Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-12 / 36. szám, szerda
3 HÍREK-VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓI 1992. FEBRUÁR 12. BAKER MEGKEZDTE KÖRÚTJÁT A SZOVJET UTÓDALLAMOKBAN KRAVCSUK ISMÉT AZ OROSZ POLITIKÁT BÍRÁLJA James Baker amerikai külügyminiszter tegnapra virradó éjszaka megérkezett Kisinyovba, Moldova fővárosába, amely első állomása a Független Államok Közösségében kezdett körútjának. Baker a körút során találkozik Borisz Jelcin orosz elnökkel, valamint a középázsiai köztársaságok vezetőivel. A TASZSZ hírügynökség tájékoztatása szerint a molďován fővárosban a két ország közti diplomáciai kapcsolatokról, valamint az emberi jogok megtartásáról tárgyalt. Leonyid Kravcsuk ukrán államfő a Pravda orosz napilapnak adott tegnapi nyilatkozatában bejelentette: Ukrajna tudatosítja, hogy politikája Oroszországgal, illetve Oroszország politikája Ukrajnával szemben elsőrendű fontossággal bír. Felhívta a figyelmet arra, hogy a feketetengeri flotta körüli ellentétek veszélyeztetik az államközösség jövőjét, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Kijev sosem rendeli magát alá az orosz diktátumnak, amelyet a FÁK közös politikájával lepleznek. Ami Jelcint illeti, azt mondta, kapcsolatai az orosz elnökkel jók, ót inkább Jelcin környezete nyugtalanítja. Az orosz elnök harcias kijelentéseivel kapcsolatban úgy vélekedett, azok megbocsáthatók, mivel a nagygyűlések légkörében hangzottak el. örmény félkatonai alakulatok tegnap kora reggel támadást intéztek Hegyi Karabah Hodzsalinszki járásában egy stratégiai jelentőségű azerbajdzsán falu ellen, amelyet korábban elvágtak a külvilágtól - közölte az orosz televízió. A falut felgyújtották, állítólag sok a sebesült. A jelentés szerint az örmény támadás célja feltehetően az volt, hogy megállítsák a rakétatámadásokat Karabah központja, Sztyepanakert ellen. GRÚZIA A KATONAI TANÁCS ATADJA A HATALMAT Grúzia ideiglenes kormánya nyilatkozatot tett közzé, amelyben megígéri, amint állandósul a köztársaságban a társadalompolitikai helyzet, a katonai tanács átadja a hatalmat az ideiglenes kormánynak, amely legkésőbb az idén ősszel szabad, demokratikus parlamenti választásokat rendez. Az állampolgárok több politikai párt jelöltjei közül választhatnak. A dokumentum szerint az ideiglenes kormány megtette az első lépést a közélet demokratizálása felé. Lényeges változások várhatóak a gazdaságban is, tervezik az állami vállalatok privatizálását, a lakások és a földek ingyenesen kerülnek a lakosság személyi tulajdonába. A Tengiz Szigua vezette kormány bejelentette, tudatában van azoknak a kötelezettségeknek, melyek a volt Szovjetunió egyik utódállamára hárulnak rá. Grúzia hajlandó törleszteni a külföldi adósság arányos részét, ugyanakkor arányos részt követel a volt unió vagyonából is. Ami Grúzia belépését illeti a Független Államok Közösségébe, a dokumentum szerint erről Az új parlamentnek kell majd döntenie. GORBACSOV NYUGTALANKODIK Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő az NBC News amerikai tévéállomásnak adott interjújában azt mondta, esetleg visszatérne a politikai életbe, ha az orosz elnök letérne a demokráciához vezető útról. Gorbacsov nyugtalansággal szólt Jelcinről és arról a lehetőségről, hogy a rendkívüli állapot a volt szovjet köztársaságokat letéríthetné a demokratikus útról. Ezzel összefüggésben kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy minden szükségeset megtesznek a rendkívüli állapot bevezetésének megakadályozására. Gorbacsov úgy vélekedett, hogy a gazdasági rendkívüli állapot általános rendkívüli állapothoz vezethet, minek következményeként kialakulhatna az átalakítás és a demokrácia elveit elutasító hatalom. Gorbacsov azt mondta, ha Borisz Jelcin kitart a demokratikus reformpolitika mellett, nem áll szándékában csatlakozni semmilyen ellenzéki mozgalomhoz. HAVANNA KIRAKATPERRE KESZUL A kubai emberjogi bizottság közölte, hogy Havannában letartóztatták e szervezet vezetőségi tagját, a bizottság elnökének testvérét, Sebastian Arcost. A havannai rezsim kirakatpert akar rendezni Arcos ellen, azzal a céllal, hogy megfélemlítse az ellenzéki erőket Ricardo Bofill, a szervezet száműzetésben élö képviselője közölte, hogy az Arcos elleni megtorló intézkedésekkel már olyan nagy nemzetközi szervezetek is foglalkoznak, mint az Amnesty International, az American Watch és a Freedom House. Tájékoztatott arról, hogy Arcosnak és a kubai demokratikus ellenzék más togva tartott képviselőjének az ügyét az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága is kivizsgálja. LEZÁRTÁK LONDON KÖZPONTJÁT London központjában tegnap lezárták a brit kormányfő székházának környékét, mert a rendörök két gyanús csomagot találtak. A Scotland Yard későbbi tájékoztatása szerint hatástalanították a Downing Street 11 közelében levő telefonfülkében elrejtett pokolgépet, ezt megelőzően több minisztérium és hivatalos intézmény épületéből evakuálták az embereket. A rendőrséget az ír Köztársasági Hadsereg nevében egy ismeretlen telefonáló figyelmeztette az esetleges bombatámadásokra. Erre néhány órával John Major kormányfő, valamint az északír protestánsok és mérsékelt katolikusok képviselői közötti tárgyalások előtt került sor. A londoni megbeszélések napirendjén az ulsteri válság politikai rendezése szerepel. Egyébként hétfőn további 600 brit katonát küldtek Észak-Írországba, ahol az év eleje óta 26 személy vesztette életét az IRA terrorista akciói során. IOWÁBAN HARKIN GYŐZÖTT BUSH MA JELENTI BE: INDUL AZ ELNÖKVÁLASZTÁSOKON Az Egyesült Államokban teljes gőzzel beindult az elnökválasztási kampány. Iowa államban az előválasztásokon - amelyek lényegében nem is voltak előválasztások, hanem csupán pártgyülések sorozatáról beszélhetünk - a demokraták részéről a hazai születésű Tom Harkin jelölt győzött. Ez nem is volt meglepetés. Az viszont igen, hogy Harkin 74 százaléka mögött a 2. helyezett csupán 6 százalékot kapott, és az is, hogy ezt Paul Tsongas Massachusetts egykori szenátora mondhatja a magáénak. A jellemzések szerint Tsongas ugyanis azzal tűnik ki, hogy nem tűnik ki semmivel. És az csupán azért érdekes, mert a legújabb felmérések szerint viszont New Hampshire államban, ahol hamarosan rendes előválasztásokat tartanak, a demokraták közül Tsongas a legnépszerűbb. George Bush elnök hivatalosan ma jelenti be, hogy indul az elnökválasztási küzdelemben. Mariin Fitzwater fehérházi szóvivő elmondta, hogy az elnök „agresszív és pozitív kampányt" kíván folytatni az újraválasztásáért. A bejelentésre egyébként egy választási gyűlésen kerül sor az amerikai fővárosban, innen az elnök azonnal New Hampsiherebe utazik. Tisztelettel meghívunk minden kedves érdeklődőt 1991 február 15-én 14p0 órai kezdettel a komáromi Jókai Színházba a Magyar Polgári Párt Politikai Testületének nyilvános ülésére melyen részt vesznek az MPP vezetó'i, kormánytisztviselőd, parlamenti képviselői és a Politika Testület tagjai A rendezvényen beszámolók hangzanak el az MPP fcolt FMK) tevékenyégéről (parlamenti, kormánybeli), jövőbeni elképzeléseiről. Külön figyelmet szentelve a legaktuálisabb problémáknak: nemzetiségi iskolaügy, a mezőgazdaság támogatásának alapelvei, transzformációs-, földtörvény ánvállalkozok önszerveződése, kamara, vállalkozói érdekvédelem Szeretettel vár mindenkit, pártállásra való tekintet nélkül, az MPP járási és helyi csoportja, valamint a rendezvény szponzora, a KsmSMU irodatechnika - éfrltémxŕti Urmxém UP-244 M arrack Goulding ENSZ-fötitkárhelyettes anélkül távozott Jugoszláviából, hogy rá tudta volna venni Milan Babicsot, a Horvátországhoz tartozó Krajina Szerb Köztársaság elnökét a Cyrus Vance nevéhez fűződő béketerv elfogadására. Ezt követte egy héttel ezelőtt a sokat emlegetett háromnapos, drámai szerb minicsúcs Belgrádban, amelynek végén megtáviratozták a világszervezet központjába, hogy a krajinai szerbek végre beleegyeztek a kéksisakosok telepítésébe. Pár órával később jött a cáfolat Babies részéről: ô nem egyezett bele, sem a krajinai kormány, a belgrádi csúcson résztvevő krajinai parlamenti elnöknek nem volt felhatalmazása arra, hogy bármit is aláírjon. Közben Horvátország kérte: a Biztonsági Tanács ne vegye figyelembe Babicsot, hozzon mielőbb döntést a békeerők útnak indításáról, különben kiújul a fegyveres harc és a horvátok is fegyverrel fogják megvédeni területeiket. De a BT Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár javaslatára nem kéksisakosokat küldött Jugoszláviába, csupán további 25 összekötőtisztet. Az indoklás: minden félnek, a krajinaiaknak is maradéktalanul el kell fogadniuk a Vance-tervet ahhoz, hogy útnak indítsák a békefenntartókat. Tehát a múlt héten a BT dilemmában volt: figyelmen kívül lehet-e hagyni Babicsékat? Ez a dilemma nem oldódott meg. E héten a krajinai parlament elfogadta az ENSZ-tervet, Babies ismét elutasította, hozzátéve: elnöki tisztéről sem mond le, bár már nem áll mögötte a parlament. Egyszerű volna a következtetés: nyílt szakadás a krajinai politikai erők között, s az fog győzni, akit Szerbia támogat. De felmerül néhány kérdés. Tényleg kényelmetlenné vált-e Milosevics szerb elnök számára krajinai kollégája? Ki áll Babies mögött? Valós-e ez a szakadás a krajinai szerbeknél, vagy csak színjáték, tovább lehet vele húzni az időt... És végúl: milyen módon befolyásolja ez a rendezést? És ez utóbbi a legfontosabb. E pillanatban úgy tűnik, Milosevics nem fogja Babies miatt feláldozIDŐZÍTETT BOMBA ni a jugoszláv örökség átmentése, megszerzése érdekében kötött szerb-montenegrói (Crna Gora) szövetségben rejlő lehetőségeket. Inkább ejti Babicsot, de úgy és azért, hogy valamilyen módon megtarthassa, vagy legalábbis szorosan Szerbiához kösse Krajinát, a dél-horvátországi, úgymond, szerblakta területeket. Nagyon valószínű, hogy a békeerőket valamilyen kompromisszumok árán és belátható időn belül mégis a horvátországi válsággócokba fogják küldeni. És e pillanatban az is nagyon valószínűnek látszik, hogy a jugoszláv probléma súlypontja egy másik köztársaságba, Bosznia-Hercegovinába tolódik át. Nem véletlen, hogy lord Carrington múlt heti kezdeményezésére ezen a héten Szarajevóban Bosznia-Hercegovina jövőjéről tartanak konferenciát, először a három nagy nemzeti pártnak, a szerbek, a horvátok és a muzulmánok pártjának a részvételével, később az összes parlamenti párt bevonásával. E köztársaságban a hónap végén kell népszavazást tartani a függetlenségről, de a szerbek ellenzik, a határozat megszavazásakor ki is vonultak a parlamentből. A szerb lakosság korábban már tartott egy referendumot, amelyen úgy döntött, hogy Jugoszláviához (értsd: Nagy-Szerbiához) akar tartozni. Az újabb népszavazás, mivel a muzulmánok és horvátok közel hetven százalékos többségben vannak, kétségkívül az önálló Bosznia-Hercegovina mellett tenné le a garast. Eddig tehát az erőviszonyok alapképlete az volt, hogy a horvátok és a muzulmánok összefogtak a szerbek ellen. De történtek váratlan fordulatok. Lemondott az itteni horvátok vezetője, a HDK elnöke. Valószínűleg azért, mert a párt nem elhanyagolható része radikalizálódott és a szerbek álláspontjához került közelebb. Főleg a nyugat-hercegovinaiakra van nagy befolyással a legszélsőségesebb, az usztasa örökséget valló horvátországi párt, a Jogpárt. Ezek tehát Horvátországhoz akarnak csatlakozni, épp úgy, ahogy a boszniai szerbek Szerbiához. Ez pedig Bosznia-Hercegovina feldarabolásával lenne egyenlő, amit a muzulmánok nem néznének jó szemmel, és ez még enyhe kifejezés. Az itteni muzulmánokról azt rebesgetik, hogy Törökország és Irán támogatását élvezik. A szerbpárti jugoszláv hadsereg hatalmas erőket állomásoztat BoszniaHercegovinában, ide irányították a Szlovéniából és Horvátországból eltávozott erők nagy részét. E zek a tények önmagukért beszélnek. Fölösleges lenne jósolgatni, hogy mi lenne, ha... Bosznia-Hercegovina is olyan, mint egy időzített bomba. Csak azt nem tudni, mikorra időzítették, ezért jó volna mielőbb hatástalanítani. MALINAK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN B rüsszeli források szerint április elsején sor kerülhet az Észak-atlanti Együttműködési Tanács országainak, vagyis a volt varsói szerződésbeli államok és a NATO védelmi minisztereiből álló testület első ülésére. A tanácskozáson minden olyan ország részt vehet, amely addig a tanács tagállamává válik. Ez azt jelenti, hogy a FÁK tagországai is, hiszen a szovjet utódállamok felvételéről a külügyminiszterek február végi ülésén fognak dönteni. H ans-Dietrich Genscher tegnap háromnapos látogatásra Tokióba érkezett, japán kollégájának, Vatanabe Micsionak a meghívására. Több éves kihagyás után a mostani az első rendes német-japán külügyi konzultáció. Genscher főleg azt kívánja szorgalmazni, hogy Japán nyújtson nagyobb segítséget a szovjet utódállamoknak. Mint ismeretes, Tokió ezt mindeddig elutasította, a segélynyújtást a Kuril-szigetek visszaadásához köti. M ég egy érdekes hír Tokióból: a tegnapra virradó éjszaka szamurájkarddal és lőfegyverrel felfegyverzett férfi hatolt be Miazava Kiicsi miniszterelnök irodájába. Szétlőtte az ablakokat, egyéb kárt nem okozott, hiszen az irodában nem tartózkodott senki. A 21 éves fiatalember csupán hét óra után adta meg magát, találtak nála egy levelet, amelyben Kiicsi alig háromhónapos kormányának a lemondását követelte. T orgyán József, a magyarországi Független Kisgazda Párt elnöke a Polgár községben megtartott nagygyűlésen azt mondotta, ha február végéig nem újítják fel a kormánykoalíció pártjai közötti tárgyalásokat az új koalíciós szerződésről, akkor az FKgP kilép a koalícióból. Torgyán szerint az MDF és a KDNP nem tartja tiszteletben az eredeti szerződést, és szüntelenül megsértik a kisgazdák érdekeit. Jól értesült források szerint ha Torgyán beváltaná fenyegetését, akkor is csak az öt támogató, az ún. tizenkettek csoportja lépne ki a koalícióból és vonulna ellenzékbe, a harminchármak bennmaradnának a kormányban. V arsóban Antoni Macierewicz lengyel és Boross Péter magyar belügyminiszter megállapodást írt alá a szervezett bűnözés elleni harcról. Az ADM közleménye szerint a cél az, hogy mindkét országban hatékonyabbá tegyék a rendőri akciókat a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem felszámolása során. A szerződés a gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak a rendőrségnek, hanem a határőrségnek és a két ország különleges szolgálatainak is szorosabban kell együttműködnie. P avel Richetský, a szövetségi kormány alelnöke hétfőn Genfben tárgyalt az Európai Szabadkereskedelmi Társulás vezetőivel azoknak az előírásoknak az összehangolásáról, amelyekre a tervezett szabadkereskedelmi zóna kialakításához van szükség. Az EFTA-val kötött megállapodásnak fel kell számolnia a vám- és egyéb akadályokat, az EFTA tagállamaival folytatott kereskedelemben. Ezt a szerződést valószínűleg március végén írják alá Prágában. ien Csi-csen kínai külügyminiszter hivatalos látogatásra Kambodzsába és Vietnamba utazott. Ilyen magas rangú pekingi személyiség 1978 óta, tehát amióta a vietnamiak bevonultak Kambodzsába, nem járt e két délkeletázsiai országban. Sőt, Kína 1979-ben büntető háborút is indított Vietnam ellen. A kapcsolatok normalizálását a kambodzsai rendezésről szóló párizsi szerződések aláírása tette lehetővé. Tény az is, hogy a kambodzsai rendezéshez Kína is jelentős mértékben hozzájárult. E legendő bizonyító anyagot gyűjtött össze a drezdai államügyészség ahhoz, hogy vádat emelhessenek Hans Modrow ellen. Az egykori NDK volt kormányfőjét a választási eredmények meghamisításával vádolják. A drezdai ügyészség a közeli napokban azt fogja kérni Rita Süssmuth asszonytól, a bonni parlament elnökétől, hogy Modrow-t, a német parlament képviselőjét fosszák meg mentelmi jogától. D "an Quayle amerikai alelnök európai körútjának utolsó állomáshelyén, londonban először Margaret Thatcher volt miniszterelnökkel, tegnap pedig John Major jelenlegi kormányfővel tárgyalt. A brit sajtó figyelmét az alelnöknek az a kijelentése keltette fel, hogy Washington kivonhatja katonáit Európából, ha az USA és a nyugat-európai államok a GATT uruguayi tárgyalási fordulójában nem tudnak megegyezni a mezőgazdaságnak nyújtott állami szubvenciók csökkentéséről.