Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-24 / 71. szám, kedd

1992. MÁRCIUS 24. ÚJ SZÓi EGÉSZSÉGÜGY 6 SZOMORÚ LAPOK AZ AIDS-DOSSZIEBOL TOBB EZERGYERMEKALDOZAT Az 1990­e s év egyik legnagyobb hatású francia tv-riportja volt. A stáb egy jelentéktelen kis faluba, Grez-Neuvitle-be látogatott el. Büfé-falatozó, szeretetre méltó fiatal házaspár, tulajdonosok. Üres asztalok, üres szé­kek, vendég sehol. Három gyermekük is csak egymással játszott. Pajtása­ik régen nyitották rájuk a kertkaput, mert szüleik megtiltották nekik, hogy a Godiveau-gyerekekkel érintkezzenek. Átok ült a családon, borzongás vette körül őket. Pedig semmi rosszat nem tettek, becsületes emberek voltak sok baráttal, sok ismeró'ssel, akik mind elfordultak tőlük azóta, hogy megtudták: egyik fiuk, a vérérzékenységben, azaz hemofiliában szenvedő Yann, AIDS-fertőzött. Azóta alig-alig tér be az üzletbe vendég, a csőd szélére kerültek és kénytelenek elköltözni a faluból. Yann szomorú története akkor kezdó'dött, amikor a hemofiliában szenvedő francia gyermekeket sorra vizsgálat alá vették, mert kiderült, hogy sokakat közülük korábban AIDS-fertőzött vérkészítményekkel kezeltek. Claude Evin egészségügyi miniszter személyesen utazott le Grez-Neuvillebe, hogy véget vessen az ostoba és hisztérikus magatartás­nak, ami nemcsak Yannt, hanem számos más hasonló sorsú társát körülvette. Az emberek nem tudták, hogy miként viselkedjenek, s milyen kockázatot jelent a normális, min­dennapi érintkezés azokkal, akik az évekig lappangó kór vírusait ma­gukban hordják. Hiszen nemcsak Franciaországra, hanem az egész világra is szökőár gyorsaságéval zú­dult az új, ismeretlen, halált hozó be­tegség. A vizsgálat eredményekép­pen a mintegy háromezer francia hemofíliás gyermek közül legalább ezerkétszáz-ezerötszáz bizonyult fertőzöttnek a vérkészítmény-kezelé­sektől. Hasonló megdöbbentő felfe­dezést tettek ez idő tájt a világ más országaiban is. Bahman Habibi pro­fesszor a francia Országos Vértranz­fúziós Intézet orvosigazgatójának a Concours Medical című szakfolyóirat­ban közzétett beszámolója szerint az Egyesült Államokban a vérkészítmé­nyekkel kezelt hemofíliások 60 száza­léka kapta meg a vírust. Németor­szágban 47,4 százalékuk, Spanyolor­szágban 86 százalék, Brazíliában 72,4 százalék és így tovább. Habibi doktor szerint Magyarország 3 száza­lékkal a legalacsonyabb fertőzöttek csoportjában van. Ennél még Norvé­giát is jobban sújtotta a szerencsét­lenség 6,6 százalékos fertőzéssel és Belgiumot 7,7 százalékkal. A felsorolt számok mindenesetre mutatják, hogy a XX. század egyik legnagyobb egészségügyi tömegkatasztrófájáról van szó, valóságos egészségügyi Csernobilről. Hogyan történhetett meg mindez a világ legszínvonalasabb egész­ségügyi hálózatával rendelkező or­szágban? Nemtudás, tapasz­talatlanság, a helyzet fel nem isme­rése vagy egyenesen gondatlanság is közrejátszott? Ma már nagyjából rekonstruálni lehet az eseményeket, amelyeknek — bárhogy is történtek a dolgok — több tízezer ártatlan ál­dozata van. r I m : m. Yannt az egész ország siratta... Az AIDS-nek elnevezett betegség kórokozóját csaknem egyszerre si­került azonosítania Luc Montagnier professzor kutatócsoportjának a pá­rizsi Pasteur Intézetben és Robert Gallo professzornak az amerikai Bethesda Rákkutató Intézet híres vi­rológusának, akit ma már elég jól is­mer a világ. Sokat írtak az újságok a két nagyszerű tudós közötti rivalizá­lásról és azokról a vádaskodásokról is, amelyek sokáig megosztották a szakmai közvéleményt, hátráltatva a betegség terjedése elleni harcot, s a fertőzés valódi természetének meg­ismerését. Szerencsére már vége a perleke­désnek, mint ahogy azt is többé-ke­vésbé tudják a szakemberek, hogy miként lopja be magát a vírus az emberi szervezetbe. A vérzékeny gyerekek katasztrófája azonban egy késői felismerésnek köszönhető. Az AIDS-vírus felfedezésének időpont­jában ugyanis annyit már tudtak, hogy az AIDS szexuális érintkezés útján terjed, de még teljes bizonyta­lanság volt akörül, hogy ebben sze­repe lehet a vérátadásnak is. 1983 júniusában már megjelent ugyan egy körlevél, amely Bahman Habibi, Jean-Pierre Allain és Anne-Marie Couruce jelentésére alapozva meg­említette a vérátadási kockázatokat, de a szerzők azt is hozzátették, hogy az AIDS-nek a vérkészítmények út­ján történő terjedése nem bizo­nyítható megfelelően. Annyit tudtak, hogy a vérkészítmények hőkezelése a hepatitis B, vagyis a fertőző máj­gyulladás vírusának kiküszöbölésé­re megfelelőnek mutatkozik. A nagy gondot a hemofíliások okozták, mert a vérzékenység kezelése úgy tör­tént, hogy a páciensek rendszeres véralvadásgátló készítményt kaptak, amely az úgynevezett VIII. faktort tar­talmazta, amit a vértranzfúziós állo­mások donorjaitól gyűjtöttek össze. A legtöbb európai országban azon­ban hiány volt vérplazmából, s a szűkös választékiján a legolcsóbb az amerikai volt. Éppen ezért a fran­ciák és mások is kiegészítő szük­ségleteiket Amerikából szerezték be. A Francia Hemofíliások Szövet­sége lapjában Soulier professzor már akkor megvilágította, hogy az amerikai készítmények azért a legol­csóbbak, mert a tengerentúlon szá­mos kereskedelmi plazmagyűjtő ál­lomás létezik, ahol a véradókat megfizetik és egy donor akár 50 liter vért is adhat egy évben. A vért több­nyire munkanélküliektől, bevándor­lóktól, olykor kábítószeresektől, min­denesetre a lakosság legszegé­nyebb rétegeitől nyerték. A titokzatos fertőzések nyomán végül ráterelődött a figyelem ezekre az import vérkészítményekre. Egy ideig azonban a hepatitis-átadás ve­szélyére összpontosítottak. Az egyik tekintélyes szakértő, Jean Bemard professzor még azt állította, hogy e készítményektől az AIDS-fertőzés veszélye sokkal kisebb, mint a he­patitisé, s hogy „nem kell dramati­zálni azt a tényt, hogy egy gyógyító eljárás veszélyeket hordoz". A hepatitisfertőzés elkerülésére akkor már ismert volt a hőkezeléses eljárás. Az atlantai Járványügyi El­lenőrző Központ és a Morbidity and Mortality című szaklap ezért kőző­MISZTER ALKOHOL - MÉG EGYSZER VITAMINSAROK A vitaminok enzimrendszereink alkotórészei, anyagcserénk szabá­lyozói. Nagyon kevés kell belőlük, de akár egyetlen vitamin hiánya az egész szervezetet veszélyeztetheti. Régebben, akár 50-100 évvel eze­lőtt, amikor a talajt még nem fertőzte ennyi toxikus vegyi anyag, amikor az ételek tápértéke még vitamin- és enzimdús volt, a vitaminokat és az ásványisó-szükségletet nem kellett tablettákkal helyettesíteni. Ma az ideális étrendet Csak nagyon keve­sen tudják betartani, így a szinteti­zált vitaminok és ételkiegészítők fo­gyasztása feltétlenül szükséges. A-vitamin Zsírban oldódó, tehát felszívódá­sakor egyidejűleg zsírokra (olaj) és bizonyos ásványi anyagokra (első­sorban kalcium, foszfor, cink) van szükség. A szervezet elraktározza, így nem szükséges folyamatosan szedni. • Az A-vitamint tartalmazó élelmi­szerek: tej, tejtermékek, sárgarépa, káposzta, spenót, tök, paradicsom, zöldborsó, zöldbab, sárgabarack, sárgadinnye, tojás. A legtöbb A-vita­mint a halmájolaj tartalmazza. Befolyásolja a szürkületi (farkas-) vakságot ós gyengén látást, segít számos panasz kezelésében. Növeli a légúti fertőzésekkel szembeni el­lenállást. Vigyázat: Az A-vitamin kúra csak szigorú ellenőrzés mellett folyhat! Túladagolása éppoly veszélyes, mint hiánya. B-vitamin Egész sorát ismerjük. Valameny­nyire jellemző, hogy vízoldékony, így hamar kiürül a szervezetből. B1-vitamin: az idegrendszerre és az anyagcserére kifejtett hatása is­mert. Serkenti az agyműködést, így javítja a szellemi tevékenységet. Részt vesz mind a fehérje, mind a szénhidrát-anyagcserében, szerepe van a gyomorsavképzésben is. B6-vitamin idegrendszeri hatása nagyjából hasonló. Közvetett szere­pe van az anyagcsere terén — a zsírsavak lebontásában. Némileg csökkenti a koleszterinszintet, kés­leltetve egyes degeneratív betegsé­gek kialakulását. Csökkenteni tudja az éjszakai izomgörcsöket, lábikra­görcsöket. B12-vitamin a vörösvéTsejtek kép­ződésében ós regenerálódásában játszik alapvető szerepet. Hiánya ve­szes vérszegénységet okoz. Étvágy­gerjesztő, növeli a szervezet energi­áját, az ember koncentrálóképessé­gét. A gyomorból nagyon rosszul szívódik fel, ezért injekció formájá­ban adagolják. A B-vitaminok természetes forrá­sai: az élesztő, a hántolatlan rizs, a gabonamagvak, a legtöbb zöldség­féle, a tej, a sajt, a húsok, a máj, a vese, a tojás. Néhány javaslat a vitamintab­letták szedésével kapcsolatosan: 1 Étkezés közben, vagy köz­• vetlenül étkezés után ve­gyük be őket. A vitaminok zöme gyorsan kiürül a szervezetből. 2 A vitaminok szedése általá­• ban folyamatosan történjék, kivéve az A- és D-vitamint, amelyek­nél 1 hónap szedése után 1 hónap szünet szükséges. 3 Amennyiben ez lehetséges, • a vitaminokat „természetes formájukban" juttassuk a szervezet­be. Hatékonyabbak, mint a szinteti­záltak. A mai zaklatott életünkben vi­talitásunk, életerőnk fenntartása igen fontos. -erf­Nincsenek illúzióim és nem is hi­szem, hogy a múltkori cikkem nyo­mán korcsmák tucatjai zártak volna be és szeszfőzdék, sörgyárak jelen­tettek volna csődöt. Már az is nagy eredmény lenne, ha néhányan az érintettek közül elgondolkoztak vol­na a leírtakon és utána egy-két po­hárral kevesebbet ittak volna, mint máskor. Most az alkohol okozta egész­ségkárosodás konkrét formáiról sze­retnék néhány sort írni. Arról, ho­gyan teszi tönkre e lassan ölő méreg az agyat és a hasnyálmirigyet. Az agy A heveny részegség megbénítja az agysejteket, de ez az állapot rendszerint látható nyomok nélkül gyógyul. így van ez a tizedik, száza­dik részegség után is. Vagy talán mégsem? Az idült alkoholista jelle­me lessan, de biztosan megváltozik, szellemi képességei szinte észrevét­lenül hanyatlanak. Az alkoholistákra jellemző az üldözési mánia és a be­teges féltékenység — termé­szetesen ez ok a további ivásra. Ijedtségre általában csak az első de­líriumos roham ad okot — ilyenkor jönnek a fogadkozások, az új élet el­kezdése, az önvád. Sajnos, az alko­holisták leggyengébb pontja épp az akaraterő, ezért a jó szándék orvosi segítség nélkül gyakran kevés. Azoknak az idült alkoholistáknak, akiknek elég teherbíró a májuk és a hasnyálmirigyük, az agyuk esik szét. E kórkép orvosi neve Korzakov szindróma. Alapvető tünete, hogy a beteg képtelen bármit is emlékeze­tébe vésni és ott megtartani. Emiatt a beteg tisztán a jelenben él és kép­telen helyzetét a kevéssel előtte átélt helyzetekkel összefüggésbe hozni — hiányzik a térbeli és átélt orientá­ció képessége. A nagy űrt a beteg zagyva, összefüggéstelen beszéd­del, kofabulációval tölti ki. A teljes szellemi leépüléshez gyakran társul egyensúlyzavar (józan állapotban is), hallucinációk és a szemidegek bénulása. Mindezt tetézi a B-vitamin hiányából származó fájdalmas ideg­gyulladás. Heveny hasnyálmirigy-gyulladás Ennek a súlyos, heveny beteg­ségnek is nagyon gyakran a túlzott alkoholfogyasztás az oka. A szerve­zetbe kerülő alkohol ugyanis elő­ször az emésztőrendszert károsítja és ennek érzékeny része a cukrok, zsírok és fehérjék lebontásában fon­tos szerepet játszó hasnyálmirigy (pankreász). A heveny hasnyálmi­rigy-gyulladás hirtelen kezdődik, el­viselhetetlen fájdalommal, amelyet a beteg a has közepén érez a legerő­sebben. A fájdalom rendszerint kisu­gárzik a hátba is. A gyomorfekélyes fájdalommal ellentétben ez a fájda­lom nem reagál a savat kötő lúgos gyógyszerekre és a görcsoldó gyógyszerekre sem. A kínzó fájda­lomhoz hányás, sárgaság, később görcsök és láz társulhat. Súlyos esetben néhány óra leforgása alatt életveszélyes, sokkos állapot alakul­hat ki. Ami ezalatt a test belsejében ját­szódik le, az még borzalmasabb. A pankreász számos nagyhatású enzi­met termel, amelyek rendes körül­mények között a belekben fejtik ki hatásukat. A gyulladás hatására ezek az enzimek a véráramba kerül­ve súlyos károkat okoznak a belső szervekben — lebontják a létfontos­ságú szervek sejthártyáit, fehérjéit. Orvosi szempontból a heveny hasnyálmirigy-gyulladás a hasi ka­tasztrófák közé (mint például a gyo­morfekély átfúródása és a heveny féregnyulvány-gyulladás) tartozik. A hasi katasztrófákat a sebészek keze­lik és a diagnózis felállítása után az ilyen betegek nagyon hamar a mű­tőbe kerülnek. A pankreatitisszel kapcsolatban viszont sokáig az volt az orvosok álláspontja, hogy az ilyen beteget nem szabad operálni. A kezelés koplalásból, az enzimeket semlegesítő gyógyszerek adagolá­sából, fájdalomcsillapításból és tel­jes nyugalomból áll. A halálozási arány azonban minden erőfeszítés ellenére magas volt. A modern mű­téti technika (a fejlett laboratóriumi vizsgálatok segítségével) ma már le­hetővé teszi a pankreatitiszes bete­gek műtétét, a szétesett szövetek el­távolítását és a szervezet megtisztí­tását a káros anyagoktól. Az aktív korai beavatkozás sokat javított a betegség prognózisán, de a heveny hasnyálmirigy-gyulladás még ma is nagyon súlyos, olykor halállal vég­sen javasolta, hogy korlátozzák az előzetesen nem hőkezelt vérkészít­mények forgalomba hozatalát. 1985­ben három angol vértranzfúziós specialista, Bird, Codd és Collins ja­vasolta, hogy a szeropozitív hemofí­liásokat lássák el nem hőkezelt plaz­mával, a szeronegatívakat pedig hő­kezelttel. Még mindig nem voltak azonban biztosak abban, hogy az antitestek megjelenése az AIDS-fer­tőzést mutatja-e ki, avagy a szerve­zet immunreakciós védekezését. Csak az ugyanazon évben Atlantá­ban tartott AIDS-világkongresszus állapította meg kétségbevonhatatla­nul, hogy a hőkezelés inaktiválja az AIDS-vírust és ezentúl csakis hőke­zelt készítményeket szabadna elad­ni, az összes meglevőt pedig ilyen eljárásnak kell alávetni. Franciaor­szágban 1985 nyarán vezettek be olyan rendszabályokat, miszerint nem adhatnak ki többé hőkezelési eljárás nélküli vérkészítményt. Ha­sonló bizonytalanság és tétovázás késleltette a szigorú rendszabályok bevezetését a többi európai ország­ban és Latin-Amerikában. (Magyar­országon ugyancsak 1986-tól szűrik a levett véreket.) A három év azon­ban kritikus módon felgyorsította az AIDS elterjedését is, ami azt jelentet­te, hogy egyre több fertőzött vér ke­rülhetett be a vérfelvevő állomások anyagába. Az Egészségügyi Világ­szervezet adatai szerint 1981-ben még csak 328 AIDS-esetről tudtak, s ma már másfél millióra becsülik a betegek és több mint 10 millióra a tünetmentes fertőzöttek számát. A gyors terjedés és a veszély lassú fel­ismerése közötti szerencsétlen ösz­szefüggés nyilvánvaló. Ma a világ számos országában vi­ták és perek tömege folyik az áldo­zatok és az egészségügyi intézmé­nyek között. Folyik a vita, hogy a ká­rok megtérítése miként osztható meg a biztosítótársaságok, a ma­gánkórházak és az állami intézmé­nyek között. Folytatódik a keserű hangú párbeszéd arról is, hogy a kényelmességből vagy költségmeg­takarítás miatt még akkor is felhasz­nálták a bizonytalan eredetű vérké­szítményeket, amikor már többé-ke­vésbé tudni lehetett, hogy kockáza­tos a felhasználásuk. S jóllehet, ma már sikerült elérni, hogy az első AIDS-gyógyszer, a híres AZT, korai stádiumban alkalmazott kezelése késlelteti a betegség fejlődését a 30 évnél idősebb fertőzött hemofíliá­soknál is, ez azonban mit sem vál­toztat a tényen: századunk egyik legsúlyosabb egészségügyi kataszt­rófájának különösen szomorú feje­zete zajlott le 1982 és 1986 között. RÓZSA LÁSZLÓ (NÉPSZABADSÁG) ződő betegség. Ehhez az is hozzá­járul, hogy az alkoholisták erőtarta­lékai és ellenállóképességük kime­rültek, ezért nehezebben viselik el a betegség és a nehéz beavatkozás okozta megterhelést. A hasnyálmi­rigy-gyulladás gyakran gyógyul szö­vődményekkel. Ezek közül az idült hasnyálmirigy-elégtelenség és a cu­korbetegség a leggyakoribbak. Matilalkohol A metanolnak egy szénatommal van kevesebbje, mint az etilalkohol­nak, de a szervezet számára ez nem mindegy. A metilalkohol erős méreg — mérgező adaga 5 milliliter, halá­los adagja 1—2 féldeci körül van. Valójában nem a metanol a méreg, hanem annak bomlástermékei, a formaldehid és a hangyasav. A me­tilalkohol íztelen és szagtalan folya­dék, ezért a metanolt tartalmazó ita­lokat ízük és szaguk alapján nem le­het felismerni. A vegyipar nagy mennyiségben használja oldószer­ként, viszonylag könnyű hozzájutni és ez is fokozza veszélyességét. A metanol okozta mérgezés tüne­tei nem jelentkeznek azonnal és kü­lönösen akkor nagy a veszély, ha a mérgezett „normális" alkoholt is fo­gyasztott, mert ilyenkor a részegség vagy a másnaposság elfedheti a tü­neteket. A mérgezés tünetei rend­szerint fejfájással, hányingerrel és szédüléssel kezdődnek, ezt látásza­var, hasmenés és görcsök követik. Ha az orvosi segítség (gyomormo­sás, művese) későn érkezik, akkor a halál a légzőizmok bénulása miatt következik be. A metanol-mérgezés tipikus és borzalmas szövődménye a vakság. DR.RÁCZ OLIVER

Next

/
Oldalképek
Tartalom