Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-05 / 55. szám, csütörtök

HIREK - VELEMÉNYEK . ÚJSZÓM 1992. március 5. NINCS SZÓ GYARMATOSÍTÁSRÓL HAVEL-INTERJÚ EGY NÉMET LAPBAN Václav Havel köztársasági elnök ismét elutasította az állítólag Csehszlovákiában elhangzott kijelentéseket, melyek szerint a német beruházásoknak Csehszlovákia „céltudatos gyarmatosítása" a célja. A Frankfurter Algemeine Zeitung című német napilapnak adott tegnapi nyilatkozatában az elnök elmondta: a ,,nagy német szomszéd" jól ismeri a terepet, fezért „határozottabb és egyben türelmesebb" is lehet, mint más beruháaók. A csehek és a németek közötti kapcsolatokról szólva rámutatott arra, hogy mindkét félnek igazságosan kellene tükröztetnie a közös történelmet. Ezen a téren bizonyos lemaradás tapasztalható, mert egyes dolgokat évszázadokig tabuként kezeltek. Az emberekben táplálták az előítéleteket, s a polgárokat elferdítve tájékoztatták saját történelmükről A lap emlékeztet rá: Havel közvetlenül azután, hogy átvette az elnöki tisztséget, elítélte a szudétanémetek kiűzését, ezt jogellenesnek nevezte, amiért sokan keményen bírálták őt. Reményét fejezte ki, hogy a hoszszú évekig tartó elszigetelődés után Csehszlovákiában „nagyon hamar visszatér az európai tudat". A továbbiakban azonban a kommunista múlt áthidalásának folyamatával kapcsolatban elégedetlenségét fejezte ki. Mint mondotta, még nem találtuk meg a valóban intelligens és igazságos kulcsot. Az elnök óva intett az „általános megbocsátástól", hangsúlyozva, ha továbbra is tisztségeikben maradnának azok az emberek, akik korábban megsértették az emberi jogokat, akkor ez tartósan szociális feszültséget idézne elő. Ennek a folyamatnak azonban jogilag fedhetetlennek és civilizáltnak kell lennie, nem szabad botrányos jelleget öltenie, nem lehet megengedni, hogy boszorkányüldözésbe torkolljon. Havel a továbbiakban beismerte, hogy némileg gyengült politikai befolyása. „Elmúltak azok az idők, amikor rögtön megtörtént az, amit mondtam. Ez rendben van, ez természetes. A parlament fölöslegessé válna, ha mindent elfogadna, ami az elnöknek eszébe jut" - hangsúlyozta Havel. A napilap ezzel összefüggésben emlékeztetett rá, hogy a képviselők a közelmúltban visszautasították Havel négy javaslatát. A köztársasági elnök eddig nem erősítette meg, hogy jelölteti-e magát újra. Végül az elnök elmondta, hogy valószínűtlennek tartja Csehszlovákia kettészakadását, hiszen a közvélemény-kutatások szerint az emberek túlnyomó többsége a közös állam megőrzését szorgalmazza. KLAUS: NEM HITELEKET, BEFEKTETÉSEKET SZERETNÉNK Václav Klaus, a szövetségi kormány alelnöke, pénzügyminiszter kedden Fairfieldben (Connecticut állam) átvette a helyi Sacred Heart egyetem legmagasabb kitüntetését. Az emlékérmet, amelyet az egyetem alapítójáról, Walter Curtisröl neveztek el, a csehszlovák gazdaságirányítási rendszer kidolgozásáért ítélték oda neki. Az ünnepséget követő előadásában Klaus elemezte a csehszlovák gazdaság utóbbi két esztendejét, hangsúlyozva, e pillanatban azt tartja a legfontosabbnak, hogy a reform ne veszítsen üteméből. Ez az egyetem egyike azon amerikai felsőoktatási intézményeknek, amelyek aktívan valósítják meg a csehszlovák főiskolákkal a kölcsönös tanár- és diákcserét. A csehszlovák pénzügyminiszter kedden este visszatért New Yorkba, ahol több találkozója volt a pénzügyi körök képviselőivel, tegnap pedig Washingtonba repült, s ott tartott tárgyalássorozatot. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának nyilatkozva azt mondta, hogy az USA-tól, s általában a Nyugattól az eddiginél jelentősebb támogatásra van szükség. De nem valamiféle humanitárius segítség, s nem is újabb hitelek formájában. Miként törleszthetnénk hiteleinket, ha ezek segítségével kitermelt termékeinket nem lenne kinek eladni? Ezért főleg azt kérjük, hogy fektessenek be a csehszlovák gazdaságba, továbbá meg kell nyitni a nyugati piacokat és felszámolni a még meglévő kereskedelmi akadályokat. GALVIN TÁBORNO

K É

S A PENTAGON SZERINT EURÓPÁBAN KELL 150 EZER AMERIKAI KATONA bornok, hangsúlyozva, hogy az öreg földrészen más, nyugtalanító erők kerültek előtérbe. Korábban az Egyesült Államok 300 ezer katonát állomásoztatott Európában A Pentagon fokozatosan csökkenti az alakulatok számát, s szintén úgy véli, hogy a 150 fős küszöb alá már nem mehetnek. Az említett tanácskozáson John Galvin azt is bejelentette, hogy az idén 70 ezer amerikai katona távozik kontinensünkről. EURÓPA J0V0JÉRÖL MA DÖNTÜNK Jirí Dienstbier előadása Londonban Európa távlatairól tartott kedden előadást Londonban a külkapcsolatok királyi intézetében Jirí Dienstbier csehszlovák külügyminiszter. Hallgatói tudósok, politikusok, gazdasági szakértők, kormánytisztviselők, diplomaták és újságírók voltak. Kifejtette, a kommunizmus bukásával megszűnt a kétpólusú, s megjelent a sokpólusú világ a maga új kockázataival, veszélyeivel. Minden egyéb vélemény ellenére a jövő világának formálásában nagy szerepe lesz Európának. Európa jövőjéről viszont ma döntünk, sami tetteinktől függ, teljesülnek-e milliók vágyai, nem szalasztjuk-e el a történelem által felkínált lehetőséget. Külügyminiszterünk részletesen elemezte a csehszlovák helyzetet is. Hazánk kritikus fejlődési szakaszba érkezett, bel politikai és nemzetközi szempontból egyaránt. Tény, hogy az államok és a nemzetközi közösség történelmében mindig az átmeneti időszak a legkockázatosabb. A régi struktúrák már nem, az újak még nem működnek. Azt sem lehet pontosan meghatározni, hogy meddig tart az átmeneti időszak, lehet néhány év, de sokkal hosszabb is. Csehszlovákia számára létfontosságú azon struktúrák haté kony működése, amelyek biztosítják az európai régiók stabilitását. Ez pedig minden érdekelt fél politikai akaratától, a nemzetközi szervezetek közötti hatékény munkamegosztástól függ. A nemzetközi struktúrák előtt történelmi feladat áll: hozzá kell igazodniuk a Kelet-Európában bekövetkezett változásokhoz. Csehszlovákia és az EK viszonya kapcsán arra mutatott rá, számunkra alapvető kérdés, hogy az elkövetkező időben közeledni fogunk-e az európai stabilitásnak ehhez az övezetéhez, vagy pedig távolodunk tőle. A gazdaság transzformálásának esetleges sikertelensége eltávolítana bennünket Európától. Csehszlovákia az új Európa megteremtésében fontos szerepet tulajdonít a NATO-nak. E szervezet transzatlanti dimenziója stabilizáló hatással van az európai fejlődésre Úgy tűnik, ezt a tényt jobban tudatosítják, jobban értékelik a közép-európai államok, mint a nyugatiak. A biztonságpolitikában a NATO új szerepet játszhat - hozzájárulhat a poszttotalitárius országok katonai potenciáljainak átalakításához. AMERIKAI ELŐVÁLASZTÁSOK BUSH KESERŰ GYŐZELME A republikánus szavazótábor egyharmada továbbra is elutasítja George Bush elnök politikáját, főleg gazdaságpolitikáját. Ez a következtetés vonható le a keddi előválasztások eredményeiből. Igaz, hogy Bush legyőzte egyedüli ellenfelét, Patrick Buchanant, de a volt televíziós kommentátor például Georgia államban 37 százalékot szerzett, s ez arra fogja ösztönözni, hogy folytassa harcát az elnök ellen. Valószínűleg a déli államokra fog összpontosítani. Georgiában a demokrata jelöltek közül a várakozásoknak megfelelően Bili Clinton lett az első. Nem véletlenül, hiszen Georgia határos Clinton szűkebb pátriájával, Arkansasszal. Maryland államban viszont Paul Tsongas győzött. Az öt demokrata jelölt közül ők ketten állnak a legjobban, fej fej mellett haladnak. KANADAI REMENYEK Most talán lecsillapodik a háborgó, követelődző Quebec és megnyugszik a többi féltékenykedő kanadai tartomány is. Jó okuk lenne rá, hiszen mind a frankofón, mind pedig az angol nyelvű területeknek bővített jogköröket ígérnek. Vasárnap kellene közzétenni a politikai reformokat és, remélhetőleg velük párhuzamosan, a megbékélést hozó alkotmánymódosítási tervezetet, amelyben az elmúlt hét végén állapodott meg a három legbefolyásosabb kanadai párt. Úgy vélekedtek, hogy Quebec, amely unos-untalan hajtogatja másságát, végre megkaphatná ezt a másságot elismerő státust, a hőn óhajtott jogköröket a kultúra, oktatás, idegenforgalom, energetika, építésügy... területén, a bevándorlók befogadásában, asszimilálásában, s hasonló kompetenciákat biztosíthatnának az angol ajkú tartományoknak is. Ha ily módon kedvében járnak az elszakadás gondolatával komolyan foglalkozó Montrealnak, akkor tán visszatarthatják Kanadában, sót végre elfogadtathatják vele az alaptörvényt is és nem lesz országbontás. Csakhogy az egységnek is ára van, s ezt most a szövetségi szervek lesznek kénytelenek megfizetni a hatalomból jussot követelő tartományoknak. Hasonló helyzet alakult ki két évvel ezelőtt. Akkor kellett volna ratifikálni a Meech-tavi egyezményt, amely szintén kimondta, hogy Quebec eltérő, különleges státusú társadalom Nem került sor a ratifikálásra, két angol nyelvű tartomány megvétózta az egyezményt, mert hát furcsálta, hogy a különcködő franciák előnyöket élvezzenek velük szemben. A remélt megbékélés helyett még inkább elmérgesedett a helyzet, kiéleződtek a viták az egymással torzsalkodó tartományok között, megerősödött a quebeciek elszakadási vágya. Ottawa most, öt perccel tizenkettő előtt arra kényszerül, hogy a,fair play szabályai szerint játsszon. Ha nem akadnak újabb vétózok, követelődzők és a „most már azért sem akarom" elvet valló szeparatista akadékoskodok, akkor itt a nagy alkalom a bomlásnak indult régi föderalista struktúrák megreformálására. És valószínűleg az utolsó esély a függetlenségről szóló, bizonytalan kimenetelű quebeci népszavazás megakadályozására, (urbán) K

étségtelen: az olaj stratégiai nyersanyag. Vívtak már érte egy-két háborút - az utolsót alig egy éve, volt politikai zsarolás eszköze és nem is olyan régen a Perzsa-öböl mentén államalapító tényező. Stratégiai jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy barométerként reagál a nemzetközi politikai helyzetre. Ára, a kitermelés mennyisége inkább politikai, mint gazdasági tényezők függvénye. Az olaj tükör, amely kérlelhetetlenül megmutatja a problémák visszáját is. Huszonegy dollár - ezt tartják a kitermelők elfogdható árnak egy barrel olajért. Ami nem jelenti azt, hogy ne kérnének szívesen többet is, vagy ne fogadnának el kevesebbet, ha úgy adódik. Márpedig mostanság úgy adódik. Egy bareli ára alig haladja meg a 17 dollárt, s nem kizárt, hogy a hagyományosan gyengébb második negyedévben lesz még ennél alacsonyabb is. Persze, nem a kisfogyasztók számára, akik bezzeg megérzik, ha megélénkül az olajpiac. Úgy, mint a Kuvait elleni iraki invázió és az Öbölháború idején, amikor például a gépkocsi-tulajdonosok egy világméretű béketáborba tömörültek, s jobban aggódtak a harcok sikeréért, mint Schwarzkopf tábornok, a szövetséges erők főparancsnoka. Mert az invázió hírére 16 dollárral nyomban 30-ra, majd átmenetileg 41,75 dollárra szökött az olajár. Ezzel bekövetkezett a harmadik olajválság, bár hiány egyáltalán nem volt: SzaúdArábia - távolról sem önzetlenül - készen állt minden kuvaiti és iraki kiesés azonnali pótlására. Besegítettek a „kicsik" is és mindenki jól járt. Mármint a termelők és a feldolgozók közül, mert a fogyasztóknak mélyebben kellett a zsebükbe nyúlniuk. Minden mostani probléma a viszonylag gyorsan helyreállított békebői adódik A kitermelőknek nem nagyon akarózott lemondaniuk a nagy jövedelmekről és ezzel maguk alatt vágták a fát. OLAJTÜKÖR A piacon túlkínálat mutatkozott, ami egyre lejjebb nyomta az árakat. S mivel az OPEC-en belül - hogy szemléletes példával éljek - olyan viszonyok uralkodnak, mint egyik-másik kelet-európai parlamentben, kemény huzavona kezdődött a kitermelési kvóták körül, senki sem mutatott valami nagy hajlandóságot a termelés visszafogására. Ráadásul Kuvait előállt jogos igényével, hogy visszakapja a háború előtti részesedését, s közben Irak is engedélyt kapott az ENSZ-től 1,6 milliárd dollárnyi olaj exportálására. A korábban nagyvonalú, Washington „súgásaira" mindig szívesen hallgató Öböl-menti kitermelők most ugyancsak megmakacsolták magukat, hiszen már tavaly költségvetési deficittel zárták az évet, még Szaúd-Arábia is. Számukra két alternatíva van: vagy kevesebbet termelnek ki magas árért, amit az USA és szövetségesei keményen elleneznek, vagy alacsony áron többet adnak el - amivel önmagukat zsákmányolják ki. Február közepén Genfben az OPEC megpróbálta megtalálni a középutat, ami ezúttal minden, csak nem arany. A januári 24,2 millió barrel napi kitermelést lenyomták 23 millióra, de az olaj árát így sem tudják feltornázni 21 dollárra, még mindig 18 dollár alatt van és stabilizálódni látszik. Éppen a stabilitás az, ami olajügyben nagyon hiányzik a kelet-közép-európai államok számára. A keleti olajpiac még a Szovjetunió előtt öszszeomlott, a szállítások jóval korábban bizonytalanná váltak. Már tavaly is 15 százalékkal csökkent a kitermelés, s az idén újabb, talán még ennél is nagyobb visszaesés várható. Ezért sürgette Marián Čalfa a közelmúltban Moszkvában, hogy az ígért mennyiséget már az első félévben szállítsák le az oroszok, de ígéretet nem kapott, csak bíztatást. Ami nagyon nyugtalanító, mivel nincs mód arra, hogy elegáns gesztussal a szabadpiacon vásároljunk, ha kiszárad a keléti olajvezeték. Vásárolni még csak lehetne, de a szállítás a nagy gond. Mint oly sok mindenben, itt is visszaköszön Európa kettéosztottságának átka. A nyugati résznek „csak" az a gondja, hogy ügyes politikával elfogadható szinten tartsa az olaj árát. Keleten a testvéri barátság már az olajvezetékekre sem érvényes, a piac meg csak most vajúdik, s talán még egeret sem szül. így lesz számunkra az olcsó olaj is meglehetősen drága. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN K

uba kormánya nem hajlandó tiszteletben tartani az ENSZ emberi jogi bizottsága által kedden Genfben jóváhagyott határozatokat. Havanna hangsúlyozta, hogy nem teljesíti e határozatok egyetlen pontját sem. Raul Roa Kouri kubai külügyminiszter-helyettes a Prensa Latina hírügynökség szerint kijelentette: Kuba a legkevésbé sem érzi úgy, hogy köteles lenne teljesíteni a dokumentumban szereplő pontokat, mivel az ENSZ-bizottság határozatait a nyomás, a zsarolás eszközének és a washingtoni Kuba-ellenes kampány részének tekinti. I

smét eredménytelenül zárult a két Korea képviselőinek tanácskozása az észak-koreai nukleáris objektumok ellenőrzése megkezdésének időpontjáról. A dél-koreai szóvivő Panmindzsonban, a tárgyalások helyszínén mondotta, hogy továbbra is számos probléma vár megoldásra, ám a részletekről nem tájékoztatott. Mint ismeretes, a két Korea a múlt hónapban megállapodást kötött a kölcsönös megnemtámadásról és megbékélésről, valamint a Koreai-félsziget atomfegyvermentes övezetté való nyilvánításáról. A KNDK-t azonban továbbra is azzal gyanúsítják, hogy folytatja a nukleáris fegyverek gyártását A gyanút megerősíti az a tény, hogy különböző manőverekkel halogatja a nemzetközi ellenőrzés megkezdését. F

ranciaországban a Le Nouvel Observateur című hetilap közölte a legújabb közvélemény-kutatás eredményeit. Ezek szerint a március 22-re tervezett regionális választásokon a kormányzó szocialista pártnak a szavazatok 18 százalékát kellene megkapnia, ami az 1986-os évhez viszonyítva 12-vel kevesebb. A két „zöld" párt együttesen 14 százalékot, a Le Pen-féle jobboldali Nemzeti Front 15,5 százalékot szerezhet. A parlamenti jobboldal jelöltjeire a szavazópolgárok 33 százaléka kíván voksolni. L

itvániában kedden megkezdték a volt szovjet hadsereg egységeinek kivonását. Jonas Gesac, a litván védelmi miniszter helyettese a RIA hírügynökségnek adott interjújában ugyan megelégedését fejezte ki afelett, hogy az első katonák megkezdték a kivonulást, de figyelmeztetett rá, nem lesz hajlandó ezt elismerni, amíg Litvánia nem veszi át a volt Szovjetunió fegyveres erőinek első kiürített laktanyáit. Viktor Mironov, az észak-nyugati hadseregcsoport parancsnoka azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a tulajdonjogi problémákat kormányközi tanácskozáson oldják meg. M

ogadishuban kedden Ali Mehdi Mohammed ideiglenes elnök és riválisa, Mohammed Farah Aidid tábornok, a Szomália Egységes Kongresszusa (USC) egymással szemben álló frakcióinak képviselői az ENSZ védnöksége alatt tűzszüneti megállapodást írtak alá. Ezt a Reuter hírügynökség közölte. A két frakció fegyveres konfliktusa a szomáliai fővárosban tavaly november óta mintegy 20 ezer áldozatot követelt. K

edd esti ülésén a magyar parlament úgy döntött, hogy két szakaszban, január elsejétől visszamenőleg emeli az' ez évi nyugdijakat - tájékoztatott a magyar sajtó. Még ebben a hónapban végrehajtják az első tizenhárom százalékos, minimálisan 800 forinttól maximálisan 2000 forintig terjedő nyugdíjemelést. A hat és fél százalékos, 400-tól 1000 forintig terjedő további emelést szeptemberre tervezik. M

adridi jelentések szerint az ETA baszk szeparatista szervezet tegnap magára vállalta a felelősséget a február 9.-e és 25.-e között elkövetett három merényletért, amelynek során öt ember, köztük három polgári személy vesztette életét. Az Égin című napilapban kiadott közlemény szerint az ETA-akciók célpontjai nem a polgári személyek voltak, a terroristák egy baszk vállalkozó ellen kíséreltek meg merényletet. Ez a vállalkozó ugyanis nem volt hajlandó megfizetni a „forradalmi adót", azt az összeget, amit az ETA tagjai erőszakolnak ki különböző vállalkozóktól tevékenységük finanszírozására. John Galvin hadseregtábornok a NATO európai erőinek főparancsnoka az amerikai szenátus bizottsága előtti meghallgatáson kedden azt mondotta, hogy 150 ezer amerikai katonának Európában kellene maradnia. Ennyi katona jelenléte szolgálna biztosítékként a «olt keleti tömb országaiban tapasztalható nacionalizmus, az etnikai konfliktusok ellen. A szovjet fenyegetés elmúltával Európába nem köszöntött be a béke és stabilitás, mondotta a tá-