Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-27 / 74. szám, péntek

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szói 1992. MÁRCIUS 27. Kurd nök ülősztrájkkal tiltakoznak a hollandiai Deventerében a törökországi katonai hatóságok kurd kisebbséggel szemben alkalmazott erőszakos cselekedeteiellen. ČSTK/EPA telefoto A KURDOK VÉDELMÉBEN GENSCHER BÍRÁLJA A TÖRÖK KATONAI HATÓSÁGOKAT Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter weimari sajtóértekezletén bírálta a török katonai hatóságokat a déltörökországi polgári lakosság elleni eljárásuk miatt. Kijelentette, hogy a török katonai akciók szöges ellentétben állnak a helsinki Záróokmánnyal, és összeegyeztethetetlenek a NATO alapvető értékeivel. márpedig e szervezetnek Törökország is tagja. Megkérdezték töle, fennáll-e az a lehetőség, hogy a volt NDK néphadseregének fegyverzetét is bevetik Törökországban a polgári lakosság ellen. Genscher válasza szerint a szövetséges Törökországnak ezeket a fegyvereket kizárólag külső támadás elleni védelemre engedték át, és nem arra, hogy a civil lakosság ellen vessék be őket. Genscher a továbbiakban aláhúzta, hogy a kurdok ellen Délkelet-Törökországban inditott hadműveletek nem indokolhatók a terrorizmus elleni fellépéssel Különbséget kell tenni a lakosság elleni fellépés és a terroristák megbüntetése között. Genscher szerint erre Törökország, a párizsi Európa Charta aláírójaként is kötelezettséget vállalt. Németország tegnap bejelentette, hogy Törökországnak leállítja a fegyverszállítást mindaddig, amíg nem tisztázódik, vajon a német fegyvereket nem vetik-e be a törökországi kurd kisebbség ellen. A kormányszóvivő e bejelentését követően Törökország visszahívta bonni nagykövetét. A franciaországi Strassbourgban tegnap a Kurd Dolgozók Pártjának mintegy két tucatnyi híve gyujtőpalackokkal támadta meg a török konzulátust. A támadásnak nem volt emberáldozata, az anyagi kár minimális és a rendőrség négy támadót letartóztatott. Egyébként sajtóügynökségi jelentések szerint a török hadsereg és a 'kurdok közti, öt napja tartó fegyveres összecsapásoknak eddig hozzávetőleg több mint 60 halálos áldozata van. LÍBIA SZANKCIÓKRA SZÁMÍTHAT ÖSSZEÜLT A HÁGAI NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG Diego Arria, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöke ma délelőttre összehívta a testület ülését, amelyen egy új határozatot fogadnak el Líbiával kapcsolatban, s az elnök jelzése szerint ez nyilvánvalóan szankciókat fog tartalmazni Libia ellen. Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaország szorgalmazza mindenekelőtt a szankciók elrendelését, mivel a közvetítési erőfeszítések eredménytelenek voltak, s Líbia nem tett eleget a BT döntésének, hogy adja ki terrorcselekményekkel gyanúsított két állampolgárát. Diplomáciai források szerint a BT egyetlen tagja sem ellenzi a szankciók elrendelését. A három említett ország határozati javaslata légi és fegyverszállítási tilalommal számol, valamint a líbiai diplomaták többségének kiutasításával az ENSZ tagországaiból A hágai nemzetközi bíróság tegnap kezdte meg Líbia kérésének megvitatását, hogy kapjon védelmet az USA, NagyBritannia és Franciaország állal szorgalmazott megtorló akciókkal szemben. A bíróság ülését Oda Sigeru japán bíró nyitotta meg, mivel a nemzetközi bíróság elnöke, a brit Robert Yewdall lemondott a tanácskozás irányításáról országa érdekeltsége miatt. Líbia, amelynek nincs képviselete a 15 tagú nemzetközi testületben, egy egyiptomi ad hoc bírót bízott meg érdekei képviseletével. BOSANSKI BROD TŰZFÉSZEK SE VÉGE, SE HOSSZA A JUGOSZLÁVIAI VÉRONTÁSNAK Bosanski Brodban folytatódnak a harcok és ez veszélyesen bonyolíthatja a helyzetet egész Bosznia-Hercegovinában. A köztársaság elnöksége szerda esti nyilatkozatában azzal fenyegetőzött, ha nem vonulnak ki a városból a jugoszláv hadsereg egységei és az idegen önkéntes alakulatok, akkor tájékoztatni fogják a Biztonsági Tanácsot és a világ közvéleményét a „belső agresszióról". A belgrádi televízió tegnap reggeli híradásában azt állította, a városban megbénult az élet, zárva tartanak az iskolák, üzletek, az üzemekben pedig leállt a munka. A becslések szerint az elmúlt 30 órában 1500 különféle gránát és rakéta hullott a városra. Rengeteg épület romokban hever. A város védői és a polgári lakosság soraiban sok a sebesült, többen életüket vesztették. Arról nem tudni, hogy szerb oldalon milyenek a veszteségek, mert a szerb válságstábbal nem lehetett kapcsolatot teremteni A jugoszláv hadsereg azt állítja, hogy Bosanski Brodban különböző idegen félkatonai alakulatok vannak. A helyi szervek ezt tagadják, és a hadsereget vádolják azzal, hogy lövi a várost. A Borba című napilap egy menekült beszámolója alapján tegnap azt írta, hogy a lakosság 90 százaléka a pincékben húzódott meg. A szemtanú szerint a várost a horvát fegyNYEREGBŐL, OSTORRAL A mikor egy társadalom elviselhetetlennek érzi a jelent, kilátástalannak. Al a jövőt, akkor a múltba fordul Bizonyára ezzel magyarázható a kozákság újjászületése Oroszországban. Sokan reménykednek abban, hogy a nagy társadalmi zűrzavar kellős közepén a szigorú szabályok alapján működő kozák közösségek lehetnek a megnyugvás első csírái. A kozákok szabad parasztok voltak Oroszország déli vidékein, a Don, a Volga mentén, majd később Ukrajnában. A krimi tatárok, a törökök zaklatásai kényszerítették őket saját védelmük megszervezésére, ami olyan jól sikerült, hogy végül Oroszország határőrei lettek. Szegényebb rétegeik csatlakoztak az októberi forradalomhoz, a tisztek, az atamánok viszont a fehérekhez, s ezzel elindult a büszke, szabad kozák közösségek széthullása. A kegyelemdöfést viszont a kollektivizálástól kapták. Nem meglepő, hogy a mai helyzetben Alekszandr Ftuckoj orosz alelnök, maga is katona, segíti a kozák közösségek feltámasztását, hiszen nemcsak a közrendet és a védelmet viseli szívén, hanem Jelcin elnöktől a mezőgazdasági reform irányítását is feladatul kapta. Újjáalakulnak a kozák falvak, újra vannak kozák egységek, meg atamánok. Csak igazán jó példák nincsenek még. Moldovában, a Dnyeszter bal partján kozák csapatok harcolnak a szakadárok oldalán a legitim kisinyovi kormány ellen. Moszkvában a hadsereg kozák nemzetségekből származó tisztjei rendekről, rangokról, egyenruháról tárgyalnak a kormányzattal, miközben mások közülük különleges képviseletet kértek a kudarcba fulladt szovjet népképviselői kongresszustól. Több vidéki városban a lovas kozákok kapták feladatul a rendfenntartást. Volgográdban viszont gyalogosan ellenőrzik a piacot, fegyverük - az ostor. Felajánlották az orosz kormánynak azt is, hogy ők majd megvédik a Kurilszigeteket, amelyekre Japán feni a fogát. Megegyeztek Ruckojjal arról Is, hogy befogadják a hadseregből leszerelt tiszteket, hadd tanulják meg, mi az igazi katonaság, no meg azt, mi is a földművelés. \/an azonban már olyan eset, amikor a kozákok túl komolyan vették V a nekik felajánlott önkormányzatot. A Rosztovi kerület Repjahovka faluja közölte az illetékes járási és kerületi szervekkel: a Kozák Nagytanács kinevezte a falu atamán kormányzatát, s ők kötelesek összehangolni tevékenységüket ezzel a kozák vezetéssel. Követőkről, egyelőre, nem érkezett hír, de várható, hogy a kozákokat magas lóra ültető orosz vezetők esetleg majd maguk is bánják, ha nyeregből, ostorral teremtenek rendet a régi és új kozákok. (görföl) ALBÁNIA: SZINTE MINDEN HIÁNYZIK RENDSZERVÁLTÁS EURÓPA PEREMÉN Most már Albániában is vége szakadt a fél évszázados kommunista rémálomnak. Az országra új nap virradt. Ezekkel a szavakkal kommentálta az ellenzéki Demokrata Párt elnöke, Szali Berisa hétfői tiranai sajtóértekezletén a vasárnapi előrehozott albán parlamenti választások eredményeit. A demokraták a kétharmados többséggel elsöprő, váratlanul nagy győzelmet arattak. A 140 tagú új albán parlament fennmaradt néhány mandátumán pedig az eddig uralkodó szocialista - volt kommunista - párt, valamint más három ellenzéki párt osztozik. Nyilvánvaló, hogy a hatalom ezentúl a Nyugat által támogatott Demokrata Párt kezében fog összpontosulni A politikai rendszerváltás tehát Európa peremén, földrészünk legszegényebb országában is végre megtörtént. Közismert, hogy a kommunista diktatúra éppen ebben a balkáni országban volt a legszélsőségesebb. Albániai utam során tapasztaltam, hogy bizonyos körökben ezért félelem él az esetleges megtorlások miatt. Talán a kedélyek megnyugtatására igyekezett Berisa gyorsan kijelenteni, hogy Albániában nem lesz boszorkányüldözés, mert szerinte bizonyos mértékben mindenki bűnös, cinkos és áldozat is egyben. Tiranai politikai körök viszont számolnak azzal, hogy a múlt rendszer prominens képviselőit valami módon felelősségre fogják vonni. Néhány esetben ez már a tavalyi év folyamán megtörtént, jelenleg pedig bírósági eljárás folyik a volt diktátor, Enver Hodzsa felesége ellen. Míg a parlamenti választásokon kiütéses győzelmet arattak a demokrata erők, addig az elnöki székben továbbra is Ramiz Alia, a kommunista párt volt vezető személyisége ül. Bár Alia pozitívan értékelte a választások kimenetelét, s mindenkit felszólított az eredmények elismerésére, valamint a politikai és gazdasági reformok meggyorsítására, nem kétséges, hogy feszültségre lehet számítani közte és Berisa, valamint az őket támogató politikai erők között. Több jel arra mutat, bármilyen álláspontra is helyezkedik majd Alia, a győztes ellenzék Berisát szeretné látni az elnöki hivatalban. Tiranai diplomáciai körökben olyan véleményeket is hallottam, hogy az eddig kormányzó szocialisták többé-kevésbé szándékosan engedték át a kormányrudat az ellenzéknek, sőt Alia idö előtti lelépésével is számolnak. Taktikai háttérbe vonulásuk állítólag két alapvető megfontoláson alapul: Először is tudatában vannak annak, hogy jelenleg pártjuknak nincs nagyobb politikai vonzereje a múltja miatt. Másodszor pedig nyilvánvaló, hogy Albánia olyan politikai, de elsősorban gazdasági válságban van, melyből rövid távon nincs kiút. Állítólag a szocialisták ezért inkább átengedték a nehéz munkát a demokratáknak, azzal számolva, hogy egy időre kényelmesebb lesz ellenzékben lenni, s erőt gyűjtögetni a jövőre. Albánia mostanában szinte csak a nemzetközi hitelekből él. Az államkassza gyakorlatilag egyetlen fontosabb bevétele a külföldi segélyek eladásából származik. A kétmilliós munkaképes lakosság mintegy fele munkanélküli. A gazdasági termelés 1991-ben az előző évhez viszonyítva a felére csökkent. Szakemberek értékelései szerint Albániának ebben az évben mintegy 500 millió dollárra lenne szüksége, hogy kielégítse szükségleteit. Ebből viszont az albán gazdaság csak kb. 100 millió dollár kitermelésére képes. A többit külföldről kell beszerezni. A parlamenti választásokon győztes párt vezetői nem titkolják, hogy számolnak a külföld hathatós segítségével. Csodákra azonban nem számíthatnak, elsősorban az albánoknak kell keményen megdolgozniuk a jobb jövőért. Az országban szinte minden téren anarchia uralkodik, a lakosság sem nagyon tudja, mit kezdjen a nyakába szakadt demokráciával. Csehszlovák szemmel nézve rettenetes a szegénység. Minden hiányzik. Az élelmiszer jegyre van. Nincs gyógyszer, nincs fűtés, nincs víz, a nyomor tömeges. Az albán pénznek, a lekának nincs értéke, az infláció pedig hatalmas. Másrészt Albánia gazdag ország. Kitűnő lehetőségei vannak a mezőgazdasági termelésre, gazdag nyersanyag-lelőhelyekkel rendelkezik és új turistaparadicsommá válhat. Ehhez természetesen pénz, rengeteg pénz kellene A Nyugat ígéreteit már megkapta. Tudjuk azonban, hogy mások a szavak és más a valóság. Albániára ezért a politikai rendszerváltás után is válságos évek várnak. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a feszültségeket sem, melyek Tirana viszonyát a szomszédos Jugoszláviával és Görögországgal jellemzik a nemzeti kisebbségek miatt. Ezek közül legismertebb Koszovo problémája. Mindebből az következik, a jövőben Albániában és az egész balkáni térségben nem lehet kizárni az újabb zavargások és incidensek kitörését. Ezek valószínűsége nagy. KOKES JÁNOS, Tirana-Prága NÉHÁNY SORBAN B

uenos Airesben a rendőrségnek sikerült elhárítania az újabb terrortámadást az itteni zsidóközösség ellen. A tűzszerészek egyrészt az Argentin Héber Társaság székházában elhelyezett pokolgépet hatástalanították, másrészt pedig felfedezték azt a bombát is, amelyet a botanikus kertben rejtettek el. Ez utóbbinak a robbanása rengeteg emberéletet követelt volna. Mint ismeretes, az argentin fővárosban a múlt héten követtek el merényletet az izraeli nagykövetség ellen, akkor 28 ember vesztette életét, 250 pedig megsebesült. Buenos Airesben azóta sem engedett fel a feszültség, rengeteg a hamis bombariadó, de mint látjuk, vannak valóságosak is. K

ambodzsában sincs nyugalom, súlyos harcok folynak az eddigi legerősebb ellenzéki frakció, a vörös khmerek fegyveresei, valamint a kormányerők között. Az összecsapások olyan hevesek, hogy Kambodzsa központi részéből több ezer ember volt kénytelen elmenekülni. Megszakították az élelmiszer-szállításokat is, a Kambodzsában állomásozó ENSZ-erők (UNTAC) pedig kérték, hogy fegyverezzék fel őket, mert védtelenek. Kambodzsában a tervezett 22 ezerből eddig csak 2 ezer kéksisakos érkezett meg. Az UNTAC hangsúlyozta, hogy a vörös khmerek átgondolt harci akcióikkal súlyosan megsértik a tüzszünetet. A tájékoztatások szerint Kompongthom tartományban nagyon fontos stratégiai pontokat sikerült elfoglalniuk. P

avol Demeš, a nemzetközi kapcsolatok szlovák minisztere befejezte kétnapos madridi látogatását, amelynek során részt vett a „Nemzet, nacionalizmus és az európai együttműködés századunk utóbbi évtizedeiben" című nemzetközi tudományos értekezleten. Demeš miniszter szerdán tartotta meg Szlovákia és az európai integrációs folyamatok című előadását, amelyben megpróbált magyarázatot adni a hazánkban jelenleg folyó viták történelmi okaira. Pavol Demeš szerdán Katalónia autonóm kormányának elnökével, Jordi Kujollal és a madridi autonóm terület kormányfőjével, Joaquino Leuginoval tárgyalt. S

zomáliában, az öt hónapja tartó polgárháborúban eddig legkevesebb 41 ezer ember vesztette életét vagy sebesült meg. Ez áll két humanitárius szervezet, az Africa Watch és az Orvosok az Emberi Jogokért közös jelentésében, amelynek ezt a címet adták: Szomália - Mogadishuban nincs könyörület. Az Ali Mahdi Mohamed elnök és Farrah Aidid tábornok hívei között dúló harcok során csupán a fővárosban 14 ezer ember halt meg, 27 ezren pedig megsebesültek. Ezek az adatok közel 40 százalékkal nagyobbak az ENSZ által ismertetetteknél. M

égiscsak volt Nicolae Ceausescu román diktátornak Svájcban titkos bankszámlája - irta tegnap a Tineretul Liber bukaresti napilap a Schweizer lllustrierte hetilap információira hivatkozva. E magazin felsorolta, hogy a huszadik század végén mely diktátorok helyeztek el pénzt a világ legbiztonságosabb bankjaiban. A névsorban szerepelt Szaddam Husszein, Bokassa, Idi Amin, Duvalier, Noriega és így tovább. A volt és még élő diktátorok betétjei összesen 250-300 milliárd svájci frankra rúgnak. EMBEREVŐ BOA Egy hatalmas boa megtámadott és lenyelt egy 15 éves fiút az Amazonasz menti őserdőben, az észak-perui Tarapoto város közelében. Erről a helyi rendőrség adott tájékoztatást. A helyi lakosság a múlt héten fedezte fel a fiút a boa gyomrában, amikor lelőtték az óriáskígyót. Később szemtanúk elmondták, Segundo Lopez Tapullimot a boa akkor támadta meg, amikor egy fa alatt pihent. Az AFP hírügynökség azt állítja, az emberevő boa 25 méter hosszúságú volt. A csehszlovák sajtóiroda a hírhez hozzáfűzte, hogy a háromkötetes enciklopédia szerint a legnagyobb dél-amerikai kígyófajta, az anakonda maximális hosszúsága ,,csupán" 9 méter. veres erők tartják kézben. Bosanski Brodot minden oldalról körülzárták, további fegyveres csoportok tartanak a város felé, de azt, hogy kik tartják Bosanski Brodot körülzárva és milyen alakulatok vonulnak arra, már nem tudta megmondani. Bosznia-Hercegovina elnöksége a már említett szerdai nyilatkozatban azonnali tüzszünetre szólította fel a feleket, és arra, hogy tegnap déli 12 óráig a fegyveresek kezdjék meg kivonulásukat a városból. A feszültség Derventa térségére is átterjedt, ez hozzávetőleg 20 kmnyire van Bosanski Brodtól, s a lakosság többségét muzulmánok és horvátok alkotják. Az utcákon barikádokat emeltek, és az éjszakai órákban szórványos lövöldözéseket lehetett hallani.