Új Szó, 1992. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-11 / 35. szám, kedd

EGESZSEGUGY AZ ELHÍZÁS ÉS A FOGYÓKÚRA 1992. FEBRUÁR 11. GABONÁK - MÁSKÉPPEN A kenyeret, a süteményt, a kifőtt tésztát, általában a lisztből készült termékeket, de még a rizst is az erő­sen hizlaló, ezért a nem igazán egészségés táplálékok között tartja számon a közvélemény. A véleke­dés azonban gyakran csupán a helytelen táplálkozási szokásokra vezethető vissza: a felsoroltak mind­egyikét ugyanis többnyire valami mellé, körítésként fogyasztjuk, afféle ízletes vagy csak megszokott rá­adásként, vagy azért, mert ezek az élelmiszerek olcsóbbak a fogás fénypontjaként tálalt húsnál vagy zöldségnél. Sokszor nem is figyelünk rá, hogy mennyit eszünk meg belőlük egy­szerre. Nagy mennyiségben — ez érthető — minden hizlal és semmi sem egészséges. Hagyományos táp­lálkozásunkban ráadásul sokáig csak az értékes héjától megfosztott fehér lisztek és a belőlük készült ételek kap­tak helyet. A bioétkezés terjedő kultú­rája azonban lassan letöri a fehér bú­zaliszt egyeduralmát, és nálunk is meghonosítja az úgynevezett teljes őrlésű, azaz hántolatlan gabonából készült ételeket. Növekvőben van a gabonával is dúsított müzlik és a ko­rábban mifelénk szinte ismeretlen ga­bonapelyhek népszerűsége is. Gabonapelyhek A reformreggelik fontos tartozéka­ként nálunk még csupán rövid ideje ismert gabonapelyhek az angol­szász nyelvterületeken élők számára hagyományos fogásnak számítanak. Az angolok a (sokszor csak vízben megfőtt) zab-, míg az amerikaiak a kukoricapehely hívei. A Kollog's márka közel száz éve van a piacon, és lassacskán az egész világon el­terjed. A legszigorúbb táplálkozásrefor­merek némi gyanúval tekintenek a nagyüzemi módszerekkel (és nyil­vánvalóan tartósítok hozzáadásával) készülő gabonapelyhekre, amelyek azonban az emésztést serkentő ha­tásuk és (mesterségesen hozzá­adott) vitaminjaik miatt mégis sokkal egészségesebbek egy zsírban sült szalonnás rántotténál (amely egyéb­ként szintén része a valódi angolos reggelinek). A sokféle ízesítéssel kapható, ropogós gabonapelyhek előnye, hogy a gyerekek nagyon könnyen megkedvelik őket, így édességpótlónak is felhasználhatók. Müzlik A reformélelmiszerek között az el­sők egyikeként honosodott meg ná­lunk, és vált hamar népszerűvé — szinte divatcikké. Az egészséges reggeli fő fogása, amellyel ízletes formában kerül a szervezetbe min­den szükséges szénhidrát (a müzli­ben levő gabonákból), vitamin és gyümölcscukor (a müzliben levő aszalt gyümölcsökből) és növényi fehérje (az olajos magvakból). Ke­vés tejjel vagy joghurttal leöntve a legízletesebb, így a müzliben levő magvak és pelyhek a nedvességet felszívják, kissé megdagadnak és az étel még laktatóbb lesz. Magas rosttartalma miatt a jól kevert müzli serkenti az emésztést is. Sokféle összetételben kapható, de a külön­böző hozzávalók egyenként is meg­vásárálhatók, így saját keverék is készülhet. Vigyázat: a müzli elkészítésekor tartsuk be a szakemberek által java­solt arányokat. A müzlit sokan éde­sen szeretik: nekik gyártják a mézes változatokat. A házi keverékeket a legjobb zamatos mézzel vagy a szá­rított gyümölcs arányának növelésé­vel édesíteni. Nemcsak a fogyókúrázóknak A gabonafélék hántolásakor visz­szamarad a korpa, amely a gabona minden fontos tápanyagát koncent­ráltan tartalmazza. Emellett rosttar­talma igen magas, fogyasztása ser­kenti az emésztést is. Folyadékkal vegyülve megduzzad, a tele gyomor érzetét keltve segít megszabadulni a fölös kilóktól. Az íze önmagában nem igazán kel­lemes. A legjobb ízletes ételekbe ke­verve fogyasztani: a korpa kiválóan alkalmas levesek vagy mártások sűrí­tésére is. Frissen kifacsart gyümölcs­vagy zöldséglében is elviselhető. Elhízásról akkor beszélünk, ha a súlygyarapodást nem víz, izom vagy csontszövet, hanem a zsírszövet fel­szaporodása okozza. Ez a bőrredő vastagságának mérésével határoz­ható meg. A gyakorlatban azonban elegendő információt nyújt a Broca­indexhez való viszonyítás. Eszerint a normális testsúlyt úgy számíthatjuk ki, ha a centiméterben kifejezett test­magasságból levonunk százat. Az ebből levezetett értéknél az ún. ideális testsúly a férfiaknál tíz, a nők­nél tíz-tizenöt százalékkal kevesebb. Általában jellemző, hogy a nők közt az elhízás gyakoribb, mint a fér­fiak között. Az elhízás gyakorisága 60 éves korig emelkedik, efölött már állandósul a testsúly, illetve 70 éves kor fölött már ritka a kövér ember. A hazánkban végzett felmérés szerint a felnőtt férfiak egyharmada, a nők fele elhízott. Az elhízás oka általában az, hogy a szervezet energiafelvétele ós le­adása nincs egyensúlyban. A gya­korlatban legalább három elhízásfaj­tát kell elkülöníteni: az egész életre szóló elhízást, a középkorúak elhí­zását és a hormonális eredetű elhí­zást. Az egész életre szóló elhízás­ban szenvedők már a gyermekkor elején hízni kezdenek. Itt a testzsíre­losztás egyenletes, zsírpárnájuk a törzsön kívül a felkaron és a com­bon is vastagabb. Sajnos, a nagy­mértékben elhízottak jó része e ne­hezen fogyasztható betegek közül kerül ki. A középkorúak elhízása az ener­giaegyensúly megbomlásával ma­gyarázható. A fizikai aktivitás és az energialeadás 30-40 éves kor után csökken, az energiafelvétel pedig megnő. Az elhízás elsősorban a ha­son, csípőtájékon mutatkozik meg. A hormonális eredetű elhízások szá­ma jóval kevesebb a feltételezettnél. Nem igazi elhízás a felnőtt, 20-45 éves nők súlygyarapodása, mely fő­leg a menstruáció előtt vagy pszi­chés tényezők hatására fokozódó vi­zenyővel, ödémiával jár, arcon, ké­zen, ujjakon mutatkozik, és a szoká­sos vízhajtók alig befolyásolják. Feltételezhető, hogy az elhízásra való hajlam örökölhető is. Azt szok­ták mondani, hogy ha a szülők nor­mális súlyúak, akkor gyerekük csak tíz százaléknyira veszélyeztetett, va­gyis ilyen mértékű az esélye, hogy elhízottá váljék. Ha az egyik szülő kövér, ez a hajlam már ötven száza­lékos, ha mindkét szülő kövér, ez nyolcvan százalék is lehet. Elhízás esetén valószínű, hogy az alacso­nyabb nyugalmi anyagcsere öröklő­dött. Ehhez járulnak és ezt alakítják az olyan tényezők, mint a túltáplált­Két angol nyelvű folyóirat fekszik az asztalomon. Az egyik a világhírű Time, amely külön olimpiai mellék­lettel jelent meg; a másikat nálunk nagyon kevesen ismerik — a Count­down (Visszaszámlálás), az amerikai cukorbetegek folyóirata. A Time cso­dálatos fényképekkel illusztrált mel­lékletét olyan nevek fémjelzik, mint Szergej Bubka, Petra Kronberger, Carl Lewis, Daley Thompson és a Duchesnayi testvérek. A másik fo­lyóirat csapatának tagjai nem ilyen híresek: ki ismeri Curt Fraser, Brian Duboff, Brooke Bensen, James Tag­gart vagy Betty Finnegan nevét? Egyikük sem ugrott 6 métert rúddal, nem futotta a száz métert 10 másod­percen belül és nem kaptak hatoso­kat szabad kűrjükre. Teljesítményük ennek elenére bizonyos szempont­ból több figyelmet érdemel mint a hírességek világcsúcsai. Curt Fraser húsz éves volt, amikor teljesült élete nagy álma — szerződ­tette a világ egyik legjobb profi jég­korongcsapata, a chicagói Black Hawke. A profi hokisokat nem fizetik rosszul és Fraser már az első szezon után összekuporgatott néhány ezer dollárt egy kis sportrepülőgépre. A pilótaigazolvány megszerzéséhez szükséges orvosi vizsgálaton derült ki, hogy kezdődő cukorbetegsége van. (Ha nem vizsgálják ki, néhány héten belül súlyos állapotban kór­házba került volna.) Curt Fraser jól tudta, hogy profi sportoló csak makkegészséges em­ber lehet, a diabetesz pedig súlyos betegség. A karrierje végét jelentő rossz hírt ennek ellenére meg kellett ság, a vegetatív idegrendszer elhí­zásra hajlamosító, ún. paraszimpati­kotóniás túlsúlya, az energialeadás módja és mértéke. Mindezek ellené­re nem vitás, hogy az elhízás kiala­kuláséhoz elsősorban a túltáplálko­zás vezet — a kövérek vagy túl so­kat esznek, illetve ettek valaha, vagy túl keveset mozognak. Túltáplálás­nál az éhség ós étvágy szabályozá­sának zavarát is feltételezik. Áz ét­vágy változásaiban a lelki tényezők­nek is szerepük van. Aszerint, hogy a zsírok lerakódá­sa melyik testrészt érinti elsősorban, két elhízási típust különböztetünk meg. A legtöbb elhízottnál a zsírlera­kódás elsősorban a hasra lokalizáló­dik: ezen „sörhas", „pókhas" típusú elhízottakat képi hasonlattal élve „al­mondania az edzőnek, aki mind­ezek ellenére nem tette ki a kétség­beesett fiút a csapatból. Az edző családjában ugyanis ketten szen­vedtek e betegségben és ezért tud­ta, hogy a cukorbetegség össze­egyeztethető a sporttal. Fraser tizen­két szezont játszott az NHL-ben és ez alatt az idő alatt 183 gólt ütött (nem cukorbeteg) ellenfeleinek. Ma edzőként működik az egyik ifjúsági csapatnál és alapítója a cukorbete­gek nemzetközi sportszövetségé­nek. Brooke Bensen gyönyörű, hosszú hajú fiatal lány. Nyolc éves kora óta a napi többszöri inzulin injekció tart­ja életben, a szigorú étrend és a sport. Fiziológusként dolgozik a New York Egyetem Orvosi Központ­jában, ahol a szívbetegek teljesítő­képességétvizsgálja. Ezen kívül vál­lalkozó is — cukorbetegek számára szervez testnevelési programokat. Napi két órát tornázik, fut, úszik és gyalog jár a munkahelyére. Betty Finnegan esete bonyolul­tabb. 31 éve cukorbeteg és a kór már tizennégy évvel ezelőtt olyan mértékben károsította szemét, hogy csak műtét mentette meg látását. Á retinopátiás cukorbeteg nem végez­het nehéz munkát, nem emelhet, ne­hogy bekövetkezzen a legrosszabb — a szemfenék bevérzése és a rece­hártya leválása. A diabetesz retino­pátia nagyon nehezen egyeztethető össze az aktív sportolással. Az ope­ráció után Bettynek az orvos csak az úszást engedte meg. Finnegan asz­szony ma minden megerőltetés nél­kül napi egy mérföldet úszik, torná­ma" típusú elhízottaknak is nevez­hetnénk, szemben a „körte" elhízot­takkal, ahol a zsírlerakódás elsősor­ban a csípőre, combra lokalizálódik. Az „alma" típusú elhízottak elsősor­ban a férfiak között vannak, bár saját tapasztalatunk szerint a nők között is gyakori az „alma" típus. Az 1980-as években vizsgálatok bizonyították: az „alma" típusú elhízottak között gyakoribb a szívkoszorúér-beteg­ség, a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás, a cukorbeteg­ség és az agyvérzés, míg a „körte" típusú elhízottak közt csak a visszér­betegség gyakoribb. Az elhízás a szívinfarktusnak ak­kor elsőrendű rizikófaktora, ha ma­gas koleszterinszinttel és magas vérnyomással jár együtt. A MOZGÁS szik a vízben és óvatosan jógázik, kihagyva azokat a gyakorlatokat, amelyek árthatnak a szemének. Jobb formában van, mint sok más hivatalosan egészségesnek tekin­tett, de elhízott és mozogni nem akaró ismerőse. Lehet, hogy sokan fölösleges vir­tuskodásnak tekintik a leírt eseteket, mondván: a beteg ember ne ugrál­jon, hanem szedje gyógyszereit és óvja maradék egészségét. Elisme­rem, hogy a sportban kimagasló eredményeket elérő cukorbetegek példája nem általánosítható, de arra alkalmas, hogy felhívja a figyelmet a cukorbetegség egyik legfontosabb gyógyszerére, a testmozgásra. Ideges, stresszel teli és moz­gásszegény világunkban a sport, az aktív testmozgás az egész­ségvédelem egyik legfontosabb fegyvere. Fokozottan érvényes ez a cukorbetegségre, több okból is: — A dolgozó izmoknak keve­sebb inzulinra van szükségük a glukóz felvételéhez és elégetésé­hez, mint a pihenő' testnek. — A rendszeres testmozgás se­gít a fölösleges kalóriák elégeté­sében, az elhízás megelőzésében és leküzdésében. Az elhízás a má­sodik típusú cukorbetegség egyik legtöbb kiváltó oka. — A helyesen megválasztott és rendszeres testmozgás véd az érelmeszesedés, a mozgásszervi panaszok, és sok más betegség ellen. Növeli a szervezet ellenálló­képességét a fertőző betegségek­kel szemben. 6 Köztudott, hogy az elhízás emel­lett sok egyéb betegségre is hajla­mosít. Egy megállapítás szerint a vi­lág azon tíz leggyakoribb betegsége közé tartozik, amely szövődménye­ket okoz. A fogyókúrát illetően az orvos- és táplálkozástudomány nem bizo­nyította, hogy csodadiéták létezné­nek, még ha százával reklámozzák is őket. Bár — a divat szerint változó — diétákkal is lehet fogyni, hiszen a fogyókúrázó a napi 4-4000 kalória fogyasztását a kúra során különbö­ző mértékben korlátozza, s így rövid távon fogyni is fog. Ha valaki ilyen fogyókúra-kampányt végigcsinál, azt mindig egy kalóriaszegény étke­zésnek kell követnie. Az utóbbi évek vizsgálatai bizo­nyították, hogy ha zsírt fogyasztunk, az csak három százalékos, ha szén­hidrátot, az viszont 23 százalékos energiaveszteséggel rakódik le a zsírszövetben. Ez eldöntötte a régi vitát; a zsírok jobban hizlalnak, mint a szénhidrátok. Fogyókúránk alapelvei a követke­zők: zsír- és szénhidrátszegény, fe­hérje- és rostdús étrend! Elvileg minden tápanyagféleségből fo­gyaszthatunk, csak egy csoporton belül az alacsonyabb kalóriatartal­múakat kell választanunk. Igy a hú­sok közül a csirkét, a halat, a puly­kát, a marhahúst, viszont kerülnünk kell a zsíros sertéshúst, valamint a 30-45 százalékban zsírt is tartalmazó kolbászokat, szalámikat és a belső­ségeket. Főzzünk olajjal, vaj helyett margarint fogyasszunk, így nem vi­szünk be koleszterint a szervezetbe. Tojássárgáját csak akkor együnk, ha koleszterin szintünk közel van az ideális értékhez. A tejtermékek közül részesítsük előnyben az 1,5 százalé­kos zsírtartalmú tejet, joghurtot, ke­firt, sovány túrót, de ne fogyasszunk zsíros sajtokat, se tejszínt. A fogyó­kúra alatt ne együnk fehér kenyeret, főtt tésztát, süteményt, cukrot. Kevés rostdús barnakenyér megengedhe­tő. Köretként bármilyen zöldséget és főzeléket, legfeljebb tíz dekagramm vízben főtt burgonyát ajánlunk a no­kedli vagy rizs helyett. A nem édes gyümölcsök is fogyaszthatók, mint általában a növényi eredetű anya­gok, melyeknek magas a rosttartal­muk, így megszívják magukat vízzel és ez teltségérzetet okoz. Napi 1,5 li­ter energiaszegény folyadékot is fo­gyasztani kell, de nem szörpöket vagy alkoholt. Az étvágyat nagyon jól csökkentheti a búzakorpa vagy a már nálunk is kapható zabkorpa, na­pi 2-3 evőkanállal. Hasznosak az újabban importált rostos italkészít­mények is. DR. PADOS GYULA — A diabetesz gyógyításának egyik alapelve az önkontroll. A cu­korbetegnek pontosan meghatáro­zott időben kell ennie, nem ehet édességet, mindennap pontosan be kell tartania az inzulin adagolását és a kezelés eredményét rendszeresen ellenőriznie kell. A betegség leküz­déséhez szükséges tudatos és ön­ként vállalt fegyelem elérésében és fenntartáséban nagyon sokat segít­het a testedzés, mert a sportban is csak rendszeres munkával és foko­zott önismerettel lehet jó eredményt elérni. Természetesen nálunk is vannak cukorbetegek, akik rendszeresen sportolnak. Sokan otthon tornáznak, egyedül. A gyerekek számára a szer­vezett rekondíciós táborokban a cu­korbeteg fiatalok majdnem egész nap tornáznak, sportolnak. (A gyerek nem tud meglenni mozgás nélkül és nincs nagyobb hiba annál, mint amikor a szülő, a tanár vagy az iskolaorvos el akarja tiltani a sporttól.) A legnehezebben megoldható feladat azoknak a cukorbetegeknek a testmozgása, akik dolgoznak, családjuk van és esetenként szeret­nének egy kicsit mozogni. Ezen a téren a pilzeni és a kassai diabeto­lógusok jártak elöl jó példával. Csehországban Piroch docens volt a cukorbetegek szervezett gyógytornájának úttörője és Kassán két lelkes szakember, Dr. Daniela Kuzmová és Dr. Lackner Zita jó­voltából négy éven keresztül rend­szeresen tornázott a kassai cukor­betegek egy csoportja. Ha valakit esetleg érdekel e kér­dés, a szerkesztőség a cikk szerzői­nek szívesen továbbítja leveleiket. DR.RÁCZ OLIVÉR, DR. DANIELA KUZMOVA A CUKORBETEGSÉG ÉS MEGGYŐZŐ PÉLDA: .VALÓBAN LE LEHET FOGYNI" — MONDJA EZ A HÖLGY. CAROLA: 34 éves vagyok, két gyerek anyja. Amikor megszülettek a gyerme­keim, úgy véltem, mindent megengedhetek magamnak, hiszen az életem célja be­teljesült. Zabáltam: csokoládét, süteményt, délben három-négy tányér levest ..na, nem is sorolom. Aztán elértem a 108 kilogrammot. Ekkor állt be a törés, mert észre­vettem, hogy a családom és a barátaim is kövérségem miatt lenéznek. Egy évig nem fogyasztottam húsfélét, zsiradékot, édességet, csupán zöldséget és gyümölcsöt ettem, néha-néha megittam egy-egy pohár tejet. Ötven kilót lefogytam és ma na­gyon jól érzem magam, visszatért az önbizalmam és élvezem, az emberek közele­dését, szeretetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom