Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-28 / 75. szám, szombat

1992. MÁRCIUS 28. HIREK - VELEMENYEK . ÚJSZÓM KARABAHI PROBLÉMA AZ ENSZ AZ ÖSSZEURÓPAI FOLYAMATRA BÍZZA A RENDEZÉST LOCKERBIE-ÜGY HIÁBAVALÓ LÍBIA MAKACSSÁGA NÉHÁNY SORBAN Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnapi zárt ülésén- támogatásáról biztosította az EBEÉ karabahi közvetítő misszióját, amelyet Jirí Dienstbier csehszlovák külügyminiszter fog irányítani. A BT meghallgatta Butrosz Ghali ENSZ-főtitkárnak és a főtitkár különmegbízottjának, Cyrus Vancenek a jelentését Karabahról. Vance a múlt héten járt a térségben, s felkereste Örményországot, Azerbajdzsánt meg Karabahot is. Ghali javasolta, az' ENSZ adjon meg minden technikai jellegű segítséget az EBEÉ-missziónak. Diplomáciai források szerint katonai vagy rendőri egységekről egyelőre nem volt szó. Megfigyelők tegnap már arról beszéltek, hogy ezzel az ENSZ a karabahi probléma rendezését átengedi az összeurópai folyamatnak. Egy nappal korábban Butrosz Ghali felhívást intézett az örményekhez és az • azerbájdzsániakhoz. Mint ismeretes, A kazah fővárosban, Alma Atában tegnap kezdődött meg a Független Államok Közőssége parlamenti elnökeinek második értekezlete. A tanácskozás célja a FÁK Parlamentközi Gyűlésének megalakítása, viszont a 11 tagállamból csak heten küldték el képviselőiket. Üzbegisztán és Azerbajdzsán csupán megfigyelői szinten képviselteti magát, Moldávia és Türkménia pedig „objektív okokkal" indokolta távolmaradását. A Parlamentközi Gyűlés megalakítását főleg Oroszország és Kazahsztán szorgalmazza, a legnagyobb ellenzője viszont Ukrajna. Kijev szerint ez a koordinációs szerv könnyen az egykori szovjet parlamenthez hasonlóvá válhat. Ukrajna mellett Örményországnak is fenntartásai vannak, Kirgízai meg Blorusszia pedig eléggé visszafogottan nyilatkozik az ügyről. Az Talán vannak, akik még emlékeznek arra, mekkora politikai harc dúlt, milyen hangos választási kampány folyt Dél-Koreában 1987-ben, a Cson Tu HvandMátor bukása utáni elnökválasztáson, s egy éwel később az 1988-as parlamenti választások során. Ezekhez képest a keddi törvényhozási választásokat megelőző háromhetes kampány túl langyos, s az eredmények ismeretében már azt is lehet mondani: gyanúsan langyos volt. Ezért is robbant akkorát a bejelentés: fío Te Vu elnök pártja, a kormányon lévő Demokratikus Liberális Párt elvesztette parlamenti többségét - igaz, csupán egy képviselői mandátumon múlott a dolog A DLP ezt azért érezheti vereségnek, mert kényelmes, 60-65 százalékos többségre számított. Ha azt nézzük, hogy még így is a legerősebb párt maradt és kormányt is alakithat, akkor a dolog egyáltalán nem tragikus. Csakhogy ennek a vokscsatának egészen más volt az igazi tétje: az év vége felé esedékes elnökválasztás, Ro Te Vu megbízatási időszaka ugyanis lejár. Márpedig megfigyelők szerint DélKorea egyik sajátossága, hogy az elnöki funkció sokkal fontosabb, mint a parlament, az államfő ugyanis rendkívül széles jogkörökkel rendelkezik. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor Ro Te Vu alaposan elszámította magát. Pedig mindvégig zseniálisan politizált. Cson diktátor után ő hirdette meg a dea múlt pénteken kötött tűzszünet egy hétre szólt, vagyis tegnap járt le, s Ghali most azt kérte az érintettektől, hogy ennek ellenére továbbra is tartsák tiszteletben a fegyvernyugvást. Tény, hogy a tűzszünet meghirdetése óta a harcok intenzitása csökkent. Az incidensek továbbra is napirenden vannak, s ezek kirobbantásával kölcsönösen egymást vádolják a harcoló felek. Az orosz elnök sajtószolgálata nyilvánvaló dezinformációnak és hazugságnak minősítette Jagub Mamedov azeri parlamenti elnöknek azt az állítását, amely szerint Moszkva Örményországgal karöltve egyoldalú háborút visel országa ellen. Ez a Mamedov-nyilatkozat az Izvesztyija című napilapban szerdán jelent meg. Jelcin elnök sajtószolgálata a megütközés hangján szólt az ügyről, hangsúlyozva, hogy a Kreml hajlandó közvetíteni Baku és Jereván között Karabah jövőjéről. eredeti elképzelés szerint a Parlamentközi Gyűlésbe minden tagország 10 parlamenti képviselőt küldene. Ez a szerv a konszenzus elvén működne, minden köztársaságnak egyetlen szavazata volna. A nyugati bankok képviselői MajnaFrankfurtban a tegnapra virradó éjszaka állapodtak meg abban, hogy további 90 nappal meghosszabbítják a szovjet utódállamok adósságtörlesztésének határidejét. A moszkvai Vnyesekonombank, valamint Oroszország, Ukrajna és más adósok képviselői arra figyelmeztettek, hogy az utódállamok gazdasági helyzetére való tekintettel további halasztásokkal kell számolni. A német jegybank nyilatkozata' szerint az utódállamok 65 milliárd dollárral tartoznak nyugati hitelezőknek. mokratizálás szükségszerűségét. Persze, senki nem hitt neki, hiszen a diktátor is őt szemelte ki utódjának A lakosság nagy része elutasította ót, esélytelenül indult a 87-es elnökválasztáson. De a két nagy ellenzéki párt vezérei, a legendás hírű Kim De Dzsung és a szintén népszerű Kim Jung Szam egymás ellen fordultak, külön-külön indultak, egymást ütötték ki, hiszen együtt sokkal több szavazatot kaptak, mint Ro, aki igy a nevető harmadik lett. Hasonló forgatókönyv szerint zajlottak egy éwel később a parlamenti választások is. A két Kim kompromisszumképtelensége megfosztotta az ellenzéki erőket a győzelemtől. Ezt követően, 1990 februárjában hajtotta végre Ro legzseniálisabb politikai húzását. A diktátortól örökölt addigi elnöki pártot, a Demokratikus Igazság Pártot úgy alakította át a mostani DLP-vé, hogy egyesült két ellenzéki párttal. A két nagy Kim közül megnyerte magának az egyiket, Kim Jung Szamot, meg egy másik, ismeretlenebb Kimet: Kim Jung Pilt. Ily módon biztosította pártja számára a kényelmes parlamenti töbséget is. És most az említett igazi tétről. DélKoreában az államfő nem választható újjá, ezért Ro már n^m indulhat. Viszont a kormánypárthoz történt csatlakozásért fizetségként megígérte Kim Jung Szamnak, hogy a DLP öt fogja indítani elnökjelöltként. Ez most bizonytalanná vált, mert Miközben a Biztonsági Tanács a tegnapra virradó éjszaka is folytatta zártkörű megbeszéléseit a Líbia elleni szankciókról, Líbia ENSZ-képviselője azt hangoztatta, hogy országa továbbra is kész teljesíteni a BT kulcsfontosságú feltételét, vagyis légi terrorizmussal gyanúsított két állampolgárának kiadását. Azt állította, mindkettőjük kiadását (elajánlották a Arab Liga küldöttségének, de az „vonakodott őket elfogadni". Thomas Pickering amerikai diplomata a zártkörű tanácskozás után, de még a líbiai nyilatkozat előtt azt mondotta, hogy a szankciókról a szavazás legkésőbb hétfőig megtörténik. Hasonlóképpen nyilatkozott Diego Arria, a BT elnöke is. Szavaik szerint Líbia csak úgy kerülheti el a szankciókat, ha teljesíti a BT január 21-i határozatát, amely kimondja, hogy a terrorizmussal gyanúsítottakat ki kell adnia Nagy-Britanniának, Franciaországnak vagy az Egyesült Államoknak. A BT elnöke és a három nyugati diplomata azt mondotta, Líbia ENSZ-delegátusa nem terjesztett elő új javaslatot azt a keddi vereségért a pártban nemcsak Ro elnököt fogják hibáztatni, hanem őt is. Ennek ellenére nem kizárt, hogy mégis Kimet indítják. Ha ez így lesz, akkor szembekerül a másik nagy Kimmel, Kim De Dzsunggal, akivel ellenzékiként is elnökjelöltként rivalizáltak. Kim De Dzsung ugyanis okkal bízik abban, hogy az ellenzék most már egységesen felsorakozik mögötte Miért fordult el a választók többsége, a Ro Te Vu-féle irányvonaltól? Egyértelműen belpolitikai okok miatt, hiszen a külpolitikában sikert sikerre halmozott. A fokövetően, hogy a hét elején elutasította a két ügynök kiadását az Arab Ligának, írásos álláspontot sem terjesztett elö az üggyel kapcsolatban, amire viszont Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár szólította fel Tripolit. Alaposan összegubancolódtak tehát a szálak, hiszen a nyugati diplomaták állításaival ellentétes a már idézett líbiai nyilatkozat. Tripoli nagykövete többször is hangsúlyozta, hogy a Liga nem volt hajlandó őket átvenni, mondván, hogy meg kell várni a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletét. Moamer Kadhafi legfelsőbb líbiai vezető kijelentette, hogy országa kereskedelmi bojkottot hirdet minden ellenséges állammal szemben. Csak azokkal lesz hajlandó gazdasági kapcsolatokat fenntartani, akik barátian viselkednek Líbia iránt. Ezt a párizsi Le Figaro című hetilapnak adott interjújában szögezte le. Kadhafit felháborította, hogy a Nyugat Líbia elleni szankciókra akarja rávenni a világszervezetet. Hozzátette: országa ezentúl nem fog piacként szolgálni az agresszor számára. kozatos demokratizálás eredményeként Dél-Korea előtt megnyílt a világ, nőtt a nemzetközi tekintélye, az ó nevéhez fűződik a két Korea közötti párbeszéd felvétele és mára már kitapintható közeledése. Viszont nem sikerült leszorítania az inflációt, a korábban gazdasági csodát végrehajtó ország exportja is visszaesett. De amit a leginkább a szemére vetnek a vállalkozói körök: nem teljesítette a gazdaság decentralizálására tett ígéretét, továbbra is kemény központi irányítás van érvényben. MALINAK ISTVÁN E

rich Honecker, a volt NDK vezetője, aki még mindig Chile moszkvai nagykövetségén tartózkodik, annak az óhajának adott hangot, hogy szeretne kiutazni Szíriába. Khaled Bagdasnak, a Szíriai Kommunista Párt egyik vezetőjének írt levelében - melyből tegnap idézett az ADN hírügynökség - Honecker hangsúlyozta, hogy feleségével, Margottal együtt szívesen elfogadná Damaszkusz meghívását. A

zt javasolta a Magyar Mérnöki Kamara, hogy a bősi erőmű üzembehelyezése során fontolóra lehetne venni a „teljesen befejezett duzzasztó kihasználását Dunakilitiben". A kamara véleménye szerint ezzel csökkenteni lehetne az ökológiai károkat, amelyek akkor keletkezhetnének, ha csak a szlovák oldalon fejeznék be a vízlépcsőt. Ezenkívül javulna a jelenlegi vízgazdálkodási helyzet a Duna környékén. I

zrael csütörtökön harckocsikat és tüzérségi egységeket küldött a dél-libanoni biztonsági övezetbe, ahol elfoglalják az Irán-párti Hezbollah harcosaival szembeni állásaikat. Erről a Reuter hírügynökség tájékoztatott biztonsági forrásokra, illetve szemtanúkra hivatkozva. Izraeli katonai források szerint azonban a hadsereg Dél-Libanonban nem kapott semmilyen „jelentős" erősítést. Lehetséges, hogy átcsoportosítás történt, ám a jelentős erősítésről szóló hírek hamisak - mondotta az izraeli hadsereg szóvivője. B

udapesten csütörtökön megnyitották a független Ukrajna első külföldi nagykövetségét. Az MTI jelentése szerint a kijevi kormány „még ebben az évben" kinevezi Ukrajna magyarországi nagykövetét. Mint ismeretes, Magyarország volt az első állam, amely diplomáciai kapcsolatokat kötött Ukrajnával és tavaly decemberben megnyitotta nagykövetségét Kijevben. L

ichtenstein csütörtökön azzal fenyegetőzött, nem ratifikálja a Csehszlovákia és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás közötti megállapodást, ha nem kapja vissza azt az 1600 négyzetkilométernyi területet, amelyet 1918-ban koboztak el a lichtensteini uralkodó családtól. Az említett szabadkereskedelmi megállapodást a múlt héten kötötték. A Reuter hírügynökség ezzel összefüggésben azt közölte, hogy Csehszlovákia nem hajlandó tárgyalni a lichtensteini követelésről. F

ranciaország csütörtökön követelte Líbiától, hogy adja ki a Fatah-Forradalmi Vezetés nevü szélsőséges palesztin szervezet tagját, aki állítólag 1988-ban részt vett egy görög hajó elleni támadásban. Az akció során kilenc francia állampolgár is éfetét vesztette, ezért bízták meg az eset kivizsgálásával JeanLouis Bruguiere francia bírót, aki korábban már a Habas-ügyben is szerepelt. Szamir Muhammad Ahmed Khadir ellen már február 27-én kiadták a nemzetközi letartóztatási parancsot. Az AFP hírügynökség úgy tudja, hogy Khadirnak líbiai útlevele van és Líbiában is él. A

lexander von Stahl német főügyésznek bizonyítékai vannak, hogy a szovjet KGB államközi megállapodások alapján irányította a volt NDK állambiztonsági minisztériumának (Stasi) tevékenységét. A Der Tagesspiegel című napilapnak adott tegnapi nyilatkozatában Stahl elmondta, a szovjet összekötő tisztek rendszeresen kézhez kapták a Stasi-anyagok másolatát. Ezenkívül a Varsói Szerződés tagországainak közös számítógép-hálózata volt moszkvai központtal, ahol megtalálhatók a Stasival együttműködő személyekről szóló dokumentumok. T

egnap közölte a bécsi Kurier, hogy a svájci rendőrség a közelmúltban letartóztatott két osztrák állampolgárt, akik radioaktív anyagokat csempésztek. A napilap szerint az atomfegyverek gyártásánál használatos plutóniumról és uránról volt szó. Alois Mock osztrák külügyminiszter megerősítette a Kurier hírét, amikor elmondta: minisztériumát tájékoztatták a két osztrák letartóztatásáról és a radioaktív anyagok elkobzásáról. Kim De Dzsung és Kim Jung Szam a nyolcvanas évek második felében, még szövetségesekként (Archív felv.) FÜGGETLEN ÁLLAMOK KÖZÖSSÉGE A PARLAMENTI KAPCSOLATOK IS NEHEZEN SZÜLETNEK NAGY LEBUKÁS FRANKFURTBAN A tegnapi lengyel napilapok a legnagyobb figyelmet az évszázad fegyvercsempészetének, s rögtön tegyük hozzá: meghiúsult fegyvercsempészetének szentelték. Lengyel állampolgárok tettek kísérletet arra, hogy Lengyelországból az Egyesült Államokon keresztül 50 millió dollár értékben Irakba szállítsanak vagy 100 ezer géppisztolyt, péncéltörőt, légvédelmi rakétát és így tovább. A hét letartóztatott lengyel állampolgár között - akik az amerikai vámosok jól előkészitett csapdájába estek - a volt kommunista rezsim magas rangú személyiségei is megtalálhatók. Tavaly februárban indították akciójukat az amerikai vámtisztek. Két titkos ügynök, akik iraki fegyverkereskedőknek adták ki magukat, Ronald Hendron amerikai állampolgártól megtudták hogy a volt szovjet tömb országaival kiépített kapcsolatoknak köszönhetően könnyen hozzá lehet jutni nagy mennyiségű kalasnyikovhoz, RPG 7 páncéltörőhöz, levegö-föld rakétához, s talán még MIG 29-es vadászgépekhez is. Söt, atomfegyverekről is említést tett a volt Varsói Szerződés azrenáljából, s mintaként Hendron 100 géppisztolyt juttatott el az Egyesült Államokba. Az egész tranzakció csúcsa a lengyel szállítókkal kötött szerződés aláírása lett volna Frankfurtban, de ehelyett a letartóztatás következett. ROMANIA HATALMI HARC A KORMÁNYPÁRTBAN Felbomlik-e a posztkommunista Romániát két éve kormányzó Nemzeti Megmentési Front, vagy mégis sikerül kompromisszumot kötnie a párton belül egymás között nagyon indulatosan vetélkedő és vitatkozó három legfontosabb frakciónak? Erre, a román belpolitikai szempontból alapvetően komoly horderejű kérdésre kell most már halaszthatatlan választ adnia a Front országos értekezletének, gyakorlatilag kongresszusának, melyre ezen a hétvégén kerül sor Bukarestben. Megfigyelők szerint minden jel arra vall, hogy nagyon viharos és indulatos lesz a tanácskozás, A barikád egyik oldalán a Front alapító elnöke és a mostani államfő, Ion Iliescu hívei, míg a másikon a volt kormányfő, a Front jelenlegi vezetője, Petre Roman támogatói találhatók. A harmadik frankció - melynek élén Marian Enache és Ion Solcanu parlamenti tagok állnak - azt szeretné, ha a felek kibékülnének és fennmaradna a párt egysége. Az ellentétek többrétüek. Iliescu elnök tábora felrója Romannak, hogy hibás reformpolitikájával elmélyítette az ország gazdasági és politikai válságát és felelős a Front népszerűségének hatalmas csökkenéséért. Romanék szerint viszont a problémák gyökere ott van, hogy Iliescu túlságosan konzervatív és nem támogatta kellőképen a reformot. Közben mindketten kölcsönösen lekommunistázzák egymást. Ugyanakkor a romániai forradalom e két meghatározó egyénisége között egyre nagyobbak és nyíltabbak a személyi ellentétek, s szinte mindennaposak a kölcsönös támadások, vádaskodások. Esetleges megbékélésük ezért rendkívül kényes kérdés, bár rövid távon nem zárható ki, nem lehetetlen, lévén szó politikai házasságról a hatalom megtartása érdekében. A megfigyelők nézete szerint azonban hosszú távon a Front szétesésével kell számolni. Nem vitás ugyanis, hogy a jelenlegi harc a hatalomért folyik - személyek és csoportok közt Iliescu szeretné megőrizni magának az elnöki bársonyszéket a további négy évre is. Romannak is az államfői poszt megszerzése a célja. A Front mostani értekezletének erről is valami módon döntenie fog kelleni, tehát hogy kinek a jelölését támogatja. A legfontosabb bukaresti alapszervezet néhány napja meglepetésszerűen úgy foglalt állást, hogy az adott esetben inkább Iliescut fogja támogatni, mint Románt. Másrészt a két politikust támogató, de egymással vitatkozó pártapparátusnak, aktivistáknak, szenátoroknak és képviselőknek is van egy közös céljuk, mégpedig az, hogy nem mindegy, a jövőben megőrzik-e funkcióikat vagy pedig le fog kelleni lépniük a politika színpadáról. Ezeket, de még sok más szempontot is egybevetve és mérlegelve nyilvánvaló, hogy Románia első számú politikai pártja mostani kongresszusának eredményei meghatározó jelentőségűek lesznek az ország sorsának közeljövője szempontjából. KOKES JÁNOS A DEL-KOREAI VALASZTASOK TETJE KIMEK HÁBORÚJA?