sörgyárak 10-11 százalékkal emelték a „folyé­kony kenyér" árát. A 10 fokos csa­polt Staropramenből fél liter 3,05 korona helyett 3,58-ba kerül, a pa­lackozott 3,40-röl 4,03 koronára drá­gult. A 12 fokos csapolt sörért nem 4,90-et, hanem 5,65 koronát kérnek, a palackozottért 5,40 helyett 6,33 koronát. A holešovicei sörgyár a 10 fokos csapolt sört 2,75 helyett 3,15-ért, a palackozottat 3,10 helyett 3,53-ért adja. A 12 fokos holešovicei csapolt sör árát 4,10-ről 4,70-re, a palacko­zottét 4,60-ról 5,13 koronára emelte. A sör árának emelését bejelentet­te a pilzeni és a krušovicei sörgyár is, viszont a közép-csehországiak - a Veiké Popovice-i, a rakovníki és benešovi - nem módosítják az ára­ikat. TÖRVÉNYTERVEZET A NEPI GYÓGYÁSZATRÓL Tízezerre becsülik Cseh- és Mor­vaországban a népi gyógyászok számát. Tevékenységük színvonala persze különböző, és előfordultak már tragikus következményekkel já­ró tévedések is. Felelősségre azon­ban nem vonhatók, mert nem létezik olyan jogi norma vagy törvény, amely meghatározná, ki foglalkoz­hat alternatív gyógyászattal. Ezen az állapoton szeretne változtatni az a több száz népi gyógyász, aki már jelentkezett a szakgyógyászati egyesületbe. Ez az egyesület ha­sonló funkciót töltene be, mint az orvosi kamara, tehát elsősorban a tagság szakmai színvonalát fel­ügyelné. Az előkészítő bizottság nevében Tomáš Pfeiffer és Robert Nový arról tájékoztatták a sajtó képvise­lőit, milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy ez a terület is jogi szabályok alapján működjön. Tör­vénytervezetet nyújtottak be a Cseh Nemzeti Tanácsnak, amelynek ér­telmében csak az egyesület által kiadott engedély alapján lesz lehet­séges az alternatív gyógyászat bár­mely területén tevékenykedni. Az engedély kiadását elméleti és gya­korlati vizsgához kötik, és aki bizo­nyítottan alkalmas a gyógyításra, az a jövőben nyugodtan végezheti, esetleg az egészségügyön belül is, munkáját. A törvényjavaslat valószínűleg csak a választások után kerül a cseh parlamentben megvitatásra. -va VASUTASOK SZTRÁJKKÉSZÜLTSÉGE Ma este 18.00 órától a Vasutasok Szakszervezeti Társulása Csehszlová­kia egész területére sztrájkkészültséget hirdetett. A szervezet képviselői kifejtették, hogy a készültség oka: a Csehszlovák Államvasutak Igazgatóságával nem írták még alá a kollektív szerződést. A TÁRGYALÁS FOLYTATÓDIK A Tábori Katonai Bíróság szerint nincs akadálya annak, hogy lefoly­tassák a büntetőeljárást František Kincl volt szövetségi belügyminisz­ter, képviselő ellen. A bíróság azzal támasztotta alá döntését, hogy az eljárást akkor indították el, amikor František Kinclt nem védte a képvi­selői immunitás. Jirí Bernát ezre­des, a katonai bíróság elnöke hang­súlyozta, hogy azok a tettek, ame­lyekért František Kinclt, Alojz Lo­rencet és Karol Vykypélt felelős­ségre vonták, nem függenek össze a volt képviselő tevékenységével. A Prágai Legfelsőbb Bíróságon a fő­tárgyalás ezen a héten a tanúk ki­hallgatásával folytatódik. FŐSZEREPBEN: AZ ADÓK (Folytatás az 1. oldalról) a reálértéknek a meghatározása szinte lehetetlen lenne. Éppen ezért az átmeneti időszakban még a „négyzetméterek" lesznek ér­vényben az adó pontos összegének kiszámításánál. Jóváhagyta a kor­mány az örökösödési, az ajándéko­zási illetve az ingatlanátruházási adóról szóló törvényjavaslatot is. A leglényegesebb változás az, hogy e vonatkozásban is ismét „adóról" beszélünk majd, nem pedig „eljárási illetékről", mint eddig. Lényeges vál­tozás lesz továbbá, hogy a javaslat szerint amennyiben egy távoli rokon az örökös, az sokkal nagyobb összegű adót fizet majd bizonyos vagyonért, mint például ha gyermek ennek az örököse. Adójuk között a különbség 40 százaléknyi is lehet. Bevezetik az útadót is - a javaslat értelmében ezt viszont csak azok a vállalkozók fizetik majd, akik vállal­kozói tevékenységükhöz használ­nak valamilyen motoros járművet. Egy tehergépkocsi esetében az éves útadó akár 15 ezer korona is lehet majd. Számolnak a külföldi teherszállító motoros jármüvek „útadójával" is, ennek szabályait a környező országok gyakorlata szerint határozzák majd meg. Vál­toznak a közigazgatási szolgáltatá­sokért fizetett illetékek is, ha valaki például a vezetéknevét akarja majd megváltoztatni, az 500 korona fejé­ben teheti ezt meg. Az ilyen illetékek fizetésében is érvényesítik majd a szociális szempontokat, idős em­berek, nyugdíjasok vagy diákok „in­gyenesen" vehetnek majd igénybe ilyen szolgáltatásokat. A pénzügyminiszter sajtótájékoz­tatóját megelőzően Ján Čamo­gurský kormányfőt kérdezhették meg az újságírók a kormányülésen szereplő napirendi pontokkal kap­csolatban, illetve időszerű politikai kérdésekről. Az újságírókat és a po­litikusokat egyaránt foglalkoztatja napjainkban a Meőiar-ügy, így nem véletlen, hogy felmerült a kérdés: vajon megalapozott-e az ex-kor­mányfö azon állítása, hogy Ján Car­nogurský tájékoztatta őt a vele kap­csolatban készülő védelmi-bizton­sági bizottsági jelentésről. Ján Car­nogurský ezt a vádat határozottan elutasította, mondván, Mečiar úrral a múlt év novemberében találkozott utoljára - a múlt heti televízióbeli találkozásukat leszámítva és nem is üzent neki. -pg­MA ÍRJÁK ALÁ A CSEHSZLOVÁK-OROSZ SZERZŐDÉST (Folytatás az 1. oldalról) rozottabb értékelésében tér el. Az orosz kormányzat a szovjet vezetés­sel szemben úgy érzi, hogy jobban el kell határolnia magát a hatvan­nyolcas megszállástól. Az előzetes tájékoztatások alap­ján arról is tudomást szereztünk, hogy ma még egy fontos okmányt látnak el a két fél vezető politikusai kézjegyükkel. A szovjet csapatok Csehszlovákiából történt kivonása után felmerült vagyonjogi és pénzü­gyi kérdések rendezésére vonatko­zó megállapodásáról van szó. Esze­rint a szovjet hadsereg által hátraha­gyott vagyontárgyak csehszlovák tu­lajdonba mennek át, hazánk pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy részt vesz a volt szovjet katonák számára készülő lakások építésé­ben. Az idén 300 millió korona érték­ben kell anyagokat és berendezése­ket szállítani Oroszországba. Václav Havel ma nemcsak Jelcin­nel találkozik, hanem Ruszlán Haszbulatov orosz parlamenti el­nökkel is és egyórás megbeszélést tervezett Mihail Gorbacsovval. BOSZNIA-HERCEGOVINÁRÓL BRÜSSZELBEN FURCSA CIKK EGY MÉG FURCSÁBB „KONGRESSZUSRÓL" Hétfőn nyílt meg Brüsszelben a Bosz­nia-Hercegovina jövőjéről folytatott tár­gyalások 6. fordulója. A fórum az Európai Közösségek irányítása alatt folyik, s mindhárom boszniai nemzet: a muzul­mánok, a szerbek és a horvátok képvise­lői jelen vannak. A mostani forduló legfon­tosabb célja a Bosznia-Hercegovinában kirobbant nemzetiségi konfliktus befeje­zése, hiszen egy hét alatt az összecsapá­sokban több mint harmincan vesztették életüket. Az értekezleten részt vesz Alija Izetbegovic, a muzulmán Demokratikus Akciópárt vezetője a köztársaság elnöke, Radovan Karadzsics, a Szerb Demokra­ta Párt elnöke és Mate Boban, a Horvát Demokratikus Közösség egyik vezetője. A feleknek még hétfőn sikerült megál­lapodniuk abban, hogy kiindulási alapnak fogják tekinteni a közelmúltban Szaraje­vóban kötött megállapodást, amelynek értelmében Bosznia-Hercegovinát a svájci kantonok mintájára három részre osztanák. Ezt a megállapodást a lelek a március elsejei népszavazás után kötöt­ték, de alighogy létrejött a kompromisz­szum, máris minden oldalról a felrúgását jelezték. Ugyancsak brüsszeli hír, hogy az EK külügyminiszterei április 6-i luxemburgi értekezletükön vitatják meg Bosznia-Her­cegovina elismerésének kérdését xxx Érdekes cikket közölt tegnap a Borba című belgrádi napilap. Állítása szerint több szláv állam fővárosában előkészüle­tek folynak egy úgynevezett össz-szláv kongresszus megrendezésére. A lap nem írja, hogy mely fővárosokban készitik elő e fórumot, azt sem, hogy mely országok vennének rajta részt, azt sem, hogy hol és mikor kerülne rá sor. Csupán azt hangoz­tatja, hogy rendkívül sürgető akcióként még most tavasszal meg fogják tartani, mert az előkészületek már előrehala­dottak. A Borba részleteket is idéz az állítóla­gos kongresszus állítólagos dokumen­tumtervezetéből. ,,Azok az események, amelyek megrázták Jugoszlávia és a Szovjetunió tagállamait, s amelyek Csehszlovákiában is jelentkeznek, veszé­lyeztetik Európa és az egész világ béké­jét, de leginkább a szláv nemzeteket sújt­ják. Nemzeteink mind agresszívabb és nyiltabb lenyegelésnek vannak kitéve. Ebben az évszázadban már harmadszor vannak veszélyben, s ök lesznek a har­madik világháború legnagyobb áldozatai. A jugoszláviai fegyveres összecsapá­sok az ártatlan emberek szenvedése és a szörnyű pusztítás alátámasztja azt a megállapítást, hogy ez a háború már meg is kezdődött." A Borba szerint a dokumentum figyel­meztet: a legerősebb szláv államokban a politikai változásokat célzó igyekezetek lényegében a hatalmuk gyengítésére és későbbi megsemmisülésükre korlátozód­tak. Ezt bizonyltja az a tény, hogy a be­igéd új európai ház helyett kontinensünk harctérré változik, amelyen naponta új frontok és falak jelennek meg. Egyre gyakrabban és nyíltabban proklamálják egyes hódító államok régi háborús céljait és érdekeit is. A cikk - amelyről úgy tűnik, hogy e kongresszust hivatott propagálni - vé­gén a Borba megjegyzi, hogy „e 300 milliós nemzet potenciálja és erői össze­kapcsolásának eme új formája már siker­rel járt a második világháború idején". A NATO KELET-EURÓPAI GAZDASAGI ÉRTEKEZLETET KÉSZÍT ELŐ A közép-kelet-európai országok kül­gazdasági kapcsolatai címmel április 8^10-én Brüsszelben rendezik meg az Észak-atlanti Szerződés által szervezett nemzetközi gazdasági kollokviumot. A hírt tegnap jelentette a NATO sajtószol­gálata. A szervezet szakértőinek meg­győződésük, hogy a közép-kelet-európai országok gazdaságának transzformálása nagy mértékben függ külgazdasági kap­csolataiktól. Az ú| politikai légkör lehetővé tette, hogy a Nyugat jelentős segítségben részesítse őket, de csak akkor lehet hosz­szú távú pozitív eredményekre számítani, ha sikerül ezeket az országokat teljes mértékben bekapcsolni a világgazda­ságba. Az említett értekezlet vezető témái: a közép-kelet-európai államok gazdasági és pénzügyi viszonyai; a regionális együttműködés; a hadiipar konverziójá­hoz nyújtott segítség, a migráció és végül az energiagondok megoldása. A NATO már meghívta a visegrádi hármak szakér­tőit, hogy adjanak tájékoztatást az orszá­gaikban végbemenő gazdasági átalakí­tásról. Csehszlovák részről Zdenék Drá­bek, lengyel részről Jan Bielawski, ma­gyar részről pedig Tardos Márton vesz részt a tanácskozáson. BT-VITA A LÍBIA ELLENI SZANKCIÓKRÓL KADHAFI TALÁLKOZNA BUSHSAL az érintett országok kötelesek lennének katonai tanácsadóikat visszahívni Líbi­ából. Nagy-Britannia tegnap azt jelentette, hogy Líbia sok külföldinek - köztük brit állampolgároknak is - lehetetlenné tette az elutazást ebből az országból. Douglas Hurd, a londoni diplomácia vezetője is­mét kijelentette, ha kell, akár katonai akcióval is rákényszerítik Líbiát a terroris­ták kiadatására. Közben Moamer Kadhafi, az ENSZ­szankciókat elhárítandó, azt mondotta, hajlandó találkozni George Bush ameri­kai elnökkel, hogy magyarázatot adjon a líbiai álláspontra. Azt állította, hogy volt CIA-ügynökök által készített objektív je­lentés áll a rendelkezésére, s ez a doku­mentum elhárítja Líbiáról a felelősséget a több száz áldozatot követelő bombame­rényletek elkövetéséért. Közben a New York Times is közölt egy cikket arról, hogy a PanAm légitársaság gépe elleni me­rényletért nemcsak Líbia hibáztatható. Zárásig nem kaptunk jelentést arról, hogyan szavazott a Biztonsági Tanács. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hetton keddre halasztotta a szavazást a Líbia elleni szankciókról. Ezzel összhangban tegnap a testület ismét összeült, hogy megvitassa az Ügyet. A határozati javas­latot Nagy-Britannia, az USA és Francia­ország terjesztette elö. A négyoldalas dokumentum feltételezi: ha Líbia április 15-ig nem adja ki a légi terrorizmussal vádolt személyeket, minden ENSZ-tagál­lam köteles lesz Libia-ellenes intézkedé­sek egész sorozatát végrehajtani. Ezek a lépések nem korlátozzák olyan nagy mértékben a líbiai kivitelt és távolról sem olyan kemények, mint a tavalyi Irak elleni szankciók. Ugyanakkor jelentós mérték­ben korlátozzák Libia lehetőségét a nem­zetközi terrorizmusban való részvételre. Ez ugyanis a legtöbb vádpont, amellyel a BT Tripolit illeti. A szankciók betiltanák a légiforgalmat Líbiával, embargót mon­danak ki a repülőgépek eladására Líbiá­nak, s az ENSZ-tagállamokban felfüg­gesztenék a líbiai légitársaságok tevé­kenységét. Ezen felül 100 százalékos lőszer- és fegyverembargót hirdetnek, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom