Új Szó, 1992. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-13 / 62. szám, péntek

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1992. MÁRCIUS 13. BIZTONSÁGI SZEMINÁRIUM VARSÓBAN WÖRNER: EGYELŐRE NEM SZÁMOLUNK A NATO BŐVÍTÉSÉVEL BT: EGYEZKEDNI NEM LEHET BAGDAD MAGÁRA VESSEN, HA MAKACSKODIK NÉHÁNY SORBAN Tegnap nyílt meg Varsóban a közép-európai biztonsággal és katonai együttműködéssel foglalkozó kétnapos szeminárium, amelyen részt vész Manfred Wörner, a NATO fótitkára is. A csehszlovák delegáció két vezetője, Martin Palouš külügyminiszter-helyettes és Karel Pezl altábornagy, a védelmi miniszter helyettese. A szemináriumot megnyitó beszédében Wgrner kijelentette, egyelőre nem gondolnak a NATO bővítésére, bár ez a jövőben nem kizárt. Mint mondotta, ezt a kérdést egyelőre nyitva hagyja. Jan Parys lengyel védelmi miniszter azt a véleményét hangoztatta, hogy a ,.háromszög", vagyis Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország katonai szempontból ma gyakorlatilag elszigetelődött, nincsenek aláírt biztonsági garanciáik, nem vásárolhatnak védelmi felszerelést, még ha lenne is rá pénzük. Elmondta, hogy a visegrádi hármak célja az együttműködés fejlesztése a NATO-val. Megjegyezte viszont, hogy Lengyelországnak nem célja az azonnali NATO-tagság megszerzése. Tegnap folytatódott a Biztonsági Tanács ülése, amelyen részt vesz Irak delegációja is Tarik Aziz miniszterelnök-helyettes vezetésével. Szerdán a testület két ülést tartott. Diego Arria, a BT soros elnöke a délelőtti ülésen azzal vádolta Irakot, hogy valótlan nyilatkozatokat tesz közzé és megsérti a BT 687. számú határozatát az öböl-háború utáni tűzszünetről. Válaszul Tarik Aziz azzal vádolta a testületet, hogy határozataival teljesen tönkreteszi Irakot és mérhetetlen szenvedéseket okoz népének. Szerinte a BT határozatai eszközként szolgálnak egy szabad és független ország tönkretételéhez. Arria súlyos következményekkel fenyegette meg Irakot, ha nem tesz eleget vállalt kötelezettségeinek. Ez már a harmadik ilyen figyelmeztetés, s az előző kettőhöz hasonlóan nem említ konkrét időpontot a mulasztások pótlására, s közelebbről nem is határozza meg, mik is lennének ezek a súlyos következmények. Az esti ülésen a brit, a francia és az amerikai delegátus nagy csalódásnak nevezte Tarik Aziz délelőtti beszédét. A francia nagykövet szerint teljes mértékben elfogadhatatlan, mivel kétségbe vonja a Biztonsági Tanács határozatait. Az amerikai Thomas Pickering azt mondta, Irak újra megpróbált egyezkedni a békekötés feltételeiről. Úgy tűnik, a bagdadi kormány még mindig nem fogta fel teljes mértékben, hogy kötelező jellegű határozatokról van szó, melyekről nem lehet egyezkedni. Az említett három nagykövet és India képviselője több mint 20 kérdést tettek föl Aziznak. A nyugati országok követelték, hogy Irak haladéktalanul tegyen közzé minden részletes adatot programjáról a tömegpusztító fegyverek gyártására. További követelés, a fogva tartott személyek szabadon engedése, illetve az eltűnt külföldiek felkutatása. Kuvait képviselője élesen elutasította az iraki állítást, miszerint Bagdad erejéhez mérten mindent megtesz a fogva tartott és eltűnt kuvaitiak elengedéséért, illetve felkutatásáért, vagyonuk visszaszolgáltatásáért. Hangsúlyozta, hogy több más feltétel mellett Irak szabotálja a tárgyalásokat a két ország közti pontos határ kijelöléséről is. Rolf Ekaus nagykövet, az Irak demilitarizálásával foglalkozó különbizottság vezetője is azt állította, hogy Irak nem tesz eleget kötelességeinek. George Bush amerikai elnök szerdai sajtóértekezletén a Fehér Házban nyomatékosan kijelentette, Iraknak végre kell hajtania a 687. számú határozatot, amely követeli nukleáris, vegyi és biológiai fegyvereinek megsemmisítését. Ellenkező esetben szembe kell néznie az amerikai fél válaszlépéseivel. Bush elutasította a választ arra a kérdésre, milyen konkrét lépéseket terveznek Irakkal szemben. W

ashingtonban közölték: az Egyesült Államok kész új kétoldalú kereskedelmi szerződést aláírni Bukaresttel, s ez tartalmazni fogja a legnagyobb kereskedelmi kedvezmények megadását Romániának. E lépést azzal indokolták, hogy Románia haladást ért el a demokrácia és a piacgazdaság felé vezető úton. A döntést még az amerikai Kongresszusnak is jóvá kell hagynia. Mint ismeretes, az USA 1988-ban vonta meg Romániától a kedvezményeket, mert a Ceausescu-rezsim sorozatosan megsértette az emberi jogokat. Az amerikai külügyminisztérium most hangsúlyozta: az USA elvárja, hogy Románia tovább fogja javítani választási rendszerét, tekintettel arra, hogy még ebben a félévben parlamenti választások lesznek az országban. G

rúziában a rendőrség lelőtt két azerbajdzsán férfit, akik a FÁK fegyveres erőitől ellopott rakétákat próbálták átcsempészni a határon Azerbajdzsánba. A grúz belügyi szóvivő elmondta, a rendörök kedden Rusztavi városban feltartóztattak egy gépkocsit, amely egy indítóállást és 32 rakétát szállított. Az azeriak kézigránáttal a kezükben felszólították a rendőrséget, hogy tegyék le a fegyvert. A rendörök azonban nem engedelmeskedtek, tüzet nyitottak és a három férfi közül kettőt halálosan megsebesítettek. A harmadik tettest őrizetbe vették. Nem kétséges, hogy az azeriak a rakétákat a karabahi háborúban akarták bevetni. G

ennagyij Novikov, a Cseljabinszk 70 speciális biztonsági technikával foglalkozó laboratórium vezetője elmondta: a szovjet utódállamokban az atomfegyverek raktározásának biztonsága jelentős mértékben leromlott. Igaz ugyan, hogy a technikai biztonság azonos szinten marad, de megbízható ellenőrzés szinte már nem létezik. A szakértő figyelmeztetett azokra a veszélyekre, amelyek a közelmúltban keletkeztek az egyes tagállamokban tárolt nukleáris robbanófejek elszállítása során. Az eszközöket a speciális támaszpontokról rosszul előkészített, elöregedett objektumokba szállították, olyanokba, amelyeket nem is nagy mennyiségű fegyverzet tárolására építettek. I

zraelnek mielőbb csatlakoznia kellene az atomsorompó-szerződéshez, úgy ahogy ezt arab szomszédai már megtették. Erről Amr Musza egyiptomi külügyminiszter beszélt tegnap Kairóban. Megítélése szerint egy ilyen jeruzsálemi lépés jelentós mértékben hozzájárulna ahhoz, hogy a Közel-Keletet tömegpusztító fegyverek nélküli övezetté alakítsák. Áz említett szerződéshez már minden arab állam csatlakozott, beleértve Irakot és Algériát is, Izrael viszont mind ez ideig elutasítja a paktum aláírását. Az egyiptomi diplomácia vezetője szerint nagyon valószínű, hogy Izrael az egyedüli atomfegyverrel rendelkező közel-keleti ország. S

antiago de Chilében a tegnapra virradó éjszaka letartóztattak 100 tüntetőt, akik Patricio Aylwin elnök két éve hivatalban levő kormánya ellen tiltakoztak. A tömegmegmozdulás résztvevői követelték azon politikai foglyok szabadonbocsátását, akiket a Pinochet-diktatúra éveiben börtönöztek be, vagyis 1973 és 1990 között. Megfigyelők ezzel kapcsolatban ismét emlékeztettek rá: annak ellenére, hogy Pinochet két évvel ezelőtt lemondott az elnöki posztról, gyakorlatilag továbbra is hatalmon maradt. Ezt bizonyítja a diktátor szerdai kijelentése is. Azt állította, hogy a hadsereg vezérkari főnökeként továbbra is Chile első emberének érzi magát, s az ő pozíciójában a jövőben sem következik be változás. U

krajna 1994-ig kilép a Független Államok Közösségének védelmi rendszeréből. Ezt Leonyid Kravcsuk ukrán elnök jelentette ki a Trud cimü orosz napilapnak adott tegnapi nyilatkozatában. Mint mondotta, négy éven belül az önálló ukrán hadseregnek 220 ezer katonája lesz. Egyben elutasította azt a lehetőséget, hogy Ukrajna kilépjen a FÁK-ból. EAGLEBURGER MEGÉRTŐ Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes szerdán, a képviselőház egyik külügyi albizottságában említést tett a csehszlovák fegyverexporttal kapcsolatos problémákról is. Azt mondotta, megérti, hogy milyen bonyolult helyzetbe került a csehszlovák kormány. Larry Smith floridai demokrata párti képviselő feltette neki a kérdést: miként tekint az amerikai kormányzat hazánk szíriai tanküzletére? Eagleburger válasza az volt, hogy a csehszlovák kormány a demokrácia felé halad, és tudatosítja a fegyvereladásokból származó veszélyeket. Ugyanakkor látni kell, hogy Csehszlovákiában a fegyverüzlet a Cseh és a Szlovák Köztársaság közötti kapcsolatok része is. Es éppen Szlovákia az, ahol magasabb a munkanélküliség és nagyobbak a gazdasági problémák. „Ha bezárják a harckocsigyártó üzemeket, az nagy szociális problémákat fog okozni" - tette hozzá rámutatva, hogy a kihívásokra a legegyszerűbb válasz a tankok exportálása. Ugyanakkor ez sem megoldás. A problémák egyedüli hosszú távú megoldása a hadiipar konverziója, mondotta a külügyminiszter-helyettes. KARABAHBAN FOLYTATÓDIK AZ ÖLDÖKLÉS TOTÁLIS HÁBORÚ FENYEGET Bakui ellenzéki források, nevezetesen az Azerbajdzsán Népfront tájékoztatása szerint tegnap délelőtt az örmények lőtték Agdan azeri várost. A támadás öt emberéletet követelt, s 20 lakóház megsemmisült. A Karabahban fekvő Nahicsevanik és Hanabad örmény falvakból indították a támadást A már idézett források szerint emberáldozatokat és jelentős anyagi károkat okoztak az örmény alakulatok éjszakai támadásai is hat azerbajdzsán falu ellen az örmény-karabahi határvidéken. Gaszan Gaszanov azeri miniszterelnök Douglas Hogg brit külügyi államminiszterrel folytatott tárgyalásai után tegnapi sajtóértekezletén Bakuban úgy vélekedett, ha az örmény egységek nem vonulnak ki azonnal Karabahból, esetleg totális háború robban ki Örményország és Azerbajdzsán között. Gaszanov szorgalmazta a konfliktus békés megoldását, de ragaszkodott ahhoz, hogy ennek előfeltétele az örmény alakulatok távozása. A Független Államok Közössége fegyveres erőinek parancsnokságára hivatkozva tegnap arról számolt be az ITAR-TASZSZ hírügynökség, hogy a kora reggeli órákban szabadon engedték a közösségi haderőnek azt a tíz tisztjét, akiket az örmény fegyveresek vasárnap ejtettek foglyul Artik örmény város katonai támaszpontján. Mint arról már beszámoltunk, az örmények fegyverszerzés céljából támadták meg a bázist, de a tiszteket előtte elcsalták onnan. Az örmény-azeri konfliktus szempontjából meglehetősen nyugtalanító dologról számolt be kedd esti tévéinterjújában Alekszandr Ruckoj orosz alelnök. Megerősítette, hogy a két köztársaság területén vannak atomfegyverek, de azt állította, hogy ezek megszerzése és bevetése teljes mértékben kizárt. Úgy vélekedett, hogy a volt szovjet csapatokat azonnal ki kell vonni Azerbajdzsán, Örményország és Grúzia területéről, hiszen szuverén államokról van szó, állapodjanak meg egymás között. Vlagyimir Korotkov altábornagy, a közösségi fegyveres erők egyik vezetője tegnap cáfolta Ruckoj állítását. Az Interfax hírügynökségnek azt nyilatkozta, teljes felelősséggel kijelentheti, hogy a Kaukázuson túlról 1990 nyarán elszállították az utolsó atomtöltetet is. ROMANIA TÜNTET A MAGYAR KISEBBSÉG Az Adevarul című bukaresti napilap is tájékoztatott tegnap arról, hogy a Romániában élő magyar kisebbség tiltakozó akciókat szervez az új iskolaúgyi törvény tervezete ellen. E lap adatai szerint szerdán Székelyudvarhelyen 2000-en tüntettek. Az akciót az RMDSZ, Románia második legerősebb politikai pártja szervezte. A résztvevők az iskolaügy decentralizálását követelték és azt, hogy a törvény tegye lehetővé az anyanyelven történő oktatást az oktatási rendszer minden fokán. Úgyszintén lényeges és jogos óhaja a magyar kisebbségnek, hogy vezessék be a Romániában élő magyarok történelmének, mint kötelező tantárgynak, a tanítását, s tegyék lehetővé az egyházi iskolák létesítését. Az Adevarul beszámolója szerint Hargita megyében már március 9-én megkezdődtek a demonstrációk, s a megyei prefektusnak átnyújtották javaslataikat a törvénytervezet módosítására. Az RMDSZ szerint ezek tükrözik a nemzeti kisebbségek szükségleteit. A Kínai Kommunista Párt legfelsőbb irányító szerve, a 14 tagú politikai bizottság jóváhagyta a reformok mélyítésének irányvonalát, amelyet az év elején fogalmazott meg a kínai reformok atyja, Teng Hsziao-ping. A pekingi sajtó tegnap ismertette a politbüro március 10-11-i ülésének határozatait, amelyek azt is jelzik, hogy a merész, újszerű kezdeményezésekre épülő reformfelfogással szemben a pártvezetésben ellenállás tapasztalható. A dokumentum hangsúlyozza, hogy Kínában napjaink fó feladata a „baloldaliság" elleni harc. Az ülésről kiadott közleményben az áll, hogy a kínai reformfolyamat visszafordithatalan, és még száz évig fog tartani Pragmatikusan kell megvalósítani, olyan módszerek alkalmazásával, amelyek hasznot hoznak, tekintet nélkül arra, hogy „kapitalista", vagy pedig „szocialista" jellegűek. Viszont a reformok célja „a kínai arcú szocializmus" tökéletesítése. Semmilyen esetben nem jöhet számításba a négy alapelvtől való eltérés, lényege a proletárdiktatúra és a párt vezető szerepe. LENGYELORSZÁG T

apasztalatból tudhatjuk, hogy ahol labilis a politikai helyzet és válságban van a gazdaság, ott fokozottan érzékenyek minden külföldi bírálatra, sanda szándékot keresnek ott is, ahol nem kellene. Varsóban nagyon érzékenyen reagált a sajtó Václav Klaus minap, Amerikában tett kijelentésére arról, hogy a lengyel politikai elit képtelen biztosítani bármiféle társadalmi és politikai konszenzust, s ez intő jel lehet Csehszlovákia számára is. De nemcsak lengyel, hanem pozsonyi szlovák újságírók is megpróbálták elverni a port a pénzügyminiszteren, mondván: netán azt az időt sírja vissza Klaus úr, amikor a parlamentben mindenki egységesen szavazott és a társadalom azt ítélte el. amit megparancsoltak neki? Nos, nem vagyok Klaus fogadott prókátora és gazdasági programját illetően sem értek sok mindennel egyet, de azzal sem, amit a Práca kommentátora tett: tudatosan félremagyaráz, illetve belemagyaráz valakinek a szavaiba olyan gondolatokat, amelyek abban nem voltak. Különösen bosszant, ha ezt külpolitikai újságíró teszi, akinek legalább nagy vonalakban tisztában kellene lennie a lengyel helyzettel. Ott tényleg sokkal kuszább a politikai tabló, az októberi választások eredményeként huszonkilenc párt került be a parlamentbe, ami szinte kizárja a megegyezés lehetőségét. A kéthónapos, nem mindig tiszta eszközökkel folyó politikai cselezgetések után, közvetlenül karácsony előtt megalakult Olszewski-kabinet kisebbségbe került, jónéhányszor fenyegetőzött lemondással a nem egészen három hónap alatt. A legutóbb a múlt héten közölte a kormányszóvivő: ha a parlament nem fogadja el a kormány gazdasági programját, azt a kabinet bizalmatlansági indítványnak fogja tekinteni és benyújtja a lemondását. Nos, a parlament a programot nem fogadta el, a kormány válságülést tartott és haladékot adott magának. Március 23ig kidolgozza a költségvetési tervezetet, s ha a törvényhozás azt is visszadobja, akkor fog lemondani. Azt szintén hozzátették, hogy a költségvetés ebből a visszautasított programból fog kiindulni. Márpedig ha ezt komolyan gondolták, akkor Olszewski akár csomagolhat is. BUKIK A KORMÁNY? Nagy bátorság volt Olszewski részéről, hogy másodszorra mégis elfogadta a kormányalakítási megbízatást, pedig tudta, Walesa úgy bizta ót meg, hogy közben azt kívánta, mielőbb bukjon bele. Walesa ugyanis az előző kabinet sokkterápiaként ismert radikális reformjainak a folytatását szerette volna, míg Olszewski lassúbb reformokat és nagyobb szociális érzékenységet ígért. Ezt próbálta tükrözni gazdasági programja is, amelyet a két előző Szolidaritás-kormány vezetői, Mazowiecki és Bielecki támadtak a legjobban. Egyrészt azért, mert a program letér a radikális reformok útjáról, másrészt azért, mert növeli azt a veszélyt, hogy egy újabb hiperinfláció zúdul az országra. Ök ketten egyben a két legerősebb parlamenti pártnak, a Demokratikus Uniónak, illetve a Liberális Demokrata Kongresszusnak a vezetői is, tehát Olszewski ezekre a szavazatokra eleve nem számíthatott. Meglepő módon a baloldal és a szélsőjobb is összefogott a program ellen A Demokratikus Baloldali Szövetség és a Független Lengyelország Konföderáció azért szavazta le, mert nem eléggé tér el az előző kabinet (Bielecki-kormány) radikális reformprogramjától. Olszewski így nem két, hanem sok tüz közé került, már a nemzetközi pénzintézetek is kifejezték rosszallásukat a gazdaságpolitikai irányváltás miatt. A nyugatiak a sokkterápia hívei, amelynek szülőattyját, Balczerowícz egykori pénzügyminisztert az egyik legjobb kelet-európai szakembernek tartják. Közben a szejm abban is keresztbe tett Olszewskinak, hogy Walesa elnök jelöltjét, Gronkíewicz-Waltz asszonyt nevezte ki a Lengyel Nemzeti Bank elnöki posztjára, akinek első dolga volt bejelenteni: nem engedi fedezet nélküli pénzek kibocsátását, mert az hiperinflációt eredményezne. Megfigyelők következtetése: ismét erősödnek az államfő pozíciói. Ez a kormány megalakulása pillanatától válságba van, s csak az menthetné meg, ha az említett két erős párt, a Mazowiecki és a Bielecki vezette erők támogatnák. Ennek viszont szinte semmi valószínűsége nincs, hiszen Mazowiecki két-három héttel ezelőtt egy új, a fő parlamenti erőkre támaszkodó kormány létrehozását javasolta más politikai pártoknak Megfigyelők szerint ez a terv egyértelműen Olszszewski eltávolítását célozza. Nem kizárt tehát, hogy a mostani kormány még a száz napot sem éri meg. S a helyzet bonyolultságának érzékeltetéséhez hozzá kell tenni: minden lehetséges, még az új parlamenti választások kiírásának lehetőségét sem lehet teljesen elvetni, bár ez senkinek az érdekét nem szolgálná MALINÁK ISTVÁN SZÁZ ÉV REFORM...