Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-10 / 59. szám, kedd

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓI 1992. MÁRCIUS 10. CSIEN CSI CSEN NYUGAT-EURÓPAI KÖRÚTON TENGET IS CENZÚRÁZZÁK BUKAREST TAGADJA A VÁDAT ROMÁN RÉSZVÉTEL A MOLDOVAI KONFLIKTUSBAN Moldovában a múlt hét óta tart a fe­szültség, elsősorban a túlnyomórészt oro­szok lakta Dnyeszter Menti Köztársaság­ban, amely már tavaly kinyilvánitotta aka­ratát a Moldovától való elszakadásra. Az elmúlt hét elején fegyveres összetűzé­sekre is sor került, s ennek kapcsán a román nyelvű lakosság azzal vádolta a köztársaságban állomásozó közösségi erőket, hogy az oroszok oldalán részt vettek az incidensekben. Az orosz televí­zió pedig a hét végén azt jelentette, hogy a Dnyeszter bal partján a moldovaiak oldalán románok is harcolnak. A román rádió tegnap tette közzé a bukaresti kül­ügyminisztérium nyilatkozatát, amely ka­tegorikusan cáfolja ezt a vádat, hozzáfűz­ve, hogy az szöges ellentétben áll a való­sággal és károkat okoz a román-orosz viszonynak. A továbbiakban a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Románia támogatja a kisinyovi kormány törvényes akcióit a szeparatisták ellen, s a Dnyeszter menti konfliktus politikai megoldásának híve. Vasárnap Mircea Snegur moldovai el­nök is tiltakozott az orosz televizió aznapi híre ellen, miszerint a Dnyeszter bal part­ján az összecsapásokban 28 román vesztette életét, s holttesteiket már vissza is szállították Romániába. A FIDESZ LENNE A NYERŐ Csien-Csi-csen kínai külügymi­niszter tegnap Londonban találko­zott brit partnerével Douglas Hurd­del, és John Major kormányfővel. A tárgyalópartnerek Hongkong kér­déséről tanácskoztak - közölte az AFP hírügynökség. A brit politikusok szóba hozták az emberi jogok tiszte­letben tartásának kérdését és a fegyverkezés ellenőrzésének a problémáját. John Major tavalyi szeptemberi kínai látogatása során egyeztek meg, hogy rendszeres, külügymi­niszteri szintű találkozókat tartanak Hongkongról. Mint ismeretes, Hong­kongot 1997-ben vissza kellene adni Kínának. A látogatás kapcsán a sajtó sokat foglalkozik a kínai reformpártiak és az ortodoxok közötti ellentétekkel. Pekingi források arról számoltak be, A hivatalos iraki hírügynökség tegnap azt jelentette, hogy Szaddam Husszein elnök a hét végén ellátogatott a hadiipari parancsnokság székházába, ahol konfe­rencia zajlott a közszükségleti cikkek gyártásának megkezdéséről. Ez az első olyan hír, amely arról tanúskodik, Bagdad kísérletet tesz az óriási hadiipari komple­xum konverziójára. Mint ismeretes, az iraki hatóságok január végén arra kérték az ENSZ illetékes különbizottságát, ha­lassza el egyes katonai létesítmények megsemmisítését, mivel azokat polgári célokra akarják felhasználni. Irak azt állí­totta, szüksége van robbanóanyagokra is, elsősorban az olajiparban, ezenkívül a szétbombázott utak és házak helyreállí­tása során. Akkor ez a kérdés éles eluta­sításra talált a Biztonsági Tanácsban. Közben egymástól meglehetősen elté­Franciaországban a regionális és megyei választások előtti kampány már két héttel ezelőtt teljes gőzzel beindult, ám hivatalosan csak teg­nap kezdődött meg A nem hivatalos előjátékot jelentős mértékben befo­lyásolta: a kormányzó szocialista párt egyfajta keresztes hadjáratot hirdetett a szélsőjobboldali Le Pen­féle Nemzeti Front ellen, abban a re­ményben, hogy sikerül megosztania a jobboldali ellenzéket. Konfrontáci­ós légkör alakult ki, amelyben az egyes politikai pártok inkább a Nem­zeti Fronttal szembeni álláspontjukat ismertetik, semmint saját programju­kat, s ezzel lényegében ingyenreklá­mot csinálnak Le Pennek. A franciák nagy része érdeklődés nélkül tekint a radikalizálódó politikai színtérre. A közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy a szavazásra jogo­A mióta megbuktak a közép-ke­let-európai kommunista re­zsimek, állandóan visszatérő téma az ortodox Kuba helyzetének, to­vábbi sorsának alakulása. Akarva­akaratlan egy döntő kérdés kerül előtérbe: Fidel Castro meddig bírja még kezében tartani a hatalmat? Aligha tudna erre valaki pontos választ adni, ám nem kell jóshoz fordulni azért, hogy megállapítsa, a mostani helyzet hosszú távon tart­hatatlan, az 1992-es év bizonyára a törés éve lesz. George Bush el­nök, aki választási hadjárata kereté­ben sokat foglalkozik a jövőbeni amerikai-kubai kapcsolatokkal, a minap azt rjiondta, már annak örül, hogy az első amerikai elnök lesz, aki a posztcastrói szabad Kuba terüle­tére léphet. Mert meggyőződése, hogy a csökönyös Fidel bukása el­kerülhetetlen, s Havanna hamaro­san a szocializmus kátyújából kifelé igyekvő Varsó, Budapest, Prága nyomdokaiba lép. Bár ez még odébb van, a kubai jövőt illető optimista washingtoni nézetekkel sokan azo­nosulnak. Hiszen a szép reményű szocializmusról és az eszméit har­sogó makulátlan forradalmárról szó­hogy abból a dokumentumból, amely tartalmazza Teng Hsziao­ping kijelentéseit a reformmozga­lomhoz való merész hozzáállás szükségességéről, s amelyet jelen­leg kötelező anyagként tanulmá­nyoznak a munkahelyeken, kihagy­ták Teng több tézisét. Például a bé­kés evolúció fogalmát, vagy a balol­dali vezetők ellen irányuló bírálatot. Amint látni, támadásba lendültek az ortodox erők, melyek ragaszkodnak a reformok „átgondolt és óvatos" megvalósításához, a társadalom stabilitásának a megőrzéséhez, és nagy hangsúlyt fektetnek a osztály­harcra. Ezek az erők igyekeznek feléleszteni a régi-új kampányt: ,,Ta­nulni Lej Fengtöl", a példás katoná­tól, aki elvakultan hitt a marxista eszmékben. Ez a kampány Teng „szabad gondolkodásmódja" ellen irányul. ro hírek látnak napvilágot arról, milyen stádiumban is volt az iraki nukleárisfegy­ver-program. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a múlt héten azt állította, Irak még nem lett volna képes atomfegyvert gyártani. David Kay, a londoni Uranium Institute nevü kutatóintézet főtitkára vi­szont egy svájci lapnak adott interjújában tegnap azt állította, ha nem került volna sor a háborúra, Iraknak ma már 20 bevet­hető atombombája lenne. David Kay, aki az ENSZ-misszió három iraki útjának szervezésében vett részt, ezt a szakértők által a helyszínen összegyűjtött adatok értékelése alapján állítja. Szerinte az iraki atomprogram kiválóan volt megszervez­ve, teljes titokban kb. 15 ezer ember dolgozott a programon. Kay állítása sze­rint még mindig van több titkos berende­zés, amelyet a szakértőknek nem sikerült felderíteniük. suit polgárok fele nem szándékozik az urnákhoz járulni. A regionális választásokon hu­szonhat városi régió (kerület) taná­csának 1890 helyéért folyik majd a harc. A közvélemény-kutatások szerint a szocialista párt a hat évvel ezelőtt elért 30 százalék helyett már csak 20 százalékra számíthat. A gaulle-istákat és liberálisokat tö­mörítő Szövetség Franciaországért tömbnek mintegy 4 százalékos sza­vazatveszteséggel kell számolnia. Ezzel ellentétben a két „zöld" párt­nak esélye van a tízszázalékos többletszavazatra, és jó eredményre számíthat a Nemzeti Front is. A regi­onális választásokra március 22-én kerül sor és ugyanaznap tartják meg a megyei választások elsó forduló­ját. Ekkor választják majd meg a megyéket igazgató főtanácsok tagjainak a felét. ló történet nem más, mint mesesze­rű legenda, melyben ma már csupán maroknyi ember hisz. Elvakult fana­tikusok, régi harcostársak, politikai kalandorok és a hatalomféltők, akik­nek hinniük kell. Nos, ök arról győzködik a világot, hogy Bush és a „washingtoni csatló­sok" mélységesen tévednek. Ugyan miben? Tévedés lenne, hogy a szo­cializmus kudarcot vallott? Nem len­ne igaz, hogy Kuba konoksága miatt gazdasági, politikai, társadalmi vál­ságba került, elszigetelődött, magá­ra maradt gondjaival, melyekbe már-már belefullad? Mindez téve­dés lenne? Nem. Havanna mégis makacskodik, ta­gad és tovább kockáztat. A szigetor­szág a némi dollárt hozó turistapara­dicsomokat leszámítva egy óriási szegényházra kezd hasonlítani, amelyben meghazudtolt, nélkülö­zésre itélt emberek élnek, melyben már semmi sem működik igazán, még a szinte minden területre kiter­A magyar sajtó tegnap tette közzé annak a közvélemény-kutatásnak az eredményét, melyből egyértelműen kitű­nik, hogy ha ezen a hétvégén tartanák meg az általános választásokat, akkor a Fidesz szerezné meg a legtöbb szava­zatot. A Fiatal Demokraták Szövetsége ifjúsági szervezetként alakult meg, s leg­utóbbi kongresszusán döntött úgy, hogy megnyílik az állampolgárok előtt, tekintet nélkül korukra. Az eredmények szerint a jelenlegi kormánykoalíció pártjai csak jedö jegy rendszer sem. Ugyan Cast­ro tarsolyában tartogat egy új remé­nyekkel kecsegtető gazdasági prog­ramot, amely Kuba természeti adott­ságainak - a tenger, a termékeny föld, az éghajlat - kihasználására és a latin-amerikai kereskedelmi part­nerek, külföldi beruházók felkutatá­sára alapoz. Csakhogy a terv meg­valósításához idő és türelem kell. Fidel Castrónak nincs ideje, a kubai népnek pedig aligha lesz türelme ahhoz, hogy a harminc évvel ezelőtti kiindulópontról rajtoljon ismét az is­meretlen jövő felé. Ami különösen aggaszthatja a hatalomféltőket, hogy a türelem­vesztés, az idegesség jelei máris láthatóvá váltak, a gazdasági gon­dok pedig politikai problémává tere­bélyesedtek. Noha a havannai rep­rezentáció az egységes, oszthatat­lan kubai társadalom képét próbálja elfogadtatni a világgal, a valóság tükrében teljesen eltorzul ez a kép. Hovatovább egyre többen zúgolód­a szavazatok egyharmadát szereznék meg, vagyis összesen annyit, mint a Fi­desz egymagában. Az MDF 21 százalék­kal a második helyen végezne, a szava­zatok 15 százalékával a harmadik he­lyen a legerősebb ellenzéki párt, az SZDSZ. A Magyar Szocialista Párt több mint 10 százaléknyi szavazatot szerez­hetne, viszont a kormánykoalíció másik két pártjának ennél kevesebbel kellene megelégednie. A Független Kisgazda Párt csak 8 százalékot kapna, a Keresz­ténydemokrata Néppárt pedig csak ötöt. nak, követelik a párbeszédet a de­mokratikus reformok, a többpárt­rendszer bevezetéséről. Hiába. A másságra allergiás castrói veze­tők elleni harc cimén zajló kampány keretében üldözi és keményen bün­teti azokat, akik „letévednek a he­lyes útról", s javasolni, netán köve­telödzni mernek. Furfangos és céltu­datos ellenőrző rendszerrel működ­teti az elnyomó politikát. A rendőrö­ket gyorsan bevethető civilruhás spiclik segítik, akik újabb spicliket szerveznek be a városokban és vi­déken folyó „társadalmi munkába". Hát így, a megfélemlítéssel, a politi­kai és rendőri terror fokozásával si­kerül összetartani a nép egységét, így áll össze a kép a megoszthatat­lan társadalomról. Igaz, a „bűnöző ellenforradalmárok" még szétszór­tak, ezért tehetetlenek a mindenha­tókkal szemben. Még erőtlen az el­lenzék, de naponta újabb szövetsé­gesekre talál azokban, akiknek ele­gük van a szellemi és fizikai elnyo­másból, akik már szintén másként gondolkodnak. Nem hiszik, hogy nincs fontosabb és jobb a világon, mint a forradalom és Fidel Castro. URBÁN GABRIELLA NÉHÁNY SORBAN T ekintettel a kedvezőtlen csehszlová­kiai, magyarországi és lengyelorszá­gi gazdasági helyzetre, a müncheni gaz­dasági kutatóintézet (IFO) figyelmeztette a Nyugatot, nehogy a FÁK-nak nyújtott segítség miatt megfeledkezzen a közép­kelet-európai országokról. Az IFO a Ber­linben tegnap közzétett tanulmányában megállapítja: nem igazán reménytkeltőek a kilátások arra, hogy Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország hamaro­san áthidalja a válságot. A relatíve leg­jobb helyzetben Magyarország van, ahol aránylag alacsony a termelés csökkené­se, és elfogadható az infláció mértéke. Az említett három ország közül Csehszlová­kiát sújtja a legnagyobb mértékben a munkanélküliség gyors növekedése, és a termelés csökkentése. A müncheni inté­zet szerint a komoly problémák leküzdése érdekében fontos, hogy az érintett orszá­gok kormányai maguk szorgalmazzák a magángazdaság „szerves fejlődését" és támogassák a vállalkozókat. H usszein jordán király vasárnap, út­ban az Egyesült Államokba 24 órás látogatásra Izlandra érkezett. Találkozott Vigdis Finnbogadottir elnökasszonnyal és David Oddson kormányfővel. A király kije­lentette, hogy Izland kulcsfontosságú sze­repet játszhat a közel-keleti népek közötti konfliktus békés rendezésében. Husszein az Egyesült Államokban tárgyalásokat folytat majd George Bush elnökkel és több más vezetővel. Látogatásával kíván hozzájárulni az USA-val és a többi nyuga­ti országgal fenntartott kapcsolatainak ja­vításához. Ezek a kapcsolatok ugyanis komolyan megromlottak az Öböl-háború idején, amikor a jordán király Irakot támo­gatta. F ajúm egyiptomi városban a rendőrség letartóztatta az illegális Iszlám Szent Háború - Dzsihad harminckilenc állítóla­gos tagját. A nagyszabású rendőri razziá­ra azután került sor, hogy a múlt héten Fajúmban egy ismeretlen tettes lelőtt egy rendőrtisztet. A Kairótól mintegy 120 kilo­méterre levő várost tartják az iszlám szél­sőségesek egyiptomi bástyájának. unthorn Kongszonpong, a thai Oĺ Nemzeti Békebizottság elnöke vasárnap Bangkogban kijelentette: amennyiben a március 22-i általános vá­lasztásokon egyetlen politikai párt sem szerzi meg a többséget, akkor a hadsereg beleszól az új kormányfő megválasztásá­ba. Helyi megfigyelők szerint nem való­színű, hogy valamelyik párt eléri az ab­szolút többséget. Ez esetben az ideigle­nes alkotmány valóban felhatalmazza a bizottság elnökét arra, hogy javaslatot tegyen a kormányfő személyére. L egkevesebb huszonkét személy vesztette életét a hét végi zavargá­sokban, több dél-afrikai város négerek lakta negyedeiben. Ezt a Reuter hír­ügynökség közölte rendőri forrásokra hi­vatkozva. A Natal tartományban levő Ma­lagaziban hét férfit lőttek le és öt nőt megsebesítettek. Fokváros keleti negye­dében a botokkal és kövekkel felfegyver­zett támadók halálra'vertek egy négert, azért, mert állítólag leszúrt valakit. A Jo­hannesburgtól keletre levő Katlehongban egy ismeretlen tettes lelőtt egy rendőrt, és további két férfit. Politikai megfigyelők szerint a négerek közötti összecsapások legfőbb oka az Afrikai Nemzeti Kongresz­szus és az Inkatha mozgalom közötti hatalmi harc. A POLITIKA SZERINT: ALBÁN NARKÓMAFFIA CSEHSZLOVÁKIÁBAN Az albán narkómaffia, amely biztonsá­gos helyet talált Csehszlovákiában, ke­mény drogokkal, mindenekelőtt heroinnal látta el a belgrádi piacot. Erről tájékozta­tott tegnap a Politika cimü napilap, amely egyben bővebben ír a kábítószer-csem­pészek csoportjainak leleplezéséről. A laD szerint a belgrádi kábítószer-kereskedők bandája, élén Milet Nejmareviccsel és Nevojs Vukasszal, Belgrádban Golf típu­sú gépkocsikat lopott, amelyeket azután Csehszlovákiába szállított, s az albán narkómaffiánál tiszta heroinra cserélték. Az üzletkötés Pozsonyban játszódott le, a jugoszláv partnereket mindig ott várta egy bizonyos Jakup Ajani, aki a cseh­szlovák-albán csoport „főnökeként" mu­tatkozott be. A Politika információi szerint a belgrádi bandavezérek duplaaljú sörös­dobozokban csempészték a drogot. Visz­szafelé kizárólag autóbusszal utaztak, ami lehetővé tette számukra a relatíve biztonságos határátlépést. Becslések szerint mintegy 300 ezer márka értékű heroint csempésztek így át. KONVERZIÓ KEZDŐDIK IRAKBAN? BEINDULT A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY INGYENREKLÁM LE PENNEK BEGIN, A BÉKEKÖTŐ Tegnapra virradó éjszaka meghalt Menahem Begin, aki 1977 és 1983 között Izrael kormányfője volt. A 78 éves Likud-párti politikust a délutáni órákban már el is temették. Begin 1913-ban, az akkor még Oroszországhoz tartozó Breszt-Litovszk­ban született. A varsói egyetemen jogot tanult, s már ekkor a Betar, a radikális zsidó ifjúsági szervezet aktivistája volt. Érdemes megemlíteni, hogy 1936-ban ő volt a Betar elnöke Csehszlovákiában. Lengyelország fasiszta megszállása után, 1942-ben érkezett Palesztinába, s rö­videsen a britek elleni partizánháború egyik vezére lett. Vezetésével csoportja, az Irgun elkövette a függetlenségi harc legsúlyosabb merényletét: felrobbantotta a jeruzsálemi King David Szállót, melynek romjai között több mint 100 ember vesztette életét. Ekkor Begin már körözött terrorista volt, az ango­lok vérdíjat tűztek ki a fejére. A sors iróniája, hogy a terroristából lett kormányfőt, amikor Londonban járt, az érvényes körözés elle­nére miniszterelnöknek kijáró tisztelettel fo­gadták ... Mindvégig a jobboldal szélén politizált, ezért kellett kezdetben, Izrael megalakulása után elviselnie a mellőzést: Ben Gurion, az első elnök és a kormányzó Munkapárt szá­mára elfogadhatatlanok voltak néha leple­zetlenül fasisztoid nézetei. Éppen ezért okozott világszerte óriási meglepetést - és hozott neki magának Nobel-békedíjat - bé­kekötése Egyiptommal, a Camp-David-i szerződés, amelyben még a palesz­tin autonómia megteremtéséről is szó esett. Persze, később már volt gondja arra, hogy ebből semmi se valósuljon meg. Begin terroristaként kezdte és egy politikai terrorakció, Libanon 1982-es lerohanása vetett véget politikusi pályafutásának. A hajthatatlan, az alatto­mos eszközöket feltűnően kedvelő kormányfőt a rengeteg arab és zsidó áldozat miatt egyre többet bírálták otthon, s felettébb kényelmetlen lett a nagy pártfogó, Washington számára is. Begin szinte fizikailag is összeom­lott a lemondás után. Nem tudta megemészteni, hogy bár megnyerte a bejrúti csatát, vesztesként kellett távoznia a politikai színtérről. Ráadásul a Nobel­békedíjat is felrótta neki a jobboldal, hiszen a Sínai-félsziget visszaadásával precedenst teremtett. Ez most, az arab-izraeli béketárgyalások idején vált igazán hangsúlyossá. így aztán - akármilyen is volt Begin, akármit tett is partizánvezérként és politikusként - Camp Dávidért elismerés jár neki. (görföl) TÉVEDÉS LENNE?

Next

/
Oldalképek
Tartalom