Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-20 / 68. szám, péntek

1992. MÁRCIUS 20. iOJSZÔM HAZAI KÖRKÉP FÖLDÜGYBEN JOGOSULT SZEMÉLYEK HOGYAN JELENTKEZZENEK, ÉS MEDDIG? .. mezőgazdasági szövetkezet kéri a jogosult személyeket, hogy április 27-ig (28-ig) jelentkezzenek - olvashatták az érdekeltek lapunkbSn is egy-egy szövet­kezet figyelmeztető felhívását Azok, akiknek földjét legkésőbb 1990. május 15-ig használta vagy jelenleg is használja a mezőgazdasági szövetkezet, illetve akiktől annak idején átvett-elvett egyéb vagyont (mezőgazdasági eszközt, gépet, szekeret, gazdasági állatot, gabo­nát stb.) Iak|anak bárhol, e felhívásokat okvetlenül szívleljék meg. Ha nem ezt teszik, és elmulasztják a jelentkezést, akkor enyhén szólva könnyelműséget kö­vetnek el. Azért, mert elesnek attól a va­gyonrésztől, ami a mezőgazdasági szö­vetkezet működése során (fennállása ide­jén) létrejött vagyonból nekik jár. Sokakban bizonyára felmerült a kér­dés: Hogyan jelentkezzem? Hiszen erről sem a szövetkezeti transzformációs tör­vény (42/1992 Tt. sz.), sem a mezőgaz­dasági szövetkezetek említett felhívása nem szól. Marcelházi és szenei tapasztalataink alapján ebben próbálunk segíteni olvasó­inknak. A |elentkezéshez mindkét helyen - kész nyomtatványt adtak a jogosult sze­mélyeknek. Mivel bizonyára akadnak köz­ségi hivatalok, ahol hasonló nyomtatvá­nyok megfogalmazásával' és sokszorosí­tásával nem fárasztják magukat, az emlí­tett nyomtatványok szövegének közrea­. dásával segítünk. „Prihlásenie do transformačného procesu (téma, „vec" megjelölés után); Podpisaný(á) .. név, születési szám, ál­landó lakhely, podľa paragrafu 14 písm. b, zákona č. 42/1992 Zb., o úpra­ve majetkových vzťahov a vysporiada­ní majetkových nárokov v družstvách prihlasujem sa ako oprávnená oso­ba.". A szenciek kérvénye még azt is tartalmazza, hogy: „Podľa § 15 pism. c, a to pre zabezpečenie postupu trans­formácie podľa § 5 a nasledovných ustanovení uvedeného zákona." A szö­veg felett (megszólításként) tüntessék lel a cimzett mezőgazdasági szövetkezet nevét, a szöveg alatt pedig a keltezés napját, és természetesen írják alá bead­ványukat. Szencen a földtulajdonosokat figyel­meztette a jogtudó, hogy jelentkezésüket két példányban készítsék el, és a náluk maradó példányra a szövetkezet illetéke­sével írassák rá az átvétel napját, amit az illetékes a szövetkezet pecsétjével és saját kezű aláírásával igazol Azt is aján­lották a szenei földtulajdonsoknak, hogy azok a jogosult személyek, akik jelentke­zésüket postán küldik el, ezt „ajánlottan" tegyék. A beadványukkal együtt küldje­nek a szövetkezetnek nevükre megcím­zett és bélyeggel ellátott válaszborítékot, hogy a szövetkezet visszaküldhesse szá­mukra a jelentkezés másodpéldányát, amelyen pecséttel és az illetékes aláírá­sával igazolják az átvétel lényét. Akik figyelmesen elolvasták lapunkban a szövetkezetek felhívásait, észrevették, hogy az egyikben április 28-a szerepelt, míg a másik szövetkezet egy nappal lerö­vidítette a jelentkezés határidejét. Melyik a helyes? Annak aki elhatározta, hogy ó igenis az utolsó (érvényes) napon je­lentkezik. a szövetkezeti transzformációs törvény 14-es paragrafusának „b" pont­jában olvasható megfogalmazást ajánlom a figyelmébe: e szerint a |ogosult szemé­lyek a szövetkezetben e törvény ha­tálybelépésétől számított három hónapon belül jelentkeznek ". A szövetkezeti transzformációs törvény 1992. január 28­án lépett hatályba, és napról - április 27, 28 - nincs benne szó. Sőt napot a tör­vénnyel kapcsolatosan kiadott magyará­zatában a mezőgazdasági minisztérium sem említ. így saját érdekében az „április 28-ig"-ot mindenki értelmezze úgy, hogy legkésőbb április 27-én jelentkezik a me­zőgazdasági szövetkezetben mint jogo­sult személy. Aki ezt megfogadja, annak a törvény ide vonatkozó rendelkezésének értelmezésében egészen biztos, hogy nem gyűlik meg a baja a mezőgazdasági szövetkezettel. (egri) lllllllllllllllllllllllllllllll HATÁROLDÓ KAPCSOLATOK (Folytatás az 1. oldalról) • Megemlítene néhány konkrét példát, amelyet a határ menti együtt­működés kölcsönös előnyeit bizo­nyítják? - Például a magyarországi Cered ivóvízproblémája sokkal egyszerűb­ben megoldható lenne a csehszlo­vák oldalról, Tajti községből A határ egy más szakaszán pedig a szlová­kiai Nagykövesd szemétgondjait a határ túloldalán lévő Pácin község szemétlerakata kihasználásával le­hetne megoldani. További példa Ipolyság és Vác. Tárgyalások foly­nak a két város egészségügyi együttműködéséről. Az előzetes szerződést alá is írták. A kezdemé­nyezés a két város kórházainak min­dennapi, konkrét együttműködését szorgalmazza. Vonzáskörükben nagyszerűen kiegészítenék egy­mást. Ha az elképzeléseknek meg­felelően alakulnak a kapcsolatok, valóban példaértékű, európai szintű együttműködéssé válhat ez a kap­csolat. • Szólni kell az Esztergomot Pár­kánnyal összekötő híd jövőjéről is. - Felújítására mindkét oldalon igény van. A Dunában maradt hidpil­lérekkel valamit úgyis tenni kell. Fel­módjait. Az Ipolymenti önkormány­zatok számára például szlovák-ma­gyar regionális értekezletet hivtunk össze, ahol minden érdekelt fél részvételével az új határátkelőhe­lyek megnyitásának feltételeiről ta­nácskoztunk. Minden új átkelőhelyet ugyanis államközi szerződés alap­ján lehet csak megnyitni. Alapos előkészületekre van tehát szükség. Tavaly ősszel Rimaszombatban szerveztünk értekezletet szlovákiai és magyarországi polgármesterek, nemcsak határ menti városok, köz­ségek képviselőinek részvételével. Ez a találkozó hozzájárult a két or­szág különböző városainak, köz­ségeinek, konkrét kapcsolatfelvéte­léhez. Jóleső érzéssel tapasztalom Csehszlovákiában és otthon is, hogy az önkormányzatok kezdik megta­lálni saját szerepüket a társadalom életében. Kezdeményeznek, együtt­működési szerződéseket írnak alá. Ezt az igyekezetet üdvözöljük, tá­mogatjuk, bár sokkal több ilyen szer­ződés születhetett volna. A korábbi bürokratikus akadályok eltűntek, va­lóban változatos tartalommal lehet megtölteni a kapcsolatokat. A lehe­tőségek adottak, élni kell velük! Gyakran szoktam tréfásan mondo­gatni: az elmúlt negyven év alatt A találkozásokat, az együve tartozás érzését szolgálja a Helemba-lpolyda­másd határátkelőhely (Prikler László felvétele) erősödtek a helyi kezdeményezé­sek, szakértők vizsgálták meg a pil­lérek műszaki állapotát, s azokat kifogástalannak minösitették. Előta­nulmányok, szakértői becslések szerint a hid helyreállítása megkö­zelítőleg 300 millió koronába kerül­ne. További fontos probléma a köz­lekedés elterelése, főleg Eszter­gomba. A csodálatos történelmi ér­tékeket őrző város központja nehe­zen viselné el a híd megnyitásával erősen megnövekedő autóforgal­mat. A híd újraépítéséhez szüksé­ges anyagi eszközök előteremtésé­re több ötlet született. Egyik közülük: a két város, vagy befektetőcsoport építené meg a hidat úgy, hogy joguk lenne hídpénzt szedni. Az ilyen megoldás egyelőre szokatlan, de ha megtermetödnek mindkét ország­ban a törvényes feltételek - megva­lósíthatónak tartom. • Magyarország pozsonyi főkon­zulátusa és ön személyesen is so­kat tett azért, hogy az államhatár átjárhatósága, a határ menti kap­csolatok bővüljenek. Mit tart jelentő­sebb eredménynek? - Úgy érzem, sikerült feléleszteni az egészséges tenniakarást az ön­kormányzatokban, elérni, hogy ke­ressék a kapcsolatok javításának a barátságra, a testvéri kapcsolatok­ra olyannyiszor emeltük már poha­runkat, hogy a demokratikus válto­zások közepette éppen itt az ideje tenni is értük valamit! • A hivatalos szervek részéről ön nem tapasztalt valamiféle félté­kenység, veszélyérzet megnyilvánu­lását amiatt, hogy bővülő kapcsola­taink netán a szlovákiai magyar ki­sebbség megerősödéséhez ve­zetnek? - Gyakran állapítom meg: mi föld­rajzi fekvésünkből eredően is együttműködésre vagyunk ítélve. A fejlődésnek nem lehet más iránya, mint a kapcsolatok fejlesztése. Jó­magam nem tapasztaltam ilyen jel­legű féltékenységet. Ellenkezőleg, a csehszlovákiai minisztériumok, az országos hatáskörű szervek nagyon korrekt módon viszonyultak ehhez a kérdéskörhöz. A nyilvánosság kö­rében és a szlovák sajtóban helyen­ként tapasztalt szélsőséges meg­nyilvánulásoktól pedig a hivatalos szlovák szervek is elhatárolják ma­gukat. A segítőkészséget éreztem, annak tudatosítását, hogy a régiók közötti hasznos együttműködés nemcsak a szűkebb térségnek, az egész országnak hasznot jelent. MÁZSÁR LÁSZLÓ AZ ELSŐ TAVASZI NAPTÓL AZ EMBERJOGI NEVELÉS ÉVTIZEDE (Munkatársunktól) - Minden ember szabadnak, a méltóságban és a jogaiban egyenlőnek születik - ez az emberi jogok­ról szóló általános deklaráció elsó mon­data. Az emberi jogokról viszont nem csupán nálunk, hanem a világ lejlett de­mokráciájú országaiban is meglehetősen keveset tudnak. Ezért New York-i kezde­ményezésre, 1992-2001, az emberiogi nevelés évtizede lesz. -Mi is - egy sor társszervezettel együtt - csatlakoztunk az UNESCO szer­vezetéhez, mert úgy érezzük, nem árthat ha átértékeljük a demokráciával, a biza­lommal, és a felelősséggel kapcsolatos elképzeléseinket - mondta a Pozsonyban megtartott sajtóértekezleten Jozef Drozd, a Szlovákiai Béke- és Emberiogi Unió elnöke - A legfontosabb a demok­ratikus folyamat megtartása, és a szemé­lyi, valamint az általános fejlődés támoga­tása. Ezen belül jelentős etnikai szempont az emberi jogok megítélése. Az elmúlt év |anuárjában ugyan életbe lépett az általános jogokról és szabad­ságjogokról szóló alkotmánylevél, mely a nemzetközi dokumentumokkal össz­hangban van, de arra is oda kell figyelniük a törvényalkotóknak, hogy a többi jogsza­bály is ehhez igazodva készüljön. A szlovákiai koordinációs bizottság - a hasonló cseh kezdeményezéssel együttműködve - úgy döntött, az első tavaszi napon kezdi meg a nevelési prog­ramot. Egy folyamatot kívánnak elindítani, melynek eredményeként olyan életmód alakulna ki, amely nem engedi meg a jog­sértést, és védelmezi, erősíti az emberi méltóságot. D. T. REFLEX FEHÉR BOLSEVIZMUS Akik még nem felejtették el teljesen a pártoktatáson tanultakat, talán még emlékeznek arra is, hogy előadóink milyen köpködősen, mekkora megvetéssel emlegették a munkásmozgalom kevésbé radikális, realistább szárnyát, a szo­ciáldemokráciát. A munkásügy árulóinak nevezték őket, és a „szociálfasiszta" megjelölés még az enyhébb minősítések közé tartozott, ha a Szocialista Internacionálé pártjait emlegették valamilyen vonatkozásban. Nem akarok minden áron párhuzamot vonni az évtizedekkel ezelőtti jelensé­gek és a mostani történések között, de az, amit Josef Zieleniec, a Klaus-féle Polgári Demokratikus Párt alelnöke a napokban nyilatkozott, számos vonatko­zásban a bolsevik módszereket juttatja eszembe. Azzal a különbséggel, hogy azok vörösszínűek voltak, ezek pedig fehér zászló alatt hangzottak el. Most már kezdem érteni, hogy a PDP nevében eddig miért csak Václav Klaus nyilatkozott. Aki, ugye, azonkívül, hogy kiváló közgazdász, a gyakorlati lélektannak is jeles művelője. Tudja, hogyan kell meggyőzni az embereket, és tisztában van vele, mikor mit kell csak jelezni, és mit tanácsos elhallgatni. Ezzel szemben a helyettese - aki szintén közgazdász - százszázalékos technokrata, és mintha sohasem hallott volna arról, hogy a politikában mekkora szerepet játszik a pszichológia. így nyilatkozatában teljes mellbedobással nekirontott a Jirí Dienstbier vezette Polgári Mozgalomnak, amellyel pedig pártja - a Polgári Fórum kettészakadá­sáig - egy gyékényen árult. Ha szemügyre vesszük, hogy Vladimír Mečiar és környezete is ugyanilyen vehemenciával támadja a volt VPN - tehát elődmoz­galma - irányvonalát, az embernek már-már késztetése támad, hogy tör­vényszerűséget szimatoljon, amely valahogy igy fogalmazható meg: összekü­lönbözött egykori elvbarátokból válnak a legnagyobb ellenségek. Például ilyeneket mondott a PDP alelnöke: „Bárminemű együttműködést kizártnak tekintünk a baloldallal, és természetesen baloldalnak tekintjük Dienst­bier Polgári Mozgalmát is." A bolsevik módszerekre, a felmondott elvbarátságból következő leninista lelkiállapotra - természetesen - mondatának második fele utal. Ha Josef Zieleniecet sasnak tekintjük, akkor bizony - nyilatkozata alapján - megállapíthatjuk róla, hogy legyek után nem kapkod, hanem „nagy vadra" vadászik, és magát a Polgári Mozgalom elnökét, Dienstbier külügyminisztert veszi célba. Ezt mondja róla: „Külpolitikai doktrínája alkalmatlan és előnytelen". Ezt konkretizálva kijelenti, hogy pártja nem ért egyet azzal a koncepcióval, amely szerint Csehszlovákiának szorosabbra kell fűznie kapcsolatait Lengyel­országgal és Magyarországgal. A debolsevizálást Klaus pártja úgy képzeli el, hogy teljes terjedelemben közzéteszik az ŠtB valamennyi besúgójának és ügynökének a listáját Amivel - természetesen minden demokrata csak egyet tud érteni. Azzal azonban már aligha, amit az „És ezután mi következik?"-re mondott: „Gondolom, ennél tovább nem mennénk - már mondottam, hogy mi előre tekintünk." Ehhez nem kell kommentár. Vladimír Mlynár, a nyilatkozatot közlő Rešpekt munkatársa egészen szemé­lyes kérdést is feltett: Miért nem kedveli Josef Zieleniec az egykori disszidense­ket, a Charta '77 környezetéből származó embereket? Látszólag kitér a válasz elől, rámutat, hogy barátai között is akadnak chartások, végül azonban mégis „kitálalja" a véleményét, aminek az a végkicsengése, hogy valóban nem kedveli a Charta tagjait, mert államrombolónak bizonyultak. Igaz, ezt némi köntörfalazással, „megideologizálva" mondja, a lényeg azonban ettől mit sem változik. Amiből viszont csak arra tudok következtetni, hogy hazabeszél az alelnök. Alaposan kilóg a lóláb. Arról van ugyanis szó, hogy a kommunista rendszerrel szemben álló Charta '77 legillusztrisabb tagjai Dienstbier körül tömörülnek, míg Václav Klaus pártjának vezetésében nagyítóval kell keresni azokat, akik egészen magas tisztségekben nem illeszkedtek be a pártállami struktúrába. „Aki velünk összecsap, az az államot veszélyezteti." így vélekedik Václav Klaus helyettese. Ezt hallva, emlékezzünk csak vissza azokra, a jó egy évvel ezelőtti jelzésekre, amelyek megfogalmazói arra figyelmeztettek, hogy a Polgári Demokratikus Pártban a demokratikus centralizmus lesz a vezérlő elv. Bolsevikabbul ez így is megfogalmazható: „Aki nincs velünk, az ellenünk van". Nem tűntek el felettünk nyomtalanul a bolsevizmus évtizedei. Csehország­ban is, Szlovákiában is van a kommunista párton kívül legalább egy lenini típusú - látszólag polgári - párt. Az egyiknek a zászlaja fehér, a másiké (Mečiaré) halvány rózsaszín. TÓTH MIHÁLY A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 95/91 Vég h József, 1908 II 29., meghalt, Sárrét (Dnyepropetrovszk) 210/91 Wavrek Emil, 1923. VIII 2 . Busóc (Nuzal) 266/91 Vanya Béla, 1925. IV. 20., Tardoskedd (Kijev) 317/91 Varga András, 1912. IV. 1., Terebes (Almaznaja) 318/91 Vlček Robert, 1924. I 30., Budatinská Lehota (Karaganda) 1205/91 Vajó Ján, 1919 Vi. 11., Vaján (Dombasz) 1213/91 Valaška Štefan, 1920. VI. 3., Nagykér (Krasznauralszk) 1214/91 Vajlik Vince, 1923. VI. 3., Lakszakállas (Vorkuta) 1216/91 Vajo László, 1926. I. 4 , Nagykapos (Dombasz) 1217/91 Valakovics Kálmán, meghalt, Szentpéter (Kamcsatka) 1219/91 Valaška Štefan, 1920. II. 6., meghalt, Nagykér (Baku) 1222/91 Vanek Gyula, 1921. V. 19., Zseliz (Szesztroj) 1223/91 Vanya András, 1924. I. 17., Tardoskedd (Szovjetunió) 1224/91 Varannai János, 1923. V. 5., meghalt Veľká Tŕňa (Janakijevo) 1225/91 Ványa Mihály, 1920 II. 22., Dunaszerdahely (Sztálingrád) 1226/91 Varga Aurélia, 1923. X. 30., Király (Dombasz) 1229/91 Varga Gábor, 1926. XII 10., Borsi (Gorlovka) 1230/91 Varga Sándor, 1925. IV. 2., meghalt, Görgő (Zaporozsie) 1231/91 Varga József, 1923. 4. 20., Dióspatony (Szaratov Badragi) 1232/91 Varga Jozef, 1921. 12. 28 , Igló (Nuzal) 1233/91 Varga József, 1920. 2. 28., Málas (Kilovrad) 1234/91 Varga Károly, 1920. 3. 7., Nemesócsa (Novoroszijszk) 1237/91 Varga Margit, 1919, meghalt Abafalva (Vorosilovka) 1241/91 Vatrt Dominik, 1912. 2. 11.. meghalt Čečehov (Szambor) 1244/91 Wyda Štefan, 1901. 7. 30., meghalt, Primovce-Horka (Szovietunió) 1245/91 Vég h Géza, 1921. 11. 11 , Nagymegyer (Ladimir) 1246/91 Véber Jozef, 1922. 6. 5., Lekér (Dombasz) 1247/91 Velebný Michal, 1914. 2. 17., meghalt, Ipolyfödémes (Ukrajna) 1248/91 Vendégh Lajos, 1922. 6. 11., Ekecs (Ogyessza) 1250/91 Vehécová Anna, 1925 10 29., Kassa (Dombasz) 1253/91 Vereš Jozef, 1926. 4. 16., Királyhelmec, meghalt (Sztalinov) 1255/91 Viszoczky Fridrich, 1923. 4 9., Rozsnyó (Darnyica) 1256/91 Vízi József, 1923. 1. 19., Zsély (Molotov) 1259/91 Vida Ferenc, 1915 4. 18., Tardoskedd (Sztalinov) Folytatjuk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom