Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-31 / 77. szám, kedd

HIREK - VELEMENYEK . UJSZÖM 1992. MÁRCIUS 31 TBILISZI ULTIMÁTUMA Ä grúz államtanács tegnap felszólította a megdöntött elnök, Zviad Gamszahurdia híveit, akik az ország nyugati részében szombaton elfoglaltak négy várost, hogy hétfőn éjfélig tegyék le a fegyvert és oszlassák fel egységeiket - közölte az ITAR-TASZSZ hírügynökség A dokumentum, amelyet az államtanács elnökségének tagjai írtak alá, egyértelműen közli: ha nem tesznek eleget a grúz vezetés követeléseinek, akkor megteszik velük szemben a szükséges intézkedéseket, beleértve a katonai lépéseket is. A közlemény ezenkívül tájékoztat arról, hogy Tbiliszi megszakított mindennemű tárgyalást a ..gamszahurdistákkal", akik megszegtek minden megállapodást a nyugat-grúziai helyzet rendezéséről. EGY LÉPÉS OROSZORSZÁG FELBOMLÁSA FELÉ? Moszkvában tegnap zárt ajtók mögött ültek össze az Oroszországi Föderációhoz tartozó autonóm köztársaságok, kerületek és határterületek képviselői. Ez a 18 autonómia március 13-án parafálta a szövetségi szerződést, amelyhez csak két köztársaság nem csatlakozott - Csecsen-lngusföld és Tatársztári. Sajtóforrások szerint azonban nem kizárt, hogy a föderáció társult tagjai lesznek vagy kétoldalú megállapodásokat kötnek az orosz vezetéssel. A több mint két héttel ezelőtt parafált dokumentum az aláíróknak garantálja a teljes ellenőrzést a területükün található természeti kincsek felett, önállóan alakíthatják külpolitikájukat, külgazdasági kapcsolatokat létesíthetnek és meghatározhatják „saját határrezsimjüket". A szövetségi szerződés már tervezett ünnepélyes aláírása egyes források szerint az első lépés lesz az Oroszországi Föderáció felbomlása felé, míg mások úgy látják, ezzel lelassul a bomlási folyamat Oroszországban. SZAUD-ARABIA A LUDAS A Sunday Times brit újság szerint a Pentagon közölte, bizonyítékai vannak arra, hogy az eredeti feltételezésekkel ellentétben Kína nem Izraeltől, hanem Szaúd-Arábiától szerezte meg a legkorszerűbb amerikai rakétatechnológiát. A hét végén az izraeli rádió is arról tájékoztatott, hogy az ügy kivizsgálására Izraelbe érkezett amerikai szakértői csoport sem talált semmilyen bizonyítékokat a Patriot rakéták eladására. Sean Walsh, a Fehér Ház szóvivője vasárnap azt mondta, a szakértők már hazatértek, de még nem áll rendelkezésére részletes beszámolójuk. Más lapok szerint az izraeli hírszerzésnek állítólag bizonyítékai vannak arra, hogy e technológia eladásáról Rijád és Peking még 1988ban kötött megállapodást. Tény azonban, hogy ezt az információt egyik érintett fél sem erősítette meg. WALESA NEM KÉREGETNI MENT BONNBA A Richard von Weizsacker német államfővel folytatott tárgyalásokkal kezdődött tegnap Lech Walesa lengyel elnök hivatalos ötnapos németországi látogatása Megfigyelők azonban Walesa látogatásának csúcspontját mára várják, amikor is a lengyel elnök Helmut Kohl kancellárral és Genscher külügyminiszterrel folytat megbeszéléseket. Walesa a látogatás előtt azt hangsúlyozta: nem kéregetni, segélyekért folyamodni megy Bonnba, hanem elsősorban a német vállalkozókat akarja rávenni arra, hogy Lengyelországban fektessék be a tőkéjüket. A bonni General-Anzeiger napilap ezzel kapcsolatban azt írta, hogy Walesa a potenciális beruházókat fogja győzködni, akik eddig inkább Csehszlovákiában fektették be a pénzüket A lengyel elnök útjának Bonnban is, meg Varsóban is nagy jelentőséget tulajdonítanak, nemcsak politikai és gazdasági, hanem társadalmi szempontból egyaránt. Walesa szavait idézve nemcsak a megbékélésről és a két nép közötti megértéséről akar beszélni, de elsősorban gyakorlatban szeretne hozzájárulni a nem éppen felhőtlen történelmi múlt leküzdéséhez. Ehhez a folyamathoz pedig nem csupán a Lengyelországban élő németek járulhatnak hozzá, hanem azok a lengyelek is, akik a múltban különböző okok miatt az NSZK-ban telepedtek le. A biztonsági kérdések ís a tárgyalások egyik komplex témáját képezik. Mint tudjuk, Lengyelországot nem elégíti ki teljesen az Északatlanti Együttműködési Tanácsban való tagság, hanem sokkal szorosabb kötelékeket szeretne kialakítani a NATO-val is. A FRANCIAORSZÁGI KANTONÁLIS VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYEI LESZEREPELTEK A KORMÁNYZÓ SZOCIALISTÁK MIT TEHET MITTERRAND? Franciaországban a kantonális választások vasárnapi, második fordulója megerősítette a kormányzó szocialista párt sikertelenségét, amely egyébként az egy héttel ezelőtti első forduló után is nyilvánvaló volt. A második forduló eredményei alapján elmondható, hogy 73 körzetben a jobboldali ellenzék van többségben, a szocialistáknak és szövetségeseiknek pedig csak 21-ben sikerült győzniük. A hagyományos jobboldalnak a körzeti főtanácsokban 969 képviselőjük van, a szocialistáknak pedig csak 314. E vereség komolyságát szerda esti beszédében Laurent Fabius szocialista párti első titkár is elismerte mondván, hogy mind a pártnak, mind pedig a kormánynak a lehető leghamarabb le kell vonnia a tanulságokat. Pierre Joxe védelmi miniszter is azt mondotta, a választók szavazatukkal fejezték ki, hogy változást kívánnak. De szerinte ez még nem jelenti azt, hogy a jelenlegi jobboldali ellenzéket akarnák kormányon látni. Másként vélekedett erről a jobboldal egyik vezéralakja, Alain Juppé, a gaulle-ista Szövetség a Köztársaságért főtitkára. Szerinte a kormány nagyon meggyengülten került ki a választásokból, s ezt követően már nem lehet úgy kormányozni Franciaországot, mint eddig. Ennek kapcsán Párizsban azt találgatják, hogy Mitterrand államfő milyen változásokat fog végrehajtani a kormányban, ennek érdekében, ugyanis egyre nagyobb nyomás nehezedik rá. Edith Cresson miniszterelnökasszony visszahívása is felvetődött, hiszen az ötödik francia köztársaság történetében még nem volt olyan népszerűtlen kormányfő, mint ő. ÁPRILIS 27-ÉN WASHINGTONBAN KÖZEL-KELETI FORDULÓ? A FELEMÁS DÖNTÉS SZAKADÁS AZ IZRAELI LIKUD-TÖMBBEN James Baker amerikai külügyminiszter azt javasolja, hogy április 27én Washingtonban kezdődjön meg a közel-keleti béketárgyalások újabb fordulója. Az AP hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva közölte, hogy Baker a múlt hét végén erre levélben tett javaslatot Izraelnek, Jordániának, Szíriának, Libanonnak és a palesztinoknak. Az idézett források szerint az első meghívást a tárgyalások felújítására Baker már egy hónappal ezelőtt megküldte az érintett feleknek, de csak Izraeltől kapott választ. A jordán és a palesztin képviselők megerősítették, hogy megkapták a meghívást, de hozzáfűzték: csak azután válaszolnak, ha David Levy izraeli külügyminiszter vasárnap este jelentette be, hogy lemond posztjáról, távozik a kormányból. Élesen bírálta Samir miniszterelnököt, amiért „nem érti meg az amerikai politikát". Telefoto: ČSTK/AP már megvalósult az érintett arab országok külügyminisztereinek holnapra tervezett találkozója. Az eddigi tárgyalások az arabok és az izraeliek között semmilyen kézzelfogható eredményt sem szültek, s aligha várható komoly haladás az izraeli parlamenti választások előtt. Főleg nem most, hogy szakadás állt be a kormányzó Likud tömbön belül. David Levy külügyminiszter lemondott posztjáról, nyilvánvalóan hívei nyomására, akik számára nagy csalódás volt a múlt hónapban lezajlott párton belüli választás a miniszterelnök-jelölt személyét illetően. Reményeikkel ellentétben nem Levy nyert, hanem a jelenlegi kormányfő, Jicchak Samir, a kemény vonal képviselője. A Samir oldalán álló párthívek tegnap felszólították Levyt, hogy ha távozott a kormányból, mondjon le párttagságáról is. Egy meg nem nevezett Likud-tag szerint, akit az AFP idézett, Levy felemás döntése olyan, mintha egy nő úgy határozna, hogy csak félig esik teherbe. Az 54 éves külügyminiszter lemondását el kell fogadnia még a kormánynak is, ez azonban csak a jövő vasárnap fog ülésezni. Nem zárható ki azonban, hogy összehívnak egy rendkívüli kormányülést. Levy hivatalosan a kormány rossz szociális politikájával és a hozzá hasonlóan keleti származású (Levy Marokkóban született) zsidók diszkriminálásával indokolta távozását. A valós ok azonban a múlt havi választások eredményeiben keresendő. A Likudban Samir után Levy eddig a második helyen állt, most azonban lecsúszott a negyedik helyre, a párt választási listáján megelőzi őt Mose Arensz védelmi és Ariel Sáron lakásépítési miniszter. FÁTYLAT A MÚLTRA Szíria a kapcsolatok normalizálására törekedik hajdani ideológiai ellenségével, Irakkal. Ezt tegnap közölte az Al-Hajat című pánarab napilap azzal: ez a lépés részét képezi Damaszkusz erőfeszítéseinek, hogy rendeződjenek a szélsőséges problémák ós megerősödjön a belpolitikai helyzet. A lap szerint Damaszkusz befejezte Bagdad ellenes propagandakampányát, fokozatosan lemond a Szíriában tevékenykedő iraki ellenzék támogatásáról, tárgyalásokat folytat két határátkelő és az iraki kőolajvezeték megnyitásáról, amely szíriai területen át vezet a Földközi-tengerhez Ezek a lépések alapvető fordulatot jelentenek a két ország közötti feszült kapcsolatokban. RO TE VU KÉRJEN BOCSÁNATOT VÁLTOZÁSOK A SZÖULI KABINETBEN Ro Te Vu dél-koreai államfő tegnap leváltotta a titkosszolgálat főnökét és három új kormánytagot nevezett ki. Ezek a változások összefüggésben vannak azzal, hogy az egy héttel ezelőtti parlamenti választásokon a Demokratikus Liberális Párt nemcsak kétharmados többségét veszítelte el, de még az ötven százalékot sem sikerült elérnie. A nemzetbiztonsági tervezési hivatal élére az eddigi belügyminisztert nevezte ki, akinek a tárcáját egy eddigi tartományi kormányzóra bizta. Változásokat hajtott végre a közlekedési, a mezőgazdasági és halászati minisztérium élén is. Közben Szöulban a legnagyobb ellenzéki párt arra szólította lel az államfőt, hogy oszlassa fel a kormányt, és kérjen nyilvánosan bocsánatot az állítólagos múlt heti választási csalásokéit. A Demokrata Párt követelését mind a 97 újonnan megválasztott parlamenti képviselője aláírta. A DP szerint főleg a hadseregben csaltak a szavazatok összeszámolásakor. Hozzávetőleg 10 olyan ellenzéki jelölt van, akik azt állítják, azért nem ök kerültek a parlamentbe, mert manipuláltak a katonák szavazataival. A hadügyminisztérium a vádat tagadta, viszont egy tisztet éppen a választásokkal összefüggésben vettek őrizetbe. HAZATÉRNEK A KAMBODZSAI MENEKÜLTEK A thaiföldi-kambodzsai határon az ENSZ felügyelete alatt kezdődött meg tegnap a kambodzsai menekültek hazatelepítése. Ez lesz a világszervezet egyik legnagyobb ilyen jellegű akciója, mivel a thai határvidéken lévő táborokban 370 ezer menekült él. Az első 500 fős csoport Poipeténél lépte át a határt. A menekültek autóbuszait a kéksisakosok követték. Az elképzelések szerint a repatriálást a jövő évben esedékes parlamenti választásokig kell befejezni. Nem veszélyezteti közvetlenül, de bonyolíthatja a hazatelepítést az, hogy a kambodzsai kormánycsapatok szombaton kiterjeui riauniuveletet indítottak a vörös khmerek ellen. A tavaly októberi párizsi békemegállapodások szerint mind a négy fél vállalta, hogy tiszteletben tartja a tűzszünetet, ezt azonban az utóbbi hetekben többször is megsértették. A múlt héten hoztunk híreket arról, hogy a vörös khmerek Komponghton tartományban stratégiai fontosságú területeket foglaltak el. Egyébként a vörös khmerek és a kormány egymást vádolják a tűzszünet megsértésével, és azzal, hogy újabb területeket akarnak ellenőrzésük alá vonni, mielőtt még a 22 ezer fős ENSZ-kontingens Kambodzsába érkezne. NÉHÁNY SORBAN I

on Iliescu romáp államfő vasárnap esti tévényilatkozatában üdvözölte az orosz vezetésnek azt a javaslatát, hogy az elkövetkező napokban négyoldalú tanácskozáson keressenek politikai megoldást a Dnyeszter menti konfliktusra. Moszkva javaslata szerint Moldova, Oroszország, Ukraina és Románia külügyminisztériumi szakértői ma találkoznak Kisinyovban, s megpróbálnak megállapodásra jutni abban, hogy a három szomszédos állam kormánya támogatásban részesítse a törvényes moldovai vezetést a konfliktus rendezésében. Mint ismeretes, a moldovai államfő szombaton rendkívüli állapotot hirdetett a köztársaságban. Ion Iliescu ismét megerősítette, Románia kész minden segítséget megadni Moldovának. Elutasította viszont azokat a híreket, amelyek szerint Románia közvetlenül is érintett a konfliktusban. K

ét kommunista ország, a KNDK és Kuba is arról értesítette Bonnt, hogy nem adnak politikai menedékjogot Erich Honeckernek, aki jelenleg Chile moszkvai nagykövetségének épületében tartózkodik, s el akarja kerülni, hogy Németországban bíróság elé állítsák. Erről a Der Spiegel vasárnapi száma tudósított, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, amelyek szerint egyik kommunista állam sem akarja megrontani a Németországhoz fűződő viszonyát. Honecker ügyvédjei időközben Berlinben közölték, az ügy „a megoldás állapotában van", de nem úgy néz ki, hogy gyorsan megtalálják a megoldást. B

orisz Jelcin tegnap a Kreml Györgytermében tárgyalt Francesco Cossiga olasz államfővel, aki vasárnap érkezett négynapos hivatalos látogatásra az Oroszországi Föderációba. A vendég Ruszlán Haszbulatov orosz parlamenti elnökkel is tárgyalt, a program szerint pedig Szuzdalban találkozik II. Aleksziszszel, Moszkva és egész Oroszország pátriárkájával. Felkeresi azoknak az olasz katonáknak a sírját is, akik a második világháború idején Oroszországban estek el, és Vlagyimirben és Szentpétervárott vannak eltemetve. F

ranciaországban vasárnap letartóztatták az ETA baszk szeparatista szervezet állítólagos vezetőjét, Francisco Mugic Garmendiát. Az ETA katonai szervezetének vezetőjét egyébként az Artapalo néven ismerték. A hírt Philippe Marchand francia belügyminiszter közölte, hozzátéve, hogy őrizetbe vették Garmendia két közeli munkatársát is. H

eribert Hellenbroich, a volt nyugatnémet titkosszolgálat (BND) egykori főnöke, a Bild című napilapnak adott nyilatkozatában azt állította, hogy a nyugatnémet kormány egykori minisztere, aki jelenleg is parlamenti képviselő, a hírhedt keletnémet Stasi egyik vezető ügynökeként működött. Ráadásul - állítólag jelenleg a KGB utódszervezete számára folytat kémtevékenységet. Egyelőre nem tudni, kiről van szó, Hellenbroich ugyanis azt mondta, csak akkor hozza az illető nevét nyilvánosságra, ha száz százalékos bizonyítékok lesznek kezében A legolvasottabb német napilap az ügy kapcsán 20 olyan neves és még mindig aktív politikus fényképét közölte, akik jelenleg tagjai a parlamentnek, a múltban pedig a bonni kabinetben foglaltak helyet. F

erdinand Marcos volt Fülöp-szigeteki diktátor holttestét április 10-én szállítják haza a Hawaii szigetekről, s április 21-én fogják eltemetni. Ezt a diktátor özvegye, Imelda Marcos közölte. Mint ismeretes, az 1986-ban elűzött diktátor 1989-ben hunyt el, s az özvegye azóta követeli, hogy tetemét szülőföldjén, családi kriptában helyezhessék örök nyugalomra. A manilai kormány pár hónappal ezelőtt, amikor megengedte Imeldának a hazatérést, kikötötte: a diktátor holttestét nem hozhatja haza. Egyébként Imelda ellen jelenleg is bírósági eljárás folyik, az ellene felhozott vádak listája 80 pontból áll. L

engyelországban kötelező lesz a hitoktatás? - tette fel a kérdést tegnapi számában a legnépszerűbb lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza, miután a címoldalon ismertette az oktatásügyi miniszter eddig nyilvánosságra nem hozott tervezetét. A miniszter rendelete szerint minden lengyel alapiskolai tanuló bizonyítványában szerepelni kellene az új tantárgynak: hitoktatás-erkölcstan. Az új elképzelés szerint a jövőben a tanulóknak csak a hittan és az etika között lehetne választaniuk.