Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-03 / 53. szám, kedd

1992. március 3. . ÚJ SZÓM HIREK-VELEMENYEK KINEVEZTEK AZ ÚJ FŐÜGYÉSZT Mint arról lapunk 4. oldalán már beszámoltunk, Václav Havel köztársasági elnök tegnap leváltotta Ivan Gašparovičot, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság eddigi tőügyészét. A megüresedett helyre még tegnap kinevezte Martin Laukót, aki a koradélutáni órákban a prágai várban tette le hivatali esküjét. KI BÍRÁLJA A PRIVATIZÁCIÓT (Munkatársunktól) - Nagy merészség kell a baloldali pártok részéről ahhoz - véli Jozef Kučerák -, hogy a jövendő részvényesek, vállalkozók, tulajdonosok érdekeire hivatkozva bírálják a privatizációt A Polgári Demokrata Unió - NYEE első alelnöke a párt tegnapi sajtótájékoztatóján azt a hasonlatot használta: a viszszaeső köztörvényes bűnöző ad tanácsot az államnak, miként oldja meg a polgárok vagyonának védelmét. A Demokratikus Baloldal Pártja képviselőinek részéről a múlt heti SZNT-ülésen elhangzott bírálattal kapcsolatban azt mondta: „Reméljük, a polgárok nem dőlnek be azok állítólagos aggodalmának, akik programja kommunista elvekre épült. A kommunista pártok a történelem során már annyiszor bebizonyították, hogy hadilábon állnak a privatizációval, s céljuk mindig is a magántulajdon bekebelezése, elkobzása volt". A PDU-NYEE sajtótájékoztatóján hosszú idö után megjelent Marián Čalfa szövetségi kormányfő is, aki a csehszlovák bel- és külpolitikát értékelve voltaképpen eredményesnek tartotta az elmúlt két és fél évet. Eredmény, hogy Európa azonosult külpolitikai törekvéseinkkel - mondta, majd a sikertelenségekkel kapcsolatban azt tartotta legnagyobb hibának, hogy a jogrend fejlődése nálunk nem volt mindig összhangban a politikai és a gazdasági fejlődéssel, változásokkal. A kormányfő megjegyezte, kár, hogy a polgárok türelmetlenek, s csak a hiányosságokat látják. G. A. ALAIRTAK AZ ÁLTALÁNOS EGYEZMÉNYT (Folytatás az 1. oldalról) na a kormány részéről - mondta Vavro miniszterelnök-helyettes - arra köteleznie magát, hogy garantálja a reáljövedelmeknek a tavalyi szinten tartását vagy emelését. Azt viszont vállaljuk, hogy a gazdasági helyzetnek megfelelően védelmezni fogjuk a lakosság reáljövedelmi szintjét. Ha a helyzet kedvezőtlenül alakulna, akkor arra az érdekegyeztető tanácsnak 30 napon belül elfogadható megoldást kell találnia. A Szakszervezeti Szövetségek Szlovákiai Konföderációjának képviselői értékelték, hogy a szlovák kormány komolyabban, partnerként viszonyul a háromoldalú érdekegyeztető tanácshoz. Ezzel ellentétben a szövetségi kormány a tárgyalásokat fél vállról veszi, a hozott határozatokat nem tartja kötelező érvényűnek, s a bizottságot tanácsadói szervként kezeli. A szakszervezeti vezetők döntő fontosságú feltételnek mondták az Általános Egyezmény törvényesítését. Jogi garanciákat kell létrehozni, hogy az aláírt egyezmény kötelező érvényű legyen mindhárom fél számára. A szakszervezetek jelentős feladata lesz az általános egyezmény érvényességének biztosítása a választásokból kikerülő új kormánnyal szemben is. -zsár VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. MÁRCIUS 3-TÔL Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 51,28 52,08 Francia Irank 5,25 5,33 Német márka 17,86 18,14 Olasz líra (1000) 23,79 24,15 Osztrák schilling 2,54 2,57 Svájci trank 19,66 20,00 USA-dollár 29,26 29,67 KORREKT TANÁCSKOZÁS VOLT... (Munkatársunktól) - Tegnap Prágában Jozef Stank, a Nemzetek Kamarája és Ivan Rynda, a Népi Kamara környezetvédelmi bizottságának elnöke sajtótájékoztatón számolt be a magyar Országgyűlés és a csehszlovák szövetségi parlament környezetvédelmi bizottságának delegációi közti múlt heti tanácskozás eredményeiről. Jozel Stank ismertette a megbeszelésekröl kiadott közös nyilatkozatot, s a tanácskozást korrekt szelleműnek nevezte, ahol nem keletkezett konfliktushelyzet. Ez azért sikerült, mert a tárgyalófelek valóban vitatkoztak, anélkül, hogy a múltat boncolgatták volna, s nem tartották fontosnak a tömegtájékoztató eszközökben megjelent vélemények kommentálását, s nem tartották szükségesnek az egyes erőmű-változatokról vitatkozni Ivan Rynda azt hangoztatta, hogy a két fél közti megegyezésnek szélesebb jelentősége is van, hiszen országaink együtt kívánnak az EK-ba jutni. Szerinte a kérdés tisztán szakmai kezelése jelenleg vágyálomnak tűnik, mindkét fél a politikai szempontokra helyezi a hangsúlyt. Elmondta azt is, hogy a tömegtájékoztató eszközök egyes pontatlan közléseikkel fölösleges zavarokat okoztak, például amikor a magyar fél állítólagos 10 napos „ultimátumáról" írtak; közben csupán arról volt szó, hogy a magyar fél a csehszlovák féltói tíz napon belül várta a választ. Ivan Rynda nem zárta ki azt sem, hogy a jelen pillanatban mindkét fél részéről hiányzik a megegyezési szándék. Ugyanakkor az a megállapítás is elhangzott a sajtóértekezleten, hogy semmilyen garancia nincs a magyar féllel való megegyezésre. (sm) NEM ELLENEZZÜK A KASSAI KORMÁNYPROGRAM KRITIKÁJÁT, DE... (Folytatás az 1. oldalról) Ami a Rákóczi Szövetség által kifejezett igényeket illeti, hangsúlyozom, hogy a kassai kormányprogramot követő lépéseknek és a kormányprogram szellemének, amely a magyarokkal szemben megmutatkozott, kiváltó oka volt az az eljárás is, ahogyan a bécsi döntés után a megszállt szlovákiai területeken a Horthy-kormány bánt el a szlovákokkal 1938 novemberében és decemberében. Főleg a jegyzőknek, tanítóknak, de a szlovák lakosság egy részének is 6-18 óra időt adtak arra, hogy becsomagolják a legszükségesebbet, és így vitték őket a szlovák-magyar határra. A szlovák lakosokat tehát kiűzték Szlovákia déli részéről 1938 novemberdecemberében, saját otthonukból. A szlovák kormány elítéli a kollektív bűnösség elvét, példa erre a kárpáti németekkel kapcsolatos SZNTállásfoglalás is. A kassai kormányprogrammal kapcsolatban azonban figyelembe kell venni, hogy létrejöttében szerepet játszott a magyar kormány 1938-as dél-szlovákiai tevékenysége is, és mi nem vagyunk az ellen, hogy kritikusan állást foglaljunk a kassai kormányprogram bizonyos pontjaival, főleg a kollektív bűnösség hangoztatásával szemben, de ugyanígy szeretnénk, ha ilyen szellemben állást foglalna a magyar kormány is az 1938 november-decemberében történtekkel kapcsolatban." Ami a tulajdonviszonyokban fokozatosan beálló változásokat illeti, Ján Čarnogurský elmondta, hogy a világon páratlan méretű privatizációs folyamat zajlik nálunk, és ez a gazdasági reform alapja. A kisprivatizációról szóló adatok szerint 7793 üzlet, vendéglő, szolgáltató- és termelőegység került árverésre, s ezekből 9,3 milliárd korona folyt be a Nemzeti Vagyonalapba. Szlovákiában tavaly 295 353 magánvállalkozó személy volt, ezeknek azonban jó része nem főállásban vállalkozik. A nemzeti jövedelem létrehozásában ez a réteg 4,5 százalékkal részesedik. Ami a nagyprivatizációt, főleg ennek vagyonjegyes módját illeti, az e körüli inkább politikai, mint gazdasági indíttatású csatározások a kormányfő szerint nem gátolhatják meg az első hullám sikeres befejezését. Kiállt Ivan Mikloš privatizációs miniszter mellett, mondván, nem igaz, hogy leváltása gyorsítaná, söt lassítaná a privatizációt. Márpedig a gazdasági érdekünk az, hogy minél előbb túljussunk ezen az átmeneti időszakon. (szénási) FELÜL KELL BÍRÁLNI A VITÁS TÖRTÉNELMI KÉRDÉSEKET (Folytatás az 1. oldalról) - Nyilvánvaló, hogy nem kerülhetjük ki a kényes kérdéseket, és készen állunk, hogy állást foglaljunk a magyarok kitelepítésével kapcsolatban. Elvárjuk, hogy a magyar fél állást foglal azokban a kérdésekben, amelyek fájdalmasan érintik a szlovák félt, így például a bécsi döntéssel és ha mélyebbre hatolunk a múltban, akkor az 1918 előtti nagyfokú asszimiláció problémájával kapcsolatban is - állapította meg. Befejezésül hangsúlyozta... - Minden jogot meg akarunk adni Szlovákiában a magyaroknak. Az Európa Tanács nálunk járt tagjai megállapították, hogy Szlovákiában a kisebbségi jogok az európai átlag fölött állnak. Azt akarjuk azonban, hogy ilyen jogokat élvezzenek a Magyarországon élő szlovákok is. Ezzel összefüggésben a szlovák kormány elnöke egy tervezeten dolgozik, amelynek alapja a Szlovák Köztársaság és Magyarország kormányának megállapodása lenne arra vonatkozóan, hogy a kisebbségek problémáit a reciprocitás alapján oldjuk meg. Határozott érdekünk, hogy jó szomszédi kapcsolataink legyenek a magyarokkal. HAMISÍTOTT BIZONYÍTVÁNYOK A főiskolák és egyetemek saját belátásuk szerint készítik elő a fölvételiket, maguk döntenek az első évfolyamba lépő diákok számáról. Ugyancsak hiányzik a központi irányítás a felvételhez szükséges pontszámok meghatározásában Erről tájékoztatta Vladimir Ďurikovič miniszterhelyettes az érdeklődőket tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen tíz főiskolai és egyetemi rektorhelyettes is megjelent, hogy részleteket ismertessen a felvételik lebonyolításáról. A főbb tudnivalókat könyvecske formájában is kiadták, ebben találhatók az egyes karokon indítandó szakok listái, valamint a felvételi vizsgák időpontjai. Újdonságnak számit, hogy - amint arról már hírt adtunk - a besztercebányai pedagógiai kar Bél Mátyás Egyetemmé alakul át, és ugyancsak egyetem lesz a nyitrai főiskolából. Utóbbin a magyar tagozatra eddig 450 felvételiző adta be jelentkezölapját, de ez a szám még nem végleges Itt az az elv érvényesül, hogy a lehetőségekhez képest minél több hallgatót vehessenek föl. A pozsonyi Komenský Egyetem filozófiai karára idén sem vesznek föl több jelentkezőt, mint máskor, ezt az egyetem vezetősége azzal indokolta, hogy a színvonalesést megakadályozandó, nem tartják kívánatosnak a létszámemelést. A jelentkezölapokkal kapcsolatban figyelmeztettek arra a visszás jelenségre, hogy sok esetben hamisított másolt érettségi bizonyítványt adnak be a jelentkezők, ezért az okiratot hitelesíttetni kell. Általában két-háromszoros túljelentkezés tapasztalható, de előfordul a tízszeres is, például a bölcsészeti karon Pozsonyban. A kassai Állatorvosi Főiskolán mindenki számára kötelező a felvételi vizsga, sőt orvosi igazolást kérnek az alkalmasságról. A nyitrai Mezőgazdasági Főiskolára 1,5-es átlageredménnyel jelentkezőknek nem kell felvételi vizsgát tenniük. A zsolnai Közlekedési és Távközlési Főiskola bizonyos karokon felvételi nélkül vesz föl jelentkezőket. Sok helyütt számítanak a középiskolából hozott pontszámok is, de lényegében a felvételi vizsga eredményei a döntőek. A pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán már lezajlottak a felvételik, a tizenkét szemeszteres tanulmányi időt idén nyolcvanötén kezdik meg különféle szakokon, újdonságként az iparművészeti dizájn szakon is. A legtöbb diák a Szlovák Műszaki Egyetemen fog tanulni, itt az érdeklődés megfelel az utóbbi évek átlagának, viszont többféle tanulmányi és egyéni program választható, mint eddig. Több főiskola indít menedzserképzést, angol nyelven is. (bit) POLGÁRHÁBORÚS ÁLLAPOTOK SZARAJEVÓBAN (Folytatás az 1. oldalról) tak meg egy szerb lakodalmas menetet és megöltek két személyt. Tegnapra virradó éjszaka a töváros, Szarajevó utcáin barikádokat emeltek. Az egyik oldalon a függetlenséget támogató muzulmánok, a másikon a függetlenséget ellenző szerbek állnak. A fegyveresek a parlament környékén autóbuszokból és tehergépkocsikból emeltek úttorlaszokat. A muzulmánok azzal vádolták a szerbeket, hogy az éjszaka megöltek három bosnyákot. A szerbek viszont azt állították, hogy kénytelenek védekezni a muzulmán erőszakkal szemben. A szerbek harciasságát csak növelte, amikor Szilajdzic külügyminiszter már vasárnap este bejelentette, hogy a nem hivatalos előzetes jelentések szerint a többség a függetlenségre szavazott. Ezt követően valóságos polgárháborús helyzet alakult ki Szarajevóban: a szerb fegyveresek minden, a városba vezető úton barikádokat emeltek, más helyeken viszont a rendőrség épített úttorlaszokat, hogy megakadályozza a szerb erősítés megérkezését a közeli hegyekből. A déli órákban Mohammed Kresvljakovics polgármester közölte, hogy a városközpontban már járhatóak az utak, normalizálódott a közlekedés és az ellátás. Az új városrészben továbbra is álltak a barikádok és szórványos lövöldözések voltak. A városi tanács épületében összeült a válságstáb. Válságstábot hozott létre BoszniaHercegovina Szerb Demokratikus Pártja is. Ennek tagjai beterjesztették feltételeiket a barikádok eltüntetésére. Többek között követelték a köztársaság függetlenségét célzó aktivitás beszüntetését, mégpedig a Jugoszlávia-konferencia következő brüsszeli üléséig. Másik követelésük a vasárnapi bosnyák merénylet tettesei nevének közzététele. Ezt a követelést a belügyminisztérium máris teljesítette, hivatalosan bejelentette, hogy a tetteseket ismerik és folyik utánuk a nyomozás. Az ismertetett nevekből nyilvánvaló, hogy muzulmánokról van szó. A belügyi források azt is közölték, hogy mindhárman 21 -26 éves visszaeső bűnözők. Visszatérve a Crna Gora-i népszavazásra: még vasárnap este tettük közzé az előzetes eredményeket, melyekből kitűnt, hogy a voksolás érvényes volt, mivel a résztvevők aránya már a kora délutáni órákban átlépte a törvény által megkövetelt 50 százalékos határt. A Tanjug hírügynökség szerint a többség a szerbekkel való közös államra szavazott. Ez nem meglepő, hiszen a közös állam ellenzői bojkottálták a szavazást. A főváros, Titográd lakosságának lehetősége nyílt arra is, hogy döntsön a jelenlegi nevének megőrzéséről, illetve a régi visszaállításáról. A fővárosra jogosultak 66 százaléka mondott véleményt, s közülük több mint 70 százalék az eredeti városnév, a Podgorica újrafelvételét támogatta. Egy horvátországi hír: Vinkovciban vasárnap bomba robbant a szélsőjobboldali Jogpárt székházában. A robbanás következtében nyolc személy megsebesült, köztük a párt fegyveres alakulatának hét tagja. A párt szóvivője szerint vezetőik ellen irányult a merénylet, mivel a székházban kellett volna tartózkodnia Dobroslav Paragának, a párt elnökének és helyettesének. Bosznia-Hercegovina elnöke, Alija Izetbegovic az urnánál (Telefoto: ČSTK-AP) BRÜSSZELBEN A FÁK-RÓL ÉS JUGOSZLÁVIÁRÓL GÖRÖG TILTAKOZÁS MACEDÓNIA ELISMERÉSE ELLEN Az Európai Közösségek külügyminiszterei tegnap Brüsszelben a Független Államok Közösségéről és Jugoszláviáról tárgyaltak. A tanácskozás kezdetén az épület előtt hozzávetőleg 2000 görög tüntetett Macedónia esetleges elismerése ellen. Mint ismeretes a tizenkettek januárban elismerték Szlovénia és Horvátország függetlenségét, Macedónia esetében azonban engedtek a görög nyomásnak. Athén ugyanis azt állítja, a független Macedónia veszélyeztetné az ugyanezt a nevet viselő görög területet. Ugyanakkor Macedónia teljesíti azokat a feltételeket, amelyeket az EK szabott az egyes jugoszláv köztársaságok elismerésének kritériumaiként. Ami a szovjet utódállamokat illeti: a tizenkettek képviseletében nemrégiben körutat tett ezekben az országokban Frans Andriessen, az EK bizottságának alelnöke. A tizenkettek fokozatosan új szerződéses kereteket akarnak kiépíteni a FÁK tagállamokkal. Ezek a megállapodások „ valahol a félúton" lennének a szokásos gazdasági és kereskedelmi együttműködési szerződések, valamint az olyan társulási szerződések között, amilyeneket az EK a közelmúltban Csehszlovákiával, Lengyelországgal és Magyarországgal kötött. MOCSKOLÓDÁS MÁR A TENGERENTÚLON IS A csehszlovák szövetségi szervek kezükben tartják az összes információs csatornát és „a kis cseh goebbelsek tevékenysége gyakran büntetést érdemelne". A közeledés helyett a nemzetek szembefordítását szolgálják. Ezt állította vasárnap esti adásában a New York-i Szlovák Rádió. A rádió rövid jegyzetében arra figyelmeztetett, Szlovákiának még mindig nincs önnáló hírügynöksége, s azt állította, hogy a tömegtájékoztató eszközök külföldi kirendeltségeit a prágai bürokraták uralják. A szövetségi Csehszlovák Rádió eddig egyetlen igaz hirt sem sugárzott Szlovákiáról - állította a New York-i adó. Egyébként ez a magántulajdonban lévő rádióállomás hetente hatvan percnyi műsort sugároz ultrarövid hullámon. Hatósugarát független források alapján egyelőre nem sikerült felmérni. New Yorkban a közelmúltig cseh rádióadó is működött. Ugyanez a Szlovák Rádió felszólította a New Yorkban és környékén élő szlovák honfi társakat, hogy adakozzanak a szlovák függetlenség megünneplésének finanszírozására. Az ünnepségre március 14-én kerül sor Pozsonyban. A rádió tájékoztatása szerint Stanislav Pánis képviselő arra kényszerült, hogy az ünnepség költségeire hitelt vegyen fel, s kénytelen volt így a saját házát is megterhelni.